Palkonya történelme

 

Palkonya egyutcás 350 fős dél-dunántúli, mediterrán jellegű falu. A falu különleges és egyedi hangulatát műemlék épületei, tüzes vörösborai és csodás természeti adottságai valamint az emberek vendégszeretete határozza meg. Palkonya egy kicsiny "ékszer­doboz", mely 2007-ben Európa kulturális faluja címet viseli. Palkonya turisztikai szempontból igen vonzó település, ahol falusi magánszálláshelyek és kis, családi pincészetek nagy szeretettel várják vendégeiket. Részletesebb információért látogasson el a www.palkonya.hu weboldalra.

 

 

Történelmi emlékei az Árpádkorra tekintenek vissza. Akkor a község a kéméndi uradalomhoz tartozott, amely a Győr nemzetségbeli Konrád birtoka volt. Évszázadokon keresztül gyakran váltották egymást a tulajdonosok, és a lakosságról is alig lehet már valamit felkutatni. Az 1526-os mohácsi csata után Magyarország másfél évszázadon át, török uralom alatt állt. A régi adóívekből kitűnik, hogy a török uralom idején a lakosság száma nagyon alacsony volt. 1554-ben a község a harsányi járáshoz tartozott, és a török adószedőnek 7 ház után fizetett adót. 1687-ben, a nagyharsányi csata (második mohácsi csata néven is említik) idején, - melyben a török súlyos vereséget szenvedett, és véglegesen kiűzetett Magyarországról - a községnek 8 háza és 20 lakosa volt. A lakosság földműveléssel és szőlőtermesztéssel foglalkozott. A szántóterület 100 hold volt, és a falu 100 íz szőlővel rendelkezett. A szőlőművelést ez az okirat említi először. A török uralom alatt a hadjáratok következtében a lakosság egy része kipusztult, más része elmenekült vagy elhurcolták őket. A megcsappant lakosság pótlására a 18. század 30-as éveiben és a rákövetkező években megindult a német és szerbhorvát lakosság nagyarányú betelepítése a Duna mentén és a Dunántúlra. Palkonyai lakosként az újpetrei plébánia anyakönyvébe az első német nevet 1745-ben vezették be. Maga a plébánia is ebben az évben létesült.

Korábban a község a siklósi plébániához tartozott. Az első német nevek a telekkönyvben 1748-ban fordulnak elő. Ebből kitűnik, hogy a községben 20 német, 1 magyar, 2 szerbhorvát család csatlakozott. 1757-ben a községnek már 133 áldozó híve volt Ekkor már tanító is oktatta a gyerekeket. A szájhagyomány szerint az első betelepülők a kolerajárványnak estek áldozatául. Ezt a véleményt látszik alátámasztani az a tény, hogy később az első nevek közül már csak Mayer, Müller és Schmidt fordultak elő. Bár a községet két évszázadon keresztül szinte kizárólag németek lakták, már 1880-1910-ig 7-34-en, 1920-ban pedig már 149-en vallották magukat a népszámláláskor magyarnak. A második világháború idején a front elől sokan Németországba vándoroltak.

Az elvándorolt németek helyére magyar családokat telepítettek be, később ideköltöztek. Ma a magyar és német lakosság békésen él egymás mellett. A kisebbségnek számító német ajkúak a lakosság 35%-a, akik érdekeit a Német Kisebbségi Önkormányzat képviseli 2003-tól. Fiatalodó falu Palkonya, hiszen a gyermekek létszáma magasabb a nyugdíjasokénál. A munkaképes lakosok mezőgazdasággal és borászattal foglalkoznak, de többen Pécsett és Villányban vállalnak munkát. A faluban 9 művészcsalád él, és Európa számos országából is élnek vagy nyaralnak itt családok.

 

 

 

Kápolna nap

 

Templom