Demográfiai jellemzők, társadalmi mutatók, tendenciák

A nyelvhatáron belül és a nyelvszigeteken, több mint 130 községben és városban, valamint a FÁK tagországainak területén a hivatalos statisztikai adatok szerint 1959-ben 154,7 ezren; 1969ben 166 ezren; 1979-ben 170,6 ezren; 1989-ben 171,4 ezren vallották magukat magyar nemzetiségűnek.

A helyi tapasztalatok szerint Kárpátalja 1 288 200 lakosából minden negyedik-ötödik ember magyarul is beszél. így számuk több mint 220 000-re tehető.

A magyarság száma 1910-1989 között

A kárpátaljai magyarság számának csökkenése 1930-ban érte el a mélypontot. Ennek oka elsősorban az volt, hogy a zsidókat külön nemzetiségnek vették. 1959-től a magyarság száma (146 247) fokozatosan emelkedik, a legújabb demográfiai becslések szerint elérte, illetve túlhaladta az 1990. évit.

1910-ben 335 000, 1930-ban 400 000, 1975-ben 860 000, 1989-ben 977 000 ruszin, illetve ukrán élt Kárpátalján.

A Kárpátalján élő magyarok kevés jelét mutatják a nyelvi asszimilálódásnak:

1959-ben 98,5, 1970-ben 98,8, 1979-ben 96,6 1989-ben 97,0 százalékuk vallotta magát magyar anyanyelvűnek.

A kárpátaljai magyar emberek a múlt keserű emlékeiből kiindulva gyakran még ma is félnek nyíltan magyarnak vallani magukat. A lelki fékezőerőktől csak fokozatosan tudnak megszabadulni, ennek pozitív jelei csak a nyolcvanas évek második felétől tapasztalhatóak a városokban és a falvakban élő magyarság körében.

Több mint százezer magyar él falusi környezetben. Az egyes településeken az életfeltételek nem egyformák. A magyar nemzetiségűek száma jelentősen csak ott gyarapodik, ahol a magyar lakosság gazdasági foglalkoztatottságát helyben oldották meg, így Péterfalva, Verbőc, Oroszi, Vári, Bereg, Csonkapapi, Gecse, Bótrágy, Nagybégány, Zápszony, Kisdobrony, Nagydobrony. Eszeny, Palágykomoróc stb. községekben. Ahol a lakosság gazdasági és szociális fölemelkedése megtorpant, ott elöregszik a falu, illetve stagnál (Akiihegy, Palló, Sislóc, Tarnóc stb.) az elnéptelenedő aprófalvak és tanyák száma elenyésző (Ilyen pl. Gálocs, Szelmenc vagy Papitanya.)

Kárpátalján a magyar nyelv őrzője továbbra is a falu, ugyanakkor előnyös gazdasági és emberi kapcsolatok alakultak ki a közösségek és a városok lakói közt. A járási központok közelsége, az autóbuszjáratok és a síkvidéket hosszában kettészelő vasút lényegesen közelebb hozza az egymáshoz amúgy is közel fekvő kis és nagy településeket. Mindez a falusiaknak ingázással elérhető munkaalkalmat, mezőgazdasági termékeik eladására jó piacot teremt. Egyes iparvállalatok saját autóbuszaikon szállítják be a városba és haza a falvakban élő munkásaikat. Ezért igen csekély a közösségből való elköltözés, s a nyelvhatáron belül e települések továbbra is megőrzik kizárólagos magyar jellegüket. Az utóbbi időben a városokba beköltöző magyarok száma erősen megcsappant, a ruszinok mellett elsősorban az Ukrajna belső területeiről áttelepedők választják ezt az életformát.

A négy nagyobb városban - Ungvár, Munkács, Beregszász és Nagyszőlős - azonban asszimilációs folyamatoknak is tanúi lehetünk: növekszik a vegyes házasságok száma, csökken a magyar nyelvű iskolai oktatás stb. Az utóbbi időben különösen az Ungvári járásban gyarapodik gyorsan a beköltözők száma. Egyrészt megvásárolják a Magyarországra költöző családok házait, vagy a már letelepültek a hozzátartozóikat is befogadják.

Az elnemzetlenedés gondjaival találkozhatunk a kétnyelvű (ukrán-magyar) falvak többségében. Aggasztóan magas az anyanyelvű intézmények nélküli települések száma (Minaj, Karácsfalva, Mátyfalva, Tekeháza, Gödényháza, Fancsika, Csepe stb.)

Figyelemre méltó a nyelvi elszigeteltségben élő magyar, illetve vegyes házasságok révén kialakult családok száma, elsősorban Kőrösmezőn, Bustyaházán, Huszton és Szolyván.

Az eddig stagnáló, gazdasági fejlődésben megtorpanó, valamint nemzetiségi arculatukat elvesztő magyar falvak esetében jelentős fordulatot hozhat az új gazdaságpolitika, a magánvállalkozás, az igazi szövetkezeti mozgalom térhódítása, a szerződésben igényelt mennyiségű termőföldek családos művelése, a háztáji gazdálkodás fellendítése, szociális és kulturális intézmények létesítése, a magyarnyelv- és történelemoktatás, valamint a hagyományőrző törekvések támogatása. A vegyes lakosságú településeken elvárható lenne, hogy a magyarokkal együtt élő ukránok, oroszok és románok is érdeklődést tanúsítanak a magyar kultúra és nyelv iránt. A két-, illetve háromnyelvűség azonban még esetleges az együtt élő nemzetiségek körében.

Több mint 12 ezer magyar nemzetiségű él diaszpórában a Kárpátokon túli területeken (Lemberg, Ivano-Frankovszk, Kijev, Odessza, Harkov, Krími terület, valamint Oroszország, Kazahsztán és a Baltikum országaiban). Valamennyien a kárpátaljai falvakból, városokból szóródtak szét a „szélrózsa" minden irányába. Többnyire azok rajzanak ki Kárpátaljáról, akik jövedelmezőbb munka után mennek, vagy nem találtak szakképzettségüknek megfelelő állást szűkebb pátriájukban. Egyeseket távoli vidékekre vezényeltek a főiskola befejezése után, s ők már ritkán települtek vissza szülőföldjükre. Leszármazottaik közül sajnos már csak kevesen tudnak magyarul. A diaszpórában élő magyarok csak úgy tarthatják meg anyanyelvi kultúrájukat, nyelvüket, ha egy-egy nagyobb városban külön nemzetiségi klubokat, egyesületeket alapítanak az anyanyelvük ápolására. Például az Észtországban letelepedett kárpátaljai magyarok Tallinnban megalapították az Észtországi Magyarok Egyesületét több, mint száz taggal. 1989 decemberében megalakult a Lembergi Magyarok Egyesülete is, mintegy 200 taggal. A városban és környékén csaknem 2 ezer magyar él. Kijevben klubformában működik száznál több taggal a magyar egyesület. 1991. január 29-én Alma-Atában hivatalosan bejegyezték a Kazahsztáni Magyarok Kulturális Szervezetét. Hasonló egyesületek jöttek létre más térségekben is, az ukrajnai egyesületek részben kezdeményezői voltak az Ukrajnai Magyarok Demokratikus Szövetsége megalapításának.

Az 1989-es hivatalos népszámlálás eredménye

Az 1979-es és az 1989-es népszámlálás adatai

Ungvár lakosságának etnikai megoszlása 1989-ben

Adatok a munkácsi járás magyarlakta településeinek lélekszámáról

Adatok az Ungvári járás magyarlakta településeinek lélekszámáról

A Beregszászi járás magyarlakta településeinek lakossága és nemzetiségi összetétele

A Nagyszőlősi járás magyarlakta településeinek lakossága és nemzetiségi összetétele

A szórványtelepülések, nyelvszigetek lélekszáma

Szórványtelepülések, nyelvszigetek a Felső-Tisza-vidéken