ARCHEOMETRIA:

A holt-tengeri tekercsek újabb vizsgálata
– részben Magyarországon

Ötven évvel azután, hogy a nevezetes és máig titokzatos holttengeri tekercsek előkerültek, a kutatók újra összeültek, hogy megvitassák az anyagvizsgálatokból származó újabb eredményeket. A történészek, régészek és más szakértők újabb találkozójára a jeruzsálemi Héber Egyetemen került sor az Orion Center for the Study of the Dead Sea Scrolls anyagi támogatásával. A rendezvény segít abban, hogy az 1990-es évekig egy szűk csoport által féltékenyen őrzött és még a szakmai világtól is elzárt tekercsek titkainak egy részét megfejtsék.
Amióta 1947-ben egy arab pásztorfiúcska a holt-tenger közelében lévő Kumrán melletti barlangok egyikében véletlenül olyan agyagkorsókra bukkant, amelyekben vékony bőrre, valamiféle szövegek voltak írva, több tízezer tekercstöredék került napvilágra tizenegy további barlangüregből. A szövegeket héber, arámi és görög nyelven írták. Egy részük az Ótestamentum bizonyos részeit tartalmazza, de vannak közöttük zsoltárok, kommentárok és egyéb szövegek is. Némelyek máig megfejtetlenek.
A számos vitás kérdés közül az egyik legfontosabb: honnan származnak a szövegek. Az egyik nézet szerint egy Kumránban élő titkos zsidó szekta tagjai, az esszénusok írták. Mások szerint a római csapatok elől rejtették a sivatagi táj barlangjaiba a jeruzsálemi könyvtárak kincseit. (A rómaiak 70-ben lerombolták a Templomot is.) Bár a szakértők többsége arra a véleményre hajlik, hogy a tekercseket Kumránban készítették, bizonyító ereje csak az anyagvizsgálatoknak lehet, vagyis a tekercseket tartalmazó korsók agyagának, illetve a pergamenbőrőknek az elemzése segíthet.
Azriel Gorski, aki a washingtoni és a pennsylvaniai állami rendőrség törvényszéki szakértője volt mielőtt az izraeli rendőrség bűnügyi laboratóriumába elszegődött volna, elmondta, hogy a korsók agyagában emberi hajszálakat találtak. Ezek vizsgálata még tart. Gila Kahila Bar-Gal, a Héber Egyetem oktatókórházának, a Hadassah Hospitalnak a munkatársa a pergamenek bőrének DNS-vizsgálatát végezte el. Azt akarta megtudni, hogy azok az állatok, amelyeknek a bőréből a tekercs anyagát készítették Kumrán környékén éltek-e. Vizsgálati eredményeit a Kumrán környékén talált állatcsontok DNS-vizsgálatának eredményeivel vetette össze. Kiderült, hogy két, általa vizsgált tekercstöredék anyaga ugyanattól a kecskétől származik, egy harmadik vizsgált darab származása azonban megválaszolatlan maradt.
Jan Gunneweg, a Héber Egyetem Régészeti Intézetének munkatársa a Budapesti Műszaki Egyetemet bízta meg a kumráni korsók vizsgálatával. A neutronaktivációs eljárást dr. Balla Márta végezte száz pormintán. Ezekből huszonhárom olyan korsókból származik, amelyek őriztek tekercseket, de mintát vettek olyan korsókból is, amelyekben nem találtak tekercset. A többi pedig Kumrán-, Jeruzsáelm- és Jerikó-környéki földminta. Egyelőre Balla Mártának sem árulták el, melyek azok a minták, amelyeket a kumráni korsókból vettek gyémántfúróval. Az ő feladata az, hogy az anyagok kémiai “ujjlenyomatát” azonosítsa. Azok összehasonlító vizsgálatából kiderülhet, hogy a korsókat Kumránban készítették vagy máshonnan kerültek oda. Balla Márta elmondta, hogy a mérésekkel márciusra készül el, s Izraelben fogják összevetni az eredményeket a Jeruzsálemben már rendelkezésre álló többi adattal. Lapunk akkor részletesen beszámol a vizsgálati módszerről és az eredményről.

(-j-)