In memoriam Békésy György

"A KUTATÁSNAK ÉLTEM"

Büszke a Nobel-díjasára az a kisebb közösség, ahol dolgozott, rangot ad az intézménynek, amelynek munkatársa volt, és az országok is nyilvántartják, hogy hány Nobel-díjassal járultak hozzá az emberiség jólétéhez. Magyarország a fizika és a biológia területén számos olyan Nobel-díjassal büszkélkedhet, akik vagy magyar származásúak voltak, vagy itt végezték iskoláikat. De csak néhányan vannak azok, akik (részben) itt végzett kutatásaikért és eredményeikért kapták meg ezt a kitüntetést.
Ezek egyike Békésy György, aki éppen 100 éve, 1899. június 3-án született. Összeállításunkban – dossziénkban – megkíséreljük bemutatni a Nobel-díjas tudóst, s ebben őt magát is segítségül hívjuk: visszaemlékezéseiből idézve Békésyről Békésyvel szólunk (Önéletrajzi jegyzetek [1968], illetőleg a Kutatólaboratóriumokban szerzett tapasztalataim Európában és Magyarországon 1923-tól 1945-ig [1970]).
Hatalmas életművéből csupán két mozaikot mutathatunk meg, töredékesen. A Magyar Rádió 6-os stúdiója, amelynek Békésy akusztikai tervezője volt, rádiózásunknak ugyanolyan szimbóluma, mint a lakihegyi szivarantenna.
A hallással kapcsolatos kutatási eredményei – ezekért vehette át 1961-ben az orvosi Nobel-díjat – az orvosi gyakorlatban mindmáig közvetlenül is hasznosulnak.

Békésy György Budapesten született Békésy Sándor bölcsészdoktor, közgazdász, külügyi tisztviselő és Mazaly Paula első gyermekeként. A diplomata édesapa változó állomáshelyei színes és érdekes gyermekkorral ajándékozták meg. Állami iskoláit Münchenben és Konstantinápolyban (1910–1913), gimnáziumi tanulmányait Zürichben (1914–1916) végezte. Mivel Svájcban felsőfokú tanintézetbe csak a 18. életévüket betöltő személyek iratkozhattak be, Békésy György 1917-ben műszerésztanoncként dolgozott egy analitikus mérlegeket készítő műhelyben. Ez egész életét végigkísérte, számos kísérleti berendezését maga tervezte és készítette el.
A Berni Egyetemen 1921-ben szerzett kémikusi oklevelet, majd hazatért Magyarországra. “Abban az időben az volt az érzésem, hogy mindenkinek vissza kell mennie abba az országba, ahol született, és vállalnia kell a tragédiát, ha már olyan hazába született, amely sok háborút elveszített. Ha egy ország sok háborút el is veszített, mindig megvan a lehetősége az újjáépítésnek; és ez volt az, amiben én is részt kívántam venni, ez lehetett a fő oka annak, hogy visszatértem Magyarországra, holott akkor alig tudtam jó magyarsággal beszélni, és nem voltam képes sohasem helyesen betűzni.”

Békésy édesanyja, Mazaly Paula (1877—1974)	A Békésy testvérek: Lola, Miklós és György (Lola Passuth László felesége lett, Miklós Kossuth-díjas agrobiológusként vált ismertté)

Budapest: kutatómérnök és tanár

A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen 1923-ban Tangl Károly professzornál fizikából szerzett doktorátust, értekezése az interferencia körében végzett kutatásairól szólt. "A doktori diploma elnyerése után nem tudtam mihez kezdeni. Nincs kellemetlenebb helyzet, mint amikor az egyetemi tanulmányok befejezése után senki sem kívánja felhasználni tudásunkat. A keresgélés kellemetlen volt. Rájöttem, hogy az egyetemen tanultaknak kevés értéke van, mert nem lehet aprópénzre váltani. Kétségbeesésemben úgy döntöttem, hogy keresek egy jó laboratóriumot, és ott ingyen fogok dolgozni mint kezdő. Ez a megoldás bevált. 1920-ban a háború után Magyarországon az egyetlen jól felszerelt laboratórium az Állami Posta Kísérleti Állomás volt.”

Békésy műszerésztanoncként készített
analitikai mérlege

Békésy így talált munkát 1924-ben, s két év megszakítással egészen 1948-ig az intézmény munkatársa, kutató-, illetőleg postamérnöke volt. "A Posta Kísérleti Állomás igen jól szervezett intézmény volt. Egy mérnök-igazgató vezetésével körülbelül százan dolgoztak ott. Az igazgatót csak az érdekelte, hogy mindenki eredményesen dolgozzék. Délelőtt 9-től délután 1-ig a hivatalos munkát végeztük, délután vagy akár egész éjjel szabadon és zavartalanul a kutatásnak éltem. A különféle osztályok (rádió, kábelvezetés, kémia) egy épületben voltak elhelyezve, s ez lehetőséget nyújtott arra, hogy akár kémiai, akár nagyfrekvenciás problémám akadt, megbeszélhessem a szakértő kollégákkal.”
Békésy György a Posta Kísérleti Állomás laboratóriumában a telefonkagyló tökéletesítésén dolgozva jutott el a belső fülbeli idegi átvitel mechanikai jellemzőinek fölfedezéséhez. (Békésy ezzel a munkájával alapozta meg a tudományos világ elismerését, az 1961-ben elnyert Nobel-díjat). Ott tervezte meg és készítette el az első magyar elektroncsöves audiométert dr. Török Bélának, a Szent János Kórház fülész főorvosának ötlete alapján. (Ennek korszerűsített változatát ma is gyártják, és világszerte Békésy-féle audiométer néven ismerik.) Elektroakusztikai, teremakusztikai és zajvédelmi kutatásainak eredményeit egyebek között a Magyar Rádió zenei stúdióinak akusztikai kialakításában hasznosította. (Lásd keretes írásunkat, illetőleg “dossziénk” további cikkeit! – A szerk.)
Békésyt a Magyar Tudományos Akadémia 1939-ben levelező tagjává választotta, majd 1940-ben a Pázmány Péter Tudományegyetem, ahol 1933-tól magántanárként működött, a gyakorlati fizika tanszék vezetésével bízta meg: "Tangl professzor halála után a kísérleti fizika tanára lettem a budapesti egyetemen. Nem nagyon akartam elfogadni a kinevezést, mert féltem, hogy nem tudom folytatni kutatásaimat, és jól ment a munka a Posta Kísérleti Állomáson. Így azután egyszerre két laboratóriumom is lett... Nagyon szerettem hallgatóimat, szerettem bizonyos mértékig az oktatási munkát, szerettem a műhelyt, és szerettem látni a tanulók fejlődését. Én sokat tanultam a műhelymunkából, és a hallgatók számára is biztosítani akartam ugyanezt a lehetőséget.”

A Harvard Egyetem

A második világháború idején, 1944. április 3-án bombatalálat érte a Posta Kísérleti Állomást. Békésy laboratóriuma elpusztult. Az egyetemen számos berendezést és fölszerelést elrejtettek a hadak elől, s így a harcok múltával tovább folytathatta munkáját. Ezt azonban hamarosan az egyre nagyobb anyaghiány és az infláció beköszöntével a krónikus pénzhiány megnehezítette, majd lehetetlenné tette.

Békésy élete nagy részét
laboratóriumokban töltötte

1946 őszén a stockholmi Karolinska Intézet meghívására – a Posta Kísérleti Állomástól fizetés nélküli kutatószabadságot kérve – Svédországba utazott. A következő év szeptemberében elfogadta a Harvard Egyetem meghívását, és hazai munkáltatójának engedélyével az Egyesült Államokba ment. Békésy 1948 áprilisában újra kérte szabadsága meghosszabbítását, de már nem kapta meg, ezért emigránssá vált.
Az Amerikában végzett akusztikai és hallásmechanikai kutatásairól így írt: "A Harvard Egyetem nagyszerűen felszerelt pszichoakusztikai laboratóriumában 17 évet töltöttem. A laboratóriumot még a háborúban szervezték, szigorú szabályok szerint jó munkát végeztek. Az amerikai és a magyar rendszer között nagy a különbség. Nekem az az érzésem, hogy a magyar rendszer ugyanazt a célt sokkal egyszerűbben éri el.
Az Egyesült Államokban az a szokás, hogy a problémákat mindig értekezleteken vitatják meg, és ezeken minden kérdés felmerül. Az ülések órák hosszat tartanak, a probléma legfeljebb öt-tíz embert érdekel, világos döntésre sem kerül sor. Az Egyesült Államokban az emberek a dollárért dolgoztak. Mindenkit a gyors eredmény érdekelt.

Az Amerikai Süketség-kutató Alapítvány
Békésy munkásságát Teljesítmény-díjjal ismerte el (1961)

Nem kérdés, hogy az Egyesült Államokban a laboratóriumok felszerelése sokkal jobb, mint Európában. A túl nagy felszerelés azonban még hátráltatja is az előrehaladást. Érzésem szerint ha nincs felszerelés, akkor mindenki kénytelen az ötleteit leegyszerűsíteni olyan módon, hogy a kísérletek egyszerűbbek legyenek. Ha túl sok felszerelés áll rendelkezésre, akkor több pénzzel minden probléma megoldható. Végső soron azonban a felszerelés annyira bonyolult lesz, hogy a részek együttműködését nem lehet már áttekinteni. Az Egyesült Államokban főként azok a kutatásaim haladtak előre, amelyek a csigajárat energiaellátására vonatkoznak.”
Békésy a Harvard professzora volt, amikor 1961-ben a belső fül, a csiga ingerlésének fizikai mechanizmusával kapcsolatos fölfedezéseiért orvosi Nobel-díjjal tüntették ki.

Ünnepi pillanat a Nobel-díj átvétele után

Hawaii, Honolulu

A Memorial Hall épületében, amelyben Békésy György laboratóriuma is volt, 1965-ben tűz ütött ki. Az égés és az oltás során számos kísérleti eszköze és feljegyzése elpusztult. Az új laboratóriumban 1966-ban már nem érezte jól magát, kínozta várható nyugdíjazásának gondja. Elfogadta hát a csendes-óceáni szigetről, Hawaiiról a Hawaii Telefontársaságtól érkező meghívást, és áttelepült Honoluluba. Ott a Hawaii Egyetem érzékszervi tudományok tanszékének professzora lett. Kísérleti módszereket dolgozott ki annak bemutatására, hogy az idegvezetés mechanizmusa, az információk tudomásulvétele és feldolgozása azonos módon folyik le mind a hat érzékszervünkben. Az érzékszervi információgátlás formáinak (küszöb, adaptáció, kompenzáció) mérésére maga tervezte kísérleti eszközöket használt.

Békésy Orvosi Nobel-díja(1961)

Hawaii éveiről írta: "Ma az érzékeléssel foglalkozó tudományok tanára vagyok a Honolului Egyetemen. Három évet töltöttem el itt, azt hiszem, ez a legérdekesebb hely, amelyet valaha is láttam. Szinte meg sem lehet érteni, mennyire nemzetközi jellegű. Élnek itt emberek Ázsiából, Ausztráliából, Amerikából, Európából, és mind tisztelik egymást. Rádöbbentenek engem arra, hogy a keleti és a nyugati gondolkodás, munka és ízlés teljes mértékben különböző. Ezt semmiféle szervezés sem lesz képes megszüntetni, de még nagy háborúk sem. Sok ezer éve alakult ki, és ezzel számolnunk kell. Hawaii szigetén jöttem rá, hogy a világ milyen bonyolult, milyen nehéz másféle embereket megérteni, még akkor is, ha mindent megteszünk a megértésükért. Itteni tudományos munkám érdekes volt. Kutatásaim az utóbbi időben a gátlásokra vonatkoznak, és teljesen új szemléletet vezetnek be az érzékeléssel foglalkozó tudomány területén."
Békésy 1972 áprilisában súlyos betegen búcsúzott Budapesten élő édesanyjától: “Kedves Mama! A következő héten újra meg kell operáljanak. Küldtem neked 200 IKA dollárt, kérlek vedd fel. Nem tudom, hogy tudok-e többet küldeni. Az örökösödési törvény itt olyan komplikált, hogy még jussoló család nélkül sem tudok már semmit Magyarországra végrendelkezni. Az eljárás olyan hosszú ideig eltarthat, hogy Te meg én már nem leszünk az élők sorában. Isten áldjon, Mama, amint valami biztosat tudok, írni fogok. Fiad: Gyuri.”
Békésy 1972. június 13-án halt meg Honoluluban. Végakarata szerint könyvtárát és tudományos hagyatékát a Hawaii Egyetemre, képzőművészeti magángyűjteményét a stockholmi Nobel-díj Bizottságra hagyományozta. Hamvait ősi óceániai szokás szerint a Csendes-óceánba hintették.

Kovács Gergelyné
kultúrtörténész