| A Deák téri lejáró (1896) |
|
Különös aktualitása van mostanában mindannak, ami száz éve, a millennium idején történt. Akkor, a honfoglalás ezredik évfordulója alkalmából, világraszóló ünnepségek színhelye volt Budapest. A város máig meghatározó, új arculatot kapott: paloták, sétányok és sugárutak épültek, megteremtették a közlekedési hálózatot.
Az akkoriban párját ritkító közlekedési eszköznek, a földalatti vasútnak állít emléket a Belváros forgalmas földalatti-keresztezõdésében a világviszonylatban ritkaságnak számító Földalatti Vasúti Múzeum most felújított kiállítása.
| Az első fémburkolatú motorkocsi |
 |
A ma kisföldalattinak becézett vasút sok mindenben az elsõ volt. Akkor épült, amikor az ezredéves évforduló megünneplésére készült az ország, s amikor az európai kontinensen még nem mûködött ilyen közlekedési eszköz, a világon is mindössze Angliában létezett. (A londoni gázüzemû földalatti vasút 1861-ben épült.)
A miénk viszont villamosvasút volt. Az a Siemens- Halske cég tervezte, amely 1887-ben elkezdte építeni a budapesti villamosvonalakat (a Baross és a Podmaniczky utcában). Eredetileg a Sugár úton is felszíni villamosvasutat képzeltek el, ezt az ötletet azonban a kormány elutasította. Ekkor álltak elõ a föld alatti pálya tervével, s minthogy az ország már készülõdött a millenáris ünnepségekre, s a városligeti kiállításra el kellett juttatni az embereket, mindenki támogatta a földalatti vasút létrehozását.
| A felújított Opera állomás |
 |
Rövid idõ állt rendelkezésre: a vasút 1894. augusztus 13-ától 1896. május 2-áig épült. Egy 6 méter széles alagutat készítettek, amelyet középen szegecselt vasoszlopokkal osztottak ketté. Hogy hogyan is folyt az építkezés, milyen anyagokat, eszközöket és gépeket használtak, arról egy s z e m t a n ú, Vojtek Ödön építésvezetõ mérnök, ad hírt. Faburkolatú motorkocsik futottak a 3688 méter hosszú vonalon. A felszínen, az állomások lejáróit védendõ, elegáns épületeket húztak fel. A Gizella (ma Vörösmarty) téren és az Oktogonon találhatót Schickedanz és Herczog, a többi lejárócsarnokot Brüggemanntervezte, de, sajnos, fizikai valóságában egy sem maradt fenn, így ezeket csak a földalatti-múzeumban tanulmányozhatjuk fényképrõl, rajzról. Számtalan korabeli d o k umentum, újságcikk, hivatalos irat és rajz tudósít arról, hogy az uralkodó, Ferenc József meglátogatta a földalatti vasutat, utazott rajta, s hozzájárult, hogy a vasút felvegye a nevét.
Az eredeti földalatti vasút alagútszakaszában õrzik a fontos közlekedéstörténeti események emlékeit, tárgyakat, dokumentumokat, egykori motorkocsikat, pótkocsikat, a száz év során elvégzett felújítások tervrajzait, iratait, fényképeit és modelljeit. Szó esik a "testvér", a metróhálózat megjelenésérõl is.