Fazekasboda

Német tájszoba

 

Fazekasboda a Mecsek legmagasabb csúcsától, a Zengőtől nem messze, a Pécsvárad-Mohács útszakaszon, egy festői völgyben terül el. A dombokról nézve csodálatos környék tárul elénk. A Karasica patak két oldalán épült falut erdők veszik körül.

A falu története egészen az őskorig vezethető vissza, gazdag történelme több írásban is megtalálható. Az államalapítás idején a pécsváradi apátsághoz tartozott, majd a török hódoltság alatt elnéptelenedett. III. Károly uralma alatt, az 1720-as években ismét visszatért az élet a faluba. Rajna-frank területről, Fulda környékéről érkeztek németek. A lakosság mezőgazdasággal, faiparral, szőlőműveléssel foglalkozott.

A II. világháború után megváltozott minden, sok német családot kitelepítettek, helyükre más nemzetiségűek érkeztek. Az itt maradottak a mai napig őrzik német nemzetiségű identitásukat, ápolják hagyományaikat.

A Fazekasbodára látogatók az 1735-ben Mindenszentek tiszteletére felszentelt templomot, a régi építésű, tornácos sváb falusi házakat csodálatos természeti környezetben kereshetik fel.

Fazekasboda Német Önkormányzata 2002-ben nyitotta meg helytörténeti kiállítását. A lakók által adományozott régi tárgyak, használati eszközök, bútorok, fotók és népviseleti ruhadarabok a huszadik század kezdetének életkörülményeit mutatják be.

Az elmúlt évek gyűjtésének eredményeként sikerült egy szobát berendezniük a jellegzetes fazekasbodai német bútorokkal és népviseleti ruhadarabokkal. Az épületben kialakítottak egy termet, ahol régi használati tárgyak között mutathatják be német elődeik foglalkozásait, és elkészíthetők a szülők, nagyszülők régi öltözékei, így továbbra is fennmaradhatnak hagyományaik. A településen sokféle kulturális programot szerveznek. Hagyománnyá vált az úrnapja, amely a Német Önkormányzat napja. Ezen a napon minden évben német nyelvű szentmisével, körmenettel és nemzetiségi programokkal ünnepelnek. A környéken már csak egyedül ebben a faluban készítenek az első, friss hajtású ágakból úrnapján lombsátrakat, amelyekben az asztalokat a régi, hímzett úrnapi térítőkkel és a régi szentekkel díszítik.

A floderozással, virágkosaras berakással díszített szekrények , a komód a tükörrel és dupla támlás ágy a tisztaszoba jellegzetes berendezése  volt. A szekrényekben az alsószoknyákat és felső viseletet tartották, a szekrény alján lévő fiók a bársony cipők, pacskerok, csizmák tárolására szolgált. A komód felső fiókjában a fejkendőket, vállkendőket helyezték el, az alsó kis szekrény a különleges alkalmakkor használt ágyneműk, hímzett terítők és szalvéták tárolására használták . A támlás dupla ágy a díszesen hímzett dunyhákkal, párnákkal  a ház lakóinak az életvitelét jelképezik.

A tájszoba és a helytörténeti gyűjtemény Fazekasboda, Pécsváradi u.1. sz. alatt tekinthető meg.

Telefon: 06/70-5088392

E-mail: nemet@fazekasboda.hu

 

 

 

 

 

 

Boden

Heimatstube

 

Boden liegt unweit vom höchsten Gipfel des Mecsek Gebirges, an der Straße zwischen Pécsvárad und Mohács in einem malerischen Tal. Von den Hügeln bietet die Gegend eine wunderschöne Ansicht. Das Dorf an beiden Seiten des Karasica Baches wird von Wäldern umsäumt.

Die Geschichte der Siedlung reicht bis zur Urzeit zurück, sie wird oft in Urkunden erwähnt. Zur Zeit der Staatsgründung gehörte das Gebiet zur Abtei in Pécsvárad, in der Türkenzeit verödete es. Erst in den 1720er Jahren, unter der Herrschaft von Karl III., kehrte das Leben ins Dorf zurück. Aus der Rhein-Fränkischen Gegend, aus Fulda kamen die deutschen Ahnen. Sie beschäftigten sich mit Landwirtschaft, Holzbearbeitung und Weinbau.

Nach dem Zweiten Weltkrieg veränderte sich vieles, mehrere deutsche Familien wurden vertrieben, an ihre Stelle kamen Ungarn. Die Hiergebliebenen bewahren ihre deutsche Identität, pflegen ihre Traditionen bis in die heutigen Zeiten. Die Besucher des Dorfes können die im Jahr 1735 zu Ehren von Allerheiligen einge-weihte Kirche und alte ungarndeutsche Bauernhäuser mit Gang in wunderschöner, naturnaher Umgebung besichtigen. Die ortsgeschichtliche Sammlung wurde 2002 von der deutschen Nationalitäten Selbstverwaltung eröffnet. Die von den Dorfbewohnern geschenkten Gegenstände, Werkzeuge, Möbelstücke, Fotos und Volkstrachten veranschaulichen die Lebensweise zu Beginn der 1900er Jahre. Es wurde eine Wohnstube mit charakteristischen Bodener „schwäbischen“ Möbeln und Volkstrachten eingerichtet. Außerdem gibt es im Gebäude einen Raum, wo an alten Gegenständen die Handwerksarbeit der deutschen Ahnen vorgestellt wird, es können die Kleider der Groß- und Urgroßeltern nachgefertigt werden und somit können auch diese Traditionen aufrecht bleiben.

In der Gemeinde werden viele Programme organisiert. Es ist bereits wieder zur Tradition geworden Fronleichnam zu feiern, das ist zugleich auch der Tag der deutschen Selbstverwaltung. An diesem Tag werden jedes Jahr eine deutsche heilige Messe und eine Prozession mit anschließenden Nati-onalitäten-Programmen abgehalten. In der Gegend wird nur noch in Boden aus den ersten frischen Trieben zu Fronleichnam eine Laubhütte gefertigt, in denen die Tische mit den alten, gestickten Fronleichnamstüchern und alten Heiligen geschmückt werden.

Die Ausstellung ist nach Voranmeldung zu besichtigen.