Millenium:
Földkunyhók Visegrádon

Magyar Nemzeti Múzeum
Mátyás Király Múzeum (Visegrád).

A magyar állam 2000-ben, valamint Visegrád első említésének 2002-ben ünneplendő ezredik évfordulója alkalmából – a millenniumi program keretében – régészeti parkot szeretnének nyitni Visegrádon – nyilatkozta Gróf Péter régész. Szeretnék bemutatni a nagyközönségnek az István király korában alapított visegrádi ispáni székhelyet a sibriki várral, a főesperesi és a plébániatemplommal, valamint a szolgálók falujával együtt. Jelenleg csak a sibriki falmaradvány és a főesperesi templom (kívülről) látható – nem méltó körülmények között.
A X. század második felében Taksony nagyfejedelem szállása valahol Budapest környékén volt. Utóda Géza azonban Esztergomba költözött át. A fejedelmi székhely védelme szükségessé tette a Dunakanyar ellenőrzését, Visegrád megszállását. Az egykor itt állt római erőd megmaradt falait kijavították, megerősítették. Az átépített vár az egyik legkorábbi szentistváni alapítású vármegye székhelye lett. Az ispáni vár legfontosabb belső építménye római ház romjain épült, s minden bizonnyal az ispán lakta. Eddig ez az első olyan vár, amelyben ispáni lakást találtak. Szent László egyébként ide, a sibriki várba záratta 1083-ban az ellene lázadó Salamont.

A mai Salamon kapu előtt lévő egykori falu a plébániatemplommal.
(Sabján Tibor rekonstrukciós rajza)

A történeti együtteshez tartozik a falu, amelyet már a szlávok is laktak – innen a Visegrád név –, s ahova a magyar honfoglalók betelepültek. Az ispáni székhely létrejöttével aztán a falu népe elsősorban a várat szolgálta ki. A váralja rangját emelte, hogy a XI. században a közelbe települt a Szent András kolostor, amelyen jelenleg magánház áll. A faluból eddig harminchét lakóházat tártak fel, több műhely és számos szabadban állt kemence került napvilágra, amelyeket azonban vissza kellett temetni. Egy részük rekonstruálásával, berendezésük korhű bemutatásával István korának mindennapi életébe pillanthatnánk be csodálatos környezetben. A kutató szerint a régészeti park megnyitása egyáltalán nem zavarná az ott folyó ásatást, sőt a látogatók – megfelelő biztonsági intézkedések mellett – végigkísérhetnék azt a folyamatot, amíg egy lelet előkerülésétől a kiállítóhelyre jut.