Kétszáz éve született

JEDLIK TANÁR ÚR

A felvidéki Szímő szülöttének, Jedlik Ányosnak, a tanárnak hasonló volt a hatása a hazai tudományban és művelődésben, mint a zseniális, de a műszaki életben alig ismert kutatónak és kísérletezőnek. Előző számunkban az 1848-as szabadságharcig követtük nyomon Jedlik tanár úr oktatói munkásságát, s a pedagógusi életút hatodik állomásáig jutottunk.

2.rész

7. Kísérleti fizika leendő gyógyszerészeknek. A szabadságharc leverése után a pesti egyetemen már nem latinul és nem is magyarul kellett vagy lehetett előadást tartani, hanem németül.
Az ország újra az Osztrák Császárság integráns részévé, tartományává vált, ugyanazok a törvények érvényesültek az egész birodalomban. Leo Thun osztrák kultuszminiszter, akinek teljhatalma volt az oktatás minden területén, 1850-ben bevezette saját reformját, az „Entwurf”-ot (ma talán projektnek mondanánk). Ebben az oktatás modernizálását tűzte ki célul. Azt a kétéves bölcseleti képzést, amely addig a líceumokban és a jogakadémiákon, illetve az egyetemeken folyt meghatározott programok és tanrend alapján, leválasztotta a felsőoktatásról, s a középfokú oktatás végére illesztette. Így lett a líceum középfokú oktatási intézmény (Romániában ma is az), s a hatosztályos gimnáziumokból így lettek nyolcosztályos főgimnáziumok, amelyeknek elvégeztével az érettségi vizsga volt a belépő az egyetemre.
Az egyetem bölcseleti kara már nem volt a többi kar kiszolgálója, a másik hárommal egyenértékű karként tanárképzési feladatokat kapott (kötelezően előírták gyakorló szemináriumok tartását a leendő középiskolai tanároknak). Tanári vizsgát nem lehetett tenni a pesti egyetemen, erre még mindig csak a bécsi egyetemnek volt jogosítványa, de már a pesti bölcseleti karon is fel lehetett készülni a vizsgára. Kevesen készültek tanárnak a pesti egyetemen, ezért a bölcsészkarhoz csatolták az addig az orvoskaron folyó gyógyszerészképzés teljes első évfolyamát.
1850-től kezdve Jedlik elsőéves kísérleti fizika előadásain a hallgatóság nagy része gyógyszerészhallgató volt. Különösen így alakult ez 1856 után, amikor is az Institutum Geometricum is levált a bölcsészeti karról, s az 1846 óta létező József Ipartanodával egyesülve megalakult a Joseph-Polytechnikum, vagyis a műszaki egyetem.
Az 1850-es években Jedlik tanár úrnak alig egy-két tanár szakos tanítványa volt évente. Hiába adta ki 1850-ben saját költségén kétkötetesre tervezett egyetemi tankönyvének első kötetét, a Súlyos testek természettanát magyar nyelven, előadásait németül s egészen új koncepció szerint kellett tartania: nem „iskolásan” mindenről, hanem elegáns egyetemi módon mindig csak egy-egy kiválasztott témáról kellett szólnia, de elmélyülten, részletekbe menően.
8. Jedlik a tanárvizsgáló bizottmányban. Az 1850-es évek vége felé fokozatosan lazult az elnyomó hatalom szorítása. 1858-ban – a szabadságharc óta először – újra összehívták a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlését, s Jedlik Ányost és Arany Jánost közvetlenül, a levelező fokozat átugrásával az Akadémia rendes tagjává választották. A következő években Jedlik megkapta az Akadémia nagyjutalmát a Súlyos Testek Természettanáért. Arany János néhány év múlva az Akadémia főtitkára lett.
Amióta a legjobb magyar gimnáziumokból főgimnáziumok lettek, növekedett a szakmai elvárás az ott tanító tanárokkal szemben. Mivel nekik egyre inkább magyarul kellett tanítaniuk szaktárgyaikat, Bécsben is belátták, hogy az erre való alkalmasság magyar nyelvű vizsgán mérhető legjobban. (Az 1860-ban kiadott „októberi diploma” tette újra az oktatás és a közigazgatás hivatalos nyelvévé a magyart, s egyidejűleg felmentette Leo Thunt kultuszminiszteri tisztségéből.)
1862-ben végre a pesti egyetem is megkapta a tanárvizsgáztatási jogot, megalakult a „tanárvizsgáló bizottmány”. Ennek elnöke Purgstaller József piarista tanár lett, a természettant kérdező tanár pedig Jedlik Ányos. Tizenhat éven át mindazok a tanárok, akik a pesti egyetemen vizsgáztak fizikából, Jedlik Ányosnál kellett, hogy megfeleljenek. Évente átlagosan tíz tanár tette le itt ezt a vizsgát – továbbra is lehetett azonban más egyetemi városokban is vizsgázni –, és Jedlik gondosan, az illető egyéniségére szabott vizsgakérdéseket állított össze minden egyes jelentkező számára. A vizsga három részből állt:
1. házi dolgozat a megadott témából, amelynek kidolgozására több hónap állt rendelkezésre;
2. zárthelyi dolgozat az egyetemen;
3. szóbeli vizsga.
Egy évvel a tudományegyetemi tanárvizsgáló bizottmány megalakulása után létrejött a műegyetemi tanárvizsgáló bizottmány is, Sztoczek József elnökletével. Először itt is Jedliket akarták megtenni a természettanból vizsgáztató tanárnak, de ő kimentette magát, s a svájci születésű bencést, Schenzel Guidót ajánlotta, azzal a megjegyzéssel, hogy mint a II. kerületi főreál (a mai Toldy gimnázium elődje) igazgatója már elég jól megtanult magyarul.

Jedlik Ányos (1800–1895)
„Tekintetes Egyetemi tanár úr!
A magas közoktatási ministerium rendeletéből egy, a gymnasiumi tanítás körül az illetőknek zsinórmértékül szolgálandó magyar műnyelv kidolgozására bizottmány lévén rendelve... bátor vagyok kegyedet hivatalosan megkeresni... mellynek a Tekintetes úr egyik tagjaként neveztetett ki.
Pest, aug. 11. 1854.
Toldy Ferenc mint a magyar műnyelvi bizottmány elnöke”

A Jedliknél csaknem két évtizeddel fiatalabb Sztoczek a 40-es évek elején az Institutum Geometricum hallgatójaként ismerkedett meg a pesti egyetem újonnan jött, akkor még latinul oktató tanárával, Jedlikkel. Később is többször egymás mellé sodorta őket a tanári pálya iránti közös érdeklődés, bár a fizikát különböző oldalról közelítették meg. Sztoczek inkább elméleti, Jedlik inkább kísérleti beállítottságú volt. Sztoczek nagyon jó előadó, azonkívül jó szervező, ambiciózus ember volt, Jedlik pedig invenciózus kísérletező, viszont szerényen a háttérbe húzódó egyéniség.
Hogy, hogy nem, az első, akit Jedliknek a tanárvizsgáló bizottmány tagjaként 1863. április 9-én vizsgáztatnia kellett, Sztoczek György 30 éves, politechnikumot végzett gimnáziumi tanár volt. Sztoczek József akkor 44 éves volt, a politechnikum igazgatója. Mindketten Szabadkán születtek. A vizsga sikerült.
Nem kevésbé érdekes a másik jelölt sem, aki ugyanezen a napon vizsgázott Jedlik tanár úrnál. Lutter János 33 éves gimnáziumi tanár, aki öt éven át járt a bécsi egyetem bölcsészeti karára. Később a Kármán Mór által alapított pesti „mintagimnázium” tanára, majd a II. kerületi főgimnázium igazgatója lett.
9. A kísérleti fizika szelleme. Négy évvel később került sor Antolik Károly vizsgájára. Ő már a pesti egyetem bölcsészeti karának előadásait hallgatta három évig, s a kísérleti fizika iránt érdeklődött. Huszonnégy évesen jelentkezett a vizsgára, s Jedlik a következő tételt tűzte ki számára:
1867. április 10. Házi feladvány:
„Adassék elő a különféle alakú és hangzó állapotba hozott szilárd testek felületén keletkező Chladni-féle idomok* létrehozási módja és azoknak alapos értelmezése.”
A beadott dolgozatról pedig a követező bírálatot adta:
„Bírálat. Értekező házi munkálatát oly tevékeny lelkesedés lengi át, melyből a természettan iránti hajlama nyilván kitűnik. A hangidomok létrehozására és különféleképpeni módosítására vonatkozólag nem csak a jobb forrásokból merített adatokat terjeszti elő, hanem azokat saját kísérletei nyomán nyert eredményekkel is szaporítja. A munkálat szövegének nyelve értelmes s legnagyobb részt szabatos, csak néhány kifejezéséből vehetni észre, hogy szerzője a magyar nyelvet csak szorgalmának köszöni.
Pesten, Július hó 24-én, 1867.”
Az írásbeli zárthelyit, majd a szóbeli vizsgát követően Antolik október 5-én nyerte el a tanári képesítést. Utána Kassán, Aradon s végül Pozsonyban tanított és kísérletezett. A 70-es években Heidelbergben és Berlinben az egyetemen képezte tovább magát, s többször is levélben fordult Jedlikhez tanácsért. Élete végéig tisztelte és szerette a tanár urat, akit egy 1892-ben a Mathematikai és Physikai Társulatban mondott pohárköszöntőjében a magyar Chevreulnek* nevezett. Antolik Károly Pozsonyban annak a főreálnak volt igazgatója, ahol Klatt Virgil tanította a fizikát, s ahol Philipp Lenard érettségizett. Antolik elektromos szikrakísérletei keltették fel Ernst Mach érdeklődését a szuperszonikus mozgások által keltett hullámok (hangrobbanások) iránt. A kísérleti fizika Jedliktől sugárzó szelleme termékeny talajra talált.
10. Jedlik a Tanárképző Intézetben. Jedlik tanár úrnak 70 éves korában adatott meg, hogy meghatározó módon részt vegyen a hazai tanárképzésben. Egy kicsit későn – ha az átlagos emberi teljesítőképességre gondolunk. Jedlik azonban e tekintetben sem volt átlagember. Sőt, e tekintetben különösen nem.
Eötvös József 1870-ben hozta létre a Tanárképző Intézetet. Az intézmény a pesti tudományegyetemen, illetve a környező épületekben kapott helyet – az épületekkel mindig is gond volt –, szervezetileg viszont nem az egyetemhez tartozott, hanem közvetlenül a kultuszminiszter fennhatósága alá volt rendelve. A Tanárképző Intézeté volt a Mintagimnázium, ott végezték a tanárjelöltek a gyakorló tanítást, egy-egy kiváló vezető tanár irányításával. A Tanárképző Intézet külön diplomát adott, hallgatóit felvételi vizsgán válogatta ki. Öt szakosztálya volt:
1. ó–klasszikai nyelvészet és irodalom; 2. történelem–földrajz; 3. mennyiségtan – természettan; 4. természetrajz; 5. nevelés és oktatástan.

„Természettani feladványok
A múlt tanév I. és II. félévében előadott tantárgyak közül a tanárképezdei rendes növendékségért versengők számára
1. Miképpen bizonyíttatik be a hősugarak különböző tevékenysége és színezete (Wermefarbe)?
2. Mely úton-módon eszközölhető a hősugaraknak rezgésirányítása (Polarisatio)?
3. Van-e különbség egy üres hengert képző fémhuzal-tekercsben a villámroham által felébresztett delejesség és úgy azon alakú aczéldelej működési módja között? S ha van, miben áll azon különbség, s mi annak oka?
Pesten October hó 21-kén 1870.
Dr. Jedlik Ányos”

A bölcsészkar dékánja lett a Tanárképző Intézet első igazgatója: Nékám Sándor polihisztor matematikus, akit még az állami számvevőszék megszervezésével is megbíztak abban az évben.
A mennyiségtan–természettani szakosztálynak négy tagja lett: matematikából Nékámon kívül Petzval Ottó, kémiából Than Károly, fizikából Jedlik Ányos. (Érdekes, hogy Nékám, amikor felterjesztette a névsort a miniszterhez 1870 októberében, megjegyezte, hogy „a felsőbb természettan tanára még ekkoráig nincs kinevezve”. Ismeretes, hogy a Heidelbergből hazatérő Eötvös Loránd már Eötvös József 1871. februári halála után, Than és Jedlik javaslatára nyerte el az egyetemen ezt az akkor létesített státust.) A Tanárképző Intézet tagjai évi 500 forint díjazásban részesültek, ami az egyetemi tanári fizetésük mintegy 20 százaléka volt. Igényes és nívós oktatást várt tőlük a miniszter, ezt tükrözi például Jedlik Ányosnak a természettani felvételi vizsgára összeállított feladatsora is.
Ugyanebben az évben megalakult a műegyetemi tanárképző intézet is, azzal a céllal, hogy a reáliskolákba képezzen tanárokat. Ennek az elnöke a Polytechnicum akkori igazgatója, 1871-től már a műegyetem első rektora, Sztoczek József lett.
1872 szeptemberében Trefort Ágoston került a kultuszminiszteri székbe. Ő úgy látta, hogy nincs szükség a kétféle párhuzamos tanárképzésre, ezért 1873-ban egyesítette a két intézetet. A közös képezde elnöke Sztoczek József lett, de a húsz kinevezett tag között már nem találjuk Jedlik Ányos nevét. Matematikából és fizikából az idős korosztályt felváltotta a Heidelbergben végzett új generáció: König Gyula*, Eötvös Loránd, Schuller Alajos*, de ide számíthatjuk a műegyetemi Szily Kálmánt* és Wartha Vincét* is.
Jedlik tanár úr még öt évig tartott az egyetemen kísérleti fizika előadásokat és vizsgáztatta a tanárjelölteket. Azután elbúcsúzott tanítványaitól és kedvenc eszközeitől, s Győrben beköltözött a bencés rendházba. Ettől kezdve onnan segítette a hozzá fordulókat.
Ezt tette egész életében: segített a hozzá fordulóknak. Jó tanár és nagyon jó ember volt.

Radnai Gyula

(A közölt dokumentumok átadásáért köszönetet mondunk
a pannonhalmi Mayer Farkas bencés tanár úrnak – A szerk.)