Előző fejezet Következő fejezet

A SIMAY-HÁZ

 

A Közép utcai Simay-féle házzal érdekes változás történt a napokban. A történelmi nevezetességű épület ugyanis több mint húsz éven át zárva volt, és csakis a család tagjai használták szamosújvári tartózkodásuk alkalmával. A kegyeletnek és a hitvesi gyöngédségnek az a megható példája is, mely húsz éven át némává és magányossá tette ezt az épületet, a legnagyobb ritkaság, mely csak kiválóan nemes és előkelő lelkekből fakadhat. Húsz éven át, attól az időtől kezdve, hogy a ház jótékony és városszerte tisztelt úrnője, Simay Gergelyné 1890-ben elhunyt, minden úgy maradt a lakásban, ahogy az úrnő halála alkalmával találták, és ekkor határozta el Simay Gergely, hogy amíg ő él, nejének emlékét azzal fogja megőrizni, hogy semmit sem változtat a lakásban. Évtizedeken át így maradt aztán eredeti állapotában a nevezetes épület, melyen Simay Gergely halála után mégis csak változtatni kellett, hogy a pusztulástól és romlástól az épületet megmentsék. Az átalakítások most vannak folyamatban, melyek ezáltal biztosítani fogják a nevezetes épület további fennmaradását.

A Simay-házat a múlt század negyvenes éveiben a Szarukán családtól szerezte meg Simay János volt városi főszónok, s hozzávásárolta a szomszédos kerti telket is, melyen keresztül vezetett az út a Ferenciek temploma melletti sikátorba. Az épület udvari, vagyis kerti részét 1847-ben építtette Simay János, hogy fia, Gergely házassága alkalmából meghívott 200 főnyi násznépet elhelyezhesse. Ez az épületrész az esküvő alkalmával aztán táncterem gyanánt is szolgált. A ház jelenlegi formáját és beosztását 1870-ben való átalakítása alkalmával nyerte.

Sok érdekes társadalmi, politikai, kultúrhistória és családi emlék fűződik ehhez az öreg épülethez. Mikor az 1848-iki választások voltak, Simay Gergely itt mondta el programbeszédét, s a kortesek hada innen vitte szét a városba az alkalmi nótát, melyet az ellenjelöltre rögtönöztek:

- Kis mise, nagy mise,

- Jakab Bogdán semmise.

Ámde a Jakab kortesei sem hagyták annyiban a dolgot, s mikor a Simay-párt a maga jelöltje érdekében leghevesebben agitált, megjelentek a Közép utcában, és rágyújtottak az ellendalra, mely így hangzott:

- Szilvaízes pihari,

- Nem kell nekem Simay.

A nyilatkozatokban és számításokban azonban tévedtek, mert a polgárság Simayt választotta meg, s ebben az épületben nyújtotta át a város akkori vezetősége az első népképviseleti mandátumot. Simay Gergely, akit ezután még öt ízben választottak meg Szamosújvár képviselőjévé, innen intézte beszámolóit és programbeszédeit választóihoz, s utána Molnár Antal is, Szamosújvár megboldogult érdemes követe itt tartotta meg éveken át programbeszédeit. Ebben a házban születtek különben Simay Gergely gyermekei: János, Klementin, Róza, Gyula.

Számos illusztris vendéget is látott falai között a múltban ez az öreg épület. Mikor 1872-ben Kerkápoly Károly pénzügyminiszter erdélyi körútját rendezte, Szamosújvárra érkezvén itt szállott meg. A tiszteletére rendezett villásreggelin jelen volt a vármegye színe-java Torma Károly főispán élén. Még most is közszájon forog az az érdekes párbeszéd, mely ekkor Kerkápoly és Korbuly János városi adószedő között lefolyt. Mikor ugyanis a miniszternek a városi adóhivatal küldöttségét bejelentették, Kerkápoly kedélyesen megszólította Korbulyt és ezt kérdezte tőle:

- Jön az adó?

Korbuly még kedélyesebben felelte:

  1. - Jön, ha hozzák! Magától bizony nem jön.
  2. - No-no! - válaszolta a miniszter. - Hiszen éppen azt kérdezem, hogy hozzák-e.

Később, mikor Simay törvényszéki elnök lett, magas állású bírák keresték fel a Simay-házat. 1873-ban br. Apor Károly, a marosvásárhelyi kir. tábla elnöke, 1875-ben Szentgyörgyi Imre kúriai tanácselnök voltak a ház vendégei. A nyolcvanas években, mikor Simay Gergely nyugalomba vonult, ismét a politika mozgalmai vonultak be a Simay-házba. Ez időben lépett fel br. Bánffy Dezső képviselőnek Szamosújvárt, s az ellenzéki párt főhadiszállása a Simay-ház volt, ahol gróf Bethlen András, gróf Bethlen Pál, gróf Wass Samu, a Torma és Felszeghy családok itt tárgyalták meg azokat az akciókat, melyeket Bánffy képviselősége és főispánsága ellen kisebb-nagyobb sikerrel alkalmaztak.

A Simay család ősi családi háza különben a Közép utcában a Karácsonyi-féle ház mellett épült földszintes épület volt, mely jelenleg a dr. Rusz Kornél ügyvéd tulajdona. Ez a ház 1720-ban épült, s építtetője Krikor Toderi, vagyis Tódorfi Gergely, aki azonos lehetett a Salamon-templom egyik alapítójával.

 

 

   
Előző fejezet Következő fejezet