Előző fejezet Következő fejezet

Grynaeus Tamás, Szabó László Gy.

A bukovinai hadikfalvi székelyek növényei

(Növénynevek, növényismeret és -felhasználás)

 

 

Bevezetés

A (volt) bukovinai székelyek etnobotanikájáról összefoglaló munka ez idáig még nem született. Az eddigi tanulmányok vagy inkább nyelvészeti jellegűek, vagy a gazdasági, ill. gyógyító növények felől közelítve érintették ezt a kérdést. Sokévi gyűjtőmunkánk eddigi eredményeinek bemutatásával ezt a hiányt szeretnők pótolni.

A hadikfalvi székelyek is áttelepültek Bukovinából 194l-ben Bácskába. Innen már 1944-ben el kellett menekülniük, majd Garán (Bács m.), ill. - többek között - (Bonyhád) Varasdon, Felsőnánán (Tolna m.) leltek új otthonra. Utóbbiak a hatvanas évek elejétől egy erős rajt bocsátottak ki Érdre (Pest m.). Köztük, és leszármazottaik között végeztük vizsgálatainkat, mindenkor legnagyobb megértésükkel és segítőkészségükkel találkozva.

Tisztelettel emlékezünk meg Papp József botanikus tanárról, aki elkezdte a gyűjtött növények meghatározását. Súlyos betegsége, majd halála után a munka oroszlánrészét Szabó László Gy. végezte el.

Ragaszkodtunk a növénypéldány alapján történő meghatározáshoz, azokat a növényeket, ahol ez (eddig) nem sikerül(het)ett, külön csoportban tárgyaljuk. A növényeket - már csak a könnyebb összehasonlíthatóság kedvéért is - Péntek János és Szabó T. Attila bevált módszerével soroljuk föl: botanikai név, hivatalos magyar név, a növény jellegzetes előfordulási helye (kert: K.\ termesztett: Term., temető: tem.), népi terminológia (Nt.). Az összehasonlító adatok közt a hadikfalviakkal megegyezőket, s azoktól eltérőket egyaránt fölsoroltuk: Öh., név, azonosítás - ha van -, hely, forrás; ML jelzéssel a közelebbi helymegjelölés nélküli moldvai adatok. Tatrosban 1466-ban keletkezett evangélium-fordítás a Müncheni-kódex (MK), ebből a Szótár (Sz.) mai nyelvre átírt címszavait közöljük. A 18. sz.-i gelencei adatok a Gelencei orvosló könyvecskéből származnak. A W. jelzés Yrjo Wichmann szótárárának északi csángó és hétfalusi adatait jelzi. Az ua. rövidítés a latin botanikai névre, ill. a hadikfalvi népi névre-nevekre utal. A korábbi szerzők maitól eltérő latin botanikai nómenklatúráján nem vál­toztattunk. Végül következik a növénnyel kapcsolatos mindenféle néprajzi adat közlése (Nr.). Kiegészítés- és megerősítésképpen az összehasonlításban fölhasználtuk a hadikfalvi születésű Tamás Menyhért írásaiban, valamint Gáspár Simon Antal, Lőrincz Imre és Mészáros Sándor műveiben található adatokat is. Az összehasonlító-kiegészítő adatokban nincs mindig fajmeghatározás, ezekben az esetekben csak a neveket tudtuk összevetni.

A magyar növénynevekben eligazodást mutató segíti. A szó szerinti közléseket dőlt betűvel írtuk.

 

Részletes rész

Mikor Mária vizet vetett

Az őszent fiának,

ágakból, bogokból, virágokból,

használt a kis jézusnak.

Ez és úgy használjon..1

 

Hajja-e, ha úgy elejémbe vehetnék

egy olyan szép rétet, hogy magának

elmondhatnám.... (IR)

 

Achillea millefolium L. - közönséges cickafark

Achillea ochroleuca Ehrl. - homoki cickafark

Nt. egerfarkúfű BE, TV, IR, GP, NZs, PF, NV, NB, cicfarok IR Öh. egerfarkú fű, Fogadjisten, Andrásfalva, Istensegíts, Bos­nyák 1984, 50, 58, 59; ua., egérfarak (sic!), Bogdánfalva, Csűry, 250; ua. egérfark, egérfarka, egerfarkú, ML., Halászné, Zelnik K. 1981,  362,  1987,  14; ua.  féregfarkfű,  Gyimes, Varga, 96; ua.,

egerfarkúfű, Gyergyó, Rab, 1991, 373; egérfark, -ú fű; egérfarak (sic!) Sóvidék, Gub 1996, 8; Gelence, 18. sz.; egerfarkúfű (Achillea pannonica és collina) Réty, Moesz, 31, Homoród-, Nagy-Küküllő-mente, Gub 1993, 96; ezerlevelűfű, Nyárádselye, Varga, 96.

Nr. sebre: mégtörték, zsírval ésszekeverték, NZs, AA; Mószin Jstvánné, Trézsi néni, szembe lakott velünk Hadikba, Trézsi néni leszedte, sót és jó beletenni úgy tette a sebre, vágásra, IR; az egerfarkú füvet két kövön mégtörtük, avval béköttük a sebét, NV; megtörtük mozsárba, deszkán, szék visszáján, kalapácsval, rongyra rátéttük, sebre rákötöttük, cserélgettük, PF, TV. Elvágta a zujját, az összetörték s reanyomogatta, kész. (nem kötötték be), begyúrták abba IR. (Öh. hasonlóan Fogadjisten, Andrásfalva, Istensegíts, Bosnyák 1984, 50; Andrásfalván teáját tüdőbajosok, vesefájósok itták, mézzel vérszegények, uo. 58, 62); ha valaki felfázott, csináltak fürdőt s megfürösztötték, NB, IR; idősebb nö­vény virágait összefogva festékbe mártották, evvel mintázták a falat, a kályhákat evvel benyomogatták, a szinézővel, nem volt akkor henger TV, IR színes porocskát kicsi tejbe belekevertük, be­lemártottuk, avval beveregettük meszelés után (idősebb, nagyobb, erősebb példányokat kerestek, azokat használtát e célra), NB, IR.

 

Aegopodium podagraria L. - podagrafű

Nt. gréce IR (vö. Heracleum sphondylium L.) Nr. levele fürdőnek, derékfájás esetén (Galambos Lőrincné, Kati néntől hallotta)

 

Agrimonia eupatoria L. - közönséges párlófű

Nt. vadfodorka NB, IR Nr. nem használták semmire

 

Allium cepa L. - vöröshagyma

Nt. hagyma; sárga-, vörös-, fehér- Öh. ua. sárgahagyma, Csík, Miklóssy 1978, 97.

Nr. Hadikfalván sok hagymát termeltek: volt sárga hagyma, vöröshagyma, fehér hagyma: min' félfontuk (koszorúba, 1. sás). Ott nagyon sok hagymát termeltünk, mer az volt a méink, abból éltünk. Ilyen fej hagymák, fél kilós hagymák, akkora fej hagymák vótak: piros hagyma,   sárga  hagyma,  TV.  A  hagyma  rétegei: hagyma kovája, második korája; hasábjainak is mondják, az év utolsó napján 12 hasábba sót tettek, ebből jósoltak a következő évi időjárásra (Öh. Istensegíts, Forrai 168). A fénekes kelésnek na gyobb pókálás kell, ára tesznek hagymát, hogy jöjjön ki a gyükén-BE;   kelésre nyers hagymaszeletet, vagy megcukrozott sült hagy mát borítottak, BE (Öh. Istensegíts, Józseffalva, kelésre, pokolszö késre sült hagyma kováját; Andrásfalva, náthás hagymahéjjal füs töli, vagy gőzöli magát; tehén torokgyulladását hagymahéjjal füs töli [de ezt már Bácskában tanulta egy öreg bunyevác embertől!! Bosnyák 1984, 40, 46, 48, 81); tojásfestés: mégfőztük a vöröshagy ma híját a tojást beletettük s mégsárgúlt, LT; megfestettem hagy mahíuval, IR; Piros festéket ha nem kaptunk, akkor csak inkább hagymahijuba fessük meg, IR;    mézezett hagymatea köhögésre megfázásra (2-3 fej hagyma megfőzve, leszűrve), TV, EÁ; pántlika gélészta - egyén fehér hagymát nyersen, igyon savanyú káposzta levet, attól kitakarodik, IR.

 

Allium sativum L. - fokhagyma

Nt. fok(h)agyma, BE, NV, NA; gerezdje: fokocska Nr. fagyást, vaktetűt fokagymával mégdürüszöltem BE, CsV. vagy: jó sóson törjem még s avval bekötni kellett. A fokhagyma nak nagy ereje van, NA. Kolerajárványkor az ajtófélre tettek fok hagymát s mégszurkodták tővel, hogy ne ménjén bé, BE.    Küs Marcikáné, az csinyát orvosságot, fok(h)agymás orvosságot, NR Szerbajukné fokhagymából és zsírból készített orvosságot, és  av-val megint az összes testyit bedörzsölni, hogy ne találja még az a szánko (ez egy betegség neve), LT. Húsvétkor fokhagymát (is) kellett enni,   IR,   hétféle betegség van, ezeket a fokhagyma kiűzi az   emberből (hétféle   betegségre  jó   a   fokhagyma),   IR.   (Öh Andrásfalva, fokhagyma fokát fül-, ül. fogfájáskor fülébe dugja; ha meggyűlt a mellében a tej, megtört fokhagymával bedörzsölik, Józseffalva, fokhagymát mézzel és méhviasszal összekerve tyúk­szemre    kötötték;    Istensegíts:    felfúvódott   disznónak   tejben, Andrásfalván disznó bélférgessége ellen,   Bosnyák 1984. 27, 45, 59, 69.; Csíkszentdomokos, ua. emberi bélférgesség ellen, Pálfalvi, 2000.23.)

 

Althaea rosea (L.) Cav. - mályvarózsa

K. (fehér, sárga, piros, rózsaszín változatban)

Nt. fátyolánt, NB

Öh. mályvarózsa, Réty, Moesz, 33.

 

Amaranthus chlorostachys - Willd. karcsú disznóparéj

Nt. vad labada, IR Nr. gyom

 

Amaranthus hypochondriacus L. - piros östör, piros amaránt

K. (lehet kivadulva is)

Öh. (Amaranthus caudatus) bárányfark, Réty, Moesz, 30.

Nt. bársonvirág, NB, lósósdi (tévedés?), IR

 

Amaryllis sp.

Sz., K. (nyárra kiültetve)

Nt. amarizmus

Nr. Hadikfalván nem volt

 

1-2. Virágzó tengeri hagyma, nyárra az udvarra kitéve (NZs, Gara 1973), virágzata kinagyítva

 

Anchusa officinalis L. - orvosi atracél

Nt. macskanyom NB

Öh. ua. selyemvirág, Réty, Moesz 1908, 33.

Nr. hasznát nem ismeri

 

Anethum graveolens L. - kapor K.

Nt. kapor

Öh. Andrásfalva, kapor; ua., kapor, W; kapor, MK Nr. ételízesítőnek, töltöttkáposztába is (!). A tőtelékbe még égy kicsi ződkapor. A kapornak a szárat amit ésszekötöttünk né, belétégyük a fazaknak az aljába, s akkor az igy izt ad, kapros pitán: a kaprot a tésztába teszi, nem a tetejére, IR; (száraz-, v. zöldbablevesbe is), kovászos uborka: kell egy-két kóré a tetejére, IR. (Öh. Andrásfalva, ótvaros gyereket kapros vízben fürösztötték, Bosnyák 1984, 47)

 

Angelica archangelica L. - orvosi angyalgyökér

Nt. nevét nem tudta

Nr. ettől gyógyult meg a derekam. Megmosták, fürdőt főztek belőle, IR.

 

Antirrhinum május L. - kerti oroszlánszáj

K.Nt. tátóka NZs, tátika NB (vö. Linaria vulgariá)

Öh. tátoka, Kickxia spuria (L.) Dum., Gajcsána, Klézse, Halászné, Zelnik K. 1987, 21; titogtató, oroszlánszáj, olájmadár, sarkantyúvirág, Réty, Moesz, 33; ua., tátoktató, Árapatak, Péntek, Szabó 1976, 213; ua. tátogató, Petek, Gub 1993, 106.

Nr. többféle színű, ill. tarka (cifra)

 

Arctium lappá L. - közönséges bojtorján

Nt. bojtorján LT, keserütorzsa NZs, burusztujlapi NV, keserű­torzsa lapi LT, büdös lapi, parti lapi, büdös levél, parti fű TR, NB

Öh. burusztuj, ua., Gyimesbükk, Rab, Tankó, Tankó 29, ua. és A. tomentosum Mill, burusztuj, Gyimes, Rab, 1982, 32; ua., kese-rűlapi,  Gyergyó,  Rab,   1991,  374,  de:  burusztalapi a  Petasites hybridus 2001, 188; ua., burusztuj, Csügés, ua., trusztuj, Lészped, Onyest, Gajcsána, Halászné Zelnik K. 1981, 363, 1987, 14; ua., brusztujlapi, Árapatak, Péntek, Szabó 1976, 211; Petasites hybridus (L.) G. M. Sch., burusztalapi, Gyergyó, Rab, 1991, 376; ua. burusz­tujlapi, Csíkszdomokos, de itt a Petasites hybridus is burusztujlapi, Pálfalvi 2000, 32, 149; burusztuj= bojtorján, Hétfalu, Horger 1908, 462; bojtorján, keserű lapi (Arctium-félék) Réty, Moesz 31,32; ua. keserűlapi, Székelymuzsna, Gub 1993, 96; ua. bojtorján, keserűla-pi, Sóvidék, Gub 1996, 22.

Nr. lehántották, mégétték, LT; ha lázas volt az állat - disznó - bevizeztük, ráterítettük - mert az ti. a levele nagy ám! Virágát, termését hanyigáltuk egymásra (gyerekek), reáragadott, NB, IR. Gyerekjáték: báránykákot, disznót csináltunk virágából, termésé­ből: addig rakogattuk össze, még kiformálódott, NB, IR.

 

Armoracia lapathifolla — Usteri torma

Nt. torma

Nr. reszelt torma rongy közé téve, fejfájás helyére borítva, BE, NV (Öh. fájós derékra, Istensegíts, Bosnyák 1984, 22); tormaispirt: az egyik fajta gájcurusság (szeszes kivonat; hasonlóan: Andrásfalva, Bosnyák 1984, 22; tormaspritus, Árapatak, Péntek, Szabó 1976, 216); gyönge tormalevelet töltött káposzta készítésére is használták: tőtött káposztát abba csavargattuk (fiatal levélbe, vagy szőlőlevélbe), IR; kemencében kenyértészta alá tormalevelet terítenek, IR (vö. Tamás 1986, 32; Gyimesbükk, Rab, Tankó, Tankó 32).

 

Artemisia dracunculus L. — tárkony K.

Nt. tárkon(y)

Öh. ua., tárkon, Külsőrekecsin, Klézse, Diószén, Lábnik, tárkom, Onyest, Halászné Zelnik K. 1981, 363, 1987, 20; ua., tár­kony, Gyimesvgy., Kóczián et al, 1976, 32, Rab 1982, 325; ua., Gyergyó, Rab, 1991, 374; ua., tárkony, tárkon, Csíkszentdomokos, Pálfalvi 2000, 40; ua., tárkon, Árapatak, Péntek, Szabó 1976, 216; ua. Péntek, Székelymuzsna, Gub 1993, 104.

Nr. mégszárítva, vagy ződen sóval összekeverve üvegbe jól betömni, így hosszú ideig eláll. Krumpli-, zöldbab-, szárazbab­levesbe keveset tesznek ízesítőnek, IR, NB; molylepke ellen is használták (vö. Juglans), IR; munkásszálláson poloska ellen is, NB.

 

Artemisia vulgáris L. - fekete üröm

Nt. üröm NB, IR

Öh. ua. Kalotaszeg, Péntek, Szabó 1985, 205; Hétfalu, W.; Gelence 18. sz.; Réty. Moesz, fekete üröm; fehér üröm, Árapatak, Péntek, Szabó 1976, 211; ua. és fehér üröm Andrásfalva, Istensegíts, Bosnyák 1984, 17, 30; fekete üröm, vadüröm ML., Halászné Zelnik K. 1987, 10; ua., A. absinthium Bogdánfalva, Csűry 1933, 321.

 

Aquilegia vulgáris L. - kék harangláb

K (rózsaszín, kék, fehér) Nt. harangvirág NB (vö. Campanula?)

Nr. mikor ültettük a krumplit, égy száron (kb. 1 méteresre) félnőtt.

 

Asparagus sprengeri Regei — aszparágusz

Sz.Nt. aszparátusz NB, IR

Nr. az úri virágok közzé sorolják, ami nem nyílik (!), azért nem használtuk. Már csak a Tolna megyei Varasdon ismerte meg, IR.

 

Asparagus offícinalis L. (f. thalassius A. et G. ?)

K.Nt. nincs!: díszvirág IR Nr. Hadikfalván nem volt

 

Atriplex hortensis L. - kerti laboda K.

Nt. úri labada IR, laboda NB

Öh. ua., lobodo, W.; loboda = paréj, Bogdánfalva, Csűry 317

Nr. levele főzeléknek, NB; lehet főzni belőle levest, NZs; zöld­bab, szárazbab levesbe mindig tett anyja kis darabot: ez különö­sen csonterősítő; levelét töltöttkáposzta (galuska) készítésére is használják káposztalevél, fiatal tormalevél mellett, IR.

 

Atriplex patula L. - terebélyes laboda

Nt. vad laboda NB Öh. ua., laboda, Tatrang, Pál 377.

Nr. gaz, lefőzi levesnek. Rántásba belé eregették (ugyanígy a lucernát is) IR, NB.

 

Avena sativa L. - zab

Nt. zab

Nr. a rozs jobban megtermett, mint a búza, s a zab: avval etettük a tyúkokat, nem és tuttuk, hogy mással lehet etetni, IR.

 

Ballota nigra L. - fekete peszterce

Nt. vad csombor NB

Öh. ua. Thymus sp., Csík Miklóssy V.V. 1978, 99; Csíkszentdomokos, vadcsombor Thymus spp., Pálfalvi 2000, 209; ua. Thymus serpyllum, Tatrang, Pál 1909, 380; ua. Thymus-fajok, Réty, Moesz 1908, 34; vadcsombord, Teucrium chamaedrys, Bogdánfalva, Csűry 1933, 321.

Nr. kotló alá tették, ettől a tyúktetű elment, NB.

 

Begonia semperflorens link et Otto - begónia

Nt. haricskavirág IR, hariska PF, IR.

Öh. Fagopyrum sagittatum, haricska, Tatrang, Pál, 376; haricska, Polygonum sagittatum Gilib. Réty, Moesz, 32.

Nr. Anyám úgy szerette otthon, neki mindig vót égy ablakbeli virág égy, vagy kettő, s ilyen haricskavirág neki mindig vót. Az cserepes virág vót, IR.

 

Bergenia crassifolia (L.) Fritsch. - bőrlevél

K.Nt. libanyelv, lapu, lapulevél, NB.

Nr. e' virágzik legkorábban, a hó után ez s a hóvirág: erdő alján is, árkokon, erdőbe, NB.

 

Beta vulgáris L. var. cicla - céklarépa

Nt. cékla-, Hadikfalván volt Cékla utca is.

Öh. cékla, W.; ua., cékla, verescékla, Csíkszentdomokos, Pálfalvi 2000, 46.

Nr. bablevesbe céklát, -levelet is főznek: elküldtem a leánkákat céklalapiért, IR.

Savanyúságnak használták, bablevesbe (szeletekbe ésszevagdalták, kockacskákra, akkorára, mint a bab; bár egy tányérkával aggyon ebből a levesből), savanyítóba is tettek belőle. Máig emlegetik egy munkásait nyúzó gazdag ember mondását: Amíg pihentek, kapáljátok meg a céklát.

 

Beta vulgáris L. var. altissima - cukorrépa

Nt. mézcékla

 

Beta vulgáris L. var. crassa — takarmányrépa

Nt. marhacékla Term.

 

Brassica oleracea L. - káposzta

Nt. káposzta

Nr. édeskáposzta levélre birkafaggyút csöpögtetnek, azt bo­rítják fagyásra, LT, (Öh. hasonlóan, Gyimesbükk, Rab, Tankó, Tankó 32; Gyimesvölgy, Kóczián et al., 1975, 228, 1976, 32, Gyergyó, Rab 1991, 374, Árapatak, Péntek, Szabó 1976, 216; fa­gyásra édeskáposzta levelet borítani, Andrásfalva, Bosnyák, 1984, 24), Krumplit, hagymát, káposztát termeltünk, evei éltünk, TV; Nekik sokáig nem volt gyerekük, páros káposztát főzött, (az mi­lyen?) égy gyökerrül kettő nyőtt: páros káposzta nőtt égy gyökerén, azt főzte még, IR; Lazsa = káposzta, ami nem fejeseden be, NB, IR. A káposztafejek levágása után a határban maradt ká­poszta torzsát gyerekek megtisztították, ették, NB, IR.

 

Brunnera macrophylla (Adam) Johnston — kaukázusi nefelejcs

K.Nt. nefelejcsig NB.

 

Calendula officinalis L. - körömvirág

K., term.

Nt. oláhvirág

Nr. Romániában minden háznál volt égy ilyen. Nálunk (Hadikfalván) nem volt, nem szerették, mert hogy olá' virág volt, IR.

Öh. ua., oláhvirág, Gajcsána, Halászné Zelnik K. 1987, 14, Gyergyó, Rab, 1991, 374; ua., olávirág, Tatrang, Pál 377; lapos minta, Réty, Moesz, 32.

 

Calystegia sepium (L.) R. Br. - sövényszulák

Nt. pukkantólevel, pukkantólevél IR (vö. Datura stramonium), buggyantó NB, IR; esernyő NB, IR (ez inkább gyer­meknyelvi név). Virágszerkezete hasonlít a Daturáéra, 1. még Ipomoea purpurea, azt is nevezik buggyantónak.

Öh. u.a. nagytölcsér virág, Hétfalu, Moesz, 33; Tatrangon a Campanula glomeratát, ill. C. persicifoliáí nevezik puffogtatónak, Pál 1909, 376; Péntek, Szabó 1985 ezt a nevet a Datura stramoniunmál írják le, viszont a gyerekjátékot Nádasdarócon és Váralmáson ismerik, itt lippancs, ill. felfúvó a neve.

Nr. gyerekek virágját szájukba véve felfújták, pukkant, buggyant, innen a neve. Buggyantottak vele. Levele kelésre, feltörés­re, IR.

 

Callistephus chinensis (L.) Nees. — kerti őszirózsa

K.Nt. őszirózsa IR, GP, NB Öh. krizántin, Réty, Moesz, 32.

Nr. mindenféle színben, őszirózsája mindénkinek volt, akár­milyen szegény volt, onnan hoztuk a magot, NB.

 

Campanula medium L. - bögrevirág K.

Nt. köcsögvirág IR, NB

 

Campanula rotundifolia L. - kereklevelű harangvirág

K. (kék, fehér, rózsaszín változatban), vadon is

Nt. harangvirág NB, puttyantó IR (bizonytalanul mondta)

 

Campsis radicans (L.) Seem. - trombitafolyondár

K.Nr. Hadikfalván nem ismerték, csak érdi kertjében van, nevét nem tudja, NB.

 

Cannabis sativa L. - vetett kender

Nt. kender

Nr. a mécsesben kenderolajat égettek, kenderfonalat hasz­náltak gyertyakészítéshez; böjtben evvel főztek; a nyers kender­mag, ill. olajütés utáni kendermagpogácsa gyerekcsemege volt. IR, EÁ (Öh. Istensegíts, Gáspár Simon 55; Andrásfalva, avas kender­magolaj pántlikagiliszta ellen, Bosnyák 1984, 17); kendermagtól nagyon tojtak a tyúkok, EÁ; a kukorica közzé vetett kenderből csak a termős példányokat hagyták meg - halándor - magváért. Karvastagságúra is megnőtt szárát férfiak dolgozták fel, kötélnek. (Andrásfalva,Sebestyén, 53; 266; halandár, Bogdánfalva, Csűry, 316; haldán = magvas kender, Istensegíts, Gáspár Simon 1986, 126; halandár, ua. Gajcsána, helendán, ua., Lészped, Halászné Zelnik K. 1981, 363, 1987, 13). Szappan-tojásfehérje-kenderszál ficam utáni rögzítésre, Andrásfalva, Bosnyák 1984, 20.

 

Capsella bursa-pastoris L. - pásztortáska

Nt. papvirág NZs, gólyaláb PF, papláb NV

Öh. ua. és Thlaspi arvense, palackféregfű, Réty, Moesz, 33.

 

Capsicum annuum L. — paprika

K., term.

Nt. paprika, csérésznyepaprika

Sz. (aprólevelű, aprócsövű, „dísz" változata) Nt. macskapöcse

Nr. sérágba (=fűzér) fel volt fűzve a paprika; fűszerként, étel­ízesítésre; fél liter dénatura szeszbe tett 19 cseresznyepaprikát jól lezárt üvegben krumpli között főzi, piros színű lett a pálinka, avval mégkenték fájós végtagjait. De úgy csípett, aj, a purgatorom tüzinél nagyobb szenvedés fogott, NA.

 

Carex pendula Huds. - lecsüngő sás

Nt. sás  IR, NB

Öh. ua., Carex spp. Gajcsána, Klézse, Halászné Zelnik K. 1987, 20; Bogdánfalva (csak a név, meghat, nincs), Csűry 1933, 320; W. 127; Kalotaszeg, Péntek, Szabó 1985, 214.

Nr. Űrnapján reggel hintették az utakot olyan sásval, kaszált ződségvel SR forró vízvel leöntötték, egy-két nap úgy tartották, megpuhult, olyan lett, mint a selyem, avval fontuk a hagymát, IR, NB.

 

Carum carvi L. - konyhakömény

Nt. keménmag (Carvifructus)

Öh. ua., kemémmag, Bogdánfalva, Csűry, 317; ua., kemény­mag, ML; Halászné Zelnik K. 1981, 363; ua. Gyergyó, Rab 2001, 156, Gyimesbükk, Rab, Tankó, Tankó 24, Gyimes, Kóczián et al. 1975, 227, Rab 1982, 325; Csík, Miklóssy 1978, 97

Nr. utak szélén mindenütt volt; fűszer, rozskenyér tetejére szórtak; betegasszonnak (gyermekágyas) ezt főzték, IR; vízhajtó orvosság alkatrésze (1. tengeri hagyma, fenyőbors), BE; mézes pálinka készítéséhez, IR (Öh. Istensegíts, köménymagtea, kisgye­reknek, hasfájás ellen, Bosnyák 1984, 30).

 

Centaurea cyanus L. - kék búzavirág K. is

Nt. búzavirág

Öh. ua., égi virág, Réty, Moesz 31; ua. búzavirág, Homoród-, Nagy-Küküllő mente, Gub 1993, 96; ua. búzavirág, Sóvidék, Gub 1996, 24.

Nr. búzákban

 

Centaurea pannonica (Heuff.) Simk. — magyar imola

Nt. Jézus-gombocska IR, csipkevirág IR, NB

 

Centaurea sadleriana Janka - Sadler-imola

Nt. csipke (bizonytalanul mondta) IR

 

Centranthus ruber (L.) DC — piros sarkantyúvirág

K. házak előtt, határban vadon is (Hadikfalván nem volt) Nt. ezredésfű, ezredésvirág, Mária virág NB Nr. teheneknek nem lehet adni, mérges. Ha megették fájtatták a gyomrukat, rázták a lábuk, NB.

 

Cheiranthus cheiri L. - sárga viola

K. (sárga, bordó változatban)

Nt. tavaszi viola IR, NB

Nr. szabadföldi virág, kint telel

 

Chelidonium május L. — vérehulló fecskefű

Nt. vérehulló fecskefu; vérrel folyó fecskefű, IR; vérrel hulló fecskefű, NB.

Öh. ua., vére járó fű, vérrejáró, vérehulló fű, Kászonimpér, Pintér et al. 1975, 131; ua., vérrejárólapi, vérfű, fecskefu Gyergyó, Rab, 1991, 374 és 2001, 140; ua., vérejáró, Csíkszdomokos, Pálfalvi 2000, 62; ua. vérrejáró, Réty, Moesz, 34; véllejáró, vérehullófű, Tatrang, Pál 376-7; ua. Jézusvére, vérrejáró(fű), Székelyderzs, Székelymuzsna Gub 1993, 97; vérejáró, vérejárófű, Sóvidék, Gub 1996, 24; ua. vérburján, fökönburján, Gyimesbükk, Rab, Tankó, Tankó 1981, 29; ua. vérburján, Bogdánfalva, Csűry B. 1933, 321; ua. vérejárófű, Külsőrekecsin, Onyest, ebsémérék dudó Külsőre-kecsin, Klézse, tyúkszéméreg Diószén, Halászné Zelnik K. 1987, 21.

Nr. nem tudja, Hadikfalván volt-e, használták-e valamire. Érden idős hadiki asszony tejnedvével szemehéját kenegette: látása javult, már nem kellett szemüveget viselnie (M. Treben ?), IR.

 

Chenopodium album L. — fehér libatop

Nt. labada NZs

Öh. laboda, Réty, Moesz, 32; Chenopodium sp. laboda, Sóvidék, Gub 1996, 25

Öh. ua. burján, Hétfalu, Moesz 31. Nr. disznó-étel NZs

 

Chrysanthemum x hortorum Bailey - (kisvirágú) krizantén K.

Nt. halottvirág GP, IR, szénttrézsivirág NZs, mindenszentek PF, krizantin, mindénszéntéki virág NB

Nr. halottakra (=halottak napjára) nyílt ki

 

Chrysanthemum leucanthemum L. - réti margitvirág

Nt. margaretta

Öh. papkiszúromszemedet, Réty, Moesz, 33. Nr. volt Hadikfalván is, több színben:  kék, fehér, sárga - volt minden színben, Űrnapjára szedtük, IR.

 

Chrysanthemum parthenium (L.) Pers. — őszi margitvirág (mádrafű)

K. dísznövény

Nt. boglárocska NB

 

Cichorium intybus L. - mezei katáng

Nr. e'csak éccérű gaz IR

Öh. katáng, Réty, Moesz, 32; mezei kék lilijom, Székelyudvar­hely, Moesz, 33.

 

Cirsium eriophorum (L.) Scop. — gyapjas acat

Nt. ez is csipke IR (vö. Eryngium campestré)

Öh. Cirsium arvense (L.) Scop. pölömidacsipke, Bogdánfalva, Csűry 319; Cirsium vulgäre (Savi) Ten., csipke, Gyimesbükk, Rab, Tankó, Tankó 29; C. vulgäre, szamárcsipke, Gyimesvölgy, Kóczián et al.1975, 227, 1976, 33; Cirsium lanceolatum, szamár­csipke. Réty, Moesz, 33; Árapatak, Péntek, Szabó 1976, 212.

 

Colutea arborescens L. - dudafürt

Nt. sárga akác IR

 

Convallaria majális L. - gyöngyvirág K. is.

Nt. gyöngyvirág NV, NB, hóvirág NB

Nr. Öh. gyerek becézése: gyöngyvirágom, -virágocskám (Andrásfalva, Istensegíts, Bosnyák 1984, 95)

 

Convolvulus arvensis L. - apró szulák

Nt. szulák IR, culák NB, IR

Öh. Convolvulus sepium, mezei szulák, Convolvulus arvensis, pujszulák, szulák, Bogdánfalva, Csűry 318, 320; ua. szulák, Tat­rang, Pál, 376; kis tölcsérvirág, Hétfalu, Moesz, 32; szulák, szulák-virág Réty, Moesz, 34; szulák=folyondár, Alduna vid., Penavin, Matijevics 1980, 75.

Nr. gaz, folyós; disznyókval etettük. Úgy befolyta a földet. Ez befussa úgy a fődet, mint a ragadós burján, IR; szedték össze disznónak, tehénnek, GP.

 

Cornus mas L. - húsos som

Nt. som NB

Öh. ua. ML, Bogdánfalva, Halászné, Zelnik K. 1987, 20; 'Kornelkirsche' Bogdánfalva, Csűry 1933, ugyanígy W. 134.

 

Cosmos bipinnatus Cav. - pillangóvirág

K. (többféle színű, volt Hadikfalván is)

Nt. lepke, lepkevirág NB, cseszlevirág (cseszle = szúnyog) IR (NB egy ízben nagylengyennek mondta, ez valószínűleg tévedés)

Öh. ua. lepkevirág, Gyergyó, Rab 2001, 186; ua., lepke, pil­langóvirág Gyimesbükk, Rab, Tankó, Tankó 30; pillangóvirág, meghatározás nélküli kerti virág, Bogdánfalva, Csűry 1933, 319; ua. bongostűvirág, Pusztina, Halászné, Zelnik K. 1987, 19; ua., pillangóvirág, Kalotaszeg, Péntek, Szabó 1985, 223.

Nr. úgy lenéztük...

 

Crataegus monogyna Jacq. - egybibés galagonya

Nt. galagonya NB, IR

Nr. ettük, mikor megérett NB

 

Crinum bulbispermum (Burm.) Milne-Rehd. - fehér ernyősli-liom

Nt. tengeri hagyma

Öh. tengeri hagyma, patkányirtásra, Istensegíts, Lőrincz 507.

Nr. tetőzik, egyet virágzik mindén évben, olyan fehér, csak apróbb, sok virágja van. Mellette kezd sarjadni olyan kis hagyma, abból kell ültetni a másikat; hagymájának boros (1 1.) kivonata -keménymaggal (2 evőkanál), fenyőborssal, meggyfakéreggel együtt - el kell ásni a csepegőbe naplement után, három nap múl­va napfeljött előtt kivenni: vizhajtónak naponta egy borospoháral LT, BE, AA. (1. kép. A cserepes növény NZs. garai udvarán, 1973 nyarán és virágzata,   2. kép.)

 

Cucumis sativus L. — uborka

Nt. uborka

Nr. vizes uborka; sóztál-e el uborkát? (Mindkét megjelölés a kovászos uborkára vontakozik; ebbe azonban se kovászt, se ke­nyeret nem tesznek); kovászos, vagy savanyú uborka, étkezésre. A kicsit túlérett kovászos uborka levének felszínén látható fehér lepedékre mondják: ez már anyás. (Öh. Istensegíts, körömmé­regre - eredés- sós uborkát húznak, Bosnyák 1984, 24)

 

Cucurbita maxima Duch. - sütőtök

Nt. bosztán; bosztánmag (= tökmag)

Öh. Tamás 1981, 95, 1984, 162, 1986, 92; bosztán, Istensegíts, Lőrincz, 305, 509; Mészáros, 28, 224; Gáspár Simon 55, 126, Andrásfalva, Sebestyén, 26l; bosztán, törökbosztán, Bogdánfalva, Csűry, 249, 321; bosztán, Klézse, Kallós 1973, 16; ua., C. pepo, Klézse, Lábnik, Gajcsána, Halászné Zelnik K. 1987, 21; ua. bosztán, Gyergyó, de itt nem érik be, Rab 2001, 177; ua., bosztán, Gyimesbükk, Rab, Tankó, Tankó 32, Nyőr 30, 544, 1901. A bosztán alakot a Székely Nyelvföldrajzi Szótár csak Csíkból és

Gyimesből említi (sütőtök és takarmánytök címszavaknál); bosz-tán(y), Alduna, Penavin, Matijevics; döblöctök, Réty, Moesz, 31.

Nr. tökmagolaj böjti időben főzésre BE, mécsesbe; az olajpogácsa gyermekcsemege.

 

Cucurbita pepo L. - disznótök, úritök

Nt. marhatök

Nr. tök szarvája-. 2l tökön maradt, rövid, görbe, szarvhoz hasonló száraz kocsánydarab (Hadikfalva, Bosnyák 1984, 51: meg­égették, zsírral összekeverték, gyerek sebes arca gyógyítására).

 

Cyperus alternifolius L. - szobapalka

Sz. nyáron kertbe kitéve Nt. nincs, vízipálma

Nr. csak bácskai tartózkodásuk óta ismerik, Hadikfalván nem volt

 

Dahlia variábilis (Willd.) Desf. - nagyvirágú dália

K. (mindenféle színben), Hadikfalván piros és fehér volt a legtöbb, Nt. gyászirózsa

Öh. gyászvirág, Bogdánfalva: 'egy csaknem feketét nyitó kerti virág1, Csűry 1933, 251.

Nr. a koporsóra ebből fontak koszorút, innen a neve. Mikor valaki méghalt, ebből fontak koszorút. Mégcsinálták a nyútópadot, rátétték a halottat. Mikor hazták a koporsót, beletették a halottat, egész körbe koszorúzták evvel, a koszorúkat ebből fonták, küjel - azért mondják gyászirózsának, IR. Leány koporsóját ravatalon evvel rakták körül, NB. Vót alacsonka is, küssebbecske, göndörke, de vótak olyan magasok is, mint én. Karókot vertünk melléje, felkötöztük, IR. Mindenféle színben, gumóját télre pincébe, homokba, vagy krumplisverembe tették, IR, GP. Ősszel is, ha még dér nem érte - de legtöbbször érte -akkor még ha a kerbe vót, vittek a temetőbe (halottak napjára). Ennek gumója van, bevittük a pincébe, beletettük homokba, mert mégfagy, az olyan, mint a krumpli. Tavasszal kiültettük. Nekem szokott itt lenni, nagyon szép, de valahogy kifogytam belőle. A szomszédasszonyomnak vót szép piros, az egyik tőt ideadta nekem. Van korábbi-későbbi, van ilyen többféle. Ritka, amelyik háznál nem volt (Hadikfalván), aki szerette a virágot- de azért a legtöbb szerette. Mindénkinek vót, több színbe, IR.

 

Datura stramonium L. - csattanó maszlag

K. is

Nt. pukkantólevél, pukkantólapi, pukkasztólevel IR, GP (vö. Calystegia sepium)

Öh. ua., pakkantó ML, pakkantyú Lészped, Pusztina, csattan-tó, Onyest, Halászné Zelnik K. 1987, 7; fuvóka, Réty, Moesz, 32.

Nr. kelésre előbb vékony szelet sós szalonnát tettek, az megérlelte, kezdte kihúzni a hegyit, majd a megmosott pukkantólevelet reatették, kihúzta a gennyet, a gyükerit, kivette a tüzességit, IR.

 

Daucus carota L. - murok

Nt. szégyénvirág BE, IR, NB, vadkapor, BE

Öh. ua., szégyenvirág, Klézse, Gajcsána, szeméremvirág, Dió­szén, Klézse, lányokszemérme, Külsőrekecsin, Halászné Zelnik K. 1981, 363, 1987, 17; ua., szeméremvirág, Bogdánfalva, Csűry 1933, 320; ua., szégyenfű, szégyenvirág, Alsósófalva, Felsősófalva, Parajd, Gub, 1994, 198; ua. vadmurok, Réty, Moesz 1908, 34; ua. szégyenvirág, Árapatak Péntek, Szabó 1976, 206 (fogy a virág kö­zepéből a piros folt, mint a lányok szégyene); ua. vadmurok, kö­zepén lévő szégyenfolt eltűnt, azóta a lányoknak nincs szégyenük, Székelydálya, Gub 1993, 97; szégyenfű, szégyenvirág, vadmurok, mondáját az előbbihez hasonlóan Parajdról és a két Sófalváról közli Gub 1996, 11.

Nr. Azt mondták a régi öregek: méglássátok, az a piros, ha el­vész belőle, a szégyen is elvesz. Most nincs, mert nincs szégyen, BE; né, van és benne, most már csak akkoracska szégyén, van benne, mint égy tűszúrás; nézzetek oda, van, akibe nincsen, van, amelyikbe csak egy pár szuráska van; kell, hogy legyen szégyen, IR; ott voltak a két unokáim kijöttek velem, s mutattam, hogy ez szégyenvirág. (Egy év múlva): Eccer hozzák a virágot, hogy ne, kaptak szégyenvirágot, s mama, az egyikbe van szégyen, a másikba nincs.  Tavaly eccer montam csak, eccer, s má az idén hozták, IR.

 

Dianthus barbatus L. - törökszegfű

K. (minden színben) Nt. törökszékfű NB

 

Dianthus caryophyllus L. — kerti szegfű K.

Nt. szekfű IR, NZs

 

Dlcentra spectabilis (L.) Lem. - szívvirág

K.Nt. csércsés virág NZs (vö. Fuchsia ! 'cserese' = fülbevaló) Öh.   cserese,   Andrásfalva,   Sebestyén,   262;   ua.,   cserese, Gyimesbükk, Rab, Tankó, Tankó 1981, 30.

 

Equisetum arvense L. - mezei zsurló

 

Equisetum sylvaticum L. erdei zsurló

Nt. békarokka; békaláb IR, NB (vö. Polygonum mité) Öh. ua., fentőfű, Andrásfalva, Sebestyén, 265, Bosnyák 1984, 62; békarokka, Déva, Bosnyák 1984, 75; ua., bábafon, Bogdánfalva, Csűry, 249; ua., békaláb, Gajcsána, Klézse, Diószén, Pusztina, Lészped, Halászné Zelnik K., 1981, 364, 1987, 17; Csíkszentdomokos, E. hiemale: békaláb, -fű, Pálfalvi 2000, 12; Gyergyó: sporofillumos alakja a békaláb, meddő alakja a sullófű, két különböző növénynek tartják, Rab 2001, 133; Gyimesbükk, Rab, Tankó, Tankó 29, Gyimesbükk, békaláb = meddő zsurló, zsurló fű = termő zsurló, Nyőr 30, 544, 1901; Gyimesvölgy, Kóczián et al. 1975, 227, 1976, 33; békaláb, Gyimes, Varga, 95; fentőfű, szakállas fentő, Réty, Moesz, 31.

Nr. ebbe mégakad a béka lába, ahol ez van, ott találsz békát is, IR, NB; fájt a lába, vagy szült és a mejje bedagadt {mastitis puerperalis; teaszínű erősségűre megfőzte) avval mosogatták, NB, IR. (Öh. teáját Andrásfalván vesebetegek itták víz helyett, Déva: apróra vágott békarokka vízben beadva, kérődzés megindítására, Bosnyák 1984, 62-3, 75)

Eryngium campestre L. mezei iringó, ördögszekér Nt. csipke IR bikacsöke, bikacsipke IR, NB. Öh. csipke = szúrós növény, Andrásfalva, Sebestyén, 262; ua. Szamárcsipke, Csügés, Eryngium planum, szamárcsipke, Csügés, Carduus acanthoides, szamár­csipke, Klézse, Halászné Zelnik K. 1987, 13, 17, 21; Carduus acanthoides, csipke, szamárcsipke, Kászonaltíz, Pintér et al. 1975, 130; farkasfog, lidércfű (Eryngium planum) Réty, Moesz, 31; Cirsium vulgäre (Savi) Ten, szamárcsipke, Árapatak, Péntek, Sza­bó 1976, 212.

Nr. tavaszi fiatal hajtását levesnek szedték (1. lucerna, csalán), később szárát bottal megtörték, majd meghámozva, nyersen ették, IR; bottal addig vertük, míg ledőlött. Méghántottuk, szárát méghámozgattuk, jó vastagokat s ettük. Jó volt: édes, NB.

 

Euphorbia cyparissias L. - farkas-kutyatej

Nt. ez is kutyatej (vö. egyéb Euphorbia-íapk) IR, kutyatej NB Öh.  ua.,  kucsatéj,  Bogdánfalva,  Csűry,   317;  ua.  kutyatej,

Csíkszdomokos, Pálfalvi 2000, 90 (tejnedvét főkön gyógyítására);

ua., kutyatej, Tatrang, Pál 377; ua. Réty, Moesz, 32.

 

Euphorbia esula L. — sárkutyatej

Nt. kutyatej, tejesfűlR, NB

Nr. öbsömöreges volt a kezem, mégvertem vele (a szakítási fel­színt, ahol a tejnedv kicsordult, rányomkodta a beteg részre), IR.

 

Euphorbia helioscopia L. és Euphorbia lucida W. et K. — napraforgó és fényes kutyatej

Nt. kutyatej \R

Öh. Istensegíts, Andrásfalva, kutyatej, Bosnyák 1984, 13, 27; Euphorbia peplus, naty-kucsatéj, Bogdánfalva, Csűry 318; Euphorbia spp., kutyatej, ML, Halászné Zelnik K. 1987, 15; kutya­kapor, Réty, Moesz, 32; Euphorbia-fajok, kutyaté, Székelydálya, Gub 1993, 97; ua. (E.-félék), Kalotaszeg, Péntek, Szabó 1985, 232-233.

Nr. e(ö)bsömöregre kentük, ablakharmattal, IR; leszakasszák azt a virágot s avval mégkenik, avval a tejvei, BE; szümőcsöt mégkenték kutyatejjel és elmúlott, BE, NV.

Tejnedvét öb(v)sömöregre, hogyha öb(v)sömöreg lett a lábán, vagy valahol, akkor azt mondták, biztos kutyaszarba, vagy kutyahugyba léptél - attól kapja, IR. Az övsömöreg mikor kijö a bőrön és, akkor leszakasszák azt a virágot s avval mégkenik, avval a tejvei BE; (Öh. Istensegíts, anyajegy elmulasztásra: kutyatejjel kenni; Andrásfalva, vaktetű és fököm mégkenésére, Bosnyák, 1984, 13, 27, 60) [Kutyától származtatott betegség -öb- > ebsömöreg -gyógyítása kutyatejjel!

 

Ficaria verna Huds. (= Ranunculus licaria L.) - salátaboglárka

Nt. szén(!)györgysaláta IR, NB.

Öh. ua. Árapatak, fölhasználása is azonos, Péntek, Szabó, 1976, 209; szentgyörgysaláta, Magyarfalu, Halász P. 1981, 22/145, Lészped, Halász P. 1981, 22/145; ua. bükki saláta, Gyergyó, Rab 1991, 375; szentgyörgyi saláta, Ranunculus ficaria, Hétfalu, Bras­só, Réty, Moesz 1908, 33; sojáto, Ranunculus ficaria, széngyörgyi-sojáto, Caltha palustris, Tatrang, Pál 1909, 380; ua. csengősaláta, Homoród-, Nagy-Küküllő mente, Gub 1993, 97; ua. erdei-, mezei-, kakuk-, nyúl-, vadsaláta, fölhasználása azonos, Kalotaszeg, Pén­tek, Szabó 1985, 278.

Nr. akkorra - ti. Sz. György napra - nyílik. Levest, vagy főze­léket főztek belőle tavasszal, (1. lucerna, csipke, repce, sóska, csa­lán), olyan sikos volt, de IR, NB nem szerették, mert csúszós (nyálkás). Salátalevesbe belefőztek szalonnát és arra rásütöttek tojást NB, IR; Hadikfalván a Bonya patakjánál volt.

 

Forsythia x intermedia Zabel. - aranyfa

K.Nt. aranyeső

Nr. nagy ágakat korán levágtuk, husétra kiviragozva, kizöldülve vittük a templomba (díszíteni, a meghajtatott növényt), NB, IR.

 

Fragaria vesca L. — erdei szamóca

Nt. eper, erdei eper NB, IR

Öh. 1. Székely nyelvföldr. Szótár eprészik és szamóca c. alatt; ua. Kalotaszeg, Péntek, Szabó 1985, 235; Onesti ua. Halászné Zelnik K. 1987, 8; eper, ua. Réty, Moesz 1908, 31; ua. fődieper, Gyimesbükk, Rab, Tankó, Tankó 1981, 28; Fr. viridis, epör, Árapatak, Péntek, Szabó 1976, 209; Gelence 18. sz. 212: eperj; ua. eper, erdeji eper, Homoród-, Nagy-Küküllő mente, Gub 1993, 97; Bogdánfalva, Csűry 1933, 250 epere = szamóca; (Klézse) Nyőr 1878, 383: epere „az epret így nevezik s ha valaki epret kér a le­ánykáktól, azt vepernek gúnyolják és kinevetik jóízűen"; Kopács, Penavin 1962, 439 ua. erdei vadepör.

Nr. Hadikba kertekben nem volt eper- csak az erdeit szedték.

 

Fuchsia hybrida Voss. - kerti fukszia

Sz., K. (piros és fehér színű változatban)

Nt. csércsés NB (vö. Dicentra!), vizicsércsés IR

Nr. mer' víz nélkül nem marad meg, nézze meg, (bimbója!) olyan, mint a fülbevaló = cserese IR

Öh., ua., csércsélye, Bogdánfalva, Csűry, 250; fukszia, Réty, Moesz, 32; fukszia, csércsés virág, Kiskapus (Nagy-Küküllő m.), MNy 1915, 92 (vél. szerint 'cserese' = a kecske állán kétoldalt lecsüngő nyúlvány ? 'cserese' a hadikfalvi dialektusban fülbevalót jelent!).

 

Galega officiiialis L. - kecskeruta

Nt. vad lucerna NB, IR

Öh. Réty, Moesz 1908, 34: vad lucerna = Trifolium montanum L; Kalotaszeg, Péntek, Szabó 1985 ua. Medicago sativa, Ül. Trifolium-fajok.

Nr. Nagyon jó jószágnak, ahol láttuk, szedtük, NB, IR.

 

Galium aparine L. — ragadós galaj

Nt. ragadó burján; ilyen vékony gazocska, úgy és montuk: vad rozmaring, IR.

Öh. ua. ragadály, Réty, Moesz, 33; ua. ragadáj, Homoród-, Nagy-Küküllő mente, Gub 1993, 97.

Nr. játékból evvel csináltunk menyasszonyt, IR.

 

Galium verum L. - tejoltó galaj

Nt. Máriavirág IR, NB

 

Helianthus annuus L. - napraforgó

Term.

Nt. forgó, napraforgó NB, EÁ mag, perc Öh. ua., kapitánjáró, naputánjáró W., Déva: forgó. Nr. magját pirítva fogyasztották: perceltek; szára tüzelő (Öh. forgószárral sinezni birka törött lábát, Bosnyák 1984, 76)

 

Helianthus tuberosus - L. csicsóka

Nt. csicsóka

Nr. A Rákosi-időkben, mikor nem volt más takarmány, gu­móját tehénnek adták. Gumóját gyerekek is ették, meghámozva, nyersen, IR.

 

Hemerocallis citrlna Bar. - citromsárga liliom

K.Nt. (sárga) csáfogtató NB, IR

Öh. sárig füles (Hemerocallis fulva), Réty, Moesz, 33. Nr.   gyerekek  félbehajtott  levelét  szájukba  véve  zenéltek: csáfogtak; hogy tudtunk vele csáfogni, hogy szólt. NB, IR (3- kép)

 

Heracleum sphondylium L. - medvetalp

Nt. gréce, grécer (vö. AegopodiumpodagrariaL) Nr. derékfájásra, fürdőnek:  ettől gyógyult meg a derekam, nem bírtam a derekammal..., IR.

 

Heuchera sanguinea Engelm. - vérvörös tűzeső

K. (csak érdi kertjében, Hadikfalván nem volt!) Nt. Krisztus könnye IR.

Nr. tudomása szerint Szentföldről került Erdélybe, ő onnan kapta, IR.

 

Hordeum vulgäre L. — árpa

Nt. árpa

Öh. árpa(kenyér), MK

Nr. pálinkafőzésre is; szemen lévő árpát három árpaszemmel megnyomogatták, „learatták", ráolvastak, majd az árpaszemeket kútba vetették EÁ, IR; olyan kútba, amelyikből sohasem iszik: Bosnyák 1984, 15. (Öh. Józseffalva: egy árpaszemmel megnyomja, majd tyúkoknak adja; hét árpaszemmel megnyomja, keresztet vet, elássa; Andrásfalva, sarlóval, árpaszemmel learatja, ráolvas; ugyanitt bélférges jószágnak pergetett árpa, kehes ló gőzölése abrakos tarisznyába tett főtt árpával [ez utóbbi ugyanígy Fogadjis-tenben, Istensegítsen is]: Bosnyák 1984, 14, 16, 69, 73). Mikor a vadgalamb megeszi az árpát, az megszúrja a torkát, megáll a dalolása, vége a dalolásnak, IR.

 

Hoya carnosa (L.) R. Br. - viaszvirág

Sz. (nyáron kint tartja NB)

Nt. Mária koszorú NB, Jézus koszorúja IR, NB

Öh. ua. vijaszvirág, Réty, Moesz, 34.

Nr. mindén péntekén folyott a könnye (a virág nektár cseppjei). Mikor méghalt az Úr Jézus, Márta-Mária ilyennel húzik be a sír szélit, rátétték az ajtóra, NB. A virágja gyenge lila, olyan, mint a szilán bársony. Vót, amikor nyaltuk, gyerekek, NB.

 

Humulus lupulus L. - komló

Nt. komló IR

Nr. búcsúra otthon árpából, cukorból élesztővel és komlóval sört főztek, az megérelte, NB, IR.

 

3. Csáfogtató (Hemerocallis) hosszában félbehajtott levelét keresztben szájába teszi s megfújva erős hangot ad

 

Hyaclnthus orientalis L. - jácint

K. (kék, fehér, rózsaszín, sárga változatban) Nt. jácint IR, GP, NB, jácinta NZs Öh. kékecske, Hétfalu, Moesz, 32.

Nr. legényéknek kalapjikba (!!) hushagyatra koszorút ebből kötöttek, IR, GP.

 

Hydrangea macrophylla (Thunbg.) Ser. - hortenzia

K., Sz. (fehér)

Nr. télire cserépben beviszi, akkor húsvétra kinyílik, temp­lomba viszik, feltámadáskor az oltárt evvel díszítik, a cserepet fehér krepp papírral veszik körül, NB.

 

Hypericum perforatum L. — közönséges orbáncfű

Nt. Jézus virág, Jézus virágja IR, Jézus vére burján IR, EÁ Nr. Jakab Szabina térde ettől gyógyult meg. IR Öh. Jézus vére virág, Krisztus vére virágja Józseffalva, Jézus vére Istensegíts, Bosnyák 1984, 43, 49, 56; ua. vérfű, Jézus vére, orbáncfű, Gyergyó, Rab 1991, 373 és 2001, 174; ua. Jézus vére, Kászonújfalu, Pintér et al. 1975, 129, 131, Gyimes, Rab, 1991, 375; ua.   vérfű,   orbáncfű   Csíkszentdomokos,   Pálfalvi   2000,   107; kozmadíner, Réty, Moesz, 32; ua. Jézusfű, Kányád, Székelyderzs, Gub 1993, 98; Jézusburján, Nyárádselye, Varga, 96.

Nr. fürdőnek használták, mindenféle fájdalom ellen, IR. (Öh. Józseffalva: az a Jézus vére virág (Krisztus vére virágja) olyan vér­pöttyös, és az ember ha mégfogja, annak a virágnak a levelit, ésszenyomja így a körmivel, egész piros jött, mint a vér, olyan. Ha a lábik fájt, mégfőzték s abban megfürdették. A gyermekét és, hogyha kijött rajta az ótvar, abban még kéllfüröszteni. Istensegíts: Jézus vére, hogy vérzett Jézus, rácséppent s piros pettyek vannak rajta. Orvosságnak és használják, szűfájásra, mégszárítják s teát főznek, úgy mégigyák, Bosnyák 1984, 43-44, 49, 56; ezt vö. a Polygonum lapathifolium mondáival! Valószínűleg ugyanezen nö­vény teáját itatták vérszegényekkel is Andrásfalván, uo. 62.

 

Hyssopus officinalis L. - kerti izsóp

K.Nt. csombor (1. még: Satureja hortensis)

Nr. megszárítva, porát véres hurkába, székely káposztába tet­ték ízesítőnek IR, GP; töltött káposztába égy csombor ágocskát is teszünk bele, de abból nem kell nagy, mert erőst nagy ize van, IR.

 

Iberis umbellata L. — ernyős tatárvirág K.

Nt. úri gallér NB gombocska IR (vö. Kenia japonica (L.) DC és Ranunculus acrisL.)

Nr. Hadikfalván nem volt, érdi szomszédjától kapta, NB.

 

Impatiens balsamina L. - kerti nebáncsvirág

K. (fehér, méréglila, gyenge rózsaszín, sárga változatban)

Nt. kiasszonypapucs, mert sarka van (=a virág sarkantyúja),IR, NB.

Öh.  ua.   papucsvirág,  Réty,  Moesz  33;  kisasszonypapucsa

Hétfaluban a Delphinium consolida, Moesz, 32.

 

Impatiens walleriana Hook. f. (I. sultani) - vízifukszia

K., Sz. (piros és fehér változatban)

Nt. vizi csercsés

Öh. ua. Árapatak, Péntek, Szabó 1976, 215 és Kiskapus, ugyanők, 1985, 243; jégvirág.

Nr. mer' víz nélkül nem marad meg. Nézze meg, (bimbója) olyan, mint a cserese (fülbevaló), IR.

 

Ipomoea tricolor Cav. és I. purpurea (L.) Lam. - kék és bíboros hajnalka K.

Nt. buggyantó

Nr. virágját felfujtuk, buggyant - gyerekjáték IR, NB (vö. Calystegid).

 

Iris germaníca L. — kék nőszirom

K.Nt. kék liliom NZs

Öh. kékliliom, ua., Lészped, Gajcsána, Klézse, Halászné Zelnik K.  1987, 13; ua., Gyimesbükk, Rab, Tankó, Tankó 30;

Gyimesvölgy, Kóczián et al. 1975, 228, 1976, 33; Gelence, 18. sz.;ua. Homoród-, Nagy-Küküllő mente, Gub 1993, 107.

 

Juglans regia L. - diófa

Nt. dió, gyivó

Öh. ua., divófa, Andrásfalva, Bosnyák 1984, 131; dijó, divó, diju, Bogdánfalva, Csűry, 250; divó, gyivó Klézse, Kallós 1973, 169; 170; ua., dió, divó, Gyimes, Rab, 1982, 325.

Nr. levelét molylepke ellen párnák alá, ruha közé tették (vö. Artemisia dracunculus!), IR; (hasonlóan Gyimesbükk, Rab, Tankó, Tankó 33); Az hadiki templom előtt / Háromágú diófa nőtt, népdal, Bukovina, Balla P. 134.

 

Juniperus communis L. - közönséges boróka

Nt. (termése) fenyőbors

Öh. fenyőborsika, borsika funiperus communis, Kászon-impér, Pintér et al. 1975, 131, 135; borsófenyő, ua., Pusztina, Lészped, borsika, Csügés, Onyest, Halászné Zelnik K. 1981, 364, 1987, 7; funiperus communis, borsika, Gyimesvgy, Kóczián et al. 1975, 227; 1976, 33 és Varga, 96, borsika, borsikafenyő, funiperus comm. Csík, Miklóssy 1978, 94; ua. borsika, borsfenyő, Csíkszentdomokos, Pálfalvi 2000, 112; borsika, ua. Árapatak, Péntek, Szabó 1976, 208, Gyergyó, Rab 1991, 376; funiperus communis, borsika, Tatrang, Pál 377; borsika-fenyő, Hétfalu, W.

Nr. patikában vették, sárgaság gyógyítására használták (meg­törték, levét megitták); vízhajtó alkatrésze (tengeri hagymával, keménymaggal együtt), BE (Garán már nem jutottak hozzá).

 

Kerria japonica (L.) DC - boglárka cserje

Nt. gombocska IR (vö. Iberis umbellata L. és Ranunculus acris L.) Nr. a gyócsingekre színes gombokat varrtak, ez a virág olyan, mint égy gomb, IR.

 

Kochia scoparia (L.) Schrad. - vesszős seprűfű

K.Nt. seprüfű, udvar seprű, ződ seprűfű IR, NB Öh. Alduna vidéke, Penavin, Matijevics 1980, 71; seprűfű, seprűkóré; ua. seprűfű, szeprűfű, Bogdánfalva, Csűry 1930, 320.

Nr. cirokseprőt is ismerték, de jobbára csak ebből a növényből kötött seprűket használtak: nekünk jobban vót ez a másik seprű, ami csak úgy elszóródott magáiul, seprűfű. Vót az a cirokseprü, amit vettünk a botból, rendes seprű. Ha a növényt jó mélyen vakhöncsökbe (vakondtúrás) szúrják, a vakond onnan elmegy, IR.

 

Kochia scoparia (L.) Schrad. cv. trichophylla - kerti seprűfű

Nt. piros seprűfű, IR

Nr. e kerti, ősszel vöröslő, tömöttebb növésű növénnyel kap­csolatos - inkább tréfás - hiedelem: egy hadiki asszony azt mondta, hogy a legényeket besöpri vele, IR.

 

Lactuca serriola L. - keszeg saláta

Nt. disznyókáposzta IR, NB (vö. Sonchus!) Öh. disznyókáposzta = 'csorbáka', Bogdánfalva, Csűry 1933, 250. Nr. disznónak, libának szoktuk adni, IR, NB. Ebből folyik a tej, rákentük az öbsömöregre, IR (vö. Euphorbia).

 

Lathyrus tuberosus L. - gumós lednek

Nt. borsó viloja BE, borsó viola IR

Öh. ua., vadborsó, Bogdánfalva, Csűry 321.

Nr. zab, búza között nőtt; búzák, jobban a zabok között volt. Mikor elhullott, borsószémék voltak benne, ettük a borsaját. IR (Zárójelben jegyezzük meg, hogy az 1960-as években reumatológusok Lathyrus tuberosus magjával etetett kísérleti állatok mozgásszervi elváltozásait a különböző arthropathiák - PCP: pri­mer krónikus polyarthropathia, artrosis deformans - modelljének tekintették. Kérdés, hogy a gyermek-, esetleg szükség-eledelként fogyasztott gumóslednek-termés hozzájárulhatott-e ezekben a populációkban hasonló elváltozások létrejöttéhez?)

 

Lavatera thuringiaca L. - parlagi madármályva

Nt. fátyola virág NZs

 

Levisticum officinale Koch- lestyán K.

Nt. léostyán NB

Öh. ua., leostyán, leustyán, ML, Halászné Zelnik K. 1981, 364, 1987,15; ua., leostyán, Gyimesbükk, Rab, Tankó, Tankó 32; Gyimesvölgy, Kóczián et al. 1976, 34; Gyergyó, Rab, 1991, 376; léscsián, Tatrang, Pál 377.

Nr. zöldjét levesbe, ízesítőnek használják, NB.

 

Lilium candidum L. - fehér liliom

K.Nt. tüzes tulipánt (!) IR, GP, fehér liliom, fejér tulipánt NZs, IR, EA

Öh. fehér liliom, Józseffalva, Istensegíts, Bosnyák 1984, 48, 52; fehér füles, Hétfalu, Moesz, 31; ua. fehértulipán, Árapatak, Péntek, Szabó 1976, 213.

Nr. mert a közepibe volt az a sárga, s olyan, mint a tűz, IR; virágát pálinkába téve orvosságként használják: szemre jó volt; denaturaszeszbe tulipántot raktam, elkente a (fájós) derekára, BE, NZs, IR; (Öh. Istensegíts, hasonlóan, Bosnyák 1984, 52); leve­lét zölden kelésre, BE (Öh. Józseffalva, pokolszökésre fehér liliom levele, Bosnyák 1984, 48).

 

Iinaria vulgáris Mill. — közönséges gyújtoványfű

Nt. tátika, tátóka IR (vö. Antirrhinum majusí)

Öh. Linaria intermedia, tátogtató, Réty, Hétfalu, Moesz, 34.

 

Linum usitatissimum L. - termesztett len

Nt. len, lenmag (Lini semen)

Öh. gyólcs (!) Réty, Moesz, 32.

Nr. nagymaringy esetén (hydradenitis?, lymphadenitis?) tejbe főztek lenmagot (nem lisztet, az egész magot!). Tejbe beletették és úgy mégfőzték, hogy rá lehetett kenni rongyra, az úgy ragadott. Hanem arra még tettek (egy) rongyot, és akkor avval bekötték, melegén. Nem olyan melegén, hogy ne birja ki, hanem ahogy ő kibírta, LT. (Öh. Józseffalva, pokolszökésre tejben főtt lenmag, sült hagyma kovájában; Istensegíts: marha megállt kérődzése megindítására sok vízben főzött lenmagot, Bosnyák 1984, 48, 75. Hasonló: Csíkszentimre, Miklóssy, 1980, 61)

 

Lotus corniculatus L. szarvaskerep

Nt. vad lucerna IR

Öh. ua., vadlucerna, Árapatak, Péntek, Szabó 1976, 206.

Nr. csak kaszálókban, egyébként nem használják semmire.

 

Lunaria annua L. — lapickás fű, kerti holdviola

K.Nt. fúdásvirág NB, fúdáspénz(e) IR, NB

Öh. ua. Júdáspénz, Kalotaszeg, Péntek, Szabó 1985, 252.

 

Lupinus polyphyllus Lindl. - erdei csillagfürt

K (fehér, sárga, kék, rózsaszín, piros és lila változatban) Nt. paszulyvirág, babvirág NB

 

Malus domestica L. - nemes almafa

Nt. alma, borozdás-, cigány-, pogácsa-, szappanalma Öh. Istensegíts, Mészáros, 8; cigány, Árapatak, Péntek, Szabó 1976, 219; cigányalma (sötétpiros színű almafaj), Réty, Moesz 31.

Nr. cigány(alma): kisméretű, élénk karminpiros héjú; ez permetét nem kapott sose, NB. Szümőcs gyógyítása: egy almát vág­jál kétfelé s nyomogasd még, s a csepegőbe ásd belé s wtünik, IR. Szemölcs gyógyítása: kétfelé vágott (vad)almával megnyomogatni, csepegőbe elásni, BE, NV, IR. (Öh. Andrásfalva, tüdőbajossal almát etettek, amibe előzőleg szögeket szurkáltak, Bosnyák 1984, 58.)

 

Malva neglecta Wallr. — papsajtmályva

Nt. kalácska virág NZs, PF papsajt IR, kalácska NB

Öh. ua., termése: macskakalács, Forrófalva, Halászné Zelnik K. 1987, 19; belekenyér, Hétfalu, Moesz 31, M. neglecta és M. silvestris: kereknádralapi, madárpogácsa, mátévirág, Réty, Moesz, 32; ua. és M. silvestris, papsajt, Homoród-, Nagy-Küküllő mente, Gub 1993, 98.

Nr. éretlen zöld termése: kalácskája wttünk és róla, GP; gyermekétel, NZs, IR; mi (gyerekek) csak ettük, nem főztük. Nyer­sen, a kalácskáját. Rengeteg vót rajta, annyi vót s ettük; Nagyon jó torokra,  nemrég hogy illogattam, IR.

Nt. kamilla IR

Nr. teafőzésre

 

Matricaria recutita L. - orvosi székfű

Nt. almabüzü

 

Matricaria maritima L. subsp. inodora (L.) Soó - ebszékfű

Öh. almabüzü, Andrásfalva, Sebestyén, 260, Bosnyák 1984, 51; Andrásfalva, Józseffalva: kamilla, Bosnyák 1984, 25, 43, 51, 54; ua., almabüzü, Gyimesbükk, Rab, Tankó, Tankó 30; Gyimesvölgy, Kóczián et al. 1975, 227, 1976, 34; ua. ML: romonyica, remenyica és változatai, Halászné Zelnik K. 1987, 18. Az UMTSz az almabüzü kifejezésnek csak bukovinai és gyimesi előfordulását említi, isme­rik az Alduna-vidéki székelyek is (Penavin-Matijevics). Székfű, székfűvirág, teafű, Réty, Moesz, 33-

Nr. teának, köhögésre, NZs; ennek a zaprókamillának úgy mondtuk: almabüzü. De itt (Gara) úgy mondják: kamilla. A vérhas ellen főztek teát belőle, BE; itt - Garán - csak csirkéknek szokták főzni, Bukovinában teának főzték, köhögésre. Fél kosár­ral szedtem, fel van öntve a padlásra a jó' van, NG, EÁ; szeplő, májfolt mosogatására, NB; (Öh. Andrásfalva, fájós fej mosogatásá­ra, kisebesedett száj öblögetésére, fejseb borogatására, Józseffalva, kutyaharapás mosogatására, Szent Antal tüze mosására, Bosnyák 1984, 25, 43, 51, 54)

 

Medicago falcata L. - sárkerep lucerna

Nt. vad lucwrna IR   (1. Melilotus off. is!)

 

Medicago sativa L. - takarmánylucerna

Nt. lucwrna

Öh. ua., lucerna W., Bogdánfalva, Csűry 1933, 318; Lészped, Gajcsána, Klézse, Halászné Zelnik K. 1987, 16; ua. lucerna, Székelydálya, Gub 1993, 103.

Nr. tavaszi fiatal hajtásából levest főznek PF Tavasszal, mikor elment a hó és nőtt... Mer ezeket a ződholmikot akkor használták csak, tavasszal. Lucerna kibújt a fődből, vagy a csallán kibújt a fődből, vagy a csipke: az a szép sima csipke, vagy a repce: akkor vót a fődbő kibújva, hogy alig vót egy-két levélkéje, azt megfőzte anyám levesnek; lucerna szénát gyüjtüttük (igyekezni kell, mert) jő egy zápor s egy levélke se marad a kóréján, IR.

 

Melandrium sylvestre (Schkuhr) Roehl. - piros mécsvirág

Nt. konkolyvirág NB

 

Melilotus officinalis (L.) Pali. - orvosi somkóró

Nt. vad lucwrna IR (vö. Lotus corniculatus, Medicago falcatä)

Öh. ua., sárga vadlucerna, Árapatak, Péntek, Szabó 1976, 212.

 

Melissa officinalis L. - citromfű

Nt. vadcsomborlR, NB

Öh. ua., Thymus-fajok, Kalotaszeg, Péntek, Szabó 1985, 295, Réty, Moesz 1908, 34, Csík, Miklóssy 1978, 99; ua. Thymus spp., Csíkszdomokos, Pálfalvi 2000, 209; vadcsombord, Thymus glabrescens, Sóvidék, Gub 1994, 196; vadcsombord, Teucrium chamaedrys, Bogdánfalva, Csűry 1933, 321.

Nr. ha tyúkok kotoltak, ejent szedtünk, alája tettük, elment a bűztől NB (ti. abbahagyta a kotlást. Vö. Mentha aquatica!)

 

Mentha aquatica L. var. crispa (L.) Benth. - fodormenta

Mentha longifolia (L.) Nath.- lómenta

K.Nt. fodorka, fodormenta IR,NB fodorka a borsmenta is!

Öh. fodorka = fodormenta, Andrásfalva, Sebestyén, 265; fo­dorka = fodormenta, Bogdánfalva, Csűry, 251; fodorka, Mentha spicata L, Árapatak, Péntek, Szabó 1976, 217.

Nr. szobában mulyirtónak felakasztották, úgy elmentek a le­gyek, mulyok... Lányok nem is mentek e nélkül templomba. Lányok kézibe egy marok virág, virágok mellé szedtük: ahhoz volt egy ágacska fodorka szakítva. - Nézd, akkor jőnek a legények utánam, IR. Ha nem akarták, hogy kotoljon egy tyúk, akkor a fészekbe fodorkát rakogattak bele, hol ide-hol oda, hogy ne ko­toljon, mer olyan ereje van ennek a fodorkának, hogy akkor nem és mentek arrafelé se a tyúkok, NB, IR (vö. Melissa officinalis!); fodormenta teának köhögésre, seb mosására, molyok ellen, IR, EÁ.

 

Muscari racemosum (L.) Lam. et CD. - fürtös gyöngyike

(Érden K. is)

Nt. kígyóhagyma NB, IR

Öh. ua. Muscari comosum és botryoides, valamint Helleborus purpurascens (!), Kalotaszeg, Péntek, Szabó 1985, 322 és Kóczián et al. 1977, 25; ua. Szentleányfalva (Arad vm.), Varga B. 1930, Ethn. 41, 202; Gelence 18. sz. 46. kégyóhagyma, Ornithogalum pyramidale, Ége, Petek, Székelydálya, Székelyderzs, Gub 1993, 99.

Nr. HF.-n a mezőn volt, hasznáról nem tud, NB.

 

Myosotis sylvatica Hoffm. cv. culta - kerti nefelejcs

K.Nt. nefelejcsNB, IR kék nefelejcs NV

Öh. ua., különböző Myosotis-fajok, Kalotaszeg, Péntek, Szabó 1985,257.

 

Narcissus incomparabilis Mill. — pompás nárcisz

K.Nt. kokárda március NB

Nr. csak érdi kertjében

 

Narcissus poeticus L. és N. pseudonarcissus L. - fehér és sárga nárcisz

K.Nt. fehér; sárga március, nárcisz

Öh. ua. fehér, sárga nárcius, Gyergyó, Rab 2001, 202; ua., nárcius, Gyimesbükk, Rab, Tankó, Tankó 30; ua. havadi, Réty, Moesz, 32; N. pseudonarcissus, sárga márcijus, Árapatak, Péntek, Szabó 1976, 214; vö. Hepatica transsylvanica Fuss, kék március, Árapatak, Péntek, Szabó 1976, 210; kankósvirág, Bene (Udvarhely m.), Moesz, 32; ua., nárcisz és március különféle változatai, Kalo­taszeg, Péntek, Szabó 1985, 258; Sóvidéken a N. stellarist nevezik márciusnak, nárcisznak, Gub 1996, 14.

 

Nerium oleander L. - leander

Nt. Iwándor NZs, PF, Iwánder NB Öh. olijánder Réty, Moesz, 33.

Nr. Bukovinában ritka volt, mert annak hely kellett télen, or­vosságnak nem használták.

 

Nicotiana alata Link et Otto - díszdohány

Nt. Bulganyin NB

Öh. ua. dohán(y)virág Homoród-, Nagy-Küküllő mente, Gub 1993,107.

Nr. mert Bulganyin kertjéből terjedt el (mint az elnevezés is mutatja, Hadikfalván nem ismerték).

 

Nicotiana tabacum L. - közönséges dohány

Term.

Nt. dohán

Nr. vót úgy darabka kertünk, s körbe napraforgót tettünk, s oda közre dohánt ültettünk, ugye, nem lehetett kapni (háború alatt), NB; dohánkóró (a levél lefosztása után maradt erezet) és dohánypor főzetével tetves borjút kenegeti, BE. (Öh. Andrásfalva, apróra tört dohány sebre kötve; Istensegíts, hónapos vakság esetén dohánypor ló szemébe fújva, Bosnyák 1984, 59, 81; rühös gyermek fürösztése megfőzött dohány levében, Péntek, Gub 1993, 103)

 

Paeonia officinalis L. — pünkösdi rózsa, kerti bazsarózsa

K (NB és IR szerint Hadikfalván vadon is nőtt, de ez valószí­nűleg a Trolliusra értendő, 1. alább, pünkösdi rózsa)

Nt. basarózsa ÍR, GP, NB; piros basarózsa NZs

Öh. ua. Kalotaszeg, Kóczián et al. 1977, 26 és Péntek, Szabó 1985, 261; Réty, Moesz 31; Gyimesbükk, Rab, Tankó, Tankó 1981, 31; Pusztina, Halászné Zelnik K. 1987, 6.

Nr. csak bíborpiros változatát ismerték, a fehéret itt ismerték meg Magyarországon, IR, GP, NB. (Öh. fehér vátozata Gyergyó-ban is ritka, Rab 2001, 174)

 

Paeonia arborea Donn. (P. suffruticosa) fás bazsarózsa

Nt. fa pünkösdi rózsa NB, IR

Nr. NB kertjében közép rózsaszín változatban

 

Papaver somniferum L. - mák

Term.

Nt. mák NB

Öh. ua., mák W. Gyergyó, Rab 2001, 140.

Nr. száraz mákgubót megfőzték teának, s akkor adtak abból egy pár kalánval. Idős asszony figyelmeztetése: - Vigyázzatok édes gyerekeim, hogy hogy mákozzátok a gyerekekei, IR; ki­egyelt zöld mákhajtástól libái megdöglöttek, IR; Azt az álommákot megfőzte nagy mákoknak a héjjából, futta meg s úgy adta be a gyereknek, BE. Álommák, megmákozi2., Bosnyák 1984, 11 (Öh. ugyanígy, Istensegíts, Andrásfalva: Bosnyák 1984, 11)

 

Papaver rhoeas L. - pipacs

Nt. mákvirág (!) GP, IR

Öh. makk (!) = pipacs, Bogdánfalva, Csűiy 318; ua. Gyergyó, Rab 2001, 140; Tatrangon a P. somniferum és P. rhoeas egyaránt mákvirág, Pál 380.

Nr. megjegyzendő, hogy mákot rendszeresen termeltek Hadikfalván. Űrnapján szórtuk a pap elé (körmenetkor, mindenki a maga háza előtt). - Olyan vagy, mint a mákvirág - olyanra (emberre) mondják, aki semmire való, mint ez (a pipacs) se jó semmire. Babát nem IR, papot csináltunk belőle (gyerekjáték), KR.

 

Pastinaca sativa L. subsp. pratensis (Pers.) Celak, ill. subsp. sativa - pasztinák

Nt. gricer, gréce IR

Nr. nem emlékszik biztosan, hogy Hadikfalván volt-e, használták-e valamire; Érden tanulta egy hadiki öregasszonytól. Ha hiszi, ha nem, vót amikor úgy fájt a derekam, hogy élig tuttam menni, azt szettem egy jó nagy marékkal, belétettem egy fazakba ezt a levelet, vizet, minde(n)t, felfőztem, monta, hogy nem sokáig, csak éppen hogy egy kicsit fójjön fél az a viz s a levélvel együtt. S akkor levéllel együtt beléöntöttem, belétettem ide a (mosdó)tálba. S akkor én a tálba beleültem. Kétszer csi­náltam még, hál' Istennek elmaradt a derékfájásom, IR.

(Vö. Aegopodium podagraria L. - és Heracleum sphondylium L.-lel is!)

 

Pelargonium zonale (L.) Ait. - muskátli

K. ablak

Nt. büdösérzsébét IR, GP, NZs, PF, NB, muskátli IR

Öh. Gyergyóban a büdöserzsébet név ismeretlen, Rab 2001, 153; ua., lizi, Gyimesbükk, Rab, Tankó, Tankó 31; Gyimesvölgy, Kóczián et al. 1976, 34 ua., liza, vagy lizi, Csík, Miklóssy 1980, 62; ua. lizi, muskátli, Csíkszentdomokos, Pálfalvi 2000, 148; büdös liza, büdös lizi Réty, Hétfali, Moesz, 31; P- grandiflorum Willd., büdöskati, Árapatak, Péntek, Szabó 1976, 215; Pelargonium, büdöskati, Tatrang, Pál, 377.

Nr. különböző színekben: ha piros, ha fehér, ha rózsaszín NB; levélnyél darabját kisgyerek végbelébe szorulás esetén IR (hasonlóan, de P. grandiflorum, ujjnyi vastag szárát, fövő vízbe dobás után, Árapatak, Péntek, Szabó 1976, 215); gyűlés-, kelésre muskátli levelet, az húzta ki a gennyet, az fölhúzta a gyökerit (ti. a kelését), IR, EÁ. Olyan ez (az ember, asszony) is, mint a büdösérzsébét: ablakbeli - nem sokat ért, lenéztük, IR.

 

Pelargonium peltatum (L.) Ait. - futó muskátli v. borostyánmuskátli

K. ablak Nt. muskátli

Nr. Hadikfalván ezt a fajtát nem ismerték, ezt nem is hívják büdöserzsébetnek! NB

 

Petroselinum crispum (Mill.) A. V. - petrezselyem

Nt. petrezselyem

Nr. nem egyelték, hogy vékony gyökere legyen, megmosták, a koronájánál átszúrva cérnával félfűzték sérágba, ott lógott a falon, ott fujdogálta a szél egész télén, IR. (Öh. Andrásfalva, főzete ló vizelete megindítására, Bosnyák 1984, 82; Istensegíts, lakodalmi hujjintás: Apró murok, petrezselyem, a vénasszony veszedelem! uo. 108)

 

Petunia x hybrida Vilm. - petúnia K.

Nt. lámpáska, pétónia NB

Öh. ua., betónia, Árapatak, Péntek, Szabó 1976, 214; (Petunia violacea), betónia, Réty, Moesz 31.

Nr. IR szerint Hadikfalván nem volt

 

Phaseolus vulgáris L. bab

K., term.

Nt. faszulyka, paszulyka; fajtái: Juliska (barnaszemű, futó), bokros; emberképű (Jele barna, fele fehér) IR, NB, Juliska (fehér magú, 3 fekete pöttyel), ceruza bab (fehér magvú; ceruzavékony­ságú keskeny, hosszú hüvelye miatt nevezik így), Hadikfalván nem ismerték, NB; zsidóírásos (barnáslila cirmos magvú, mintá­zata miatt kapta nevét); gyéktojás (citromsárga, vagy fehér mag­vú), NB; aranyeső (bokros, nem futó, fekete magvú), IR; tarka bab, sárga bab, vajbab, EÁ.

Öh. faszulyka, faszujka, Istensegíts, Lőrincz, 619, Andrásfalva, Szabó T. A. 1940, 273, Sebestyén, 264; Bukovina, László, 1877, 472; fuszulyka, Gáspár Simon 1986, 126; fuszulyka, Klézse, Kallós 1973, 169; ua., faszulyka, Gyimesbükk, Rab, Tankó, Tankó 32, Gyimesvölgy, Kóczián et al. 1976, 34, Hétfalu, Horger, 462; fu­szulyka, Kászon, Pintér et al. 1975, 126, Gyergyó, Rab, 1991, 377. A faszulyka, fuszulyka alakváltozatai egész Székelyföldön ismere­tesek, 1. Székely Nyföldr. Szótár bab címszavánál.

Nr. Orbányig vetik el, pár nappal Orbán napja előtt, mert fél­nek, hogy elveszi a hideg, NV; fekete babot gálickővel, kezdetlen szappannal összetörtek, gyerek sebes nyakára kötötték, PF; bab­vetéshez (jósló eljárás) 40 szem babot használtak, IR; Fehér fuszulykavirág / Nem szült engem az anyám népdal, Bukovina, Balla 138; (Öh. Istensegíts, sárga babszem megpörkölve, száraz árvacsalánnal összetörve, zsírba keverve, ótvarra, Bosnyák 1984, 47)

 

Phlox panlculata L. - bugás lángvirág

K. (rózsaszín, fehér változat)

Nt. Mária virág, M. virágja IR, NB nyári boroszlán NB

Öh. őszi borostyán, Kalotaszeg, Péntek, Szabó 1985, 268: őszi boroszlány, őszi floksz, Réty, Moesz, 33; ezéréccaka, Gyimesbükk,

Rab, Tankó, Tankó 1981, 31.

Nr. Mária névnapokra nyílik, IR. Máriától nagyon sok virágot kereszteltek el, NB.

 

Phragmites australis (Cav.) Trin. (syn. Ph. communis Trin.) -nád

Nt. nád NB, DV

Öh. nád MK

Nr. a nádat nyáron kell vágni, az megfonnyad, megszárad. Beáztatták, megpuhult és a közzé fontak be, hagymának a szárát belefonták, mer az tartotta (DV); Hagymát fonni (itt nyilván keve­redik a sás és a nád, vö. Rab 2001, 82) (Inkább a szárával vagy a leveles hajtással?) Hát annak az a levele, a nád. Avval fontuk be a hagymakoszorút (vörös-, fokhagymát egyaránt). Ugyanígy keve­redik a nád és a gyékény is (vö. Rab 2001, 26, 82: a gyergyóiak szerint a Mezőségen „nádból gyékényt csinálnak"), az ismert Krisztus-legenda érdekes, ritka hadikfalvi változatában:

Jézus, mikor a fődön járt Pétervei s mentek hol ide-hol oda s akkor egy házhoz bekéreckettek, hát nem vót itt se hely, mentek tovább. Hát egy asszon azt mondta, bejöhetnek hozzám, adok helyet szivessen, de nincsen ágy, amibe fektessem magukat, nagy család. Ha esetleg jó lesz a fődön.... Hozunk be valamit, letereges­sük, de még párna sincs. Gyerekek feje alól nem vehetem ki, mer nincsen párna. És aszondja Jézus:

-  Van-e kő? Hozzon be követ! - s azt teszem a fejem alá. Mikor már vége lett, lefeküdtek,  ugyan hoztak be valami nádot, alájuk. Mikor reggel főkeltek s megköszönték a helyet, s akkor monta Jézus, hogy Krisztus Urunk vetett ágya, gyékény nádja s kőpárnája. S ez vót a Krisztus Urunk vetett ágya. S az asszony akkor kezdett futkározni:

-  faj, jaj, ha tuttam vóna, hogy ki van itt nálunk, akkor kivettem volna a párnát a fejünk alól. Hát én nem tuttam... - De hát ha nem vót nekik, amit aggyon és akkor azt mondta Jézus: - Nem baj, de helyet attatok, ahova lefekügyünk s ki ezt elmongya háromszor, meggyógyul a betegségiből, IR.

A gólya három nádszálon hozza csőrében a gyereket, NB.

 

Picris hieracioides L. - keserűgyökér

Nt. tyúkvirág IR

Öh. tyukvirág = 'valami virág', Bogdánfalva, Csűry 321.

 

Pimpinella anisum L. - kerti ánizs

Nt. ánizs

Öh. ua. Moesz, 30.

Nr. ánizs; utak szélén mindenütt volt; fűszernövény; mézes pálinka készítésére is használják, IR.

 

Pinus nigra Arn. — feketefenyő

Nt. fenyő, a toboza: csalóka; ágakból csépeket készítettek a szövőszékhez (1. Syringd)

Öh. csalóka, ua. Pusztina, Lészped, Csügés, Halászné Zelnik K. 181, 365; Gyimesvölgy, Picea abies toboza: Kóczián et al. 1975, 227, 1976, 34; ua., silóka, Gyergyó, Rab 1991, 377. A csalóka alak­változatai Háromszékban, Csíkban, Gyimesben ismertek, 1. Szé­kely: Nyelvföldrajzi Szótár fenyőtoboz címszavánál. Disznócska, fenyőmalac = fenyőtoboz, Csíksomlyó, fenyőalma, Brassó, Élőpatak (Csík), suska, Hétfalu Moesz, 31, 33.

Nr. tobozát (.csalóka) nem használták semmire, IR.

 

Plantago major L. — nagy útifű

Nt. útilapi PF, LT, NV, SR, BE, útilevél, kereklapi, útifű ÍR, NB Öh. útilapi, Andrásfalva, Sebestyén, 277; utilapi, 'Wegerich1, Bogdánfalva, Csűry, 321; ua. és P. mediaL., útilapi, ML, Halászné Zelnik K. 1981, 365; ua., Gyimesbükk, Rab, Tankó, Tankó 30; Gyimesvölgy, Kóczián et al. 1975, 228, 1976, 34; ua. és P. media is, utilapi, Csík, Miklóssy 1978, 99, 1980, 62, ugyanígy Árapatak Péntek, Szabó 1976, 212 és Csíkszentdomokos, Pálfalvi 2000, 160; Gyergyó, Rab, 1991, 377; Plantago-fajok, útilapi, Kászonaltíz, Pintér et al. 1975, 132; P. major, media, lanceolata, utilapi, Tat­rang, Pál, 376; forrásfű, P. major és media, Réty, Moesz, 31; P. media és P. major, utilapi; ua. útilapi, Sóvidék, Gub 1996, 30; Hétfalu, Réty, Moesz, 34.

Nr. sebre, kelésre, vagy ha megtörik a lába nyersen ráborítja, beköti: attól félt: utilapit nem   kapunk Magyarországon... mivel tudunk gyógyitani? PF, LT, NV; levelét megmossa, melegvízbe teszi, megfonnyad, s akkor a kelésre reaboritani, BE, NV; kelésre, vagy ha megtörött a lábunk, disznózsírral megkenve rátették, IR, NB; a felső felivel bontották rá, a színit, reakötték, SR.

IR olyan útifűvet említ, melynek rövid a virágzata, ezt gyere­kek lövésre használták (kocsányából hurkot csináltak, hirtelen megrántották, a virágzat elrepült; játékos jóslás: levelét elszakasz-tottuk. Lássuk kinek hány szereteje van? Ezt abból állapították meg, hogy hány cérna jött ki belőle. (4. kép) (ugyanígy: Kalota­szeg, Péntek, Szabó 1985, 270.) (vö. Plantago media)

 

Plantago media L. - réti útifű

Nt. kereklapi, útifű IR, NB

Öh. kereklapi, Pelargonium zonale, útifű, Plantago spp. ML, Halászné Zelnik K. 1987, 17, 21.

Nr. mikor leszakasszuk a száráról, hát a cérnák jőnek ki..., BE; gyertek, nézzük, kinek hány szereteje van. Hallám, hány szeretőd van? Gyerekek avval a kereklapival, útilevéllel, hogy szeretősködtünk: neked hány szeretőd van s hány szeretőd van? S akkor avval jáccottunk (levelét széttépték, ahány „szál" kihúzódott, annyi). Virágjával és kocsányával (a tetején van egy gombocskd) lövöldöztünk, lűttek (mindkettő gyerekjáték) IR, NB (vö. Plantago major).

 

Kertilapival, útilevéllel szeretősködtünk - Neked hány szeretőd van? A hirtelen mozdulattal széttépett levélből kihúzódó cérnák száma mutatta az udvarlók számát. (Idős asszony, NB mutatja be egykori gyerekjátékát)

 

Poa sp. - perje

Nt.perje PF

Nr. ha bejött a földbe,  nagyon nehéz volt kapálni PF

 

Polygonum arenarium W. et K. - homoki keserűfű

Ni. porcsfű NB

Öh. Polygonum aviculare, por'fű W.

Nr. gaz, libák, disznók mégétték, NB.

 

Polygonum lapathifolium L. - lapulevelű keserűfű

Nt. oroszvirág, oroszburján, oroszgaz NB

Öh. ua. Gyergyó: hunyor (!), Rab 2001, 195, viszont orosz gyomnak a Galinsoga parviflorát nevezik uo. 2001, 187; ua., szégyénburján (!), levélen látható piros folt Sz. Péter vére az etiológiai monda szerint, Gyimesbükk, Rab, Tankó, Tankó 29; Gyimes, Rab 1982, 327. Székelyderzsen a Galinsoga parviflora a 'hadiburján, oláburján': „az első világháború után nagyon elszapo­rodott", a P. lapathifolum: Jézusfű, Jézusvérefű: Ége, Jásfalva, Ká­nyád, Székelydálya, Székelyderzs, Gub 1993, 97, 99; ua. Atyha, Korond, Vadasmező: hunyor, szemapasztó. Korondi monda sze­rint „A lapiján a barna fót azé van, me mikó Jézus vitte a keresztet a Golgotára a vére réjahullott" Gub 1996, 31.

Nr. Nevét azért kapta, mert az oroszok bejövetele után jelent meg (!), mer nagyon terül, mint az oroszok. Egy öregembér elnevezte s aztán: tele van oroszburjánval. A Don kanyarba, mikor a halottak voltak, valaki hazajött, volt égy iskolapajtásom nekem, s hozott, hogy eztet ők belocsolták a vérükvei. S azótától örökké ez a közepe véres, piros és körül zöld, pecsétes a levele... Hogy magyar vér folyt ott (A paprikával együtt Amerikából származik! Azelőtt nem ismerték ezt a növényt.) Nem is vót! Úgy, mint a krumplibogär, hogy nem vót ez örökké. Azóta, mióta Don part, mikor harc volt. Nem most, hanem még a másik háborúba, 14-és háborúba. (Akkor is voltak a Donnál katonáink?) Vótak, vótak. (Volt ott hozzátartozója is?) Bátyám ott halt még, édesanyám tesvére: Gergely bácsim, Balázs bácsim is, Ferenc bácsim, NB.

 

Polygonum mite Schrk. - szelíd keserűfű

Nt. békaláb (ez is, vö. Equisetum!) IR Nr. a két faj közötti különbséget ismeri!

 

Populus alba L. — fehér nyár

Nt. nyárfa IR

Nr. fehér a levele, IR; Volt égy nagy lunka, ott a Szucsáva mellett végig gyönyörüszép nyárfák, mikor virágzott, volt az a pihés... Ha jöttek viharok, sokat kitörtek, nagyon sok szegény ember onnan elhordhatta, szabadott elhorgya, mi is ebbű hoztunk tűzifának, ilyen nyári tüzelőnek, EÁ.

 

Populus nigra L. subsp. pyramidalis (Salisb.) Celak — jegenyenyár

Nt. jegenyeffa), jeginye IR, NB

Öh. ua. Kalotaszeg, Péntek, Szabó 1985, 272.

 

Portulaca grandiflora Hook - Kossuth-csillag

K.Nt. kukacvirág NB

Öh. jégvirág, kőrózsa (!) Réty, Moesz, 32. Nr.    annyi   van,    mint   a   kukac,   azért   hívják   így   NB, Hadikfalván nem volt, IR.

 

Primula veris Huds. — tavaszi kankalin

Nt. báránlábNB, IR

Öh. ua. báránylábvirág, Csíkszentimre, Moesz 1908, 30; ua., bárányláb, Csíkban; Gyimesben, Bánkfalván és Mindszenten a Salviapratensist nevezik így, Miklóssy 1978, 94/7.

Nr. Mikor mégellik a birka, megfőzik, megitatják a levit, mert lázasok akkor. NB Ilyen van szelidített és, virágüzletbe1 NB, IR.

Érdi kertjükben lévő Primula juliae Kusn.-t nem tudják megne­vezni, az Hadikfalván nem volt!

 

Prunella grandiflora (L.) Scholler - nagyvirágú gyíkfű

Nt. ? vadcsombor NB

 

Prunus domestica L. ssp. domestica - szilva

Nr. volt égy savanyú szilvafájuk

Öh. Istensegíts: főtt aszaltszilva a keresztelői lakoma egyik étele, Bosnyák 1984, 92.

 

Prunus spinosa L. - kökény

Nt. kökín, kökény

Öh. kökén W. ua. kökén, kökény, kükén Sóvidék, Gub 1996, 60. Alakváltozatait és nyelvföldrajzi elterjedését (Udvarhely, Csík, Háromszék, Gyimes) 1. Székely: Nyelvföldrajzi Szótár kökény cím­szavánál.

Nr. mégvártuk, hogy érjen jól még, ősszel a bogyóját meg­ettük, IR; csináltunk csűgört (vagy: csú'göröi) belőle, illogattuk, savanyú volt (savanykás, kissé erjesztett ital), IR; ha sok a kökény, kukorica is sok lesz, NB.

 

Prunus spinosa L. subsp. fruticans (Weihe) R. et Cam. - kö­kény

Nt. kökényszilva NB

Öh. ua. kükénszilva, Pálpataka (Sóvidék), Gub J. 1994, 196

 

Prunus triloba Lindl. - szilvarózsa K

Nt. babarózsa NB

Nr. Hadikfalván a templom kerítésébe volt, NB.

 

Pulicaria vulgáris Gártn. - parlagi bolhafű

Nt. pocsárdi IR

Nr. tavak mellett található, tavasztól őszig nyílik, IR.

 

Pyrus pyraster (L.) Burgsdorf-vadkörte, vackor

Nt. vadkörte NB, IR

Öh. ua. Csík, Miklóssy 1978, 99; Kalotaszeg és ML. vackorfa: Péntek, Szabó 1985, 277. és Halászné Zelnik K. 1987, 21, ugyanitt vadkötrtefa is.

Nr. olyan vadkörték vótak a lunkákba NB, vadkörtébói is csi­náltuk a csűgört, NB, IR.

 

Quercus robur L. és Qu. pubescens Willd. és Qu. rubra L. -kocsányos, molyhos, ill. vörös tölgy

Nt. cserelapi, cserelevél, csereiével IR (a fát is így nevezik: olyan, mintha csere volna)

Öh. cserfa, W.; cserelapi, Qu. petraea levele, Lészped, Halászné Zelnik K. 1987, 14; cserefa, Hétfalu, W. ua. cserefa, Sóvidék, Gub 1996, 62. A 'cserefa1 és változatai nyelvföldrajzát 1. Székely: Nyelvföldrajzi Szótár tölgyfa címszavánál (Csík, Gyimes, Háromszék, Udvarhely).

Nr. ebből raktunk hordós uborkába (meggylevél és kapor mellett) IR

(Öh. Elsárgúltam, mint a csere levele / elsárgított a fogháznak levesse népballada, Ugrapataka, Gyimesvölgy., Kallós 1970, 453)

 

Ranunculus acris L. - réti boglárka

Nt. gombocska (vö. Iberis umbellata L. és Kerria japonica (L.) DC)

Öh. aranyverselő, békavirág Réty, Moesz 30.

 

Ranunculus repens L.- kúszó boglárka

Nt.pocsárdi IR

 

Rheum undulatum L. - rebarbara

K.Nt. barba NB

Nr. vaskos levélnyelét   gyerekek tördelték s ették; savanyú, NB.

 

Ricinus communis L. — ricinus

K.Nt. ricinus

Öh. ua. Kalotaszeg, Péntek, Szabó 1985, 280.

Nr. anyja ablakuk alá ültette, úgy tartotta, akkor nem megy a szobába a légy s a szúnyogok. A növény valamelyik részét (nem emlékszik pontosan melyiket: levit-e, gombját-e, virágot-e) meg­nyomogatta, levéből egy-két cseppet szájába cseppentett, hashajtás céljából, IR.

 

Robinia pseudacacia L. — fehér akác

Nt. akác IR

Nr. virágát rendes (étkezési) teának főzték. Tűzifa; gerenda, szerszámnyél készítésére.

 

Rosa canina L. - gyepűrózsa

K. is

Nt. csipkerózsa; termése: seggvakaró GP, IR, istengyümőcs IR, NB

Öh. csipkebokor, W.; ua., seggvakaró (a bokor!), W.; ua., seggvakaró-csipke, termése: seggvakaró, Bogdánfalva, Csűry 320; seggvakaró, ML, Halászné Zelnik K. 1981, 365, 1987, 8; csipke­bokor MK; ua. segvakaró(ú), Sóvidék, Gub, 1994, 198, Gub 1996, 63; csipkebokor, seggvakaró, Péntek, Gub 1993, 101; Gyimesbükk, Rab, Tankó, Tankó 27, Gyimes, Rab, 1982, 326, Kászon, Pintér et al. 1975, 136, Csík, Miklóssy, 1978, 95, Csík­szentdomokos, Pálfalvi 2000, 182, Gyergyó, Rab, 1991, 377 és 2001, 145; Rosa canina és gyümölcse, segvakaró, Tatrang, Pál 376; csipkerózsa, Hétfalu Moesz 31, R. canina termése: seggvaka­ró, Réty, Moesz, 33. A csipkebogyó, seggvakaró alakváltozatait és nyelvföldrajzát 1. Székely: Nyelvföldrajzi Szótár csipkebogyó cím­szó alatt; seggvakaró bokor, Szék, Hoppal 1976, 84.

Nr. termése (étkezési) teának; a termés belsejében lévő szőrö­ket viszketőporként, GP; szötteskendő mintájának neve, IR; ott se légyen megállásunk / Csipkebokron szállásunk (népdal); Kisker­temben van egy szép csipkerózsa / Szádokfa lapi hullott le róla, népdal, Bukovina, Ballá 136.

 

Rosa spp. több faj, ill. változat

K.Nt. rózsa. kül. színű IR

Öh. ua., Hétfalu: rózsa, W. ruzsa; csipkerózsa, Réty, Moesz, 31.

Nr. Hadikban még sok rózsa se vót, NB; igízet elleni szenes víz maradékát rózsabokorra öntik: Viruljon, mint a rózsa! Bos­nyák 1984, 38, 39-40: Ablakomba' kinyílott égy szép rózsa / Gyere rózsám, szakítsál egyet róla, népdal, Bukovina, Ballá, 136; kis­gyermek becézése: szép rózsacskám (Istensegíts), kicsi rózsacskám (Andrásfalva), Bosnyák 1984, 95.

 

Rubus caesius L. - hamvas szeder

Nt. szeder IR

Nr. szedték, kökénnyel együtt ették.

Rubus fruticosus L. — szeder

Nt. szeder, fekete szeder-IR, NB

Öh. Sóvidéken a R. caesius a szeder, fekete szeder, Gub 1996, 65. A szeder és alakváltozatait, elterjedését 1. a Székely: Nyelvföldrajzi Szótár szeder címszavánál.

Nr. A Szucsáva túlsó oldalán olyan bokros volt, azok a nagy szédérbokrok voltak, akkora szedrek voltak, mint a zöklöm (gyerekkori emlék, gyermekököl, de még így is túlzás), az a nagy fekete, finom szeder. Méntünk ilyen tejeskannákkal, szedni, EÁ.

 

Rumex patientia L. - paréj lórom

Nt. lósósdi IR

Nr. ha disznónak mént a hasa, mégfogta (inkább a gyökerét, de földfeletti részét is megfőzték, ezt adták a disznónak innia), IR.

 

Rumex spp. - több lóromfaj

 

Rumex stenophyllus Ledeb. — keskenylevelű lórom

Nt. lósóska, vadsóska, lósósdi, sósdi NZs, NV, PF, IR, NB, lósósdi Bosnyák 1984, 30.

Öh. Istensegíts, lósósdi, Andrásfalva, lósóska, Bosnyák 1984, 30, 70.; ua., lósólgyi, W.; ua., lósósdi, Bogdánfalva, Csűry, 318, ua., lósósdi, lósorgyi, Diószén, Csügés, Külsőrekecsin Forrófalva, Klézse; sósdi, lósósdi Gyimesbükk, Rab, Tankó, Tankó 25-, 30.; ua., lósósdi, Gyimesvölgy, Kóczián et al. 1975, 228., 1976, 34, Rab 1982, 327, Varga, 97; R. crispus, lósósdi, Kászonaltíz, Pintér et al. 1975,    133,    Gyergyó,    Rab,    1991,    377;    R.    acetosa,    sósdi, Csíkszentdomokos, Pálfalvi 2000, 186.; R. acetosa és R. crispus, lósósdi, Réty, Moesz, 32; ua. lósósdi, lósóska, Homoród-, Nagy-Küküllő mente, Gub 1993, 99; ua. Sóvidéken lósósdi Gub 1996. 32-33. A sósdi alakváltozatait és nyelvföldrajzát 1. Székely: Nyelv-földrajzi Szótár sóska címszavánál (Csík, Gyimes, Háromszék, Udvarhely).

Nr. szárát kévébe kötve megfőzik, leszűrt levét ló, tehén, disznó italába, moslékjába teszik, hasmenés esetén, NV; ha tehén nem kérődzik. földfeletti részét megetetik, NZs; már mü és pro-báliunk avval, AA;   gyökerét vízben megfőzve levét lónak, disz-nónak hasmenésről, PF; virágját, levelét, gyökerit megfőztem, ha ment a hasa (ember, disznó, IR, NB); ember-állat hasmenése el-len, Bosnyák 1984, 30; emberek is ették, NZs; fiatal hajtásából tavasszal levest főztek, IR. (Öh. Istensegíts, lósósdi mag főzeté embernek, hasmenés esetén, Andrásfalva: jószág hasmenése ellen Bosnyák 1984, 30, 70)

 

Rumex acetosa L. — mezei sóska

Nt. sóska IR

Öh.   ua. Árapatak, Péntek, Szabó 1976, 206; Kalotaszeg uők 1985, 283.

Nr. nekünk sóska kertekbe nem vót senkinek se, csak a mezőn. Mi áztat tuttuk (hol található). Kertbe senkinek se, IR.  sóska; fiatal tavaszi hajtásából levest főztek (1. lucerna).

 

Saintpaulia ionantha H.Wendl. — fokföldi ibolya

Sz.Nt. fokföldi ibolya NB

Nr. a patikában volt (Érden) egy példány, onnan kapta

 

Salix spp. - több íűzfaj (S. alba L. stb.)

Nt. ficfa IR csigol(y)afa, fűzfa, ; barkája: pimpó, ha virágva-sárnap megszenteltetik: szentelt pimpó

Öh. pimpó, Istensegíts, Gáspár Simon 1986, 26, Forrai 172, Andrásfalva, Sebestyén, 272; pimpó, W.; fiszfa, Bogdánfalva, Csűry 251; ficfa, pimpó, ua. ML, Halászné Zelnik K. 1987, 9; S. cinerea, rakottyafa, csigolykerekű Gyimes, Varga, 97.; fiszfa, Salix capreaL. és S. triandraL., Árapatak, Péntek, Szabó 1976, 209; ua., ficfa, pimpófa, Csík, Miklóssy, 1978, 96; 5. álba, pimpófa, Csíkszentdomokos, Pálfalvi 2000, 189; S. álba, triandra, fragilis, pimpófa, fiszfa Tatrang, Pál 376, 377, Csigolya, Andrásfalva, Se­bestyén, 262.; csigoja, ua. Árapatak, Péntek, Szabó 1976, 209; csi­golya, csigolyafűz, Salix purpurea L, Csík, Miklóssy 1978, 95; csigoja, Salix purpurea L., Gyimes, Rab, 1982, 327; ua. ficfa, bar­kája: cikó, Sóvidék, Gub 1996, 65; csigolya=kosárkötő fűz, Hétfa­lu, Horger, 1908, 462; Salix caprea, csigolya, Tatrang, Pál 377.

 

5. Füstölés csutkaparázsra tett szentelt pimpóval (Beállított kép a művelet bemutatására, NZs, Gara, 1973)

 

Nr. ebből fonlak a kosarakot. A pimpól ott szedtük, ahol kaptunk, mer vót több helyen ilyen, összekötötték, s megszenteli tették s padlásra feltették, IR.

Szent György napkor szép kerek hompukot (gyeptéglát) ástak a földből, abba beleszartak egy szép ficfát, azon sarjucskák kijöt-tek: a pimpók. arra tettek papírból szép ágacskákat s féltették a sasok tetejére, BE   (mindezt annak emlékére, hogy annak idejéig így árulták el a menekülő Krisztus búvóhelyét,    ahol azután az üldöző zsidók elfogták), (var.):    Ezt mindén háznál csinálták fele a Szent Györgynek, ő taposta el a sárkányt, tuggya, annak az örömire vót ez, SR; fiatal vesszeiből fonták, ill. füstön csavarták azt a korbácsot, amivel Aprószentek napján   a legények a lányokat mégsuprikálták,   mégaprószéntékélték, BE, EÁ;  aprószentekeitek csináltak égy hajlós vesszőt, hajlós pácábúl, nyers pácából. Lever-ték, jól mégsuprikáták, SR; (Öh. Istensegíts, Lőrincz, 144; Gáspár Simon, 18: ujjnyi vastag csigoját vág a közepit meg csafarja olyan mint az ostor).   Ha tehénnek megállt a kérője, ficfavesszőt ragat­tak vele-,    uj hajtás, kihajtott, égy éves, összetettek 10-15 szálat, összekötlek égy kis madzaggal, spárgával mind a két végén, s ak­kor betették a szájába és felkötlek, hogy ő azt rágja. Hogy áztat úgy rágta, és olyan keserjes volt, akkor előidézte a büfőgést, NV, IR.

pimpó barka. (Öh. pimpó = fűzfabarka, Bogdánfalva, Csűry 319; pimpó, Eriophorum angustifolium Honck., Salix álba barka­virágzata, Gyergyó, Gyimesbükk, Rab, Tankó, Tankó, 26, 27 és Rab 2001, 129), virágvasárnapján szenteltetik {szentelt pimpő), betegség-, bajelhárításra szolgál: a szentelt pimpót mondom elszurogatom, mert vihar ha van, az megvédi a házat a szentelt holmi. Ami nincs megszentelve, nem szabad beviini a házba, mert a tyúkok nem tojnak (hasonlóan Rab 2001, 129, 176) IR; ab­ból szoktunk tenni a tűzre, mikor olyan nagy villámlás, csattogás tun, akkor a füstje hogy távoztassa azt a nagy felhőt, BE, SzJ (ha­sonlóan: Sóvidék, Gub, 1994, 198); virágvasárnap, húsvétkor mind a három nap kellett egy-egy szemecskét bevegyünk, szentelt előtt (ti. a megszentelt étel fogyasztása előtt): templom után mindenkinek egyszemet le kellett nyelni, hogy a torkunk ne fájjon, IR; tehén lagadt tőgye füstölése: lapátra tett csutkatűzre rádobja, s a tehén lőgyét alulról megfüstöli vele (5-6. kép. Beállított kép, a művelet bemutatására, NZs); avval és kell füstölni a tehent, mikor nagy tályogja volt, vaj bornyúdzik ésfájtassa a tőgyit, BE, SR; húsvétkor a kútba is dobtak szentelt barkát, IR (Öh. szentelt pimpó torokfájásra és tehén tőgye füstölésére, Csíkszentdomokos, Pálfalvi 2000, 189).

 

6. Füstölés csulkaparázsni telt szentelt pimpóval (Beállított kép a művelet bemutatására, NZs, Gara, 1973)

 

Salix alba L. subsp. vitellina (L.) Arcang. - szomorúfűz

Nt. szomorúfűz NB, IR

Öh. ua. Kalotaszeg, Péntek, Szabó 1985, 284.

Nr. ilyet vittem apám sírjára, NB.

 

Salvia nemorosa L. - ligeti zsálya

Nt. vadvirág NB, IR

 

Sambucus ebulus L. - földi bodza

Nt. födi bodza, gyalogbodza IR, BE, NB, gyalogbodza Bos­nyák 1984, 43.

Ön. ua., gyalogbodza, W.; gyalagbédza = földi bodza, Bogdánfalva, Csűry, 251; gyalogbodza és változatai, ua., ML, Halászné Zelnik K. 1981, 365, 1987, 10; ua. gyalogbodza| gyalogbojza, Csík, Miklóssy, 1978, 96; Sóvidék ua. fődibojza, fődiborza, Gub 1996, 32; ua., födi bójza, Tatrang, Pál 377.

Nr. van, aki használja virágát teának, meghűlés ellen, ugyan­úgy, mint a S. nigráét, IR; a növény, ill. gyökere főzetéből fürdőt készítenek: leszedi, összeköti s megfőzi: mint a fekete ténta, kinek csakés a csontja fáj, s abba a lábát belétészi: a leviben mégférésztik a fájós lábat. Kék (!) virágja van, BE, ugyanígy Bosnyák 1984, 43. Van gyalogbodza, van fa és. Lekvárt főztek belőle (termésé­ből): gyomorfájás, hasmenés ellen használták, NB.

 

Sambucus nigra L. - bodza

Nt. fabodza, borza, NZs, bodzavirág, IR; gyalogbodza, NB;

Öh. bodza, Józseffalva, Istensegíts, Bosnyák 1984, 22, 29, 41; fabédza, Bogdánfalva, Csűry, 251; bodzafa, W.; fabojza, ua., Lészped, Csügés, fabodza, Pusztina, Gajcsána, Klézse, Diószén, Halászné Zelnik K. 1981, 365, 1987, 10; bojza, Gyimes, Varga, 95 és Hétfalu, Moesz, 31; ua., borzafa, Árapatak, Péntek, Szabó 1976, 20; borzafa, Gelence 18. sz. A bodzafa, bodza alakváltozatait 1. Székely: Nyelvföldrajzi Szótár bodzafa címszavánál.

Nr. ha tehén nem kérődzik, szíjácsát megfaragja, korpával 5-6 gombócot csinál, azt adja a tehénnek, NZs, NG (Mohács­szigetiektől tanulta!); mikor nő a levele, jő a szagja, NZs; (virágját) teának, ha valaki mégfázott, IR; (ugyanerre, ugyanígy használják a 5. ebulus virágját is). Terméséből főzött lekvárt gyomorfájás, hasmenés ellen használták, NB, IR. (Öh. Józseffalva: bodzavirág főzetével ebsemereget mosni; Istensegíts, ugyanez gyomorfájós­nak, ugyanitt bodza-csövet használnak ló szemhályogja gyógyítá­sához, Bosnyák 1984, 22, 29, 71). Hüvelykujjnyinál vastagabb ágából csináltak csövecskét. A közepe olyan toplós, vaspálcával kilikasztották, boroszlánfából a közepire vesszőcskét dugtak, en­nek két végét kihegyezték és bepöccintették: úgy tettük a vetélőbe IR (vagyis: a bodza cső és a rá tekert fonál az orgonavessző ten­gelyen forgott a vetélőben). Bodzafából készítettek furulyát is: ének is van rólla: Bodzafácska, furulyácska... val'milyen gyere­kének. IR, NB.

 

Satureja hortensis L. — csombord

K.Nt. csombor NB, IR

Öh. csombor, 'Pfefferkraut1, W.; ua., csombord = borsfű, Bogdánfalva, Csűry, 250; ML, Halászné Zelnik K. 1981, 366, 1987, 7; ua., csombor, Gyimesbükk, Rab, Tankó, Tankó 32, Kóczián et al. 1975, 227; Kászonimpér, Pintér et al. 1975, 134; Gyimes, Rab, 1991, 378; csombor, Gelence 18. sz.; ua., csombor, Tatrang, Pál 380; ua. Homoród-, Nagy-Küküllő mente, Gub 1993, 105.

Nr. fűszer, savanyú-, székely káposztába teszik: kicsit, mert nagy ereje van ennek, mint a babérlevélnek, szúnyogot elöl: van egy ág nekem felszúrva; cérnacskát reaköttek, felakasztottak -elöli a bogarakot, IR.

 

Secale cereale L. — rozs

Nt. rozs

Öh. ua., rozs W. (Hétfaluban is).

Nr. jobban megtermett, mint a búza, kévekötéshez kötelet ebből készítettek, IR; a halál utáni hathetes mise napjára rozske­nyeret sütöttek, EÁ; sérv gyógyítására tiszta rozslisztből gyúrtak tésztát, azt elnyújtották s mémézvel2 mégkenték, csípős borsvai mégszórták, s akkor azt kötték rá a gyomorra. Visszahúzta, nem kellett operálni, Bosnyák 1984, 51 (Öh. Fogadjisten, kehes ló gő­zölése abrakos tarisznyába tett főtt rozzsal, Bosnyák 1984, 73)

 

Seseli annuum L. - homoki gurgolya

Nt. vadkapor IR, NB

Öh. ua. Kalotaszeg Tripleurospermum inodorum (L.) C. H. Schultz, Péntek, Szabó 1985, 297; ua. 'kaporhoz hasonló Umbelliferák', Réty, Moesz 1908, 34.

 

Sempervivum tectorum L. - házi kövirózsa, fülfű

Nt. kőrózsa BE, AA, NG

Öh. Istensegíts, Andrásfalva, kőrózsa, Bosnyák 1984, 27; ua., kőrózsa, Gyimesbükk, Rab, Tankó, Tankó 31., Rab 1982, 325; Gyergyó, Rab 1991, 378; ua. kőrózsa, kövirózsa, Csíkszent­domokos, Pálfalvi 2000, 196.

Nr. levét fájós fülbe csepegtették, BE, AA. Ott vót a tetőn, mer tetőre szokták tenni, hogy kutyák vagy cicák ne járják össze, mer tiszta kell ennek légyén. Kétfelé törtem, né, s ebből olyan szépén kijő: kicsavargattam s addig csavargattam, hogy lé jött ki belőle... fülibe belecsépégtettük s méggyógyult a füle, IR, GP; ugyanígy Bosnyák 1984, 27. (Öh. Andrásfalva, ugyanígy, Bosnyák 1984, 27, u. így Csíkszentdomokos, Pálfalvi 2000, 196)

 

Solanum luteum Mill. - sárga csucsor

Nt. sárga szöllő, sárga vad szöllőlR

Solanum nigrum L. fekte csucsor

Nt. fekete szöllő, fekete vad szöllőlR

Öh. káposztaszőlő, Réty, Moesz, 32.

Nr. Hadikfalván csak ezt a szőllőt ismertük, Moldvában látott először Vitis viniferát. Jobbára krumpli között nőtt, leszáradása után meglátszott, gyerekek ették (!! az érett fekete csucsor termése édeskés, egy-két szem még nem okoz bajt), IR.

 

Solanum tuberosum L.-burgonya

Nt. pityóka

Öh. pityóka, Istensegíts, Lőrincz, 623; Gáspár Simon 1986, 126, Andrásfalva, Szabó T. A. 1940, 275, Sebestyén, 273; Bukovina, László 1877, 525, Bogdánfalva, Csűry 319, Klézse, Kallós 1973, 170; Lészped, Pusztina, Diószén, Lábnik, Klézse, Gajcsána, Halászné Zelnik K. 1981, 366, 1987, 7; ua., pityóka, Gyimesbükk, Rab, Tankó, Tankó 32, Gyimesvölgy, Kóczián et al. 1975, 228 1976, 34; ua., pityóka, Csík, Miklóssy 1980, 62, Gyergyó, Rab, 1991, 378; ua., pityóka, Kászon, Pintér et al. 1975, 127, 129; pityó­ka, Árapatak, Péntek, Szabó 1976, 217. A pityóka és alakváltozata­it, földrajzi elterjedésüket 1. Székely: Nyelvföldrajzi Szótár, ua. Magyaró, Nyárádselye, Varga 97.

Nr. a rózsakrumplit közvetlen hó elolvadta után ültették. El­ültetted-e a krumplit? - Már a hó levivel! Pálinkafőzésre is (Öh. Andrásfalva, gusát meleg krumplival borogatni, Bosnyák 1984, 28). Vaj mintázása krumpliból készült nyomóval: nagyon szeret­tem azt: kivágtam egy krumplit, cifraságra s aval nyomogattam körbe a vajat, kimintáztam, de ojan szépen, úgy előttem van... Anyám megmutatta, hogy kell, és azzal kinyomogattam, IR.

 

Solidago gigantea Ant. és S. canadensis L. - magas és kanadai aranyvessző K.

Nt. Mária koszorú, Mária virág

Nr. rétekén, mezsgyékén; augusztus jő s névnapjára (aug. 15.) virágzik ki, NB.

 

Sonchus oleraceus L. - szelíd csorbóka

Nt. disznyókáposzta GP, IR(vö. Lactuca!); disznóparajNB Öh. ua., disznyókáposzta, Bogdánfalva, Csűry 250, Gyimesbükk, Rab, Tankó, Tankó 29; disznókáposzta, Senecio vulgáris, Klézse, Onyest, ua., Sonchus arvensis, Pusztina, Klézse, Onyest, Halászné Zelnik K. 1987, 14, 17; Sonchus arvensis, disznyókáposzta, Gyergyó, Rab 2001, 191; Sonchus arvensis, disznyókáposzta, Árapatak, Péntek, Szabó 1976, 211; Sonchus laevis, disznyókáposzta, Tatrang, Pál 377; ua. Sonchus oleraceus és S. asper, valamint Lactuca serriola, Réty, Moesz, 31.

Nr. főleg disznónak (innen a neve), de marhának is, takar­mányként szedték; tejnedve miatt ezt is használták öbsömöregre, IR.

 

Stenactis annua (L.) Nees. - seprence

Nt. gombocska IR

Nr. azért nevezik így, mert olyan mint a régi férfi-női ingeken a fekete, fehér, vagy színes inggombok.

 

Stellaria media (L.) Will - tyúkhúr

Nt. tyúkhúrNV, GP

 

Stipa pulcherrima K. Koch — árvalányhaj

Nt. árvaléányhaj IR

Öh. árvalánykahaj, Istensegíts, Mészáros, 38; ua., árvaléány­haj, Árapatak, Péntek, Szabó 1976, 206. Nr.  legények kalapjára IR

 

Syringa vulgáris L. — orgona

Nt. boroszlán NZs, NV, PF, NB, IR (csak lila változata) Öh. boroszlán, Istensegíts, Forrai 170, Andrásfalva, Sebestyén, 26l; ua. Pusztina, Lábnik, Gajcsána, Klézse, Halászné, Zelnik K. 1987, 15; Gyergyó ua. buruslán, orgona, Rab 2001, 163; ua., boroszlán, Gyimesbükk, Rab, Tankó, Tankó 31; ua., boroszlán (és változatai), Csík, Miklóssy 1978, 98, 1980, 62, Csíkszentdomokos (csak a fehér változat!), Pálfalvi 2000, 206 és Réty, Hétfalu, Brassó, Moesz, 31; ua., boroszlán, ótottboroszlán, Árapatak, Péntek, Szabó 1976, 215; ua., buruslán, Gyergyó, Rab 1991, 378; ua., borosián, Tatrang, Pál 376; ua. fehér-, kékburusnyán Homoród-, Nagy-Küküllő mente, Gub 1993, 107. A boroszlán és alakváltozatai föld­rajzi elterjedését (egész Csík, Gyimes, Háromszék és Udvarhely csak e néven ismeri) 1. a Székely: Nyelvföldrajzi Szótár orgona címszavánál.

Nr. piros, fehér, lila, apróbb-nagyobb virágú, gyenge rózsaszín változatban; egyenes vesszeiből csépeket készítettek (szövés­kor a felvetőszálat rögzíti a hengeren). Vékony, egyenes orgona­vesszőből készült a szövőszék vetélőjében lévő csövecske tengelye is, IR. Kérdés, hogy az aranyas pénteki imádságban szereplő or­gonának három ága / magos mennynek hangossága ezt a nö­vényt jelzi-e? (vö. variánsaival, Erdélyi, 1976); Egy kerek dombocska / Arra növelkedik / Egy boroszlánfacska / Annak növelkedik / Harminchárom ága, népdal, Háromkút, Gyimes-völgy, Kallós 1970, 549, 651.

 

Tagetes erecta L. — nagy bársonyvirág

K.Nt. nagylengyen, NB  (megjegyzi, hogy Érden büdöskének is nevezik), nagylengyel; büdöske, IR Nr. Hadikfalván is ismerték

 

Tagetes patula L. - törpe bársonyvirág K.

Nt. kislengyen NB, kislengyel

 

Tamarix tetranda Pali. — keleti tamariska

Nt. cidrusfa IR, tomoriska

Nr. A Tomoriska erdőbe - az vót a neve -, mert abból élt a szegény nép, abból tördeltünk s hajtott, s hajtott, aval tüzeltünk. Bukovinában szén nem volt, fával tüzelt mindenki, ki honnat érte, aval tüzelt. (Romániából hozták a fát.) Ága könnyen tört, hamar megszáradott: egy-két nap után már lehetett vele tüzelni. Aval főztük a máiét s mindent. (Milyen fa volt abban az erdőben?) Mindenféle bokor, de azért monták tomoriska, mer evvót a leg­több. - Hol voltál? - A Tomoriskába'. A tomoriskának nem volt virágja. A Tomoriska-erdő, Tomoriska-lunkája közelében lakókat tomoriskásoknak csúfolták, emiatt verekedés is esett.

Öh. Csíkszdomokoson a Myricaria germanica L.-t nevezik tamariskának, Pálfalvi 2000, 135.

(Megj. Mégsem lehet más, mint a Tamarix tetrandra Pali, azaz keleti tamariska. Ez már korán, május elején virágzik, majd ha­mar lehullik az összes virág és zöldesszürkés leveles ágai kiválóan égnek, könnyen elvadul, állományokat is képezhet.)

 

Taraxacum officinale Weber et Wiggers - pongyola pitypang, gyermekláncfű

Nt. kutyavirág IR. GP: tyúkvirág NV, NZs, PF, láncfű, kutya­tej, disznyókáposzta NB, IR

Öh. láncfű, Tamás 1989, 56, Gyimesvölgy, Kóczián et al. 1976, 35; ua., tyúkvirág W.; tyúkvirág, ua., ML, Halászné Zelnik K. 1981, 366, 1987, 20; ua. kutyavirág, lánclapi, Gyergyó, Rab 1991, 378; ua. láncfűvirág, pipevirág Sóvidék, Gub 1996, 16; ua., tyukvirág, Tatrang, Pál 376, és ua. Hétfalu, Moesz, 34; ua. láncfű, tyúkvirág , Székelyderzs, -dálya, -muzsna, Gub 1993, 99; cikória {Taraxa­cum vulg. levélrózsája), Réty, Moesz, 31.

Nr. (kutyától eredeztetett) eb- > övsömöreg gyógyítására (vö. Euphorbia !); gyerekek láncot fűztek belőle, IR, GP, ebből csinál­tuk a láncot, IR; zöldjét tyúkoknak adták, NB, IR.

 

Trifolium pratense L. - réti (vörös, ló-)here

Nt. here, lóhere, gombos here IR, trifoj IR, NB

Öh. ua. Kalotaszeg, Péntek, Szabó 1985, 296; here, Árapatak Péntek, Szabó 1976, 207; lóhere, Gyimesbükk, Rab, Tankó, Tankó 1981, 25; trifoj, Bogdánfalva, Csűry 1933, 32.

Nr. őszi árpa alá vetettük; csak itt tudtuk meg, hogy lóhere, NB, IR; ez pihenteti a fődet s olyat csinál a főddel, mint hogyha megtrágyáznak. Olyan vetett trifojt, akinek nem volt szénás helye, vagy ha ritkán kelt az árpánk, őszre nekünk hajja-e mi széna lett ott... el nem tudom mondani, ebből a trifojból, IR.

Öh. Trifolium arvense, ugorkabaklató, Tr. campestre vadhere, Réty, Moesz, 34.

 

Trifolium repens L. - fehér here

Nt. trifoj PF

Öh. trifoj, Istensegíts, Lőrincz, 66, Gáspár Simon 126, Forrai 172; trifuj, 'Klee', W.; trifoj = lóhere, Bogdánfalva, Csűry 321.

 

Triticum aestivum L. - búza

Term.

Nt. búza

Öh. búza MK.

Nr. (legendatöredék): régén nagyobb volt és osztán valameddig fél lett húzva a kalász, a kézivel felhúzta, IR; dézsába tett búzakorpából csináltak savanyítót; savanyítót csináltunk s ha levesbe, vagy valamibe kellett, azt téttünk, de ha ecetézni valamit kellett, például ecetes krumplira - krumpli salátára -, vagy ubor­kasalátára az ecet jobb. Mer savanyitóm az mindig volt. Babba áztat téttünk, savanyitó jobb volt. Nem volt olyan erős, mint az ecet. Tettem égy fő céklacskát bele, olyan szép szine volt, még lehetett volna inni. S krumplilevesbe, vagy bablevesbe azt tettük ecet helyett, IR. Ennek az aljával, avval a savanyító anyával bekötték a fájós lábat (pl. ficamodás után), többször köllött raggatni, BE, AA; (Öh. Istensegíts, Lőrincz, 252; Gyimesbükk, Rab, Tankó, Tankó, 33, Gyimes, Rab 1982, 327), búzalisztből készült vajas gombócokkal mellgyulladást kezelték LT, (Öh. derékfájós meleg korpára fekszik, Istensegíts, gusát meleg korpával borogat, Andrásfalva Bosnyák 1984, 22, 28). Dugványozásnál (kerti, szobai, cserepes növény) egy-egy búzaszémécskét teszek mellé - akkor jobban megered, IR, NB.

 

Tulipa gesneriana L. - pompás tulipán

K.Nt. tulipánt NZs. (vö. Lilium candidum!)

Öh. ua., tulipánt, Gyimesbükk, Rab, Tankó, Tankó, 31; bóbiska virág, Hátfalu, Moesz 31, ugyanígy Árapatak, Péntek, Sza­bó 1976, 214.

 

Urtica dioica L. - nagy csalán és U. urens L. - kis csalán

Nt. csijány, PF, csián, csiján, csalán IR, NB

Öh. csihán, Istensegíts, Gáspár Simon, 127, Forrai, 171, Andrásfalva, Sebestyén, 262; csillyán, W.; csillyány, csihány, Bogdánfalva, Csűry, 250; csillyán, Klézse, Kallós 1973, 169; csillán, csiján ua., ML, Halászné Zelnik K. 1981, 366, 1987, 17; ua., csihány, Gyimesbükk, Rab, Tankó, Tankó 30; ua., nagy csihán, Gyimesvölgy, Kóczián et al. 1975, 227, 1976, 35; ua. csihán, csípőscsihán, Homoród-, Nagy-Küküllő mente, Gub 1993, 100; ua. csillán, Varga, 95 ; ua. csillán, csihány, csuhán, csuhány, Sóvidék, Gub 1996, 34; ua., csihán, Árapatak, Péntek, Szabó 1976, 212, Kászonimpér, Pintér et al. 1975, 129, 133, Gyergyó, Rab 1991, 378, csihán, Hétfalu, Horger 1908, 462; ua., csián, Tatrang, Pál, 376; csijján, csilyán, Hétfalu, W.; csilyán, csillyán, Gelence, 18. sz.; csihány, csihán, ua., Csík, Miklóssy 1978, 95; ua., csihán, csihány, Csíkszentdomokos, Pálfalvi 2000, 217.

Nr. összevágva kacsának adják, kukoricadarával, korpával meghintve, PF, NB; tavasszal fiatal hajtásából levest főztek (1. lu­cerna), IR; lányoknak, komiszkodásból csijánval is mégvertük a lábukat, GP; fájós végtagot csalánnal megverni: minél öregebb, annál erősebb az, annál jobban csíp, IR (vö. Tamás 1984, 112, ugyanígy Árapatak, Péntek, Szabó 1976, 212, Gyergyó, Rab 1991, 378). Hogy a csalán égesse még az úri seggétékét! (szitok) Tamás 1986, 32.

 

Verbascum nigrum L. - fekete ökörfarkkóró

Nt. kakasvirág IR

Öh. V. austriacum és egyéb K-fajok: ökörfarkkóró, alsó levelei: selyemlapi Réty, Moesz, 33.

Nr. azért nevezik így, mert nagyot nő.

 

Vinca minor L. - kis télizöld meténg

K.,Tem.

Nt. százfű, szászfű PF, AK, BE, NB, IR, pilishazai IR (tulaj­donképpen a menyasszony neve, a növényből készült menyasszonyi fejdísz nevéből lett növénynév is).

Öh. szászfű = örökzöld folyondár, Bogdánfalva, Csűry 320; szászfű ua., Gajcsána, Klézse, Halászné Zelnik K. 1987, 13; ua., szászfűlapi, „lakodalmi bokrétát is kötöttek belőle", Rab, Tankó, Tankó 31, Gyimes, Rab 1982, 326; ua. szászfű Sóvidék, Gub 1996, 48; ua., örökzöld, Réty, Moesz, 33; ua., szászfű, Árapatak, ugyanitt szászfű a Typhoides arundinacea (L.) Mönch, var. picta (L.) Janch. is, Péntek, Szabó 1976, 210, 214.

Nr. belemártottuk mézes vízbe (cukros vízbe, vagy tojásfehér­jével kenték meg), aranypilit csinyátunk belőle; egész feje be vót rakva aranypilivel, NV, BE, PF, NZs; legényeknek bokrétát, NV, ebből készült a menyasszonyi koszorú. Aki olyan volt, hogy ren­detlen, az nem érdémlétte, NB. A temetőben így folyt, NZs.

 

Viola cyanea Celak. - kék ibolya

Nt. ibolya IR, NB

 

Viola odorata L. - illatos ibolya

K. (sötétlila változat)

Nt. kerti ibolya NB

Öh. ua. Gyergyó, Rab 1991, 378; ua. sztenkucka, zenkucka, Hétfalu, Moesz, 34; ua. taparás, Külsőrekecsin, Forrófalva, Diószén, Klézse, Onyest, Gajcsána, Lábnyik, Halászné Zelnik K. 1987, 12.

 

Viola x wittrockiana Gams — kerti árvácska

K minden fcijtci; sárga, lila, fehér

Nt. emberriiágacska NZs, árvacskalR, NB árvácskaNB

Nr. Hadiklalván nem volt IR -11'

 

Vitis sylvestris C. C. Gmel. - ligeti szőló'

Nt.vadszőlőNB,lR

Nr. uborka savanyításhoz nem használták

 

Vitis vinifera L. - szőlő

Nt. szőlő (Bukovinában nem volt!! vö. Solanum dulcamara) Nr. szőlőt mikor levágják, akkor ami folyt ki belőle, üvegécskét tettem alá. Szeme ha valakinek fáj,  avval kenégesse még,  IR (Varasdon)   otelló  volt s  noha s jó sok  volt  rajta, pedig  az embérgyilkoló, NB

 

Zea mays L. kukorica

Nt. térébuza, kukurica, kukorica, fejér kukorica, piros kukorica

Öh. terebúza, Istensegíts, Lőrincz, 624; Mészáros, 188, Andrásfalva, Szabó T. A. 1940, 278, Sebestyén, 276, ugyanitt kuko­rica változat is: Bosnyák 1984, 28, 59; Bukovina, László 1877, 525;

 

7. Csutkababa (életkori csoportja szerint különbözőképpen befont „hajjal": a bal oldali piros pántlikás, a kislány, gecás, fejtetőtől befonva, az idősebbé csak tarkótól).

 

ua., Pusztina, Halászné Zelnik K. 1987, 15; törö(k)búza, Gáspár Simon 1986, 126; törökbúza, ua., Sóvidék, Gub 1994, 196; ua., térékbúza, Gyimesbükk, Rab, Tankó, Tankó 33, Gyimes, Rab, 1982, 235; töröbuza, Réty, Moesz 34: ua., térébúza, Árapatak, Péntek, Szabó 1976, 217, Gyergyó, Rab, 1991, 378; ua., töröbbuza, Tatrang, Pál 377; ua., törökbuza, Hétfalu, W. A kukorica­törökbúza és csutika alakváltozatait, nyelvföldrajzát 1. Székely: Nyelvföldrajzi Szótár csutka, csutkó ill. kukorica címszavainál.

Nr. Szent György-nap előtt 10 nappal kezdik vetni, NV; lefor­rázott kukoricalisztet -fotelen máiét- kendő közi tették és akkor bekötték, ha fájt a torka, gusára is ezt tették, BE, IR (Öh. ugyan­így, Andrásfalva, ugyanitt szúrt seb gyógyítása ecetes kukoricada­rából készült borogatással, Bosnyák 1984, 28, 59; Sóvidék, Gub, 1994, 196), csutika hamuból (kukorica csutka hamuja Öh. csutika = kukoricacsutka, Istensegíts, Lőrincz, 618, Andrásfalva, Sebestyén, 263), készített fürdő rühesség ellen, BE (azonosan: Déva, Bosnyák, 1984, 78), fejér kukuricából Nagypénteken pattantottak kókist, BE; a pattogatni való kukorica csöveket száraz helyen - eresz alatt, szarufákra felaggatva - tartották, IR; a fehér kukorica durvább szemű daráját rizshez hasonlóan használták töltött káposztába, IR; (hasonlóan, Gyimesbükk, Rab, Tankó, Tankó 33; törökbúzaliszt, Gelence 18. sz.) (Öh. Andrásfalva, meg­állt kérődzés megindítására apró csöveskukoricát rágatnak, Bos­nyák 1984, 74) Csutkababa, gyermekjáték (7. kép), a csuhé-haj befonási módja jelezte a baba „korcsoportját".

 

Zinnia elegáns Jacq. - pompás rézvirág Nt. úri virág

Yucca filamentosa L. — pálmaliliom

Nt. jutka NB

Öh. ua., utka, Árapatak, Péntek, Szabó 1976, 214.

Nr. Hadikfalván a templom kerítésébe volt, kertbe nem fért, kerti virágként csak itt Magyarországon. (Máskor: bokorba, kapunál, templom körül volt), NB.

 

A névről nem ismert növényekről, virágok

Ezekről így nyilatkoztak: hát virág s vadvirág (IR), nem volt mindegyiknek neve, azt mondtuk: mezei virágok (NB); csak vi­rág, mezei virág (NB, IR). Nem ismerte(-ék) az alábbi növénye­ket, mint mondotta (IR), ezek Hadikfalván nem voltak:

Agrimonia eupatoria (IR, NB)

Innia britannica (NB, IR) - csak virág

Knautia arvensis (IR, NB)

Lythrum salicaria (IR, NB)

Malva sylvestris (IR, NB) - mezei virág

Salvia nemorosa (IR, NB) - vadvirág

Salvia officinalis (IR)

Polygonatum sp. (IR, NB)

Veronica spicata (IR)

Veronica longifolia (NB, IR) - vadvirág

Xeranthemum annuum (Hadikfalván nem volt; a kezében lé­vő virág színét kéknek mondta! - vö. Sambucus ebulus, IR)

Nem ismerték föl a tölgyfa gubacsát és a Symphytum off.-t (holott ismerik, használják).

Általában nem különböztetnek meg közelálló fajokat, fajtákat (pl. Mentha, Quercus, Salix, Urtica. Vö. Gyergyóban Rab 2001, 43, 44, 48, 150-1, 169, 205-7).

 

Meghatározás nem történt, vagy nem történhetett

áfinyák Erdélyből hozták, szilvaszínű, annál kisebb gyümölcs, vízbe áztatva alkoholtartalmú (?) italt nyertek belőle, EÁ (áfina= áfonya, Brassó !! - Istensegíts, Lőrincz, 73, 617).

bárányka-. NG

békanyál: égési sebet avval borogatták; ugyanígy Bosnyák 1984,23.

bikacsök fű:   csak Bukovinában volt, NV. bikkfa: mosósulykot ebből faragják, IR. capuj:   póréhagyma

cénturio: rózsaszín virágú, apró termetű növény (LT), patika szá­mára szedették gyerekekkel (nyilvánvalóan Centaurium sp.) (Öh. cintori, cintória, ezerjófű, Bogdánfalva, Csűry, 250; Centaurium umbellatum, centaura, centuria, Larguca, Halászné Zelnik K. 1981, 363, 1987, 13; Centaurium erythrea Rafn., cintórium, Gyimesbükk, Rab, Tankó, Tankó 24; C. minus Mönch., cintórium, Gyimes, Rab, 1982, 325, ua. cintória, Gyergyó, Rab 1991, 374; C. pulchellum, cintórika, Árapatak, Péntek, Szabó 1976, 205; C. umbellatum, cintória, cintori, Kászonimpér, Pintér et al. 1975, 130; Erythrea centarium, cintorja, Tatrang, Pál, 376.

cigánygyerékvirág K. úgy szaporodik, olyan sűrű bokros lesz NZs, PF.

citromfa: archaikus imádságban: Ó, keresztfa hol terméttél? / Talán citromfából léttél? (Grynaeus 1993, 100), Tamás 1989, 77: „Anna szapora szívdobogással merészkedik a citruslom-bok közé" ; Elveszett a lovam/ citromfa erdőben, népdal, Andrásfalva, Sebestyén, 51; csitros, Artemisia abrotanum L, Bogdánfalva, Csűry, 250; citros = Artemisia abrotanum, Gyimesbükk, Rab, Tankó, Tankó 1981, 30; citros, Gelence, 18. sz.; talán: Thuja occidentalis L, cifrabokor, Gyergyó, Rab 1991, 378.

cserfa (nem azonos a cserefával!!): Űrnapjakor azt szedte mindenki: a kapujába három nagy ágat. Kettőt a kiskapura, egyet a nagykapu sarkára. Úgy kiürítették a lunkát... A Livon lunkájában csérfák vótak ültetve, IR.

csipirka gomba: a' fejér, de nem egyféle vót: akinek kék a bele a jó, akinek fejér a bele, a' nem jó. Annak a szagja se jó. BE, AA, NA.

estike: K, NB

ezérjófü: Tamás 1986, 17-18. faolaj: (bolti áru, olivaolaj) égett sebet kentek vele.

fehér mályva: borban vagy vízben főzve, köhögés ellen, Tamás 1987, 5.

fehér üröm, fejér üröm fejér üröm: úgy mondták - nem volt csúf nézni - . Valakinek étvágya nem vót, hajjá, azt pálinkába belé kell tenni, s úgy álljon vaj égy nap a pálinkába s itták azt, ürmös pálinka, úgy nevezték. Orvosságnak tartották, SR. (Öh. Istensegíts, Andrásfalva, bolhák ellen ágyba tenni; kutyától kapott bőrbetegséget tejbe főzött fehér ürömmel boro­gatni, Bosnyák 1984, 17, 18)

fekete nadály, fekete nadár: (leírás szerint lila virág, fekete gyö­kér, réteken; val. Symphytum off) gyökere teának megfőzve hasmenésről, TV (Öh. hasonlóan: Istensegíts, Bosnyák, 1984, 70); gyökere megreszelve nyersen sebre, csonttörésre, BE; marhák számára megfőzték, avval mosogatták, ha valami megszúrta, vagy megsértette, NB; fekete gyükére, sok kék vi­rága olyan vót, s lapos levelek. Gyökerét kiásták, mégfőzték vizbe, itatták vele, hát. A gyomrot hwrehozták, SR. Öh. Symphytum off, fekete nadály, f. nadár, ML. Halászné Zelnik K. 1981, 366, 1987, 10; fekete nadály, f. nadár, Gyimes, Kóczián et al. 1975, 229 és 1976, 35; Gyimesbükk, Rab, Tankó, Tankó, 29, Gyimes, Rab 1982, 327 és Varga 96; Gyergyó, Rab 1991, 378; ua., feketenadáj, Árapatak, Péntek, Szabó 1976, 211; ua., fekete nadáj, nadáj, Csík, Miklóssy 1978, 97; ua., fe­kete nadály, Tatrang, Pál, 377; ua. Réty, Moesz, 31.

fűeresztő gaz: abból a vízből szeggyék ki ezt a füeresztő inakot; kötözték evvel a fűeresztő erekkel a lábomat esetleg iszalag {inak. a növény kapaszkodó kacsai), gyógynövényként hasz­nálták (vö. ineresztő fű, Csapody, Priszter 1966, 84 szerint fájvirág, Impatiens balsamina).

füszéna: ott nálunk vótak olyan határok, hogy a világ min­dénféle-fajta virága benne termett, úgy hittak azt füszéna. Annak olyan szaga volt, hogy jobb, mint a ki tuggya minek. Fürdőt csinát, mikor hat hetes vót, akkor megfürdették a gyermekágyast, LT.

galamb gomba: a' kék

gyékény: Szent Antal tüzére való ráolvasásokban:... Az Úrjézus Krisztusnak / gyékény ágya / kő párnája... (Bosnyák 1984, 55, 58).

gyöngyvirág. NV

halméreg Olyan, mind a mák és olyan büdös, hogy borzasztó ... a   maszlag nevet hallottam (az valamilyen virág), de úgy mondták  panaguszta, rományid. Ilyen rövid volt a mágia, NV.

harangvirág NV, IR: mikor ültettük a krumplit, égy száron maga­san (kb. 1 m-t mutat) felnőtt.

haricska, -virág: takarmánynövénynek vetették (borsóhoz ha­sonló; szőrös „hüvelye" volt, hajdina, azaz pohánka lehet) IR) GP (Öh. haricska, Istensegíts, Lőrincz, 621; am. pohánka, ta­tárka, Gáspár Simon, 126). Anyám úgy szerette otthon, neki mindig volt egy ablakbeli virág, egy vagy keltő s ilyen haricskavirág neki mindig volt. (Itt valószínűleg azonos nevű két növényről van szó).

ineresztő fű: (vö. fűeresztő) Nekem is mikor fájt itt a lábam, azt mondták, ineresztő füveket kell szedni s meg is mutattak, hogy honnan kell szedni s addig szedegettük, hogy a lába­inkban az erek így kiálltak ne. S a füvei fürösztöttük, de csúnyább lett a lábam, mégse főtt rendbe, nem engedett ki, IR.

istengyümőcse: IR valószínűleg galagonya (őszre megpirosodik). A falu szélyén, ott küjjebbecske vót egy hatalmas nagy bokor s a gyerekek onnan szoktak hozogatni, IR. Öh. ua. Gyergyó, galagonya termése, Rab 2001, 54; ua, galagonya, Al-Duna vid. Penavin, Matijevics 1980, 38; istengyümölcse, Crataegus oxyacantha L, Csíkszentdomokos, Pálfalvi 2000, 77; ua. Cra­taegus monogyna, Kányád, Székelydálya, -muzsna, Gub 1993, 100.

keménymag: IR, NB vadon, utak mentén is. Tördeltük, kezünk között kidörzsöltük s rágtuk, vagy (rozs)kenyér tetejére szór­tuk. Betegasszonnak (gyermekágyas) azt főzték. (Azonos le­het a konyhaköménnyel, Carum carvi L.)

komlórózs: díszítőmotívum ? (Tamás 1989, 10)

körte, mézízű, vackor: - (Öh. Istensegíts, Mészáros, 8)

margarett: kék, fehér, sárga - volt mindén színben a határban, Űrnapjára szedtük GP, IR.

mána: Hadikba nem nagyon vót mána, cigányoktól vették NB, IR.

Mária könnye: szoktunk mi járni Varasáról Papára, ott volt a papái kápolnacska. Teveltől nem messze mert körbe falvakból mindenki elment a búcsúra, Papára,  Mária napkor. S akkor vót ott égy nagy erdő, égy hatalmas nagy erdő. Eccer úgy is mentünk, hogy nem ott jöttünk - nekünk égy kicsit az kike­rülő vót- de hát mindegy, valahogy odaértünk. Monta a pa­punk, hogy menyünk Vejkére, Lengyelre s akkor úgy beérünk abba nagy erdőbe. Mikor Mária kereste a Jézuskát, akkor a könnyeit elszórta és ott vannak levelek, a ződ levelén láccik Máriának a könnye, s akkor szedünk olyan levelet... Ott volt ez a levél, ilyen szép levelek, s fehér pöttyök rajta, arra monták, hogy a Jézust kereste Mária és a könnyeit akkor elszórta. (Ezt a növényt ismerték Hadikban is?) Nem, nem és láttam éjent, itt láttam elöbbször, s a papunk monta. Én nem is láttam ilyen levelet azelőtt, még azután se, csak itt láttam ilyen levelet. Ént nem láttam sehol. IR.

méggylevél: kaporral és cserelevéllel együtt hordóba eltett uborká­hoz tették (nem apró uborkák - 20-25 cm-esek is!).

nap után járó fű: „oltja a bujaságot" (Tamás 1983, 19; Helianthus annuus, naputánjáró, W., Bogdánfalva, Csűry, 318, Klézse, Halászné Zelnik K. 1987, 14). A növénynevet először Melius Herbáriuma (Kolozsvár 1578), majd Szikszai Fabricius Balázs Nomenclaturája (Debrecen 1590) jegyezte föl.

orbáncfű: Tamás 1987, 17-18; Öh. Istensegíts: orbáncburján, olyan fehéret virágzik, mint a vadmurok, főzetével orbáncot mosogatnak, Bosnyák 1984, 77; orbándzburján, orbáncvirág = Asperula cynanchica L. (ebfojtó müge), Bogdánfalva, Csűry, 319.

panaguszta   halméregnek használt növény (ld. halméreg)

pemetefű Tamás 1984, 112.

pocsárdi ( mocsári gólyahír ?): első virág tavaszon, SzJ; olyan szép sárga volt, mint a pocsárdi, (Öh. ?? pozsárn(y)ica, Hypericum perforatum, Bogdánfalva, Csűry, 319, ML, Halász­né, Zelnik K. 1981, 364, 1987, 15; ua., Gyimesbükk, Rab, Tankó, Tankó, 24).

pundza, spundza, fekete gyökér: mindig száraz volt, ott volt egy zacskba'. Azt a gyökerit belehúztak (árral fúrt lyukba, lónak, ahol baja volt. A ló) mejje meg vót dagadva. De mindegy vót, hogy hol vót csomó, vagy daganat. S oda belehúzták, bennehatták  s   magátul  kiesett,   kifolyogatott  a   daganat, lement, ez megszáradott s kiesett. Mindig fel volt oda egy zacskóba akasztva, IR. (Öh. Szabófalva, Csorna G. 2000, 70; Gyergyó, Rab 2001, 138: Helleboruspurpurascens)

pünkösdCOi rózsa: sárga (!!) bimbók vótak, pünköstre kinyíltak NV sárga, nem piros, (nem kerti virágé ez a folyó vizek mel­lett vót, de tömör, olyan duplája (tömött virágzattá, kb. 4-5 cm átmérőjű, gömb alakú). Pünkösdi rózsának montuk, mert ak­kor és nyílott ki. Öh. Gyergyóban is a Trollius europaeus L. a pükösdi rózsa (Rab 2001, 139).

repce: fiatal tavaszi hajtásából levest főztek, IR (nem termesztett! ld. lucerna).

rezgő: laza, fehér virágzatú

saláta, nyári: K. úgy el van ereszkedve, mint a nyári saláta

sáfrány, sárgittó: Hadikfalván minden kertben volt. Húslevesbe, tésztába, fánkba tettek: olyan szép sárga volt, mint a pocsárdi (ti. a tészta tőle), tojást spóroltunk vele, IR, GP. Öh. sáfrán, Crocus sativus L, levesszínezésre, Kászonimpér, Pintér et al. 1975, 134.

sárfű: Tamás 1984, 112.

sás: Űrnapján réggel hintették az utakot olyan sásval, kaszált ződségvel, SR.

somkóró: Tamás 1986, 17-18.

szívgomba: NB (Nem azonosította a Corydalis cavával)

tékérguca: különböző színű és alakú dísztököcske, van tékergucátok?

Biota - Thuja sp. nevét nem tudja: ha karácsonyfát nem kaptunk, ilyen ágocskát félraktunk, NZs.

tüdőfű: Tamás 1984, 112 (Öh. ? Agrimonia eupatoria L, tüdőfű, Gyimesbükk, Rab, Tankó, Tankó 29, Rab 1982, 325; ugyanígy Árapatak, Péntek, Szabó 1976, 211; ua. Pulmonaria sp., Gyimesvölgy, Kóczián et al. 1976, 34, Gyergyó, Rab, 1991, 377)

útimenti fű

üröm: (EÁ), pálinkás kivonatát étvágytalanság ellen (SzI, NV). Öh. ürem, W.; üröm, Hétfalu W.

vadalmát: kétfelé vágták, s avval mégdürüszőték a szümőcsöt s akkor a folyosóba belétemették azt az almát BE, NV.

vad rozmaring: lakodalmas játékban a „menyasszony" fejére tet­ték, IR (Megj.: Feltételezhető, hogy valamelyik, vizes élőhelyet kedvelő zsurlófaj, Equisetum sp., de ezeknek nincs illa­tuk, azonban levélszerű szárképleteik hasonlóak a rozmaringéra).

Említettek egy víz szélyén nőtt növényt is (nevére nem emlékeztek), amit gyerekkorukban - igen archaikus módon - kővel megtörtek, olyan lett mint a szappan úgy habzott, s aval mostuk lábunkot, kezünkötsjó is vótlR, NB).

 

Szentelmények

Szentelt pimpó

A pimpót ott szedtük, ahol kaptunk, mer vót több helyen ilyen, összekötötték, s megszenteltették s padlásra feltették. Virágvasár­nap szentelték. Gyönyörű éneke van, ahogy énekelték, ahogy fézus ment és virágokot szótak eleibe: Mégváltó Királyunk / elébe mennyünk, / Méltó tiszteletét / Urunknak tegyünk / Hozsonnát kiáltson / neki minden itt / dicséret és áldást / jer mongyon e szív. Eztet ha befejezik, akkor kezdtek más énekeket, körbe mentek. Virágvasárnap, húsvétkor mind a három nap kellett egy-egy szemecskét bevegyünk, szentelt előtt (betegségek megelőzésére).

Vót nekem szentelt pimpó az asztalon, né, de most ott van: kivittem, felszúrtam egyet a tyúkok felé, egy szálat bevittem a ga­rázsba (!), egyet bevittem a szénhez, hogy legyen szétszórva... Mondom elszurogatom, mert vihar ha van, az megvédi a házat a szentelt holmi. Nagymama mindig mondta, hogy szurogassatok mindenhova, a szentelt hogy megvéggye. Ha elszárad, elöregedik, nem szabad eldobni, el kell tüzelni. Ami nincs megszentelve, azt nem szabad bevinni (a házba), mert a tyúkok nem tojnak.

 

Úrnapi növények

Úrnapi kápolna növényeit kapdostak el, éltették: ha valamelyik beteg, aszmonták, jó lesz s mikor beteg lett, férédésbe beül­tették. Mégfőzték azt, belevették  cseberbe, szapullóba belészürték kondérba, vagy nagy üstbe, leteritették, hogy a pár ne jöjjön ki, ugyfülljön benne, SR. Az úrnapi oltár különböző virágaiból egy-egy ágacskát mindenki igyekezett hazavinni: az megvédi a házat tűztől-víztől. (IR érdi otthonában 2001-ben is láttam kis vázában néhány ilyen virágot).

Az úrnapi koszorúba minden virág légyén, mer az meg van széntelve és körbejárták a falut, meg az oltárokot. Mindenkinek, minden leánynak, asszonynak, öregasszonynak a karján: akko­ra, hogy a karunkba (!) tesszük. (Bal karjukra, mert jobb kézzel vetnek keresztet). Abba mindenféle virág légyén, csak mezei vi­rág, mást nem szettek bele áztat mindenki vitt. Virág nélkül, ko­szorú nélkül senki. Öregasszonyok, akinek a háznál nem volt feljáró, ő kötött, ő vitte a karján, hogy legyen a háznál, hogy ha valaki beteg... A pap megszentelte, ki tuggya hánszor, mer hány oltárt szentelt meg, állandóan széntelt a pap. Ha megállóit egy oltárnál, nemcsak a szencséget mutatta fel, hanem megszentelte, úgy, ahogy a nép ott állott nem csak rámondta az áldást, ha­nem belémártotta abb'a mártóba, s amikorra beért a templomba az már... az a víz el volt fogyva belőle. Hát most szénteltvizet kör­be nem is visznek... Ki ahogy állott ott, mindenkit megszentelt.

Hazavitték s ez fel lett víve a padlásra. Egy darabig körbe hordozták a házba, egy ünneplő szobába be volt víve. S mikor elkezdett az a virág száradni, felvitték a padlásra, mer ugye az megvédte tüztől, mindentől: meg van széntelve, védi a házat. És hogyha csináltak egy fürdőt valakinek, vagy beteg vót, s akkor: - Hozzatok le! - Van-e szentelt koszorú? - Van. - Akkor abból hozzatok le égy kicsit, minden ágocskából egyet-egyet törjetek körbe le, s akkor a vizbe beleraktuk, a fürdőbe, s benne is hatták. s abba fürdött meg az asszon, vagy gyérek, vagy beteg. Betegaszonynak (=gyermekágyas asszony) is ebből készítettek fürdőt: most jőnek a radinások, awót a szokás, vagy jő anyám, vagy anyósom, vagy mi, s azt mondják, hogy most már meg kell fürdeni, holnap úgyis a kicsit viszitek a templomba, kilépel az uccára, mer addig nem volt (szabad) az uccára kilépni, míg ki nem avatódott, amig a kicsit el nem vitte a templomban, mind ahogy Mária Jézust .. és akkor le kellett fürdeni evel a szentelt koszorúval... IR. Imakönyve lapjai közé is tesz úrnapi virágot, IR.

Ismerték az egyes virágok-növények termőhelyét. Volt olyan hely, ahol árvaléányhaj volt, ahol gyöngyvirág, harangvirág nőtt - ezeket számon tartották.- vót egyfolyócska s tuttam, melyik réten van a pünkösdi rózsa. Vót egy nagyon szép rét, ott vót eper, sóska, vót gyöngyvirág, vót ibolya... Ugyanígy ismerték a fogyasztott szentgyörgysaláta termőhelyét is. L. még a Tomoriska-erdő helynevet is!

 

Kert

Az elbeszélések szerint Hadikfalván általában nem volt elkü­lönített virágoskert, hanem a kerti haszonnövények közé telepítettek be mezei virágokat. Nagyon jó család volt, ahol virágos kert is volt: csak a módosabbaknál (NZs, IR), mert a határ szebb vót, mint a kert. Ugyanígy érdi kertjeikben is: a dísznövények, virágok többnyire ágyások végében, vagy szélén, szegélyvirágként díszle­nek, tehát zöldség, szőlő, gyümölcsfák és virágok vegyesen van­nak. Itt kapnak helyet a gyógyításra használt növények is (pl. fo­dormenta, kamilla, cickafark). Hadikfalván csak pl. a gyógyító hírében állott Galambos Kati néni kertjében voltak gyógyításra is használt mezei virágok: Jézus vére, zsálya, egerfarkú fű. Teli vót az utak szélye ibolyával, gyöngyvirággal. Gyöngyvirágot bevinni a kertbe, mikor a mező teli van...? Mer mentünk a kutacskákhoz vizet inni, ott a kut körül teli vót ilyen virágokkal. Akár merre mentünk, utak szélén, kutak mellett, ösvények mellett, mindenhol fü, fü, fü... Az teli volt különböző virágokkal. (Úgy tűnik tehát, hogy a spontán flóra gazdagsága miatt nem került sor - megmo­solyogni való lett volna - a kertbe telepítésre, háziasításra. Gyergyóban eltérő helyzetről 1. Rab 2001, 125, 189, 203). Evvel szemben Moldvában a lakóház mellett van „elkertelt" kiskert, ennek rendben tartása mindenekelőtt a nagylány dolga volt (Halász, 1974, 54). Jellemző - és egyben eredetére is utal - hogy a portulacát, petúniát, árvácskát, begóniát, Asparagus sprengen és off. f. thalass.-t, Zinniát csak általában, úri virágoknak, nevezik, speciális nevük nincsen. (IR, GP; talán ide vonható az úri gallér növénynév is. Nagyon érdekes az - az Asparagus sprengerivel kapcsolatos magyarázat -, hogy úri virág az, ami nem nyílik (!) azért nem használtuk. Ezt a növényt is már Varasdon (Tolna vm.) ismerték meg. Vö. a Phlox sp. bogdánfalvi 'bojér virág' nevével, Csűry 1933, 249; Gyergyóban újabban elterjedő, kényes, munka­igényes dísznövényeket neveznek „úri virág"-nak, Rab 2001, 127. Figyelemre méltó, hogy csak a Hadikfalván ismert Pelargonium-faj, a P. zonale neveztetik büdöserzsébetnek, a már Magyarorszá­gon megismert Pelargonium peltatumot csak muskátlinak neve­zik. Új szerzemény, s ezért nincs neve pl. a Campsis radicansnak, a hortenziának - ezek Hadikfalván nem fordultak elő. A hadikfalvi kertek leggyakoribb virágai, BE elbeszélése szerint az őszirózsa, basarózsa, csipkerózsa, fejér tulipánt, gyászivirág, sárga tulipánt, borsó viloja voltak, IR ezekből az őszirózsái, gyászivirágot, tuli­pánt - még fekete és vót-, rózsaszín és fehét Máriavirágot említette, még gyöngyvirág sem volt a kertekben, mert volt a mezőn elég. (Emiatt kicsit nevetségesnek is tűnt volna, ha valaki háziasításával foglalkozik.) - Hadikfalván nem nagyon termelték a gyü­mölcsöt. Vót égy pár helyen almafa, körtefa, de ritkán. Majdnem mindén udvarba vót valamilyen fa, körtefa, vót égy szilvafa, de nem sok. IR. Mert alma nekünk nem volt, vagy körte, vagy mi, mer a kertünk kicsi vót, a mezőre nem szoktak ültetni, ott nem vót szokás, hogy a határba légyenek gyümöcsfák s a kertünk nem vót nagy. Osztán vót elől a kiskertbe egy három-négy: meggyfát, cseresznyefát ültetett apám, IR. (Hasonlóan a fekvése miatt zordabb klímájú Gyergyóban, Rab 2001, 117.)

A hagyományozás generációkat átugró kedves jelenete, mikor a dédanya örömmel állapítja meg, hogy egy évvel azelőtti ta­nítása megragadt az unokák fejében (ld. szégyenvirág).

 

Rendszerezés

A magyar etnobotanikában, így a hadikfalvi hagyományokban is a növényvilág rendszerezése nem Linné elvei szerint történik. A népi rendszertan3 Hadikfalván fölismerhető főbb csoportjai és gyakoriságuk (számuk Rab gyergyói gyűjtésében jóval nagyobb, 2001, 40, 46, 84, 101-1033, 107, 129-3Í, 172, 198):

 

állatnévből képzett növénynév4:  
bárányka kakasvirág
báránláb kukacvirág
békaláb5 kutyatej6
békanyál kutyavirág
békarokka lepke
bikacsipke libanyelv
bikacsökfű, bikacsöke lóhere7
csészlevirág lósóska, -sósdi
disznyókáposzta macskanyom
disznyóparéj macskapöcse
egerfarkú fű marhatök
galamb gomba tyúkhúr
gólyaláb tyúkvirág
színük alapján:  
fehér hagyma kék liliom
kukorica piros bazsarózsa
liliom kukorica
mályva sárga akác
március csáfogtató
tulipán március
üröm (vad)szöllő
fekete nadály tarkabab
szeder vöröshagyma
(vad)szöllő  

 

hasonlóság alapján:

pukkantó(level)  a   Calystegia sepium,   Ipomoea-íajok  és  a Datura stramonium egyaránt disznyókáposzta   a   kacúros   levelű,   tejnedvű   Sonchus-  és Taraxacum-fajok egyaránt csercsé(s) a Dicentra spectabilis, a Fuchsia hybrida és az Impatiens walleriana csipke - nevet kapott a szúrós növények egy része is: Eryngium campestre, Cirsium eriophorum, Rosa canina (igaz, a Centaurea pannonica is).

Ilyen névnek tűnik a margaréta is (valószínűleg sugárvirágú különféle CompositáM): ezek a margaréták, hogy annyi színbe... az   hogy   nem   vótak   ilyen   nagyok,   (mint   a   kerti),   hanem küssebbecskék. Fehérbe, lilába, pirosba, sárgába, több színbe... IR. azonos felhasználás alapján: disznóparaj, disznyókáposzta a Sonchus oleraceus Lactuca serriola Taraxacum officináié azonos élettani tulajdonság (tejnedv) alapján   kutyatej,   ill. tejesfű az Euphorbia-fajok Taraxacum officinale

isteni és bibliai személyek, szentek nevéből képzett növénynevek:

Istengyümőcse
Mária koszorú
Jézus gombocska Mária virág
Jézus koszorúja Szent György saláta
Jézusvirág Szénttrézsi virág
Júdás pénz(e)  
Júdásvirág  
Krisztus könnye  
népnévből képzett növénynevek:  
cigányalma törökszekfű
cigánygyerek virág zsidóírásos (bab)
olávirág ? kis-, nagylengyen
oroszburján, -gaz  
'vad'- összetételek8:  
vadcsombor vadlucerna
vad fodorka vad rozmaring
vadkapor vad sóska
vadkörte vad szöllő (Solanum!)
vadlaba(o)da  
pap'- összetételek:  
papláb  
papsajt  
papvirág  
'úri'- összetételek:  
úri gallér  
úri labada  
úri virág  
   
'kis'-, 'nagy'- összetételek:  
kislengyen  
nagylengyen  
szaguk, illatuk alapján:  
almabüzü  
büdösérzsébet  
büdöslapi, -levél  
ünnepnap nevéből képzett név:  
mindenszé'ntéki virág  
szen(t)györgysaláta  

betegségnévből képzett növénynevet eddig nem találtunk. Ez egybehangzik avval, hogy a régi magyar növénynevek közt sincs ilyen, az archaikus dialektus-területek közül Moldvában alig (holeracsipke, -tüske, -gyükér, ijedtségtől való burján, orbáncvirág, - dudó, méregvonó, epéburján, -fű, ebsémérek dudó, pokolvardudó, súlyfű); Kórógy, Várdaróc, Kopácson egy se. A kései kirajzású Gyimesbükkön már jóval több (epefű, főkön-, ótvar-, pokolszökés-, reszfug-, rontó-, torokgyék-, vaktetű-, vérbur­ján).

Az összehasonlító adatok - nyilván nem teljes - fölsorolásából csak óvatosan következtethetünk. A följegyzések óhatatlan esetle­gességei és viszonylag kis száma miatt e megállapítások nem le­hetnek minden esetben kellően alátámasztva és a későbbiek során módosulhatnak. Az összefüggések vélhető típusait néhány példán mutatjuk be. (BUK=Bukovina, ML=Moldva, GY=Gyimes, SZÉK=Székelyföld, HÉTF=Hétfalu), szemléletesség kedvéért a dialektus-területeket térképvázlaton is jeleztük (1. térkép): gólyaláb, papláb (Capsella bursapast.)   - csak BUK almabüzü (Marticaria recut.) BUK  - GY - (AL-DUNA) lepke (Cosmos bipinnatus.)

büdöserzsébet (Pelargonium zon.) BUK - GY Csík: lizi, Árapatak, HÉTF: büdöskati

békaláb (Equisetum sp.) BUK - ML (Ar. Beszt.-Szeret völgy) -GY

bosztán QCucurbita sp.) BUK - ML - GY - CSÍK

boroszlán (Syringa vulg.)

burusztuj(lapi) (Arctium lappá) BUK - ML - GY - SZÉK -HÉTF

seggvakaró (Rosa canina, Cynosbati pseudofructus)

olávirág (Calendula off.) BUK - ML (DK-i) - GYERGYÓ -HÉTF

pimpó (Salix sp. barkája) BUK - ML - CSÍK - HÉTF (Sóvidéken: cikó)

mákvirág (Papaver rhoeas!) BUK - ML (déli csop.) - HÉTF

A bukovinai és a gyergyói, gyimesi, csíki, háromszéki, udvar­helyi székelység közé ékelődő moldvai magyar csoportoknál észlelhető, eltérő történelméből eredő különbségek is tanulságosak. Néhány példa ezekre is:

 

ML-i neve
Armoracia hérián
Cosmos bongostű virág
Equisetum bábafon, -al
Hordeum oroz

Lathyrus vad borsó
Matricaria romonyica és változatai, édes-, sárig-
Melilotus szulcsina
Pelargonium ablakvirág, kereklapi, moszkát
Populus plop
Robinia virákfa
Syringa lilihák
Zea mays puj

A szaporítható példák jelzik, hogy a hadikfalvi székelyek etnobotanikai ismeretei legtöbb szállal a csíki és háromszéki szé-kelységhez kapcsolódnak (almabüzü, büdöserzsébet, boroszlán, cseszlevirág, seggvakaró). Észrevehetők a moldvai csángómagyar­ság (feltűnő módon kevésbé a bukovinai lakóhelyükhöz közeleb­bi északi-, inkább a déli csoport) hatására utaló jelek is (békaláb, boroszlán, burusztuj, mákvirág, olávirág). Mindez származásukkal, az első, Kárpátokon túli letelepedési helyükkel, valamint az élénk moldvai kapcsolatokkal (summásmunka, fuvarozás) jól értelmezhető. (Egybevág Balla Péter 1933. évi népzenei megfigyelésével is, mely szerint a bukovinai székelyek népzeneileg közelebb állnak a székely magyarsághoz, a Bartók-féle IV. népzenei dialektus­területhez, de észlelhető moldvai csángó hatás is (pl. a fríg zárlat gyakoribb előfordulása). S észlelhető a környezetükben élt másnyelvű népek, németek, lengyelek (?), oroszok (?), lipovánok (óhitű oroszok?) hatása, s elsősorban - természetesen - a románoké. A 250 fölötti magyar növénynévből hatot tekinthetünk román < magyar kölcsönszónak (kb. 2-2,4%): burusztujlapi, bosztán, csercsésvirág, cseszlevirág, panaguszta és trifoj. Rab J. gyergyói monográfiájában szereplő 721 népi névből meglepően azonos százalékos arányban (2,35%) talált román eredetűeket (2001, 98-9). S ez annak ellenére, hogy a bukovinai magyarság izolálódott helyzete miatt sokkal intenzívebb román nyelvi hatásnak volt kité­ve, mint a gyergyói. Adatainkból láthatók a gazdagodás-változás forrásai: a Kárpát-medencei más flóra, ill. termelési sajátosságok, az itteni magyar és más nemzetiségű szomszédok, az iskola, az egyház hatása. S utoljára az a pusztító hatás, amit az utolsó évti­zedekben Maria Treben (sokszor Mária Teréznek említik!) nagy példányszámban, ismételten kiadott és általuk is forgatott, tudománytalan és megalapozatlan könyvei végeztek. Lehet, hogy ezt a változást is kultúratörténeti jelenségnek fölfogva, néprajzi módszerekkel kellene-lehetne vizsgálni, elfogultságunk miatt azonban erre nem tartjuk alkalmasnak magunkat.9

 

A szövegben említett nyelvjárási csoportok (Mikecs: i. m. térképe alapján)

 

 

Magyar növénynevek mutatója*

akác   Robinia pseudacacia
alma   Malus domestica
borozdás-

 

cigány-

 

pogácsa-

 

szappan-

 

almabüzü Matricaria recutita
amarizmus Amaryllis sp.
aranyeső Forsythia x intermedia
áfinyák  
ánizs Pimpinella anisum
árpa Hordeum vulg.
árvácska Viola x wittrockiana
árvácska Viola x wittrockiana
árvaléányhaj Stipa pulcherrima
aszparátusz Asparagus sprengen
bab Phaseolus vulg.
aranyeső-  
céruza-  
embérképű-  
gyéktojás-  
Juliska-  
törpe Juliska-  
sárga-  
tarka-  
vaj-  
zsidóírásos-  
babarózsa Prunus triloba
babvirág Lupinus polyphyllus
bárba Rheum undulatum
bárányka  
báránláb Primula veris
bársonvirág Amaranthus hypochondriacus
basarózsa Paeonia off.
békaláb Equisetum arvense
békaláb Equisetum sylvaticum
békaláb Polygonum mite
békanyál  
békarokka Equisetum arvense
bikacsipke Eryngium campestre
bikacsöke, bikacsök fű Eryngium campestre
bodza Sambucus nigra
bodzavirág Sambucus nigra

boglárocska
Chrysanthemum parthenium
bojtorján Arctium lappá
boroszlán Syringa vulgáris
borsika Juniperus comm.
borsóviloja Lathyrus tuberosus
borsóviola Lathyrus tuberosus
borza Sambucus nigra
bosztán Cucurbita maxima
buggyantó Ipomoea tricolor, Ipurpurea
buggyantó Calystegia sepium
Bulganyin Nicotiana alata
burusztujlapi Arctium lappá
búza Triticum aestivum
búzavirág Centaurea cyanus
büdösérzsébet Pelargonium zonale
büdös lapi Arctium lappá
büdös levél Arctium lappá
capuj  
cénturio  
cékla Beta vulg. conditiva Alef.
cigánygyerek virág  
cicfarok Achillea millefolium
cidrusfa Tamarix ramosissima
culák Convolvulus arvensis
csalán Urtica dioica, U. urens
csián Urtica dioica, U. urens
csalóka 1. Pinus
csáfogtató Hemerocallis citrina
csércsés Fuchsia hybrida
csércsés virág Dicentra spectabilis
cserelapi Quercus pubescens, Qu. robur, Qu
  rubra
csereiével, cserelevél Quercus pubescens, Qu. robur, Qu
  rubra
csérésznyepaprika Capsicum annuum
cserfa  
cseszlevirág Cosmos bipinnatus
csián Urtica dioica
csicsóka Helianthus tuberosus
csigolyafa Salix álba, más Salix-fajok is
csiján Urtica dioica
csijány Urtica dioica
csipirka gomba  
(csipke) Centaurea sadleriana
csipke Cirsium eriophorum
csipke Eryngium campestre
csipkevirág Centaurea pannonica
csipkerózsa Rosa canina
csombor Hyssopus off.
csombor Satureja hortensis
dió fuglans regia
disznóparaj Sonchus oleraceus
disznyókáposzta Lactuca serriola
disznyókáposzta Sonchus oleraceus
disznyókáposzta Taraxacum officináié
dohán Nicotiana tabacum
egerfarkú fű Achillea millefolium
egerfarkú fű Achillea ochroleuca
embérvirágocska Viola x wittrockiana
eper Fragaria vesca
erdei eper Fragaria vesca
esernyő (gyermeknév ?) Calystegia sepium
estike  
ezérjófű  
ezredésvirág Centranthus ruber
ezredésfű Centranthus ruber
fabodza Sambucus nigra
faolaj  
fa-pünkösdi rózsa Paeonia arborea
faszulyka   (1. bab) Phaseolus vulg.
fátyolánt Althaea rosea
fátyolavirág Lavatera thuringiaca
fehér liliom Lilium candidum
fehér mályva  

fehér március
Narcissus poéticus
fehér üröm  
fejér tulipánt Lilium candidum
fejér üröm  
fekete nadály  
fekete szeder Rubus caesius ésfruticosus
fekete vad szöllő Solatium nigrum
fenyő Pinus nigra
fenyőbors Juniperi communis (bacca, fructus)
ficfa Salix spp.
fodorka Mentha longifolia, M. aquatica
fodormenta Mentha sp.
fokföldi ibolya Saintpaulia ionantha
fokhagyma Allium sativum
forgó Helianthus annuus
fődibodza Sambucus ebulus
fűszéna
fűzfa Salix álba és más Salix-fajok
galagonya Crataegus monogyna
galamb gomba  
gólyaláb Capsella bursa-pastoris
gombocska Iberis umbellata
gombocska Kerria japonica
gombocska Ranunculus acris
gombocska Stenactis annua
gombos here Trifolium pratense
gréce Aegopodium podagraria
gréce(r) Heracleum sphondylium
(? gréce) Pastinaca sativa
(? gricer) Pastinaca sativa
gyalogbodza Sambucus ebulus, S. nigra
gyászirózsa Dahlia variábilis
gyivó Juglans regia
gyöngyvirág Convallaria majális
hagyma Allium cepa
fehér-  
sárga-  
vörös-  
halottvirág Chrysanthemum x hortorum
harangvirág Campanula rotundifolia
haricskavirág Begonia semperflorens
hariska Begonia semperflorens
harangvirág (!) Aquilegia vulg.
here Trifolium pratense
hóvirág (val. tévedés) Convallaria majális
ibolya Viola cyanea
ineresztő fű  
istengyümőcs(e) Rosa   canina   termése   (Cynosbati
  pseudofructus)
  vagy: Crataegus monogyna (?)
jácint(a) Hyacinthus orientalis
jegeG)nye(fa) Populus nigra subsp. pyramidalis
Jézus-gombocska Centaurea pannonica
Jézus koszorúja Hoya carnosa
Jézusvirág,-ja Hypericum perforatum
Júdás pénz(e) Lunaria annua
Júdásvirág Lunaria annua
jutka Yucca filamentosa
kakasvirág Verbascum nigrum
kalácska(virág) Malva neglecta
(kamilla) Matricaria maritima
kapor Anethum graveolens
káposzta Brassica oleracea
keménmag Carum carvi (fructus)
kender Cannabis sativa
kék liliom Iris germanica
kereklapi Plantago media
kereklapi Plantago major
kerti ibolya Viola odorata
keserűtorzsa Arctium lappa
keserűtorzsalapi Arctium lappa
kígyóhagyma Muscari racemosum
kisasszonypapucs Impatiens balsamina
kislengyen (1) Tagetes patula
komló Humulus lupulus
konkolyvirág Melandrium sylvestre
kokárda március Narcissus incomparabilis
köcsögvirág Campanula medium
kökényszilva Prunus spinosa subsp. fruticans
kökín, kökény Prunus spinosa
kőrózsa Sempervivum tectorum
Krisztus könnye Heuchera sanguinea
krizantin Chrysanthemum x hortorum
kukacvirág Portulaca grandiflora
kukurica Zea mays
fejér-  
pnus-  
kutyatej Euphorbia cyparissias, esula, helio-
  scopia, lucida
kutyatej Taraxacum off.
kutyavirág Taraxacum off.
laboda Atriplex hortensis
laboda Chenopodium album
lámpáska Petunia x hybrida
láncfű Taraxacum off.
láncvirág Taraxacum off.
lapu Bergenia crassifolia
lapulevél Bergenia crassifolia
leander Nerium oleander
len Linum usitatissimum
lenmag Linum usitatissimum (semen)
léostyán Levisticum off.
lepke Cosmos bipinnatus
lepkevirág Cosmos bipinnatus
libanyelv Bergenia crassifolia
lóhere Trifolium pratense
lósósdi Amaranthus hypochondriacus
lósósdi Rumex crispus
lósósdi Rumex patientia
lósósdi Rumex stenophyllus
lósósdi Rumex spp.
lósóska Rumex spp.
lucerna Medicago sativa
macskanyom Anchusa officinalis
macskapöcse Capsicum annuum
margarétta Chrysanthemum leucanthemum
marhacékla Beta vulgáris var. crassa
marhatök Cucurbita pepo
mák Papaver somniferum
mákvirág Papaver rhoeas
március, fehér- Narcissus poéticus
március, sárga- Narcissus pseudonarcissus
Mária koszorú Hoya carnosa
Mária koszorú Solidago gigantea és S. canadensis
Mária virág Solidago gigantea és S. canadensis
Mária virág Centranthus ruber
Máriavirág Galium verum
Mária virág(ja) Phlox paniculata
mezei boglárocska Stenactis annua
mézcékla Beta vulgáris var. altissima
mindénszénték(i virág) Chrysanthemum x hortorum
muskátli Pelargonium peltatum, P, zonale
nagylengyen (1) Tagetes ereeta
napraforgó Helianthus annuus
nap után járó fű Helianthus annuus
nád Phragmites australis
nárcisz Nacissus poéticus et pseudonar­cissus
nefelejcs Brunnera macrophylla
nefelejcs Myosotis sylvatica var. culta
nyárfa Populus álba
nyári boroszlán Phlox paniculata
oláhvirág Calendula officinalis
oroszburján Polygonum lapathifolium
oroszgaz Polygonum lapathifolium
oroszvirág Polygonum lapathifolium
őszirózsa Callistephus chinensis
papláb Capsella bursa-pastoris

paprika
Capsicum annuum
papsajt Malva neglecta
papvirág Capsella bursa-pastoris
parti fű Arctium lappá
parti lapi Arctium lappá
paszulyka Phaseolus vulgáris
paszulyvirág Lupinus polyphyllus
perje Poa sp.
pétónia Petunia x hybrida
petrezselyem Petroselinum crispum
pilishazai Vinca minor
pimpó 1. Salix
piros basarózsa Paeonia off.
pityóka Solanum tuberosum
pocsárdi Pulicaria vulgáris
pocsárdi Ranunculus repens
porcfű Polygonum arenarium
pukka(sz)ntólevél, -lapi Datura stramonium
pukkantólevél, -level Calystegia septum
puttyantó ? Campanula rotundifolia
pünkösdi rózsa Paeonia off.
ragadó burján Galium aparine
repce  
rezgő  
ricinus Ricinus communis
rozs Secale cereale
rózsa Rosaspp.
sáfrány  
sárga akác Colutea arborescens
sárga csáfogtató Hemerocallis citrina
sárga március Narcissus pseudonarcissus
sárga vad szöllő Solanum luteum
sás Carexpendula
seggvakaró Rosa canina (pseudofructus)
seprűfű, ződ Kochia scoparia
seprűfű, piros Kochia scoparia cv. Trichophylla
som Cornus mas
sósdi Rumex spp.
sóska Rumex acetosa
szászfű Vinca minor
százfű Vinca minor
szeder Rubus caesius, fruticosus
szégyénvirág Daucus carota
székfű Dianthus caryophyllus
szénCOgyörgysaláta Ficaria verna
szénttrézsivirág Chrysanthemum x hortorum
szívgomba  
szomorúfűz(fa) Salix álba subsp. vitellina
szöllő Solanum luteum és 5. nigrum
szőlő Vitis vinifera
szulák Convolvulus arvensis
tavaszi viola Cheiranthus cheiri
tárkon(y) Artemisia dracunculus
tátika Antirrhinum május
tátika Linaria vulg.
tátóka Antirrhinum május
tátoka Linaria vulg.
tavaszi viola Cheiranthus cheiri
tejesfű Euphorbia esula
tekerguca Cucurbita sp.
tengeri hagyma Crinum bulbispermum
térébuza Zea mays
tomoriska Tamarix tetrandra
torma Armoracia lapathifolia
törökszekfű Dianthus barbatus
trifoj Trifolium repens, T. pratense
tulipánt Tulipa gesneriana
tüzes tulipánt Lilium candidum
tyúkhúr Stellaria media
tyúkvirág Picris hieracioides
tyúkvirág Taraxacum off.
udvar seprű Kochia scoparia
(úri gallér) Iberis umbellata
úri labada Atriplex hortensis
úri virág Zinnia elegáns
útifű Plantago major, P. media
útilapi Plantago major
útilevél Plantago major
üröm Artemisia vulgáris
vad csombor Ballota nigra
vad csombor Melissa officinalis
vadcsombor (?) Prunella grandiflora
vad fodorka (?) Agrimonia eupatoria
vadkapor Seseli annuum
vadkapor Daucus carota
vadkörte Pyrus pyraster
vad labada Amaranthus chlorostachys
vad laboda Atriplex patula
vad lucerna Galega officinalis
vad lucerna Lotus corniculatus
vad lucerna Medicago falcata
vad lucerna Melilotus officinalis
vad rozmaring Galium aparine
vadsóska Rumex spp.
vadszőlő Vitis sylvestris
vad szöllő Solanum luteum és S. nigrum
vérehulló fecskefű Chelidonium május
vérrel folyó fecskefű Chelidonium május
vérrel hulló fecskefű Chelidonium május
vízi csercsés Impatiens walleriana
zab Avena sativa

 

Összefoglalás

A madéfalvi veszedelem (1764) után átmenetileg Moldvába menekült, majd Bukovinában öt, ill. négy községben otthonra lelt székelyeket 1941-ben Bácskába telepítették. Innen alig több mint három év múlva menekülniük kellett. Hosszas hányódás után Dél-Tolna és Észak-Baranya területén, valamint Bajától délre eső községekben leltek új otthonra. Az előbb említett faluk az utóbbi évtizedekben népes rajt bocsátottak ki a fővároshoz közeli Érdre (Érd-Postástelep). A garai (Bács m.) és érdi, hadikfalvi származású székelyek több generációja között végzett gyűjtésünk eddigi eredményeit közöljük. Elsősorban a növénypéldány alapján meg­határozott mintegy 170 fajt, de azokat a növényeket is, melyeket eddig még nem sikerült azonosítanunk, s ezek több mint 250 népi növénynevét. Fölsoroljuk az egyes növényekkel kapcsolatos isme­reteket, fölhasználási módokat, szólásokat, hagyományokat­szokásokat és hiedelmeket is. Az összehasonlító etnobotanika eredményeinek bemutatásával az összefüggések, kulturális egy­másra hatások vizsgálatát kívántuk előmozdítani.

 

Segítőtársaink voltak

NP Nagy Pál »1885+1970 (Gara)

BE Nagy Pálné, Balog Emerencia *1889 +1975 (Gara) gyermekeik és házastársaik:

NG Miklós Lajosné, Nagy Gizella *1922

NZs Antal Antalné, Nagy Zsuzsi *1925 +1980 (Gara)

AA Antal Antal 1916 +1988 (Gara)

NV Nagy Vilmos 1925+1977 (Gara)

AK Nagy Vilmosné, Antal Katalin 1924 (Gara)

NA Csobolya Lázárné, Nagy Apolló 1927 (Gara)

LT Fazekas Boldizsárné, Lukács Preszti 1898 (Gara)

PF Pál Fábiánné, Lovász Trézsi? (Gara)

BA Lovász Boldizsárné, Brétyik (Brétik) Anna 1902 +1988

(Gara) TV Csiki (Csernik) Ferencné, Tímár Veronika * 1914   +1988 (Érd) leánya:

CsG Nagy Józsefné, Csíki Gizella 1942 (sz. Horthyvára -Érd)

NB Csíki Petemé, Nyisztor Balbina 1918 (Varasd-Érd)

GP Galambos Péter 1922 +1996 (Varasd-Érd 196l-től)

IR Galambos Péterné, Illés Regina 1925   (Varasd-Érd 1961 óta)

EÁ Illés Imréné, Erdős Ágota 1929 (Tevel-Felsőnána-Érd)

DV Domokos Vilmos 1932 DB Domokos Vilmosné, Domokos Bregita 1937

SR Szabó Jánosné, Sánta Rozál *1900 (Gara)

Sok, szíves segítségüket ezúton is köszönjük!

Külön köszönettel tartozunk Kóka Rozáliának a kézirat gondos javításáért. Észrevételeit, kiegészítéseit hálásan köszönjük.

 

Irodalom

ALBERT Gábor

1983  Emelt fővel. Budapest

BALLA Péter

1935 Népzenei gyűjtés a bukovinai magyar falvakban.  Ethnográfia,46, 126-141.

BOSNYÁK Sándor

1977 A bukovinai magyarok hitvilága. I. Folklór Archívum, 6, 5-247. 1982 A gyimesvölgyi magyarok hitvilága. Folklór Archívum, 14, 68-157.

1984   A bukovinai magyarok  hitvilága. II. Folklór Archívum, 163-213.

CSAPODY Vera, PRISZTER Szaniszló

1966 Magyar növénynevek szótára. Budapest

CSERMÁK Géza

1949 Istensegítsiek állatorvoslása. Ethnográfia, 60, 236-266.

CSOMA Gergely

2000   Varázslások és gyógyítások a moldvai csángómagyaroknál.

Pomáz CSŰRY Bálint

1933 Növénynevek Bogdánfalváról. MNy 29, 249-251, 316-321.

DÉGH Linda

I960 Kakasai népmesék. I - II. UMNGy, IX. Budapest

ERDÉLYI Zsuzsanna

1976 Hegyet hágék, lőtőt lépek. Budapest

FORRAI Ibolya

1989 Népi írásbeliség a bukovinai székelyeknél. Budapest

GÁLFFY Mózes, MÁRTON Gyula

1987 Székely nyelvföldrajzi szótár. Budapest

GÁSPÁR SIMON Antal

1986 Az én szülőföldem, a bukovinai Istensegíts. Budapest Gelencei orvosló könyvecske, 1. FiALÁSZNÉ, ZELNIK K. 1992.

GIRAULT, Louis

1984 Kallawaya (Guérisseurs itinerants des Andes. Rechereches sur les pratiques médicinales et magiques). Paris

GRYNAEUS Tamás

1991  Nagy Pálné Balog Emerencia hadikfalvi (garai) gyógyítóasszony. MFMÉ, 1, 95-144.

1997 Medicus curat, natura sanat. (Kommentár Koltay Erika cikké­hez) Komplementer medicina, 1, 13.

GUB Jenő

1993 Adatok a Nagy-Homoród és a Nagy-Küküllő közötti terület népi növényismeretéhez. Néprajzi Látóhatár, 2, 95-110.

1994Növényekkel kapcsolatos hiedelmek és babonák a Sóvidéken.Néprajzi Látóhatár, 3, 193 -198.

1996 Erdő-mező növényei  a   Sóvidéken  (Fűben-fában   orvosság). Korond.

FIALÁSZNÉ ZELNIK Katalin

1981  Adatok a  -moldvai magyarok gyógynövény-használatához. Gyógyszerészet. 25, 361-367.

1987 Moldvai csángó növénynevek. Magyar Csoportnyelvi Dolgozatok, 36. Budapest

HALÁSZNÉ ZELNIK Katalin (szerk.)

1992  Gelencei  orvosló  könyvecske (Kézirat   a  XVIII.   századból). Lakitelek

HALÁSZ Péter

1973 „Az én édeszemnek dombon ülő háza." A csángó épületekről. Tiszatáj, 27, 52-58.

1981 Magyarfalu helynevei. Magyar Névtani Dolgozatok, 19. sz.

1983 Lészped helynevei. Magyar Névtani Dolgozatok, 26. sz.

HOPPÁL Mihály

1976 Széki hiedelemtörténetek.. Folklór Archívum, 5, 63-92.

HORGER Antal

1908 Hétfalusi csángó népmesék. MNGy, Új folyam, X.

KALLÓS Zoltán

1966 Ráolvasás a moldvai és gyimesi csángóknál. Műveltség és Hagyomány, 8, 137-156.

1970 Balladák könyve. Bukarest

1973 Új gúzsalyam mellett. Bukarest

KÓCZIÁN Géza, PINTÉR István, SZABÓ László Gy.

1975  Adatok a gyimesi csángók népi gyógyászatához. Gyógyszerészet, 19, 226-230.

KÓCZIÁN Géza,  PINTÉR István,  GÁL Miklós,  SZABÓ  István,  SZABÓ László

1976 Etnobotanikai adatok Gyimesvölgyéből. Bot. Közlem., 63, 29-35.

KÓCZIÁN Géza, SZABÓ István, SZABÓ László

1977  Etnobotanikai adatokKalotaszegról. Bot. Közlem., 64, 23-30.

KOLTAY Erika

1997 Megjegyzések a magyar természetgyogyaszat intézménytörténetéhez. Komplementer Medicina. 1,9-12.

LÁSZLÓ Mihály

1877 Tájszók. Bukovinaiak. NYR, 6, 472, 525.

LŐRINCZ Imre

1986  A bukovinai Istensegítstöl a völgységi Majosig.

MÁRTON Gyula

1969 A moldvai csángó nyelvjárás román kölcsönszavai. Budapest

MÉSZÁROS Sándor

1987  A kék hegyeken túl... Budapest

MÉSZÁROS Ágnes

1998 Népi gyógyítás Székelyvarságon.   Barth J. (szerk.): Havasalja havasa. Kecskemét. 391- 468.

MIKECS László

1941 Csángók. Budapest

MIKLÓSSY V. Vilmos

1978 Festőnövények a csíki háziiparban.   Népismereti Dolgozatok,91-100.

1980 Csíki népi sebtapaszok. Népismereti Dolgozatok, 60-63.

MOESZ Gusztáv

1908 Székely és csángó növénynevek. MNy, 4, 29-34.

MURÁDIN László

1967 Adatok a muskátli elnevezéseinek szóföldrajzához. NyIrK, 11,75-81.

NYÍRI Antal (szerk.)

1993 A Müncheni Kódex magyar-latin szótára. Budapest

PÁLFALVI Pál

2000 Növények a csíkszentdomokosi ember- és állatgyógyászatban. (Internet, hivatkozás az adatok sorszámával.)

PÁL András

1908 Csángó növénynevek. Nyőr, 37, 376-7, 379-380.

PENAVIN Olga

1962 Erdő, mező virágai Baranyában és Szlavóniában. Nyőr, 86, 439-442.

1975  Népi gyógyászat Kórógyon. Hungarol. Int. Tud. Közlem., 7, 99-118.

PENAVIN Olga, MATIJEVICS Lajos

1980  Székely szójegyzék. Újvidék

PETRÁS Ince 1. ROKONFÖLDI

PÉNTEK János, SZABÓ T. E. Attila

1976 Egy háromszéki falu népi növényismerete.    Ethnográfia, 87,203-225.

PÉNTEK János, SZABÓ T. Attila

1985 Ember és növényvilág (Kalotaszeg növényzete és népi növény­ismerete). Bukarest

PINTÉR István, SZABÓ István, KÓCZIÁN Géza,  GÁL Miklós,  SZABÓ László

1975 Kultumövény-tájfajták,   vad   növényfajok   és   etnobotanikai adatok gyűjtése a Kászoni medencében. Agrobotanika, 16, 123-137.

RAB János

1982   Újabb népgyógyászati adatok Gyimesből. Gyógyszerészet, 26,325-333.

1991 Hagyományos gyógynövényismeret Gyergyóban. Gyógyszerészet, 35, 373-380.

RAB János

2001 Népi növényismeret a gyergyói medencében. Csíkszereda

RAB János, TANKÓ Péter, TANKÓ Magdolna

1981  Népi növényismeret Gyimesbükkön. Népismereti Dolgozatok,23-38.

ROKONFÖLDI (Petrás Ince)

1878 Csángó gyümölcsnevek. Nyőr, 7, 382-3.

SEBESTYÉN Ádám

1972    A    bukovinai   andrásfalvi   székelyek   élete   és   története Madéfalvától napjainkig. Szekszárd

SZABÓ T. Attila

1940 A bukovinai Andrásfalva nyelvéből. MNy, 36, 271-9.

TAMÁS Menyhért

1981 Vigyázó madár. Budapest

1983 Holtág. Budapest

1984 Esőrácsok. Budapest

1985 Mérleges idő. Budapest

1986 Előcsend. Budapest

1989 A Szent Anna-tó regéje. Budapest

VARGA János

1996 Erdélyi népi állatgyógyítások, hiedelmek. Jákotpuszta

WICHMANN, Yrjö

1936 Wörterbuch des ungarischen moldauer nordcsángó-, und des hétfaluer Csángődialektes. Helsinki


Jegyzetek:

  1. Hadikfalvi, igízet elleni ráolvasás részlete. Bosnyák 1984. 37.
  2. A hadikfalvi dialektusban méz = cukor, mé(h)méz = méz.
  3. E megjelölésen nem kell megbotránkozni. Az egyik leggazdagabb ethnobotanikai gyűjtemény, L. Girault műve, részletesen leírja a kallawaya nép­csoport növényismeretének (több mint 900 faj!) rendező elveit.
  4. „Az állatok általában sűrűn szerepelnek a székelyek növényneveiben". (Moesz 1908, 30)
  5. „A vízi, mocsári növényeket a béka jelzővel szeretik megjelölni". (Moesz 1908, 29)
  6. „A kutya szóval... a közönségesebb, útszéli növényeklet jelzik". (Moesz 1908, 30)
  7. vö. „Ló jelzővel látják el azokat a... növényeket, melyeknek rendesen nagy termetük van és ellentétben állnak valamely hozzájok hasonló szebb, vagy érté­kesebb növénnyel". (Moesz 1908,30)
  8. „Igen sok növény nevéhez odateszik a vad jelzőt. E megkülönböztetéssel e növényeket szembehelyezik a hozzájok hasonló és rendesen velők rokon kerti vagy gazdasági növényekkel" (Moesz 1908, 29). Vö. fent, Primula verisről „ilyen van szelídített és, virágüzletbe"
  9. Erről 1. Koltay 1997, Grynaeus 1997.
  10. Zárójelben a Hadikfalván még nem, vagy bizonytalanul ismert-használt nevek, valamint a [hangtani] variációk.

 

 

   
Előző fejezet Következő fejezet