6. IKT a rendészeti alapismeretek tantárgyainak komplex tanításában

Elsajátítandó ismeretek és fejlesztendő képességek

  • A résztvevők legyenek képesek irodai programcsomag (szövegszerkesztő, táblázatkezelő, prezentációkészítő) felhasználói szintű használata.
  • Ismerjenek gépírást oktató programot.
  • Legyenek képesek az Internet alkalmazására az információk keresésére és felhasználására a rendészeti alapismeretek tantárgyainak oktatásában.
  • Tudjanak alkalmazni az oktatási tevékenységük során grafikus és képernyőmentő szoftvereket, hang- és videó-szerkesztő alkalmazást.
  • A résztvevők ismerjék meg a rendészeti alapismeretek és az SDT-ben található szakmai alapozó és közismereti tárgyak közötti digitális integráció lehetőségeit.
  • Legyenek képesek a kommunikáció új lehetőségeinek alkalmazására a tanítási-tanulási folyamatban.
  • Ismerjék meg a csoportok és egyének együttműködésének lehetőségeit az Interneten keresztül.
  • Sajátítsák el egy azonnali üzenetküldő program (MSN Messenger, Skype) kezelését
  • Ismerjék meg a projektmunka lényegét és az IKT alapú projektek tervezésének menetét.
  • Legyenek képesek esettanulmányokat elemezni és létrehozni megadott szempontok alapján.

6.1. IKT alapú tanári munka

Az IKT rohamos fejlődése, a mindennapi élet és ezen belül az oktatás technologizálódása megkövetelik a tanítási-tanulási környezet átalakítását, a korszerű eszközök és a digitális tudásbázisok ismeretét, használatát. A számítógépek, az Internet és a multimédiás anyagok kiterjesztik az érzékelést a hangra és a vizuális információkra, folyamatos aktivitást kívánnak a tanulótól. Minden pedagógusnak felkészültnek kell lennie az IKT-ra épülő oktatási formák hatékonyan alkalmazásával azon tanulói képességek és készségek fejlesztésére, melyekre a hagyományos tanórai keretek között csak szűk lehetőség nyílik. Tudatosítaniuk kell a tanulókban, hogy a siker egyik alapja a csoportos munka, egymás segítése, melyet az IKT eszközei és módszerei nagyon jól támogatnak. Napjaink pedagógusának az IKT használatával nem csak a technikai-technológiai ismereteket kell átadnia a tanulóknak, hanem kaput kell nyitnia az információ, a tudás önálló megszerzéséhez.

A rendészeti alapismeretek tantárgyainak oktatása során különösen fontos az irodai szoftverek magabiztos használata, hatékony elektronikus prezentációk készítése, az Interneten történő keresés és adatgyűjtés, linkgyűjtemények összeállítása különböző témákhoz, a számítógépes modellezés és szimuláció nyújtotta lehetőségek kihasználása

6.1.1. Irodai szoftverek alkalmazása

Az irodai szoftverek használata a tanári munkában nagyon sokrétű lehet. A leggyakrabban használt alkalmazás a szövegszerkesztő (hivatalos levelek, körlevelek, jegyzőkönyvek, jelentések készítése, feladatlapok összeállítása).

7. ábra: Emlékeztető

A táblázatkezelők kiválóan használhatóak statisztikai adatok feldolgozására, szűrésére, különböző kimutatások és diagramok elkészítésére. Gyakran van szükség adatok átvitelére a táblázatkezelőből a szövegszerkesztőbe.

8. ábra: Diagram

Az irodai szoftverek alkalmazása során sokszor szükséges valamelyik idegen nyelv használata, ebben az esetben azonnali segítséget kaphatunk az Interneten elérhető szótárprogramoktól.

9. ábra: A Kis Magyar Nyelvtár nyitóoldala

Az online lexikonok segítségével ismeretlen, vagy jelentésükben nem teljesen ismert szavak pontos jelentését ismerhetjük meg.

10. ábra: A Kislexikon nyitóoldala

11. ábra: Az Informatikai Kisszótár nyitóoldala

Gyakorlati foglalkozás

Irodai szoftverek alkalmazása (3 óra)

Tréneri tevékenységek

Tanulói / résztvevői tevékenységek

Eszközök (linkek, irodalom, tárgyi eszközök)

Értékelés

Bemutat néhány előre elkészített, a szaktanári (osztályfőnöki) munka során használt iratot.

Segítséget nyújt az irat elkészítéséhez.

Segítséget nyújt a táblázatkezelő használatához..

A tanulók kiválasztanak két témát a tréner által megadottak közül, és egyénileg elkészítik a megfelelő hivatalos iratot szövegszerkesztő program segítségével:

  • kialakítják az irat struktúráját,
  • az általános és a szakmai nyelvhelyességi követelmények betartásával megfogalmazzák, és megfelelően tagolják az irat tartalmi részét,
  • színes, a témának megfelelő ábrát (képet) tartalmazó fejlécet készítenek,
  • az elkészült iratot kinyomtatják, a láblécben feltüntetik a fájl nevét és helyét a könyvtárszerkezetben.

A tanulók egyénileg készítenek el egyet a tréner által nyomtatott formában átadott táblázatok közül:

  • az adatokat táblázatkezelővel rögzítik,
  • a jobb áttekinthetőség és a szemléletesség érdekében grafikus elemekkel (színek, vonalak, stb.) tagolják a táblázatot,
  • a számításokat a táblázatkezelő beépített függvényeivel végzik,
  • a számítások eredményeit magyarázó feliratokat is tartalmazó diagramokon ábrázolják,
  • a címmel ellátott táblázatot és a diagramokat egy A4 oldal méretben kinyomtatják;
  • a diagramokat átviszik szövegszerkesztő programba, majd ábraszámmal és rövid magyarázó címmel látják el,
  • az elkészült dokumentumot egy A4 méretű oldalon kinyomtatják. 

multimédiás számítógép konfiguráció, internet elérés, lejátszó programok, irodai programcsomag, projektor

Nem jellemző

A tréner értékeli az elkészített dokumentum szerkezetét és a nyelvhelyességet, a kinyomtatott iratok megjelenését..

A tréner értékeli a táblázat megjelenését, a függvények helyes alkalmazását, a diagramok kialakítását és a kinyomtatott oldal megjelenését, áttekinthetőségét.

6.1.2. Elektronikus prezentáció a tanórán

Az IKT korszerű eszközei a különböző multimédia-elemek használatával szemléletesebbé, látványosabbá és érdekesebbé tehetik a tananyagot. A tanár a tanítási-tanulási folyamatba a tanulók több érzékszervét vonhatja be, ezáltal hatékonyabbá válik a rögzítés. A piacképes kompetenciák kialakítása érdekében a tanulókat arra is fel kell készíteni, hogy tudásukat és munkájukat prezentáció segítségével is be tudják mutatni. A prezentáció jó lehetőséget ad arra is, hogy a tanulók egymás elé kiállva különböző előadói stílusokat és módszereket mutassanak be, illetve sajátítsanak el. Ehhez elengedhetetlen, hogy a pedagógusok is alkalmazzák munkájuk során a prezentációt.

12. ábra: Prezentáció a tanórán

forrás: www.hope.edu/.../education/ cherup/453/index.html

A prezentációnak nem csak tartalmilag kell korrektnek lenni, hanem motiválnia, meggyőznie, sőt mértékkel még szórakoztatnia is kell - mindezt az esztétikai és ergonómiai követelmények betartásával.

A prezentáció előkészítése során tisztázni kell a célcsoport jellemzőit: kik alkotják, milyen tudással rendelkeznek már az adott területen, milyen új ismereteket kívánunk átadni. A prezentáció készítése során a szemléletesség, vizuális megjelenés, ergonómiai szempontok (színek, betűnagyság, oldalak elrendezése, multimédia- és látványelemek használata stb.) mellett figyelembe kell venni az előadás helyszínének adottságait is (a helyiség mérete, besötétíthetősége, technikai felszereltsége).

A prezentáció a hagyományos előadásokhoz hasonlóan hatásos, figyelemfelkeltő bevezetővel indul, ezt követi a logikusan és áttekinthetően felépített főrész, majd összegző befejezéssel zárul.

Gyakorlati foglalkozás

Elektronikus prezentáció a tanórán (2 óra)

Tréneri tevékenységek

Tanulói / résztvevői tevékenységek

Eszközök (linkek, irodalom, tárgyi eszközök)

Értékelés

Bemutatja az elektronikus prezentáció lehetőségeit, különös tekintettel az ergonómiai követelményekre. Szempontokat ad prezentációk elkészítéséhez.

Segítséget nyújt a prezentációk elkészítése során.

A csoportok bemutatójának koordinálása.

A csoportok prezentációt készítenek a rendészeti alapismeretek SDT tananyaga alapján a következő témákban:

  1. Az emberi kommunikáció verbális csatornái
  2. Nem verbális kommunikációs csatornák.

    A bemutatók során külön térjenek ki az ergonómiai vonatkozásokra.

A prezentációk megtekintése után a résztvevők elmondják véleményüket a látottakról, különös tekintettel a tréner által megadott pedagógiai és módszertani szempontokra.

multimédiás számítógép konfiguráció, internet elérés, lejátszó programok, prezentációkészítő szoftver, projektor

Szóban, a csoportmunka követése során.

Az előre meghatározott kritériumok alapján.

6.1.3. Keresés és anyaggyűjtés

A rendészeti alapismeretek tantárgyainak oktatása során jellemző, hogy sok, gyorsan változó vagy új ismeretet kell feldolgozni, ezért a tananyagok folyamatos frissítése elengedhetetlen. Az Internet használata nagymértékben megkönnyíti és meggyorsítja ezt a munkát. A legegyszerűbb keresési mód egy ismert intézmény (cég, márka) internetes oldalának meglátogatása és a szükséges információ kigyűjtése. Ehhez elegendő a böngészőbe a megfelelő web-címet beírni, és máris kezdődhet az anyaggyűjtés.

13. ábra: Az Országos Takarékpénztár  nyitóoldala

A portálokon katalógusszerű elrendezésben található web-helyek közül választhatunk.

14. ábra: Internetes portál

A keresőszerverek használata akkor segít a munkánkban, ha adott szóval, vagy kifejezéssel kapcsolatos információkat keresünk, és ezeknek nem ismerjük a lelőhelyét.

15. ábra: Keresés az Interneten

A keresőszerverek által kínált találatok számát szűrőfeltételekkel csökkenthetjük. A keresés eredményéül kapott weboldalakat linkjeikre kattintva érhetjük el.

A tanulókban ki kell alakítani azt a szemléletet, hogy a minden témához lehet újabb és újabb szemléltető, magyarázó anyagokat találni, ezzel folyamatosan frissíthetik, gazdagíthatják ismereteiket.

Gyakorlati foglalkozás

Keresés és anyaggyűjtés (3 óra)

Tréneri tevékenységek

Tanulói / résztvevői tevékenységek

Eszközök (linkek, irodalom, tárgyi eszközök)

Értékelés

Bemutatja a keresési módokat,

a szűrőfeltételek alkalmazási lehetőségeit.

Ismerteti a feladatot, segítséget nyújt az önálló keresésben.

A csoport tagjai páros munkában végeznek keresést az SDT-ben és az Interneten (szókeresés, kifejezések keresése, multimédia-elemek keresése) az alábbi témákhoz:

  1. Az optikai adattárolók jelenlegi és perspektivikus típusai.
  2. A Magyar Honvédség szerepe a nemzetközi missziókban, a békefenntartásban és válságkezelésben.
  3. A motiváció, mint pszichológiai alapfogalom

A keresés során kiválasztott anyagokat elmentik, és egy-egy  rövid prezentációt készítenek.

Az elkészült anyaghoz forrásjegyzéket állítanak össze.

Linkgyűjteményt készítenek az adott témához.

multimédiás számítógép konfiguráció, internet elérés, lejátszó programok, grafikus szoftverek

Nem jellemző

A tréner értékeli a keresők használatának ismeretét, a prezentációk adott téma és az általános elvárások szerinti elkészítését, a linkgyűjtemények szakmai és módszertani megfelelőségét.

16. ábra

6.1.4. Számítógépes szimulációk és modellezés

A számítógépes szimulációk és modellek bővítik az oktatás szemléltetőeszköz-tárát.

A számítástechnikában jártas tanár egy-egy témához kapcsolódóan maga is készíthet animációkat és szimulációkat, illetve használhatja az Interneten elérhetőeket. Segítségükkel az iskolai tanórai keretek között hagyományos eszközökkel nem, vagy csak alacsony hatékonysággal megjeleníthető jelenségeket, folyamatokat, működési elveket lehet közérthetően, látványosan bemutatni, segítve ezzel a rögzítésüket. A rendészeti alapismeretek tananyaga az SDT-ben sok szimulációt és animációt tartalmaz, ezeket érdemes beépíteni az oktatás folyamatába. A szemléletes, színes és látványos oktatás jobban felkelti a tanulók érdeklődését, és az olykor bonyolult, elvont összefüggéseket is könnyebben megjegyzik.

Az Interneten szörfölők számára ismerősek a flash animációk, melyek kis méretűek, látványosak és széleskörűen elterjedtek. Lejátszásukat több ingyenes program is lehetővé teszi.

17. ábra: Swiff Player flash lejátszó

A rendészeti alapismeretek oktatása során speciális programok (pl. gépírást gyakorló) is segíthetik a tanárok munkáját. 

18. ábra: Gépírás-gyorsírás honlap

A Windows operációs rendszer részét képező Movie Maker segítségével egyszerűen készíthetőek a tanórai szemléltetést segítő filmek.

19. ábra : A Movie Maker program

Hasznos lehet azoknak a programoknak az alkalmazása is, melyek a számítógép monitorán megjelenő képet, vagy eseményeket mentik valamilyen álló- vagy mozgókép formátumba (az ún. capture, vagy képlopó programok).

A tanfolyam jó alkalmat kínál a rendészeti alapismeretek oktatásában résztvevő tanároknak arra, hogy egyéni és közös munkával a későbbiekben is jól használható szimulációs és animációs gyűjteményeket készítsenek. Ezek a gyűjtemények az óravázlat egy részén túl akár a tankönyvet, a tankönyv egy részét, és a segédanyagokat is helyettesíthetik.

Gyakorlati foglalkozás

Számítógépes szimuláció és modellezés (3 óra)

Tréneri tevékenységek

Tanulói / résztvevői tevékenységek

Eszközök (linkek, irodalom, tárgyi eszközök)

Értékelés

A SULINET Szakképzési Kézikönyv előírásainak figyelembe vételével tisztázza az animációval és szimulációval kapcsolatos alapvető fogalmakat, előírásokat. A rendészeti alapismeretek tananyagához kapcsolódó példákon keresztül bemutatja az animációt és a szimulációt, mint módszert az oktatás folyamatában.

Segítségnyújtás a keresésben.

A beszámolók koordinálása.

Koordinálja a közös gyűjtemény elkészítését.

A csoport minden tagja egyénileg keres az SDT-ben és az Interneten a rendészeti alapismeretek tantárgyaihoz kapcsolódó animációkat, szimulációkat, majd elmenti azokat.

A résztvevők elmondják, hogy mely tárgyak, milyen témaköreihez találtak animációt, szimulációt, majd bemutatják azokat.

Az egyéni gyűjteményekből kiválasztott szimulációkat közös gyűjteménybe rendezik.

multimédiás számítógép konfiguráció, internet elérés, projektor, lejátszó programok (Flash, Shockwave), prezentációkészítő szoftver, grafikus szoftverek, képernyőlopó program.

A tréner értékeli az animációk és szimulációk módszertani illeszkedését az adott tantárgy tanmenetébe.

Nem jellemző.

7.2 Számítógéppel segített tanulás

A számítógép használata a tanítás-tanulás folyamatában az utóbbi években erőteljesen felgyorsult. Ennek több oka van: az otthoni és az iskolai számítógépek számának jelentős növekedése, a jó minőségű elektronikus tananyagok és oktatóprogramok megjelenése, a számítógépes hálózatok robbanásszerű fejlődése, és nem utolsó sorban a tanárok szemléletmódjának megváltozása (mely a kezdeti idegenkedés és elutasítás után a napi, irodai munkák számítógéppel történő elvégzésén keresztül jutott el a számítógéppel segített tanítás és tanulás érdekességének, könnyebbségének felfedezéséig). Az IKT-ra alapozott tanulás és önképzés képességének a kialakítása az Európai Unió egyik legfontosabb stratégiai célja.

Meg kell értetni, és el kell fogadtatni a tanár kollégákkal, hogy a számítástechnika oktatásba történő alkalmazása nem jelenti az eddig sikeresen alkalmazott módszerek feladását, viszont megköveteli az IKT által kínált lehetőségek megismerését, alkalmazásuk elsajátítását.

A világhálón szinte beláthatatlan mennyiségű adat áll rendelkezésre, azonban ezek zöme nem strukturált, hitelességükről nehéz meggyőződni. Az adattömegből szűréssel kell kiválasztani azokat, amelyek tényleges, megbízható információt tartalmaznak, és csak ezeket szabad az oktatásban felhasználni a tudás megalapozására, bővítésére. Ezért nagyon fontos, hogy a számítógéppel segített tanulás során ne hagyják magára a tanulót, hiszen a tanárnak kell megmutatnia a hiteles, tudományosan megalapozott információforrásokat..

Napjaink gyorsan változó világában a tudás amortizációja felgyorsult, ezért minden tanár kötelessége a saját és a tanulói ismereteinek a rendszeres frissítése, az erre alkalmas elektronikusan elérhető információforrások felkutatása és használata, a korszerű kommunikációs lehetőségek megismerése és alkalmazása a tanítási-tanulási folyamatban.

6.1.5. E-tanulás, elektronikus kurzusok

 Az e-learning szó szerinti fordításban elektronikus tanulást jelent. Ebbe a kategóriába tartoznak mindazon oktatási, képzési, tanulási módszerek, folyamatok és eljárások, melyek végrehajtásához elektronikus eszközöket használnak. Tágabb értelemben tehát minden olyan elektronikus rendszer az e-learning eszköztárába tartozik, amely alkalmazható az oktatási-tanulási folyamat támogatására (pl. televízió, rádió, videó magnetofon, számítógép). Az e-learning azonban csak a számítástechnikai eszközök, hálózatok, az Internet kialakulásával és rohamos fejlődésével fejlődhetett ki és válhatott tömegméretűvé.

Az e-learning egzakt meghatározására sokfélesége és folyamatos fejlődése, alakulása miatt nincsen általánosan elfogadott definíció.  A teljesség igénye nélkül néhány meghatározás (forrás: E-Learning 2005, szerk. dr. Hutter O. - dr. Magyar G - dr. Mlinarics J., Budapest 2005, Műszaki Könyvkiadó):

"Az e-learning számítógépes hálózaton elérhető, nyitott (tér- és időkorlátoktól független) képzési forma, amely a tanítási-tanulási folyamatot megszervezve, hatékony, optimális ismeretátadási és tanulási módszerek birtokában a tananyagot és a tanulói forrásokat, a tutor-tanuló kommunikációt, valamint a számítógépes interaktív oktatószoftvert egységes keretrendszerbe foglalva, a tanuló számára hozzáférhetővé teszi." (Forgó Sándor)

"Az e-learning az oktatás és tanulás folyamatának minőségi javítását szolgáló, a multimédiás technológiákra és az Internetre támaszkodó, a tananyagokhoz és a szolgáltatásokhoz nyílt hozzáférést biztosító, a távoli információk cseréjét és az együttműködést elősegítő elektronikus (táv)oktatási stratégia, amelyet döntően a nyitottság és a rugalmasság jellemez." (Henczi Lajos)

"Az e-learning a modern oktatástechnológiai és pedagógiai módszertanokra épülő alkalmazott tudomány, amely szervesen alkalmazza az informatika és a telekommunikáció vívmányait a képzési folyamat hatékonyabbá tételére." (Horváth Jenő)

A továbbiakban az e-learning alatt a számítógép, vagy számítógépes hálózat által támogatott elektronikus tanulást értünk.

20. ábra: Az e-learning összetevői

forrás: http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2004-11-ta-Komenczi-Didaktika

Az IKT által támogatott statikus oktatási forma esetében az oktatóanyagot digitális adathordozó (floppy, CD, DVD) tartalmazza, a tanuló a tananyag megjelenítéséhez és elsajátításához számítógépet használ. Az e-learningnek ezt a formáját számítógéppel segített tanulásnak (CBT - Computer Based Training) nevezik. Ebben az esetben a tananyag készítője (tanár) és felhasználója (tanuló) között semmilyen kapcsolat nincs, a tanulási folyamat nem menedzselt (tervezett, szervezett és kontrollált) - gyakorlatilag önképzésről van szó. A CBT tekinthető az e-learning kezdeti formájának.

21. ábra: Számítógéppel segített tanulás

A számítógépek számítógépes hálózatok fejlődése teremtette meg az elektronikus tanulási megoldások szervezett, képzésmenedzsmenttel támogatott formájának kialakítását. Ezt a módszert nevezik számítógépes hálózaton keresztül megvalósuló tanulásnak, web-tanulásnak, vagy online learning-nek (WBT - Web Based Training). Ebben az esetben beszélhetünk elektronikus távoktatásról, az IKT eszközeivel támogatott oktatásról, képzésről, képzésszervezésről és tanulásról, amelyet számítógépes hálózatokon (LAN, WAN, intranet, Internet) terveznek, szerveznek és bonyolítanak le, strukturált aszinkron és/vagy szinkron formában. A tanuló, az oktató és az oktatásszervező közös kommunikációs eszköze a számítógép és a számítógépes hálózat, ennek használatával történik az oktatási-tanulási folyamatok tervezése, szervezése, megvalósítása és értékelése.

Az e-learning képzési formái

Az e-learninget többféle szempont alapján osztályozhatjuk.

A tanár és a tanuló időbeli és térbeli kapcsolata alapján megkülönböztethető:

  • Szinkron tanulás: a tanár és a tanuló egy időben van jelen az oktatási folyamatban. Ilyen a hagyományos oktatóterem, ennek elektronikus változata az ún. virtuális osztályterem.
  • Aszinkron tanulás: a tanár és a tanuló időben és térben teljesen elkülönül. A tanár által elkészített tananyag egy szerveren kerül elhelyezésre, és azt a tanuló saját ütemezés szerint sajátítja el.

A tanulóknak a tanulási folyamatban való részvétele alapján létezik:

  • Tanuló által irányított, személyre szabott (standalone) e-learning. A tanuló nem kap segítséget a tanulás közben, a diákok között sincsen kapcsolat, ezért a tananyag tartalmazza az összes útmutatást, magyarázatot. A tanuló teljesen függetlenül saját ütemű tanulást folytat.
  • Elősegített (facilitated) e-learning. A facilitátor nem tanít, nem vezet, nem oktat, hanem segíti a tanulókat a feltett kérdések megválaszolásában, a problémák megoldásában. A facilitátor osztályozhat, kiértékelhet feladatokat és dolgozatokat. Ez az oktatási forma azok számára előnyös, akik nem akarnak (vagy körülményeik miatt nem tudnak) alkalmazkodni a merev időbeosztású tantermi oktatáshoz, de szeretnék kihasználni a kommunikációs lehetőségeket más tanulókkal és a facilitátorral.
  • Oktató által irányított e-learning. Ez az oktatási forma a rendelkezésre álló valós idejű (real-time) kommunikációs technológiát használja: videó- és audiókonferencia, csevegés (chat), képernyő- vagy alkalmazás-megosztás ((MSN Messenger), jegyzetelő (whiteboard). A tanár jellemzően prezentációt mutat be, szükség esetén demonstrál. A tanulók médialejátszókat használnak a bemutatók megtekintéséhez, a kérdések feltevését e-mail vagy chat segíti. Ennél az e-learning típusnál a hálózati sávszélesség korlátozza a tanuló által használható szolgáltatásokat. Például, míg egy Internet alapú oktatásnál a videó használata csak a nagysebességű eléréssel rendelkezők számára hozzáférhető, addig egy cégen belüli LAN esetében nem okoz problémát.
  • Beágyazott (just-in-time) e-learning. Ebben az esetben egy számítógépes programba beágyazott segítségnyújtás (oktatás) ad azonnali segítséget a tanulónak valamely probléma megoldásához. A beágyazott e-learning esetében lényeges kérdés az állományok mérete: ha túl sok helyet igényelnek a merevlemezen, akkor a felhasználók sok esetben nem installálják az oktatási komponenst az adott szoftverhez.
  • Telementoring és e-coaching. A mentorálás az egyik legrégebbi tanítási forma alkalmazása az IKT legkorszerűbb eszközeivel (videokonferencia, internet telefon, azonnali üzenetküldő rendszerek). A mentori kapcsolat általában hosszú idejű, célja egy kialakult tudás, tapasztalat átadása és a karrierfejlesztésre koncentrált. Az on-line coach inkább konzulensnek tekinthető, aki általában egy rövid és jól definiált probléma megoldásában segít.

Az e-learning eszközrendszere

Az e-learning eszközrendszerét infrastruktúrára és tananyagokra (tartalomra) lehet bontani. Az e-learning infrastrukturális elemeit a hardvereszközök és a szoftverek.

Az elektronikus tanulásban alkalmazott infokommunikációs rendszerek zömükben ügyfél-kiszolgáló (kliens-szerver) architektúrára épülnek. A szerver nagy teljesítményű, hálózaton keresztül elérhető számítógép, mely egyrészt a képzés menedzselését végző szoftvert és egyéb kiegészítő alkalmazásokat futtat, másrészt tárolja a tananyagokat és a képzéssel kapcsolatos információkat. A kliens az e-lerning rendszerrel kapcsolatba kerülők eszköze: a tanuló a kliens segítségével éri el a rendszer által nyújtott szolgáltatásokat, a tanár (szerző) a kliensen futó programmal hozza létre és tölti fel a szerverre a tananyagokat.

A szoftverek zöme a szerveren fut.  A tanulásmenedzsment-rendszer (LMS - Learning Management System) -amit sokszor keretrendszernek neveznek- alapvető feladata a tanulók és a tanulási folyamat menedzselése. A tartalommenedzsment-rendszer (LCMS - Learning Content Management System) elsődleges feladata a tananyagok, illetve tananyagelemek létrehozása, tárolása, szűrése, valamint a hozzáférési jogosultságok kezelése.

22. ábra: LMS rendszer bejelentkező képernyője

Az LMS legfontosabb feladata a kurzusok összefogása, egyéni tanulmányi utak (curriculumok), vagy tanúsítvánnyal igazolt tematikus tanfolyamok (certification programs) formájában. Az LMS biztosítja kurzusszinten a tananyagok megtekinthetőségét, a tanulók munkájának, teljesítményének követését, naplózását. Az LMS integrálja a különböző eszközökkel készített tanfolyamokat, tananyagokat, továbbá képes LCMS rendszerrel készült tartalmak integrálására is. Az LMS rendszerek struktúrája változó, azonban mindegyik adatbázisa tartalmazza a kurzusok elérhetőségét, a tanulmányi utak elemeit és azok sorrendiségét, a jelentkezéseket és a kurzushoz tartozó hallgatók adatait. Az LMS jellemző szolgáltatásai:

  • A hallgatói jelentkezések kezelése (automatikus adminisztráció, automatikus számlázás, csoportos jelentkezés, erőforrás-figyelés).
  • Kurzusok, tanfolyamok kezelése (szabványos tananyagok importálása, metaadatok kezelése a kereshetőség érdekében, osztálytermi oktatás támogatása).
  • Adminisztrációs funkciók (automatikus hallgatói események kezelése, riportok készítése, távoli adminisztráció).
  • Tanfolyami katalógus biztosítása.
  • Bizonyítvány és curriculum lehetősége.

Az LCMS rendszerek a tartalmat kezelik, melyek elemeit egy központi szerveren tárolják.

Az LCMS segíti a szerzőket az oktatási egységek létrehozásában, tárolásában, átalakításában, segít a tanulóknak a számukra szükséges tananyag kiválasztásában. Az LCMS által kezelt tartalmat tartalomkészítő, vagy web- és médiakészítő eszközökkel lehet előállítani. A LCMS alapfunkciói:

  • Tanfolyam-alapelemek tárolása (HTML oldalak, XML adatok, médiaelemek, stb.).
  • Tesztkérdések tárolása.
  • Oktatási elemek definiálása (pl. tesztek).
  • Tananyag- és tanfolyam-definíciók (az oktatási elemek összekapcsolási módjának leírása).
  • Stíluslapok és templatek tárolása (a tananyagok megjelenése és a megjelenés módjának definiálása).
  • Navigációs és felhasználói interfész (menük és tartalom-térképek).
  • Együttműködő (kollaboratív) tananyag-szerkesztés lehetősége.
  • Változáskövetés (a szerzők követhetik a törlés, hozzáadás, elfogadás folyamatát,illetve a tanfolyamokból több verzió is rendelkezésre állhat).
  • Adaptív tanulás lehetősége (az oktatási folyamatnak a tanuló igényeihez igazítása, a leckék sorozatának átrendezése).
  • Több típusú megjelenés támogatása (alkalmazkodás a hálózatok sávszélességéhez, CD és/vagy DVD támogatás, stb.).
  • A tartalom újrahasznosíthatósága (a szerzők használhatják a tárolt elemeket).
  • Szabványos (IMS, SCORM) tanfolyamok, leckék, elemek importálása.
  • Tanfolyamok exportálása.

Kliensoldalon az e-learning rendszer használatához legtöbbször elegendő egy web-böngésző. A kliens felhasználója a böngészőprogram segítségével éri el az e-learning szervert az Interneten, vagy belső hálózaton keresztül. A kiegészítő alkalmazások adott tevékenységre kialakított és optimalizált szoftverek (pl. a web-böngészőbe beépülő plug-inek, lejátszók).

Az e-learning előnyei és hátrányai

 Az elektronikus oktatás legfontosabb előnyei az alábbiak:

  • Csökkennek az oktatáshoz kapcsolódó járulékos (utazás, szállás) és adminisztrációs kiadások.
  • A képzés jobban igazodhat az egyénhez, ezáltal hatékonyabbá és eredményesebbé válhat.
  • A tananyagok tetszőleges helyről és tetszőleges időben elérhetőek, ezáltal felgyorsul a tudásátadás.
  • A tananyagok folyamatosan és gyorsan bővíthetőek és felújíthatóak. A tanulók földrajzi helyzetüktől függetlenül ugyanolyan minőségű tananyaghoz és kiszolgáláshoz jutnak.
  • A tanulási folyamat nyomon követhető, naplózható.
  • A tanulás saját ütemben folytatható.
  • Az elektronikus oktatás a vállalati kultúrába beépíthető.

Az elektronikus oktatás hátrányai lehetnek:

  • A személytelen és kevésbé interaktív oktatás.
  • A tanulók közötti interakció körülményessé válik.
  • A kezdeti beruházási költségek (infrastruktúra és tananyagok) magasak.
  • El kell sajátítani az önálló tanulás kultúráját. 

Az e-learning tananyag

Az e-learning tananyagok esetében is a szöveg az ismeretközvetítés legfontosabb médiuma, azonban funkciója lényegesen különbözik a hagyományos és a távoktatási tankönyvek szövegétől.

A hagyományos oktatásban a tankönyv a többi taneszközökkel együtt kiegészítő jellegű, mivel az ismeretátadás döntően a tanár által, frontális osztálymunka formájában történik.

A távoktatásban a nyomtatott tananyagszövegnek van elsődleges szerepe az ismeretátadásban, a tanár ismeretközvetítésére és tananyag-magyarázatára legfeljebb a konzultációk során lehet számítani. Ezért tananyagnak tartalmaznia kell a tanárt és a tanítási módszer-együttest: a magyarázatokat, a tanácsokat, a kérdéseket és a válaszokat, a feladatokat. Struktúrája a tanárral folytatott dialógusnak felel meg. A jó távoktatási tananyag mindig egy adott célcsoport részére készül, azaz nem általában kíván egy szakmai területet teljes egészében bemutatni, hanem csak a célcsoport meglévő ismeretei és a képzési szükséglet által megkívánt ismeretek közötti ún. "képzési" rés áthidalásához szükséges tudásanyagot tartalmazza. Ennek megfelelően nem terjengős, nem kíván minden területet újra alapozni, nem ad részletes kitekintést a szakmára (legfeljebb hivatkozik a forrásokra) - a célcsoport tudására építve, lényegre törően tartalmazza az anyagot.

Az e-learning tananyagok esetében a tanár tartalomközvetítő szerepe tovább csökken, már nem tankönyvről, hanem tudástartalmakat közvetítő alkalmazásról kell beszélni. A képernyőn megjelenő szöveg hipertext alapú információ-szervező rendszer, amely különböző információelemeket összekapcsoló hipermédia. Az e-learning tananyagban is az írott szöveg vezérel, azonban az auditív és képi elemek lényegi tartalomelemként jelennek meg, míg a hagyományos oktatásnál (és a távoktatás jelentős részében) csupán opcionális, kiegészítő, illusztrációs elemek. Az e-learning tananyag jelentősen különbözik a jelenléti oktatás tankönyveinek anyagától és nem azonos a távoktatásban használt segédanyagokkal sem. Az e-learning tananyagokban az audiovizuális elemek, a hipertext és az interaktív elemek nem csak kiegészítenek egy előzetesen megírt anyagot, hanem transzformatív módon hatnak: a tananyag szövegezését, szerkezetét, tagolását egyaránt átalakítják. Ezért az

e-learning tananyag inkább forgatókönyv, mint tankönyv, nem csak azt tartalmazza, amit egy témában tudni kell, hanem minden segítséget megad az elsajátításhoz. A tananyag készítői előzetesen feltételezik, hogyan "jár az agya" egy átlagos tanulónak az adott témakör megtanulása során és ennek megfelelően szervezik rendszerbe az információszerzési, interakciós, konstrukciós lehetőségeket. Az e-learning tananyagok a tudást a hagyományos lineáris szövegstruktúra helyett a kognitív emberi gondolkodásnak jobban megfelelő nemlineáris, hálózatos rendszerben helyezik el.

A jó e-learning tananyag készítésének egyik feltétele az új módszertani és technikai lehetőségek részletes megismerése.

Gyakorlati foglalkozás

E-tanulás, elektronikus kurzusok (2 óra)

Tréneri/tanári tevékenységek

Tanulói / résztvevői tevékenységek

Eszközök (linkek, irodalom, tárgyi eszközök)

Értékelés

Bemutatja az

e-learning formáit, eszközrendszerét, tananyagainak sajátosságait.

Példákon keresztül (elektronikus kurzusok, internetes bibliográfiák, stb.) ismerteti a web szerepét a tanulásban, a tanulók munkájának az ellenőrzésében.

Bemutatja egy LMS és LCMS rendszer legfontosabb tulajdonságait.

Segítségnyújtás az egyéni munka során.

Segítségnyújtás a csoportos munka során.

Ismerteti a tanulók által elkészítendő házi feladat témáját, követelményeit, készítésének folyamatát.

A rendészeti alapismeretek alábbi SDT tananyagaiból a tanulók egyénileg kiválasztanak egy-egy témát, és rövid tanulmányt (szövegszerkesztő, 1-2 oldal) készítenek az alkalmazott, e-learningre jellemző megoldásokról:

  1. Társadalomismeret, életmód
  2. Irodai, ügyviteli ismeretek
  3. Informatikai alapismeretek
  4. Pszichológia

A tréner által kiválasztott és bemutatott anyagokat közösen megbeszélik és értékelik.

A tanulók kiscsoportjai prezentációval bemutatják és elemzik egy-egy magyarországi, e-learning képzést nyújtó intézmény/cég szolgáltatásait.

A bemutatott prezentációkat közösen megbeszélik és értékelik.

A tanulók házi feladat keretében egy általuk kiválasztott képzéshez kurzuslistát és bibliográfiát készítenek az Interneten elérhető források felhasználásával. A dokumentumot elektronikus úton elküldik a trénernek.

multimédiás számítógép konfiguráció, internet elérés, lejátszó programok, projektor

Szóban, az egyéni munka követése során, az e-learning lehetőségeinek ismerete alapján.

Szóban, a szakirányú webes megoldások ismeretére fókuszálva.

Szóban, a szakmailag és módszertanilag helyes kurzuslistára és bibliográfiára helyezve a hangsúlyt.

6.2. IKT alapú projektek a természettudományos oktatásban

Magyarországon évtizedek óta léteznek oktatási programok kémiából, fizikából és biológiából, a számítógéppel vezérelt kísérletezés sem újdonság a hazai iskolarendszerben. Az IKT jelenléte azonban sokkal többet jelent a számítógépek használatánál. Az információs társadalomban számos olyan informatikához kapcsolódó kulcskompetencia került felszínre, melyek eléréséhez alaposan át kell(ene) gondolni a tantervek felépítését, a tananyagok tartalmát és a pedagógusokkal szemben megfogalmazott követelményeket. A tét nem kevesebb, mint a jelenlegi tanulók későbbi helytállása, érvényesülése a munkaerő piacon és a társadalomban. Az IKT területén való jártasság napjainkban alapfeltétel a tanulás, a továbbtanulás és önképzés, illetve a munkavállalás során is.

Az 1997-ben útjára indított Sulinet program működése alatt jelentős mennyiségű magyar nyelvű természettudományos tananyag vált elérhetővé digitális formában. Az akkoriban világszinten is egyedülálló projekt keretében több mint 2000 iskola és pedagógiai intézmény kapott internetes csatlakozást és egy multimédiás számítógépekkel felszerelt laboratóriumot. Az Oktatási Minisztérium által 2002-ben indított Digitális Tananyagkorszak című program keretében egyre nagyobb mennyiségű elektronikus tananyag és segédanyag érhető el a pedagógusok és a diákok számára a Sulinet Digitális Tudásbázisban.

6.2.1. Tantárgyak közötti digitális integráció

A digitális integráció felhasználásával lehetőség van a különböző szakmacsoportok tananyagainak összehangolt használatára egy adott tanóra keretében. Ez lehetővé teszi a tanulók számára, hogy megismerjék a különböző szakmacsoportok azonos, vagy hasonló tantárgyait, ezáltal átfogóbb képet kapjanak az adott témakörben. A Sulinet Digitális Tudásbázis, illetve más digitális adatbázisok használatával is összeállíthatók a tanórai foglalkozások.

A rendészeti alapismeretek "Irodai, ügyviteli ismeretek" tantárgyában felhasználhatóak a szakképzési szakmacsoportban található "Ügyviteli ismeretek" egyes fejezetei, továbbá a közismeret - műveltségi területek tananyagai közül az "Informatika" tananyagrészei. A "Pszichológia, szociálpszichológia" tantárgyhoz az "Ember és természet" tananyagában, a "Társadalomismeret, életmód" tantárgyhoz az "Ember és társadalom" fejezeteiben találhatóak jól felhasználható anyagok.

6.2.2. Célszoftverek alkalmazása

Az elektronikus oktatás során a tanulásmenedzsment és a tartalommenedzsment programokon kívül számtalan egyéb, egy-egy részterületre specializálódott program segítheti a tanárokat és a tanulókat. Ilyenek lehetnek a különböző médiaelemek megjelenítését biztosító lejátszó programok, bizonyos gyakorlati készségek kialakítását, erősítését biztosító programok (pl. gépírást gyakorló programok), prezentációk készítését biztosító programok, ábrák létrehozására szolgáló rajzoló programok, kép-, hang- és mozgóképszerkesztő programok. Nagy jelentőséggel bírnak azok a programok, melyek az egymástól távol lévő tanulók és tanárok közötti információcserét biztosítják. Ezek egy része a mindennapi életben már régóta használatos (pl. elektronikus levelező programok, szöveges üzenetek küldésére és azonnali megjelenítésére alkalmas ún. chat programok - pl. az ICQ), más részük csak a szélessávú hálózatok megjelenésével kezdett terjedni (pl. a szöveg, hang és mozgókép átvitelére alkalmas programok - MSN Messenger, Skype). A programok egy része ingyen letölthető, vagy az operációs rendszer része.

Az azonnali üzenetküldő programok az Interneten keresztül szöveges üzenetek váltását, beszélgetést, beszélgetést és web-kamera segítségével mozgókép átvitelt, állományok küldését, programok és az asztal megosztását is biztosíthatják. A multimédiás kapcsolathoz mikrofon és hangszóró (csoportos vagy osztálymunka esetében mikrofonnal felszerelt fejhallgató), valamint web-kamera és megfelelő sávszélesség szükséges. Az egyik legelterjedtebb ilyen program az MSN Messenger.

A program a telepítés után gyorsan indítható. Regisztrálás után széleskörű beállítási lehetőséget biztosít a felhasználó számára.

23. ábra: Az MSN Messenger beállítása

A belépés a regisztrált e-mail cím és jelszó megadásával történik. Az új partnerek felvétele egyszerű, a program automatikusan jelzi, ha bejelentkeztek a rendszerbe.

24. ábra: Az MSN Messenger fő ablaka

A kapcsolattartás módjának (szöveg, hang, mozgókép) kiválasztása és az egyéb szolgáltatások (állományküldés, megosztás, hangulatjelek használata, stb.) aktivizálása ikonok és legördülő menük segítségével történik.

Gyakorlati foglalkozás

Célszoftverek alkalmazása (3 óra)

Tréneri tevékenységek

Tanulói / résztvevői tevékenységek

Eszközök (linkek, irodalom, tárgyi eszközök)

Értékelés

Megadja a házi feladat témáit, a kész dolgozatokat e-mailben kéri be.

Segítségnyújtás az elektronikus levelezőprogram használatában.

Meghatározza a szóbeli feleletek témaköreit, figyelemmel kíséri a feleleteket.

Segítséget nyújt a programok használatában.

A tanulók egyénileg készítenek házi feladatot (max. 1 oldalban) valamelyik megadott témából.

A kidolgozott feladatot e-mailben elküldik a trénernek.

A csoportok megkeresik, letöltik és telepítik az MSN Messenger legújabb változatát, majd regisztrálják magukat. Belépnek a rendszerbe, és ismerősöket keresnek.

A megadott témakörökből választva feleletet kérnek egymástól. A tantermi lehetőségek függvényében használják a szöveges, hang és videó-megjelenítési lehetőségeket.

A csoportok megosztanak egymás között egy alkalmazást és használják azt.

multimédiás számítógép konfiguráció, Internet elérés, projektor

A tréner értékeli a házi feladatok tartalmát és megjelenési formáját, továbbá az elektronikus levelezőprogram szakszerű alkalmazását.

A tréner értékeli a programok használatának a szakszerűségét.

6.2.3. IKT alapú projektek tervezése

Az iskolarendszerű oktatás nagy ellentmondása, hogy az ismereteket és képességeket egymástól gyakran elkülönült tantárgyak keretében tanítja, fejleszti. A valódi tudáshoz azonban tapasztaláson, cselekvésen keresztül vezet az út, egy-egy probléma megoldásakor, a tanultak integrált alkalmazásával. Ezért a pedagógiában gyakran feltűnt és napjainkban egyre gyakoribbá válik a projekt jellegű munka, mely jellemzője, hogy az iskolai tanulást összekapcsolja más ismeretekkel és a külső társadalmi környezettel. A projekt megközelítési stratégia, módszer, a tanítás-tanulás megszervezésének formája is lehet. A projektalapú tevékenység jellemzői:

  • Konkrét cél megvalósítását követeli.
  • Több tantárgy anyagát integrálja.
  • Különböző tanulási technikák használatát követeli meg és teszi lehetővé.
  • Közvetlen kapcsolatban van az iskolán kívüli világgal, lehetővé teszi és el is várja az aktív tapasztalást, a saját élményű tanulást.
  • Az ismereteken kívül a képességek fejlesztését és az attitűd alakítását is biztosítja.
  • A tanulás irányításában a pedagógus indirekt módon működik közre.
  • A projektek a tanulók együttműködésére épülnek, azonban egyéni munkát is igényelnek.
  • A projekt a résztevékenységek integrálásával közös produktumként (pl. faliújság, kiállítás, iskolai újság, rádió vagy televízióadás, tanulmány, makett) jelenik meg.
  • A tanulók a projekt alakításának aktív közreműködői a tervezés fázisától a kivitelezésen át egészen az értékelésig.

A projektekben történő közreműködés fejleszti a tanulók problémamegoldó és együttműködési képességét, kritikai gondolkodását, a különböző információforrások megkeresését és felhasználását, a kutatási módszerek és azok megválasztásának ismeretét, a kommunikációs képességét.

Projekt tervezése és kivitelezése

A projekt alapú tanítás-tanulás során egy közös foglalkozás keretében mindig konkrét cél kerül kitűzésre, a megvalósítandó produktum és a sikerkritériumok meghatározásával együtt. A tanulók megismerkednek a projekt elméleti alapjaival, a munkájuk során alkalmazható módszerekkel és eszközökkel. A projektet részfeladatokra bontják, majd ezeket elosztják a csoport tagjai között (itt célszerű figyelembe venni a tanulók tudását, felkészültségét, érdeklődési körét), határidőket tűznek ki az egyes részfeladatok elvégzésére, meghatározzák a kapcsolattartás és a beszámolók idejét és módját. A kidolgozás során a tanulók idejüket szabadon beosztva, önállóan és egymással közreműködve dolgoznak. A munka során figyelembe kell venni a következő szempontokat:

  • A téma és a tartalom összhangja, a lényeges részek kiemelése.
  • Tájékozottság a témában, a forrásmunkák és a gyakorlati tapasztalatok feldolgozása.
  • A megvalósíthatóság folyamatos ellenőrzése, szükség esetén korrekció végrehajtása.
  • A formai követelmények betartása, logikus, áttekinthető felépítés, tartalmi és megjelenési összhang az egyes fejezetek, résztémák között.
  • Az IKT szakszerű alkalmazása.
  • A határidők betartása.

A projektmunka a közös produktum elkészítésével és összeállításával, a végzett tevékenység megbeszélésével, értékelésével végződik.

Gyakorlati foglalkozás

Az IKT alapú projektek tervezése (1,5 óra)

Tréneri tevékenységek

Tanulói / résztvevői tevékenységek

Eszközök (linkek, irodalom, tárgyi eszközök)

Értékelés

Ismerteti a kiválasztható témákat, a projektmunkával szemben támasztott követelményeket és elkészítésének fázisait.

Segítséget nyújt az anyaggyűjtés és a projekt kidolgozása során.

Koordinálja a projektek ismertetését.

A tanulók párokban projekttervet készítenek a rendészeti alapismeretek alábbi tantárgyainak egy, a tréner által meghatározott témájához:

  • társadalomismeret és életmód,
  • irodai, ügyviteli ismeretek,
  • informatikai alapismeretek,
  • pszichológia, szociál-pszichológia.

Az anyagot az Interneten (elsődlegesen az SDT-ben) gyűjtik.

A tréner által kiválasztott csoportok bemutatják az elkészített projektet.

A résztvevők elmondják véleményüket a bemutatott projektekről.

Multimédiás számítógép konfiguráció, Internet elérés, lejátszó programok, projektor

Értékeli a megadott szempontoknak való megfelelést,a szakmai helyességet és a programok használatának szakszerűségét

Aktív részvétel az értékelés során.

6.2.4. Esettanulmányok

Az esettanulmányok a gyakorlati életben megtörtént események bemutatásával, elemzésével, a jó és a rossz példák, gyakorlatok feltárásával segítik a tanulókat a rendészeti alapismeretek tananyagának elsajátításában. Megismerésük fejleszti a tanulók analizáló, lényegkiemelő és problémamegoldó képességét, elősegíti az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazását, a szakmai nyelv pontos használatát.

Az esettanulmányok konkrétan leírnak és elemeznek egy jelenséget, problémát: a kialakulásának feltételezhető és valós okait, hatását a környezetre, az emberek életére és munkájára, a probléma megoldására tett lépéseket, a felhasznált erőforrásokat, módszereket, a tevékenység során nyert tapasztalatokat, a siker vagy a kudarc objektív és szubjektív okait, javaslatokat a jövőre nézve.

25. ábra: Összefüggés a játék, a szimuláció és az esettanulmány között

Forrás: www.jatekhaz.skicc.hu/htmlm/cik/8031barm.htm

Az esettanulmányok alkalmazása a közoktatásban viszonylag új módszer. Akár egy már létező esettanulmány megismerése és elemzése, akár egy új elkészítése a tanulóktól sokrétű munkát, ismeretekinek és tapasztalataiknak integrálását és az elmélettel történő összevetését követeli, ezáltal fejlesztve és alakítva szemléletüket, gyakorlati felkészültségüket.

Linkek

Sulinet portál: http://www.sulinet.hu
Nemzeti Szakképzési Intézet: http://www.nive.hu
Oktatási Minisztérium: http://www.om.hu
Magyar Gépírók és Gyorsírók Országos Szövetsége: http://www.magyosz.hu
A magyar gyorsírók, gépírók és szövegszerkesztők honlapja: http://www.szovilag.uw.hu
Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda: http://www.e-nyelv.hu

Gépírást oktató programok: 
http://www.digitalsoft.hu/gepiras
http://irogep.lap.hu
http://gepiras.freeweb.hu

Szövegszerkesztő portál: http://szovegszerkeszto.lap.hu

Szótárgyűjtemény: http://szotar.lap.hu

Kereső szerverek: 
http://www.google.co.hu
http://www.altavizsla.hu
http://www.hudir.hu/
http://www.heureka.hu/
http://ker.eso.hu/web/szolgaltatas/start/lap

e-Learning információforrások:
Apertus Közalapítvány: http://www.apertus.hu
E-módszerTan honlap:  http://www.e-modszertan.hu
Magyar Tartalomipari Szövetség: http://www.matisz.hu
MTA SZTAKI: http://www.sztaki.hu/elearning
Nemzeti Szakképzési Intézet eTankönyv: http://www.etankönyv.hu
Nemzeti Távoktatási Tanács: http://www.ntt.hu
Coedu-tudásháló: http://www.oktopusz.hu
Eduweb Távoktatási Rt.: http://www.eduweb.hu
Magyar Oktatási Tájékoztató: http://www.mot.hu
SZÁMALK Informatikai Rt.:    http://szamalk-inf.hu
MATÁV Rt.: http://www.oktatas.matav.hu
IKT a természettudományos oktatásban:
http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=tanulasi-03-Modszerek
Oldások és kötések c. projekt: www.poli.hu/oldaskotes
Esettanulmány: http://www.tofk.elte.hu/nevtud/tofk4/eset.DOC

Azonnali üzenetküldő szoftverek:         
http://skype.hu/
http://www.skype-club.hu/
http://skype.lap.hu/
http://join.msn.com/messenger/overview
http://www.msnclub.hu/

Irodalomjegyzék

szerk. dr. Hutter O. - dr. Magyar G - dr. Mlinarics J.: E-Learning 2005,
Budapest 2005, Műszaki Könyvkiadó
Bártfai Barnabás: Táblázatkezelés (ECDL 2004), BBS-Info, 2004
Bártfai Barnabás: Táblázatkezelési gyakorlatok, (Excel 97, 2000, és XP felhasználóknak), BBS-Info, 2003
Kovalcsikné Pintér Orsolya: Az Excel függvényei A-tól Z-ig, ComputerBooks, 2000
M. Nádasi Mária:Projektoktatás.Gondolat Kiadói Kör, Budapest, 2003. (Oktatás-módszertani kiskönyvtár)

Feladatok

1. Irodai szoftverek alkalmazása

  1. A tanulók kiválasztanak két témát a tréner által megadottak közül, és egyénileg elkészítik a megfelelő hivatalos iratot szövegszerkesztő program segítségével:
  • kialakítják az irat struktúráját,
  • az általános és a szakmai nyelvhelyességi követelmények betartásával megfogalmazzák, és megfelelően tagolják az irat tartalmi részét,
  • színes, a témának megfelelő ábrát (képet) tartalmazó fejlécet készítenek,
  • az elkészült iratot kinyomtatják, a láblécben feltüntetik a fájl nevét és helyét a könyvtárszerkezetben.

Példák:

Ajánlat

A Tudásközpont Kft. (1234 Budapest, Fő utca 12.) ügyvezetője, Kiss Barnabás  a földrajz, történelem, magyar irodalom, biológia tantárgyakhoz kínál multimédiás oktató CD-ket a Somogykepei Általános Iskola (5678 Somogykepe, Sarló út 3.) igazgatója, dr. Fajd Levente részére. A CD-k bruttó ára 2500 Ft, azonban 10 darab vásárlásától 10%, 20 darabtól 15% kedvezményt nyújt az eladó. A levélhez katalógust és megrendelőlapot is mellékel.

Jegyzőkönyv/Feljelentés

Nagy Aladár (2345 Kunszentmárton, Ibolya utca 3.) bejelenti a városi rendőrségen, hogy kerékpárját ellopták, miközben a helyi futballcsapat mérkőzését nézte, ez év március 13-án, délután 2 és négy óra között. Részletesen leírja eset körülményeit és az ellopott kerékpárt. A bejelentést/feljelentést Tóth Géza rendőr hadnagy vette fel. A két példányban készült dokumentumból egyet a feljelentő kap meg.  

Feldolgozásra kijelölhető okmányminták találhatóak az SDT-ben, a rendészeti alapismeretek "Irodai, ügyviteli ismeretek" tantárgyában.

  1. A tanulók egyénileg elkészítenek egyet a tréner által nyomtatott formában átadott táblázatok közül:
  • az adatokat táblázatkezelővel rögzítik,
  • a jobb áttekinthetőség és a szemléletesség érdekében grafikus elemekkel (színek, vonalak, stb.) tagolják a táblázatot,
  • a számításokat a táblázatkezelő beépített függvényeivel végzik,
  • a számítások eredményeit magyarázó feliratokat is tartalmazó diagramokon ábrázolják,
  • a címmel ellátott táblázatot és a diagramokat egy A4 oldal méretben kinyomtatják;
  • a diagramokat átviszik szövegszerkesztő programba, majd ábraszámmal és rövid magyarázó címmel látják el,
  • az elkészült dokumentumot egy A4 méretű oldalon kinyomtatják.

Példa:

26. ábra: Bűncselekmények 2000-2004

A tanuló a megfelelő függvények segítségével keresse meg, hogy a megadott években milyen típusú bűncselekményből követték el a legtöbbet, illetve a legkevesebbet, ezt ábrázolja grafikonon. Függvény alkalmazásával határozza meg, hogy melyik évben és melyik bűncselekmény típusból követték el a legkevesebbet és a legtöbbet. Határozza meg és ábrázolja grafikonon a bűncselekmények számának éves átlagát típusok szerint a 2000-2004 időszakban.  

Feldolgozásra kijelölhető táblázatok találhatóak az SDT-ben, a rendészeti alapismeretek "Társadalomismeret, életmód" tantárgyában.

2. Elektronikus prezentáció a tanórán

A tanulói csoportok az alábbi témákban készítenek prezentációt a rendészeti alapismeretek SDT-ben található tananyaga alapján:

  1. Az emberi kommunikáció verbális csatornái
  2. Nem verbális kommunikációs csatornák

A csoportok egy-egy tagja bemutatja az elkészített prezentációt, különös tekintettel az ergonómiai követelményekre.

A prezentációk megtekintése után a csoportok elmondják véleményüket a látottakról, kiemelt figyelmet fordítva a tréner által meghatározott pedagógiai és módszertani szempontokra.

3. Keresés és anyaggyűjtés

A csoport tagjai páros munkában anyagot keresnek az SDT-ben és az Interneten (szókeresés, kifejezések keresése, multimédia-elemek keresése) az alábbi témákhoz:

  1. Az optikai adattárolók jelenlegi és perspektivikus típusai.
  2. A Magyar Honvédség szerepe a nemzetközi missziókban, a békefenntartásban és a válságkezelésben.
  3. A motiváció, mint pszichológiai alapfogalom.

A keresés során kiválasztott anyagokat elmentik és egy-egy rövid prezentációt készítenek felhasználásukkal. Az elkészült anyagot forrásjegyzékkel egészítik ki. Az adott témához linkgyűjteményt készítenek.

4. Számítógépes szimulációk és modellezés

A csoport tagjai egyénileg keresnek az SDT-ben és az Interneten a rendészeti alapismeretek tananyagához kapcsolódó animációkat, szimulációkat, majd elmentik azokat.

Ismertetik, hogy mely tantárgyak, milyen témaköreihez találtak animációt, szimulációt, majd bemutatják azokat.

Az egyéni gyűjteményekből kiválasztott szimulációkat közös gyűjteménybe rendezik.

5. E-tanulás, elektronikus kurzusok

  1. A tanulók egyénileg kiválasztanak egy-egy témát a rendészeti alapismeretek alábbi SDT tananyagaiból, és rövid tanulmányt (szövegszerkesztő, max. 2 oldal) készítenek az alkalmazott, e-learningre jellemző megoldásokról:
    • Társadalomismeret, életmód
    • Ügyviteli ismeretek
    • Informatikai alapismeretek
    • Pszichológia
    A tréner által kiválasztott és bemutatott anyagokat közösen megbeszélik és értékelik.
  2. A tanulók kiscsoportjai prezentációval bemutatják és elemzik egy-egy magyarországi,

    e-learning képzést nyújtó intézmény/cég szolgáltatásait. A bemutatott prezentációkat közösen megbeszélik és értékelik.
  3. A tanulók házi feladat keretében egy általuk kiválasztott képzéshez kurzuslistát és bibliográfiát készítenek az Interneten elérhető források felhasználásával. A dokumentumot elektronikus úton elküldik a trénernek.

6. Célszoftverek bemutatása, használata

  1. A tanulók egyénileg készítenek házi feladatot (szövegszerkesztővel, max. 1 oldalban) a tréner által megadott témák közül választva. A kidolgozott feladatot e-mail csatolt állományaként küldik el a trénernek.
  2. A csoportok megkeresik, letöltik és telepítik az MSN Messenger legújabb változatát, majd regisztrálják magukat. Belépnek a rendszerbe, és ismerősöket keresnek. A tréner által megadott témakörökből választva feleletet kérnek egymástól. A tantermi lehetőségek függvényében használják az írásbeli, hang és videó-megjelenítési lehetőségeket.
  3. A csoportok az MSN Messengerben megosztanak egymás között egy alkalmazást és használják azt.

7. IKT alapú projektek készítése

A tanulók párokban projekttervet készítenek a rendészeti alapismeretek alábbi tantárgyainak egy, a tréner által meghatározott témájához:

  • társadalomismeret és életmód,
  • irodai, ügyviteli ismeretek,
  • informatikai alapismeretek,
  • pszichológia, szociálpszichológia.

Példák a témákra:

  1. A számítógépes hálózatok alkalmazási lehetőségei az oktatásban.
  2. Bűnmegelőzési stratégia Magyarországon.
  3. Fejlődés a gyermekkortól az öregkorig. 
  4. A titkos ügykezelés jelentősége, szabályai.
  5. Korszerű irodatechnikai eszközök az oktatásban.
  6. Internet-alapú kommunikációs lehetőségek.
  7. A lelki betegségek kialakulása, fajtái
  8. A nem verbális kommunikáció szerepe, fajtái.
  9. A társadalmi egyenlőtlenségek okai, megjelenési formái.

A tanulók az anyagokat az Interneten, elsődlegesen az SDT-ből gyűjtik.

A tréner által kiválasztott csoportok bemutatják az elkészített projektet. A tréner az előre megadott szempontok alapján értékeli az elvégzett munkát.

A résztvevők elmondják véleményüket a bemutatott projektekről.

1. sz. melléklet

MEGNEVEZÉS

2000

2001

2002

2003

2004

NEMEK SZERINT:

- FÉRFI

106061

104477

105149

100727

110486

- NŐ

16719

16004

16637

17303

19501

KOROK SZERINT:

-GYERMEKKORÚ

3965

3730

3959

3554

3968

- FIATALKORÚ

11081

11631

11689

10473

12325

- FIATAL FELNŐTT

34411

31373

30078

27271

30241

BŰNCSELEKMÉNY FŐ CSOPORTOK SZERINT:

- SZEMÉLY ELLENI

8707

8486

8787

8555

9453

-KÖLEKEDÉSI

16335

15856

18050

17280

19034

- HÁZASSÁG, CSALÁD ELLENI

3005

3161

3430

3729

4312

-ÁLLAMIGAZGATÁSI

4773

4506

4323

4394

4584

-KÖZREND ELLENI

27710

27768

28749

27843

34608

-GAZDASÁGI

5606

6443

7392

8002

8181

-VAGYON ELLENI

56594

54211

50972

48017

49528

- HONVÉDELMI

130

152

182

320

479

BŰNSZERVEZETBEN

23

184

126

82

114

BÜNTETETT ELŐÉLETŰEK ÁLTAL

47573

47089

47274

45841

48586

VISSZAESŐ OSSZESEN

15386

15059

14115

13497

13947

TOBBSZOROS VISSZAESŐ

6706

6450

6015

5588

5872

KÜLONÓS VISSZAESŐ

3064

3015

2878

2826

2874

VISSZAESŐ

5616

5594

5222

5083

5201

BEFOLYÁSOLTSÁG:

ALKOHOL+KÁBÍTÓSZER ÖSSZESEN

24116

23619

25853

24131

28113

ALKOHOL

22166

21240

23116

22019

24042

KÁBÍTÓSZER

1207

1537

1786

1356

2955

KÁBÍTÓ HATÁSÚ ANYAG

408

464

416

319

451

KÜLFÓLDI BŰNELKÖVETŐK

5767

5620

4888

5301

6513

ISMERTTÉ VÁLT BŰNELKOVETŐK SZÁMA

122860

120583

121885

118145

130182

SZÁZEZER LAKOSRA JUTÓ BŰNELKÖVETŐ

1223,2

1200,5

1197,9

1163,8

1286,8