Gruby Dávid orvos, bakteriológus, a mikroszkópi fényképezés előfutára 100 éve, 1898. november 14-én hunyt el Párizsban. Kisbéren született 1810. augusztus 20-án. Pesten, a piaristáknál végezte a középiskolát. A pesti Tudományegyetemen, majd a bécsi egyetem orvoskarán folytatta tanulmányait. 1839-ben ott avatták orvosdoktorrá és szemészmesterré. 1840-ben jelent meg első tudományos műve latin nyelven, A kóros elváltozások mikroszkópos megfigyelései címen. Ez egyúttal a legelső magyar munka, amely mikroszkópi vizsgálattal foglalkozik. Elhagyva Bécset Franciaországban, az alforti állatorvosi főiskolán folytatta kísérleteit. Saját szerkesztésű mikroszkópjával neki sikerült először mikrofotográfiákat készíteni. (Hagyatékában 15 000 mikroszkópos készítményt és 3000 fényképklisét

találtak.) Vizsgálataival a véglények elismert szakértője lett. A kóroktani irány kezdeményezője volt; felfedezett néhány bőrbetegséget okozó gombát, és egy mikroorganizmust, amelynek csoportjából ötven év múlva az álomkór korokozóját írták le. 1856-ban a párizsi Montmartre-on állította fel laboratóriumát, ahol a természeti jelenségek és a betegségek közti összefüggés vizsgálata céljából meteorológiai és csillagvizsgáló intézetet hozott létre. Az obszervatórium havi közlönyt is megjelentetett. Élete második felében gyakorló orvosként tevékenykedett Párizsban, olyan világhírességek háziorvosaként és barátjaként, mint Heine, Chopin, Georg Sand, Gounod, Balzac, a két Dumas, Flammarion, Liszt Ferenc, Munkácsy Mihály, Zichy Mihály, Paál László és mások. Gyakran hívták III. Napóleon udvarába és Angliába is. Az 1870-71-es német-francia háború idején negyvenágyas kórházat és ambulanciát rendezett be, ahol egymaga látta el a sebesülteket. Foglalkozott a sebesültszállító kocsik fejlesztésével is.

Szerkeszti: Kiss Csongor