Más bajokra is utalnak

KÖRÖMBETEGSÉGEK

A bőrből kialakuló elszarusodott köröm nemcsak védi az ujjvéget, hanem részt vesz a tapintásérzésben és a tárgyak megragadásában is. Alakjának, színének és állagának a megváltozása fontos jelzés az orvos számára, hiszen a sérülésektől az örökletes és általános betegségeken át a fertőzésekig számos bajra hívja fel a figyelmet.

A minden irányban rostokkal átszőtt körömágy az embrionális élet tizedik hete táján jelenik meg, s öt héttel később már a körömlemez is alakulni kezd, ám végleges formája csak a születés tájára fejlődik ki. Az elszarusodott hámsejtekből álló körömlemezt fehérjerostok rögzítik az alatta levő szövethez. Ezt a vérerektől rózsaszínű bőrfüggeléket a tövénél levő, halványabb színű félholdacska alatti sejtek osztódása növeszti. Havonta átlagosan három millimétert nő a köröm, de a növekedés sebessége függ a helyétől, a nap- és évszaktól, s attól is, hogy egészséges-e az ember. A mérések kimutatták, hogy a kézkörmök gyorsabban nőnek, mint a lábujjakon levők, a nagyobb ujjakon gyorsabban nő a körömlemez, mint a kisebbeken, s nappal és nyáron sebesebb a körömnövekedés, mint éjszaka és télen. A sérülés és a vágás-rágás fokozza, míg a betegségek általában lassítják a körmöt növesztő sejtek osztódási ütemét.

Fehértől feketéig

Minthogy fejlődési rendellenessége minden testrészünknek lehet, ujjhiány esetén magától értődően körmök sem fejlődnek, ám az is előfordul, hogy csak egyik-másik ujjról hiányzik a köröm, vagy csupán részlegesen fejlődik ki. Ilyen például az örökletes köröm-térdkalács tünetegyüttes, amelyben a körmök hiányoznak vagy csökevényesen fejlődnek, s a térdkalács fejlődésében is zavar támad, amely miatt a beteg bizonytalanul áll és jár. Ennek éppen az ellenkezője, amikor a körömlemez megvastagszik, s esetenként el is görbül. Ezt gombás fertőzés ugyanúgy okozhatja, mint az A-vitamin-hiány miatti fokozott szarusodás (például a Darier-betegségben) és a pikkelysömör.
Gyakran előfordul, hogy a köröm lemeze felrostozódik vagy leválik a körömágy kisebb-nagyobb részéről. Az előbbi főleg sérülések után következik be, de a körömlakk is kiválthatja, míg az utóbbit elsősorban különféle bőrgyulladások, vérkeringési elégtelenség és mechanikai hatások idézhetik elő.
A körmön tűszúrásnyi gödröcskék, valamint hosszanti és harántbarázdák is előfordulhatnak. A gödröcskék pikkelysömörrel, foltos hajhullással és bőrgyulladással társulhatnak, a hosszanti barázdák vérkeringési vagy fejlődési rendellenességre vagy a már említett Darier-betegségre utalhatnak, míg a haránt-, más néven Beau-féle barázdák a helytelen körömápolástól a bőr és körömágygyulladáson, ekcémán és fertőző betegségeken át a koszorúér-trombózisig többféle bajt jelezhetnek.
Sok mindenről árulkodik a köröm színe is. Fehér pontok-foltok vagy harántcsíkok örökletes ok miatt is megjelenhetnek rajta, de szerzett betegségeket, például arzénmérgezést is jelezhetnek. A teljesen fehér köröm májbetegséggel szokott együtt járni, a tövénél rózsaszín, míg az alsó felén fehér köröm pedig veseelégtelenségre és húgyvérűségre utal. Muehrcke-vonalaknak nevezik az orvosok azokat a fehér harántsávokat, amelyek a köröm növekedése (lenövése) ellenére a helyükön maradnak, ilyenkor az alattuk levő körömágyban van a baj forrása.
A különböző festékek és gyógyszerek a legkülönfélébb színűre varázsolhatják a körmöket. Ami az utóbbiakat illeti, az ezüsttartalmú készítményektől palaszürke, a tetraciklintől sárga, a minociklintől és az atebrintől kék, a klorokintól és a doxorubicintől kékesbarna, a bleomicintől és a ciklofoszfamidtól barnásfekete vagy fekete lesz a köröm. Az AIDS elleni zidovudintól pedig hosszanti sötét csíkok lesznek rajta, ám kezelés nélkül erre a betegségre a sárga köröm jellemző. A hosszanti barna-barnásfekete csíkok azonban anyajegy és rosszindulatú festékes daganat miatt is kialakulhatnak.
Elszínezhetik a bőrt bizonyos betegségek is. A pikkelysömör és a foltos hajhullás sárgás-barnás, a baktériumos fertőzések általában sárga (kivéve a pszeudomonasz okozta fertőzéseket, amelyek zöldesre színezik a körmöt), a gombák pedig fehér, sárga, barna vagy fekete körömszínt idéznek elő. S ne felejtsük ki a dohányzást sem, amely sárgássá-barnássá teszi a körmöt, míg a körömágybeli sérülés miatti vérzéstől előbb vörös csíkok vagy foltok jelennek meg a körmön, s azok később megfeketedhetnek. Gondoljunk csak arra, amikor valaki kalapáccsal ráüt a körmére, s az nemcsak fáj és bevérzik, hanem a megfeketedő köröm le is válhat. Ez jórészt megelőzhető, ha a bevérzett körmöt csírátlanított (például vörösre izzított és lehűtött) tűvel átszúrjuk, s leeresztjük alóla a vérömlenyt.

Óraüveg és kanál alakú

Az egészséges köröm előlről nézve enyhén íves, míg oldalról a körömlemez töve és a mögötte levő körömsánc között körülbelül 160 fokos szög figyelhető meg. Ez úgy is észlelhető, ha a két kéz egymásnak megfelelő ujjait szemből összeillesztjük – ilyekor a körmök töve között deltoid alakú rés marad (ennek Schamroth-ablak a tudományos neve). Amikor az ujjvégek dobverőszerűen kiszélesednek, s a körmük megnagyobbodik és óraüvegszerűen domborodik, ilyen rés nem látható az ujjak között.

Az ujjvég metszete

Dobverőujj és óraüvegköröm jó néhány örökletes és szerzett betegségre jellemző. A légúti betegségek közül a tüdő- és a hörgőtágulat, az idült hörghurut, a tébécé, a tüdőgennyesedés (-tályog) és -daganat, míg a szív- és keringési betegségek közül a szederjes bőrrel társuló veleszületett szívbaj, a szívbelhártya-gyulladás és a vörösvérsejtek megszaporodásával járó állapot a legismertebb. Ezeken kívül a májzsugorodás, az epeutak elzáródása okozta sárgaság, a fekélyes vastagbélgyulladás, a pajzsmirigy túlműködésével járó mérgezéses állapot és a mirigyek kivezetőcsövét eltömő sűrű váladékkal jellemezhető betegség (ennek cisztikusz fibrózisz vagy mukoviszcidózisz a tudományos neve) miatt is óraüvegszerűre domborodhat a köröm.
Jellegzetes körömelváltozás a kanál alakú köröm. Újszülötti és csecsemőkorban ez (elsősorban a nagylábujjon) mindenféle baj nélkül is elfordulhat, amelyet kinő a gyermek, azaz a körme rendes alakúvá válik. A felnőttkorban azonban általában betegségek gyanúját kelti (különösen ha a köröm vékonnyá és törékennyé is válik), amelyek közül a vérszegénység és a pajzsmirigy működési rendellenessége a leggyakoribb, de sérülés és a már említett köröm-térdkalács tünetegyüttes miatt is ilyenné válhat a köröm.

Fertőzés, benövés

A köröm elszíneződésekor már szó esett a kórokozókról, amelyek közül a gombák okozzák a legtöbb körömelváltozást. Az igen gyakori lábgombásodás ugyanis nemcsak a lábujjak között alakul ki, hanem előbb-utóbb ráterjed a körmökre is. A lábat elsősorban a vörös gomba (a Trichophyton rubrum) és az epidermofitonok támadják meg, míg a kéz körmeire az élesztőgombák közé tartozó kandidák jelentik a nagyobb veszélyt. Például akkor, ha a gyermek rendszeresen szopja az ujját, mert a felázott, felpuhult bőrt és körmöt könnyebben megtámadják ezek a kórokozók.

Dobverőujjak óraüvegkörömmel

A körömszél körüli gennyes gyulladást ellenben baktériumok (főleg a Staphylococcus aureus) keltik. Ilyenkor a köröm gennyes környéke kipirosodik és fáj, s enyhülést csak az antibiotikumos kezelés vagy a seb kitisztítása hoz. Heves fájdalommal jár a herpesz szimplex vírus okozta köröm körüli gyulladás is. A fájdalom hideg vizes borogatással és fájdalomcsillapítóval enyhíthető, míg a vírus ellen a szaporodását gátló, orvos felírta gyógyszer válik be.

Pszeudomonasz-fertőzéssel járó zöldeskék körmök

Vírusos eredetű a köröm szegélyen felbukkanó szemölcs is, amely nem szokta megtámadni a körmöt, ám nyomhatja és kimozdíthatja a helyéből. Régebben többféle módon igyekeztek megszabadulni tőle, újabban azonban a lézeres beavatkozás látszik a legcélszerűbbnek.
Gyulladással és fájdalommal járhat az is, ha a köröm benő a mellette levő lágy szövetbe. Ez főleg a nagylábujj körmével fordul elő, ha a körmöt nem megfelelően vágják, s a szűk cipő valósággal rányomja az ujjvég szomszédos lágy részét. Ha a körmöt nem vágjuk ki túlságosan, s olyan cipőt hordunk, amely nem nyomja az ujjakat, nem kell a bajt műtéttel orvosolni.

Dr. B. E.