Magyarország töténete Mohácstól a Rákóczi szabadságharcig

Gazdaság: pusztásodás, stagnáló gazdaság, mezővárosi fejlődés, állattenyésztés vezető szerepe, nagybirtokon gabonatermesztés (második jobbágyság kialakulása: majorság kiterjesztése, robot növelése)

Társadalom:

vallási megosztottság

• lutheránusok: Mária királynő körében terjed először, nagybirtokosok áttérése:Thurzók, Perényiek, szászok
  
• kálvinisták: mezővárosokban, Erdélyben terjed, magyar nyelvűség továbbéltetése (Méliusz Juhász Péter, Alvinci Péter, Magyari István)
  
• unitárius (antitrinitárius): Dávid Ferenc, János Zsigmond
  
• 1568. tordai országgyűlés vallásbéke: Erdélyben 4 bevett vallás kimondása
  

Közigazgatás:

Királyi Magyarország Erdély Hódoltság
bécsi központi hivatalok:
Titkos tanács, Udvari kamara, Udvari kancellária, Hadi tanács
magyarországi hivatalok:
Helytartótanács (élén nádor vagy érsek), Magyar kamara (Pozsony)
Magyar kancellária (Bécs)
6 főkapitányság fejedelem (Gyulafehérvár)
országgyűlésnak csak tanácsadói jogköre van
kancellária nem szakértő gárda vilajetre (4),szandzsákra osztás központ: Buda
kaza = bírósági körzet (kádi = bíró)
defterdár = adószedő (dzsizje, haradzs =adófajták)
részlegesen megmarad magyar közigazgatás is
nincs erőszakos mohamedán térítés

Eseménytörténet

1532. Kőszeg eleste (Jurinics Miklós)
1538. váradi szerződés
1541. Buda eleste
1552. Temesvár (Losonczi István), Drégely (Szondi György) eleste, Eger (Dobó István) győzelem
1566. Szigetvár (Zrínyi Miklós) eleste
1568. drináplyi béke
15 éves háború 1593-1606
Báthori István (1571-1586)
1575. kerelőszentpáli csata (lengyel királlyá választják)
1593. török téli hadjárata, Erdély pápai segélyt kap, Báthori Zsigmond többszöri lemondása miatt zavaros helyzet
1595. prágai szerződés
1595. gyurgyevói csata, Esztergom visszafoglalása, Buda ostroma sikertelen
1596. mezőkeresztesi csata, Eger török kézre
1598. Győrt Pálffy Miklós visszafoglalja
1600. Nagykanizsa eleste
1602. Basta elfoglalja Erdélyt, Székely Mihályt fejedelemmé választják, fiskális perek
1604. vallási ügyekben ellentét az országgyűlésben, hajdúfelkelés Bocskai vezetésével (erdélyi fejedelemmé, felvidéki fejedelemmé lesz Bocskai), koronát kap a szultántól
1606. bécsi béke magyarországi helyzet rendezése
zsitvatoroki béke törökkel békekötés

Bethlen Gábor (1613-29)
szász autonómia megnyirbálása
kincstári javak visszaszerzése
Béccsel elfogadtatja trónrakerülését
Lippa, Jenő visszavétele
részvétel 30 éves háborúban
1620. Ferdinánd trónfosztása, de Bethlen csak erdélyi korona leadásával fogadhatná el a magyar trónt
1621. nikolsburgi béke
I.Rákóczi György (1630-48) "istenes, őrtálló fejedelem"
Esterházy Miklós két országrész egyesítését szeretné, Pázmány ellenzi,
1636. nagyszalontai csatában megveri törököt, nem fogadja el a magyar koronát
csak biztos helyzetben csatlakozik svédekhez a 30 éves háborúban
1645. linzi béke
Sárospatakon kialakul Béccsel ellentétes hatalmi központ, de kiegyezik királyi Magyarország főuraival
II.Rákóczi György (1648-1660)
lengyel királyság megszerzése a cél, ezért segíti román vajdákat
svéd hívásra 1657-ben megindul Lengyelországba, alkalmatlan időpont vereség (Kemény János fogsága) török megtorlás zúdul Erdélyre (szászfenesi csatában esik el), végvárak elvesztése
Kemény János, I.Apafi Mihály

1662. országgyűlésen sérelmi politika magyar sikerekkel, Párkány eleste, Éresekújvár eleste ezért nagy európai összefogás török ellen (Rajnai szövetség) és főurak összefogása (Wesselényi nádor)
Zrínyi Miklós

1663/4 téli hadjárat

eszéki híd felégetése 5-6. kép eszéki híd és szentgothárdi csata
Kanizsa visszavétele nem sikerül
Új-Zrínyivár felépítése, de Montecuccoli nem védi meg
1664. szentgothárdi csata Montecuccoli győzelme, ő lett keresztények fővezére nem Zrínyi
1664. vasvári béke jó pozícióban legrosszabb béke
1670. Wesselényi-felkelés
I.Rákóczi Ferenc és Zrínyi Péter felkelése is megbukik ezért Bécs rendeleti kormányzást vezet be (Erdély:Gubernium), nincs nádor, fogyasztási adó bevezetése, szélnek eresztik végvári katonákat, rekatolizáció kegyetlenkedési
bujdosók élén:Thököly Imre, 1678. felkelés 1682. Kassa, Fülek elfoglalása, török segítség új államalakulat jön létre
1681. soproni országyűlés, Gubernium eltörlése, kiegyezési kísérlet, de bújdosók nem élnek vele

Török kiűzése Magyarországról

1683. Bécs ostroma (Kara Musztafa), Sobiesik János lengyel király segítségével felszabadítják
1683. Párkány és Esztergom felszabadítása
1684. Buda ostroma sikertelen
1686. Buda visszavétel (Badeni Lajos, Lotharingiai Károly)
1687. nagyharsányi keresztény győzelem
1689. Badeni Lajos szerbiai, havasalföldi várak visszavétele; Eger, Nagykanizsa, Erdély megszállása (Lotharingiai Károly)
1690. Diploma Leopoldium
1691. szalánkeméni győzelem
1697. zentai győzelem
1699. karlócai béke

Berendezkedési tervek Magyarországon a török kiűzése után

Mo-t idegenek szabadították fel, ezért lehetőség az abszolutizmus bevezetésére
1687. országgyűlés lemond a szabad király választásról, és az ellenállási záradékról, megemelt adóteher elfogadása

1. Kollonich Lipót: neoaquistica, kamarai igazgatás, megváltásos rendszer, nem állítja vissza az országrészek egységét
   
2. Esterházy Pál: rendiségre és vármegyére épít, országegység, magyarok a központi hivatalokba

Rákóczi szabadságharc

Bécs folyamatos alkotmánysértő magatartása
Rákóczi felkérése, de először nem mozdul (1696. felkelést Károlyi Sándor leveri)
1703. zászlóbontás, vetési pátens kiadása
Felvidék és Duna-Tisza közének megszerzése, Dunántúli támadás elakad
Külpolitika: jó időzítés spanyol örökösödési háborúhoz (franciáktól némi pénz segély jön), nem kér török segítséget, északi országok csak ígérnek, de lekötöttek északi háborúban
1704. erdélyi fejedelem, 1705. vezérlő fejedelem (Szécsény)
Államszervezet: fejedelem, senatus (28), Gazdasági Tanács, kancellária)
1707. ónodi országgyűlés, trónfosztás
1708-tól folyamatos visszavonulás, csak jó béke elérése a cél
1711. szatmári béke (Károlyi köti) kielégítő kompromisszum

- feladatok -

- fogalmak -

- vissza -