Százból kettő

SZÉKLET-VISSZATARTÁSI
RENDELLENESSÉG

Ha az ember valamilyen ok miatt nem képes visszatartani a székletét, az orvosok inkontinencia alviról beszélnek. Bármily meglepően hangzik is, ennek a hátterében a gyermekkori esetek 95 százalékában székrekedés húzódik meg, és csak 5 százalékban anatómiai vagy idegrendszeri ok.

Mielőtt a székletvisszatartás zavaráról szólnánk, ismerkedjünk meg futólag a székelés élettani folyamatával. A tankönyvek egybehangzó állítása szerint a végbél általában üres, mert a kiürülésre kész széklet az előtte levő szigmabélben tárolódik. Székelési inger akkor támad, amikor a vastagbélen végighaladó mozgási hullám (szakmai szóval: perisztaltika) a szigmabélből a végbélbe juttatja a székletet, s ebben a bélszakaszban a nyomás elér egy bizonyos értéket. Minthogy ennek hatására a végbél fala tágul és feszül, a benne levő feszülésérzékelőkből idegingerület indul a gerincvelő keresztcsonti szakaszában levő székelési központba. Onnan azután más idegeken keresztül halad az az idegingerület, amely a végbél izomzatát összehúzódásra, míg a záróizmait elernyedésre készteti. A többes szám arra utal, hogy a végbélnyílás előtt, biztos, ami biztos, két – egy belső, simaizomból és egy külső, harántcsíkolt izomból álló – záróizom van. Az előbbi elsősorban idegrendszerünk akarattalanul működő (vegetatív) részével van kapcsolatban, míg az utóbbira hatni tudunk.
Köztudomású, hogy ha éppen nem hasmenéssel küszködünk, a székletürítést bizonyos ideig késleltetni tudjuk. Felső agyi (agykérgi) központjaink ugyanis képesek megszakítani a székelés reflexívét, s ennek hatására a székelési inger hosszabb-rövidebb időre elmúlik. Ennek azonban csak átmenetileg vesszük hasznát (ha olyan helyen vagyunk, ahol nincs módunk vécére menni), mert ha a visszatartott székletből sok víz szívódik vissza, annyira megkeményedhet, hogy kiürítését megszenvedi az ember. A széklet visszatartása azonban azzal is járhat – mint a bevezetőben említettük –, hogy a telt végbélből akaratlanul is ürül több-kevesebb bélsár, s ez már széklet-visszatartási rendellenesség.
Ha olyat evett vagy ivott valaki, amitől hasmenése támad, vagy ha a gyermek annyira belefeledkezik a játékba, hogy a hirtelen rátörő székelési inger miatt nem ér el a vécéig, s bélsár ürül a fehérneműjébe, az nem kóros, hanem véletlen, kivizsgálásra nem szoruló esemény. Amikor ellenben a gyermek hosszabb-rövidebb időn (hónapokon, éveken) át székrekedéses, s ehhez társul a széklet-visszatartási zavar, annak az orvosok is utánanéznek. És ez egyáltalán nem ritka dolog. Az Iowai Orvostudományi Egyetem gyermekgyógyászati tanszékét vezető V. Loening-Baucke professzor asszony felmérése szerint száz gyermekből kettő szenved ilyen rendellenességben.

Tüzetes kivizsgálást!

Az emiatt orvoshoz vitt gyermeket alaposan kivizsgálják. De még előtte a szülőt kikérdezik a gyermek székelési szokásairól, a bilizés-vécézés gyakoriságáról, az egy-egy alkalommal ürített széklet mennyiségéről és állagáról, de arról is, hogy mikor észlelte először a székletvisszatartás hibáját (ez, persze, a szobatisztaság utáni időszakra vonatkozik). Az orvos számára az is fontos adat, hogy milyen étrenden él a gyermek, és szokott-e fájni a hasa. Ezután sor kerül a gyermek fizikai vizsgálatára, különös tekintettel hasának és végbelének az állapotára. Az utóbbit nemcsak szemrevételezik és ujjal áttapintják, hanem a nyomását is megmérik. Indokolt esetben egyéb (vér-, röntgen-, szövettani stb.) elemzésekre is sort kerítenek, s olykor (amikor például a vastagbél falának idegelemei kisebb-nagyobb szakaszon hiányoznak, emiatt simaizomgörcs alakul ki, s a béltartalom felhalmozódik – az orvosok ezt az ötezer gyermek közül egyet sújtó bántalmat Hirschprung-betegségnek nevezik) a próbareggeli is segít kideríteni a baj okát.

Székrekedés, fejlődési hiba

Ha a rendes napi három-négy vastagbélmozgásnál (perisztaltikánál) a tápcsatornán kevesebb összehúzódási hullám halad végig (ez akár heti háromszori-négyszeri mozgásra is csökkenhet), annak székrekedés lesz a következménye, amely hasfájással járhat. Ebből azután – mint mondottuk – akarattalan (visszatarthatatlan) székletürítés is származhat. Ennek a gyakorisága páciensenként változik, de az is széklet-visszatartási rendellenességnek számít, ha a szobatiszta gyermek fehérneműjét csak három hónaponként egyszer színezi el bélsár. Az ilyen típusú zavar a négyévesek 2,8, a hatévesek 1,9, míg a tízévesek 1,6 százalékán figyelhető meg, s a fiúk és a lányok aránya körülbelül 3:1. A felmérések szerint minden második gyermeknek a hasa is fáj, s nem kis hányaduk vizelet-visszatartási zavarral is küszködik.

A végbélnyílás körüli izmok

Habár a szülők egy része úgy véli, hogy a bajt a bilizésre-vécézésre való rászoktatás hibája okozza, ezt az orvosi vizsgálatok nemigen támasztják alá. Az esetek java részében ugyanis a dolog hátterében a vastagbél működési és szerkezeti rendellenessége húzódik meg. Ami az utóbbit illeti, nyolcezerből egy gyermek enyhébb-súlyosabb végbéli-végbélnyílási hibával jön a világra. A legsúlyosabb az, amikor a végbélnyílás nem átjárható, s a széklet sipolyon keresztül ürül a gát tájékára vagy a fiúknál a húgycsőbe, a lányoknál pedig a hüvelybe. Az is előfordul, hogy van ugyan szűk végbélnyílás, de a záróizom nem ott, hanem jóval fölötte helyezkedik el. A legenyhébb fejlődési hibának az számít, amikor a végbélnyílás a rendes helyénél előrébb (a lányoknál a hüvely, a fiúknál a herezacskó közelében) helyezkedik el, ám a végbél megtöretése miatt nehézkesebb a széklet kiürítése.

A végbél metszetének vázlatos rajza

A széklet-visszatartási rendellenességre vezető idegrendszeri okok közül a gerincvelő- és gerincvelőburok-sérv, a gerincvelői fertőzés, daganat és sérülés a leggyakoribb, de az is előfordul, hogy a bélsár a végbélnyílás körüli záróizmok beidegződési zavara vagy a sorvadásuk miatt ürül olyankor is, amikor nem kellene.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a széklet-visszatartási rendellenesség miatt orvoshoz kerülő gyermekek többségének a baja a rendszeres székletürítésre szoktatással megszüntethető. Több szakember is azt ajánlja, hogy a gyermeket naponta háromszor-négyszer ültessük rá étkezés után a bilire vagy a vécére úgy öt percig, s közben biztassuk arra, hogy kakiljon. Fontos szabály, hogy a gyermeknek leérjen a lába, mert ez elősegíti a hasprés működtetését.

Gyógyszer, műtét

A könnyebb székelés végett előnyös, ha növényi rostokban dús étrenden (főzelékeken, gyümölcsökön, teljes kiőrlésű barna kenyéren stb.) él, s minél kevesebb olyan étket kap, amely fogja a székletét. Jó hatásúak lehetnek a hashajtók is, de azokat, amelyek gyógyszernek minősülnek, csak orvosi ajánlásra adjuk a gyermeknek. Azokban az esetekben pedig, amikor szerkezetbeli hiba okozza a széklet-visszatartási rendellenességet, általában a műtéttől remélhető javulás.
A felmérések azt mutatják, hogy a székrekedéssel kapcsolatos akarattalan bélsárürítés az esetek felében már egy évvel a kezelés elkezdése után abbamarad, s csak ritkán fordul elő, hogy a felnőttkorig elhúzódik. Az enyhe fejlődési rendellenesség kezelése szintén teljes sikerrel kecsegtet, ám amikor a gyermek súlyos hibával jön a világra, rendszerint a műtét sem teszi problémátlanná a székletürítést. Ilyenkor, sajnos, együtt kell élnie ezzel a kellemetlenséggel.

Dr. Baranyi Imre