A Marázai németek kulturális öröksége

 

Maráza Pécsvárad – Mohács összekötőútról leágazó bekötőút végén egy völgyben épült község, zsáktelepülés jellegét még napjainkban is megőrizte.

A török hódoltság alatt elnéptelenedett. 1720-ban katolikus délszláv (sokác) majd német telepesek kezdték benépesíteni, a magyarok a 19.sz második felében érkeztek ide.  Napjainkban is ez a három nemzetiség található meg a településen. Kulturális életük és hagyományápolásuk szinte egybefonódott, de a német nemzetiségi önkormányzat alakulásával a német nemzetiségi hagyományok ápolása előtérbe került.

A népesség mindig földműveléssel, állattartással foglalkozott. Helyben nincsenek munkahelyek, az aktív lakosság napjainkban is ingázik a munkahelyére, illetve mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozik.

Nincsenek intézményeink a gyerekek is naponta ingáznak az óvodákba iskolákba.

Kulturális élet színtere 2015 nyarától, a többfunkciós  szolgáltató központ, itt van lehetőség szabadidő programok szervezésére, és a közösségi élet színtere is. Itt is vannak könyvek, német nyelvű könyvállomány, valamint számítógépek ingyenes internet használási lehetősséggel. De településünkön sok éve működik könyvtári információs és közösségi szolgáltató tér, eMagyarországPont, és kondi terem  is. Minden téren igyekszünk a falusi lakosok  – városi  lakosok között lévő  információs és kulturális különbségeken enyhíteni.  

Lakosságszámunk 200fő körül mozog, habár elkezdődött a fiatal családok helyben maradása, mégis sok az idős, lassú a fiatalosodás.

A faluban jelenleg nincsen kézműves, és a régi helyben dolgozó kézművesekről nincsenek adataink.

 

Nevezetességeink

- Az 1800-ban épült Szent József Római Katolikus templom, ami helyi védettség alatt áll.

 - A falutól 1km távolságban az erdőben található a Mária Kápolna a forrással, 1700-as években épült, a forrásnak gyógyerőt tulajdonítottak, és évszázadok óta búcsújáró hely volt. A legenda egyik változata szerint, egy a közelben kapáló horvát asszony vak lánya belepancsolt a forrás vizébe, megdörzsölte a szemét s ezután látni kezdett. A másik hagyomány szerint egy juhász  vak kislányának  álmában megjelent Szűz Mária, akinek tanácsára a szemét megmosta a forrásban és meggyógyult. Nemsokára deszkából, majd miután az leégett kőből kápolnát emeltek a forrás mellé, a környékbeliek pedig évszázadokon át odazarándokoltak, itták a gyógyvizet, kezüket, lábukat mosták vele, a üvegekben vittek haza. Hálából gyermekingeket raktak a kápolnai Mária – szobor lábához, meggyógyult bénák pedig mankójukat hagyták ott. 1998-ban Jégl Péter adományából és az önkormányzat támogatásával a kápolna rom  az eredeti elmondások alapján felújításra került, a hagyomány újra éledt és 2001-óta szeptember 8.-án van a körmenet és a szabadtéri szentmise a kápolnánál.

 - A falumúzeumunk, ahol marázai elődök viseleti és tárgyi hagyományait őrzünk.

 

Német Nemzetiségi Önkormányzat 2002-től működik a településünkön.

 

Falumúzeum

 

Egy felújított régi kis parasztházban alakítottuk ki a falumúzeumot 2008-ban, ahol három nemzetiség viseletei és használati tárgyainak anyaga lett összegyűjtve. Fotó gyűjteményünkben is figyelemmel kísérhetjük az elődeink nemzetiségeink viseletét.

Múzeumunk mindössze két szoba, a berendezése eredeti sváb szoba bútor és polcok, bölcső és használati eszközök. Nagyon szép marázai német viseleti gyűjteményünk és textíliáink, eredetiek. Viselőik, használóik, helyi nagyszülők, dédszülők voltak az 1800 évek végén, a 1900-as évek elején születtek, és van aki ezeket még 2000-ben használta, őrizzük emlékeiket. A viselet bábukon, babákon vállfákon került bemutatásra, az ünnepitől a köznapiig, folyamatosan bővülő helytörténeti gyűjtemény.

Az ide látogatókban emlékeket ébreszt, vagy ismereteket nyújt, vagy újdonság, de minden szempontból a hagyományok tisztelete.

 

Nyitva tartás

A nevezetességeinknek nincs állandó nyitva tartása, de bejelentkezés alapján bármelyik, bármikor látogatható.

A bejelentkezésekre használható telefonszámok:

69/350-612,

69/350-611,

69/349-023,