Schüler - Diákok

Akikre büszkék vagyunk

50 éves iskolánkban először 1960-ban érettségizett 17 fő (16 nappali és 1 magántanuló). 2006-ban immár 74 osztály 1812 tanulója tett sikeres érettségi vizsgát, és 2002 óta 112 tanulónk a magyar mellett a német érettségi oklevelet is megszerezte. Reprezentatív felméréseink szerint a 10 évnél régebben érettségizett osztályokban a diplomások aránya 85-90%! Örömmel értesülünk volt tanulóink eredményeiről, sikeres pályákról, ragyogó karrierekről. Alábbiakban - a teljesség igénye nélkül -röviden méltatunk néhány volt tanárunkat, illetve volt tanulónkat, akik pályafutásuk során sikeresebbek voltak és átlag feletti eredményeket értek el.

Dr. Schwalm Pál (1918-2001)

Iskolánk alapító igazgatója. Vaskúti sváb családból származott és egyetemi tanulmányai után a bajai III. Béla Gimnáziumban kezdett tanítani. 1956-ban a kultuszminisztérium megbízásából hívta életre a német nyelvű gimnáziumot. 1975-ben nyugállományba vonul, ezután 1977-ben doktorál, témája a vaskúti sváb nyelvjárás komplex elemzése. Haláláig - az országot járva - végzi a magyarországi németség kultúrkincsének gyűjtését, ennek eredményeit több mint 30 kötetben jelenteti meg. Publikációi nagy érdeklődést és elismerést váltottak ki. Számos magas kitüntetést kapott, többek között a német szövetségi elnök által adományozott német középkeresztet.

Dr. Kiefer Ferenc

1931-ben született Apatinban. Matematika-fizika, később francia-német szakon szerzett diplomát. Iskolánkban 1957-1961-ig tanított, majd a fővárosban töltött be fontos munkaköröket, és gyorsan haladt előre tudományos karrierje is. 1971-ben már a nyelvtudományok kandidátusa, 1979-ben nagydoktora. 1982 - az ELTE nyelvészeti tanszékén egyetemi tanár. Több kurzust tart külföldi egyetemeken, pl. Párizsban, Stockholmban, Bécsben. Hosszú éveken át volt az MTA Nyelvtudományi Intézet tudományos főmunkatársa, majd 1992-ig, nyugdíjazásáig főigazgatója. 1995 óta a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Több egyetem díszdoktora. Elsősorban a szemantika és matematikai nyelvészet területén alkotott maradandót. Számos publikációja mellett több könyvet írt, melyek német, francia és angol nyelven is megjelentek. Mint professzor még mindig aktív, számos külföldi egyetemen is tart még kurzusokat.

Dr. Richnovszky Andor (1932-1993)

Biológia-kémia szakos tanárként több éven át volt iskolánkban óraadó tanár. Kiváló pedagógus, színes egyéniség volt. 1957-1984-ig volt a Herman Ottó Kollégium igazgatója, majd a helyi főiskolán tanított haláláig. Disszertációját a hazai csigafaunából írta, ennek kibővített anyagából állította össze a Magyarország puhatestűinek határozóját. Ebből a témából számtalan publikációja is megjelent.

Heckenberger Péter (érettségizett: 1960)

Érettségi után tanítói, majd német tanári oklevelet szerzett. Nyugdíjazásáig pedagógusként dolgozott, leghosszabb ideig szülőfalujában: Nemesnádudvaron. Korszerű tanítási módszerei nyomán jelentősen javult a német nyelv tanításának hatékonysága. 10 éven volt német nemzetiségi szakfelügyelő. A tanítás mellett aktívan részt vett a falu kulturális életében, kórust, tánckart szervezett, gyűjtőmunkát végzett. Könyvben is megjelenteti szülőfaluja történetét, melyben az ottani németség sorsának alakulását is feldolgozta. Tevékenységét több kitüntetéssel ismerték el.

Hoffmann Regina, dr. Hessky Regina (érettségizett: 1961)

 Az ELTE-n végzett angol-német szakon, és itt is kezdte pályafutását a német tanszéken. Jelenleg az ELTE Germanisztikai Intézetében mint nyugalmazott, a Károli Gáspár Református Egyetemen pedig rendes egyetemi tanárként dolgozik. Némettanárok generációit tanította. A nyelvészet valamennyi ágában otthonosan mozog, de kutatási területei inkább a frazeológia és lexikológia, ezekben a témákban száznál több publikációja és több könyve jelent meg. Főszerkesztője volt a legújabb magyar-német, és német-magyar nagyszótárnak.

Schőn Mária (érettségizett: 1961)

A Szegedi Tudományegyetemen végzett magyar-német szakon. Tanított a bátaszéki, a kalocsai gimnáziumban, majd szülőfalujában, Hajóson is. Nyugdíjba vonulása után folytatta a helyi németség kultúrkincsének gyűjtését, de elsősorban a szellemi örökséget: dalokat, meséket, mondákat, természeti megfigyeléseket stb. Ebből a témából több könyve is megjelent. Fő műve a „Schwäbisches Erzählgut aus Hajosch". Az általa vezetett népi kórussal is már sok sikert aratott. Tevékenységéért többször kitüntették.

Márton Hajnalka dr. (érettségizett: 1965)

A Szegedi Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát 1972-ban. 1979-ben gyermekgyógyászatból szakvizsgázik, majd különböző fontos beosztásban végzi gyógyító tevékenységét. 1996-tól a Debreceni Orvostudományi Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum, Családorvosi Tanszékén egyetemi adjunktusként végez oktató és kutató tevékenységet. Kiterjedt felvilágosító munkája mellett tucatnyi publikációja jelent meg, többek között jelentős gyermek-tüdőgyógyászati témákból.

Biczó Piroska dr. (érettségizett: 1967)

Az ELTE történelem-német szakán végez, később ugyanitt régészetből és néprajzból is diplomázik. Pályáját a Kiskunhalasi Múzeumban kezdi, majd Kecskeméten folytatja, mint középkoros régész. Legjelentősebb feltárásai a kecskeméti Kossuth-téri, illetve a bátmonostori kolostor területén végzett ásatások. 1987 óta Magyar Nemzeti Múzeum középkori osztályának tudományos főmunkatársa. 1994 óta vezeti a székesfehérvári koronázótemplom és királyi temetkezőhely régészeti kutatásait és ma is ez a legfontosabb szakmai munkája. Tucatnyi önálló publikáció és több szakkönyv társszerzője.

Salamon Mária dr. (érettségizett: 1969)

Német-francia szakos gimnáziumi tanárként a székesfehérvári gimnáziumban tanít. A tanítás mellett elsősorban a nyelvtanítás módszereinek hatékonyságával foglalkozik, diákjaival kiemelkedő eredményeket ért el. Doktori disszertációjával - mely Petőfi Sándor francia kapcsolatait tárta fel - nagy elismerést aratott. Legjelentősebb kitüntetése a francia Akadémiai Pálma Rend lovagi fokozata.

Knipf Erzsébet dr. Komlósi-Knipf Erzsébet (érettségizett: 1970)

 Garai sváb családból származik. 1974-ban diplomázik magyar-német szakon. 1993-ban kandidátus, 2001-ben habilitál. Munkahelyei a pécsi Janus Pannonius majd a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem német nyelvészeti tanszéke, ahol 1996 óta tanszékvezető egyetemi tanár. Főbb kutatási területei a szóképzés, a rétegnyelvek és a kétnyelvűség problematikája. A kiemelkedő publikációs munkássága mellett aktívan részt vesz a nemzetközi szakmai életben, különböző szakmai testületekben, de közéleti tevékenysége is jelentős.

Wicker Erika dr. (érettségizett: 1973)

Az ELTÉ-n végez régészet-német szakon, később ugyanitt doktorál. 1978-1995-ig a kiskunhalasi Thorma János Múzeum igazgatója, 1995 - megyei múzeumigazgató, 2000 - a Katona József Múzeum és Kecskemét régész-főmuzeológusa, emellett aktív közéleti tevékenységet is folytat, többek között az Országos Német Kisebbségi Önkormányzat tagja.

1978-tól mintegy 35 régészeti feltárást vezet megyénkben, ezek össznagysága kb. 120000 m2. A legeredményesebbek a szarmata települések és temetők, avar kori temetők, Árpád-kori települések feltárása volt. Publikációinak száma meghaladja a százat. Az általa rendezett mintegy 15 kiállításból, a kunbábonyi avar fejedelem leleteinek állandó kiállítása komoly szakmai kihívást jelentett számára.

Guth László dr. (érettségizett: 1974)

Először a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen agrármérnöki, majd a Közgazdaságtudományi Egyetemen közgazdász-tanári oklevelet szerez. Jelenleg a gödöllői Szent István Egyetem főtitkára, tanszékvezető egyetemi docense, valamint a budapesti Vállalkozói Akadémia igazgatója. A mezőgazdaság-tudomány doktora és a közgazdaság-tudomány kandidátusa. Oktatói tevékenysége mellett kutatói munkát is folytat, főbb területei az élelmiszergazdaság és a háztartásgazdaság. Eredményeit számos publikációban, egyetemi jegyzetben, szakkönyvben jelentette meg. 2003-ban a Magyar Köztársaság Lovagkeresztjével tüntették ki.

Hauth Adelheid, dr. Manz Adelheid (érettségizett: 1975)

 Német-földrajz szakos gimnáziumi tanári oklevelet szerez. Pályáját iskolánkban kezdte, majd 1991-ben a bajai Eötvös József Főiskola nemzetiségi tanszékére kerül. Fő tevékenysége a német nemzetiségi hallgatók nyelvoktatása. Publikációiban is ennek a témának a módszereit, ezek hatékonyságát elemzi. Doktori disszertációját a helyi németség nyelvi szokásairól írta.

2005 óta főiskolai docens, tanszékvezető. Éveken át volt aktív szerkesztője a bajai rádió német nyelvű adásának.

Knáb Erzsébet dr. (érettségizett: 1976)

A németországi Greifswaldban szerzett német-történelem szakos tanári oklevelet. Három évig tanított gimnáziumunkban, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a bajai Eötvös József Tanítóképző Főiskolán tanított. 1994 óta a Magyarországi Németek Általános Művelődési Központ igazgatója. Igazgatói tevékenysége alatt intézményünk oktatási központtá bővült, óvodával, általános iskolával, továbbképzési intézettel, szakközépiskolával és közművelődési intézettel. A 2000-ben aláírt kormányközi egyezmény alapján iskolánk diákjai az érettségi vizsga után a németországi és a magyarországi érettségi bizonyítványt is megszerzik. Vezetői munkája mellett aktív közéleti tevékenységet folytat, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata külügyi alelnökeként különösen a német-magyar együttműködés területén tevékenykedik. Munkáját a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével és a Németországi Szövetségi Köztársaság Érdemkeresztjével ismerték el.

Kamp Salamon dr. (érettségizett: 1977)

Gyermekkorától kezdve tanul zongorázni és orgonálni.A pécsi egyetemen ének-zene és népművelés szakon diplomázik, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola karvezetés szakát végzi el. A bécsi Zeneakadémián is folytat tanulmányokat. Ekkorra már komoly kórus-szervezői és karvezetői tapasztalata van. 1987 óta a Deák-téri evangélikus templom Lutheránia Ének- és Zenekar karnagya, az Evangélikus Egyház országos zeneigazgatója. Hat évig a debreceni Kodály Kórus karnagya. A kórusvezetés mellett, ismertek egy-egy zeneszerző vokális életművét bemutató sorozatai, pl. Haydn, Mozart, Bach stb., vagy a rendkívüli technikai nehézségeket támasztó kortárs művek megszólaltatása is. Jelenleg a Zeneművészeti Egyetem egyházzene tanszakán is tanít. Tevékenységét számos publikáció, lemez- és CD-felvétel is dicséri és több kitüntetéssel ismerték el.

Kenéz Kíra (érettségizett: 1993)

Német-angol szakos tanári diplomát szerez Szegeden. Pályája kezdetén több nemzetközi cégnél folytat menedzseri és kommunikációs tevékenységet. Terhessége alatt rádöbben, hogy e „területen" számos téma nincs még feldolgozva. Hatalmas munkával egymás után jelennek meg könyvei: „Várandósok könyve", „Babavárók naplója", „Az első 12 hónap titkai", „Fogyásról és a jó közérzetről szülés után". A könyvírás mellett jelentős a publicisztikai tevékenysége is. Élettársával együtt könyvkiadói vállalkozást működtet.

Szellemi kincsestárunkat felkutatta: Striegl István

Az első években...

a Frankel első épülete"

Az első években iskolánk élete egybefonódott a III. Béla Gimnázium életével. Az ő épületük földszintjén kaptunk helyet (a bejárattól jobbra és balra). Bár megvolt kis közösségünk külön tere, kémia- és tornaórákra átruccantunk a bélások „felségterületére". Mivel az alapító tanári testület kicsi volt, a befogadó iskolától „vettünk kölcsön" tanárokat. Kémiából, matematikából, testnevelésből és magyarból hoszszabb-rövidebb ideig közös tanáraink voltak. A kezdeti hőskor idején gimnáziumunk polihisztor tanárokat nevelt nekünk. Kiefer tanár úr zseniálisan tanított történelmet, művészettörténetet, logikát, pszichológiát szakjai, a matematika és fizika mellett. Sőt egy időben madrigálkórust alakított. Még így is vasút melletti középiskolából át kellett hozzánk zarándokolnia Istók tanár úrnak, ha irodalmat akart nekünk tanítani. Aztán volt később olyan idő is, mikor a mi iskolánk adott igazgatói a „Bélának" Schwalm tanár úr személyében.

A II. évfolyam hajósi diákjai első osztályban

A tanulás kétségbeejtően reménytelenül és nehezen indult. Mintha nem látszott volna még, hogy pontosan milyen legyen az iskola jellege minden részletében. Időbe tellett, mire felmérték, hogy mit, milyen színvonalat lehet ill. kell követelni tőlünk diákoktól. A németesen precíz szakmaisággal fogalmazott biológia és földrajz könyvek például Németországból érkeztek. Csoda, hogy a „der Schrank, der Tisch" szintnél tovább alig jutott általános iskolai némettudásom számára nem nyílt ablak e tudományok rejtelmeibe? Akkor adtak „sűrített" és nyelvileg könnyített ismereteket egy kis jegyzetben. Kiefer tanár úr lefordította a magyar gimnáziumi történelemkönyveket, és választás elé állított bennünket, hogy melyikből akarunk tanulni. A bátrabbak aláhúzták a lényeges mondatokat a magyar könyvben, megkeresték megfelelőiket a németben, aztán nekiveselkedtek a megtanulásuknak. Bemagoltunk egész könyveket. Későbbi életem számára nem is bizonyult haszontalannak ez a nyelvtanulási módszer.

A Frankelos egyenruha

Nekünk, hajósiaknak az előmenetel kétszeresen is nehéz volt, mivel svábföldi dialektusunk olyannyira „elrugaszkodott" az irodalmi nyelvtől. Mindig irigyeltük összes osztálytársunkat, akár a Duna innenső, akár túlsó oldaláról érkeztek, hogy az ő nyelvük mennyire hasonlóan szól a „némethez". Ők egy kis igazítással máris benne voltak a német nyelvben.

A sok-sok kínlódás, ha üggyel, ha bajjal is, a negyedik év végére csak meghozta gyümölcsét. Máig öröm tölt cl, hogy nemcsak német irodalomból, nyelvből és történelemből, hanem matematikából és fizikából is német nyelven tettünk érettségit. Sőt az orosz írásbelit oda-vissza németül kellett megremekelnünk. Nem is voltak az egyetemi stúdiumok alatt nyelvi problémáim sose, miközben pedig társaim közül többen szótározva tanultak.

Petri Béla tanár úr egyik földrajzórája

Az iskolai élet ideális volt a jelenlegihez képest. A napi öt-hat óra elegendő munkát adott, de nem terhelt túl bennünket. Természetes, a diákhoz igazodó léptéke volt a munkának. Futotta az időből nemcsak a tanulásra, de a „játékra" is. „játszani is engedd" mindenkori diákodat! - szerintem ennek az elvnek kellene mindenkor érvényesülnie a pedagógiában, hogy a pihenés után különös, meglepő dolgokat lehessen alkotni. Kedves földrajztanárunk, Petri Béla bácsi egy csomó órára kivitt bennünket a Dunára, csak úgy, természetet nézni.

Akár filmesztétikai oktatásnak is beillett a rendszeres időközönként mindig az 5-6. órába beiktatott iskolai mozilátogatás. Az ország minden részét megmutatta nekünk Kiefer tanár úr az egyhetes kirándulásokon, melyek mindig a szorgalmi időben voltak.

Úgy gondolom, jó bölcső volt a Frankel, mint általában a kis közösségek. Szorosra kötődhettek bennük a kötelékek. Hiszen valami csak megérlelte azt, hogy ma is kedvünk telik minden évben összegyűlni osztálytalálkozóinkra.

(1999)

Schőn Mária
1957-1961

Grußworte an das 50 jährige Gymnasium in Baja

50 Jahre ist nicht nur im Leben eines Menschen ein Meilenstein, sondern auch im Dasein einer Ausbildungseinrichtung, namentlich unseres ehemaligen Leo Frankel deutschsprachigen Gymnasiums. Das Gymnasium wurde in einer Zeit ins Leben gerufen, als es noch nicht selbstverständlich war - so wie es heute Gott sei Dank schon ist - dass zweisprachige Bildungseinrichtungen in einem Land wie Ungarn, willkommen sind, ja noch mehr, dringend gebraucht werden. Welten trennen die sozioökönomische Situation Ungarns von damals und die von heute.

Was bedeutete dieses Gymnasium vor 50 Jahren den deutschsprachigen Menschen der Umgebung, den Ungarndeutschen in der Batschka und was bedeutet es heute, dass in Baja eine deutsche Schule der Bundesrepublik Deutschland tätig ist und dass hier zwei Abiturprüfungen, eine deutsche und eine ungarische nach Abschluss des Gymnasiums, erworben werden kann? Der Weg von damals zu heute war eher holprig als eben, die Hürden, die man überwinden musste, waren immer höher gestellt, aber es lohnte sich, schon damals lohnte es sich...

Damals bedeutete die Zulassung dieser Ausbildungsstätte für die Ungarndeutschen der umliegenden Ortschaften und auch für viele andere nicht ungarndeutscher Herkunft, die ihre Kinder hierher schickten, eine wieder gegebene Möglichkeit, die Nachkommen in deutscher Sprache zu sozialisieren, ihnen die Möglichkeit zu geben, das Abitur in deutscher Sprache abzulegen, aber auch, die teilweise verdrängte oder stigmatisierte Sprache der deutschen Minderheit aus verschütteten Gründen hervorzuholen, diese neu zu beleben. Ich möchte hier erinnern, dass dies noch die Jahre waren, als der sprachliche familiäre Hintergrund, die primäre Sozialisation in den ungarndeutschen Familien der Batschkaer Ortschaften zum Großteil noch durch die deutsche Sprache geprägt war.

Ein zweisprachiges Gymnasium zu besuchen, bedeutete für uns Schüler damals ein Privileg: insbesondere für jene Schüler, die aus den Reihen der Minderheiten kamen und auch für jene, die aus der Schicht der Intelligenz kamen: die Sprache, Literatur und mindestens Segmente der deutschen Kultur und Geschichte kennen zu lernen, war in der damaligen Gesellschaft nicht selbstverständlich wie es heute ist. Und nicht zu vergessen: Deutsch war in jener Zeit neben dem obligatorischen Russisch noch die Fremdsprache Nummer eins, Englisch war noch weniger verbreitet.

Doch zurück zur Grundbestimmung der Schule: Sie war das Gymnasium in erster Linie für die mehrere Jahrzehnte zum Schweigen verurteilte Minderheit der Umgebung, die orientierungslos, fast sprach-und identitätslos ihren Weg, ihr Fortkommen suchte und sich der Situation anpasste, dass alle sozialen Auftsiegschancen einzig an das vollkommene Beherrschen der ungarischen Sprache gebunden waren. Mit diesem Gymnasium wurde ein Zeichen gesetzt: Ein Zeichen zur Anerkennung der Sprache dieser Minderheit, ein Zeichen zur Ermutigung dieser Minderheit, sich wieder zu dieser Sprache bekennen zu dürfen. Mit diesen zweisprachigen Gymnasien im Lande - es gab drei von ihnen in den von Ungarndeutschen am dichtesten bewohnten Regionen - begann die Möglichkeit zum Wiederaufbau der verlorenen, verdrängten Identität, vor allem für die ungarndeutschen Eltern, die sich in jenen Jahren noch als Bürger zweiten Ranges erlebt hatten.

Alsbald stellte es ich heraus, dass diese Gymnasien in einem gewissen Sinne elite Gymnasien waren, deren Absolventen die Hürden an den Zulassungsprüfungen der Universitäten und Hochschulen leicht schaffen konnten und somit die Chance zu einem sozialen Aufstieg bekamen.

Dafür danken wir allen unseren ehemaligen Lehrerinnen und Lehrern, den Entscheidungsträgern, die den Mut zu diesem Schritt, das Gymnasium ins Leben zu rufen, gewagt hatten. Ohne sie wäre heute in dieser Stadt keine deutsche Auslandsschule, keine international anerkannte zweisprachige Bildungsstätte mit hervorragendem Lehrpersonal aus dem In- und dem deutschsprachigen Ausland, keine ausgezeichneten zweisprachigen Schüler, die an landesweiten Wettbewerben erfolgreich teilnehmen und nach dem Abitur im deutschsprachigen Ausland und auch hierzulande an den Universitäten Karriere machen, somit den guten Ruf dieses Gymnasiums weiter tragen werden.

Dr. Elisabeth Knipf

Tónikaságom története

Olyan gyorsan ment minden, hogy ennyi év távlatából már nem tudom időrendbe tenni az eseményeket, bár az apró részletek hihetetlen élénkséggel mozaikként bukkannak elő, ahogy megpróbálom felidézni őket. Még a fülemben csengenek tanító nénim szavai, amikor látva anyu aggodalmát és az én megszeppenésemet ezt mondta: „Biztosan nagyon jó iskola lesz ez a Marikának, az alapokat megkapta itt tőlem az általánosban, jó nyelvérzéke van, valahogy a kollégiumba lenne jó bejutni, az iskolába felveszik, attól nem félek..."

A nyári szünet abban az évben mintha a szokottnál is rövidebb lett volna, és máris 1967 szeptemberét írtuk.

Alig hittem el, hogy középiskolás bajai diák vagyok. Osztálytermünk a Béla gimnázium földszinti folyosójának végén bújt meg a sötétben. Itt mindig félhomály volt, akkor is, amikor hétágra sütött a nap. Bent az osztályban valamivel jobb volt a helyzet, mert oda a szomszédos paplak udvarára nyíló ablakokon át szűrődött némi fény.

Minden új volt és valahogy mégis ősrégi. Új iskola, új osztálytársak, új tanárok, legtöbbünk számára új lakóhely (város!), szülők helyett nevelőtanárok a koleszban.

Régi, szép épület, de belül kopott, nyikorgó padló, padok, székek és tábla fogadtak bennünket. Első nap, első németóra. Az iskola igazgatója, Schwalm Pali bácsi és Kőszegi tanár úr, az osztályfőnökünk együtt jöttek be az órára. Hamarosan megtudtuk az okát: osztályunk két csoportra osztva tanulja majd a németet. Az osztály fele marad Pali bácsival itt, a másik fele, ahova én is kerültem, megy Kőszegi tanár úrral a nyelvi terembe. Ebben én előre ösztönösen találtam számomra jót, mondván magamban: „De jó, nyelvi terem!!! Az csak valami nyelvtanulásra speciálisan kialakított hely lehet, ahol észre se vesszük, játszva válunk a német nyelv nagy tudoraivá."

Kezdtem kicsit gyanakodni, amikor Kőszegi tanár úr egy hatalmas kulcscsomót bogarászva elindult a folyosón abba az irányba, ahol még nagyobb volt a sötétség, mint a mi osztályunk előtt. Erre a sötét helyre rendeztek volna be egy modern nyelvi termet? De érik az ember gyerekét meglepetések - gondoltam. Hát érték...

Kinyílt az ajtó és elénk tárult teljes valóságában a nyelvi terem. Akkora volt, mint egy kisebb szoba. Tele volt zsúfolva ütött-kopott, összefirkált padokkal, melyekről nevek, átszúrt szívek, matek-fizika képletek árulták el, hogy régen sem voltak a diákok angyalok. A terem hátsó sarkában egy tucat hatalmas térképtekercs, középen régi szekrény, szemben tábla, mely szintén sok sikert és kudarcot ért már meg. Az illat, ami belépéskor fogadott, a legjobban arra hasonlított, amit a levéltárban éreztem egyszer, amikor a nagyapámmal elmehettem oda és végigsétáltunk egy olyan folyosón, ahol régi iratokból voltak a falak.

Nem mondom, enyhe csalódottságot éreztem, amikor letottyantam a középső padok egyikébe és valószínű megint találtam ki valami vigasztalót magamnak.

Most már nem kellene vigasz, határozottan tudom, tévedés volt azt hinni, hogy korszerűen felszerelt nyelvi terem kell ahhoz, hogy jól megtanuljunk németül, mert Kőszegi tanár úrtól csak az nem tanult meg németül, aki nem is akart. Olyan érdekes dolgokra nyitotta ki szemünket ebben a pici, öreg teremben, ami engem egy életre elkísér. Az egyik kedvencem a szóelemzés volt. Ízeire szedtük a szavakat, miután megkerestük a szó tövét, aztán jöhettek a zászlócskák, melyek a ragokat, képzőket szemléltették. Csak azért nem részletezem tovább, mert még strébernek hisztek. Úgy emlékszem, ezt az első órát is kimondottan élveztem. Bőven kicsengettek már, én meg még mindig a padban ültem gondolataimba mélyedve, amikor valaki megbökött és azt kérdezte:
"- Hi-hi-hi, ez te vagy?" - vigyorgott rám egy fiú.

Mint utóbb kiderült, ő Huber Józsi volt, csak akkor még név szerint nem ismertük egymást. A padra mutatott, amelyikben ültem és amelyre hatalmas betűkkel az állt belevésve, hogy

„HOLLERBUSCH, vagy HERGERÖDER ANTÓNIA."

Hogy pontosan mi volt a vezetéknév, már nem emlékszem, de őrizze továbbra is a tettes huncutságát a feledés jótékony homálya, és történetem szempontjából sem ez a lényeges. Könnyelműen rántottam egyet a vállamon és azt feleltem neki:
„- Persze, hogy én vagyok, most véstem ide frissen az első órán!"
„- Eltaláltam, jaj de jó! ANTÓNIA! TÓNIKA! TÓNIKA! SZIA TÓNIKA!" -nyargalt tovább újdonsült keresztapám hírül adva mindenkinek a történteket.

Akkor még ő sem gondolta, meg én sem, hogy ettől a pillanattól fogva a kis ódon, történelem előtti korú nyelvi terem az én másodszori megkeresztelkedésem színhelyévé lett. Négy éven át folyamatosan tartó boldog „Tónikaságban" éltem ezután, de azóta is szívet melengető érzés fog el, amikor megcsörren a telefon és valaki azt mondja a vonal másik végén, hogy:
„-SZIA, TÓNIKÁM!"

Várdomb, 2006. január 15.

Kiss Tamásné Újvári Mária
az 1971-ben érettségizett osztályból

Sehr geehrter Herr Striegl,

vor einigen Tagen erhielt ich von meiner Mutter Ihre Einladung an ehemalige Schüler des Frankel Gymnasiums. Vielen herzlichen Dank. Ich finde, es ist eine super Idee. Leider, kann ich persönlich am 13. 05. 06 nicht dabei sein. Wünsche aber allen Beteiligten ein gutes Gelingen und viel Spaß. Zu meiner Person ganz kurz, da Sie sich wahrscheinlich nicht mehr an mich erinnern können: Mein Mädchenname ist Andrea Illés, ich machte 1988 mein Abitur in der Klasse von Frau Pécsi. Sie war unsere Erdkundelehrerin.

Da ich seit ca. 17 Jahren in Deutschland lebe, habe ich wenig Kontakt zu ehemaligen Klassenkameraden. Aus diesem Grund kann ich keine Informationen über andere Ehemaligen geben.

Was meine berufliche Entwicklung angeht, hab ich nach einem kleinen Umweg über Architekturstudium eine Ausbildung zur Marketing- und Werbefachfrau gemacht. Anschließend arbeitete ich in einer Werbeagentur und einem Verlag. Gleichzeitig studierte ich Betriebswirtschaftslehre mit Schwerpunkt Marketing und machte meinen Abschluss als Dipl. Kauffrau. In diesem Jahr beginne ich ein Ergänzungsstudium um den internationalen Abschlussgrad MBA (Master of Business Administration) zu erreichen.

Nach einigen Jahren Berufserfahrung in diversen Verlagshäusern, bei einem IT-Unternehmen und meiner letzten Baby-Pause übernahm ich im 2005 als Nachfolgerin eine kleine Mediaagentur.

Im Mai wird in Deutschland eine neue Zeitschrift erscheinen, bei der wir als „Mitverleger" beteiligt sind. Im Bereich Markenunterwäsche/Dessous erscheint die deutsche Version der erfolgreichen holländischen Zeitschrift LACE. Außerdem arbeiten wir zurzeit an einem internationalen Projekt mit der Deutschen Post. Es ist ein aufregender Job und ich schätze mich glücklich, dass ich in meinem Alter und als Frau überall im Geschäftsleben (unabhängig von Land und Kultur) akzeptiert und respektiert werde.

Zu meinem privaten Hintergrund gibt es nicht so viel zu sagen. Mein Leben hatte genauso Hohen und Tiefen, wie bei jedem Menschen. Ich bin das zweite Mal verheiratet und habe vier Töchter (3, 10, 12, 15). Ich lebe seit zweieinhalb Jahren mit meiner Familie an der wunderschönen Nordseeküste in einem kleinen Kur- und Badeort - Sankt Peter-Ording. Nach einem großen Umweg, landete ich wieder bei der Sache, die ich bereits im Gymnasium vor hatte zu machen: Betriebswirtschaft.

Um eine Hochschulzugangsberechtigung für deutsche Hochschulen zu bekommen, musste ich in Deutschland das 13. Gymnasialjahr machen und deutsches Abitur ablegen. Ich hatte dafür allerdings überhaupt kein Verständnis und wollte mich kein bisschen anstrengen. Irgendwann, sprach mich meine Lehrerin in deutscher Literatur an und fragte mich, wo ich diese Kenntnisse in deutscher Literatur und Geschichte habe. Als ich sagte, wir hätten das Alles im Gymnasium in Ungarn gelernt, meinte sie, dass sich die meisten deutschen Schüler ein Beispiel davon nehmen sollten. Da war ich sehr stolz auf meine ehemalige Schule und auch sehr dankbar für die gute Ausbildung. Vor allem, weil ich mich ein Jahr lang praktisch gar nicht anstrengen musste. Vielen Dank an dieser Stelle an meine ehemaligen Lehrer und Lehrerinnen.

Ich hoffe, meine ehemaligen Lehrer und Lehrerinnen sind alle gesund und haben es bis heute nicht bereut, sich für diesen Beruf entschieden zu haben.

Des Weiteren hoffe ich, dass die geplante Feier ein riesengroßer Erfolg wird. Ich grüße alle meine ehemaligen Lehrer und Lehrerinnen und nutze die Gelegenheit, mich nach so vielen Jahren noch mal bei Ihnen zu bedanken.

Sollte ich in irgendeiner Form etwas für meine ehemalige Schule bzw. deren Schüler und Schülerinnen tun können (z.B.: Auslandspraktikum organisieren oder Auslandsstudium), lassen Sie es mich wissen. (Ist nur so eine spontane Idee.)

Viele Grüße nach Baja .

Andrea (Illés) Fischer

A Frankelos induló igaz története

„Fényesebb a nap sugára,

Hogyha rátekint Bajára,

Hol e büszke nóta járja,

És a német nyelv az úr..."

- hallani szeptemberben a német gimnázium folyosóin. Zengik a dalt a „gólyák", a nagyok vezényelnek és örülnek. Na nem kárörömmel, hogy „nekünk se volt jobb, nektek se legyen", hanem őszintén, hogy a beavatási procedúrát megkoronázó gólyabál után újabb teljes jogú iskolapolgárok fújják majd lelkesen, hogy „Frankelosok vagyunk..."

Gólyaavatás 2005

És fújják, amikor csak alkalmuk nyílik rá. Utoljára és leghangosabban talán orgonavirágzás idején (biológia középszintnek: május eleje), mikor elindul a lovas kocsi, rajta a ballagó osztály, és hadd tudja meg az egész világ, különös tekintettel Baja város polgárai, legelsősorban pedig a szerenáddal megtisztelt pedagógus, hogy „Frankelosok vagyunk, f... a gyerekek..."

Be kell vallanom, az indulót hallgatva, főként ez utóbb idézett sornál, ellentétes érzések kerítenek hatalmukba, az egyik szemem sír, a másik meg nevet. Mint volt Frankelos büszke vagyok arra, hogy van indulónk, van mit közösen énekelnünk, még ha magyar nyelven is. Mint jelenlegi Frankelos szomorú vagyok, hogy a közös éneklés során nem azon van a hangsúly, hogy „Frankelosok vagyunk...", hanem a mondat második része üvölt az önelégült diáksereg torkából.

„Mert az a teljesítmény, hogy ez kifért a szánkon?" - kérdem ilyenkor, de választ nem kapok, sajnos a kérdést is egyre kevesebben értik. „Mit finomkodik ez az ős-kövület? Biztos már olyan szenilis, hogy elfelejtette, diákként ő is ugyanígy énekelte. Vagy olyan öreg már, hogy akkor még nem is volt Frankelos induló?" - vélem hallani a diákjaim fejében megfogalmazódó gondolatokat. És mint vérbeli Frankelos (történelem)tanár nem tudom megállni, hogy ne válaszoljak egy történettel: a Frankelos induló igaz történetével.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy első osztály. De nem ára az állami általános iskolában, hanem a németnyelvű gimnáziumban. Mert akkoriban oda nem kilencedikesek, meg tizedikesek, hanem elsősök meg másodikosok jártak, egészen negyedikig.

Ez így eddig elég népmesésre sikeredett, pedig amit leírok, az nem mese, hanem történet. Vagy történelem? Hát helyezzük el térben és időben a történéseket, s mindjárt egy szemtanú által elbeszélt forrás kerekedik belőle.

Tehát az „akkoriban" egész pontosan a Csernobil előtti negyedik, máshonnan közelítve pedig Farkas Bertalan űrutazása utáni második esztendőt jelöli. És hogy hol volt az az „oda"? Hát a Bácska áruházon túl, a Fehér Hajó Sörözőn meg innét, pont a Martinovics utcában.

Nos, azok a bátor elsősök és még elszántabb osztályfőnökük merész tervei eszeltek ki: az érettségi szünetben Csehszlovákiába osztálykirándulnak. Mivel azonban év eleje óta minden tanóra elején azt hallották, hogy „az osztály létszáma huszonhárom...", jó matekosok lévén gyorsan kiszámolták, hogy az ötven fős Ikarus buszt sehogyse tudják megtölteni. Összebeszéltek hát a harmadikos lányokkal, s így május elején két osztály indult meghódítani a hófödte Tátra-csúcsokat.

A Frankelos induló „bölcsője" Horny Smokovec

Mielőtt azonban bárki is a demokrácia, valamint a (fér)fiúi jogok sárba tiprását vélné felfedezni az előző mondatot olvasva, vessen egy pillantást a nyolcvanas évek Frankelos tablóira. Egyből rájöhet, hogy éppen a „többség dönt" demokratikus elve alapján született a lányok közötti megállapodás, minthogy a szóban forgó osztályokban (is) kb. 20:2 volt a nemek aránya a „szebbik" javára.

Eme tény, ha előbb nem is, a Horny Smokovec-i szállásra való megérkezéskor enyhe rosszullétet okozott a diákok testi épségéért felelős osztályfőnökök körében.

De ne szaladjunk előre, csak szép sorjában. Elindult hát a piros Ikarus, előkerült a kacsazsíros kenyér meg a málnaszörp, és szólt a dal... Mert akkoriban még énekeltek a diákok az osztálykirándulásokon. Igaz, hogy az Amuri partizánok dalát, meg a Késő üzenetet, mert Frankelos induló még nem létezett.

A szekér meg csak haladott... Déltájban átlépték a határt, ami baráti, szocialista ország viszonylatában is borzongató érzés volt, majd késő délután megpillantották a festői szépségű hegyoldalt, ahol az elkövetkező napokat és éjszakákat fogják tölteni.

Ahogy megérkeztek, rögtön otthon érezték magukat. Na nem a Nagy-Magyarország miatt, ezt a kérdést akkoriban senki se feszegette (nyíltan), hanem azért, mert két magyar rendszámú busz állt a parkolóban. Legalább nem lesznek majd nyelvi nehézségek a tábortűznél. Persze a cseh, szlovák és egyéb nemzethez tartozó ifjúkommunisták miatt se aggódtak nagyon a talpraesett Frankelosok, bízva több éves orosztanulásuk eredményességében.

És akkor csapott be bombaként a hír: a két busszal győri középiskolások érkeztek, gépészek, és egy lány sincs köztük!

A sápadt osztályfők már azt is tudták, hogy a sors vagy a tréfás kedvű gondnok szeszélye folytán a hat-nyolc szobás barakkokban vegyesen helyezték el a magyar diákokat: két-három szoba bajai lány és három-négy szoba győri fiú. A házikókat összekötő meredek ösvényt megpillantva az is világossá vált számukra, hogy a lábizomra dolgoztató szobai gyaloglógép árát ébrentartó fekete kávéba fogják fektetni...

Az osztálykirándulók lelkes csapata gyalogtúra után

Hát nem is volt gond a magyar-magyar barátsággal. A lőcsei kirándulásról, csorba-tavi gyalogtúráról fáradtan hazabandukoló diáksereg esténként új erőre kapva ápolta a magyar középfokú tanintézmények hallgatói között fennálló jó viszonyt. Tábortűz ugyan nem lobogott, de a közös éneklés nem maradhatott el. Ott hallották először az ámuló Frankelos lányok, hogy „gépész, gépész, halleluja, megnősülni de jó volna..."

Hazatérve aztán május végi emlékekbe révedő kollégiumi tanórákon megszületett a Gépész indulóból átköltött Frankelos induló.

Tehát kedves „gólyák", ha első hallásra értelmetlennek tűnik a dal egyik sora, miszerint „minket látva minden ép ész megremeg...", akkor az azért van, mert ez így értelmetlen is. Most már tudjátok, hogy itt nem az agyrázkódás költői körülírásával találtátok szembe magatokat, hanem azzal a bizonyos gépésszel, aki megremeg(ett).

Hogy miért írtam le ezt a történetet?

Azért, hogy tudjátok, a dalok nem maguktól keletkeznek, hanem megíratnak. A Frankelos indulót diákok írták, akik valamit el akartak mondani, ki akartak énekelni magukból, azt, hogy „Frankelosok vagyunk, remek gyerekek..."

Közben a hajdani diákokból tűzoltó lett, katona, vadakat terelő juhász, meg tanár...

Az indulót pedig még mindig éneklik a német gimnázium diákjai, bár némelyikük számára már nem teljesen világos, hogy miért Frankelos a Frankelos. És nem is ez a lényeg, hanem az, hogy jó együtt énekelni: „Frankelosok vagyunk..."

Mayerné Szauter Terézia

Szerenád 2004

Tanzgruppe

„Komm mein Schatz, und tanz mit mir..." hieß es schon 1958 im deutschen Klassenzug des Bajaer Gymnasiums. Begeisterte Schüler und Schülerinnen gründeten eine Tanzgruppe, denn sie wollten Walzer und Polka tanzen, und die Stimmung der Spinnstuben von zu Hause, vom Dorf in die dunklen Klassenräumc des städtischen Gymnasiums zaubern.

Elisabeth Etsberger, Schülerin der 10. Klasse, studierte der Gruppe Nadwarer Tänze ein. Sie sammelte zu Hause, in Nemesnádudvar, auch die passenden Kleidungsstücke zusammen, andere Teile kamen von Hajós, so konnten die Mädchen und Buben schon bei den ersten Auftritten ihre Tanzkunst in der Tracht vorführen.

Die Tanzgruppe in der Nadwarer Tracht 1959

In den Sommerferien 1959 nahm Justina Fuszenecker, Schülerin aus Hajós, an einem Tanzkurs in Budapest teil. Von dort brachte sie fertige Choreographien mit, welche die Tanzgruppe zu Hause mit großer Begeisterung erlernte.

Anfangs trat die Gruppe im Gymnasium und auf feierlichen Veranstaltungen in Baja auf, doch bald lernte man sie auch außerhalb der Stadt kennen. Sie tanzten unter anderem in Várdomb, in Csolnok, sie machten sogar eine Rundreise in Westungarn, wo sie in ungarndeutschen Diirfern wie Ágfalva, Brennbergbánya usw. aufgetreten sind.

Für die musikalische Begleitung sorgten ebenfalls Schüler des Gymnasiums, Josef und Stephan Striegl sowie Géza Thuma mit der Ziehharmonika. Letzterer spielte so gut, daß er das Programm der Auftritte mit seinem Harmonika-Solo bereicherte.

An Unterstützung mangelte es auch nicht: sowohl der Direktor der Schule als auch der Kulturelle Verband der Deutschen Werktätigen in Ungarn begrüßten die Initiative der Schülerinnen.

So begann es also mit der Tanzgruppe bei den „Schwaben" des Béla Gymnasiums. Aller Anfang ist schwer! Und die Fortsetzung erst...

Die ersten Tänzerinnen des deutschen Klassenzuges legten 1961 das Abitur ab. Diese zusammenhaltende Gemeinschaft, die zum größten Teil aus einer Klasse kam, verließ das Gymnasium. Man konnte die Organisierung der Tanzgruppe, wie noch so oft in den vergangenen vier Jahrzehnten, von vorne anfangen.

Die Tanzgruppe unter der Leitung von Justina Fuszenecker in Várdomb

Was benötigt man eigentlich zu einer Tanzgruppe? Tänzerinnen, Tänzer, einen begeisterten, möglichst auch sachkundigen Leiter und Musikanten. Tänzerinnen zu finden, geht immer leicht. Es gibt meist genügend Schülerinnen, die oft schon von zu Hause aus tanzen können, oder es gerne erlernen, und bei den Auftritten die Tracht ihrer Großmütter stolz anziehen und tragen.

Mit den Tänzern war und ist es schon problematischer. Es gab in der Geschichte des Deutschsprachigen Gymnasiums öfters Jahrgänge, in denen die Jungen ziemlich schwach vertreten waren. Es darf auch nicht verschwiegen werden, daß die Buben oft lieber Fußball spielen (würden), anstatt auf dem Tanzparkett der Partnerin auf die Füße zu treten. Man muß(te) sie manchmal wahrhaftig zu ihrem Glück zwingen.

Den Mangel an Tänzern bezeugen auch die Bilder vom Ende der 60-er, Anfang der 70-er Jahre, wo Viktória Kishegyi noch als Schülerin die Tanzgruppe leitete. In diesem Fall wurde das Problem so gelöst, daß auch die Männerrollen von Mädchen getanzt wurden. Sonst kam es öfters vor, daß auch Schüler aus anderen Institutionen (z.B. Béla Gymnasium, Pädagogische Hochschule usw.) in der Frankel-Tanzgruppe getanzt haben.

Die Tanzgruppenleiter kamen entweder aus den Reihen der Schülerinnen, der Eltern, der Lehrkräfte des Gymnasiums oder von „außerhalb" (z.B. Pädagogische Hochschule). Sie stammten auch aus verschiedenen Dörfern, deren Tänze sie den Gymnasiasten mit besonderer Hingabe beibrachten.

Ab 1963 betreute Richárd Polláck mit kürzeren Unterbrechungen beinahe anderthalb Jahrzehnte lang die Tanzgruppe. Unter seiner künstlerischen Leitung erlernten die Frankel-Schülerinnen ungarndeutsche sowie österreichische Tänze: den Schustertanz, den Siebenschritt, den Besentanz, den Müllertanz, das Karussel usw.

Viktoria Kishegyi studiert neue Tänze ein

Sie traten auf den Elternbällen des Gymnasium auf, aber auch in den umliegenden ungarndeutschen Dörfern auf Bällen und bei sog. „Einschulungsfahrten". Da wollte man den Dorfkindern zum Weiterlernen am Deutschsprachigen Gymnasium Mut und Lust machen. Zu letzterem dienten die Auftritte der Tanzgruppe. Den größten Erfolg ernteten die Frankel-Tänzerinnen Anfang der 70-er Jahre, als sie auf einem Festival der südlichen Region Ungarns (Erkel Diák Ünnepek - EDÜ) in Gyula mit der Silber-Medaille ausge-zeichnet wurden.

Aber „ohne Musik können sich die Mädchen sich nicht drehn...". Bei „Ricsi bácsi" fehlte es nie an Musik, denn er war Leiter und Spielmann in einer Person. Andere Leiter haben es nicht so leicht, sie sind auf den Musikanten oder auf den Kassettenrecorder angewiesen. Im Glücksfall gibt es unter den Schülerinnen jemand, der Ziehharmonika spielt, wenn nicht, dann ist der Bruder, der Taufpate oder der gute Bekannte dran. Es wäre unmöglich, alle aufzuzählen, die der Frankel-Tanzgruppe aufgespielt haben. Es sollen aber einige von den vielen erwähnt werden, die in den Proben oder bei den Auftritten für gute Laune sorgte: Simon Kishegyi jun., Imre Forster, Erika Lambert, Katharina Schmidt, Árpád Erdélyi jun., Ádám Bodócz, Péter Krisztián Kovács, Gergely Varga.

Die Leitung der Schule hielt es immer für wichtig, dass es im deutschsprachigen Gymnasium eine Tanzgruppe gibt. Als Richárd Polláck zurücktrat, war man bemüht, einen neuen Leiter zu finden.

Für kurze Zeit sprang Herr Glöckner, Vater von einem Schüler ein. Frau Magdalena Alföldi und Simon Kishegyi sen. studierten der Gruppe auch einige Choreographien ein.

„... auch die Männerrollen werden von Mädchen getanzt."

Als 1982 Viktória Kishegyi am Gymnasium zu unterrichten begann, übernahm sie die Leitung der Tanzgruppe. Sie hielt Proben, organisierte Auftritte (u.a. im Erdei Ferenc Kulturzentrum in Kecskemét) und sorgte auch dafür, dass die mangelhafte Kollektion von Kleidungsstücken zu einer vollständigen Nadwarer Tracht für 8 Paare ergänzt wird. Diese Tracht landete später, als die Frankel-Tanzgruppe ohne Leiter blieb, an der Pädagogischen Hochschule.

Die Gruppe anfang der 80er Jahre

Der Müllertanz

Ende der 80-er Jahre war es wieder eine Schülerin, Leila Dobosi, die sich ein Deutschsprachiges Gymnasium ohne Tanzgruppe nicht vorstellen konnte. Sie versuchte eine auf die Beine zu stellen.

„Komm mein Schatz, und tanz mit mir..." heißt es auch in den 90-er Jahren im Ungarndeutschen Bildungszentrum in Baja. Seit 1990 fordere ich die Mädchen und Jungs mit mehr oder weniger Erfolg zum Tanzen auf. Es war für mich von Anfang an selbstverständlich, daß ich meinen Schülerinnen nicht nur die deutsche Sprache beibringen, sondern ihnen auch einen Teil des ungarndeutschen Volkstanzgutes weitergeben will, was ich in der Hajóscher Tanzgruppe und in der Tanzgruppe des Frankel-Gymnasiums erlernt habe.

Aber was sagen die Schülerinnen dazu? Wollten sie am Ende des 20. Jahrhunderts das Erbe übernehmen, „schwäbische" Tänze tanzen, wo sie von so vielen anderen Freizeitbeschäftigungen wählen können? Ja. Es gibt immer 15-20 begeisterte Tänzerinnen, die fleißig zur Probe kommen und auf den Schwabenbällen des UBZ-s gerne auftreten. Sie tragen dabei die Hajóscher Tracht des Gymnasiums, die wir ab 1991 nähen ließen, und allmählich ergänzen. Die Gelder dazu stammen von Bewerbungen, u.a. von der Deutschen Selbstverwaltung der Stadt Baja. Auch die Schulleitung verfolgt unsere Tätigkeit mit großem Interesse, was wohl kein Wunder ist, denn die Direktorin des UBZ-s war früher selbst Mitglied und kurz auch Leiterin der Frankel-Tanzgruppe.

In den letzten 9 Jahren gab es auch Zeiten, wo ich nicht den Gymnasiasten, sondern meiner Tochter und später meinem Sohn die ersten (Tanz)Schritte beigebracht habe. (Man muß auch für Tänzer-Nachwuchs sorgen!) Während dieser Zeit beschäftigten sich Ágnes Permai (1992-93) und Tibor Mazug (1997-98) mit den Mädchen und Jungen im Gymnasium.

Man muß auch für Tänzer-Nachwuchs sorgen

Was mir besonders große Freude machte, war, dass ich die Leitung der Tanzgruppe von 1993 bis 1995 mit meiner Schülerin Anikó Péter und meinem Schüler Gábor Csuka teilen konnte. Sie tanzten von 1990 in unserer Gruppe, wir nahmen öfters an den Ungarndeutschen Volkslanzwochen in Pécs teil, und nach einer Zeit konnten sie besser tanzen als ich. Anikó absolvierte noch vor mir den Tanzlehrerkurs für ungarndeutsche Tänze Kategorie C. Sie machte aber das Abitur, verließ das Gymnasium, und ich habe mit anderen Mädchen und Jungs wieder beim ersten Walzer-Schritt begonnen.

Seitdem hatte ich auch viele begeisterte und begabte Tänzerinnen.

Die Tanzgruppe öffnet den Schwabenball mit ihrem Programm.

Die Tanzgruppe hat auch den ersten Auslandsauftritt hinter sich. Sie waren in Mosbach, bei der Jubiläumsfeier der Partnerschule, und ernteten mit ihren Tänzen großen Erfolg.

Der Beifall, die Freude der Schülerinnen am Tanzen gibt einem Kraft nicht aufzugeben. Wir arbeiten in der Hoffnung weiter, dass nicht bald über die ungarndeutschen Volkstänze gesungen wird: „Eins, zwei, drei, vier, fünf, sechs, sieben, wo ist denn mein Schatz geblieben?..."

(1999)

Theresia Mayer-Szauter

Das Glück bann gesteuert werden, es muss lediglich richtig vorbereitet sein

Auf dem Weg ins Büro zwischen Isartorplatz und Bogenhausen denke ich oft an mein ehemaliges Gymnasium und spiele mit dem Gedanken, wie weit wäre ich ohne die spannenden Jahren im Ungarndeutschen Bildungszentrum in Baja gekommen? Ich bin Controlling und Finance Manager in der Siemens-Zentrale Corporate Mobility Services in München und bin direkter Mitarbeiter des Kaufmännischen Leiters.

Meine erste Berührung mit der deutschen Sprache war der erste Sprachtest zum Beginn der so genannten nullten Klasse. Trotz meiner ungarndeutschen Herkunft mütterlicherseits musste ich das Blatt leer zurückgeben. In den nächsten 5 Jahren habe ich deutsch gelernt, tanzte in der Volkstanzgruppe und spielte in Theaterstücken des Kulturwettbewerbs mit.

Die ersten Vorteile meines deutschen Abiturs erlebte ich bereits zu Beginn meines Studiengangs auf der Wirtschaftswissenschaftlichen Fakultät der Pécser Universität. Die Kurse in Wirtschaftsdeutsch absolvierte ich ohne Schwierigkeiten. Dank meiner soliden Sprachkenntnisse in Deutsch und Englisch durfte ich in den Sommerferien bei einer amerikanischen Schnellspeise Restaurant in Regensburg und bei einer internationalen Autovermietung in Budapest mithelfen. Auf dieser Basis hatte ich die Möglichkeit, kurz vor dem Studienabschluss im internationalen fachlichen Austauschprogramm des Wirtschaftsstudentenverbandes AIESEC teilnehmen zu können. Als Praktikant des Einkaufsleiters für LCD-Bildschirme beim Zentraleinkauf von Siemens in München hatte ich die Aufgabe, die Verhandlungen mit den strategischen Lieferanten vor- und nachzubereiten. Nach dem Erwarb meines Diploms in Firmenfinanzierung verließ ich Ungarn und flog in die USA.

Mein Ziel war es, das Master of Business Administration Diplom auf einer privaten Universität in Neuengland zu erwerben. Diesen Zeitraum könnte man überspringen, wenn das Ungarndeutsche Bildungszentrum keine entscheidende Rolle gespielt hätte.

Für Studenten aus Mitteleuropa sind eher die Finanzen als die Fähigkeiten die Herausforderung auf amerikanischen Universitäten. Um meinen Studiengang zu finanzieren, habe ich mich um mehrere Stellen auf der University of Hartford beworben. Kurz vor Semesterbeginn brachte ich meine Bewerbungsunterlagen persönlich bei den Lehrstühlen vorbei. Die Hierarchie der Studentenjobs fing bei der Schließfachaufsicht im Sportzentrum und Stellen in der Kantine an, und endete auf den Lehrstühlen als Assistent des Professors. Auf dem Lehrstuhl für Management und Marketing sah die Lehrstuhlassistentin meine deutschen Unterlagen. Sie fragte, ob ich deutsch spreche. Sie kam ursprünglich aus Deutschland. Wir wechselten auf ihre Muttersprache und ich erhielt innerhalb von wenigen Minuten die gesetzlich erlaubten maximalen zwei Positionen als Assistent des Professors.

Paar Wochen später bekam ich eine E-Mail von Siemens mit der Frage, ob ich meine Karriere bei Siemens starten möchte. Nach dem eintägigen Treffen in Boston mit meinem zukünftigen Vorgesetzten und Kollegen aus Deutschland wusste ich, dass ich mein MBA Programm innerhalb eines Jahres absolvieren muss. Nächsten Sommer stieg ich bei Siemens in München als Berater der Supply Chain Consulting ein. Spätestens ab diesem Zeitpunkt war mein Leben ohne die deutsche Sprache unvorstellbar.

Wir sollten uns ab und zu die Zeit nehmen und zurückblicken, was wir alles auf dem langen Weg gemacht haben. Unsere Erfahrungen sollten aus entsprechender zeitlicher Ferne betrachtet und bewertet werden, um daraus zu lernen: welche Stationen unseres Lebens zur Erreichung unserer Ziele wesentlich beitrugen? Dies hilft uns, Selbstvertrauen zu entwickeln und zu identifizieren, was wir noch in der Zukunft für unsere persönlichen Ziele und Wünsche brauchen. Wenn jemand zusätzlich dazu noch die gewonnenen Erkenntnisse mit anderen teilt, schließt sich der Kreis. Dadurch werden anderen Mitmenschen mit weniger interkulturellen und fachlichen Erfahrungen Wertigkeiten aufgezeigt, und hoffentlich Mut für die großen Pläne und deren Umsetzung gegeben.

Ich persönlich erhielt reichlich Unterstützung und hatte ausreichend Glück, wenn es um das Weiterkommen ging. Allerdings war das Glück bereits vorbereitet und konnte so voll durchgreifen.

Auf dem Weg ins Büro zwischen Isartoplatz und Bogenhausen denke ich oft an mein ehemaliges Gymnasium und spiele mit dem Gedanken, wie weit wäre ich ohne die spannenden Jahre im Ungarndeutschen Bildungszentrum in Baja gekommen?...

Miklós Egri
Juristischer Diplomsvolkswirt, M.BA.
Ungarndeutsches Bildungszentrum 1990-95

1956-1960. Az elsők...

Az alábbiakban röviden bemutatjuk a 1960-ban érettségizett 16 tanuló életpályáját. Jellemző az akkori viszonyokra, hogy a 8 lányból csak 2 tanult tovább, míg a 8 fiú közül 7 szerzett felsőfokú végzettséget.

Balog Klára Pásztor Ferencné
Érettségi után munkába állt, később családot alapított. 1995 július 1-én elhunyt.

Beck Regina Umenhoffer Józsefné
Érettségi után szülőfalujában kezdett dolgozni, férjhez ment, a gyermeknevelés mellett a családi gazdaságban is sokat dolgozott. Jelenleg nyugdíjas, Hajóson él.

Gärtner Anna Ribánszki Imréné
Érettségi után mindjárt dolgozni kezdett a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban. Munkája mellett különböző szakképesítést szerez és innen is ment nyugdíjba 1992-ben.

Heckenberger Péter
Érettségi után először tanítói, majd német tanári oklevelet szerzett. 1968-1997-ig tanított szülőfalujában Nemesnádudvaron. 10 éven át volt megyei nemzetiségi szakfelügyelő. Mindhárom gyermeke szintén ebben az iskolában érettségizett kiváló eredménnyel.

Heim Mária Bergmann Jánosné
A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán biológia-földrajz szakos tanári diplomát szerzett. Szülőfalujában, a nemesnádudvari általános iskolában tanított 35 éven át, nyugdíjazásáig.

Käsz Antal
Érettségi után villanyszerelői képesítést szerzett és ebben a szakmában dolgozott 2002-es nyugdíjazásáig. Vállalata német nyelvtudása miatt gyakran küldte külföldre.

Póka László dr.
A pécsi Orvostudományi Egyetemen diplomázott, majd később orr-fül-gégész szakvizsgát tesz. Budapesten rendelő-főorvosként jelenleg is dolgozik még. A sport végigkíséri egész életét, még most is rendszeres résztvevője az Orvos-egészségügyi Világjátékoknak, országos versenyeknek, melyeken triatlonban, úszásban, párbajtőrben, öttusában szerzett aranyérmeket, dobogós helyezéseket.

Sarlós Bernát
Először a Kereskedelmi és Vendéglátói Főiskolán, majd a Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát és aktív korában több helyen dolgozott vezető közgazdászként. 1999-es nyugdíjazása óta minőségi borászkodással foglalkozik.

Schőn Katalin Schopper Jánosné
Érettségi után férjhez ment, gyermekeit neveli és csak 5 év után kezdett el dolgozni adminisztrátori munkakörben. Munkája mellett középfokú közgazdász képesítést szerzett.

Stadler Ilona Ilona Hoth
Az első iskolai NDK-s cserekapcsolat során ismerkedik meg későbbi férjével. 1962 óta él Németországban. Egy élelmiszerkereskedelmi vállalatnál dolgozott az újraegyesítésig, itt munkája mellett elvégezte a kereskedelmi és üzletvezetői szakiskolát.

Striegl József
A Mezőtúri Felsőfokú Gépészeti Technikumban üzemmérnöki oklevelet szerzett. Amikor a Karcagi Szakmunkásképző Intézetben szakoktató lesz, elvégzi a Műszaki Egyetem Tanárképző szakát is, 2002-ben nyugdíjba ment, de óraadóként még jelenleg is dolgozik.

Sziklai János
A budapesti Közgazdasági Egyetemen diplomázik. A Csepelautó Vállaltnál dolgozik 1992-ig, majd egy német cégnél tölt be vezető állást. Német nyelvtudását különösen gyakran tudta kamatoztatni.

Thuma Géza
A Budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem matematika-fizika szakán szerzett gimnáziumi tanári oklevelet. 2003-as nyugdíjazásáig a bajai Türr István Szakközépiskolában tanított. Hobbiját, a természetjárást még jelenleg is aktívan folytatja.

Wald Antal
A miskolci Műszaki Egyetemen szerez diplomát, majd Pécsen a Sophiane Gépgyárban helyezkedik el. Később a Volán Vállalatnál tölt be vezető szerepet, innen ment nyugdíjba 2004-ben.

Walter Anna Márkus Ferencné
A soproni Felsőfokú Óvónőképző Intézetben végzett 1963-ban. 1964-től a ceglédi honvédségi óvodában dolgozott. 1997-ben, óvodavezetőként ment nyugdíjba.

Wieszt Katalin
Érettségi után munkába állt, különböző külkereskedelmi vállalatoknál dolgozott, ahol nagyon jól tudta hasznosítani német nyelvtudását. Nyugdíjazása óta szülőfalujában Pilisborosjenőn él.

Striegl István

Kedves Olvasó!

A Gimnázium fennállásának 50. évfordulójának apropójából felkértek, hogy írjak pár sort magamról és családom azon tagjairól, akik szintén itt végeztek. Örömmel vettem a felkérést, mert a gimnáziumban eltöltött 4 év életem legszebb és leg-gondtalanabb évei voltak. Továbbá büszke vagyok, hogy a családomból többen is ebben a Gimnáziumban érettségiztek.

Rangidősként én kezdeném a bemutatkozást, Hinkel Henrik vagyok, 1969-ben érettségiztem a Frankéi Leó Gimnáziumban Baján. Érettségi után a tanulmányaimat a kiskunhalasi Mezőgazdasági Főiskolán folytattam és 1972-ben növénytermesztési üzemmérnöki oklevelet szereztem. 1972 szeptembere óta az Agro-Harta Rt. jogelődjénél dolgozom különböző beosztásokban. Házasságot 1975-ben kötöttem, két gyermekem született, Henrik és Hermina. 1981-1984 között a debreceni Agrártudományi Egyetemen agrármérnöki oklevelet szereztem. Jelenleg termelésigazgatóként dolgozom Hartán az Agro-Harta Rt.-ben.

Húgom, Hinkel Katalin 1978-ban végzett a Frankéi Leó Gimnáziumban. 1981-ben Dunaújvárosban a Kohó Fémipari Főiskolán rendszerszervező szakán végzett. Majd ezt követően férjhez ment és két lánya született. Munka mellett mérlegképes képesítést szerzett vállalkozási szakon a Perfekt Rt.-nél, majd 2002-ben a Könyvvizsgáló Kamara tagja lett. Jelenleg egyéni vállalkozóként dolgozik Kecskeméten, mint könyvelő és könyvvizsgáló.

Lányom, Hermina már általános iskola 5. osztályában tudta, hogy a MNÁMK Gimnáziumban szeretné folytatni tanulmányait. Családom minden évben részt vett azokon a rendezvényeken (Adventi koncert), ahol a Gimnázium tanulói és köztük lányom is fellépett. Lehetőséget kapott, hogy zongoratanulmányait Baján tovább folytathassa és a gimnázium versenyzongoráján gyakorolhasson. 1999-ben érettségizett és év közben letette az angol középfokú nyelvvizsgát és a DSD-t. Németből a felsőfokú nyelvvizsgát az érettségivel szerezte meg. Utána a Pécsi Tudományegyetem Közgazdasági Karára felvételizett, ahol pénzügy szakon végzett 2004-ben. Az egyetem mellett Mérlegképes képesítést szerzett vállalkozási szakon a Perfekt Rt.-nél. 2003-ban letette az angol szakmai középfokú nyelvvizsgát.

Egyetem után a HVB Bank Rt. kecskeméti fiókjában fél évig volt gyakornok, jelenleg Budapesten dolgozik a Betonút Zrt.-nél. 2005-ben pedig elkezdte a Perfekt Rt.-nél az Adótanácsadói tanulmányait.

Unokatestvérem, Hinkel Henrik 1979-ben érettségizett a Frankel Leó Gimnáziumban. Utána Kalocsán tanult tovább egy szakiskolában. 1985-ben megnősült, két fiúgyermeke született. 1985-ig az Agro-Harta Rt. jogelődjénél, 1985-től 1999-ig pedig az Agro-Szolg Kft. jogelődjénél dolgozott. Jelenleg a Hart-Trade Sütőipari Kft.-nél dolgozik Hartán. Volt gimnáziumi osztálytársaival rendszeresen tartják a kapcsolatot és gyakran szerveznek találkozókat.

Unokatestvérem bátyjának lánya, Hinkel Éva 2005-ben végzett az MNÁMK Gimnáziumban. Németből felsőfokú nyelvvizsgát, angolból pedig középfokú nyelvvizsgát tett le a 4 év alatt. Az OKTV-n németből egyik évben 11. helyezést, következő évben pedig 16. helyezést ért el.

Tervei között szerepel, hogy Budapesten az ELTE-n szeretné folytatni tanulmányait andragógia (humánszervező) szakon.

Feleségem unokatestvérének lányai, Énisz Júlia 1986-ban, Énisz Klári pedig 1988-ban végeztek a Frankel Leó Gimnáziumban. Júlia lánya, Schmehl Júlia jelenleg az MNÁMK Gimnázium tanulója.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket:

Hinkel Henrik

Diáklétszám

Unsere Abiturienten A végzett diákok
1960-2005

1960. Osztályfőnök: UHL ISTVÁN

Balog Klára, Beck Regina, Gärtner Anna, Heckenberger Péter, Heim Mária, Käsz Antal, Póka László, Sarlós Bernát, Schön Katalin, Stadler Ilona, Striegl József, Sziklai János, Thuma Géza, Wald Antal, Walter Anna, Wieszt Katalin, Krix György mt.

1961. Osztályfőnök: KIEFER FERENC

Ambró Hajnalka †, Appel Julia, Etsberger Erzsébet, Ébner Erzsébet, Faidt Katalin, Fazekas Izolda, Folk Teréz, Fuszenecker Jusztina, Haág János, Heibili Erzsébet, Hires Mária, Hoffmann Regina, Huber Rozina, Hümpfner Mária, Lackner Mária, Müller József, Ritzl János, Rutterschmidt Mária, Sárdi Regina, Schön Mária, Steiner Erzsébet, Striegl István, Weiner Mária, Wéber János, Wolfarth Teréz

1962. Osztályfőnök: KŐSZEGI HENRIKNÉ

Amstadt Katalin, Bérci Piroska †, Böröcz Eszter, Fekete István, Fritz Mónika, Gévich Mária, Gyarmati Éva, Hartmann Márton, Hoffmann Anna, Kirchner Erika, Kling Mária, Kozári Mária, Krausz Mária, Lehoczki Mária, Nuszpl Regina, Patkós Andrást, Rozsnyói Ferenc, Ruppáner Teréz, Scherer János, Szilágyi Enikő, Tresz Henrik, Vass Éva, Wachtler Richárd

1963. Osztályfőnök: DR.RICHNOVSZKY ANDORNÉ

Balogh Lajos, Berger Katalin, Elmer Borbála, Fehérváry Magdolna, Ferenczi Olga, Heibili Anna †, Kecskeméti Katalin, Klock Mária, Krisztmann Erzsébet, Kühn Erzsébet, Lehel Mátyás †, Lőz Mária, Marczinkó Judit, Miskolczi Mária, Péter Berta †, Solti Ágnes, Spaltenberger Magdolna, Scherer Julia, Szeley Mária, Szepes Gizella, Szurmai Anna, Tóth Viktória, Wurtzky Erzsébet

1964. Osztályfőnök: UHL ISTVÁN

Bender Lujza, Berger Ibolya, Dósa Mária, Feigl Éva, Ferenczi Erszébet, Halász Geyza, Hamar Judit, Hortobágyi Mária, Jakab Éva, Kling Mária, Kollár Ferenc, Kozári Anna, Kőrösfalvi Éva, Kuluncsich Tamás, Mihály Gyula, Nemes Zsuzsanna, Réti Regina, Sarlós Mihály †, Schultz Erzsébet, Schwager András, Szabó János, Szeitz Mária, Tőzsér Mária, Tuchard Erzsébet, Vass Katalin, Visontai Márta

1965. Osztályfőnök: SZÖRÉNYI LÁSZLÓNÉ

Bakonyi Hajnalka, Englert Mária, Erdei Margit, Etsberger Éva, Farkas József, Godár Mária, Hellenbárt Éva, Hendinger Mária, Jordán József, Kiss Ilona, Laidi Anna, Máté Mária, Mesz Éva, Mészáros István, Müller János, Nagy Szilvia, Orbán Erzsébet, Pilgermayer Ilona, Probszt Gertrud, Sándorfi András, Simon Anna, Schafer Éva, Schmidt László, Schober Borbála, Szigethy Anikó, Szigeti Papp Matild, Szorg Mária, Trapp Mária, Troszt Éva, Turmezey Györgyike, Vida Péter, Weidinger Júlia

1966. Osztályfőnök: DOBLER MÁTYÁS

Bergmann Mária, Binder Éva, Dobler Erzsébet, Dudás Ildikó, Galauner Anna, Hamar Péter, Hóman Antal, Irmgrund Mária, Karbuczky Zsuzsanna, Kolenák Viktória, Lepold Mária, Litz András, Márton Hajnalka, Merkler Mária, Mezei Mária, Pákolitz Mária, Péter Mária, Propszt Mária, Rácz Ágnes, Schwalm Mária, Simon Zoltán, Skaliczki Terézia, Stark Mónika, Wolf József, Zorn József

1967. Osztályfőnök: DR. RICHNOVSZKY ANDORNÉ

Beiwinkler Mária, Biczó Piroska, Dobler Julianna, Dudás Emőke, Elmer Anna, Gilián Mária, Győrfi István †, Hauth Magdolna, Hauth Mária, Hutterer Tamás, Jakab László, Kling Erzsébet, Kocsner Antal, Kovács Márta, Kurcz Katalin, Martin Márias, Metzlinger Mária, Pásztai Ilona, Pillinger Mária, Reiter Julianna, Salamon Anna, Schmidt Hildegárd, Schukkert Katalin, Stöckl Mária, Tettinger Magdolna, Utry Rózsa †, Wolfard Mihály

1968. Osztályfőnök: UHL ISTVÁN

Abonyi László, Ádám Éva, Balla Magdolna, Baranyai Tamás, Bien Teréz, Bohner Júlia, Eck Antal, Eiler Irén, Feldusz Mátyás †, Follárd Teréz, Friedrich János, Fuszenecker Mária, Gaborják Mária, Gerencsér Emőke, Glasenhardt Mátyás, Glósz József, Halász Mária, Hartmann Erzsébet, Javorcsik Márta, Juhász Mária, Kecskés Sándor, Keindl Mária, Kolenák Ernő, Kovács Ágnes, Kovács Klára, Kőrösi János, Králl Katalin, Mayer Mária, Mezei Anna, Ösvári László, Plavecz Piroska, Rácz Judit, Reisz Ádám, Rétfalvi Márta, Sárosi Erzsébet, Schuth Gyula, Somogyi Mária, Svraka Angéla, Svraka Irma

1969. Osztályfőnök: SZÖRÉNYI LÁSZLÓNÉ

Abonyi Gabriella †, Auth Katalin, Ádám Olga, Bérci Katalin Virág, Biczó Márta, Csányi Terézia, Elmer Margit, Glósz Erzsébet, Hinkel Henrik, Iván Gyula, Juhász Margit, Kaufmann Erzsébet, Kecskés Gabriella, Kiss Ivánka Emilia, Kuncz Imre, Martényi Erzsébet, Melcher Magdolna, Mikii Terézia, Molnár Erzsébet, Müller Róbert †, Nagy József, Petz Mária, Rigó Szilvia, Salamon Mária, Schön István, Schütz Klára, Steimetz Terézia, Stollár Erzsébet, Stoór Erzsébet, Szabó Éva, Szelepcsényi Zsófia, Vass Mária, Végh Katalin

1970. Osztályfőnök: KŐSZEGI HENRIKNÉ

Bajor Béla, Beck Mária, Beischlag Erzsébet, Bergmann Anna, Bittner Éva, Bognár Éva, Bohner Anna, Bouquet Mária, Dósa György, Faidt Mária, Fischer Judit, Gárdai Ildikó, Hantos Zsuzsanna, Hauth Anna, Hauth Katalin, Héhl Mária, Horváth Anna, Imrő Annamária, Knipf Erzsébet, Lackner Rozália, Lehoczki Ágnes, Lőz Éva, Machalik Erzsébet, Manz Mária, Mészáros Fülöp, Perei Erzsébet, Reiter Anna, Ritter Teréz, Schön Mária, Spiegl Irén, Szabados Erzsébet, Szabó Katalin, Szegvári Ferenc †, Tamás Gabriella, Tárnok Imre, Titz Anna, Turi Mária, Vollweiter Erzsébet, Wicker Julianna

1971. Osztályfőnök: KŐSZEGI HENRIK

Barta Edit, Bálint Gábor, Borbély Márta, Dudás Mária, Égerth Magdolna, Gunyits Zsuzsanna, Györgykovács Anikó, Heffner István, Huber József, Kishegyi Viktória, Kovács Erzsébet, Márin Ferenc, Mőzl Magdolna, Munding Mária, Schmidt Katalin, Skalitzki Erzsébet, Szabó Ágnes, Újvári Mária, Varga Tibor

1972. Osztályfőnök: DR. RICHNOVSZKY ANDORNÉ

Baranyai Péter, Duchai Pál, Fleckenstein Erzsébet, Fleischer Tamás, Gerbovits Julianna, Heffner Antal, Horváth Róza, Istókovics Ágnes, Juhász Mária, Kardos Béla, Kaiber Mária, Klinkovics Márta, Koch Julianna, Krepsz Mária, Krix Katalin, Liska Márta, Maros Györgyike, Müller Hedvig, Niedzilsky Katalin, Panyik Erzsébet, Rutscher János, Schadt Katalin, Szalkai Ibolya Erzsébet, Tobler Mária, Tóth Antónia, Weitz Frigyes

1973. Osztályfőnök: SZÖRÉNYI LÁSZLONÉ

Allgeier Magdolna, Bohner Julianna, Brenner Katalin, Gajdán Enikő, Gregorich Tamás, Jónás Klára, Kett Ilona, Kőszegi Teréz, Lengyel Judit, Mendler László, Miks Mária, Mózer István, Rónai István, Sárosi Mária, Schön György, Schön Judit, Szabó Ilona, Szauter Mária, Tárnok Gábor, Tomka Adrienne, Verreczkei Klára, Wicker Erika, Wolfárth József

1974. Osztályfőnök: KŐSZEGI HENRIKNÉ

Bayerle Alajos, Csányi Mária, Drüszler Mária, Égel Mária, Gaugesz József, Guld Irén, Guth László, Hársvölgyi Éva, Huber Éva, Kállai Klára, Koósz Anna, Kovács Edit, Krausz Henrik, Lakatos Klára, Martines Katalin, Nagy Éva, Nuber József, Pernyész Mária, Rockenstein Ilona, Schaffer Mária, Schettrer Mária, Schubert Éva, Sinkovicz Zsuzsa, Török László, Turnacker Katalin, Walter Rózsa, Wiezner Ernő

1975. Osztályfőnök: UHL ISTVÁN

Benedek Teréz, Dóra Valéria †, Frei Zita, Gaál Mária, Gottschall Zsuzsa, Grau János, Grúz Julianna, Hauth Adelheid, Hegedűs János, Jakobi Valéria, Jordán Ilona, Kohári Mária, Lipka Rózsa, Liska Teréz, Mundweil Hilda, Parti Ágnes, Pauló Edit, Petz Erzsébet, Pfeil Gertrud, Probszt Éva, Radnai Ernő, Richnovszky Andor, Schütt Margit, Váradi Mária, Váry Attila, Vélin Anna, Werner Éva

1976. Osztályfőnök: DR. RICHNOVSZKY ANDORNÉ

Bitó Katalin, Einwiller Margit, Fang Rozália, Forster Imre, Halbländer Teréz, Hidas Anna, Huber Erzsébet, Knáb Erzsébet, Maros T. Barna, Nyerges Margit, Pauló Erika, Péger Irén, Schaffer József, Scheibl Klára, Schmidt István, Sipiczki Ilona, Stiener Éva, Varga Judit

1977. Osztályfőnök: PÉCSI JÓZSEFNÉ

Angeli Mária, Ápity Erika, Bak Erzsébet, Barta Zsuzsanna, Czeglédi Judit, Fekete Erzsébet, Fröhlich Éva, Fröhlich Terézia, Gaugesz Teréz, Geiger Erzsébet, Glocker Mária, Haász Éva, Hauth Mária, Kamp Salamon, Kohlman Zsófia, Kőszegi Erzsébet, Lukács Éva, Maléth Mária, Oszvald Éva, Panyik Rozália, Petschner Hedvig, Rájmann Ibolya, Richnovszky Ágota †, Róth Éva, Sas Mária, Scheibl Mária, Setét Róbert, Szlaukó Edit, Újvári Judit, Várhegyi Éva, Vidra Erika, Wohlfárth Anna

1978. Osztályfőnök: KŐSZEGI HENRIKNÉ

Benke Valéria, Berger Júlia, Glasenhardt János, Grau János, Grau Sebestyén, Grausza János, Háberbusch Erzsébet, Hamburger Éva, Hinkel Katalin, Hönigh Magdolna, Kaiber Katalin, Karácsony Ágota, Kőhegyi Lenke, Knipf Rózsa, Kühner Magdolna, Meszli Mónika, Müller István, Petrovácz Jolán, Scheibl Éva, Sugár Anikó, Sziráczki Magdolna, Szörényi László, Szörényi Veronika, Szurma Mária, Takács Magdolna, Varjú Mária, Vámos Beáta, Váradi Jolán, Várhegyi Veronika, Verebélyi Mariann, Walter Magdolna

1979. Osztályfőnök: SZÖRÉNYI LÁSZLONÉ

Arrasz Mária, Becherer Rita, Bischof Anna, Bischof Rozália, Böhm Anna, Czokoly István, Gerényi Mária, Heffner György, Hinkel Henrik, Kaszás Zsuzsanna, Kemmer Rosemarie, Krikovszky Rita, Páncsics Eleonóra, Sallay István, Schmehl Katalin, Steinbach Márta, Szentiványi Éva, Tamás Ildikó, Tengelics Ilona, Trszkics Klára

1980. Osztályfőnök: DR. RICHNOVSZKY ANDORNÉ

Csiszár Zoltán, Deli Beáta, Elmer Éva, Fischer Terézia, Hajdinák Ildikó, Kemmer Erzsébet, Kiss Tibor, Kokovai Edit, Ligeti Mária, Merkler Hilda, Molnár Éva, Ritser Ferenc, Schauer Teréz, Schmidt Jánosf, Schwab Zoltán, Sebestyén Ágnes, Soós Éva, Szauter Anna, Tekauer Klára, Weitz Terézia

1981. Osztályfőnök: SZÖRÉNYI LÁSZLONÉ

Berényi György, Berger Terézia, Bleszity Albert, Bódai Sándor, Bóna István, Csegődi Ferenc, Dobler Éva, Fleischer Edit, Gallai Erzsébet, Gémmel Mandy, Györe Erszébet, Heffner Hanna, Idei Orsolya, Kling János, Merényi József, Mezőlaki Katalin, Nagy Nóra, Orosz Béla, Orosz Mónika, Parasztsák Magdolna, Patócskai Éva, Rátóti Éva, Schrott Mariann, Somogyi Katalin, Surányi Zoltán, Sziegl Judit, Szujó László, Wéber Helga

1982. Osztályfőnök: KŐSZEGI HENRIKNÉ

Angeli Katalin, Berndt Gabriella, Disztl Rita, Fekete Zita, Fekter Mónika, Fogl Mária, Frank Mária, Ignácz Erzsébet, Laczkó Gabriella, árin Éva, Melcher M.Hajnalka, Mencser Éva, Mitos Szilvia, Müller Mária, Putterer Márta, Seres Mária, Schoblocher Péter, Schwan Jakab, Stadler Jusztina, Szabó Csilla, Szerényi Szonja, Sztanó Gyöngyi, Sztipánovity Ágnes, Szurma Terézia, Varga Éva, Zsikla Magdolna

1983. Osztályfőnök: PÉCSI JÓZSEFNÉ

Alvári Mária, Bagó Beatrix, Csilics Éva, Drenyovszky Márta, Fekete Elvira, Francz Magdolna, Frank Erzsébet, Ginter Éva, Glöckler Gábor, Glöckner Erzsébet, Gurmai Éva, Gyurákovits Erika, Kőmives Péter, Köntös Mariann, Lakner Erika, Mezey Orsolya, Molnár Gabriella, Scheibl Katalin, Scheibl Mária, Schmidt Erzsébet, Schön Helga, Simor Zsuzsanna, Windisch Beatrix

1984. Osztályfőnök: DR. RICHNOVSZKY ANDORNÉ

Beck Csaba, Bencze Kornélia, Czvetnics Mária, Dági Mária, Halák Éva, Hoffmann Anna, Kempl László, Kis Molnár Gertrud, Kovács Erzsébet, Kovács Kornélia, Kremm Ágota, Lakatos Ildikó, Lakner Zita, Pankovics Gabriella, Pencz Edit, Rittgasser Tibor, Szabó Anna, Szabó Csaba †, Tóth Magdolna, Trszkics Andrea, Tuchardt Hajnalka

1984. Osztályfőnk: MIHÁLYFI JÁNOS
volt osztályfőnök: KNÁB ERZSÉBET

Berta Erzsébet, Csontos Attila, Czuri Edit, Fekete Erika, Gillich Kristóf, Góczon Mónika, Hambalkó Judit, Himpelmann Éva, Kajtár Tünde, Kaszt Zsuzsanna, Kühner Anikó, Milter Mária, Mozsár Csilla, Rozmanitz Ágnes, Schwalm Éva, Vajda Katalin

1985. Osztályfőnök: SZÖRÉNYI LÁSZLÓNÉ

Antal István, Bartek Rita, Bischof Magdolna, Csátaljay Erika, Digner Gabriella, Főző Ida, Gyenge Judit, Gyenis Ildikó, Horváth Andrea, Horváth Ildikó, Kakuk Julianna, Kaszás Anikó, Laki Beáta, Maráz Ildikó, Marcell Csaba, Simor Andrea, Soós Anja, Tamás Heike, Vancsura Margit, Villányi Andrea,

1985. Osztályfőnök: SÁRI ISTVÁN

Arrasz Terézia, Beck Mária, Faragó Zsuzsanna, Fleckenstein Erika, Gáspár Henriette, Heincz Gabriella, Jenei Erzsébet, Kákonyi Erika, Lándóri Csaba, Martonosi Ottilia, Mák Ildikó, Peterdi Boglárka, Scherer Gabriella, Schmidt Katalin, Szauter Terézia, Tamás Edit, Uhlig Frank, Wiedner Terézia

1986. Osztályfőnök: KŐSZEGI HENRIKNÉ

Alföldi Angéla, Bischof Ágnes, Bránya Beatrix, Engert Gabriella, Énisz Júlia, Faragó Mónika, Frits Andrea, Füstös Éva, Gyömrei Anikó, Gyurcsó Julia, Heibl László, Hóbel Edit, Huber Éva, Kiss Erika, Krammer Judit, Kühn Helga, Melcher Viktória, Pataki Mónika, Rehák Ildikó, Schwan László, Tóth Csaba, Weiner András, Werni Tibor †

1986. Osztályfőnök: MIHÁLYFI JÁNOS

András Csaba, Angeli Gabriella, Aradi Anita, Bareith Tünde, Bekk Ildikó, Bonfig Andrea, Dobler Róbert, Dolha Magdolna, Gelencsér Gabriella, Karaszi Mária, Lohri Ferenc, Puhl Piroska, Puskás Endre, Ruff Terézia, Stehr Erika, Szücs Andrea, Vén Éva, Waszner Éva

1987. Osztályfőnök: KŐSZEGI HENRIK

Biró Györgyi, Bukor Emese, Csupity Eszter, Digner Erzsébet, Falusi Gabriella, Havasi Orsolya, Heckenberger István, Hermann Henrietta, Hoffer Imre, Knodel Gyöngyi, Kohl Mária, Kurucz Anita, Mocsári Adrienne, Osztheimer Krisztina, Pentz Julia, Pfeiffer Márta, Puhl Petra, Ricza Anita, Rózsa Erika, Várszegi Andrea, Walter Zsuzsanna

1987. Osztályfőnök: HAJDÚ LAJOS

Bárth Mónika, Débics Andrea, Dzsida Ágnes, Gregus Éva, Kiss Mónika, Kiss Zsuzsanna, Kothencz Andrea, Novák Emese, Pencz Mária, Putterer Antal, Ruff Mariann, Schmidt Ágnes, Szabó Rita, Vados Szilvia, Varga Zita

1988. Osztályfőnök: ILLÉS ZOLTÁN

Almási Annerose, Cserba Erzsébet, Deutsch Norbert, Énisz Klára, Farkas Anikó, Hartai Gabriella, Heckenberger Mariann, Hönigh Zsuzsanna, Kuhn Róbert, Matus Ágnes, Mészáros Mária, Mindszenti Valéria, Mocsári Montika, Patocskai Csaba, Serei Anita, Somoskövi Claudia, Szabó Manga, Széli Éva, Teleky Mónika, Tóth Yvette, Vajda Márta, Varga Éva, Wéber Györgyi, Winter Terézia

1988. Osztályfőnök: PÉCSI JÓZSEFNÉ

Angeli Éva, Balogh Gabriella, Beck Mónika, Bíró Ágnes, Bodó Márta, Both Andrea, Dobler Edit, Fenyves Judit, Fischer Erzsébet, Glöckler Benita, Hirth Mária, Illés Andrea, Katzenmayer Attila, Nagy Emese, Naszály Ines, Nebl Erika, Németh Gyula, Obert Anikó, Ördög Éva, Páncsics Bea, Pechtinger Erika, Percsy Erika, Pozsgai Ildikó, Stadler Mónika, Varga Timea, Weitner Éva

1989. Osztályfőnök: HAJDÚ LAJOS

Heberling Andrea, Herger Gabriella, Horváth Magdolna, Idei Sarolta, Jakabházy István, Kheim Judit, Kiss Helga, Marczell Tünde, Nagy Christian, Nagy Mária, Péter Anita, Puruczki Csilla, Sokacz Szilvia, Umenhoffer Mária

1989. Osztályfőnök: SÁRI ISTVÁN

Borbély Yvette, Buzási Orsolya, Csepregi Szivia, Fehér Zita, Galántai Judit, Gorjabnácz Andrea, Gyenis Anett, Heffner Hedvig, Honfi Péter, Krix Szilvia, Mezővári Henriette, Szabolcska Anita, Szurma Györgyi, Valkai Beáta, Varga Anett, Wolfárd Antal

1990. Osztályfőnök: KŐSZEGI HENRIKNÉ

Béla Miklós, Breinig Bea, Ficsúr Renáta, Gavallér Rita, Goretich Norbert, Gräf Anna-Katrin, Illés József, Király Mária, Kiss Dávid, Kovács Krisztina, Melcher Mária, Metz Judit, Németh Nóra, Péter Hedvig, Schäffer Renáta, Szem Zoltán

1990. Osztályfőnök: HAJDÚ LAJOS

Cserni Kinga, Eperjesi Anita, Fehér Helga, Firányi Zita, Gillich Mária, Harsányi Erika, Hörömpöli Emőke, Kovács Krisztina, Polák Rita, Szecsei Zsolt, Szeibert Erika, Szeitz Gábor, Umenhoffer Mária, Vörös Csaba, Werni Anikó, Wiedner Mária

1991. Osztályfőnök: RÉGÁISZ ERZSÉBET

Czemmel Gyöngyi, Csengődi Pálma, Dobosi Leila, Erdélyi Árpád, Ébert Anett, Gyuricza Bea, Mezőfi Barbara, Patik Aranka, Péter Éva, Pintér Kornélia, Prikidánovics Edit, Radics Rita, Rembeczky Ivett, Széli Nóra, Tokay Anna, Varga Valéria

1991. Osztályfőnök: ROST DIETRICH

Árgyelán Kornélia, Bergmann Andrea, Cseh Aliz, Föglein Katalin, Hidvégi Tünde, Jäger Andrea, Kiss Bertold, Komfár Erika, Lasányi Mónika, Pallós Ivett, Pandur Anita, Rostás Orsolya, Sréter Ferenc, Stefanov Kinga, Szauter Magdolna, Tóth Veronika, Törteli Andrea, Vlasits Mónika

1992. Osztályfőnök: ILLÉS ZOLTÁN

Ábrahám Andrea, Bakonyi Andrea, Bánáti Barbara, Bernáth Anita, Bukor Tünde, Dobler Mária, Eck Zita, Endrődi Judit, Erdélyi Henriette, Fehér Katalin, Gróf István, Günter Éva, Győrfi Csilla, Heberling Tibor, Huber Angéla, Kiss Alexandra, Kohn Judit, Komlósi Rita, Lukács Blanka, Molnár Zsuzsanna, Nagy Anett, Nagy Katalin, Német Zsuzsann, Papp Ildikó, Prikidánovics Szilvia, Röckl Erika, Somorjai Andrea, Sziegl Barbara, Tokay Ágnes, Tóth Erika, Várhelyi Enikő

1993. Osztályfőnök: PÉCSI JÓZSEFNÉ

Bakos Timea, Balázs Henriett, Bartha Judit, Bálint Orsolya, Bodócz Ádám, Csőke Erika, Dobler Dóra, Feldusz Edit, Galacz Krisztián, Gaszner Gábor, Gerber Éva, Gombár Andrea, Hajós Enikő, Heim Henriett, Hirschléger Zsuzsanna, Kenéz Kira, Kiss Inez, Klem Anett, Korányi György, Lakner Bernadett, Mayer Edina, Michelisz Richárd, Morvai Éva, Nitschmann Corinna, Pálmai Rafaella, Rostás Krisztina, Szécsényi Emőke, Tamaskó Katalin, Tárnok Zita, Török Ákos, Vadász Erika, Végvári Erzsébet, Vörös Szilvia, Wolfárd Beáta

1993. Osztályfőnök: GLASENHARDT JÁNOS

Alpek Gábor, Ágoston Éva, Barnóth Zoltán, Börcsök Ildikó, Cserjés Emese, Csővári Viktória, Dornbach Ágnes, Dudás Miklós, Egervári Marianna, Erdős Éva, Faragó Judit, Fábián Réka, Féderer Ferenc, Gál Krisztián, Hansághy Gergely, Juhász Eszter, Keszegh László, Knáb Szilvia, Lakatos Rita, László Marianna, Lengyel Ágnes, Márhoffer Norbert, Molnár Mónika, Ottó Krisztián, Rózsa Mónika, Sági Emese, Schadt Nóra, Siklósi Anikó, Szaszák Emese, Tánczos Katalin, Virág Ibolya

1994. Osztályfőnök: KŐSZEGI HENRIKNÉ

Agócs Zsuzsanna, Bohner Orsolya, Fleisz Livia, Földes Szilárd, Garamszegi Csaba, Gál Márta, Gáll Anett, Genahl Diana, Hiezl Gábor, Hollósy Zsuzsanna, Kebdebó Melinda, Katzenmayer Edit, Keller Zoltán, Kiss Evelin, Lantos Éva, László Csilla, Leirer Csilla, Lozsányi Mónika, Mend-ler Dóra, Németh Anita, Nikolov Judit, Ruff Edit, Schenk Judit, Szatmári Éva, Temesi Ivett, Uhercsák Kinga, Vujkov Anikó, Welchner Edit

1994. Osztályfőnök: KEMMER ERZSÉBET

Barna Eszter, Bácsi József, Biró Krisztina, Ceglédi Katalin, Gáli Veronika, Gmoser Anikó, Horváth Zsófia, Iffiú Imola, Kaiser Teréz, Linka Tamás, Mesterházy Melinda, Mihók Mónika, Nagy Barbara, Nuszpel Erika, Sáfár Eszter, Soós Andrea, Szlovák Mariann, Topa Márta, Varga Tamás, Várkonyi Klára, Vogronics Krisztina, Zsellér Dóra, Zsók Barbara

1995. Osztályfőnök: RÉGÁISZ ERZSÉBET

Agócs Mariann, Becker Orsolya, Beier András, Berényi Rita, Csorbai Péter, Dévai Andrea, Dobán Orsolya, Enyedi Ágnes, Feldusz Attila, Frank Judit, Friedrich Anett, Gász Beatrix, Gátmezei Enikő, Heim Helga, Hencz Zoltán, Hollósy Judit, Hörömpöli Zsófia, Illés Annamária, Keszeics Mariann, Kiss Gergely, Kormos Adrienn, Krausz Edina, Linder Ildikó, Papp Szilvia, Polgár Éva, Révfy Mária, Schaadt Krisztina, Schäffer Edina, Szarvas Ágnes, Wéber Erika

1995. Osztályfőnök: HAJDÚ LAJOS

Baier Henrik, Barna Kata, Csikós Gabriella, Csuka Gábor, Egri Miklós, Fenyvesi Gyöngyi, Frank Ágnes, Király Mónika, Kis Gábor, Kiss Vera, Klam Edi, Lantos Renáta, Molitor Bodó, Németh Ildikó, Németh Klára, Nyitrai Tamás, Nyúl András, Péter Anikó, Szabó Judit, Turai Timea, Varga Gábor, Waller Viktória

1996. Osztályfőnök: ILLÉS ZOLTÁN

Arnold Adrienn, Bosnyák Balázs, Csányi János, Erdei Csilla, Faller Barbara, Gál Gabriella, Hargitai Dóraf, Heckenberger Péter, Hiezl Tamás, Horváth Gábor, Hován Tamás, Kovács Judit, Leirer Linda, Marusa Róbert, Maruzsa Zoltán, Molnár Péter, Nagy Réka, Németh Ákos, Ország Dóra, Palatinszki Krisztina, Rostás Dorottya, Sebestyén Réka, Sréter Árpád, Stadler Gábor, Szabó Hildegárd, Tóth Attila, Wölfl Magdolna

1996. Osztályfőnök: ROST DIETRICH

Asztalos Melinda, Bánfi Hilda, Barta Zsuzsa, Cserjés Edina, Elmont András, Fiáth Titanilla, Horváth Nóra, Hosnyánszky Zsuzsa, Jakab Zsuzsanna, Sz. Kovács Györgyi, Kovács Péter, Péter Szandra, Rektor Attila, Schmidt Gábor, Sztanity Angéla, Tordai Gábor, Varjaskéri Viola, Waffenschmidt Edit, Weixl Mónika

1997. Osztályfőnök: BATYIK TÜNDE

Bajai Boglárka, Balogh Noémi, Bóna Ildikó, Gombai Barbara, Hársch Róbert, Horváth Balázs, Keller Henrietta, Labát Dezdemóna, Lakner Éva, Lindenlaub Zsolt, Mitter Szilvia, Molnár Petra, Nagy Róbert, Schaffer Norbert, Simon Kornél, Sörös Gergely, Sziegl Tamás, Szlavikovics Zita

1997. Osztályfőnök: MAYERNÉ SZAUTER TERÉZIA

Ambrus Eszter, Balogh Tünde, Beregi Tóth Sarolta, Berkes István, Bu-rány Edit, Dósa Judit, Gaszner Alexandra, Gmoser Ágnes, Illés Andrea, Isaszegi Sára, Klam Éva, Kocsis Tamás, Kovács Teréz, Králik Ildikó, Lovescher Judit, Mudra Livia, Oszvald Zóra, Papp Bernadett, Plutzer Anna, Roth Henrietta, Sokacz Bernadett, Sziegl Hajnalka, Tiboldi Tünde, Tóth Mária, Varga Katalin, Vezsenyi Diána, Walacher Balázs, Welchner Judit, Wolford Erika, Zrupkó Livia

1998. Osztályfőnök: NAGYHEGYESINÉ FONT ANIKÓ

Agócs Fernanda, Bagi Ákos, Baján András, Csőzik Rita, Dallos Boglárka, Dobler Mariann, Elmer Edina, Fleckenstein Árpád, Füredi Linda, Hirmann Henrietta, Hoffmann Bernadett, Homonnay Brigitta, Keller Mónika, Kemény Attila, Klug Őrsi, Kollár Katalin, Korb Erika, Légrádi Nóra, Méder Nóra, Miszler Kornélia, Mlinkovics Edit, Pálffy Diána, Péter Judit, Péter Judit, Rauch Dóra, Rimai Rudolf, Rittgasser Melanie, Schiffrich Renáta, Szarka Rita, Szücs Szilvia, Trázer Nándor, Varga Éva, Zombori Zita

1998. Osztályfőnök: PÉCSI JÓZSEFNÉ

Árvai Evelin, Butterer Barbara, Dani Edina, Dorn Ernő, Farkas Zsolt, Fekete Barbara, Gabrics Noémi, Geisz Diána, Göttinger Henriett, Gyöngyös Krisztina, Hanti Margit, Hatalóczky Ágnes, Hirschi Edina, Hodován Ágnes, Jaksa Mónika, Jenei Mónika, K. Szabó Ervin, Kerekes Zsuzsanna, Kovács Andrea, Lajdi Nóra, Makó Erzsébet, Máté Judit, Obert Ruszlána, Oláh Gabriella, Papp Gabriella, Varga Noémi, Varjú Viktória, Vida Gabriella, Wéber Anita

1999. Osztályfőnök: STEINGART JÁNOS

Bach Csilla, Bergmann Kincső, Birkás Béla, Bordy László, Cselényi Judit, Dézsi Dóra, Farkas Emőke, Fekete Ildikó, Font Zsuzsa, Győrösi Franciska, Harcos Erzsébet, Holtz Marianna, Jaszenovics Sándor, Kecskés Csaba, Kemény Krisztina, Khin Rita, Kocsis Balázs, Nagy Boglárka, Nagy Rita, Papp Beáta, Petőcz Ildikó, Rutterschmidt Anett, Schön Teréz, Sebestyén Rózsa, Szabó Ingrid, Szabó Nóra, Varga Ágnes, Vidákovics Adél, Vidákovics István, Zecskó Orsolya

1999. Osztályfőnök: KOVÁCS LAJOS

Birkás Barnabás, Boltos Gyöngyvér, Dobler Dóra, Dobos Edina, Fekete Vera, Felső Ákos, Felső Tamás, Fricska Mónika, Hefner István, Hinkel Hermina, Hoffmann Nóra, Horváth Katalin, Horváth Ottó, Hupczik Andrea, Illés Orsolya, Kerner Anita, Kiss Zsuzsanna, Kőrösi Fehér Balázs, Lex Orsolya, Maczalik Szilvia, Maros Tamás, Miklósity Mónika, Nagy Tamás, Pivarcsi Szabolcs, Schneider Andrea, Sziklai Gerda, Szikra Judi, Vágó Marianna, Vén Ágnes, Vén Gabriella, Vidra Rita, Vits Róbert, Vörös Ida

2000. Osztályfőnök: ILLÉS ZOLTÁN

Arnold Mónika, Bényi László, Csernetics Tünde, Fegyveri Erika, Frei Mónika, Gaál Laura, Galambos Melinda, Grau Nóra, Halász Péter, Józan-Jilling Mihály, Kota Csaba, Körmendi Szilvia, Manga Ágnes, Mazug Ildikó, Márton Szilvia, Pál Viktor, Pilcsuk Krisztina, Schaffer Richárd, Sebők Viola, Stampfer Tímea, Süveges Linda, Szabolcsi Valéria, Szántósi István, Végh Edit, Weibel András

2000. Osztályfőnök: MENCZER PAULA

Ádám Zoltán, Angeli Edit, Bársony Csaba, Bartha Veronika, Biró Sándor, Csatai Zsuzsanna, Gönczi Tamara, Gyuricza Dániel, Horváth Gábor, Kajtár Tamás, Kákonyi Angéla, Kulcsár Tamara, Mátyus Judit, Mérő Thomas Olivér, Mészáros Zsuzsa, Mintái Noémi, Nagypál Kinga, Nemes Rita, Nyirati Gábor, Pálfi Éva, Pataky Virág, Richter Attila, Simon István, Sümegi Katalin, Szabó Adrienn, Szabó Dániel, Szilárd Krisztina, Taba Anikó, Tamás Lehel, Tóth Éva, Tóth Zsuzsanna, Tuza Ritter Bernadett, Várhegyi Dalma, Welchner Gábor

2001. Osztályfőnök: KERESZTES JÓZSEF

Arnold F. Rita, Follardt Anna, Harsányi József, Hirschmann Beáta, Kelemen Zoltán, Kirschner Éva, Krausz Péter, Kurilla Katalin, Kuzman Ferenc, Leitheizer Ildikó, Lutz Dóra, Morvai Adrienn, Mosztics Mariann, Müller Katalin, Ódor Mónika, Oszvald Anikó, Pacskó Andrea, Pencz Diána, Rutterschmidt Csilla, Szauter Nóra, Szeicz Klaudia, Üstöki Zsuzsanna, Varga Nóra, Wéber Mónika

2001. Osztályfőnök: MANZ ALFRÉD

Ádám Adrienn, András Helga, Balog Csilla, Birkás Anita, Evanics Anet, Fodor Orsolya, Galli Zsuzsa, Garbai Gábor, Gáspár Orsolya, Gorondy-Wilde Martina, Hepp Krisztina, Hólik Anett †, Izsák Kornélia, Kákonyi Csilla, Kányi Olga, Kurtyák Mariann, Lajkó Katalin, Lepsényi Ákos, Oszvald Beáta, Suszter Petra, Sóvári Olivér, Troppert Ildikó, Vancsura Katalin, Varga Gergő, Vidra Attila, Zrupkó Dóra

2002. Osztályfőnök: JUTTA RICHTER és MAYER JÁNOS

Csongrády Ildikó, Dékány Dalma, Dudás Péter, Hefner Róbert, Jagodic Zded, Kiss Tamás, Manz Gerlinde, Margit Ágota, Paczér Balázs, Richter Ildikó, Rizsányi Viktor, Stefánovits Ildikó, Sümegi Patrik, Szalay Nikolett, Szűcs Endre, Takács Ivett, Tamás Ágnes, Varga Anita

2002. Osztályfőnök: JASZENOVICS ILONA

Balogh Erika, Boltos Emőke, Bosnyák Brigitta, Csóka János, Csordás Dóra, Fekete Katalin, Gergely Katalin, Gerstenmayer Zita, Hangyási Dávid, Herner László, Jahn Gábor, Kalocsai Zsófia, Károlyi Katalin, Kopri-vanacz Ildikó, Kunsági Emma, Lőrincz Barbara, Magyar Judit, Morgen Frigyes, Nemes Nóra, Nyírő Lóránd, Pál Natália, Pandur László, Pető András, Schaffer Renáta, Simon Laura, Solti Kinga, Tamaskó Viktor, Varga Éva, Vén Mirabella, Zentai Anna

2002. Osztályfőnök: PÉCSI JÓZSEFNÉ

Alföldi Linda, Csenki Rita, Dede Barnabás, Faragó Katalin, Fröhlich Henrik, Galántai Alexandra, Horváth Ákos, Horváth Timea, Huber Zsolt, Kazinczi Katalin, Kerek Máté, Komlósi Kinga, Körmendi Éva, Kühner Eszter, Magdics János, Maizl Zsanett, Mayer András, Menczer Tamás, Pathó Katalin, Sáfrán Krisztián, Steiner Mónika, Szabó Helga, Szettele Katinka, Titl Ágnes, Weibel Szilvia, Wenhardt Judit

2003. Osztályfőnök: STEINGART JÁNOS

Bilán Gabriella, Bosnyák Éva, Csaplár Nóra, Dárdai Adrienn, Francsovics Lilla, Fridrih Bettina, Hermann Katalin, Jahn Hajnalka, Nagy Nikolett, Pásztor Zsuzsa, Petrovácz Rózsa, Scherer Renáta, Schneider Ágnes, Sipos Adrienn, Szöllősi Csilla, Tápai Anett, Turcsányi Erika, Vácity Eszter, Varga Nikolett, Vincze Katalin, Völgyi Norbert

2003. Osztályfőnök: ILLÉS ZOLTÁN

Balog Zoltán, Barta Gergely, Bartha Tamás, Blandzsák Ildikó, Czakó Gábor, Czár Zsanett, Czirok István, Császár Ákos, Farkas Bernadett, Hatalóczky Éva, Jakab Fruzsina, Kovács Judit, Láncz Éva Anna, Maczkó Ivett, Mikó Kata, Molnár Alíz, Nagy Erzsébet, Sári István, Sima Nikolett, Simon Árpád, Soltész Gábor, Székelyi Diána, Szlezák Anikó, Szőnyi Ágnes, Török Tünde, Valkai Gábor, Vancsura Magdolna, Vankó Ádám, Vass Adrienn, Zolotnoki Zsófia

2003. Osztályfőnök: KOVÁCS LAJOS

Alföldi Viktória, Bédi Ágota, Binder Péter, Brecska István, Csuppor Krisztián, Fábián Balázs, Frank Anikó, Galántai Mónika, Gatti Beáta, Geiger Noémi, Hellenpárt Elvira, Hoós Klára, Horváth Andrea, Janovics Tamás, Katz Kata, Kislaki Zsófia, Kopasz Gábor, Krausz Valéria, Kuba-tovics Rita, Pacskó Róbert, Pandur Anna, Pazár Sarolta, Pál Katalin, Pirgi Katalin, Tóth Andrea, Tóth Zoltán, Weibel Rita

2003. Osztályfőnök: MENCZER PAULA

Bakos Anett, Bán Kinga, Barabás Imola, Bécsi András, Benyó András, Borbás Dorottya, Budai Bence, Füzes Edit, Hal Nikoletta, Horváth Lilla, Janovics Andrea, Juszt Henriett, Kékesi Dóra, Kovács Balázs, Krausz Éva, Molnár Andrea, Pállinger Alex, Petrovácz Dóra, Pintér Dóra, Saramó Attila, Szatmári Adrienn, Tóth Csilla, Vancsura Lilla

2004. Osztályfőnök: NUBERNÉ HONTI IVETT

Balogh Gábor, Bényi Tamás, Csuvár Adrienn, Farkas Ágnes, Juhász Anita, Kalocsai Soma, Korsós Ágnes, Kovács Gábor, Kökény Anita, Lázár Orsolya, Lovassy Katalin, Müller Gábor, Müller György, Paplogó Edina, Rendi Rita, Róka Eszter, Sánta Anita, Sibalin N. Danica, Sulyok Berta, Szabados Márk, Terbe Judit, Tusori Ibolya

2004. Osztályfőnök: MAYERNÉ SZAUTER TERÉZIA

Bajor Éva, Bugyi Katalin, Csertei Eszter, Délity Ágnes, Finna Anikó, Fuszenecker András, Geiger Gábor, Gyarmati Anita, Hemeder Edit, Horváth Attila, Jakus Donát, Kalányos Éva, Kedves Patricia, Kovács Gábor, Kuti Csilla, Nagy Julianna, Nagyhegyesi Péter, Oroszi Mónika, Rábolt Linda, Romsics Anita, Sajti Bernadett, Scheibl Lilla, Schettrer Csilla, Stampfer Helga, Szirb Mónika, Takács Kitti, Tóth Mónika, Triebl György, Varga Mariann, Váradi András, Wenhardt Tamás

2005. Osztályfőnök: MANZ ALFRÉD

Babity Maja, Bajai Emese, Bán Klaudia, Bédics Eszter, Bognár Katalin, Bokor Georgina, Eggers Kerstin, Franciskovics Balázs, Hinkel Gábor, Jagodic Rita, Jilling Balázs, Kakstädter Gyöngyi, Lovász Attila, Lovász Béla, Nébl Kitti, Osztheimer Kitti, Pintér Anita, Ribár Andor, Szilaski Krisztina, Tápai Daniella, Tóth Ádám, Tóth András, Vörös Henrietta

2005. Osztályfőnök: HAJDÚ ANETT

Balog Ádám, Belák Annamária, Bosnyák Judit, Budai Adrienn, Engert Viktor, Faidt Ilona, Horváth Boglárka, Ipcsics Erik, Kirschner Csilla, Korsós Kata, Kovács Edina, Monda Eszter, Nagy Zoltán, Ország Mónika, Perlaky Adrienn, Pivarcsi Dániel, Resetár Timea, Rettig Zita, Schwartz Ágnes, Simonits Judit, Szabó Balázs, Szigethy Kálmán

2005. Osztályfőnök: RÉGAISZ ERZSÉBET

Bánki Erna, Batári Adrienn, Bíró Boglárka, Fröhlich Mária, Germán Vivien, Hinkel Éva, Hómann Márta, Horváth Tamás, Kelemen Andrea, Kohl Andrea, Kubatov József, Kujáni Kitti, Lakatos Angelika, Lepsényi Kinga, Patocskai Melinda, Péter Barbara, Simon Edit, Valkovics Ferenc, Varjú Géza, Vörös Csilla, Weibel Emese