ABCDEFGHIJKLMNOPRSTUVWZ

V
Varga Csaba: Film és story board.
Árnyékvilág sorozat
Minores Alapítvány, Budapest, 1998
Kulcsszavak: FILM, Filmkészítés, technika, Animáció, KÖNYV, TANKÖNYV, TANÁRI KÉZIKÖNYV, SZÖVEGGYŰJTEMÉNY, DIÁKOKNAK AJÁNLOTT, TANÁROKNAK AJÁNLOTT, MAGYARUL
"Varga Csaba messziről érkezett és nagyon messzire jutott az animációs filmművészet nem könnyű területén. A hajdani pécsi amatőrfilmes alkotó ma professzionalista világsztár: filmjei szép sikerrel szerepeltek és szerepelnek a nemzetközi mezőny valamennyi fontosabb seregszemléjén...Varga Csaba elsőként feszítette szét a megcsontosodott, rövidlátóan vezetett állami rajzfilmgyártás kereteit, amelynek kiúttalansága egyre világosabbá vált az Aczél-korszak utolsó éveiben. Önálló stúdiót alapított Budapesten, hogy megújítsa a magyar rajzfilm nyelvezetét, felvillanyozva szellemiségét. Napjainkban a Varga Stúdió Európa egyik legjelentősebb animációs központja: korszerű felszereléssel, új, eredeti tehetségek felkutatásával tör a 21. század sokrétűnek ígérkező kultúrája felé.
Mindig serkentő szellemi élményt jelent, ha egy sokat látott és tapasztalt ember összefoglalja tevékeny életének stációit. Hasznos tanulságokkal szolgálhat majd ez a gondolat-gyűjtemény azon fiatalok számára is, akik eljövendő hivatásul választják a mozgóképek művészetének ezerszínű világát." - írja a kötet ajánlásául Reisenbüchler Sándor.

Veress József: Nyikita Mihalkov
Múzsák, Budapest, 1986
Kulcsszavak: FILM, Rendezői pályaképek, életrajzok, önéletrajzok, KÖNYV, MONOGRÁFIA, MAGYARUL
"Nyikita Mihalkov a papírforma szerint lehetett volna festő vagy író, ő mégis zenei stúdiumokkal kezdte, majd a színművészethez vonzódott. A mozivarázs hatása alá került Mihalkovot a már "sínen levő" Georgij Danyelija ajánlja a mester, Mihail Romm figyelmébe. A vezető tanár szárnyai alatt nevelkedett Tarkovszkijtől Suksinig a szovjet film fiatal aranycsapatának számos tagja.
Ami a Mihalkov-filmek specifikuma lesz, egyébként is erősítésre váró vonulat: a lélek mélységeinek faggatása, a bonyolult érzelmi viszonylatok feltárása, a pszichológiai realizmus gazdagítása. Az Etűdök gépzongorára vagy az Oblomov néhány napja csipkefinomságuk ellenére is a létezés alapvető kérdéseit feszegetik. Nemcsak új látásmód vagy irányzat felé mutatnak, hanem egyszersmind megszabják az esztétikai direktívákat, megteremtik az új minőséget is."- írja Veress.

Virilio, Paul: Az eltűnés esztétikája
Balassi Kiadó, Budapest, 1992
Kulcsszavak: MÉDIA, TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ, Médiaelmélet, KÖNYV, TANÁROKNAK AJÁNLOTT, MAGYARUL
"Megfilmesíteni azt, ami nem létezik - mondják még ma is a speciális effektek angolszász szakemberei. Ez pedig tulajdonképpen így nem igaz, mert amit filmre vesznek, az valamilyen módon létezik, csak az a sebesség nem látszik, amellyel forgatnak. A speciális effektek "értelmesen alkalmazva lehetővé teszik - mondta Méliés - hogy láthatóvá tegyük a természetfölöttit, a képzeletbelit vagy akár a lehetetlent....Amit a tudomány próbál felszínre hozni, ‘amit nem látunk az elveszett pillanatokban’ , Méliésnél maga lesz a látszat előállításának, az ő találmányának alapja. A valóságból ugyanis azt mutatja meg, ami az elmúlt valóság kieséseire reagál folyamatosan."
E könyv a művészetek idővonatkozásaival foglalkozik. E kérdéskörön belül különösen a technikai művészetek, a fotó, a film és a videó kerülnek előtérbe. Az információk felgyorsult áramlása, a kompjúterek fejlődése, a fénysebesség határán közvetített audiovizuális "üzenetek" mai világunknak olyan jellemzői, amelyek hatására újra kell értékelnünk a hagyományos művészeteket is.

Vége a Gutenberg galaxisnak?
Szerkesztette: Halász László, Gondolat, Budapest, 1985
Kulcsszavak: MÉDIA, TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ, Médiaelmélet, KÖNYV, GYŰJTEMÉNYES KÖTET, TANÁROKNAK AJÁNLOTT, MAGYARUL
"Van-e még jövője a nyomtatott betűnek, a könyvnek, az írásbeli kultúrának televízió-faló korunkban? A tömegkommunikációs eszközök dömpingje nem nyeli-e el végképp magát a kommunikációt? Hadat üzen-e egymásnak a humán műveltség és az elektronikus közlési ipar? Felbomlik-e tehát a Gutenberg-galaxis?
Ezeket a kérdéseket tette fel frappánsan, vitára ingerlően életművében (leghatásosabb alapkönyvében, A Gutenberg-galaxisban) a kanadai Marshall McLuhan. Neki köszönhető, hogy napjainkban másként látjuk az olvasó, a televíziónéző, a szórakozó-művelődő embert, magát az Embert, mint korábban.
A magyar olvasók eddig McLuhan műveinek csak töredékeihez juthattak hozzá. Rendkívül fontos, hogy alapvető hipotéziseket az egyetlen autentikus forrásból, tőle magától ismerjük meg, és ugyanakkor folyamatosan szembesítsük a legjelentősebb kritikai reflexiókkal.
Kötetünk válogatója, szerkesztője Halász László pszichológus. A pro és kontra sorozatban megjelenő kötetet az új észlelési modellre építő, maga McLuhan által tipografizált illusztrációk teszik színesebbé." - olvassuk az előszóban.

Végtelen kép - Bódy Gábor írásai
Szerkesztő: Peternák Miklós, Budapest, 1996, Pesti Szalon
Kulcsszavak: FILM, Filmelmélet, KÖNYV, GYŰJTEMÉNYES KÖTET, TANÁROKNAK AJÁNLOTT, MAGYARUL
"Kétségtelen, hogy állandóan készülnek filmek, videók, a mozgókép különböző fajtái, és ezeket emberek kisebb-nagyobb csoportja megnézi. De érdemes-e ezeket a mozgóképeket, a kinematográfiát mint nyelvet megközelíteni?"- A hetvenes, nyolcvanas évek egyik legtehetségesebb filmrendezőjének írásai, akárcsak kísérleti videomunkái, sőt játékfilmjei, - e kérdést járják körül szüntelen. - Miként nyelv a mozgókép, ha nyelv egyáltalán?


ABCDEFGHIJKLMNOPRSTUVWZ