| |
Kárpátalja vezető termelési formája a mezőgazdaság. A megye gazdasága - valamennyi ágát tekintve - alacsony hatásfokú, a műszaki színvonala és a szervezettsége elmaradott. A meglévő városi ipar tönkrement, leépült. A termelés-visszaesés nagymértékben kihat a lakosság jövedelmének alakulására.
Ukrajna jelenleg a tulajdonváltás időszakát éli. Az állami vagyon nagy része fokozatosan magántulajdonba megy át a kis- és nagyprivatizációk révén. A vagyoni kárpótlás megtörtént, valamennyi állampolgár alanyi jogon egyforma részre jogosult az állami vállalatok vagyonából. Névre szóló privatizációs vagyonjegyeket kaptak, melynek átvétele 1995. február l-jén kezdődött és 1998-ig tartott. A tulajdonos a vagyonjegyet elhelyezhette annál a vállalatnál, ahol dolgozott (ha a vállalatot privatizálták). Lezajlott a föld- és vagyonjegyesítés is a kolhozokban, a szovjet típusú kollektív gazdaságokat felszámolták.
Amíg a privatizáció be nem fejeződik, addig a súlyos gazdasági válságból csak fokozatosan tud kikerülni Ukrajna, a gazdasági háttér és a tőke hiánya miatt.
1999-ben Kárpátalján minden harmadik vállalat külföldi tőke bevonásával üzemelt: ez konkrétan 309 vegyes vállalatot jelent, ebből több mint 60 teljesen külföldi tulajdonban van, ami 107 millió USD beruházást jelent. A környező országok közül a magyarországi befektetők, vállalati társtulajdonosok Kárpátalján az első helyen állnak 26,6 millió USD-vel ami az összberuházások 20,5%-a. A Kárpátaljával határos országok közül Magyarország és Szlovákia mutatkozik a legintenzívebb befektetőnek. A Kárpátalján bejegyzett vállalkozások legnagyobb hányadát (38,1%-ot) az ukrán-magyar vállalkozások adják: 118 ukrán-magyar vegyesvállalat működik az 1999-es adatok szerint, amelyek 24,2 millió USD jegyzett tőkével rendelkeznek. Ukrán-magyar vegyesvállalatok a következő ágazatokban tevékenykednek: élelmiszeripari termékek előállítása, feldolgozása, értékesítése, faipari termelés, kereskedelem, szolgáltatások, új technológiák alkalmazása. Összességében Magyarország eddig 44 millió USD-t fektetett az ukrán gazdaságba és csaknem 400 ukrán-magyar közös vállalat alakult Ukrajna-szerte. E cégeknek azonban csak egyötöde működik termelői szférában. Mint látható, a magyar gazdasági jelenlét fokozatosan terjed a távolabbi keleti piacok felé is.
A terület gazdasági és szociális problémáinak megoldását bizonyára felgyorsítja az 1999 januárjában életbe léptetett törvény a kárpátaljai különleges gazdasági övezet létrehozásáról, illetve a befektetésekről, amely 15 éves futamidővel azoknak a befektetőknek nyújt kedvezményeket, akik 250 ezer USD fölötti tőkét ruháznak be Kárpátalján. Azaz új munkahelyeket hoznak létre. A másik kedvezmény, amely elnöki rendeletként lépett életbe, 30 éves futamidőt biztosít azoknak a beruházóknak, akik közel 1 millió USD-t fektetnek be Kárpátalja kijelölt gazdasági övezeteiben: a Tisza-menti Csap térségében, az ungvári vasúti csomóponton, a munkácsi volt katonai repülőtéren és környékén. Mindez talán elő fogja segíteni a lakosság életszínvonalának emelkedését, s egyben lelassíthatja a magyar nemzetiségű lakosság kivándorlását is. 1999-ben több mint másfél ezren nyújtották be kivándorlási kérvényüket. Közel tízezren dolgoznak Magyarországon, közel ezer fiatal tanul az anyaország különböző tanintézeteiben. Ezek a számadatok évről évre növekedő tendenciát mutatnak, végső soron a kárpátaljai magyarság számarányának csökkenését idézik elő.
A magyar kisebbség 75%-a kistelepülésen él, s az anyanyelvű iskoláztatás korábbi hiánya miatt döntően alacsonyabb társadalmi presztízsű foglalkozást űz, ezáltal nagyobb mértékben ki van téve a munkanélküliség veszélyének, mint az ukrán vagy az orosz nemzetiségű állampolgárok. Kárpátalja a munkanélküliek arányát tekintve Ukrajna 24 megyéje között majdnem a legutolsó helyet foglalja el. Kárpátalján egy létrehozott munkahelyre kb. 80-100 munkanélküli jut. A szociális problémákat tovább élezi a látens munkanélküliség (kényszerszabadság, csökkentett műszakszám, rövidített munkaidő) és a bérek kifizetésének gyakran több hónapon keresztül elhúzódása, aminek a termelés folyamatos csökkenése az oka.
Kárpátalján a lakosság átlagbére alatta marad az országos átlagnak (havonta kb. 30 USD).
A helyi magyarság alapvető megélhetési formája a mezőgazdaság. Ezen belül a földművelés, állattenyésztés, élelmiszer-feldolgozás, piaci értékesítés. A síkvidéki régióban élő magyarok előnyben vannak a hegyekben élő ruszinokkal, ukránokkal szemben, hiszen a földművelés területén kitörési lehetőségük van, ha átveszik a magyarországi, nyugati korszerű földművelési technológiákat, gépesítik a háztáji munkát, mivel az élelmiszertermelés a legkifizetődőbb termelési ágazat ma is.
A mindinkább ellehetetlenedő gazdasági helyzet ellenére is azt kell mondanunk, hogy a vállalkozóké a jövő. A kiút Kárpátalja regionális és kistérségeinek fejlesztése lehetne gazdaságfejlesztő programok beindítása révén, mert csak így lehet megakadályozni a magyarság kivándorlását. E negatív folyamat kiküszöbölése érdekében a helyi gazdasági szervezetek, társaságok már megtették az első lépéseket.
A mezőgazdasági termelés fellendülését és a magángazdaságok fejlődését a föld tulajdonjogának rendezetlensége is akadályozza. Ha a földtörvény lehetővé teszi, úgy valódi tulajdonosokra épülő szövetkezeti formák jöhetnek létre a kollektív gazdaságok helyett, támaszkodva azokra a gazdakörökre, amelyek magyarlakta településeken alakultak az elmúlt években.
1994 novemberében ukrajnai, szlovákiai és magyarországi vállalkozók aláírták a Kárpátok Határmenti Gazdaságfejlesztő Szövetség (KMGSZ) létrehozásáról szóló dokumentumot. A különböző országokból olyan szervezetek, intézmények a tagjai e szövetségnek, amelyek jogi személyek és rendelkeznek bizonyos adatbázissal. A Szövetség célja a piacgazdaság elvein és a gyakorlaton alapuló kapcsolatok erősítése, a határ menti gazdasági együttműködés előmozdítása, s ez által az adott térség gazdasági felemelkedése. A KHGSZ kárpátaljai irodájának funkcióját a Kárpátaljai Vállalkozásfejlesztési Központ látja el nonprofit szervezetként, amely felvállalta a főleg magyarlakta települések vállalkozóinak érdekképviseletét, tanácsadási stb. szervizszolgálatát, elősegíti a határ menti vállalkozások megerősödését, hozzájárul a Magyarországról elindított egzisztenciateremtő programok teljesítéséhez.
A többi magyar gazdasági szervezettel együtt nagy figyelmet ('ordít a kárpátaljai gazdasági, önkormányzati folyamatokban való részvételre. Fő cél egy magyar vállalkozói középosztály kialakítása. Mindezek elősegítése érdekében egyre több magyar gazdasági szervezet alakult: a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége, Kárpátaljai Magyar Gazdák Szövetsége, a Kárpátaljai Híd Hitelszövetkezet, a „Négyhatár" Vállalkozók Szövetsége, a Baktakörnyéki Gazdaszervezet, az Aknaszlatinai Vállalkozásfejlesztési Központ, a Tiszaháti Önkormányzati Egyesület, a Beregszászi Farmerek Szövetsége, a MÉKK Gazdaságfejlesztési Társasága és mintegy félszáz gazdakör. Minden évben megrendezésre került az Uzhgorod EXPO, a nemzetközi üzletember-találkozó, a kiállítások és vásárok révén évente több tucat vállalkozó, üzletember talált partnerre, vegyes vállalatok alakulnak, új gazdasági kapcsolatok jönnek létre. Mindez elősegíti a régiókban lakók polgárosodását. Ez nem csupán gazdasági, hanem társadalompolitikai jelentőséggel is bír. A fentebb említett gazdasági szervezetek folyamatosan támogatják azokat a vállalkozókat, akik magyarországi és nemzetközi pályázatok útján kívánják bővíteni lehetőségeiket.
Ilyen szempontból kiemelten is megemlítendő az Új Kézfogás Közalapítvány Kárpátaljának nyújtott támogatása. Az 1992-1999es időszakban több mint 250 millió Ft került kihelyezésre. Közel 200 vállalkozó és vállalat pályázta meg a vissza nem térítendő, a visszatérítendő és befektetési támogatási összegeket. Ezen támogatás valóban gazdasági haszonnal járt. Erre bizonyíték Sass Károly, Derceni István, Molnár Béla, Kovács Mária, Dancs István, Bíró Lajos, Mitrovics István és mások vállalkozása, akik helyben tucatnyi munkahelyet teremtettek, alapellátást biztosítanak és talán még ennél is fontosabb: példát mutatnak.
Ezek a társaságok a továbbiakban is részt vállalnak az Új Kézfogás Közalapítvány és más alapítványok által meghirdetett programok helyi realizálásában. 1999-ben határozottan kiálltak az Új Kézfogás Közalapítvány által támogatott földvagyon-jegyesítési program megvalósítása mellett, hogy minden arra jogosult hozzájuthasson a neki járó földterülethez.
A kárpátaljai gazdasági társaságok által szervezett és támogatott gazdaságélénkítő programok révén nem csupán az anyagi boldogulás válik lehetővé, hanem a megmaradás, a helybenmaradás híveinek száma is gyarapszik, és ily módon válik a gazdaságfejlesztési szándék közösségmegtartó erővé.
Gazdasági vonatkozásban is mérföldkőnek számít Orbán Viktor miniszterelnök kárpátaljai látogatása 2000 februárjában. Az ukrán partnerekkel lefolytatott tárgyalásai során kiemelt kérdésként kezelték a kétoldalú gazdasági, kereskedelmi együttműködés bővítését, felújítják a rég nem működő kormányközi gazdasági vegyes bizottság tevékenységét. A kormány támogatja a kárpátaljai beruházásokat, közösen kidolgozzák az ukrán-magyar határterületre vonatkozó regionális fejlesztési tervet, amely alapellátást és munkahelyet biztosítana a helyieknek is. Kezdeti lépésnek számít az is, hogy a magyar kormány 12 ezer kárpátaljai magyar családnak segített abban, hogy földhöz jussanak.
| |