|
|
|
|
|
|
|
|
|
Az asztrológia ellenőrizhető állításokat tesz, tehát nincs módszertani akadálya
annak, hogy igazságtartalmát tudományos módszerrel megvizsgáljuk. (Ha már az
asztrológusok nem veszik a fáradságot, hogy állításaik mellé bizonyítékokat
sorakoztassanak fel.)
Harmincnál több tudományos vizsgálatot végeztek az asztrológia állításaival
kapcsolatban, s a vizsgálatok többsége referált tudományos folyóiratokban (leginkább
a The Journal of Psychologyban) jelent meg. Az alábbiakban ezekről adok rövid
összefoglalást.
Hogyan vizsgálható az asztrológia?
Sokan gondolják, hogy a tudomány csupán arra képes, hogy az égitesteknek a földi
élőlényekre gyakorolt hatását valamelyes pontossággal kiszámítsa. Ám az égitestek
hatása eltörpül az embereket érő ezerféle környezeti hatás mellett, így az égitestek
járása várhatóan nem befolyásolja kimutathatóan az embert. Felvethetünk olyan
ellenérveket, hogy például a horoszkópok csillagászatilag nem korrektek, stb.,
de ez nem igazán érdekes. Az asztrológusok túlnyomó többsége egyáltalán nem
gondolja, hogy a bolygók hatnak az emberre; ők az „amint fent, úgy lent” ezoterikus
alapelvre hivatkoznak, és azt állítják, hogy valamiféle szinkronicitás van az
égitestek világának eseményei és az emberi világ eseményei között, anélkül,
hogy a kettő között ok-okozati összefüggés lenne. A tudománynak tehát nincs
más feladata, mint megvizsgálni: valóban van-e valamiféle párhuzam, együttváltozás
(korreláció) az égitestek járása és az emberi jellemek, sorsok alakulása között.
A kutatók lényegében háromféle megközelítést alkalmaztak az asztrológia tudományos
tesztjeinél:
A. Sok-sok emberből álló mintákon megvizsgálták, kimutatható-e bármiféle összefüggés
az emberek születési horoszkópjának paraméterei és egyes tulajdonságaik, személyiségvonásaik
között. A személyiségvonásokat rendszerint a pszichológiában használatos és
elfogadott pszichológiai tesztekkel tárták fel.
B. Neves asztrológusok képességeit ellenőrizték oly módon, hogy embereket mutattak
be nekik, és azt kérték, hogy a mellékelt néhány horoszkóp (pontosabban születési
időpont) közül válasszák ki az illető személy horoszkópját. Az elismert asztrológusok
ugyanis szakszerűen értékelik a horoszkópokat, így nem érheti vád a kutatókat,
hogy azért kapnak negatív eredményeket, mert ők nem értenek az asztrológiához.
C. Megvizsgálták, hogy az emberek mennyire képesek kiválasztani a saját horoszkópjukat
(pontosabban
a horoszkóp alapján készült jellemzésüket) egy csomó horoszkóp közül, és mennyire
érzik igaznak magukra nézve a benne foglaltakat. E módszernek az az előnye,
hogy nem speciális pszichológiai tesztekre (ezek érvényességét egyesek kétségbe
vonják), hanem a személy önismeretére támaszkodik. E vizsgálatok azt is elemzik,
hogy miért hiszi el szinte mindenki a horoszkópjában olvasható állításokat.
Az asztrológia statisztikai próbái
E vizsgálattípusnak egy francia kutató, Michel Gauquelin volt az úttörője, de
számos más kutató is jelentős eredményeket ért el. Gauquelin (1955) az emberek
foglalkozása, valamint a Merkur, a Vénusz, a Mars, a Jupiter, a Szaturnusz és
a Hold szerinti születési állatövi jegyek között keresett összefüggést. Nem
talált korrelációt. 1967-ben azt tette vizsgálat tárgyává, hogy a sikeres emberek
horoszkópjában melyik házban van a Szaturnusz, illetve a gyilkosok horoszkópjában
melyik házban van a Mars. Úgy találta, hogy mindkét esetben teljesen véletlenszerű
az eloszlás. 1982-ben kétezer neves sportoló, színész, tudós és író személyiségprofilját
állította össze életrajzaik alapján. E személyiségprofilokat összehasonlította
az asztrológiában a Nap és a Hold jegyével, valamint az aszcendensekkel (felmenőkkel)
társítható személyiségvonásokkal. Nyolcféle asztrológiai könyv állításait ellenőrizte.
A valódi és az asztrológiából nyert személyiségprofilok között semmiféle korrelációt
nem talált, akár a sziderikus, akár a tropikus állatövi jegyet vette figyelembe.
Megjegyzendő, hogy Gauquelin egyik vizsgálatából az tűnt ki, hogy a kiemelkedő
sportolók születési horoszkópjában a Mars gyakrabban fordul elő bizonyos házakban,
mint másokban, és az eltérés szignifikáns. Ez a híres-hírhedt Mars-effektus.
Más vizsgálatok ezt a megfigyelést nem erősítették meg, de mivel a Mars-effektus
„felfedezését” igen heves, személyeskedésekkel tűzdelt, a fair play szabályainak
fittyet hányó vita követte, ma ebben a kérdésben nem lehet tisztán látni.
Van Deusen (1976), Culver és Ianna (1977) és Culver (1979) azt vizsgálták, van-e
összefüggés az emberek foglalkozása és a Nap állása szerinti állatövi jegyük
között. Vizsgálataikat több mint hatvan foglalkozásra terjesztették ki. Mindhárom
vizsgálat negatív eredményt hozott: semmiféle korrelációt nem találtak.
McGervey hatezer politikus és tízezer tudós születési jegyét vizsgálta meg,
és azt találta, hogy ezek eloszlása teljesen véletlenszerű. Pellegrini (1973),
Silverman és Witmer (1974), Per Dalen (1975), valamint Dean és Mather (1977)
szintén a Nap állása szerinti állatövi jegy alapján vizsgálták meg az emberek
személyiségvonásait. Az emberek jellemvonásait az általánosan használatos pszichológiai
tesztekkel határozták meg, legtöbbször a California Personality Inventory (CPI)
tesztet alkalmazták. Egyik vizsgálat sem talált korrelációt semelyik személyiségvonás
és a Nap szerinti születési jegy között, mindössze Pellegrini talált gyenge
korrelációt a CPI-ből nyert nőiességi index és a születés évszaka között.
Illingworth és Syme (1977), illetve Tyson (1977), szintén a CPI-tesztet használták
a személyiség jellemzésére, és ismerve Pellegrini eredményét, külön vizsgálták
a nőiességi indexet. Semmiféle korrelációt nem tudtak megállapítani a személyiségvonások
és a Nap szerinti születési jegy között, beleértve a nőiességi indexet is.
Barth és Bennett (1974) a Merkur, a Vénusz, a Mars és a Jupiter szerinti születési
jegy, valamint a foglalkozás, az egészségügyi problémák, a testmagasság és az
élettartam között próbált összefüggést kimutatni. Semmilyen korrelációt nem
találtak. Ugyanezt a vizsgálatot végezte el Culver és Ianna (1977), csak ők
még azt is megnézték, hogy az egyes bolygópároknak az ekliptika mentén vett
szögtávolsága összefügg-e az említett tulajdonságokkal. Összefüggést azonban
ők sem találtak.
Mayes és Klugh (1978) szintén nemcsak a Nap szerinti születési jegyet, hanem
a Hold és nyolc bolygó születéskori házát és öt bolygóaspektust is figyelembe
vette vizsgálatainál. Kétféle pszichológiai teszt, a Minnesota Multiphasic Personality
Inventory és a Leary Interpersonal Check List segítségével 13 személyiségvonást
határoztak meg, összesen 196 személyen. Akármelyik személyiségvonást vetették
össze az asztrológiai jellemzőkkel, semmilyen korrelációt nem találtak.
Mayo és munkatársai (1979), valamint Jackson (1979) az asztrológiai tényezők
és az introvertáltsági/extravertáltsági index között próbáltak összefüggést
kimutatni. Az indexet az Eysenck Personality Inventory (EPI) nevű pszichológiai
tesztből nyerték. Azt találták, hogy van bizonyos korreláció a kettő között.
Veno és Pammunt (1979) megismételte e vizsgálatokat, de nekik nem sikerült reprodukálniuk
a korrelációt. Végül Pawlik és Buse (1979) munkája öntött tiszta vizet a pohárba:
rámutattak, hogy a Mayo és munkatársai, valamint a Jackson által talált korreláció
azzal magyarázható, hogy több kísérleti személy tudta, milyen eredmény várható
asztrológiai jegyeiből, és a tesztek elvégzésekor ennek megfelelően viselkedtek.
Ezt utóbb Mayo és Jackson is elismerte, sőt további vizsgálataik megerősítették,
hogy nincs korreláció.
Eysenck (1979), Jackson és Fiebert (1980), valamint Saklofske és munkatársai
(1982) szintén az asztrológiai tényezők (a Nap és a bolygók állása) és a személyiségvonások
között kerestek összefüggést, beleértve az EPI-ből nyert introvertáltsági/extravertáltsági
indexet is. Talán unalmas ismételni, de semmiféle korrelációt nem találtak.
Néhány speciálisabb kérdés vizsgálatára is sor került, ezekben nemcsak a foglalkozást
vagy a személyiséget, hanem a sorsot is vizsgálták. Az asztrológusok sokszor
adnak tanácsot, milyen jegyben született személyt válasszunk házastársul. Szerintük
ugyanis bizonyos kombinációk sikeresebbek, mint mások. Ha ez igaz, akkor a „rossz
kombinációjú” házaspárok gyakrabban válnak el, mint a jó kombinációjúak. Ezt
vizsgálta meg Kop és Heuts (1974), valamint Silverman és Bernie (1977). Arra
voltak kíváncsiak, van-e összefüggés a házaspárok válási gyakorisága és a Nap
szerinti születési jegyei között. Kop és Heuts Amszterdamban, Silverman és Bernie
pedig Michigan államban végezte a vizsgálatot, de nem találtak összefüggést
a válási gyakoriság és a születési jegyek kombinációja között.
Press és munkatársai (1979) arra a kérdésre kerestek választ, hogy van-e az
emberek születési horoszkópjában olyan paraméter, amely előre jelezheti az illető
eseteges öngyilkossági szándékát. Munkájukhoz az 1969 és 1973 között New Yorkban
történt öngyilkosságok adatait használták fel, s azokat az öngyilkosokat választották
ki, akik New Yorkban születtek, és születési időpontjuk ismert volt. 311 ilyen
esetet találtak. Minden öngyilkoshoz hozzárendeltek egy élő kontrollszemélyt,
aki ugyanabban az évben és ugyanabban a kerületben született, mint az adott
öngyilkos. Az öngyilkosokat és a kontrollszemélyeket három csoportba sorolták
az öngyilkosság éve szerint. Ezután egy számítógépes programmal százezer különféle
asztrológiai tényezőt vizsgáltak meg mind a 622 születési horoszkópban. Azt
kívánták felderíteni, hogy létezik-e olyan tényező, amelyre nézve szignifikáns
különbség van az öngyilkosok és a kontrollszemélyek csoportja között. Ám egyetlen
tényezőt sem tudtak korrelációba hozni az öngyilkossággal.
Az asztrológia statisztikai próbáinak eredményeit összefoglalva: az elvégzett
mintegy 25 tudományos vizsgálat semmiféle korrelációt nem talált semelyik asztrológiai
paraméter és az emberi tulajdonságok, sorsok között. (Folytatjuk.)
Szilágyi András
(sziluett@freemail.hu)
A dokumentum eredetije és az irodalomjegyzék a www.mek.iif.hu/porta/szint/human/ezoterik/asztrol/asztrol.html
címen található.
Az Élet és Tudomány abszolúte tudományos örökhoroszkópja
|
|
 |
1. Vízöntő (I. 21. – II. 18.) Egyszer einsteini magasságokban szárnyal, másszor úgy érzi, maghasadt az elméje. Sugárzó énjének tudható be, hogy nagy emberek hallgatnak a szavára. Békés természetét kollégái és barátai is díjazzák, de ne csüggedjen, ha ez sem elég, hogy megfékezze a felelőtlen dobálódzókat. Fölös energiáit irodalmi alkotásokban vezetheti le. Aszcendense az Oroszlán. |
 |
2. Halak (II. 19. – III. 20.) Életeleme a játék, mennél jobban belemerül, annál tisztábban lát. Sikereit egy félig ló, félig haltestű szörnyetegnek köszönheti. Kedvenc állata a macska, de ennek a cicuskák nem örülnek. A nehéz napokon úgy érzi, mintha drótok állnának ki a fejéből, vigasztalja magát azzal, hogy a játék komoly dolog. |
 |
3. Kos (III. 21. – IV. 20.) Nem becsüli a talmi dolgokat, keresi az időtálló anyagot. Értékrendje szilárd, nem mindegy, cserép vagy porcelán. Kézügyességét elismerik, mégis jobb, ha lemond festői ambícióiról. Igazi mázlista, életében fontos szerepe van a fémes-zöld és az arany színnek. |
 |
4. Bika (IV. 21 – V. 20.) Egy Ábel nevű férfi meghatározza életét, de nem viseli magán Káin bélyegét. Bármennyire vonzódik is az állatokhoz, ne feledje: a halott ló nem rúg, a döglött kutya nem harap. Kerülje az áskálódókat és a csontkovácsokat, jobban jár, ha mások csontjaival foglalkozik. |
 |
5. Ikrek (V. 21. – VI. 20.) Kissé mechanikusan szemléli az életet, félő, hogy elaprózza magát. Munkájában Önre is nagy nyomás nehezedik, de minden helyzetben feltalálja magát, olykormásokat is. Vágyai motorként hajtják előre, nem nyugszik bele, hogy műve csonkán marad. Élete alkonyán jobban teszi, ha kisebb vizekre evez. |
 |
6. Rák (VI. 21. – VII. 22.) Anyakomplexus árnyékolja be életét, de a gyengébb nem hálája busásan kárpótolja ezért. Munkahelyén sokan irigykednek rá, de a szócsatákból győztesen kerül ki. Ne féljen a problémák mélyére hatolni, de vigyázzon, mert érzékeny a fertőzésre, és ez végzetes lehet. Példaképe Poncius Pilátus, kedvenc színe a klórsárga. |
 |
7. Oroszlán (VII. 23. – VIII. 22.) Ingadozó jellem, olykor a tömegek uszályába kerül. Ne riadjon vissza a nehéz fizikai munkától, kísérletezzen bátran, ettől sikertremélhet. De mindenkor jusson eszébe, nem Ön körül forog a Föld. Nem peches ember, ha az élet úgy hozza, bátran menjen a jégre. Akár ingázhat is. |
 |
8. Szűz (VIII. 23. – 22.) Őrizkedjen a boszorkányoktól, hallgasson azokra, akik szerint jobb annak, aki orvosnak megy, mint annak, aki orvoshoz. Életét nagy ciklusok irányítják, alapelve: soha ne dönts izomból, ha paprikás hangulatban vagy, inkább redukáld tevékenységedet. Kerülje a rák jegyűek társaságát, az ilyen kapcsolat nincs jó hatással Önre. |
 |
9. Mérleg (IX. 23. – X. 22.) Ne bonyolódjon futó kalandokba, várja meg az igazi nagyvadat. Addig tegye le a fegyvert, ismerősei már úgyis trófeagyűjtőnek titulálják. Amit az ember egy élet munkájával összehord, lángok martalékává válhat, az emlékeinket viszont senki nem veheti el. Még nem lőtte el puskaporát, forró szenvedély várja egy forró vidéken. |
 |
10. Skorpió (X. 23. – XI. 22.) Bármilyen apróságról van szó, törekedjen szimmetrikus kapcsolatokra. Rossz döntései valóságos láncreakciót indíthatnak el, s az élete egy szempillantás alatt atomjaira eshet szét. Ne gondoljon rosszra, ha főnökei stockholmi utazásra küldik. Lehet, hogy királyi kézfogóban lesz része. |
 |
11. Nyilas (XI. 23. – XII. 21.) A hölgyek tartanak Öntől, mertúgy hiszik, a veséjükbe lát. Nos, ez igaz, de jobb, ha nem büszkélkedik vele. Fordítsa figyelmét a nagy dolgokról az apró részletek felé. Kutyaharapást szőrivel – mondják –, s a veszettül forgó világ zajától megcsömörlött Nyilas a mikrokozmoszban lel rá az igazi szépségre. |
 |
12. Bak (XII. 22. – I. 20.) Hajlamos a szőrszálhasogatásra, de a szavaival delejes ámulatba ejti hallgatóságát. Ezzel nem szabad visszaélnie, érje be annyival, hogy forgásba hozza maga körül a világot és felvillanyozza környezetét. Ha figyel a vetélytársakra, egy ilyen helyzetből többet is kihozhat. |
