Telkes Mária biofizikus, egyetemi tanár, az első napház építője 100 éve, 1900. december 12-én született Budapesten. A budapesti Tudományegyetemen matematika–fizika szakos tanári képesítést szerzett, 1924-ben Amerikába ment, George W. Cryle clevelandi biofizikai laboratóriumában helyezkedett el. Első munkája a testszövetek in vitro sugárzásának a mérése volt. Kimutatta, hogy az agy felszíne infravörös sugárzást bocsát ki. 1939-től a Massachusettsi Technológiai Intézet tanáraként a Nap energiájának hasznosításával foglalkozott. 1948-ban tervei alapján építették fel az első napenergiával fűtött kísérleti házat Doverben. A ház egy 3 méteres üvegfala mentén a Nap felmelegítette a levegőt, s a forró levegőt glaubersót (nátrium-szulfátot) tartalmazó tartályok köré fúvatták. A só elnyeli a hőt, s a hőmérséklet meghaladja a 32,38 Celsius-fokot, a kristályok megolvadnak. Lehűléskor az olvadék újra kikristályosodik, s a felvett olvadási hő úgynevezett kristályosodási vagy dermedési hőként felszabadul. Első napházát továbbiak követték. 1950-ben az intézet őt nevezte ki a napenergia hasznosítására irányuló kutatások élére. Napenergiával működő desztilláló berendezést szerkesztett, amellyel a tengervizet ivóvízzé lehetett alakítani. A napenergia-utánpótlás ingadozásának ellensúlyozására hőtárolókat szerkesztett. Megoldotta a hideg tárolását is, s az épületek klimatizálására szintén a hőtárolás elveit alkalmazta. Kémiai hőtárolási felfedezéseivel kapcsolatban több mint száz cikke jelent meg, szabadalmainak száma meghaladta a húszat, az utolsót kilencven éves korában jegyeztette be. Kitüntetéseinek se szeri, se száma. Meghalni hazajött Magyarországra, Budapesten hunyt el 1995. december 2-án.

Szerkeszti: Kiss Csongor