FEKETE, VÖRÖS, TÔZEG

ÁFONYAKALAUZ

Az áfonyák nálunk ritka növények, de a szomszédos országok hegyvidékein néhol vastag szõnyeget alkotnak. Az élelmiszerüzletek polcai is tele vannak áfonyából készült finomságokkal, például áfonyalekvárral, áfonyás joghurttal. Igaz, e termékek termesztett, nemesített áfonyákból készülnek.

A sarkkörtõl a trópusokig Földünk északi felét a hangafélék (Ericaceae) családjába tartozó áfonyáknak mintegy háromszáz faja népesíti be. Fás szárú, örökzöld vagy lombhullató cserjék, törpecserjék. Általában nedves erdõtársulások vagy lápok növényei. Hazánkban csupán három fajuk fordul elõ.

A fekete áfonya (Vaccinium myrtillus) a leggyakoribb, 20-50 centiméter magas, árnyéktûrõ, lombhullató törpecserje. A szára élesen szögletes, négyszög keresztmetszetû, tojásdad levelei 1-3 centiméter hosszúak, élénkzöldek, finoman fûrészes szélûek. A növény májusban virágzik, virágai egyesével vagy párosával nyílnak a levelek hónaljában. Apró, gömb alakú virágai zöldesvörösek. Júliusban érõ termése 6- 10 milliméter átmérõjû, kékesfekete, hamvas felületû bogyó. A magasabb hegyvidékeken tömegesen termõ növény kedvelt tápláléka a vadon élõ állatoknak, például a medvének vagy a fajdoknak. A savanykás ízû termést Erdélyben sokfelé árulják az utak mentén. A fekete áfonya levelének gyógyító hatása van: hólyaghurut, belsõ vérzések ellen használják.

Elterjedésének déli sávjában az Európa nagy részén honos fekete áfonya csak a hegységek magasabb régióiban fordul elõ. Hazánkban az Északi-középhegységben és a Nyugat-Dunántúlon lelhetjük fel. Mészkerülõ lévén csak mészben szegény termõhelyen találjuk meg. Ott telepszik meg, ahol az alapkõzet felett kellõen vastag humuszréteg alakult ki.

Fekete áfonya ...

... és termése

A vörös áfonya (Vaccinium vitis-idaea) heverõ szárú törpecserje. A szára hengeres, bõrszerû levelei visszás tojásdad alakúak, fényeszöldek, télen is zöldellnek. Harang alakú, fehér vagy rózsaszínes virágai a hajtások végén rövid fürtökben csoportosulnak. Májusban-júniusban nyíló virágai fehérek vagy rózsaszínesek. A termés eleinte fehér, majd megpirosodik. Július végén, augusztusban érik, ekkorra 5-10 milliméter átmérõjû, skarlátpiros, fényes felületû bogyóvá fejlõdik. Az íze kissé fanyar.
Igazi hazája Észak-Európa, ott a tundrák, erdõs tundrák és tajgák növénye. Közép-Európában csak a hegyek magasabb régióiban él, hazánkban jóval ritkább, mint a fekete áfonya. Kedveli a fényt, ezért inkább erdõszéleken, vágásterületeken telepszik meg. Mészkerülõ, s többnyire a nyers ásványi talajok növénye. Hazánkban a Zempléni-hegységben, illetve Nyugat- Dunántúl néhány pontján (például az Ôrségben, Göcsejben, a Kõszegihegységben, illetve a Mecsekben) él. Ritka, védett faj, eszmei értéke 10 ezer forint.

A vörös áfonya érett és félig érett termésekkel

Virágzó vörös áfonya

A tõzegáfonya (Vaccinium oxycoccus) vékony, kúszó szárú törpecserje. Kicsiny, örökzöld levelei tojásdadok vagy elliptikusak, a színük fényeszöld, a fonákjuk hamvas fehér. A hosszú kocsányú fehér vagy rózsaszín virágok a kúszó hajtások végén csoportosuknak. Pártájuk majdnem tövig hasadt, s virágzáskor visszahajlik. A növény júniusban-júliusban virágzik, termése 5-7 milliméter átmérõjû bogyó.

Nálunk a tõzegáfonya jégkorszak végi reliktumnövény, igen nedves, savanyú talajokon, tõzegmohalápokon él. A XIX. században még a Dunántúlon is elõfordult. Ma csak az Észak-Alföld tõzegmohalápjain (például Csarodán) és a Mátra egy kis területén fordul elõ. Védett faj, eszmei értéke 10 ezer forint.

Tõzegáfonya virágok ...

... és a virágzó növény

ANDRÉSI PÁL