|
Amerikai kutatók szerint a legrégibb, mintegy 2600 évvel ezelőtt vert uralkodói
pénzérme a mai Törökország területéről származik. Lüdia, ahonnan a pénzérmék
valók, híres volt elektronkészletéről. Az arany és ezüst eme természetes ötvözetét
használták Kr. e. 620-ig a kereskedelmi üzletek megkötésekor.
Noha a kis-ázsiai Pactolus folyó legendás volt arról, hogy milyen gazdag e nyersanyagban,
valójában az elektron kifogyóban volt. A hiány végül is arra vezetett, hogy
a lüdek hígítani kezdték az elektront, vagyis (a természetes 20 százaléknál)
több ezüstöt kevertek hozzá, majd vörösrézzel színezték és keményítették – állítja
Paul Keyser legújabb vizsgálatai alapján.
 |
 |
Az értékes fémet, amelyet államilag hígítottak, a lüd uralkodók pecséttel látták
el, hogy igazolják hitelességüket. Így születtek meg az első pénzérmék a Kr.
e. VII. században. Keyser elmondta, hogy az elektron hígítása a lüd mesterek
magas szintű anyagismeretéről árulkodik.
A lüdek elsősorban azokat a hadi kiadásokat fedezték ilyen módon, amelyekre
a területükre betörő kimmerek elleni védekezés miatt volt szükség. A támadókat
végül Alüattész (Kr. e. 605–Kr. e. 560) király verte ki az országból.
(Discovery)