4. IKT alapú projektek és Web 2.0 az oktatásban

4.3. Web 2.0 alkalmazások az oktatásban

A web 2.0 elnevezés Tim O'Reillytól származik, aki 2004-ben ezzel szedte csokorba a weben megjelent új generációs szolgáltatásokat. Ezek a szolgáltatások ma már részei életünknek, a tanárok és a diákok is találkoznak velük. Oktatási alkalmazásuk azonban alig jelent meg még a hazai tanítási-tanulási gyakorlatban.

A '90-es évek legelején elterjedő World Wide Web legfontosabb vívmánya az információk közzé tétele és összekapcsolása volt az Internet felhasználói számára. Rengeteg adat vált elérhetővé és a honlapok száma rohamosan növekedett. Cégek, intézmények, személyek szolgáltatnak ma is érdekes és kevésbé érdekes információkat weblapjaikon. Néhány évvel ezelőtt azonban megjelentek olyan szolgáltatások is, melyek ezt a megközelítést gyökeresen megváltoztatták. A webkettes szolgáltatásokban a hangsúly a tartalom közzétételéről áttevődött a tartalom készítésére. Az internetes közösségek együtt építik a webes tartalmat, kommunikálnak és különböző projektek révén korábban nem látott hozzáadott értéket képviselnek a World Wide Weben. A közösség ma már nemcsak szerkeszti és készíti a tartalmat, hanem rendszerezi is, melynek következtében a létező taxonómiák mellett az ún. folkszonómiák6 is napvilágot láttak.

Az oktatásban ezzel párhuzamosan megjelentek azok az internetes alkalmazások, melyek a csoportok együttműködését, a tudásbázisok és -hálók kialakítását és a hatékony kollaboratív tanulást támogatták.7

A web 2.0 címkét magukon viselő internetes alkalmazások olyanok, melyek akkor igazán értékesek, sikeresek, ha minél többen használják őket. A közösségi érdektelenség a legkreatívabb webkettes megoldást is térdre kényszeríti. A webkettes divat ma már azt jelenti, hogy minden új, web-alapú szolgáltatást igyekeznek ezzel a címkével eladni. Nem árt tudni, hogy melyek a legalapvetőbb és legismertebb szolgáltatások, melyek webkettesnek tekinthetők. Ezek közül mutatunk be néhányat.

4.3.1. Online irodai szoftverek

A saját számítógépen futtatott szoftverek mellett ma már elérhetők olyan internetes, online módon használható szolgáltatások, melyek ugyanazokat a feladatokat oldják meg, de nem a saját gépünk memóriáját terhelik. Ezek között találhatók online módon használható, webes szövegszerkesztők, táblázatkezelők, sőt prezentációkészítők is. Ezek használata egyszerű, a legtöbb esetben ingyenes és a tárolt tartalmaink bárhonnan elérhetők anélkül, hogy adathordozón (pl. DVD, pendrive, memóriakártya) vinnénk magunkkal.

Az online irodai szoftverek általában lényegesen egyszerűbbek, mint az elterjedt irodai szoftvermonstrumok, de tudásuk a legtöbb, az oktatásban felmerülő feladat megoldásához bőségesen elegendő. Az elkészített dokumentumok, táblázatok és bemutatók nem a saját számítógépünkre kerülnek, hanem az online irodai alkalmazáshoz kapcsolódó tárhelyre. Ezek a helyek jelszóval védett, csak általunk elérhető helyek, mégis fel kell adnunk az adott fájlok kizárólagos birtoklásának érzését. Cserébe bárhonnan elérhetjük vagy kinyomtathatjuk a dokumentumokat, egy csoport tagjai pedig közösen szerkeszthetnek szövegeket, táblázatokat, függetlenül attól, hogy a világ mely pontjáról léptek be. A szerkesztés során könnyen nyomon követhető, hogy ki milyen változtatást végzett munkája során. Ez a tanár számára nem csupán a nyomon követést, hanem az értékelést is segíti.

Egy online irodai szolgáltatás minden esetben tartalmaz szövegszerkesztőt, táblázatkezelőt és prezentációkészítő eszközt, de sok esetben képszerkesztőt, médiakezelőt vagy rajzolóprogramot is. A számítógépes szoftver vásárlása helyett valamely szolgáltatás igénybe vétele egyre elterjedtebb, és nem mellékesen a környezet és a fenntartható fejlődés szempontjából is pozitív hatású.

Számos, ingyenes online irodai szolgáltatás van, így például a ThinkFree Office (www.thinkfree.com), a Zoho(www.zoho.com) vagy az Ajax13 (http://us.ajax13.com/en/). Azonban a legnépszerűbb a Google Drive, mely a népszerű Google szolgáltatáshalmaz része. A továbbiakban ennek rövid bemutatására szorítkozunk.

A Google Drive (Google Dokumentumok) használatához rendelkeznünk kell egy Gmail azonosítóval. A Gmail egy levelezőrendszer, mely egyben csevegésre is lehetőséget biztosít, de tartalmaz címtárat és kezeli a naptárunkat is. A Gmailben a levelek nem mappákba kerülnek, hanem címkékkel ellátva rendszerezhetők és kereshetők. A regisztráció néhány percig tart és a szerzett azonosítóval számos szolgáltatást tudunk elérni vele.

A Gmail-be való belépéskor rögtön tapasztalhatjuk, hogy a fejlécben számos szolgáltatás kínálkozik. Ilyen a naptárunk vagy fotónk kezelése, a keresés és a dokumentumok szerkesztése is. A Dokumentumok feliratra kattintva indíthatjuk el az online irodai szolgáltatást.

A Google Drive felülete angol nyelvű, de a használata rendkívül egyszerű és nagyon hasonló a kezelése ahhoz, amit már megszokhattunk pl. a MS Office szoftvereiben. A lap tetején találjuk a menüsort, a baloldalon pedig egy panelt, amely a munka szervezését segíti. A tartalom a legnagyobb, jobb oldalon levő ablakban jelenik meg.

A menüsor szolgáltatásai:

New

Az új objektum létrehozásakor választhatunk szöveg (Document), űrlap (Form), bemutató (Presentation), táblázat (Spreadsheet) és mappa (Folder) közül.

A From template. lehetőséget biztosít arra, hogy mások által megtervezett levélminták, bemutató stílusok, névjegykártya tervek stb. százai közül válogassunk.

Upload

Az Upload (feltöltés) menüpont segítségével behívhatjuk már meglevő dokumentumainkat (méretkorlát van) és folytathatjuk azok szerkesztését és tárolását a Google Drive tárterületén. Lehetőség van arra, hogy egy a weben levő oldalt szerkesszünk tovább, ekkor a webcímet kell megadni.

A Google Drive kezel néhány elterjedtebb fájlformátumot, így a meglevő MS Word, Excel és PowerPoint állományokat is szerkeszthetjük.

A külcsín tekintetében valószínűleg le kell mondanunk funkciókról, de az oktatás világában általában elegendő, amit a Google Drive nyújt.

Share

A Google Drive egyik legizgalmasabb előnye az, hogy megoszthatjuk anyagainkat másokkal és meghívottaink szerkeszthetik is a dokumentumokat. A Share menüpontot akkor használjuk, ha már van dokumentumunk és közreműködőt (collaborator) vagy nézőt (viewer) szeretnénk meghívni. A felugró ablakban a meghívandók e-mail címét kell megadni, majd az Invite collaborators gombra kattintani. Ezt követően munkatársaink kapnak egy levelet, benne egy linkkel, amely segít nekik eljutni a dokumentumhoz. A szerkesztési jog akkor használható, ha Gmail azonosítóval rendelkezik a felhasználó.

Move to

Ennek a menüpontnak a segítségével a kijelölt dokumentumokat át tudjuk helyezni a korábban létrehozott mappákba. Ehhez a mappa nevének kiválasztása után a Move to folder gombra kell kattintani.

Hide

Delete

Rename

A kiválasztott (pipa a négyzetben) dokumentumokat el lehet rejteni (Hide), ki lehet törölni (Delete) és át is lehet nevezni (Rename).

More actions

A menüsor utolsó pontja számos funkciót rejt. Itt jelölhetjük meg a korábban kiválasztott dokumentumot (egy csillaggal - Star) és módosíthatjuk a közreműködők körét és jogait (Manage Sharing).

Publish-ra kattintva egy weblapon tehetjük közzé az anyagot vagy beilleszthetjük a blogunkba. További lehetőség előnézeti kép kérése (Preview) és dokumentum élettörténetének, a rajta végzett változtatásoknak a megjelenítése (Revisions). Ez utóbbi a sok közreműködőnél hasznos, pl. a tanár így nézheti meg, hogy melyik diák mivel járult hozzá a közös alkotáshoz. ASave. menüpontokkal különböző formátumokba menthetjük le gépünkre az elkészült dokumentumot és meg is változtathatjuk a tulajdonos személyét is (Change Owner).

A Google szövegszerkesztő kezelése nagyon hasonlít más szövegszerkesztő szoftverekéhez (pl. Word). Az ikonok és a feliratok is ismerősek lesznek azok számára, akik kicsit is jártasak a szövegszerkesztésben. A Google Drive szövegszerkesztője is tartalmaz néhány betűtípust, a legfontosabb formázási lehetőségeket, képek, táblázatok, linkek beillesztését, nyomtatási lehetőséget és még helyesírás-ellenőrzést is.

A táblázatkezelő sokkal többet tud, mint amennyit az átlag felhasználó elvár egy ilyen programtól. A kezelésre ugyanaz a megállapítás vonatkozik, mint a szövegszerkesztő esetében, azaz hasonló az ismertebb táblázatkezelőknél megszokotthoz. Az Excel tudását ez a szolgáltatás nem közelíti meg, de az iskolai projektmunkák során ritkán van erre szükség.

A több munkalapot is kezelő táblázatokkal egyszerre dolgozhatnak a különböző felhasználók és arra is lehetőség van, hogy a munka során csevegés formájában kommunikáljanak egymással (Discuss menüpont).

A Google Drive prezentációkészítőjével gyorsan és kényelmesen állíthatók össze bemutatók. Oldalt láthatjuk a bemutató lapjait, felül pedig az összes funkció azonnal elérhető, nem kell menürendszerekben böngészni. Könnyen beszúrhatók az illusztrációk, például YouTube-os videók is. A látványelemek száma nem nagy, de ez egyben garancia arra, hogy a nézők figyelmét nem tereli el egy-egy effektus a tartalomról. A bemutató készítését együtt végezheti egy egész diákcsoport oly módon, hogy fizikailag nem egy helyszínen dolgoznak.

A Google Drive-os bemutatók lejátszása a web böngésző segítségével történik, nincs szükség arra, hogy magunkkal vigyük a fájlt, elegendő egy internetre kapcsolt számítógép. A lejátszás, azaz a bemutató során a hallgatóság online is bekapcsolódhat a vetítésbe és kérdéseket is feltehet az előadónak, ugyanis előfordulhat az is, hogy az előadó és a hallgatók sok, különböző helyszínen vannak éppen. Nemzetközi projektek esetében ez nem is irreális szituáció, semmi más teendőnk nincs, mit megadni a webcímet a társaknak.

4.3.2. Wiki az oktatásban

A Web 2.0 világában kisebb és nagyobb internetes közösségek tudásbázisokat, enciklopédiákat építenek, melynek nyomán egyre több, egymással is kapcsolatban álló, ingyenesen hozzáférhető információs tár alakul ki. A leghíresebb ilyen alkalmazás a Wikipédia, mely a Wikimedia Alapítvány8(USA) kezdeményezésére jött létre. A Wikipédia ún. wiki típusú rendszer, melynek lényege az, hogy a tartalom olyan formában van közzé téve, hogy azt a felhasználók mind szerkeszthetik, módosíthatják és bővíthetik. A wiki tehát egy demokratikus elven működő, az internetes közösség által épített tudásbázis. A wiki szó a hawaii wiki wiki szóból származik, amely fürgét jelent. Az első wiki rendszert 1995-ben indította el egy amerikai informatikus, Ward Cunningham. A több nyelven is elérhető Wikipédia 2001-ben indult útjára és 2008 közepén az angol változatban több mint 2,5 millió szócikk volt, míg magyarul9 már több mint 100 ezer.

Számos wiki típusú rendszert üzemeltetnek szakmai berkekben, azonban az oktatási alkalmazások is igen népszerűek. Egyre több iskolában kapnak a diákok olyan feladatokat, melyek során kisebb-nagyobb wiki típusú enciklopédiákat építenek10. Pedagógiai szempontból nem csupán a diákok információkereső, szelektáló munkája, tudásszerzése értékes, hanem a többiek által beépített tartalmak értékelése, kritikai elemzése és módosítása. A wiki rendszerekkel kapcsolatban sokszor felvetődik az, hogy a demokratikus szerkesztési filozófia miatt téves információk is bele kerülhetnek a tartalmi elemek közé. Ez a vád korábban a Wikipédia esetében volt igazán gyakori. A tapasztalat azt mutatja, hogy ez a félelem nem megalapozott, a közösség ereje, az egymást jó szándékkal javító, a címszavakat bővítő felhasználók tevékenysége sokkal intenzívebb, mint a rosszindulatú beavatkozásoké. Az elektronikus média más területein (pl. televízió) a megbízhatóság kérdése ritkán vetődik fel, pedig ott a(z akár szakértő) közösség kontrollja hiányzik.

A wiki iskolai alkalmazásához használhatók ingyenes wiki portálok, de akár az iskolai szerverre is telepíthető egy saját wiki szoftver. Erről további információk olvashatók a Wikipédiában a wiki címszó alatt: http://hu.wikipedia.org/wiki/Wiki. Amennyiben egy iskolában gyakorivá válik a wiki használata a tanítás/tanulás során, érdemes saját wiki rendszert telepíteni.

Az oktatás területén a Wetpaint11 és a Wikispaces12 a legismertebb ingyenes wiki honlapok. Ezek esetében a tartalom egy távoli szerveren kerül tárolásra, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy nyilvános a tartalom (beállítástól függ). A Wetpaint látványosabb és sokkal több funkciót és beállítási lehetőséget kínál, de emiatt kicsit bonyolultabb is. A Wikispaces egyszerűbb mind megjelenését és használatát, mind tudását tekintve.

Minden wiki rendszerben lapokon szerkesztjük meg a tartalmat kicsit hasonló módon, mint ahogyan egy online szövegszerkesztőben tesszük. A szerkesztés és a módosítások nyomon követésére minden rendszerben van egy History nevű funkció. Ez utóbbi biztosítja a wiki adminisztrátorának (pl. a tanár), hogy lássa a dokumentumokon elvégzett módosításokat, figyelhesse a diákok aktivitását és összességében a wiki épülésének menetét. Legtöbbször beállítható az is, hogy a rendszer üzenetet, e-mailt vagy RSS-hírt küldjön, amikor módosítás történik. Ugyancsak alapfunkció a wiki felhasználói közötti kommunikáció biztosítása üzenetküldés vagy éppen fórum formájában.

A Wetpaint és a Wikispaces használatához is segítséget nyújtanak mindkét rendszer leírásai, mely ugyancsak wiki formájában érhetők el angol nyelven. A wiki oktatási alkalmazásairól szól a Wetpaint egyik érdekes és gazdag wikije a Wiki in education a http://wikisineducation.wetpaint.com/ címen.

4.3.3. Tartalommegosztó és -kezelő alkalmazások

Napjainkban a hatalmas tárhelyek korában, már nem olyan fontos, hogy egy tartalom fizikailag hol tárolódik. Főleg akkor, ha kezelése nem sérti a felhasználó érdekeit és a hozzá tartozó szolgáltatások túlmutatnak a megszokott eszközökön. A kép- és videómegosztó rendszerek utat nyitottak az önkifejezésnek, a kreatív tartalmak közzé tételének. Ne legyünk naivak, utat nyitottak az oktatás számára nem kívánatos tartalmaknak is, melyeket sok esetben a közösség ereje rostálhat ki. A közösség ereje abban is megmutatkozik, hogy nem kell órákat kószálnunk a weben ahhoz, hogy értékes találatokhoz jussunk. A linkmegosztó oldalakon a tanórára készülő pedagógus és a dolgozatára koncentráló diák is megtalálja számítását.

A képmegosztó rendszerek azóta lettek igazán népszerűek, amióta a digitális fotótechnika mindennapossá vált, és sok milliónyi fénykép születik minden órában. Az oktatás és a projektmunka szempontjából egy ilyen szolgáltatás a képanyag színvonalas publikációja és jó minőségű, legálisan használható fotók beszerzése okán fontos. Az internetes közösség számára hozzáférhetővé tett képek már a feltöltéskor magukban hordoznak információkat. Ilyenek például a fájlokból kiolvasható adatok, technikai információk (formátum, méret, dátum, fényképezőgép típusa stb.), amelyeket kiegészítenek a feltöltő által megadott adatok (cím, leírás, szerző neve, felhasználhatóság módja stb.). Maga a szerző is ellátja a képeit kulcsszavakkal, ún. címkékkel (tag), melyek az összes többi adattal együtt a kereshetőséget támogatják. Egy web 2.0 típusú képmegosztó alaptulajdonsága, hogy a képeket a felhasználók is bővíthetik címkékkel és megjegyzésekkel, így finomítva a kategorizálást és gazdagítva a képhez tartozó információkat.

A legismertebb képmegosztók közül megemlítjük a Yahoo azonosítóval használható flickr-t (http://www.flickr.com), a Google szolgáltatását a Picasat (http://picasa.google.com/), a Google Earth-höz kapcsolódó Panoramio-t, illetve a magyar Inda Fotót (http://indafoto.hu/).
Mindaz, amit a képmegosztó szolgáltatásról írtunk, vonatkozik a videomegosztókra is, melyek alaposan megváltoztatták az elektronikus média világát azzal, hogy a tévé, a web és a rádió mellett új információs csatornákként működnek. A legnépszerűbb ezek közül a YouTube (http://www.youtube.com), magyar nyelvterületen pedig a Videa (http://videa.hu) és az Inda Videó (http://indavideo.hu/). Létezik oktatással foglalkozó videómegosztó is, a TeacherTube (http://www.teachertube.com/).

A Google nagyszerű és emblematikussá vált keresőgép, azonban sokszor szembesülünk azzal, hogy túl sok a találat, túl sok a számunkra nem releváns találat és szakmailag nincsenek rangsorolva a talált oldalak. Ezeken a problémákon segítenek a könyvjelzőkezelő és -megosztó szolgáltatások. Ezekben óriási mennyiségben találhatók mások által érdekesnek, értékesnek tartott, címkékkel ellátott, azaz kategorizált linkek. A könyvjelzőkezelők közül a legismertebb a del.icio.us linkmegosztó (http://del.icio.us), melyben feliratkozhatunk minket érdeklő témákra (címkékre), ismerősöket gyűjthetünk, akiktől rendszeresen kaphatunk linkeket és gyűjthetjük saját könyvjelzőinket.

4.3.4. Blogok az oktatásban

Egy évtizede az internetezők nagy része arra törekedett, hogy legyen honlapja. Ma már a blog a közlés fő eszköze. A rendszeresen frissülő internetes naplókat szakkörök, diákcsoportok, osztályok is fenntarthatják. A hozzászólások révén kapcsolatteremtésre és eszmecserére, valamint tartalombővítésre is mód van. A minket érdeklő blogok bejegyzéseiről, a web számunkra érdekes tartalmairól ma már hírküldő és hírbegyűjtő szolgáltatások (pl. RSS) segítségével saját hírportált is fenntarthatunk magunknak (pl. Netvibes13 ).

blog elnevezés a web log (webes bejegyzés) szavak összevonásából keletkezett. A blogok jelentik ma az internetes közösség megmutatkozásának egyik legfontosabb színterét. A bloggereknek ma már elegendő a tartalomra koncentrálni, mivel számos, ingyenes blogkezelő oldal van, ahol felhasználóbarát módon lehet elkészíteni és feltölteni a bejegyzéseket. A bejegyzések közötti keresés, a címkék használata, a látvány beállítása, a hozzászólások kezelése mind része a szoftvernek, így nekünk csak használni kell azokat.

A magyar weben az index portálhoz kötődő blog.hu és a freeblog.hu a legnépszerűbbek. E helyen egy olyan oldalt mutatunk be, mely magyar nyelvű felülettel is rendelkezik, de az egész világon ismert szolgáltatás. Ez a blogkezelő a Blogger, mely a http://www.blogger.com címen érhető el.
A Blogger nagyon előzékenyen és gördülékenyen segíti a felhasználót már a blog létrehozáskor. A belépéskor a már meglevő Gmail-es azonosítónkat használhatjuk, majd meg kell adnunk a létrehozandó blog legfontosabb adatait és választhatunk néhány előre gyártott színösszeállítás közül. Ezzel el is készül a blog, kezdhetjük írni az első bejegyzést.

A bejegyzés elkészítésében segítségünkre van egy online szövegszerkesztő, melynek használata nem okoz gondot azoknak, akik már használták a Google Docs-ot. A bejegyzésekhez az olvasók megjegyzéseket (kommentek) is fűzhetnek. Ezeket a blog tulajdonosa moderálhatja, törölheti, ha szükséges. A blog beállításaira érdemes időt szánni a blog elindításakor. A Blogger-ben minden felirat és menüpont nagyon beszédes és könnyen használható. Amit nem értünk, azt célszerű érintetlenül hagyni és internetes naplónk működni fog. Amennyiben a blogot egy egész diákcsapat szerkeszti, szükséges több szerző beállítása, mely a Bloggernél az Beállítások/Engedélyek menüpontban található.

Beállítások mellett az Elrendezés menüpont is igen hasznos, mivel az elején választott sablon által megengedett kereteken belül módosíthatunk bizony részek (ún. dobozok), képernyőn belüli elrendezésén. Mindezek elegendők a blog elindításához, már csak terjeszteni kell a blogunk internetes címét. A Blogger felhasználói az Irányítópult menüpontban szerkeszthetik a profiljukat és ez az a hely, ahol használati útmutatókat is találhatnak.

A blogok világa, a blogoszféra hatalmas és egyre nagyobb ütemben bővül. Ma már számos olyan blog létezik a magyar weben is, amelyek az oktatáshoz kapcsolódnak vagy hasznos kiegészítést jelentenek a tanításhoz/tanuláshoz. Néhány érdekes magyar nyelvű blog:

A közösségi szoftverek használata megváltoztatta a felhasználói szokásokat is. A mappákba rendezett tartalom helyett egyre többször használunk címkével ellátott, rugalmasabb kezelést is lehetővé tevő alkalmazásokat. Ilyen az elektronikus levelek kezelése a Gmail-ben14  vagy a linkek tárolása a del.icio.us rendszerben. Az on-line tartalomfejlesztés és tartalommegosztás a szerzői jogról alkotott elképzeléseket is alapvetően megbolygatta. A szerzői jog kiegészítéseként megjelent egy forradalmian új megközelítés, a Creative Commons15 , mely lehetőséget ad az internetes tartalom szabadabb és egyszerűbb kezelésére szerzői jogi szempontból.

4.3.5. További web2.0-ás eszközök

Webnode – www.webnode.hu

A webnode egy ingyenesen elérhető, online webépítő eszköz. Magyar nyelven elérhető, így még könnyebb a használata. A szerkesztő felülete látványos, könnyen és gyorsan átlátható, és egyszerűen használható. Abszolút felhasználóbarát: interaktív, lehetőség nyílik a valós idejű szerkesztésre, azaz ami elkészül, azonnal ellenőrizhető, hogyan is jelenik meg a weben, és utána nyílik lehetőség a publikálásra. Nagyon profi felületet lehet létrehozni, lényegében percek alatt. Nem igényel letöltést, telepítést, egy gyors regisztráció után azonnal használható.

Voki – www.voki.com

Beszélő karaktereket, azaz vokikat lehet létrehozni ezzel az online eszközzel. Regisztráció nélkül is meg lehet alkotni egy-egy ilyen beszélő kis figurát, de regisztráció után még több funkció és lehetőség áll rendelkezésre.

Mindig problémás kérdéskör a diákok anonimitása. Ezzel az alkalmazással könnyen feloldható ez a probléma, hiszen a voki lényege az, hogy a diák kiválaszt, testre szab egy avatart, figurát magának, majd pedig több lehetőség is adott ahhoz, hogy megszólaltassa ezt a kis figurát.

Mikrofon segítségével felmondhatja a kívánt szöveget, vagy egyszerűen csak begépeli azt, és a kiválasztott hangon visszamondja a kis voki figura. A projekt kezdetén például nagyon hatékony jégtörő módszerként tud működni, hiszen még a partnerintézmények diákjai nem ismerik egymást, félénkebbek, így segíthet legyőzni a gátlásaikat, félelmeiket például a bemutatkozás alatt. Ezeket a kis bemutatkozókat egy link segítségével könnyedén el lehet küldeni a partnereknek, szülőknek is. Illetve van lehetőség beágyazni egy weboldalra, a projekt TestvérTerére, vagy meg lehet osztani közvetlenül több közösségi oldalon is.

MYLO - http://www.hellomylo.com/

A MYLO célja hogy fejlessze az idegen nyelvi készségeket, és az idegen nyelv tanulására hívja fel a figyelmet.

A honlapon található játékos feladatsorok, kvízek egymástól függetlennek, és a kreativitáson, problémamegoldáson, döntéshozáson kutatáson keresztül segítik az idegen nyelvek tanulását.

Szófelhő készítők

Több ingyenes online szófelhő generátor is elérhető a webről,  amelyekkel percek alatt változatos szófelhőket készíthetünk. A szófelhő lényege, hogy egy adott témához kapcsolódóan vannak összegyűjtve benne szavak, kifejezések. Amellett, hogy ez nagyon látványos tud lenni, hasznos eszköz is például egy fogalomtár elkészítéséhez, vagy akár intézményünk, településünk bemutatásához a projekt elején. De akár feladványokat is készíthetünk irodalomórára úgy, hogy egy vers szavait illesztjük szófelhőbe.

Szófelhő készítő alkalmazások: Wordle, Tagxedo, Tagul

Prezi – www.prezi.com

„Középpontban az ötletek, középpontban a gondolatok.” Ez a magyar fejlesztésű Prezi mottója. A hagyományos prezentációkészítőktől főként abban tér el, hogy lényegében egy határok nélküli szerkesztőfelületen dolgozhat az ember, mely szakít a linearitással, nincsenek hagyományos értelemben vett diák.  Zoom-olni lehet a felületen, felülről nézni egy-egy folyamatot, így lehetővég válik a rész-egész kapcsolatának átlátása, és bemutatása. Az összefüggések életre kelnek, új értelmet nyernek egy preziben. Használható teljesen online is, de lehetőség van offline módon is használni. A prezi készítése közben másokat is meg lehet hívni, és közösen szerkeszthető a felület. Könnyedén megosztható, továbbítható, lementhető az elkészített bemutató. A teljesen kezdők is bátran belevághatnak egy prezentáció elkészítésébe, hiszen könnyen, egyszerűen használható, illetve nagyon jó bemutatók, oktató anyagok vannak fent a honlapon. Korábban elkészített hagyományos prezentációt is fel lehet tölteni, és interaktívvá lehet tenni néhány perc alatt videók, hivatkozások, kész grafikus elemek segítségével.

Képszerkesztő alkalmazások

Digitalizálódó világunkban lassan eljutunk oda, hogy a kép a szöveg nélkülözhetetlen részévé válik. Színesíti, kiegészíti azt. A projektmunka során rengeteg kép készülhet, melyeket szeretnénk partnereinkkel megosztani, egy-egy közeledő ünnepkör feldolgozásához képeslapokat, posztereket, kollázsokat, montázsokat szeretnénk készíteni a diákokkal. Ma már számos erre alkalmas eszköz, online, ingyenesen használható eszköz érhető el a weben.

Ezeknek is legfőbb jellemzője a felhasználóbarát szerkesztőfelület, könnyű átláthatóság, látványos, profi végtermék.

A webkettes alkalmazások bemutatása és elemzése már csak terjedelmi okokból sem lehet célunk. Ráadásul az érdekesebbnél érdekesebb megoldások, szoftverek gombamód szaporodnak, csak győzzük követni megjelenésüket a népszerűbb gyűjtőoldalakon.

Go2Web20 - http://www.go2web20.net/

Web2.0 Backpack - http://www.readwriteweb.com/archives/web_20_backpack_web_apps_for_students.php

Feladatok:

6Lásd még http://del.icio.us/tag/folksonomy
7Főző Attila László: Szinkrón és aszinkron kommunikáció IKT alapú oktatási projektekben, Új Pedagógiai Szemle, 2006/01- http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2006-01-in-Fozo-Szinkron
8Wikimedia Foundation - http://wikimediafoundation.org/
9http://hu.wikipedia.org
10http://www.elearningeuropa.info/directory/index.php?page=doc&doc_id=6148&doclng=12
11http://www.wetpaint.com/
12http://www.wikispaces.com/
13http://www.netvibes.com
14Gmail - http://www.gmail.com
15Creative Commons - http://www.creative.org