Előző fejezet Következő fejezet

Csobánka lakosságának vallási struktúrája

 

„A vallási hovatartozás a magyarföldi németséget jobban összekapcsolta a magyar néppel, mint elválasztotta, mivel a katolikus vallásúak mindkettőnél jelentős túlsúlyban voltak" 2

A magyar katolikus, és az evangélikus egyház is sajnos többé-kevésbé hagyta magát az állam magyarosítást politikájának szolgálatát vállalni. Fontos azonban differenciálni a püspökök és egyes községek között, mégpedig a helyi plébános beállítottsága szerint.

Csobánka vallási tagoltságáról az 1910, 1920, 1930 és 1941-es népszámlálás alapján a következő kép áll össze:

 

Az egyik oldalon katolikus németek, magyarok és szlovákok és a másik oldalon ortodox szerbek között nem voltak vallási feszültségek A katolikus felekezet különböző nemzetiségei házasodtak egymás között, azonban az ortodoxok a katolikusokkal nem.

Csobánka életét a paraszti életstílus és a vallás határozta meg. Mindkettő szorosan kapcsolódott egymáshoz és függtek egymástól A közös hit, a közös vallás meghatározta a gondolkodás módját és megelevenítette az emberek cselekvését.

Az istentisztelet nyelve a latin volt, de a templomi ének és prédikáció 1926-ig német és minden harmadik héten szlovák volt. Ebben az évben bővítették ki a „Levente-Ifjak"3 számára rendszeresen a vasárnapi reggeli mise nyelvét magyarra.

A nagymisék azonban az orosz megszállásig felváltva német és szlovák nyelvűek maradtak. A német, a magyar és a szlovák nyelvű lakosok közös, katolikus vallása összetartozást jelentett, az anyanyelv nem választotta el őket.

A különböző anyanyelvű katolikus közösségtől a szerbek és a cigányok viszont elhatárolódtak. A szerbek az ortodox hitvallásuk miatt - a cigányok viszont a hátrányos szociális helyzetük miatt.

A cigányok a 18. század elején az úgynevezett Cigány hegyen kezdtek letelepedni, majd 1860-ban a községi „úrbéres" - erdőtulajdonos gazdák által adományozott, a Szentkúthoz vezető út melletti telkekre települtek. Az ingyenesen juttatott telkekért a cigányok az erdőkben minden évben makkot gyűjtöttek, melyet az úrbéresek facsemete nevelésére, erdőtelepítés céljára használtak.

 


Lábjegyzetek:

  1. Dokumentáció a németek száműzetéséről Kelet-, Közép-Európából U. 14.o.
  2. A Levente- Ifjak az állam katonai jellegű ifjúsági szervezete volt. 12 és 21 év között minden magyar fiatalember számára kötelező volt.
  3. V.ö. Franz Walper, Csobánka, 1985,127. o.

 

 

   
Előző fejezet Következő fejezet