Chronica Hungarorum (A magyarok krónikája) címen 525 évvel ezelőtt, 1473. június 5-én (pünkösd vigíliáján) került ki Andreas Hess (Hess András) budai nyomdájából a nyomda első terméke, amely egyben az első Magyarországon nyomtatott könyv volt. A Budai krónika néven közismert latin nyelvű mű a magyar nép történetét dolgozta fel a kezdetektől saját koráig. Terjedelme hetven levél. A mű szerzője az Anjou-kor krónikái közül Kálti Márk Bécsi Képes Krónikáját és János minorita barát munkáját, valamint a Küküllei János által írt Nagy Lajos életrajzot használta fel. Más nemzeteknél ritkán fordult elő, hogy első nyomtatványként világi könyveket jelentessenek meg. A Budai krónika megjelent példányai gyorsan elkeltek. Példányszáma a korabeli nyomdák gyakorlatának ismeretében 240 lehetett. Mátyás király ellenfelének. A Budai krónikáról is számos kéziratos másolatot készítettek. A műnek mindössze tíz példánya maradt fenn. Ebből a legutóbbi, egy addig ismeretlen példány 1990-ben egy müncheni aukción került kalapács alá, csaknem félmillió márkáért kelt el.
Hess András a mű előszavában maga írta le, hogyan és miért jött Rómából Magyarországra: Kárai László budai prépost, Mátyás király római követe hívta Budára, ahol ő 1472-ben berendezte Magyarország első nyomdai műhelyét. Hess nyomdájából a Chronica Hungarorumon kívül még két görög nyelvű munka latin fordítása került ki: Basilius Magnus A költők olvasásáról és Xenophon Socrates védőbeszéde című műve. Hess halála után nyomdája is megszűnt.
A Chronica Hungarorum fakszimiléjét (Horváth János magyar fordításával) megjelenésének 500. évfordulóján, 1973-ban újból kiadták.

Szerkeszti: Kiss Csongor