(New Laboratory for Teaching and Learning)

“The Learning Revolution”, a tanulás forradalma. Ezt a címet kapta a Time magazin 1995 tavaszán megjelent, a küszöbön álló információs korszak kilátásairól tudósító különszámában a tanulás új világáról szóló írás. A manhattani magániskola, a Dalton School határozott döntéssel “fejest ugrott” az új technikába, és olyan tanulási környezetet alakított ki, amelynek alapján a világszerte ismert amerikai hetilap a jövő iskolájaként mutatta be.

Amikor a számítógép először megjelent az amerikai iskolákban, az információs korszak prófétái új korszak eljöveteléről beszéltek, azonban az ígért tanulási forradalom azóta is várat magára – állapítja meg a tudósítás bevezetőjében a szerző. Mégis, itt-ott már vannak arra utaló jelek, milyen hatással lehetne az oktatásra az új technika. A Dalton School tantermei egy-egy villanásnyi betekintést engednek abba, amiről sokan azt gondolják, hogy az oktatás jövőjét jelenti.

Nézzük meg közelebbről az iskolát, amely kiérdemelte ezt a különös figyelmet.

A Dalton School egy magániskola, amelyet Helen Parkhust alapított a progresszív pedagógia jegyében a század elején. Az alapító John Dewey és Maria Montessori szellemi inspirációi nyomán alakította ki az iskola működését, szellemiségét és mindennapi gyakorlatát meghatározó programját (The Dalton Plan). A program fő célkitűzései azóta is változatlanok: minden egyes tanuló egyéni szükségleteinek, érdeklődésének és képességeinek figyelembevétele a tanulási folyamatban, a tanulók függetlenségének, ugyanakkor megbízhatóságának segítése, a tanulók szociális érzékenységének fejlesztése és a mások iránti felelősségérzet erősítése. Parkhust programjának egyik tartópillére a “laboratórium”(The Laboratory). Ez a kifejezés fedi legpontosabban azt a nevelési atmoszférát, amelyben a tanulás, a kutatás és az együttműködés egyaránt fontos hangsúlyt kap. A laboratórium kifejezés olyan személyes illetve kis csoportos kapcsolatokra utal a diákok és a tanárok között, amely fokozza a hagyományos tantermi instrukció hatását. A diákok napi órarendjében meghatározott idő szolgál arra, hogy egyénileg vagy kis csoportokban érdeklődésüknek megfelelően elmélyítsék tudásukat, tisztázzák az órán felmerült kérdéseket, továbbvezető gondolatokat beszéljenek meg. A középiskolai évfolyamokon külön szaktantermek szolgálják ezt a célt.

Ez az iskolai környezet különösen alkalmas arra, hogy befogadja az új infokommunikációs technikát, és általa továbbfejlődjön, hatásában gazdagodjon. Az új oktatástechnikai programot az “Új Laboratórium (New Laboratory for Teaching and Learning, NLTL)” néven alakult munkacsoport vezetésével és koordinálásával dolgozták ki és a “Dalton Technology Plan (DTP)” nevet vette fel. Mindkét elnevezés utal a fentebb említett természetes és továbbfejlesztő kapcsolatra az iskola tradicionális programja és filozófiája, valamint az új technikára alapozott tanulási környezet között.
 
 

The Dalton Technology Plan

Az iskola IKT programja a bevezetésében megállapítja, hogy a 21. század közeledtével az intézmény belépett a digitális technika és kommunikáció új, izgalmas korszakába. A tradicionális oktatás legjobb elemeit kiegészítő, hatékony eszközrendszer áll a diákok rendelkezésére, amely növeli lehetőségeiket a problémamegoldó gondolkodást, és a valóság mélyebb és alaposabb megismerését illetően. A tanulást és az intellektuális kíváncsiság kielégítését valamennyi évfolyamon változatos, interaktív multimédia programok segítik, a tantervekbe illesztve. Az iskola számítógép hálózata olyan széleskörű hozzáférést biztosít a kultúra és a tudomány alkotásaihoz, ami messze túlmutat a tantermek hagyományos lehetőségein. Ugyanakkor az új eszközrendszer lehetővé teszi azt is, hogy a tanulók ne csak tanuljanak a különféle szakterületekről, hanem maguk is képesek legyenek úgy tevékenykedni, mint egy régész, csillagász, matematikus vagy történész.

A DTP célja az, hogy az új technika ne kizárólag eszköz legyen, hanem egyúttal az iskolai munkát, a tanulás jellegét és természetét is alapvetően alakítsa át. A nevelési folyamat konstruktív, kollaboratív és kumulatív. A konstruktivista felfogás szerint a tanár pedagógiai feladata olyan tanulási helyzetek kialakítása, amelyek elősegítik a tanulók egyéni tudáskonstrukcióját. Mivel a tudás megszerzése egyénileg történik és ritka az, hogy egy problémát csak egyféleképen lehessen megközelíteni, olyan módszertani megközelítésre van szükség, amely nagyon körültekintő és reflektív. A tanár szaktárgyi tudása mellett a tanulás és a tanítás mibenlétéről kialakított személyes vélekedései is nagyon fontosak.

A nevelési folyamatnak együttműködőnek is kell lennie, diák-diák és tanár-diák viszonylatban csakúgy, mint abban, hogy bevonjanak a folyamatba az iskola falain kívülről diákokat, nevelőket és kulturális intézményeket. A kumulatív hatásoknak érvényesülnie kell mind az egyes tanulók tudásának gyarapodásában, mind az egymást követő diákgenerációk számára rendelkezésre álló tapasztalatrendszerben.

A DTP olyan módon valósítja meg a Dalton School célkitűzéseit, amilyenről Helen Parkhust nem is álmodhatott, de bizonyára örömét találná benne.
 
 

Eszközök és programok

Az iskola tudatosan kialakított és a mindenkori, valós szükségletek felmérését követően folyamatosan továbbfejlesztett technikai infrastruktúrával rendelkezik. Valamennyi számítógép hálózatba kapcsolt, amelyen keresztül elérhetők az iskola szerverei és az Internet is. A hipermédia programok elérését többek között CD-ROM szerverek teszik lehetővé. A számítógép termeken kívül a könyvtárban, a kommunikációs központban és valamennyi tanteremben is vannak számítógépek. Az iskolai intranet sokfunkciójú, gazdag lehetőségekkel szolgáló rendszert alkot. Kiterjedt belső kommunikáció folyik az intézményben. Hatodik osztályos kortól mindenki igényelhet saját email-címet. A diákok – külső kapcsolataikon túlmenően – egymásnak, a tanároknak és az iskolavezetés tagjainak is tudnak elektronikus üzeneteket küldeni. A kisebb gyerekek sincsenek kizárva az elektronikus kommunikációból, alkalmilag, a tanulási programjaikkal kapcsolatosan használhatják a rendszert. A legkisebbeknek például osztályuk email címe áll rendelkezésére, amikor a postai szolgáltatásokkal ismerkednek.

Igen népszerűek a belső kommunikációs fórumok, konferenciák - ezeket korábban elektronikus faliújságoknak hívták (bulletin board) -, amelyek lehetővé teszik azt, hogy az üzeneteket és a kapcsolódó véleményeket mindenki olvashassa, aki hozzáféréssel rendelkezik.

A Dalton Forum részét képezik az egyes tantervi programokhoz kapcsolódó konferenciák (Curricular Conferences), amelyek nem korlátozódnak egy-egy osztályra, hanem az iskola adott téma iránt érdeklődő tanulói is bekapcsolódhatnak. Ezek a fórumok jó lehetőséget biztosítanak a diákoknak arra, hogy – részben a tanári késztetések alapján- érdeklődésüket követve szerezzenek kiegészítő ismereteket, illetve kifejtsék kapcsolódó gondolataikat.

Néhány, érdeklődéssel kísért folyamatos szaktárgyi konferencia:

A könyvtár 65 ezer kötetével és ötfős személyzetével az iskola igazi forrásközpontja. Nagy teljesítményű CD-ROM szerveréről az iskola bármelyik számítógépén megjeleníthetők a multimédia programok. A gazdag CD-ROM gyűjtemény a könyvtárban is hozzáférhető. Videokazetták és képlemezek, hagyományos lemezek, CD-k és hangfelvételek is elérhetők itt, a tematikus Internet–link gyűjtemények szintén kibővítik a hozzáférési lehetőségeket.

Ami ezt az iskolát legjobban megkülönbözteti más tanintézetektől, az a hipermédia programok tantervbe integrált, folyamatos és kreatív használata. Ezeknek a programoknak egy részét az iskola tanárai dolgozták ki. A többszintű, számítógéppel elérhető multimediális információ-összeállítások széleskörű lehetőséget biztosítanak a diákok választásai számára.

A hipermédia programok egy úgynevezett Hypermedia Navigator szoftver segítségével használhatók. A navigátor egy olyan eszközrendszer, amely azon kívül, hogy a diákok és a tantestület számára elérhetővé tesz szövegeket, hangdokumentumokat, képeket és videoszekvenciákat, lehetővé teszi, hogy ezekből az elemekből maguk is hipermédia-esszéket készítsenek. Nézzünk meg néhány programot közelebbről!

Archeotype

A program egy régészeti ásatás szimulációja. Színhely: a Közel-Keleten egy asszíriai város, Til Barsip maradványai. A “feltárt” leleteket a hatodikos diákok értelmezik, azonosítják és megpróbálják segítségükkel rekonstruálni a múlt egy-egy szegmensét. A képernyőn felbukkanó lándzsahegyek és elefántcsont-darabkák tetszés szerint forgathatók és nagyíthatók. Az ókori kultúra elemeinek megismerését tematikus, a programhoz tartozó online adatbázisok mellett professzionális adatbázisok (pl. a “Perseus” ókori információ gyűjtemény), vagy az iskola könyvtára segíti, de elérhető a közeli Metropolitan múzeum asszír kollekciója is. A diákok az ásatás során feltárt tárgyak alapján rekonstruálják a múltat.

Macbeth

A dráma elolvasását követően a tizedik évfolyamos diákok 3-4 fős csoportokban ismerkednek Shakespeare klasszikus művének mélyebb részleteivel, a korral, Shakespeare-rel és a mű feldolgozásaival, értelmezéseivel és a jellemekkel. A multimédiás adatbázis részleteket tartalmaz Polanski és Orson Wells filmjéből, egy 1988-as angol színpadi feldolgozásból, amellett rengeteg képet, esszéket, kritikákat és egyéb információkat tesz elérhetővé. A tanárnő, aki segítette a diákok önálló munkáját, saját elmondása szerint meglepődött azon, hogy a modern eszközrendszer segítségével a diákok milyen mélyen elemzik a dráma egy–egy részletét. A diákok munkáját a tanári közreműködés mellett jól szerkesztett feladatlapok is segítik.

“Az adatbázis rengeteg információt és számos szakember munkájának végeredményét jeleníti meg a tanteremben, ezért a siker kulcsa annak világos megfogalmazása, hogy hogyan és milyen célból akarsz információkat gyűjteni” - tájékoztat a feladatlap szövege. “A legjobb start egy olyan jelenet vagy monológ választása, ami megérintett, amivel szeretnél több időt eltölteni. Minél hitelesebb a választásod, annál érdekeltebb leszel a munkában” - szól a segítő információ. Az információ gyűjtését és elemzését saját multimédia esszé elkészítése követi “My Version”, azaz az én változatom címmel.
 
 

Project Galileo

A csillagászati szimulációs program segítségével a diákok maguk fedezik fel az univerzum, a csillagok és a galaxisok világát és a Naprendszert. Így a gyerekek a csillagászatot nem tanulják, hanem maguk válnak “felfedező csillagásszá”. Az önálló, feladatközpontú tanulás során a diákok – saját bevallásuk szerint – időnként elveszettnek érzik magukat, de azután a többiekkel együttműködve maguktól rájönnek a megoldásra. “A legnagyobb megelégedés az, hogy szinte észrevétlenül, egyszer csak megérted az összefüggéseket”- mondja az egyik diák.

Ecotype

A tanulási program egy kanyon rétegeinek számítógépes szimulációja. A diákok maguk választják ki a réteget, amelyet tanulmányozni szeretnének. Fosszíliákat ásnak ki, és kőzetmintákat vesznek. A leletek azonosítását képes határozó könyvek segítik, a kormeghatározást virtuális laboratóriumban végzik. A projekt befejezéseként egy kutatási beszámolót kell írni, és azt előadni az osztálynak.

A felsoroltakon kívül még számos program segíti a tanulást, többek között például a Rómeó és Júlia, vagy Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című művének feldolgozása, a Biblia, a XIX. század amerikai irodalmának áttekintése, filmelméleti munkák, filmkritikák stb. 1992 óta működik a Multimédia Művészeti és Építészeti Stúdió az iskolában, és természetesen “igazi számítástechnikát és programozást” is lehet választani (Computer Sciences).
 
 

A Dalton Program értékelése

Az iskola vezetése gondot fordított arra is, hogy külső szakértők értékeljék az iskolában folyó munka eredményességét. Az 1991-ben bevezetett hipermédia programokkal folyó tanulás tapasztalatainak első, átfogó elemzése 1991 és 1996 között történt. A vizsgált programok között voltak a már említett Galileo és az Archeotype projektek is. Előbbivel kapcsolatosan az értékelők megállapították, hogy a diákok érzékelhetően elkötelezték magukat a kritikai gondolkodásnak.

Jellemző az elemzés egyes szakaszainak címválasztása: az első évben az értékelő felmérés a Risk and Renewal, azaz Kockázat és megújulás címet kapta. Azután sorra: Proof of Concept, azaz A koncepció beválásának vizsgálata, Refine and Consolidate, azaz Finomítás és stabilitás, Fine-tuning the Process, azaz A részletek finom összehangolása, végül a Formative Evaluations, vagyis Az egész folyamat fejlesztő értékelése.

Meglepő – nyilatkozott a vizsgálatot vezető professzor -, hogy egy ilyen rendszer milyen eredményesen működtethető középiskolai környezetben. A Galileo program részt vevői a kontroll-csoportokénál 33%-kal jobb eredményt mutattak, amikor adatsorokban összefüggéseket illetve az adatokat eredményező hatásokat kellett észrevenni. A diákok különösen jó eredményeket mutattak a jelenségek értelmezése terén. Saját szavaikkal fogalmazták meg mondanivalójukat, saját, kritikus hipotéziseik alapján kérdőjeleztek meg elméleteket.

Az Archeotype programot használó csoport a megfigyelések értelmezése területén mutatott figyelemreméltó haladást. Magyarázataikba jól illesztették be a háttér-olvasmányok és a felhasznált kutatási összefoglalók szakkifejezéseit, illetve az azokból megismert koncepciókat.

A felmérést végző pedagógiai szakemberek megállapították, hogy ebben az iskolában nem a számítógépek divatos és felszínes használata dominál. Ami igazán fontos és előremutató, az a diákok csoportmunkában való jártassága, a különböző vélemények elfogadásának készsége, a saját elképzelések logikus érveléssel történő alátámasztásának képessége. A technikára alapozott tanulási környezetben a diákok könnyedén hoznak létre és szerveznek új rendszerbe információkat. A sokszálú és több rétegű multimédiás környezetben megszokottá válik az információk nemlineáris összekapcsolása és a többértelműség elfogadása a tanulási folyamat során.

A felmérés összefoglaló részében a szakértők megállapítják, hogy a diákok a számukra kihívást jelentő feladatok megoldása során inkább használnak eredeti forrásokat és tudományos adatokat, mintsem a hagyományos tankönyvi szövegekhez fordulnának. A tanár szerepváltozása is megfigyelhető.

A DTP jól betölti azt a feladatát, hogy a diákokat intellektuális önállóságra nevelje, és ami legfontosabb: a diákok megtanulnak önállóan tanulni.

A felmérés záró részében ajánlásokat is megfogalmaztak, amelyek közül legfontosabbak:
a tananyagok hozzáigazítása az új feladatokhoz, az iskola technikai infrastruktúrájának célirányos továbbfejlesztése, az osztálytermek átrendezése és rugalmasabb órarendek bevezetése.
 
 

Jövőtervek

A Dalton School továbbra is az IKT oktatási felhasználásának élvonalában szeretne maradni, ezért eddigi eredményeik alapján újabb jelentős fejlesztő munkába fogtak. A Cornell Egyetem Interaktív Média Csoportjával együttműködve készül a “Digital Dalton”. A tervezett rendszer egy virtuális tanulási környezet, digitális könyvtár és gyűjtemény, amely közvetlenül kapcsolódik a tantermi munkába, a tanrendbe és a diákok önálló tanulási tevékenységébe, a tanítás-tanulás kutatás és együttműködés csúcstechnikával integrált segítő rendszere.

A megvalósítás során a jelenlegi iskolai gyakorlat megfigyelése mellett felmérik a szükségleteket- is, és a rendszert több lépésben, “evolúciósan” alakítják ki, figyelembe véve az első, kísérleti változatok használata során nyert tapasztalatokat és a felhasználók értékelését is. Különösen fontos elemét képezi a rendszerek konstrukciójának egy optimális felhasználói felület kialakítása. Ez a virtuális tanulási térben lehetséges interakciók tervezését jelenti, az összes szóba jöhető felhasználói igény figyelembevételével.

A vállalkozás megvalósításában részt vevők, az egyetem kutatói és a Dalton School New Laboratory for Teaching and Learning szakemberei tudatában vannak annak, hogy egy új technikai rendszer bevezetése változást idéz elő az addigi kapcsolatokban, korábban kialakult struktúrákban és magában a tanulási folyamatban is. Ezek a változások részben előre jelezhetők, részben azonban váratlanok is lehetnek. Ezért tartják különösen fontosnak a folyamatos hatáselemzést a rendszer működtetése során.