Nyelvészet:
Hatvan sor az etruszk nyelvből

Azt remélik, hogy egy Firenze közelében előkerült bronztábla hozzásegíti a kutatókat az etruszk írás rejtélyének megfejtéséhez.
A Firenze környéki Cortonáról (állítólag ott került elő a tábla) elnevezett Tabula cortonensis eredetileg 28,5 centiméter széles, 45,8 centiméter magas és 2 milliméternyi vastag volt. Két oldalán összesen negyven sornyi írás van, s az két magas rangú etruszk család üzleti szerződését örökíti meg – jelentette be Luciano Agostini nyelvész.
A szöveget a Kr. e. III–II. században legalább két ember véste bele a bronzba, de a mesterek egységes stílusban és minőségben dolgoztak, s a betűket pontosan egyformán mélyítették le. Ezután a táblát szándékosan nyolc darabra törték szét. Francesco Nicosia régész szerint a nyolcból hét darabot találtak meg. A nyolcadik rész alighanem már régebben előkerült, és magántulajdonban lappang.
A táblán hatvan betűcsoport van, közülük azonban huszonhét szónak az értelmét nem tudták megfejteni. A fölfedezés elsősorban azért nagy fontosságú, mert az egyik leghosszabb etruszk nyelven írt szöveget tárta fel.

Rendezik a lelet töredékeit

Mellesleg: az eddig ismert legteljesebb etruszk szöveg a múlt században került elő, s 380 sor (a múmia bepólyálásához használt vásznat a zágrábi múzeumban őrzik). Egy másik írás – egy agyagfazékon – szintén a múlt században bukkant fel, és 62 sorból áll (ezt Berlinben őrzik). Az eddig előkerült összesen mintegy 13 ezer etruszk szövegtöredék nagyon kevés szóból áll, és főként sírfelirat.
Az írásokat éppen a szövegek rövidsége miatt nincs mód teljesen megfejteni. Annyi mégis bizonyosnak látszik, hogy az etruszk nyelv leginkább a mai albán nyelvvel rokonítható, jóllehet egyetlen általunk ismert Földközi-tenger vidéki nyelvhez sem hasonlít. Írásukat a görögöktől vették át, s azok jobbról balra olvasandók. A most előkerült szöveg valamelyest segít megismernünk e nyelv szókincsbeli és nyelvtani szerkezetét, mindenekelőtt azonban megértenünk ezt a rejtélyes népet.

A tábla egy kinagyított részlete

Az etruszkok a tenger felől Kr. e. 900 táján jelentek meg a mai itáliai félsziget közepén, s onnan terjeszkedtek szét dél, illetve észak felé. A Kr. e. IV. században végképp beolvadtak a rómaiakba, ám a latinok maguk is átvették az ő kultúrájuk, művészetük és hiedelemviláguk elemeit s tudásuk jó részét is.

Az egyetlen kétnyelvű – föníciai és etruszk – szövegpár
a pyrgi aranylemezeken

A táblácska egyébként még 1992-ben bukkant fel. Egy olasz ács szolgáltatta be, s most követeli az érte járó 130 millió forintnyi jutalmat, de pénz helyett vádat emeltek ellene, mert a lelőhelyet illetően valószínűleg hazudott. Az általa megadott területen ugyanis a régészek hét éve kutatják a lelet régészeti környezetét, de mindmáig még semmit sem találtak.

Forrás: http://www.unifi.it