Schenzl Guidó osztrák bencés szerzetes, meteorológus, akadémikus, a Magyar Meteorológiai és Földdelejességi Intézet létrehozója és első igazgatója 175 éve, 1823. szeptember 28-án született a felső-ausztriai Hauzban. Pappá szentelését követően a grazi egyetemen tanult, matematikából, fizikából és bölcseletből doktorált. 1851-ben Budára költözött, s 1855-ben az akkor felállított budai reáliskola igazgatójává nevezték ki. 1859-ben, amikor felépült a Toldy-reáliskola, annak fizikai részlegében meteorológiai megfigyelőállomást létesített. 1861-től pontos meteorológiai feljegyzések készültek ott, amelyeket maga Schenzl dolgozott fel. 1866-ban rendszeresítette a déli pontosidő-jelzést (akkor még puskalövéssel). Bejárta az egész országot, elindította, majd rendszeresítette a földmágneses méréseket. Javaslatára

1870-ben megalakult a Magyar Meteorológiai és Földdelejességi Intézet, amelynek igazgatójává őt nevezték ki. Az intézet három tudományos dolgozóval kezdte meg működését. Ugyanebben az évben Schenzl negyvenkét észlelőállomást szervezett. 1871-ben rendszeresítette az időjárási észlelést, s ennek anyagával 1873-ban elindította A Meteorológiai és Földdelejességi Magy. Kir. Központi Intézet Évkönyveinek sorozatát magyar és német nyelven. Magnetikai helymeghatározás Magyarországban című műve 1872-ben jelent meg. A Természettudományi Társulat megbízásából 1884-ben megírta Útmutatás földmágnességi helymeghatározásokra című könyvét. Tudományos munkásságát számos kitüntetéssel, akadémiai rendes tagsággal és tudományos társaságok tiszteleti tagságával ismerték el. 1880-ban alapítványt létesített a jó előmenetelű, szegény diákoknak. A káptalan 1886-ban visszarendelte Admontba, ahol a bencés rend apátja lett. Grazban hunyt el 1890. november 23-án.

Szerkeszti: Kiss Csongor