Génhibák miatt is

E-VITAMIN-HIÁNY
ÉS AZ IDEGRENDSZER

A zsírban oldódó és az oxidációt gátló E-vitaminból – vegyes táplálkozáskor – nem szenved hiányt a szervezet, ellenben zsírfelszívódási zavar esetén ez a vitamin a kelleténél kisebb adagban hasznosul a testben, s ennek nemcsak a szaporodási rendszer, hanem az idegrendszer is kárát látja.

Az E-vitamint, amely több rokon vegyület összefoglaló neve (a leghatékonyabb közülük az alfa-tokoferol), 1923-ban fedezte föl az amerikai H. M. Evans és K. S. Bishop. Amikor a kísérleti patkányaikat tejfehérjéből, kukoricakeményítőből, zsírból, vajból és élesztőből kevert táppal etették, azt tapasztalták, hogy a hímek meddővé váltak, a nőstényekben pedig felszívódtak a fejlődésnek induló magzatok. Minthogy a táphoz adott növényi olaj megszüntette az említett rendellenességeket, ez arra hívta fel a figyelmüket, hogy olyan anyag – ezt E-vitaminnak nevezték el – van benne, amely előnyösen hat a szaporítószervek működésére.

Elégtelen felszívódás

Az ember napi E-vitamin-szükséglete 6–10 milligramm. Ha hosszú időn át ennél jóval kevesebb E-vitamin jut a testbe és a vérbe, emiatt idegrendszeri károsodás is bekövetkezhet. Így járt az a fiatalember is, aki izomgyengeség és bizonytalan járás miatt kereste fel orvosát. Előbb két kezének szorítóereje csappant meg, majd a lábai is annyira elerőtlenedtek, hogy alig tudott állni, sőt gyakran el is esett. Holott szédülésre nem panaszkodott, s kórelőzményében fejfájás, látászavar, mellkasi fájdalom, eszméletvesztés és érzékelési zavar sem szerepelt, ám a belei már a születésétől fogva nem voltak rendben. Fejlődési rendellenességként tizenhat helyen összenőtt béllel jött a világra. Emiatt nyomban meg kellett őt műteni, s az összenőtt bélszakaszokat vagy megnyitották, vagy kimetszették. Ekképp különösen a felszívásban fontos szerepű vékonybele (éhbele és csípőbele) kurtult meg.
A mindössze 160 centiméter magas és 43 kilogrammos férfi vizsgálata során a szíve és a tüdeje egészségesen működött, s hasának az áttapintása sem tárt fel kórosat. Laboratóriumi leletei közül az keltette föl az orvosok érdeklődését, hogy a vérében igen kevés zsiradék volt, az E-vitamint pedig ki sem tudták mutatni. Ekkor tüzetesebb ideggyógyászati vizsgálatnak vetették alá, s ennek során kétoldali, nagymérvű szemtekerezgést állapítottak meg, amelyhez széles terpeszű járás, az izommozgások összehangoltságának zavara és a mély inak reflexeinek hiánya társult. Ugyanakkor a Romberg-teszt során (ilyenkor csukott szemmel és összetett lábakkal kell egyenesen megállni) jól vizsgázott, ám azzal gondja volt, hogy csukott szemmel az ujjával az orrát, illetve egyik sarkával a másik lábának sípcsontját megérintse.
Minthogy a kórisméje E-vitamin-hiány lett, a nyomban elkezdett vitaminkezelés hatására enyhültek a tünetei: izmainak a feszülése csaknem rendessé vált, és sokat javult a járása, valamint az orr- és a sípcsont-megérintési reakciója is. A zsírban oldódó vitaminokat érintő felszívódási zavara ezután sem szűnt meg, ezért nemcsak E-vitamint, hanem A-, D- és K-vitamint is kellett szednie kiegészítésképpen.

Örökletes és szerzett bajok

Változatos étrend esetén E-vitamin-hiány jobbára akkor fordul elő, ha ez a vitamin elégtelen adagban szívódik fel a tápcsatornából. Ennek több oka lehet. A szerzettek közül az a leggyakoribb, amikor műtét miatt számottevően megkisebbedik a vékonybél felszívó felülete, illetve amikor a bélfodri erek trombózisa akadályozza a felszívódást. Hasonlóképp szerzett bántalom az is, amikor valamilyen ok miatt epepangás következik be, ugyanis nemcsak a zsírsavak, hanem az E-vitamin felszívódásához is elengedhetetlen, hogy a molekulája epesavakkal kapcsolódjon.
Az örökletes bajok közül a cisztás fibrózis a legismertebb, hiszen körülbelül kétezer-ötszáz újszülöttből egy ezzel a betegséggel jön a világra. Ezt a 7. kromoszóma örökletes hibája miatt támadó betegséget az jellemzi, hogy a külső elválasztású mirigyek váladéka besűrűsödik, s mert a hasnyálmirigynek is van külső elválasztású része, zavar támad abban, hogy emésztőenzimei a bélbe ürüljenek. Márpedig e mirigyünk zsírbontó lipáz enzime fontos munkát végez azzal, hogy a bélbe jutó E-vitamint (annak észterét) megmunkálva felszívódásra alkalmassá tegye.
Örökletes ártalom az úgynevezett abéta-lipoproteidémia (más néven Bassen–Kornzweig-tünetegyüttes) is. Ebben nem képződnek bizonyos zsírtartalmú fehérjék (béta-lipoproteidek), s emiatt nemcsak a zsírok, hanem a zsírban oldódó vitaminok felszívódása is elégtelen.
Elvétve az is előfordul, hogy a zsírfelszívódás zavara nélkül is E-vitamin-hiány alakul ki. Ezt izolált E-vitamin-hiány tünetegyüttesnek nevezik az orvosok, s oka a 8. kromoszómán nemrég azonosított gén hibája. Ha a bajt nem fedezik fel idejében, s a gyermek nem kap E-vitamint, az idegrendszeri tünetek (a bizonytalan járás és az egyéb mozgási rendellenességek) az élet első évtizedében megmutatkoznak. Nem károsodnak viszont e tünetegyüttesben a mély inak reflexei, s rendes marad a fájdalom- és hőérzékelés, valamint a szemizmok működése is.
Az előző példa is jól mutatja, hogy E-vitamin-kezeléssel az idegrendszeri tünetek megelőzhetők vagy enyhíthetők. Ha a páciensnek nincs zsírfelszívódási zavara, a zsírban oldódó E-vitamin-készítmény is hatásos; ellenkező esetben annak vízben oldódó származékától remélhető javulás. Olykor azonban az is szükségessé válik, hogy közvetlenül az érpályába adják ezt a vitamint.

(Az American Family Physician című folyóirat nyomán)