MAGYAR
TUDOMÁNY
ÉS TECHNIKA-
TÖRTÉNETI
MŰHELY

Lakits Ferenc matematikus, csillagász 150 éve,
1850. február 19-én született Pécsett.

A budapesti Tudományegyetemen matematikát és fizikát tanult. A göttingeni egyetemen W. Klinkerfuess professzornál sajátította el az égitestek pályaszámításának elméletét és gyakorlatát. Hazatérve 1882 és 1885 között a József Műegyetemen Kruspér István tanársegédje volt, s a budapesti evangélikus főgimnáziumban tanított. Szabad idejében Konkoly-Thege Miklós ógyallai magáncsillagdájában észlelt, fizetés nélküli obszervátorként. Igen nagy pontossággal meghatározta a Műegyetem csillagvizsgálójának és az ógyallai Asztrofizikai Obszervatóriumnak a földrajzi szélességét. Később a Postatakarékpénztárnál vállalt számvizsgálói állást, majd a Kereskedelmi Minisztérium külkereskedelmi és vámügyi osztályához osztották be. A Természettudományi Közlöny, a Vasárnapi Újság, majd a Mathematikai és Physikai Lapok hasábjain ismertette a csillagászat, a fizika és a műszaki fejlődés új eredményeit. Főleg klasszikus csillagászattal foglalkozott, és a csillagászati kormeghatározás (asztrokronológia) egyik úttörőjévé vált. Egy bizánci krónikában feljegyzett napfogyatkozás pontos időpontjának (891. augusztus 8.) kiszámítása alapján, a fogyatkozás után eltelt időt számításba véve Lakits jelölte meg a honfoglalás időpontjául a 895–896-ot (A magyarok honfoglalásának ideje és a csillagászat. Természettudományi Közlöny, 1890). Ennek alapján szervezték meg a honalapítás millenniumát 1896-ban. Az asztrokronológiai vizsgálatok jelentőségét Csillagászat a történetírásban (1892) című tanulmányában foglalta össze. Vizsgálta hazánk román kori és gótikus templomainak tájolását is. Az első világháború idején Grazban telepedett le, s ott hunyt el 1919. július 24-én.

Szerkeszti: Kiss Csongor