A nagy görög orvos-filozófus (Kr. e. 495-435)
munkájával kapcsolatos papírusztöredékeket talált két
egyetemista. A Kr. u. I. század végéről származó
ötvenhárom töredék ugyan nem eredeti, de feltehetően a
preszokratikus filozófus munkájáról készült első
másolatok, s mivel Empedoklész műveit – két költemény
kivételével – csak idézetekből (többek között
Arisztotelésztől) ismerjük, a papirusztöredékek rendkívül
fontosak.
A mind ez ideig kiadatlan, de konzervált papiruszok – amelyek hetven sort tartalmaznak – a Strasburgi Nemzeti Könyvtárban rejtőztek, ahova 1904-ben kerültek egy gyűjtőtől, aki a kairói bazárban vásárolta azokat. Alain Martin, a brüsszeli Szabadegyetem, valamint Olivier Primavesi, a frankfurti Goethe Egyetem hallgatói szerint elképzelhető, hogy a versbe szedett Fizika című műve I. és II. kötetének a teljes másolatai is megbújnak a könyvtárban. A két egyetemista kutatásait A Strasburgi Empedoklész címmel megjelent könyvben foglalta össze.
A orvos-filozófus szerint a keletkezés és az enyészet az anyagok összekeveredéséből, majd szétválásából áll, az anyagok pedig a négy alapelemből, a tűzből, a vízből, a levegőből és a földből tevődnek össze. A munkáit idéző későbbi görög filozófusok szerint Empedoklész nagy fontosságot tulajdonított az érzelmeknek is. A most megtalált szöveg azonban azt bizonyítja, hogy a görög filozófus nem választotta szét a “fizikát” és az érzelmeket, hanem úgy vélte, hogy a négy alapelem csak a szerelmen és a gyűlöleten keresztül, az érzelmek közvetítésével érzékelhető – állítja a két egyetemista, akik számítógépes adatbank segítségével azonosították a töredékek szerzőjeként Empedoklészt.
A legenda szerint a kortársai körében igen nagy tiszteletnek örvendő tudós az Etnába ugrott, hogy így bizonyítsa isteni halhatatlanságát. Ez a bizonyítás azonban nem sikerült neki.