Az IKT eszközök alkalmazása az oktatásban

Interaktív táblák a tanteremben

Az első interaktív táblák 1991-ben jelentek meg nagyvállalatok tárgyalóiban, mára pedig az oktatásban is egyre elterjedtebbek. Az interaktív tábla azonfelül, hogy a szemléltetés professzionális eszköze, a megfelelő módszerek alkalmazásával hatékonyan támogathatja a differenciálást, a csoportmunkát, a kollaborációs eszközök használatát a tanórákon. Az interaktív tábla nem a tanár privilégiuma, pedagógiai szempontból akkor lehet igazán sikeres a használata, ha a közös tudásépítés tere is egyben, amelyben a diákok is részt vesznek.

Az interaktív tábla olyan, oktatást segítő informatikai eszköz, amely egy szoftver segítségével úgy kapcsolja össze a számítógépet egy projektorral és a táblával, hogy a számítógép a tábla érintés érzékeny felületéről, vagy speciális tollal vezérelhető legyen. A számítógépen elkészített tananyagot rávetíthetjük a táblára, a táblát érintőképernyőként használva pedig vezérelhetjük a számítógépet. Vetítés közben a tábla hagyományos módon is használható, írhatunk, rajzolhatunk rá, így kiegészítve a kivetített tartalmat. Minden interaktív tábla – amennyiben a kapcsolat adott – biztosítja a tábla és a számítógép közötti interaktivitást, azaz a táblán kiadott utasításokat a számítógép végrehajtja. Ebből következik, hogy bármely táblával állunk is szemben azok a programok biztosan futtathatók lesznek, amelyek a számítógépen működtek, működnek. Továbbá a táblára került tartalmak háttértárolóra menthetővé válnak.


A használatra kész összeállítás legalább a következő részekre bontható:

Az interaktív táblák nagyon különbözőek, nemcsak a minőségük, hanem a hozzájuk kapcsolódó kiegészítő lehetőségek tekintetében is. A működéséhez szükséges vezérlő szoftveren kívül a táblákhoz tartozhatnak bemutatók, tananyagok készítését támogató szoftverek, előre elkészített tananyagelemek, vázlatok, tanári segédanyagok, valamint kép, videó és animáció gyűjtemények is.

A táblaszoftverek általában úgy is használhatók, hogy a számítógép nincs összeköttetésben a táblával. Ez biztosítja annak lehetőségét, hogy a tantermi órákra felkészülni, a szükséges anyagokat előkészíteni a táblától függetlenül is lehessen. A tanítás-tanulás folyamatát támogató eszközök, tartalmak alapértelmezésben nem használhatók más táblához tartozó alkalmazásokkal. Az egyes gyártók és forgalmazók által kínált táblák az általuk nyújtott szolgáltatásaikban és azok minőségében is jelentős különböznek. A táblákhoz tartozó szoftverek rendkívül gyorsan fejlődnek.

Interaktív tábla vásárlása előtt célszerű megfogalmazni a jövőbeli használat célját, azt, hogy van-e valamilyen, az iskola profiljából adódó különleges elvárás a tábla illetve a hozzá tartozó szoftverek vonatkozásában, és ezután feltérképezni a piacon beszerezhető eszközöket, hogy a lehetőségek szerinti legjobbat  választhassuk.

Az intézmény számára megfelelő interaktív tábla kiválasztásakor érdemes megtekinteni a forgalmazók bemutatóit, valamint célszerű figyelembe venni a következőket:

Interaktív tábla vezérlő panelek

A vezeték nélküli, mobil kézi vezérlő eszköz használata lehetőséget ad a számítógép, illetve a tábla távolról történő vezérlésére. Segítségével a tanár a tanóra bármely szakaszában elszakadhat a táblától, a tanári számítógéptől. Az eszköz egy A4-es vagy A5-ös méretű elektronikus távvezérlő, melyen egy hozzá tartozó tollal dolgozhatunk. Lapja a tábla teljes felületét jelenti, aktív felülete arányos mása a táblának. A paneleken funkciógombok segítik a számítógép vezérlését, a navigációt, a tollon pedig megtalálható jobb és bal egérgomb. A tollal a digitális palatáblán dolgozva a táblán is látható a művelet. Az eszköz az Interaktív táblák fontos kiegészítője lehet, de interaktív tábla nélkül is használható, ilyenkor a monitoron megjelenő kép projektorral bármilyen felületre kivetíthető.

Egyes kézitábla modellek lehetővé teszik, hogy több kis vezérlőpanelről is irányíthassuk a táblát, illetve valójában a számítógépet. Ez új lehetőségeket nyújt csoportmunka esetén. Csoportonként, páronként, vagy esetleg minden diák kezébe egy-egy távvezérlő panelt adva, mindenki a helyéről dolgozhat a táblánál.

A legújabb modellek már multi-touch rendszerű érintő-felülettel rendelkeznek, azaz egyidőben több eszközről irányítható a tábla, vagyis valójában a számítógép. Ez a mobil eszköz nagy segítséget nyújthat abban, hogy a mozgásukban korlátozott diákok társaikhoz hasonlóan vehessenek részt a tanórai munkában.

Tanulói válaszadó rendszerek

A válaszadó rendszerek a tanulói visszajelzés eszközei a tanórán vagy tanórán kívüli foglalkozásokon. Jól használható a diákok tudásszintjének és képességének felmérésére és kiértékelésére, a válaszok összesítésére, elemzésére, ami a tanári munka egyik fontos eleme.  Sokan e funkciók miatt feleltető, illetve szavazórendszernek is nevezik ezeket, azonban ennél lényegesen több alkalmazási lehetőséget rejt magában mindegyik rendszer.

A technika alapja, hogy a tanári számítógép – egy hozzá kapcsolt, kisméretű adóvevő egység segítségével – rádiófrekvencián kommunikál a tanulói egységekkel. A használat során minden diák rendelkezik egy kézi egységgel, melynek segítségével a tanár számítógépéről érkező kérdésekre gombnyomással válaszolhat. A legegyszerűbb esetben feleletválasztásos kérdések válaszai közül kell választani, de olyan eszközök is vannak, amelyekkel numerikus vagy szöveges válasz is küldhető. Használatukhoz nem feltétlenül szükséges interaktív tábla, bár ez esetben előny, hogy a válaszadórendszer kezelő programját kényelmesen, a tábláról lehet vezérelni. Az interaktív táblával történő használat akkor igazán előnyös, ha a válaszadó rendszer a táblaszoftverrel képes együttműködni. Létezik olyan interaktív tábla is, amelynél a szavazórendszer vevőkészüléke eleve magába az interaktív táblába van beépítve. Ennek hiányában azonban akár kivetítés nélkül, szóban elhangzó kérdésekre is válaszolhatnak a tanulók. Gyakori, hogy a válaszadó szoftverek együttműködnek a legnépszerűbb prezentációs programokkal (például: MS PowerPoint) is. A válaszadó rendszer általában beállítható úgy, hogy a tanár pontosan tudja, melyik diáktól melyik válasz érkezik, azaz utólagosan is ellenőrizheti az egyes válaszokat, de lehetőség van anonim használatra is. A válaszadórendszerek sikeresen alkalmazhatók az alábbi esetekben:

A tanulói válaszadó rendszer alkalmazása átalakíthatja az osztálytermi munkának a tanulói részvételre vonatkozó aspektusait, hiszen a diákok mindegyike egyszerre lehet aktív, válaszaik rögzíthetők, tárolhatók és visszakövethetők, továbbá bekerülhetnek az egyéni portfóliókba is. A válaszadórendszerek óriási előnye, hogy minden résztvevőt be lehet vonni a munkába, és nyomon követhetővé válik a teljesítmény csoportos-, és egyéni szinten is. A tanóra során a tanár nem csak előre elkészített kérdéseket tehet fel a tanulóknak, hanem az óra folyamán bármikor megkérdezheti őket a válaszadó rendszer segítségével, szükség esetén ellenőrizve az elsajátítás, illetve a figyelem szintjét. Az eredmények azonnali megjelenítése és kiértékelése azon kívül, hogy leegyszerűsíti a javítás időigényes műveletét, lehetőséget ad azonnali cselekvésre, esetenként a kevésbé megértett tananyag újrafeldolgozására. A tanulói válaszadó rendszer használata tehát minőségében változtathatja meg a tanórai kérdésfeltevések módszertanát, a válaszok kiértékelését, és az ebből adódó tanári válasz lehetőségeket.

A szavazórendszer beszerzése előtt feltétlenül próbáljunk ki több típust is, hiszen – a kezelésen, a technikai adottságokon túl – rendkívül fontos az eszközhöz tartozó szoftver is, amelyben a feladatokat, kérdéseket szerkesztjük. Fontos lehet, hogy miként tárolja a rendszer a válaszokat, a diákok adatait, milyen feladattípusok vannak beépítve, mennyire egyszerű a szerkesztési folyamat, milyen az együttműködése más szoftverekkel stb. A válaszadó rendszereket egyes országokban (például: Egyesült Királyság) már a 4–5 éves gyermekek körében is használják. A típus kiválasztásakor a célcsoportra is érdemes figyelni, hiszen az egyszerűbb képességű rendszerek ára rendszerint kisebb, mint egy szöveges visszajelzésre, komplex kérdéstípusok feldolgozására is alkalmas eszközé. Egy-egy gyártó többféle válaszadó rendszert is készít, amelyek azonos szoftverháttérrel rendelkeznek, de különböző bonyolultságú kérdéstípusok megválaszolására képesek.

Web 2.0

A Web 2.0 elnevezést Tim O'Really-nek, az O'Really Media cég alapítójának tulajdonítják. A fogalom 2005 óta terjedt el, nevében a 2.0 a fejlődésre, egy megjelenő minőségi változásra utal. A világháló kezdetben elsősorban tartalomszolgáltatást nyújtott, ahol a felhasználók fő tevékenysége a tartalmak megjelenítése, letöltése volt. A második generációs internetes szolgáltatások azonban már a közösségre, a tartalommegosztásra épülnek: a felhasználók tömegei már nem csak böngésznek, hanem nagy mennyiségben fel is töltenek információkat a közösség számára. A portálok a felhasználók kommunikációját, kapcsolatrendszerét veszik célba. A technológia fejlődésének következményeként egyszerű művelet lett a képek, videók feltöltése, szerkesztése online felületen.  Az internetes közösség maga készíti a tartalmat, illetve osztja meg egymással az információkat. A Web 2.0 fogalom egyszerre jelöl újfajta weboldalakat és szolgáltatásokat, a mögöttük álló technológiát, és azokat az attitűdöket, módszereket, amelyek mindehhez társulnak. A felhasználó nem csak nézegetni való weboldalakat kap, hanem sokoldalúan használható eszközöket. Az eszközök kezdetben üres portálok, a szolgáltató lehetőséget nyújt azok tartalommal való megtöltésére. A web 2.0 "zászlóshajói" a YouTube videó megosztó portál, a delicious online linktár, a Flickr képmegosztó portál, a Wikipédia közösségi enciklopédia, az Iwiw, a Facebook közösségépítő hálózatok. Az Amazon.com webáruház, amely eredetileg csak könyveket forgalmazott, mára közösségi térré bővült, ahol a felhasználók véleményezhetik, címkézhetik a tartalmakat, láthatják egymás visszajelzéseit a forgalmazott termékekről.


Bruno Maia, IconTexto

A címkézés általánosan elterjedt, a webkettő egyik meghatározó jelensége lett. A világhálón megjelenő tartalmakhoz rövid leírást, és címkét (angolul taget) lehet fűzni. Egy weboldalhoz, képhez, blog bejegyzéshez, videóhoz tetszőleges számú címke kapcsolható, amelyek leírják és kategóriákba sorolhatóvá teszik a tartalmakat. A rendszer pedig összegyűjti, összesíti azokat, és mindannyiunk számára elérhetővé teszi. Ezek alapján minősítetté és kereshetővé válnak a közösség által létrehozott tartalmak.

Közösségi tartalommegosztás kapcsán nem csak a tartalomról, annak megosztásáról van szó, hanem újfajta emberi kapcsolatokról is. Az internet újfajta módon köti össze az embereket. Egy új megnyilvánulási módot is teremt, globális kapcsolatok, kapcsolati hálók létrejöttével tér és időkorlát nélkül.

A fejlődés soha nem látott változást hozott az életünkbe, megváltoztatta annak számos területét. Sokunk számára nélküle szinte elképzelhetetlen a munka, és a szabadidő eltöltése, sőt a kettő sokszor egymásba folyik, egymást kiegészíti. Diákjaink ebben a webes környezetben, online töltik idejük jelentős részét. Elérhető számukra az iskolai környezetben, otthon, és mobiltelefonjaik segítségével ma már bárhol. Mindannyian tapasztalhatjuk, hogy használják is a számukra ismert és érdekesnek tartott lehetőségeket. Lelkesen tanulják az új technikákat, és nagy odaadással tanítják egymást. Az Internetnek köszönhetően létrejött egy virtuális világ, ami mára természetes közeget jelent számukra. Délelőttönként az iskolában együtt vannak, a nap többi részében pedig a közösségi oldalakon találkoznak ismét. A webkettő lehetővé teszi, hogy a meglévő közösségek virtuális közösségekké alakuljanak, sőt nemcsak a valós kapcsolatokat helyezi át a virtuális térbe, hanem ott ismeretlen személyekkel is állandó és tartós kapcsolatokat építhetünk ki. Ez egy gyökereiben új típusú kapcsolati háló az emberek között.

A diákokkal ellentétben a tanárok esetenként nehezebben igazodnak el ebben a számukra ismeretlen, megszokott életritmusukhoz képest túl gyors, és egyidőben felmérhetetlenül sok információt szolgáltató világban. Olyan tér ez, melyet gyerekkorukban nem tapasztaltak meg, diákként nem dolgoztak benne, az eszközök használatában felnőttként kell jártasságot szerezni.

Az internet és a webkettő lehetőséget ad arra is, hogy újfajta kapcsolatot alakítsunk ki diákjainkkal. A számukra ismert környezet számtalan lehetőséget nyújt pedagógiai módszereink megújítására, az ismeretet átadó, és annak elsajátítását ellenőrző tanárszerepet felválthatja egy segítő, irányító, mentoráló tanárszerep.

A webkettes eszközök új platformot teremtenek az együttműködésre, egy virtuális felületet biztosítva felkínálják a lehetőséget közös tartalmak létrehozására. A mára létrejött, felhasználók által kipróbált, használt, és a tapasztalatok eredményeképpen egyre kifinomultabb eszközök rendkívül praktikusak. Oktatási célra használva lehetőségek széles körét kínálják arra, hogy megújítsuk pedagógiai eszköztárunkat.

A Web 2.0 fő pillérei a tartalommegosztás, az együttműködés, a közösségi hálózatok. Mindezek, igaz más megközelítésben, a tanítás-tanulás folyamatának hagyományosan is hangsúlyos elemei. A diákok pedig ebben a virtuális térben mozognak. 

Építsünk arra, amit tanulóink ismernek, amit szívesen használnak! Állítsuk mindezeket tanári munkánk szolgálatába! Ismerjük meg bizonyos szinten a technológiát, barátkozzunk meg az új eszközökkel, melyeket használni szeretnénk, szánjunk időt arra, hogy felismerjük, miként integrálhatók pedagógiai gyakorlatunkba az ezekre épülő új pedagógiai módszerek és figyeljük meg ezek egymásra és saját magunkra gyakorolt hatását!

Legyünk nyitottak, ne féljünk attól, hogy számunkra érthetetlen vagy kezelhetetlen az új technika. Haladjunk kis lépésekben. Azokat az alkalmazásokat vonjuk be először pedagógiai gyakorlatunkba, melyek kezelésében magabiztosak vagyunk. Bízzunk diákjainkban. Kérjünk bátran segítséget tőlük. Ne féltsük a tekintélyünket, tanárszerepünk nem fog attól csorbát szenvedni, ha egy általuk jobban ismert eszköz használatakor igénybe vesszük a támogatásukat.

A kollaboratív munka eszközei az interneten

A Web 2.0 térhódításával párhuzamosan az oktatásban is megjelentek azok az internetes alkalmazások, melyek a csoportok együttműködését, a tudásbázisok és -hálók kialakítását, és a hatékony kollaboratív tanulást támogatják. Ezek beépítése az oktató-nevelői munkába lehetőség és egyben komoly felelősség is az iskola, a tanár számára. Használatuk sokféleképpen alakíthatja át a pedagógiai gyakorlatot.


Forrás

A Web 2.0 új, oktatásba is bevonuló alkalmazásainak használata megváltoztatta a diákok tanulási módszereit. A tudás megszerzésének színterei közé bekerültek a közösségi hálózatok, ahol a diákok a saját maguk által létrehozott internetes közösségekben létrehoznak és cserélnek tartalmakat, információkat. A tanulóknak gyakorlatuk van abban, hogy a világhálóról hogyan szerezzék meg gyorsan, hatékonyan a szükséges ismereteket, a házi feladathoz, kisdolgozathoz elengedhetetlen megoldásokat. Az együttműködés mottója lehetne, hogy a kérdésekre a válasz ott van valahol az interneten, ismerőseink, vagy az ő ismerőseinek birtokában. A tanítási-tanulási folyamatokban a Web 2.0-s eszközök használatával az együttműködés új formája gyakorlattá válhat, önszerveződés vagy tanár által irányított formában egyaránt.

A tanulás módszerei, a tanulás környezete sok változáson esett át az utóbbi években és az interneten elérhető hálózatok használata a tanítás- tanulás folyamatában, mint jelenség nem megkerülhető. A tanulásban egyre nagyobb szerepet kap az elektronikus eszközökkel támogatott információ-csere. Az internet hálózatában történő információkeresés, információszerzés, az információk összefüggésekbe helyezése új platformot kapott. A virtuális közösségekben a személyes tudás a megosztások révén hálózatokba szerveződik, s az így összeadott tudás ismét egyéni tudásforrássá válhat. Új válaszok születnek a „Mit tanulunk”, „Hogyan tanulunk” és „Hol tanulunk” kérdésekre. Az iskolai gyakorlatba valószínűleg a hagyományos módszereket kiegészítő eszközként léphetnek be a konnektivista módszerek.

Az internet által nyújtott kollaboratív eszközök használata során gyakori hogy létrejön a virtuális felületen egy új, közösen szerkesztett objektum. A tanulási folyamat szereplői a tanár, a diákok, két, vagy több személy, és az az tartalom, amin dolgoznak. Erről beszélhetünk, ha a diákok egy témában közösen blogot, wikit, gondolattérképet, fogalomtérképet szerkesztenek. A tanulóra ilyenkor nem csak a tanár vagy a diáktársak vannak hatással, hanem a közösen készített, folyton változó, egyre összetettebb tudástár is. A tanár határozza meg a tartalmakat és pedagógiai célokat, a munka folyamán azonban a hagyományos ismeretátadó tanárszerep helyett mentor, szakértő, a tanulási folyamatot szervező szerepbe kerül. A diákok pedig kutatók, a már meglévő tudástartalmakat rekonstruáló, újra feldolgozó, önállóan, illetve kooperatív tanulási módszerekkel új ismeretekre szert tevő egyének lesznek. A Web 2.0 és az IKT eszközök oktatásba bevonulásának egyik pozitív hatása éppen ez a szerepváltás lehet.

Online irodai szoftverek

A technológia fejlődésének köszönhetően elérhetők az interneten online módon használható webes szövegszerkesztők, táblázatkezelők, prezentációkészítők is. Ezek az alkalmazások általában tárhelyet is biztosítanak a felhasználóknak, így a szerkesztett tartalmak, a internet kapcsolaton keresztül bárhonnan elérhetők. Használatuk egyszerű, és jellemzően támogatják a dokumentumok megosztását, lehetővé téve, hogy egy csoport tagjai közösen szerkesszék azokat.  Adott esetben online űrlapszerkesztőt is tartalmaznak, biztosítva felmérések, teszt feladatsorok készítését, szétküldését, és a beérkező válaszok kiértékelését. A csoport funkció használatával egy diákcsoportunk munkáit, egyszerűen, egy közös felületen szervezhetjük.

Számos, ingyenes online irodai szolgáltatás van, így például a ThinkFree Office, a Zoho vagy az Ajax13. Azonban a legnépszerűbb a Google Docs & Spreadsheets, mely a népszerű Google szolgáltatáshalmaz része.

Blog

A blog, az internetes napló mára széles körben elterjedt, a diákok körében is nagyon népszerű tevékenység. A blogok jelentik ma az internetes közösség megmutatkozásának egyik legfontosabb színterét. Rendkívüli motiváció, hogy közzététel után bárki elolvashatja azt. A napló lehet egy személy tulajdona, de létrehozhatunk közösségi blogot egy osztály, egy diákcsoport számára, lehetőséget adva például egy diákcsoport mindennapjainak dokumentálására. A hozzászólások révén kapcsolatteremtésre és eszmecserére, valamint tartalom közös bővítésére is mód van. A bejegyzések közötti keresés, a címkék használata, a látvány beállítása, a hozzászólások kezelése mind része a szoftvernek, így nekünk csak használni kell azokat.

A blogok világa, a blogoszféra hatalmas és egyre nagyobb ütemben bővül. A személyes naplók mellett mára tért hódítottak a szakmai blogok, melyeket egy adott téma kapcsán hoztak létre, és szerkesztenek. Ma már számos olyan blog létezik a magyar weben is, amelyek az oktatáshoz kapcsolódnak vagy hasznos kiegészítést jelentenek a tanításhoz/tanuláshoz Egy-egy ilyen blog követése megkönnyítheti az interneten található információhalmazból a számunkra érdekes írások megtalálását. Az új blog bejegyzésekről általában hírcsatornák használatával is tájékozódhatunk.

Néhány szakmai blog:

Wiki

A Web 2.0 világában kisebb és nagyobb internetes közösségek tudásbázisokat, enciklopédiákat építenek, melynek nyomán egyre több, egymással is kapcsolatban álló, ingyenesen hozzáférhető információs tár alakul ki. A leghíresebb ilyen alkalmazás a Wikipédia, mely a Wikimedia Alapítvány (USA) kezdeményezésére jött létre. A Wikipédia úgynevezett wiki típusú rendszer, melynek lényege az, hogy a tartalom olyan formában van közzé téve, hogy azt a felhasználók mindannyian szerkeszthetik, módosíthatják és bővíthetik. A wiki tehát egy demokratikus elven működő, az internetes közösség által épített tudásbázis.

A wiki közösségi tartalom-megosztó rendszer, a közös tudásépítés egyik eszköze. Egy nyitott vagy zárt csoport által szerkesztett dokumentum, melyet létrehozhatunk egy téma feldolgozására. A közös szerkesztés, a tartalom bővítése, korrigálása visszakövethető módon történik. Pedagógiai szempontból nem csupán a diákok információkereső, szelektáló munkája, tudásszerzése értékes, hanem a többiek által beépített tartalmak értékelése, kritikai elemzése és módosítása. A közös szerkesztés, illetve egy szakértő bevonása biztosítékot jelenthet arra, hogy a hibás tartalmi elemek javításra kerülnek.

A wiki iskolai alkalmazásához használhatók ingyenes wiki portálok, de amennyiben egy iskolában gyakorivá válik a wiki használata a tanítás/tanulás során, érdemes saját wiki rendszert telepíteni.

Az oktatás területén a PBworks, Wetpaint és a Wikispaces a legismertebb ingyenes, online wiki honlapok. Ezek esetében a tartalom egy távoli szerveren kerül tárolásra, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy nyilvános a tartalom. A Wetpaint látványosabb és sokkal több funkciót és beállítási lehetőséget kínál, de emiatt kicsit bonyolultabb is. A Wikispaces egyszerűbb mind megjelenését és használatát, mind tudását tekintve.

Gondolattérkép, fogalomtérkép

Gondolattérkép (angolul: mind map) egy központi fogalom köré épülő, azzal összefüggő, belőle levezethető fogalmak, témák, részelemek rendszerének képi megjelenítése, ahol a fogalmak hálózata fastruktúrát alkot. A rendszer hierarchikus, az elemeket vonalak kötik össze, a kapcsolati hálót megjelenítve. Az egyes fogalmakhoz, leírások, képek, hivatkozások kapcsolhatók. A fogalomtérkép (concept map) fogalmak közti kapcsolatokat jelenít meg, ahol a fogalmakat nyilak kötik össze, melyekre ráírható a viszony.

A megosztható, közösen szerkeszthető és átszerkeszthető térképek alkalmasak egy téma feldolgozása fogalmi rendszerének szemléltetésére. Egy tanórán alkalmazva, a központi fogalom köré fokozatosan építhetjük fel a kapcsolódó fogalmak rendszerét, kiemelhetjük a kulcsfontosságú elemek, egyszerű módszerekkel ábrázolhatjuk a fogalmi hálót. Asszociációk segítségével sokszorosan hatékonyabb a tanulás és megismerés. A térképek jól használhatóak egy témakör összefoglalásakor, az ismeretek rendszerezésekor. Új ismeretkör feldolgozása esetén, a téma kifejtésével párhuzamosan, fokozatosan építhető fel a kapcsolódó fogalmak hálózata.
Kollaboratív gondolattérképek létrehozására számos weboldal áll rendelkezésünkre, például: a Bubbl.us, a Mindmeister, a wisemapping, a webspiration oldalakon.

Chat, IP-alapú hangátvitel, videokonferencia

Az internetes kommunikáció eszközei nagyon népszerűek a diákok körében, és egy közös munka során történő kapcsolattartás nélkülözhetetlen eszközei lehetnek. Hatékonyabb és egyben technológiai szempontból bonyolultabb megoldások a hang- és videó átvitelét is megvalósító kommunikációs lehetőségek vagy a több résztvevő bevonásával lezajló videokonferenciák. Ezekben a szöveges kommunikáción túlmutató eszközökben a hang-, a mozgókép- és a fájlátvitel is alapfunkció. A legnépszerűbbek ezek között a Windows Live, a Skype a Yahoo Messenger, és a Google szolgáltatáscsoportban található videochat.

Az eTwinning

Az eTwinning az Európai Bizottság által létrehozott, jelenleg a Comenius program keretében működő projekt. Egyrészt Európa különböző országaiban található partneriskolák interneten keresztül történő együttműködését segíti elő, támogatva a partnerkeresést, a kapcsolatfelvételt, a projektben résztvevők közös munkáját egy biztonságos felület használatával, másrészt az Európai Unióban dolgozó pedagógusok kapcsolatteremtését, szakmai fejlődését segíti szakmai továbbképzési műhelyek, online oktatási események, online munkacsoportok, tanári segédanyag gyűjtemény létrehozásával.

Az eTwinning testvértér a projektmunka tere. A folyamatos fejlesztések célja az, hogy egy projekt során felmerülő összes feladat, munkafolyamat elvégzését lehetővé tegye. Minden projektben több iskola tanárai és diákjai dolgoznak együtt, így a TwinSpace lehetőséget nyújt saját profil létrehozására, egymás közötti kommunikációra, a közös munka megtervezésére, közös tartalomfejlesztésre, blog, wiki, fórum létrehozására, digitalizált anyagok megosztására egy ellenőrzött, biztonságos felületen. Az iskolák partnerségeket alkotva projektmunkát végezhetnek az info-kommunikációs technológiák széleskörű használatával.

A Creative Commons („kreatív közjavak”) nonprofit szervezetet 2001-ben az USA-ban alapították. Célja, hogy lehetőséget nyújtson mindenkinek, aki az internetre tölt fel anyagokat, hogy képei, videói, szöveges dokumentumai mellé szerzői jogi nyilatkozatot tehessen, melyben egyes őt megillető jogokról lemondhat. Minden új alkotás – akár az interneten jelenteti meg a szerzője, akár máshol - automatikusan teljes szerzői jogi védettséget élvez, függetlenül attól, hogy bejelentetik-e, vagy sem, hogy szerepeltetik-e a copyright jelet, vagy sem, hogy a rátaláló felhasználók tudnak róla vagy sem. A Web 2.0 világában jellemző tevékenység a saját munkák feltöltése, a felhasználók többsége azonban nem kíván minden joggal élni, hanem mások számára is felhasználhatóvá kívánja tenni az általa elkészített anyagot. Szükséges tehát a tartalmak jogállásának tisztázása. A Creative Commons szervezet kidolgozott licenc típusokat, melyek közül a felhasználók az általuk választott típust munkájuk mellé csatolhatják.  A CC licencek az internet világában egyre ismertebbek, elfogadottabbak, a felhasználók többsége tudja értelmezni az egyes munkák mellé csatolt szerződéseket. A Creative Commons-t számos ország, így Magyarország is beépítette a jogrendjébe.
Leggyakoribb licenc típusok,

Részletes leírás olvasható például a Wikipédia CC lapján.

Ajánlat: