Az emberi petesejtek fagyasztva tárolására még nem
sikerült jó módszert találni. New Jerseyben dolgozó
biológusok szerint a megoldás abban rejlik, hogy el kell
felejteni a testnedvekhez hasonlító folyadékokat, és valami
egészen más tárolóközeget kell keresni a petesejtek
számára.A meddőség kezelésével foglalkozó intézményekben rendszeresen fagyasztanak le ivarsejteket és embriókat. A tárolt hímivarsejteket és embriókat általában sikeresen fel tudják használni a programok során, de ritkán hallani arról, hogy előzetesen fagyasztva tárolt petesejtből gyermek születik.
A
jelenleg használt eljárás során a sejteket viszonylag
tömény oldatban tárolják. Ebben az oldatban, az ozmózis
szabályainak megfelelően, víz távozik a sejtekből, így a
jégkristályok keletkezésének valószínűsége csökken.
Enélkül a lehűtés során a sejtekben kikristályosodó víz
(a jégkristályok) maradandó károsodásokat okozna a
sejtszerkezetben. A testfolyadékokra hasonlító tömény
oldatokban sok a nátrium, amely könnyen áthatol a
sejthártyán, és belülről mérgezi a sejtet. A most kifejlesztett eljárásban kolinnal helyettesítik a nátriumot. A kolin szerves molekula, amely sok növényi és állati szövetben megtalálható, a B-vitaminokban is fontos alkotórész, de a fagyasztás szempontjából az a legfontosabb tulajdonsága, hogy nem képes gyorsan átjutni a sejthártyán.
A kolinos fagyasztást az egérpetesejtek 90 százaléka vészelte át, és ezek közül a megtermékenyített peték 60 százaléka jutott el a hólyagcsíra állapotba, vagyis ennyiben indult meg az egérembrió fejlődése. A hagyományos, nátriumos fagyasztást a petesejtek 50 százaléka élte túl, s ezeket megtermékenyítve csupán 10 százalékban indult meg a sejtosztódás.
Hamarosan elkezdődnek a kísérletek emberi petesejtekkel is, már sok nő jelentkezett önkéntes petesejtadásra. Például azoknak az asszonyoknak az esetében, akiknek betegségük miatt kemoterápiás kezelésre van szükségük, a későbbi gyermekáldásnak feltétele lehet a sikeres fagyasztás, mivel a kemoterápia károsítja a petefészkeket is.