(The Wisdom of Crocodiles)
Színes angol film, 98 perc
Rendezte: Po-Chih Leong
Szereplők: Jude Law, Elina Lövensohn, Timothy Spall, Kerry Fox
Hogy
miből is áll a krokodilok bölcsessége? Abból, hogy tudják, hogy az emberben
együtt lakik a jó és a rossz, de megszabadulni egyiktől sem tud, mert aki kitépi
szívének egyik darabját az belehal. Lehet, hogy ez egy kicsit homályosan hangzik
elsőre, de remekül összefoglalja Po-Chih Leong filmjének, A krokodilok
bölcsességé-nek mind a tartalmát, mind a mondanivalóját. Itt ugyanis
egyrészt egy pszicho-thrillerről, másrészt egy filozofáló művészfilmről van
szó egyszerre. Ez az angol pszicho! Bár Jude
Law-t többnyire amerikai filmekben láthattuk - legutóbb a Tehetséges
Mr. Ripley-ben -, ő mégiscsak egy brit színész, aki végre brit filmben játszik.
Az egész mű ugyanis rá épül, ő maga a "krokodil". Ő a szépség és a szörnyeteg egy személyben. Ő Steven Grlscz (nem írtuk félre, tényleg így írják), a megnyerő modorú, sikeres, jóképű üzletember, akinek egyetlen nő sem tud ellenállni. Steve nőket öl, mert a benne élő szörnyeteg erre készteti. Végignézhetjük, ahogy előző barátnője halála után megismerkedik a depressziós Mariával (Kerry Fox), aki hamar belehabarodik a férfiba, és akit jegygyűrűvel kecsegtet, ám mégis megöl. Ő volt a hatodik áldozat, és Steven mindegyikről pontos feljegyzéseket készített. Hamarosan azonban egyre bonyolultabbá válnak a dolgok, amikor a rendőrség megtalálja a lány holttestét és az állhatatos detektív, Healey (Timothy Spall) nyomozni kezd. Ekkor ismerkedik meg Steven a szépséges Anne-el (Elina Lövensohn), akit szintén gyorsan hódít meg, de ezúttal egészen máshogy érez, mint az eddigi nőkkel kapcsolatban.
Bár a Krokodilok bölcsessége kétségkívül eredeti, helyenként nagyon izgalmas és nézhető film, túl sok benne a filozofálgatás, az üresjárat. Jude Law viszont tökéletes a hidegszívű, mégis kétségektől gyötört "különleges" ember szerepében. London pedig remek háttér ehhez a sötét, borongós történethez. Talán nem véletlen, hogy az embernek pont az annak idején ugyanitt és hasonló módszerekkel tevékenykedő Hasfelmetsző Jack jut eszébe. Csak ő nem lelkizett annyit - nem is kapták el soha.
Hivatos website: http://www.miramax.com/mm_front/owa/mp.entryPoint?action=0&midStr=630
Ha egyszer elindul a vonat...
Életvonat(Train de vie)
Színes francia-belga-román-holland film, 103 perc
Rendezte: Radu Mihaileanu
Szereplők: Lionel Abelanski, Rufus, Clément Harari, Michel Muller
A Roberto Benigni-féle Az élet szép sikere óta divat lett új módon, viccesen bemutatni a második világháború borzalmait - nevezetesen a Holokausztot. Bármennyire is bizarrul hangzik ez, a recept működik, hiszen egyrészt az ember többnyire nem azért megy moziba, mert fájdalmat és szenvedést akar nézni, másrészt, mert az így "létrehozott" helyzetek a fekete humor felhasználásának kimeríthetetlen lehetőségét rejtik magukban. Már Robin Williams is elkészítette a maga vicces-holokausztos filmjét, egy lengyel vígjáték adaptációját, a Hazudós Jakab-ot, és most a magyar mozikban újra látható az Életvonat, Radu Mihaileanu filmje. Azért újra, mert egy Európa filmfesztiválon már szerepelt nálunk az azóta rengeteg díjat besöpört darab.
A film alapötlete roppant egyszerű - némileg az ötvenes évek hollywoodi háborús vígjátékait, például a Lenni vagy nem lenni-t idézve. Egy kis klelet-európai zsidó falu lakosai megtudják, hogy a szomszéd falu lakóit a németek ismeretlen helyre szállították. Tudják, sok jóra nem számíthatnak, ezért gondolnak egy nagyot, és megrendezik a saját deportálásukat. Hamis papírokat, német egyenruhákat készítenek, elég élelmet és egy vonatot is szereznek, a németeket "alakítók" pedig gyorsan megtanulnak jiddis akcentus nélkül németül beszélni ("Nem Fihrer, hanem Führer!"). Hőseink, Mordechai "parancsnok" (Rufus), Schlomo, a falu bolondja (Lionel Abelanski), a rabbi (Clément Harari) rettenthetetlen módon magyarázzák ki magukat a lehető leghajmeresztőbb helyzetekből, és haladnak céljuk felé az élet vonatán.
"Az ember a tragédián azért nevet, hogy túl tudja élni" - vallja a rendező, a 42 éves Radu Mihaileanu, aki annak idején Romániából emigrált Franciaországba. A sors iróniája, hogy ő annak idején pont Roberto Benigninek szánta a film főszerepét, ám akkor még nem tudtak forgatni - pénzügyi gondok miatt. Az igazság azonban az, hogy ez a film pont attól jó, hogy nincsen benne egy sztár sem, hogy az arcok teljesen hétköznapiak, egyszerűek, néha együgyűek. Így sokkal jobban lehet értük izgulni. Pedig tudjuk, hogy ez csak egy vígjáték. Igaz, azt is tudjuk, hogy mi történt igazából.
A zenéért pedig Goran Bregovics felelt, akit talán nem kell bemutatni.
Hivatalos website: http://www.abid.net/TrainDeVie/