Előző fejezet Következő fejezet

FELHASZNÁLT IRODALOM

 

Andor Mihály (szerk.) 1982. Cigányvizsgálatok. Budapest, Művelődéskutató Intézet.

Andor Mihály (szerk.) 2001. Romák és oktatás. Pécs, Iskolakultúra.

Andor Mihály - Liskó Ilona 2000. Iskolaválasztás és mobilitás. Budapest, Iskolakultúra.

Andorka Rudolf 1990. „Társadalmi szerkezet". In Andorka Rudolf - Kolosi Tamás - Vukovich György (szerk.): Társadalmi riport, 1990. Budapest, TÁRKI, 1990, 305-331. o.

Andorka Rudolf - Harcsa István 1990a. „Népesedés és család". In Andorka Rudolf - Kolosi Tamás - Vukovich György (szerk.): Társadalmi riport, 1990. Budapest, TÁRKI, 1990, 11-39. o.

Andorka Rudolf - Harcsa István 1990b. „Oktatás". In Andorka Rudolf - Kolosi Tamás -Vukovich György (szerk.): Társadalmi riport, 1990. Budapest, TÁRKI, 1990, 40-55. o.

Angelusz Róbert 1996a. „A cigányellenesség és a pluralizmus ignoranciája". JEL-KÉP, 1. sz.

Angelusz Róbert 1996b. Optikai csalódások. Budapest, Pesti Szalon.

Babus Endre - Gáti Zoltán - Mészáros Ágnes 1984. „A cigányság helyzete egy magyar faluban". Szociálpolitikai értesítő, 1984/2, 80-126. o.

Babusik Ferenc (szerk.) 2002. A romák esélyei Magyarországon. Aluliskolázottság és munkaerőpiac - a cigány népesség esélyei Magyarországon. Budapest, Kávé Kiadó - Delphoi Consulting.

Babusik Ferenc 2004a. „Állapot-, mód- és okhatározók. A romák egészségügyi állapota és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférése, I. rész". Beszélő, 10. sz., 84-93. o.

Babusik Ferenc 2004b. „Állapot-, mód- és okhatározók. A romák egészségügyi állapota és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférése, II. rész". Beszélő, 11. sz., 67-76. o.

Babusik Ferenc 2005. Az esélyegyenlőség korlátai Magyarországon. Státusz, etnicitás, kirekesztődés az egészségügyben és a szociális szférában. Budapest, L'Harmattan.

Babusik Ferenc - Horváth Aladár - Karácsony Gergely 2004. „A cigányellenesség méréséről. Dus Polett és Legát Tibor interjúja". Beszélő, január, 68-74. o.

Bakó Boglárka (szerk.) 2003. Lokális világok. Együttélés a Kárpát-medencében. Budapest, MTA Társadalomkutató Központ.

Bakó Boglárka 2006. „Cigány módra - magyar módra. Együttélési viszonyok egy mikroközösség sztereotípiatörténetein át". In Bakó-Papp-Szarka 2006, 36-64. o.

Bakó Boglárka - Papp Richárd - Szarka László (szerk.) 2006. Mindennapi előítéletek. Társadalmi távolságok és etnikai sztereotípiák. Budapest, Balassi Kiadó.

Balázs Éva - Palotás Zoltán 2006. „A közoktatás irányítása". In Halász-Lannert 2006, 55-104. o.

Bana József 1998. „Győr cigánypolitikája a második világháborúig". In Gémes 1998, 123-135. o.

Bana József 2005. „Cigányellenes szabályrendeletek a 19. század végén és a 20. század elején". In Márfi-Kosztics 2005,107-110. o.

Barcy Magdolna - Diósi Pál - Rudas János. 1996. Vélemények a másságról - előítéletek a fiatalok körében. Budapest, Animula Egyesület.

Bánlaky Pál - Kevy Bea 2000a. „... Szülötte földünkön helyünk legyen ". Falusi (és nagyvárosi) cigányok: élethelyzet, viszony a többiekhez, előítéletek. Budapest, Agroinform.

Bánlaky Pál - Kevy Bea 2000b. „Cigányok a faluban. Megélhetési stratégiák, kapcsolatok, előítéletek". A falu, tavasz, 77-87. o.

Barabás Péter 1911. A cigány-ügy rendezése emberséges szigorral. Budapest, Pátria Irodalmi Vállalat és Nyomdai Részvénytársaság.

Barna Gábor (szerk.) 1993. Cigány népi kultúra a Kárpát-medencében a 18-19. században, Salgótarján, Mikszáth Kiadó.

Bársony János é. n. „Áttekintés a magyarországi roma holocaust folyamatáról, 1939-1945". Polgárjogi füzetek, II. évfolyam, 1. szám, 4. füzet, 8-19. o.

Bársony János - Daróczi Ágnes (szerk.) 2004. Pharrajimos. Romák sorsa a nácizmus idején, I-II. Budapest, L'Harmattan.

Bársony János 2008. „A romák sorsa az 1940-es évek második felében Magyarországon". Múltunk, 1. szám, 222-256. o.

Bartha Csilla (szerk.) 2007. Cigány nyelvek és közösségek a Kárpát-medencében. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó.

Bartók Béla 1931. „Cigányzene? Magyar zene? (Magyar népdalok a német zeneműpiacon)" Ethnographia (Népélet), 49-62. o.

Báthory János 1983. „A »cigánykérdés«". In Szegő, 1983, 8-24. o.

Békefi Margit 2001 [1963]. A magyarországi teknővájó cigányok. Szekszárd, Romológiai Kutatóintézet.

Bencsik János Dr. (szerk.) 2002. Erdős Kamill és a hazai romológia. A 2002. július 2-án Erdős Kamill halála 40. évfordulóján szervezett emlékülés előadásai. Gyula, Békés Megyei Képviselőtestület Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Bizottsága.

Bencsik István 1988. „Bűnözés helyett társadalmi felemelkedés". Belügyi Szemle, 2. sz. 37-39. o.

Bereczkei Tamás 1998. A belénk íródott múlt. Evolúció és emberi viselkedés. Budapest-Pécs, Dialóg Campus Kiadó.

Bereczkei Tamás 2001. „Rokoni hálózat, gyermekgondozás és termékenység magyarországi cigány és nem-cigány populációkban". In Pléh Csaba - Csányi Vilmos - Bereczkei Tamás (szerk.): Lélek és evolúció. Az evolúciós szemlélet és a pszichológia. Budapest, Osiris, 2001,195-210. o.

Berey Katalin 1990. „A szociális követelményeknek meg nem felelő telepek felszámolása, 1961-1986". In Berey Katalin - Horváth Ágota. 1990. Esély nélkül. Budapest, Vita Kiadó. 5-72. o.

Berey Katalin 1991. „A cigánytelepek felszámolása és újratermelődése". In Utasi-Mészá-ros, 1991,106-144. o.

Bergstein Béla 1910. „A cigánykérdés megoldása". Huszadik Század, II. k. 186-190. o.

Berkovits Balázs - Oblath Márton 2008. „A gyógypedagógiától a szociológiáig és tovább. A »fogyatékosság« és a »szociális hátrány« kapcsolatának diskurzusai és politikája". In Erőss-Kende 2008, 21-46. o.

Bernát György 2007. „Nem veszett el, csak átalakult?" RomNet, 2007. május 25. http:// www.romnet.hu/jegyzet/jegyz233.html

Bernáth Gábor (szerk.) 2000. Porrajmos. Roma Holocaust túlélők emlékeznek. Budapest, Roma Sajtóközpont.

Bernáth Gábor 2003. „Hozott anyagból - a magyar média romaképe". Beszélő, június, 38^8. o.

Bernáth Gábor - Messing Vera 1998. „ Vágóképként, csak némában..." Romák a magyarországi médiában. Budapest, Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal.

Bernáth Gábor - Messing Vera 2000. „A magyarországi média és egy interetnikussá váló szociális konfliktus: a székesfehérvári gettóügy nyilvánossága a többségi és a roma médiában". In Horváth-Landau-Szalai, 2000,13-27. o.

Bernáth Gábor - Messing Vera 2001. „A magára hagyott közönség. A magyarországi romák médiafogyasztásáról". Beszélő, március, 64-75. o.

Bernáth Péter - Polyák Laura 2001. „Kényszermosdatások Magyarországon". Beszélő, június, 38-45. o.

Bíró A. Zoltán 1996. „A megmutatkozás kényszere és módszertana". In Gagyi 1996, 247-283. o.

Dr. Bódi Zsuzsa 1993. „Acigányság történetének képi forrásai". Közös út- Kethano Drom, 1. sz., 12-13., 45. old.

Bódi Zsuzsanna (szerk.) 1999. Tanulmányok Herrmann Antal emlékére. Cigány Néprajzi Tanulmányok 8. Budapest, Magyar Néprajzi Társaság.

Bódi Zsuzsanna (szerk.) 2000. Soha többé... Nikana majbuter... Hever again... Visszaemlékezések a holokausztra. Sepire p-o holokaust. Recollections of the holocaust. Cigány néprajzi tanulmányok 8. Budapest, Magyar Néprajzi Társaság.

Bódi Zsuzsanna 2001. „A gyermekek munkára nevelése. A szocializációs folyamat változásai egy szegkovács közösségben". In Kovalcsik, 2001, 229-233. o.

Bodnár Lóránt 1981. „Demográfiai jelenségek jellemzői cigányoknál". Egészségügyi Munka, 1. sz. 9-14. o.

Bonomi Jenő 1943. „A budai hegyvidék cigányai". Ethnographia - Népélet, 75-77. o.

Bori Erzsébet 2005. „Cigányutak". Filmvilág, 6. szám, 4-6. o.

Borsy Lajos 1942. „A cigánykérdés megoldásának sürgőssége" Népegészségügy, 1153-1156. o.

Böszörményi Jenő - Józsa Márta (szerk.) 2000. A romakérdés az integráció csapdájában. A romákintegrációs lehetőségei Magyarországon. Nemzetközi konferencia. Budapest, 1999. június 22-23. Budapest, Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Programiroda.

Cigányösszeírás..., é. n. [1895] A Magyarországban 1893. január 31-én végrehajtott cigányösszeírás eredményei. Budapest, Atheneum. Hasonmás kiadás: Pécs, PJPTE, MTA-Soros Alapítvány - Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Alapítvány. Online elérhetőség: http://kt.lib.pte.hu/cgi-bin/kt.cgi7konyvtar/kt04120202/index. html

Czeizel, 1977. „Győri György: Beszélgetés Czeizel Endrével" Valóság, 1977/7, 47-54. o.

Czeizel Endre 1981. „A cigány gyermekek adottságai és az öröklődés" Köznevelés, 3. sz. 9.0.

Czeizel Endre - Lányiné Dr. Engelmayer Ágnes - Rátay Csaba (szerk.) 1978a. Az értelmi fogyatékosságok kóreredete a „Budapest-vizsgálat" tükrében. Budapest, Medicina Könyvkiadó.

Czeizel Endre - Lányiné Engelmayer Ágnes - Rátay Csaba. 1978b. „Még egyszer az értelmi fogyatékosokról". Valóság, 9. sz., 109-111. o.

Csalog Zsolt 1973. „Etnikum? Faj? Réteg? Adalékok a »cigányság« fogalmához." Világosság, 1. sz. 38^4. o.

Csalog Zsolt 1979. „Cigányfalu Baranyában. Jegyzetek a cigányság helyzetéről". Kritika,

10. sz., 13-16. o.

Csalog Zsolt 1984. „Jegyzetek a cigányság támogatásának kérdéseiről (1982)". Szociálpolitikai Értesítő, 2. sz., 36-79. o.

Csalog Zsolt 1991 [1979]. „A cigánykérdés Magyarországon 1980 előtt". In Réz Pál (szerk.): Bibó emlékkönyv. Budapest - Bern, Századvég - Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, II. 282-311. o.

Csalog Zsolt 1997. „»Kaptam a romáktól emberi gazdagságot...« Csalog Zsolttal Daróczi Ágnes beszélget". Beszélő, október, 36-46. o.

Csanádi Gábor - Ladányi János - Gerő Zsuzsa 1978. „Az általános iskolai rendszer belső rétegződése és a kisegítő iskolák". Valóság, 6. sz., 30-44. o.

Csefkó Gyula 1929. „Hajnal cigány (adoma)" Ethnographia (Népélet), 58. o.

Csengey Dénes 1982. „»Felnőni a talajig« Változatok a cigánysorsra". Valóság, 2. sz.79-89. o.

Csenki Imre 1955. „A cigány népzenéről". Új Zenei Szemle, 10. 23-26. o.

Csenki Imre - Csenki Sándor 1943. „Népdalgyűjtés a magyarországi cigányok között". In Gunda Béla (szerk.): Emlékkönyv Kodály Zoltán hatvanadik születésnapjára. Budapest, Magyar Néprajzi Társaság, 1943, 343-362. o.

Csenki Imre - Csenki Sándor 1967 [1955]. Bazsarózsa. 99 cigány népdal. Budapest, Zeneműkiadó Vállalat.

Csépé Valéria 2008. „A különleges oktatást, nevelést és rehabilitációs célú fejlesztést igénylő gyerekek (SNI) ellátásának gyakorlata és a szükséges teendők". In Köllő-Varga 2008,145-177. o.

Csepeli György 2000. „Cigány vagy ember?". In Böszörményi - Józsa 2000, 48-53. o.

Csepeli György - Fábián Zoltán - Sik Endre. 1998. „Xenofóbia és a cigányságról alkotott vélemények". In Kolosi Tamás - Tóth István György - Vukovich György (szerk.): Társadalmi riport 1998. Budapest, TÁRKI. 458-489. o.

Csepeli György - Panuska Mária - Czeizel Endre - Szondy Mária 1977. „Vita Czeizel Endre interjúja nyomán". Valóság, 10. sz., 101-106. o.

Csepeli György - Örkény Antal - Székelyi Mária 1997. „Szertelen módszerek. A megkülönböztetés mentes viselkedés lehetőségei és akadályai. Előzetes kutatási jelentés, 1996-97". In Csányi Klára (szerk.): Szöveggyűjtemény a kisebbségi ügyek rendőrségi kezelésének tanulmányozásához. Budapest, 1997, COLPI, 130-171. o.

Csepeli György - Örkény Antal - Székelyi Mária 1999. „Hogyan lesz egy ember cigány?" Kritika, 3. sz. 30-31. o.

Csepeli György - Örkény Antal - Székelyi Mária - László Mónika (szerk.) 1997. Kisebbségszociológia. Szöveggyűjtemény egyetemi és főiskolai hallgatók számára. Budapest, Kisebbségszociológiai Tanszék. Csiba István 1979. „A cigánybűnözés alakulásáról". Belügyi Szemle, 1. sz. 26-30. o.

Csongor Anna 1991. Szegregáció az általános iskolában. Budapest, Oktatáskutató Intézet.

Csongor Anna-Szuhay Péter 1992. „Cigány kultúra, cigánykutatások" BUKSZ, 2. sz., 235-245. o.

Dankó Imre 2002. „Erdős Kamill". In Bencsik 2002, 9-18. o.

Daróczi Ágnes 1993. „A cigány közösségek értékrendje". In Barna, 1993,13-17. o.

Demeter Zayzon Mária 1994. A budapesti népesség nemzetiségi, etnikai arculata. Honos népcsoportok és bevándorlók. Budapest, a szerző kiadása.

Demtsa Pál 1939. „A vándorcigányügy közigazgatási rendezése". Népegészségügy, 897-900. o.

Derdák Tibor - Varga Aranka 1996. „Az iskola nyelvezete - idegen nyelv". Regio, 2. sz. 150-175. o.

Déry Gyula 1908. A cigányok Európában. Monográfia három részben. A cigányügy mai állásáról, tekintettel múltjára és jövőjére. Budapest, Légrády Testvérek Könyvnyomdája.

Dezséry László 1975. „A felvásárolt falu". Valóság, 6. sz. 62-72. o.

Dincsér Oszkár 1937. „A cigány hangsor" Ethnographia (Népélet), 468-471. o.

Diósi Ágnes 1981. „Cigányok". Valóság, 11. sz., 70-84. o.

Diósi Ágnes 1988. Cigányát. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó.

Diósi Ágnes 1990. Szűz Mária zsebkendője. Budapest, Kozmosz.

Diósi Ágnes 1999a. „Választás Nyírmihálydiban" Beszélő, 1999. március, 25-32. o.

Diósi Ágnes 1999b. „Vér szerintiek" Beszélő, 1999. július-augusztus, 58-62. o.

Diósi Ágnes 2002. Szemtől szemben a magyarországi cigánysággal. Budapest, Pont Kiadó.

Dobos János 1984. „Tényleg nincs cigánybűnözés?" Belügyi Szemle, 10. sz. 63-66. o.

Dobos Lajos 1966. „A cigánylakosság társadalmi asszimilációja és a cigánybűnözés". Belügyi Szemle, 6. sz. 31-41. o.

Dobos Lajos 1979. „Még egyszer a cigánybűnözésről". Belügyi Szemle, 9. sz. 64—65. o.

Dömötör Sándor 1929. „Cigányadomák (Anyag összefoglalás)" Ethnographia (Népélet), 82-106. o.

Dömötör Sándor 1934. „Mióta muzsikusok Magyarországon a cigányok?" Ethnographia - Népélet, 156-178. o.

Dömötör Sándor 1935 „A felfalt templom" Ethnographia (Népélet), 87-89. o.

Dupcsik Csaba 1997. „Cigány háztartások jövedelmi viszonyai" Magyar Tudomány, 6. szám, 679-689. o.

Dupcsik Csaba 2002a. „Cigánynak születni. Horváth Ágota - Landau Edit - Szalai Júlia (szerk.): Cigánynak születni. Tanulmányok, dokumentumok." Holmi, február, 240-246. o.

Dupcsik Csaba 2002b. „Dark Horizons. To Be Born A Gipsy. Essays and Documents, ed. Ágota Horváth, Edit Landau, and Júlia Szalai" East Central Europe/ECE, vol. 29, part 1-2, 2002, pp. 373-382.

Dupcsik Csaba 2004. „Cigánykép(telenség)ek". Beszélő, 2-3. szám, 74-86. o.

Dupcsik Csaba 2005a. „A magyarországi cigány-kutatások cigányképe". In Neményi -Szálai, 2005, 255-282. o.

Dupcsik Csaba 2005b. „Változó és folyamatos formák. Ladányi János - Szelényi Iván: A kirekesztettség változó formái." BUKSZ, 2005/3, 231-239. o.

Dupcsik Csaba 2006a. „Hogyan csinál »cigányt« a tudomány?" In Szuhay Péter et al. (szerk.): A roma kultúra virtuális háza. Multimediális DVD-ROM. Budapest, Összetartó Társadalom.

Dupcsik Csaba 2006b. „».. .Itt az alkalom a kivégzésükre« A roma holokausztról". Holmi, 2006. június. 824-832. o.

Dupcsik Csaba 2007. „Az esélyteremtő politika esélyei". Háttértanulmány „Az állami jogérvényesítés és az államműködés hatékonyabb szabályozási viszonyrendszere" című MEH-MTA kutatáshoz („Sajó-bizottság"). Kézirat.

Dupcsik Csaba 2008a. „Aromák a történelem oktatásában". In Romák a történelemtanításban. Történelemtanárok 17. országos konferenciája. Budapest, Történelemtanárok Egylete, 25-34. o.

Dupcsik Csaba 2008b. A Roma Holokauszt az oktatásban, http://www.hdke.hu/download/ RomaHolokauszt.pdf

Dupcsik Csaba 2008c. „Polgárosodás-viták az 1970-90-es években". In Horváth Sándor (szerk.): Mindennapok Rákosi és Kádár korában. Új utak a szocialista korszak kutatásában. Budapest, Nyitott Könyvműhely, 354-373. o.

Dupcsik Csaba - Repárszky Ildikó 2003. A romák Magyarországon, távoktatás-tananyag, https://edu.matav.hu/media

Durst Judit 2001a. „Abordói »nem igazi« cigányok. Esettanulmány a parasztcigány identitásról". Beszélő, július-augusztus, 95-99. o.

Durst Judit 2001b. „»Nekem ez az élet, a gyerekek.« Gyermekvállalási szokások változása egy kisfalusi cigány közösségben". Századvég, 3. sz. 71-92. o.

Durst Judit 2004. „»Az biztos, hogy ebben a faluban senki nem lesz hajléktalan« A lakáshelyzet változása a láposi cigányoknál (1850-2004)". Beszélő, 11. sz., 58-66. o.

Élhetőbb Faluért, é. n. „Az »Élhetőbb Faluért Program". Szociális és Munkaügyi Minisztérium, http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=16339

Enyedi Zsolt - Fábián Zoltán - Sik Endre 2004. „Nőttek-e az előítéletek Magyarországon? Antiszemitizmus, cigányellenesség és xenofóbia változása az elmúlt évtizedben". In Kolosi Tamás - Tóth István György - Vukovich György (szerk.): Társadalmi riport 2004. Budapest, TÁRKI, 375-399. o.

Erdei Ferenc 1977 [1937]. Futóhomok. Budapest, Akadémiai Kiadó. Erdei Ferenc. 1977 [1937]. Futóhomok. Budapest, Akadémiai Kiadó.

Erdei Ferenc 1980 [1934]. „A makói parasztság társadalomrajza". In A magyar társadalomról. Budapest, Akadémiai Kiadó, 9-69. o.

Erdei Ferenc 1980 [1942]. „A magyar paraszttársadalom". In A magyar társadalomról. Budapest, Akadémiai Kiadó, 83-252. o.

Erdős Kamill 1959. A Békés megyei cigányok. Cigánydialektusok Magyarországon, Gyula, Gyulai Erkel Ferenc Múzeum Kiadványai.

Erdős Kamill 1989. Cigány tanulmányai. Békéscsaba, Gyulai Erkel Ferenc Múzeum.

Erős Ferenc 1998. „Két empirikus vizsgálat eredménye". In Gombos József - Kiss Mária Rita (szerk.): A kisebbségekből álló társadalom konfliktusai. Multikulturális oktatási program, Szeged, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, 51-75. o.

Erős Ferenc - Fábián Zoltán 2005. „Cigányellenesség Magyarországon". In Tamás Pál -Erőss Gábor - Tibori Tímea (szerk.): Kisebbség - többség. Nemzetfelfogások 1. Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó - MTA Szociológiai Kutatóintézet, 204-211. o.

Erőss Gábor - Gárdos Judit 2008. „Előítéletes társadalom vagy diszkriminatív iskola?" In Erőss-Kende 2008, 49-81. o.

Erőss Gábor - Kende Anna (szerk.) 2008. Túl a szegregáción. Kategóriák burjánzása a magyar közoktatásban. Budapest, L'Harmattan.

Fábián Zoltán - Sik Endre 1996. „Előítéletesség és tekintélyelvűség". In Andorka Rudolf - Kolosi Tamás - Vukovich György (szerk.): Társadalmi riport 1996. Budapest, TÁRKI-Századvég. 381-413. o.

Faludi András 1964. Cigányok... Budapest, Kossuth Könyvkiadó.

Farkas Endre (szerk.) 1994. Gyerekcigány. Pedagógiai tanulmányok. Budapest, Inter-es Kiadó.

Farkas László 1943. „A cigány és elcigányosodás kérdése a vágsellyei járásban". Népegészségügy, 537-541. o.

Fehértói Katalin 1987. „A középkori cigány helynevek és személynevek". Névtani Értesítő, 12. sz. 5-17. o.

Fehérvári Anikó (szerk.) 2008. Szakképzés és lemorzsolódás. Budapest, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.

Feitl István 2008. „A cigányság ügye a napirendről lekerült. Előterjesztés az MDP Politikai Bizottsága számára 1956 áprilisából". Múltunk, 1. sz. 257-272. o.

Féja Géza é. n. Viharsarok. Az alsó Tiszavidék földje és népe. Budapest, Athenaeum.

Fings, K. - H. Heuss - F. Sparing 2001. Szintik és romák a náci rendszer idején. A „fajelmélettől" a lágerekig, ford. Fischer Eszter. Budapest, Pont Kiadó - Centre de recherches tsiganes.

Finta Imre 1944. A cigányok életéről, szokásairól, bűnözésükről és a közbiztonsági szervek ellenükfolytatott harcáról. Nagy Károly Grafikai Műintézete, Debrecen.

Fleck Gábor - Virág Tünde 1998. „Hagyomány vagy alkalmazkodás, avagy Gilvánfalva kívül-belül". Szociológiai Szemle, 1. szám, 67-92. o.

Fleck Gábor - Virág Tünde 1999a. „Megélhetési stratégiák a partosi beás közösségben". Regio, 1. szám, 64—83. o.

Fleck Gábor - Virág Tünde 1999b. Egy beás közösség múltja és jelene. Budapest, MTA Politikai Tudományok Intézete Etnoregionális Kutatóközpont.

Fleck Gábor - Virág Tünde 2002. „A szegénységről sokat tudnék mesélni.". Beszélő, 5. szám. 52-56. o.

Fónai Mihály - Filepné Nagy Éva. 2002. „Egy megyei romakutatás főbb eredményei. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye". Szociológiai Szemle, 3. szám, 91-115. o.

Dr. Forrai György - dr. Kollár József - dr. Tauszik Tamás (szerk.) 1986. Orvos-biológiai tanulmányok a hazai cigányságról. Szolnok Megyei Tanács V. B. Cigányügyi Koordinációs Bizottsága - Országos Haematológiai és Vértranszfuziós Intézet, Szolnok.

Forray R. Katalin (szerk.) 2000. Romológia - Ciganológia. Budapest-Pécs, Dialóg Campus Kiadó.

Forray R. Katalin - Hegedűs T. András 1990. A cigány etnikum újjászületőben. Tanulmány a családról és az iskoláról. Budapest, Akadémiai Kiadó.

Forray R. Katalin - Hegedűs T. András 1995. „Oktatáspolitikai változások a cigány gyerekek iskoláztatásában". Iskolakultúra, 24. sz., 7-18. o.

Fraser, Sir Angus 1996. A cigányok. Ford. Béndek Péter, Vereczkei Andrea, Zalotay Melinda. Budapest, Osiris Kiadó.

Gábor László - Kende László (szerk.) 1984. Cigányügyi tanulmányok és dokumentumok. Szociálpolitikai Értesítő, 2. sz. Budapest.

Gagyi József (szerk.) 1996. Egy más mellett élés. A magyar-román, magyar-cigány kapcsolatokról, Csíkszereda, Pro-Print Könyvkiadó.

Galambos József 1947. „A cigánykérdés megoldása". Népegészségügy (az Orvosok Lapja mellékleteként), 36. sz. 1146-1450. o.

Gartner István. 1932. „Serologiai vizsgálatok vándorcigányokon. (Agglutinatio, Wasser-mann reactio és vércsoport meghatározások)". Népegészségügy, 269-279. o.

Dr. Gémes Balázs (szerk.) 1998. Pillanatképek a romák múltjából. Romológiai Kutatóintézet Közleményei I. Szekszárd.

Gerő Zsuzsa - Csanádi Gábor - Ladányi János 1996. „A »megszüntetve megőrzött« gyogyó. A kisegítő iskola egy nyomon követéses vizsgálat tükrében". Kritika, 7, 8-12. o.

Gerő Zsuzsa - Csanádi Gábor - Ladányi János 2006. Mobilitási esélyek és a kisegítő iskola. Budapest, Új Mandátum Kiadó.

Glatz Ferenc (szerk.) 1999. A cigányok Magyarországon. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia.

Gronemeyer, Reimer 1987. Zigeuner lm Spiegel früher Chroniken und Abhandlungen: Quellén vom 15. bis 18. Jahrhundert. Giessen, Focus Verlag.

Gulyás Sándor 1976. Cigánygyerekek hátrányai és esélyei. Budapest, Tankönyvkiadó.

Gyáni Gábor 1998. „Magyarország társadalomtörténete a Horthy-korszakban". In Gyáni Gábor - Kövér György. 1998. Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Budapest, Osiris Kiadó, 167-356. o.

Gyergyói Sándor 1990. A kirekesztéstől a beilleszkedésig, I-II. Debrecen, Mozaik Kiadó.

Győri-Nagy Sándor 2002. „Falu - kutatás - jövendő". In Pölöskei Ferenc szerk. A falukutatás fénykora, 1930-1937. Budapest, Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, 268-276. o.

Győri-Nagy Sándor 2003. ]övőkép(esség)ek. Iskolavizsgálat Kallón (Nógrád megye) 2002. Budapest, Kölcsey Intézet.

Győrök Ferenc 1963. „A cigánylakosság társadalmi beilleszkedése (Vitazáró cikk - Fórum)". Belügyi Szemle, 7. sz. 85-93. o.

Gyukits György 2000. „Az egészségügy vesztesei". Beszélő, április, 98-106. o.

Gyukits György 2003. „Gyermekvállalás a nagyvárosi szegénynegyedben élő fiatalkorú roma nők körében". Szociológiai Szemle, 2. szám, 59-83. o.

Hablicsek László 2000. „Kísérlet a roma népesség előreszámítására 2050-ig". In Horváth-Landau-Szalai, 2000, 243-275. o.

Hajdú András 1955. „Van-e cigány népzene? Hozzászólás a Bazsarózsa című gyűjteményhez". Új Zenei Szemle, 10. sz. 20-25. o.

Hajnal László Endre 1999. „Nagyvárosi cigányok az új gazdasági környezetben". Regio, 1. szám, 84-102. o.

Halász Gábor - Lannert Judit (szerk.) 1997. Jelentés a magyar közoktatásról, 1997. Budapest, Országos Közoktatási Intézet.

Halász Gábor - Lannert Judit (szerk.) 2006. Jelentés a magyar közoktatásról, 2006. Budapest, Országos Közoktatási Intézet.

Hancock, Ian 2004. Mi vagyunk a romani nép. Ford. Novak György. Budapest, Pont.

Hann Endre 1979. „A cigányság meghatározása és jellemzői". In Hann-Tomka-Pártos 1979, 7-24. o.

Hann Endre - Tomka Miklós - Pártos Ferenc 1979. A közvélemény a cigányokról. Budapest, Tömegkommunikációs Kutatóközpont.

Harmat József 2004. „A remény egy szigete. Alsószentmárton". In Nagy-Péterfi, 2004, 131-136. o.

Havas Gábor 1982a. „A Baranya megyei teknővájó cigányok". In Andor, 1982, 61-140. o.

Havas Gábor 1982b. „Késelés". In Andor, 1982, 9-14. o.

Havas Gábor 1982c. „Korábbi cigány foglalkozások". In Andor, 1982,161-179. o.

Havas Gábor 1982d. „Foglalkozásváltási stratégiák különböző cigány közösségekben". In Andor, 1982,181-202. o.

Havas Gábor 1989. „A cigány közösségek történeti típusairól". Kultúra és közösség, 4. sz. 3-17. o.

Havas Gábor 1999a. „Cigányok a szociológiai kutatások tükrében". In Glatz, 1999,21^44. o.

Havas Gábor 1999b. „A kistelepülések és a romák". In Glatz, 1999,163-203. o.

Havas Gábor 2000. „Kitörési pont: az iskola". Beszélő, november, 50-65. o.

Havas Gábor 2004. „A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek óvodáztatási helyzete". Iskolakultúra, 4, 3-16. o.

Havas Gábor 2008. „Esélyegyenlőség, deszegregáció". In Köllő-Varga 2008. 123-144. o.

Havas Gábor - Liskó Ilona 2005. Szegregáció a roma tanulók általános iskolai oktatásában. Kutatás közben 266. Budapest, Felsőoktatási Kutatóintézet.

Havas Gábor - Liskó Ilona 2006. Óvodától a szakmáig. Budapest, Felsőoktatási Kutatóintézet - Új Mandátum.

Havas Gábor - Kemény István 1995. „ A magyarországi romákról". Szociológiai Szemle. 3. sz.

Havas Gábor - Kemény István - Kertesi Gábor 1998. „A relatív cigány a klasszifikációs küzdőtéren". Kritika, 3. sz. 31-33. o.

Havas Gábor - Kemény István - Liskó Ilona 2002. Cigány gyerekek az általános iskolában. Budapest, Oktatáskutató Intézet - Új Mandátum.

Hegedűs Sándor 1978. „A cigánybűnözés statisztikai megítélése". Belügyi Szemle, 12. sz. 57-58. o.

Hegedűs Sándor 2000. Cigány kronológia. Budapest, Konsept-H Kiadó.

Heiczinger János 1939. „Adatok a falu cigánykérdéséhez". Népegészségügy, 900-903. o.

Heiczinger János 1942. „Acigánykérdésegy falu történetében". Népegészségügy, 941-945. o.

Hermann Zoltán - Varga Júlia 2006. „A közoktatás finanszírozása". In Halász-Lannert 2006,105-132. o.

Herrmann Antal 1893a. „Aczigányok megtelepítéséről". Ethnographia, 94-107. o.

Herrmann Antal 1895. „Az idővarázslás a magyar s egyéb hazai népek hitében". Ethnographia, 198-205. o.

Herrmann Antal 1903. „ A nemzetközi czigány-tudós-társaság". Ethnographia, 156-158. o.

Herrmann Antal, ifj. 1913. A temesmegyei cigányok. A Temesvári Szabad Líceumban előadva 1913. november 16-án. Hunyadi Könyvnyomdai Műintézet, Temesvár.

Hoóz István 1975. „A cigány és nem cigány népesség társadalmi és kulturális helyzetében levő fontosabb különbségekről". Állam és igazgatás, 1. sz. 74-84. o.

Hoóz István (szerk.) 1989. A cigányok számának és demográfiai helyzetének alakulása Baranya megyében. JPTE, Pécs.

Hoóz István 1991. „A társadalmi folyamatok és a cigánynépesség". In Utasi-Mészáros, 1991, 54-77. o.

Hoóz István 1992. „Az 1893. évi cigányösszeírás előzményei és céljai". In Cigányösszeírás...

Horn Gábor - Sinka Edit 2006. „A közoktatás minősége és eredményessége". In Halász-Lannert 2006, 341-376. o.

Horváth Ágota 1990. „Segélyekről, szegényekről". In Berey Katalin - Horváth Ágota. 1990. Esély nélkül. Budapest, Vita Kiadó. 73-99. o.

Horváth Ágota - Landau Edit - Szálai Júlia (szerk.) 2000. Cigánynak születni. Tanulmányok, dokumentumok. Budapest, Aktív Társadalom Alapítvány - Új Mandátum Könyvkiadó.

Horváth Aladár é. n. „Szembenézés". In Polgárjogi füzetek, II. évfolyam, 1. szám, 4. füzet, 3-6.0.

Horváth Aladár 2002. „A leggyorsabban megtérülő befektetés a szegényekben van" -Horváth Aladárral, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnökével, miniszterelnöki tanácsadóval beszélget Révész Sándor és Zádori Zsolt." Beszélő, november, 36-42. o.

Horváth Ferenc 1963. „A telepeken lakó cigányok helyzete (Fórum)". Belügyi Szemle, 2. sz. 74-80. o.

Horváth Rudolf 1979 [1911]. A magyarországi kóbor cigányok eredete, életmódja, szokásai. Sajtó alá rendezte és a bevezetés írta: Berecz Árpád. Szeged, Dissertationes Ex Bibliothe-ca Universitatis de Attila József Nominatae 4.

Ignotus 1908. „Cigányok". Nyugat, 8. sz. 476-479. o.

Illyés Gyula 1993 [1933]. Puszták népe. Budapest, Századvég.

Jámborné Róth Erika 1988. „Eszmecsere a cigánybűnözésről". Belügyi Szemle, 3. sz. 64-71. o.

Janky Béla 2005. „A gyermekvállalás időzítése a cigány nők körében". Beszélő, 1. sz. 72-77. o.

József főherczeg 1888. Czigány nyelvtan. Romána csibákero sziklaribe. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia.

József főherceg 1890. „A czigány okról". Ethnographia, 12-19. o. bemutatta: dr. Ponori Thewrewk Emil.

József főherceg - Wlislocki Henrik 1895. A cigányokról. A cigányok történelme, életmódja, néphite, népköltése, zenéje, nyelve és irodalma. Budapest, Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. Külön lenyomat a Pallas Nagy Lexikona IV. kötetéből, bővítve a hazai cigányok statisztikájával.

Kadét Ernő 2002. „Röppályán. Emelkedik, avagy süllyed a romák rakétája?" Beszélő, március, 93-98. o.

Kállai Ernő 2001. „Roma vállalkozók 1998-ban". In Kovalcsik, 2001, 207-228. o.

Kállai Ernő (szerk.). 2003a. A magyarországi cigány népesség helyzete a 21. század elején. Kutatási gyorsjelentések. Budapest, MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet.

Kállai Ernő 2003b. „Cigány kisebbségi önkormányzatok Magyarországon". In Kállai 2003a, 27-91. o.

Kálmán András 1946. „A magyar cigányok problémája". Társadalmi Szemle, 656-658. o.

Kardos László 1982a. „Toborzás". In Andor 1982,19-38. o.

Kardos László 1982b. „Bontási terület". In Andor 1982, 45-57. o.

Kardos László 1997 [1951]. Tiszaigar. Egy tiszántúli falu életrajza, 1744-1944. Budapest, Mentor-Szanator Kft.

Kársai László 1992. A cigánykérdés Magyarországon, 1919-1945. Út a cigány Holocausthoz. Budapest, Cserépfalvi.

Katz Katalin 2005. Visszafojtott emlékezet. A magyarországi romák holokauszttörténetéhez. Budapest, Pont Kiadó.

Keller Judit - Mártonfi György 2006. „Oktatási egyenlőtlenségek és speciális igények". In Halász-Lannert 2006, 377-412. o.

Kemény István 1974. „A magyarországi cigány lakosság". Valóság, 1. sz. 63-72. o.

Kemény István 1976. Beszámoló a magyarországi cigányok helyzetével foglalkozó, 1971-ben végzett kutatásról. Budapest, MTA Szociológiai Kutató Intézet.

Kemény István 1995. „Interjú Kemény Istvánnal". In Csizmadia Ervin. 1995. A magyar demokratikus ellenzék (1968-1988). Interjúk. Budapest, T-Twins Kiadó. 27-37. o.

Kemény István 1996. „Aromák és az iskola". Educatio, tavasz.

Kemény István 1997. „A magyarországi roma (cigány) népességről. Két felmérés tükrében". Magyar Tudomány, 6. sz., 644-655. o.

Kemény István 1999. „A magyarországi cigányság szerkezete a nyelvi változások tükrében". Regio, 1. szám, 3-15. o.

Kemény István (szerk.) 2000a. A magyarországi romák. Budapest, Press Publica.

Kemény István (szerk.) 2000b. A romák/cigányok és a láthatatlan gazdaság. Budapest, Osi-ris-MTA Kisebbségkutató Műhely.

Kemény István 2001a. „A nyelvcseréről és a roma/cigány gyerekek nyelvi hátrányairól az iskolában". In Sisak 2001, 267-276. o.

Kemény István 2001b. „Aromák és az iskola". Beszélő, 1. sz., 62-68. o.

Kemény István - Havas Gábor 1996. „Cigánynak lenni". In Andorka Rudolf - Kolosi Tamás - Vukovich György (szerk.): Társadalmi riport 1996. Budapest, TÁRKI-Századvég, 352-380. o.

Kemény István - Janky Béla 2003a. „A 2003. évi cigány felmérésről - Népesedési, nyelvhasználati és nemzetiségi adatok". Beszélő, október, 64-76. o.

Kemény István - Janky Béla 2003b. „A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól. A 2003. évi országos cigánykutatás alapján". Esély, 6. szám.

Kemény István - Janky Béla 2004. „Települési és lakásviszonyok". Beszélő, 4. szám, 96-102. o.

Kemény István - Janky Béla - Lengyel Gabriella. 2004. A magyarországi cigányság, 1971-2003. Budapest, Gondolat Kiadó - MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet.

Kemény Lajos 1918. „A cigányok történetéhez". Ethnographia, 297-298. o.

Kende Anna 2008. „A rugalmas beiskolázás szerepe az oktatási szakadék elmélyülésében. Pszichológiai és szociológiai érvek egy oktatáspolitikai intézkedés kapcsán". In Erős-Kende 2008,105-134. o.

Kende Anna - Neményi Mária 2005. „A fogyatékossághoz vezető út". In Neményi-Szalai 2005, 223-254. o.

Kende Ágnes 2001. „A kudarcok okai". In Andor 2001, 65-73. o.

Kende Ágnes 2003-2004. „Rasszizmus-rostán az orvosok". Amaro Drom, december-január, 30-31. o.

Kende Ágnes 2008. „A roma gyerekek oktatási integrációja alulnézetből". Mozgó Világ, 3,19-24. o.

Kenrick, Donald - Puxon, Grattan 2001. Cigányok a horogkereszt alatt, ford. Dr. Novák György. Budapest, Pont Kiadó - Centre de recherches tsiganes.

Kerényi György 2000. „Tudás, hatalom". Beszélő, január, 32-38. o.

Kertesi Gábor 1996. „Két cigányvizsgálat (Kritikai elemzés)". Szociológiai Szemle, 1. szám, 75-112. o.

Kertesi Gábor 1998. „Az empirikus cigánykutatások lehetőségéről". Replika, március (29), 201-222. o.

Kertesi Gábor 2000b. „Cigány foglalkoztatás és munkanélküliség a rendszerváltás előtt és után". In Horváth-Landau-Szalai, 2000, 425-469. o. (eredetileg: Esély, 1995/4.)

Kertesi Gábor 2005. A társadalom peremén. Romák a munkaerőpiacon és az iskolában. Budapest, Osiris.

Kertesi Gábor - Kézdi Gábor. 1998. A cigány népesség Magyarországon. Budapest, socio-typo.

Kertesi Gábor - Kezdi Gábor 2005. „Általános iskolai szegregáció, I—II." Közgazdasági Szemle, LII., április, 317-355. o.; május, 462^79. o.

Kezdi Gábor - Surányi Éva 2008. Egy sikeres iskolai integrációs program tapasztalatai. A hátrányos helyzetű tanulók oktatási integrációs programjának hatásvizsgálata 2005-2007. Kutatási összefoglaló. Budapest, Educatio.

Kiss András 2003. „Források és adatok a kolozsvári cigányok XVI-XIX. századi történetéhez". Eredeti megjelenés: Korunk, 1990. július. In Más források - más értelmezések. Marosvásárhely, Mentor Kiadó, 239-253. o.

Kiss Péter 1980. „Cigánybűnözőkből szervezett bűnözőcsoport felszámolása". Belügyi Szemle, 2. sz. 101-105. o.

Kligman, Gail 2001. „A »másság« társadalmi meghatározói a posztkommunista társadalmakban". Szociológiai Szemle, 4. sz. 66-84. o.

Klukovitsné Paróczy Katalin. 2001. „Herrmann Antal emlékezete születésének 150. évfordulóján" Szeged, 13. évf. 7. sz. (július) http://www.bibl.u-szeged.hu/exhib/evfordulo/hermann.cikk/

Kocsis Károly - Kovács Zoltán 1991. „A magyarországi cigánynépesség társadalomföldrajza". In Utasi-Mészáros, 1991, 78-105. o.

Kocsis Károly - Kovács Zoltán 1999. „A cigány népesség társadalomföldrajza". In Glatz, 1999,13-19. o.

Kocsis Károly 2002. „Etnikai-politikai földrajzi adalékok a Kárpát-medencei cigány (roma) kérdés vizsgálatához". In Reisz-Andor 2002, 32-^49. o.

Kolumbán Samu 1903. „A czigány a székely nép felfogásában". Ethnographia, 141-147, 383-392. o.

Konczer István 1984. „Cigánybűnözés a fővárosban". Belügyi Szemle, 2. sz. 17-24. o.

Kormos Árpád 1943. „Hozzászólás a cigánykérdéshez". Népegészségügy, 95-96. o.

Kós Károly 1999 [1957]. „Herrmann Antal jelentősége a századforduló körüli néprajzi mozgalomban". In Bódi 1999,14-26. o.

Kósa László 2001. A magyar néprajz tudománytörténete. 2. kiadás. Budapest, Osiris Kiadó.

Kovács Imre 1989. A néma forradalom. A néma forradalom a parlament és a bíróság előtt. Budapest, Cserépfalvi-Gondolat-Tevan.

Kovács Éva 2009. „Fekete testek, fehér testek - A »cigány« képe az 1850-as évektől a XX. század első feléig". Beszélő, január, 74—90. o.

Kovács János 1895. „A czigányok Szegeden". Ethnographia, 187-198, 280-288, 388-393. o.

Kovalcsik Katalin 2001. Tanulmányok a cigányság társadalmi helyzete és kultúrája köréből. Tanítók kiskönyvtára 9. Budapest, ELTE-IFA-OM.

Kovalcsik Katalin - Réger Zita 1995. „A tudomány mint naiv művészet" Kritika, 2. szám, 31-34. o.

Kovats, Martin 1999. „Az első Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat tevékenysége". Regio, 1. szám, 36-61. o.

Köllő János - Varga Júlia (szerk.) 2008. Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért. Budapest, Magyarország Holnap Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal. Kézirat.

Kövi Ernő 1969. „Hozzászólás »A cigánylakosság társadalmi beilleszkedésének és a bűnözésben való részvételének helyzete« című cikkhez". Belügyi Szemle, 10. sz. 73-74. o.

Krémer Balázs 1998. „Magán megnyilatkozás - a cigányságról". Beszélő, február, 48-52. o.

Krisztinicz Aurél 1943. „A rozsnyói járás cigányai". Népegészségügy, 542-544. o.

Ladányi János 2002. „A romák választási tényezővé válása" Beszélő, március, 88-92. o.

Ladányi János 2005. Szociális és etnikai konfliktusok. Tanulmányok a piacgazdasági átmenet időszakából (1987-2005). Budapest, Új Mandátum Kiadó.

Ladányi János - Csanádi Gábor 1983. Szelekció az általános iskolában. Budapest, Magvető Kiadó.

Ladányi János - Szelényi Iván 1997. „Ki a cigány?" Kritika, 12. sz. 3-6. o.

Ladányi János - Szelényi Iván 1998a. „Az etnikai besorolás objektivitásáról". Kritika, 3. sz. 33-35. o.

Ladányi János - Szelényi Iván 1998b. „Még egyszer az etnikai besorolás »objektivitásáról«". Replika, június (30.), 179-181. o.

Ladányi János - Szelényi Iván 2000. „Adalékok a csenyétei cigányság történetéhez". In Horváth-Landau-Szalai 2000, 507-530. o.

Ladányi János - Szelényi Iván 2001a. „A roma etnicitás »társadalmi konstrukciója« Bulgáriában, Magyarországon és Romániában a piaci átmenet korszakában". Szociológiai Szemle, 4. sz., 85-95. o.

Ladányi János - Szelényi Iván 2001b. „Van-e értelme az underclass kategória használatának?" Beszélő, november, 94-98. o.

Ladányi János - Szelényi Iván 2002. „Cigányok és szegények Magyarországon, Romániában és Bulgáriában". Szociológiai Szemle, 4. szám, 72-94. o.

Ladányi János - Szelényi Iván 2004. A kirekesztettség változó formái. Közép- és délkelet-európai romák történeti és összehasonlító szociológiai vizsgálata. Budapest, Napvilág Kiadó.

Lakatos Elza 2000. „Lóvé te keren - roma régiségkereskedők". Beszélő, május, 106-112. o.

Landauer Attila 2004a. „Utak és problémák a magyarországi cigánykutatásban". In Nagy-Péterfi, 2004,13^6. o.

Landauer Attila 2004b. „Peremhelyzetben, avagy Budapest XVI. kerület és Kerepes". In Nagy-Péterfi 2004, 47-69. o.

Lázár Guy 1995. „A kisebbségek szerepe a nemzeti identitás kialakulásában". Regio, 1-2. sz., 28-63. o.

Lázár Guy 1996. „A felnőtt lakosság nemzeti identitása a kisebbségekhez való viszony tükrében". In Lázár Guy - Lendvay Judit - Örkény Antal - Szabó Ildikó: Többség - kisebbség. Tanulmányok a nemzeti tudat témaköréből. Budapest, Osiris - MTA - ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport, 9-115. o.

Lehóczky [Lehoczky] Tivadar 1894. „Uj adat czigányaink történetéhez". Századok, 826-828. o.

Lehoczky Tivadar 1905. „A munkácsi czigányok". Ethnographia, 146-150. o.

Lendvay Judit 1978. „A cigánykérdés sajtóvisszhangja". Rádió és Televízió Szemle, 1. sz. 101-114. o.

Liégeois, Jean-Pierre 2002. Romák, cigányok, utazók. Ford. D. Bartócz Ágnes. Budapest, Centre de recherches tsiganes - Pont Kiadó.

Ligeti György 2000. Cigány népismereti tankönyv a 7-10. osztály számára. Budapest, Konsept-H Könyvkiadó.

Liskó Ilona 2002. „Cigány tanulók a középfokú iskolákban." Budapest, Oktatáskutató Intézet.

Liskó Ilona 2003. Kudarcok a középfokú iskolákban. Budapest, Oktatáskutató Intézet.

Liskó Ilona 2005. A roma tanulók középiskolai továbbtanulása. Budapest, Felsőoktatási Kutatóintézet.

Liskó Ilona 2008. „Szakképzés és lemorzsolódás". In Köllő-Varga 2008, 92-122. o.

Liskó Ilona - Fehérvári Anikó - Havas Gábor - Tornász Gábor 2007. Hatásvizsgálat a HEFOP által támogatott integrációs program keretében szervezett pedagógus továbbképzésekről. Kutatási zárójelentés. Budapest, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.

Loss Sándor 2000. „Út a kisegítő iskolába". In Horváth-Landau-Szalai 2000, 365-401. o.

Loss Sándor 2001. „Egy csapásra. Cigány gyerekek útja a kisegítő iskolába". Beszélő, január, 69-84. o.

Loss Sándor - H. Szilágyi István 2001. „A »cigány per«". Beszélő, április, 93-100. o.

Loss Sándor - Lőrincz Veronika 2002. „Romani kris a dél-békési oláhcigányoknál". Beszélő, szeptember-október, 146-152. o.

Lukács György Róbert 2005. „Roma munkaerő-piaci programok és környezetük". In Neményi-Szalai 2005, 94-127. o.

Majtényi Balázs (szerk.) 2003. Merre visz az út? A romák politikai és emberi jogai a változó világban. Budapest, Lucidus Kiadó.

Majtényi Balázs - Majtényi György 2003. „Jelen és múlt között. (A romákat érintő 1960 utáni kisebbségi jogi szabályozás főbb állomásairól)". In Majtényi, 2003, 241-258. o.

Márfi Attila - Dr. Kosztics István (szerk.) 2005. Cigánysors. A cigányság történeti múltja és jelene I. A 2003., 2004. és 2005. év szeptemberében Pécsett, a Rácz Aladár Cigány Közösségi Házban megtartott Cigányság történeti múltja és jelene, különös tekintettel a dél-dunántúli régióra című konferenciák válogatott előadásai. Emberháza Alapítvány - Erdős Kamill Cigánymúzeum - Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület, Pécs.

Márki Sándor 1890. „Aradmegye czigányainak története". Ethnographia, 442^47. o.

Márkus Mária 1967. „Büszkeség és előítélet". Valóság, 4. sz., 63-65. o.

Marosán Lajosné 1969. „Mi tettünk és teszünk a cigányokért". In TIT-jegyzőkönyv, 1-13. o.

Marosán Lajosné - Vácz Józsefné 1963. „Hozzászólás a cigánylakosság társadalmi beilleszkedésével kapcsolatos vitához". Belügyi Szemle, 6. sz. 68-75. o.

Marosán Lajosné - Váczné Konkoly Magda 1965. „A cigánylakosság társadalmi asszimilációja (Ankét)". Belügyi Szemle, 3. sz. 47-54. o.

Matolay Magdolna - Vekerdi József 1970. „Cigánytelepek". Valóság, 12. sz., 38^9. o.

Messing Vera 1998. „Nemzeti és etnikai kisebbségek képe a magyar sajtó híreiben". Jelkép, 4. sz. 77-92. o.

Messing Vera 2005. „Egymásnak kiszolgáltatva. Interetnikus konfliktusok és a média". In Neményi-Szalai 2005, 316-352. o.

Messing Vera - Molnár Emília 2008. „A roma gyerekek iskolai sikerességének korlátairól". Esély, 4. sz. 77-93. o.

Mészáros Elek 1941. „Az alföldi cigányok értéke egészségügyi és nemzeti szempontból". Népegészségügy, 562-564. o.

Mészáros János 2006. „Milyen az iskola sajtója?". Új Pedagógiai Szemle, LVI. (7-8), 135-145. o.

Mezey Barna (szerk.) 1986. A magyarországi cigánykérdés dokumentumokban, 1422-1985. Budapest, Kossuth Kiadó.

Miklósi Gábor 2003. „Ébredő romák. Radikalizmus vagy identitáskeresés?" Magyar Narancs, 2003. június 19. 10-12. o.

Miklóssy Endre 2000. „A cigányság gazdasági reintegrációja. A jelenlegi helyzet és kialakulása". A falu, tél, 17-25. o.

Moldova György 1988. Bűn az élet... (Riport a rendőrökről). Budapest, Magvető Könyvkiadó.

Molnár Emilia 2002. „Atyáskodás és kiszorítósdi. Helyi intézmények, cigányok, kisebbségi önkormányzatok". Beszélő, január, 74-84. o.

Molnár Emilia - Kai A. Schafft 2003. „A helyi roma/cigány kisebbségi önkormányzatok tevékenysége és céljai Magyarországon 2000-2001-ben". Szociológiai Szemle, 1. szám, 79-99. o.

Móricz Zsigmond 1932. „A mai cigánykérdés". Nyugat, 379-385. o.

Mucsi György 1963. „Hozzászólás Dr. Nemes Alajos r. ales. „A cigánylakosság helyzetének javításáról szóló párthatározat végrehajtásának tapasztalatai Baranya megyében" című cikkéhez". Belügyi Szemle, 4. sz. 73-76. o.

Múlt és jelen 1996. Magyarország népessége és gazdasága. Múlt és jelen. Budapest, Központi Statisztikai Hivatal.

Nádasi Edit 2002. „A gróf Esterházy-család galántai és cseszneki uradalmán élő cigányok a XVII-XVIII. században". Kisebbségkutatás, 11. évf. 1. sz. 59-65. o. (http://epa. oszk.hu/00400/00462/00013/pdf/059-.pdf)

Nagy Attila - Péterfi Rita 2004. A feladatra készülni kell. A cigányság kulturális beilleszkedése és a közkönyvtár. Budapest, OSZK - Gondolat.

Nagy Lajos 1999 [1934]. Kiskunhalom. Budapest, Osiris Kiadó.

Nagy Mária 2002. „Felkészítés és iskolai gyakorlat a cigány tanulók nevelése/oktatása területén". In Reisz-Andor, 2002, 50-69. o.

Nagy Pál 1998a. A magyarországi cigányok története a rendi társadalom korában. Kaposvár, a Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola Kiadója.

Nagy Pál 1998b. „Magyarország cigány népessége a XVI-XVII. században". In Gémes 1998, 45-84. o.

Nagy Pál 1999. „»Kicsinségemben elszakattam« Cigány közösségek, szocializáció és gyermeksors Magyarországon a 16-19. században". Educatio 2, 320-338. o.

Nagy Pál 2001. Cigányperek a Dél-Dunántúlon 1796-1847. Szekszárd, Romológiai Kutatóintézet Közleményei 6.

Nagy Pál 2003. Cigányperek Magyarországon 1758-1787. Szekszárd, Romológiai Kutatóintézet Közleményei 7.

Nagy Pál 2004. „A magyarországi cigányok korai története (14-17. század)" Pécs, http:// www.tte.hu/_public/ttorszkonf/korai.rtf

Nagy Pál 2006. „Gádzsósodás - cigányosodás". Akkulturáció és parasztosodás a cigányok magyarországi történetében. Amaro Drom, 2007. február, 21-22. o.

Nagy Pál 2008. „Cigány csoportok és együttélési modellek változásai a Kárpát-medencében a 15-20. században". In Romák a történelemtanításban. Történelemtanárok 17. országos konferenciája. Budapest, Történelemtanárok Egylete, 35-50. o.

Nagy Péter 1942. „Még egyszer a cigányokról". Népegészségügy, 1157-1160. o.

Nagy Sz. Péter (szerk.) 1990. A népi-urbánus vita dokumentumai, 1932-47. Budapest, Rakéta Könyvkiadó.

Nahalka István 2007. „Esélyegyenlőtlenség az iskolában: Helyzetelemzés és lehetséges feladatok" http://oktatas.mholnap.digitalnatives.hu/images/4._%C3%BCl%C3%A9s_ nahalka_eselyegyenloseg.doc

Naményi Lajos 1934. „Az eugenikai sterilisatio kérdése". Népegészségügy, 299-304, 344-349, 391-398. o.

Neményi Mária 1998a. „»Két külön világ« Cigány anyák és a magyar egészségügy". Beszélő, 1998. február, 53-64. o.

Neményi Mária 1998b. Cigány anyák az egészségügyben. Budapest, Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal.

Neményi Mária 2000. „Kis roma demográfia". In Horváth-Landau-Szalai 2000,277-282. o.

Neményi Mária 2001. „Többség - kisebbség - intézmények". In Sisak, 2001, 277-283. o.

Neményi Mária 2007. „Serdülő roma gyerekek identitás-stratégiái". Educatio (1), 84-98. o.

Neményi Mária - Szálai Júlia (szerk.) 2005. Kisebbségek kisebbsége. A magyarországi cigányok emberi és politikai jogai. Budapest, Új Mandátum Könyvkiadó.

Nemes Alajos 1963. „A cigánylakosság helyzetének javításáról szóló párthatározat végrehajtásának tapasztalatai Baranya megyében". Belügyi Szemle, 1. sz. 29-40. o.

Németh Ilona (szerk.) 1994. Tanári kézikönyv a cigányfiatalok szocializációjáról. Budapest, Nemzeti Szakképzési Intézet.

Németh Szilvia - Papp Z. Attila 2006. „»És mi adjuk az integráció vezérfonalát...« Dokumentumelemzés és a kvalitatív vizsgálat eredményei". In Németh Szilvia (szerk.): 2006. Integráció a gyakorlatban. A roma tanulók együttnevelésének iskolai modelljei. Budapest, Országos Közoktatási Intézet. http://www.oki.hu.php?tipus=cikk&hod=integra-cio_gyakorlatban-02_vezerfonal

Noszkai Gábor 1995. „Nemzet? Értelmiség? Értelem! Nemzetiség!" BUKSZ, 4. szám, 402-406. o.

Nyári László (szerk.) 1994. „Míg én rólam mindent, te rólam semmit sem tudsz". Ismeretterjesztés a Cigányságot segítők részére. Budapest, Nemzetközi Családév Titkársága.

Okályi Ákos 1942. „A cigánykérdésről". Népegészségügy, 1160-1162. o.

Olay Andor 1939. „Cigányprobléma a salgótarjáni járásban". Népegészségügy, 335-339. o.

Oros-Klementisz Marianna 2008. „Cigányok a képzőművészetben a vászon egyik és a másik oldalán". Barátság, 15. évf. 3. sz. (június 15.) http://epa. oszk.hu/01200/01259/00036/ pdf/belivek_14-21.pdf

Orsós Lajos 1978. „A putritól a főiskoláig". In Várnagy 1978, 8-29. o.

Örkény Antal 1995. „A kisebbségek csipkerózsika álma és a szociológus herceg esete". Replika, 17-18, 260-273. o.

Örkény Antal 2005. „Cigány film vagy roma film?". Filmvilág, 6. szám, 7-9. o.

Paládi-Kovács Attila 1999. „Herrmann Antal a magyar néprajzkutatás intézményesüléséért". In Bódi 1999, 39-47. o.

Pálos Dóra 2006. „»Cseperedünk« Egy beás közösség önsztereotipizálási folyamatairól". In Bakó-Papp-Szarka 2006, 91-119. o.

Pártos Ferenc 1979. „A cigány és nem cigány lakosság véleménye a főbb társadalompolitikai célkitűzésekről". In Hann-Tomka-Pártos 1979, 45-74. o.

Péter Pál Ottokár 1944. „A cigánykérdésről". Népegészségügy, 384-387. o.

Péterfi Rita - Szűcs Hajnalka 2004. „A beilleszkedés egyik lehetséges útja. Az uszkai cigányság találkozása a kereszténységgel". In Nagy-Péterfi, 2004,137-174. o.

Petrilla Aladár dr. 1943. „A cigányok száma Magyarországon". Népegészségügy, 268-273. o.

Pik Katalin 1981. „Torzkép a cigánygyerekekről". Köznevelés, 3. sz. 5-6. o.

Pik Katalin 1999. „Roma gyerekek és a speciális iskolák". Educatio, (2), 237-312. o.

Pik Katalin 2000. „A cigány gyerekek és az óvoda esete". In Horváth-Landau-Szalai 2000, 331-364. o.

Pik Katalin 2002. „Romák és óvodák". Kisebbségkutatás, 11 (1), 53-58. o.

Pintér László 1969. „A cigánylakosság társadalmi beilleszkedésének és a bűnözésben való részvételének helyzete". Belügyi Szemle, 7. sz. 15-22. o.

Póczik Szilveszter 1999. Cigányok és idegenek. Társadalmi és kriminológiai tanulmányok. Miskolc, Felsőmagyarország Kiadó.

Póczik Szilveszter 2003. Cigány integrációs problémák. Budapest, Kölcsey Intézet.

Pogány György - Bán Géza 1958. „A magyarországi cigányság foglalkoztatottsági problémái". Munkaügyi Szemle, 5. sz. 42-45. o.

Polyák Laura 2002. „Cigányok Mucsáról. Az élclapi karikatúrák cigányképe". Beszélő, július-augusztus, 89-96. o.

Pomogyi László 1995. Cigánykérdés és cigányügyi igazgatás a polgári Magyarországon. Budapest, Osiris-Századvég.

Porrajmos 2000. Ráduly József, Choli Daróczi József, Rostás-Farkas György, Vajda Imre, ill. Bernáth Gábor levélváltása. Beszélő, november, 121-124. o.

Postma, Koos 1998. „A cigányokkal szembeni előítéletek alakulása Magyarországon". Ford. Victor Mónika, Regio, 1. sz. 109-127. o.

Prahács Margit 1930. „A cigányzene és a magyar népzene". Napkelet, 47-52. o.

Prónai Csaba 1995. Cigánykutatás és kulturális antropológia. Budapest-Kaposvár, ELTE BTK Kulturális Antropológiai Tanszéki Szakcsoportja-Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola Társadalomtudományi és Közművelődési Tanszéke.

Prónai Csaba 2001. „Kulturális antropológiai cigánykutatások Magyarországon az 1990-es években (néhány megjegyzés)". In Sisak 2001, 284-291. o.

Prónai Csaba 2006a. „Egy újító utóélete. Wlislocki Henrik reneszánsza Nyugat-Európában". Napkút, http://www.napkut.hu/naput_2006/2006_09/024.htm

Prónai Csaba (szerk.) 2006b. Cigány világok Európában. Budapest, Nyitott Könyvműhely Kiadó.

Purcsi Barna Gyula é. n. „A cigányrazziáktól a megsemmisítésig". In Polgárjogi füzetek, II. évfolyam, 1. szám, 4. füzet, 19-39. o.

Purcsi Barna Gyula 2001. „Fekete személyi igazolvány és munkatábor. Kísérlet a cigánykérdés »megoldására« az ötvenes évek Magyarországán". Beszélő, június, 26-37.)

Purcsi Barna Gyula 2004a. A cigánykérdés „gyökeres és végleges megoldása". Tanulmányok a XX. századi „cigánykérdés" történetéből. Debrecen, Csokonai Kiadó.

Purcsi Barna Gyula 2004b. „Cigányellenes javaslatok és razziák Pest megyében Endre László alispánsága idején (1928,1939-1944)". In Bársony, 2004, 35-59. old.

Radó Péter 1997. „Jelentés a magyarországi cigány tanulók oktatásáról". In Halász-Lannert 1997, 56-132. o.

Radó Péter - Tarján G. Gábor 1990. Alsószentmárton. (Előtanulmány egy cigányközség vizsgálatához). Pécs, Baranya Megyei Levéltár.

Raicsné dr. Horváth Anikó - Hajdú István 1994-1996. „Senkié vagyok - lehetnék mindenkié" Tanulmányok a cigányságról. Kecskemét, Bács-Kiskun megyei Önkormányzat.

Réger Zita 1974. „Kétnyelvű cigánygyermekek az iskoláskor elején". Valóság, 1. sz. 50-62. o.

Réger Zita 1978. „Cigányosztály, »vegyes« osztály - a tények tükrében". Valóság, 8. sz. 77-89. o.

Réger Zita 1984. „A cigányság helyzetének nyelvi és iskolai vonatkozásai. Álláspontok és viták". Szociálpolitikai Értesítő, 2. sz. 140-174. o.

Réger Zita 1990. Utak a nyelvhez. Nyelvi szocializáció - nyelvi hátrány. Budapest, Akadémiai Kiadó.

Réger Zita 2007 [1987] „Nyelvi szocializáció és nyelvhasználat magyarországi cigány nyelvi közösségekben". In Bartha 2007, 80-116. o.

Reisz Terézia - Andor Mihály (szerk.) 2002. A cigányság társadalomismerete. Pécs, Iskolakultúra.

Roma telepeken élő... 2006. Roma telepeken élők lakhatási és szociális integrációs modellprogramja, 2005-2006. Budapest, Szociális és Munkaügyi Minisztérium - Szerif Kiadó. http://romaweb.hu/doc/kormanyzat/telep/telprotelepek/telpro2005-06.pdf

Romano Rácz Sándor 2002. „Aroma kisebbség és a társadalmi kohézió". In Reisz-Andor, 2002, 70-89. o.

Romano Rácz Sándor 2008. Cigány sor. Budapest, Osiris.

Rostás-Farkas György 2000. A cigányság hagyomány- és hiedelemvilága. Budapest, Cigány Tudományos és Művészeti Társaság.

Rostás-Farkas György 2001. Nomád ősök vándorútján. Cigány törzsek, nemzetségek. Cigány Tudományos és Művészeti Társaság.

Rostás-Farkas György - Kársai Ervin 1991. Ősi cigány mesterségek és foglalkozások. Le ro-menge butya. Budapest, OMIKK.

Rostás-Farkas György - Kársai Ervin 1992. A cigányok története. Le romengi historija. Budapest, Művelődési és Közoktatási Minisztérium - Cigány Tudományos és Művészeti Társaság.

Rozvány György 1895. „Czigányaink történetéhez". Századok, 577-579. o.

Rupp Kálmán 1976. „A magyarországi cigánykérdésről". In Kemény 1976, 68-87. o.

Sághy Erna 1999. „Cigánypolitika Magyarországon, 1945-1964". Regio, 1. szám, 16-35. o.

Sághy Erna 2008a. „Romapolitika Magyarországon az 1950-1960-as évek fordulóján". Múltunk, 1 sz., 273-308. o.

Sághy Erna 2008b. „Árnyékvilág. Szocpolos csalássorozat Szerencs környékén". HVG, június 25.

Sajó András 1991. „Néhány jogvédelmi kérdés a cigányság diszkriminációjával kapcsolatban". In Utasi-Mészáros 1991, 37-53. o.

Sára Sándor 2006. „Hát ez tud cigányul..." Jakab Dia interjúja. Amaro Drom. http://www. amarodrom.hu/archivum/2006/02/26.html

SárosiBálint 1971. Cigányzene... Budapest, Gondolat.

Schiffer János - Dobos János 1963. „A cigánylakossággal kapcsolatos problémák a Szovjetunióban". Belügyi Szemle, 3. sz., 66-72. o.

Schöpflin Aladár 1930. „Cigányok. Tersánszky J. Jenő vígjátéka a Kamaraszínházban". Nyugat, 481-182. o.

Sisak Gábor (szerk.) 2001. Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon a 20. század végén. A Magyar Tudományos Akadémia és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal által rendezett országos kisebbségkutató konferencia előadásaiból. Budapest, Osiris - MTA Kisebbségkutató Műhely.

Solt Ottila 1998. Méltóságot mindenkinek. Összegyűjtött írások. Budapest, Beszélő.

Solt Ottília 1998 [1976]. „A hetvenes évek budapesti szegényei". In Solt 19981. 242-288. o.

Solt Ottília 1998 [1979] „Cigány gyerekek az iskolában". In Solt 1998,1. 289-298. o.

Solt Ottília 1998 [1991]. „Polgártársak, gondolkozzatok!". In Solt 1998,1. 408-411. o.

Soós István 2000. József főherceg cigány levelezése. Szekszárd, Romológiai Kutatóintézet Közleményei 3.

Söregh István 1970. „Fel kell ébreszteni a cigánylakosságban az önmagával szembeni igényességet". Belügyi Szemle, 2. sz. 62-64. o.

Sülé József 1973 „Fiatalkorú cigányok által elkövetett emberölés nyomozása". Belügyi Szemle, 9. szám, 96-100. o.

Stewart, Michael S. 1989. „Játék a lovakkal avagy a cigány kereskedők és a szerencse". Kultúra és közösség, 4. sz. 21-40. o.

Stewart, Michael S. 1994. Daltestvérek. Az oláhcigány identitás és közösség továbbélése a szocialista Magyarországon. Ford. Sajó Tamás, Szarvas Zsuzsa és Vargyas Gábor. Budapest, Max Weber Alapítvány - T-Twins Kiadó.

Stewart, Michael S. 2000. Neményi László - Zádori Zsolt: „A Styx mindkét oldalán. Beszélgetés Michael Stewart angol antropológussal". Beszélő, 11. sz., 8-20. o.

Stewart, Michael 2001a. „Depriváció, romák és »underclass«". Beszélő, július-augusztus, 82-94. o.

Stewart, Michael 2001b [1987]. „»Igaz beszéd« - avagy miért énekelnek az oláh cigányok?" In Kovalcsik 2001, 337-361. o.

Székely József 1942. „A cigánykérdés végleges megoldásáról". Népegészségügy, 939-940. o.

Szentkirályi Zsigmond dr. - dr. Árvayné Szentkirályi Irma 1941. „A kassai cigányok veneriás fertőzöttsége". Népegészségügy, 1066-1077. o.

Szabari Vera 2008. „Kemény István életút interjú". Szociológia Szemle, 2. szám, 3-21. o.

Szabó Ildikó - Horváth Ágnes 1995. „Tanítóképző főiskolások elképzelései kisebbségekkel létesíthető kapcsolatokról". Iskolakultúra, 24. szám, 48-53. o.

Szabó Ildikó - Örkény Antal 1995. „A tizennégy-tizenöt évesek és a kisebbségek". Iskolakultúra, 24. szám, 19-47. o.

Szabó Ildikó - Örkény Antal 1996. „14-15 éves fiatalok interkulturális világképe". In Többség - kisebbség. Tanulmányok a nemzeti tudat témaköréből. Budapest, Osiris - MTA-ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport, 161-235. o.

Szabó Judit 1993. „Cigányok egy magyar-román közösségben, a Maros menti Gernye-szegen". In Barna 1993,18-28. o.

Szabó Lívia 1989. „Cigányok Siklósnagyfalun, 1987-88 (Jegyzőkönyvlapok)". Kultúra és közösség, 4. sz. 43-55. o.

Szabó Miklós 1989. „Magyar nemzettudat-problémák a huszadik század második felében (1984)". In Politikai kultúra Magyarországon, 1896-1986. Budapest, Medvetánc, 225-252. o.

Szabó Zoltán 1937. A tardi helyzet. Budapest, Cserépfalvi.

Szabó Zoltán é. n. Cifra nyomorúság. A Cserhát, Mátra, Bükk földje és népe. Budapest, Cserépfalvi.

Szalai Andrea 1997a. „A beások. Az etnikai identitás a nyelvhasználat tükrében". Kritika, 12. sz. 7-9. o.

Szalai Andrea 1997b. „A »mi« és az »ők« határai, avagy a beások belülről". Regio, 8. évf. 1. sz. http://epa.oszk.hu/00000/00036/00028/pdf/05.pdf

Szalai Andrea 2007. „Egységesség? Változatosság? A cigány kisebbség és a nyelvi sokféleség". In Bartha 2007, 20-51. o.

Szalai Júlia 1998 [1994]. „Merengések a szociológiáról". In Uram! A jogaimért jöttem! Budapest, Új Mandátum, 336-346. o.

Szalai Júlia 2000. „Az elismerés politikája és a cigánykérdés". In Horváth-Landau-Szalai 2000. 531-571. o.

Szalai Júlia 2005. „A jóléti fogda". In Neményi-Szalai 2005, 43-93. o.

Szalay Béla 1914. „Czigánytörténeti adatok". Ethnographia, 89-93. o.

Szaniszló Károly. 1978. „A Heves megyei cigánylakosság helyzete, a cigánybűnözés tapasztalatai". Belügyi Szemle, 8. sz. 88-93. o.

Szécsi Magda 2000. „Istenhez könyörögtünk, legyen már vége...". In Bódi 2000, 79-81. o.

Szegő László 1973. „Babonaság és vallás a magyarországi cigányoknál". Világosság, 1. sz. 44-48. o.

Szegő László (szerk.) 1983a. Cigányok, honnét jöttek - merre tartanak? Budapest, Kozmosz Könyvek.

Szegő László 1983b. „A cigány irodalom". In Szegő, 1983a, 179-195. o.

Szegő László 1983c. „A hagyományos cigány közösségek belső szerkezete". In Szegő, 1983c, 82-101. o.

Székelyi Mária - Örkény Antal - Csepeli György - Barna Ildikó 2005. A siker fénytörései. Budapest, Sík Kiadó.

Szelényi Iván 1990 [1981] „Városfejlődés és területgazdálkodás Kelet-Európában". In Új osztály, állam, politika. Budapest, Európa, 303-350. o.

Szelényi Iván 2001. „Szegénység, etnicitás és a szegénység »feminizációja« az átmeneti társadalmakban - Bevezetés". Szociológiai Szemle, 4. sz. 5-12. o.

Szellő János 2001. „Roma foglalkoztatási programok Somogy megyében". In Sisak, 2001, 292-299. o.

Sziklai Imre 1969. „A cigánykérdés pedagógiai problémái". In TIT-jegyzőkönyv, 1969, 27-44. o.

Sziklai Imre 1970. „Lovárok és khelderashok". Valóság, 12. sz. 50-59. o.

Szita Szabolcs (szerk.) 2000. Tények, adatok a cigányok háborús üldöztetésének (1939-1945) tanintézeti feldolgozásához. Budapest, Magyar Auschwitz Alapítvány - Holocaust Dokumentációs Központ.

Szita Szabolcs 2004. „A romák egyik vesztőhelye, a komáromi Csillagerőd 1944 őszén". In Bársony, 2004, 68-78. old.

Szomszéd András 1998. „A nógrádi letelepedett cigányság foglalkozási viszonyai 1820-1850 között". In Gémes 1998, 20-36. o.

Szöllőssy Ágnes 2002. „Cigány a képen. Cigányábrázolás a XIX-XX. századi magyar képzőművészetben". Beszélő, július-augusztus, 72-81. o.

Szöllőssy Anna 2002. „Cigányok a XIX. századi magyar színpadon". Beszélő, július-augusztus, 82-88. o.

Szuhay Péter (szerk.) 1989. A társadalom peremén. Képek a magyarországi cigányok életéből. Budapest, Néprajzi Múzeum - Fővárosi Tanács V. B. Cigány Szociális és Művelődési Módszertani Központ.

Szuhay Péter 1995. „Cigány kultúra. A magyarországi cigány etnikai csoportok kulturális integrációjáról és a nemzeti kultúra megalkotásáról". BUKSZ, 3. sz., 329-341. o.

Szuhay Péter 1997. „Akiket cigányoknak neveznek - akik magukat romának, muzsikusnak vagy beásnak mondják". Magyar Tudomány, 6.sz., 656-674. o.

Szuhay Péter (szerk.) 1998a. Cigány-kép - Roma-kép. A Néprajzi Múzeum „Romák Közép-és Kelet-Európában" című nemzetközi kiállításának képeskönyve. Budapest, Néprajzi Múzeum.

Szuhay Péter 1998b. „Egy régi kép". Beszélő, július-augusztus, 94-100. o.

Szuhay Péter 1999. A magyarországi cigányság kultúrája: etnikus kultúra vagy a szegénység kultúrája. Budapest, Panoráma.

Szuhay Péter 2002. „Az egzotikus vadembertől a hatalom önnön legitimálásáig. A magyarországi cigányokról készített fotók típusai". Beszélő, július-augusztus, 97-106. o.

Szuhay Péter 2003. „»Ez egy eredeti cigányélet«. Ozorai és tamási szintó cigányok". Beszélő, május, 90-98. o.

Szuhay Péter 1999. „Foglalkozási és megélhetési stratégiák a magyarországi cigányok körében". In Glatz Ferenc (szerk.) 1999. A cigányok Magyarországon. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia. 139-161. o.

Szuhay Péter - Baráti Antónia 1993. „A világ létra, melyen az egyik fel, a másik le megy". Képek a magyarországi cigányság 20. századi történetéből. Budapest, Néprajzi Múzeum.

Szuhay Péter - Kőszegi Edit 2002. „»Megadjuk a tiszteletet«. A kétegyházi romák etnikus különállásáról egy temetés kapcsán". Beszélő, április, 83-96. o.

Takács Géza 2004. „Egy előítéletes előítéletesség-kutatás". Élet és Irodalom, 48. évf. 09. sz. http://www.es.hu/up/printable.asp?channel=AGORA0409&article=2004-0301-0941-36QGVG

Tamás Amaryllis 2000. „Fiam, csak nyugodjál meg...". In Bódi, 2000, 92-95. o.

Tamás Ervin - Révész Tamás 1977. Búcsú a cigányteleptől. Budapest, Kossuth Könyvkiadó.

Tauber István 1979. „A cigányok által elkövetett bűncselekmények kriminológiai kutatása". Belügyi Szemle, 5. sz. 49-57. o.

Tauber István 1986. A hátrányos társadalmi helyzet és a bűnözés összefüggései, különös tekintettel egyes kisebbségi csoportokra. Budapest, Tankönyvkiadó.

Tauber István 1985. „Ne tagadjuk le a valóságot!" Belügyi Szemle, 2. sz. 64-68. o.

Tauber István - Balogh Sándor 1988. „A cigányság bűnözése továbbra is aktuális társadalmi probléma". Belügyi Szemle, 3. sz. 13. o.

Tauber István - Ferencz Zoltán 1980. „A fiatalkorú cigány bűnelkövetők cselekményeinek sajátosságai". Belügyi Szemle, 11. sz. 95-101. o.

Tauber István - Vég Katalin 1982. „A cigányság bűnözésének néhány összefüggése". Magyarjog, 8. sz. 692-701. o.

Tauszik Nagyezsda - Tóth György 1987. „A hazai cigányság és a nem cigány lakosság der-matoglyphiai tulajdonságai közötti különbségek". Belügyi Szemle, június, 111-115. o.

Teller Nóra 2006. „A 'Roma telepeken élők lakhatási és integrációs programjának' időközi értékelése. Első tanulságok az eddig elért eredmények tükrében". Ifjúsági, Család-ügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium (ICSSZEM) http://romaweb.hu/doc/kormanyzat/telep/telprotelepek/Jelentes_romatelpro_eredmenyek_2006jul.pdf

Terestyéni Tamás 2005. „Középiskolai tankönyvek etnikai tartalmai". In Neményi-Szalai, 2005, 283-315. o.

Tesfay Sába 2006. „»Mi vagyunk a kalapos gábor cigányok, akik nem isznak...« A gábor cigány közösség belső és külső kapcsolatait szabályozó kognitív sémák". In Bakó-Papp-Szarka 2006, 65-90. o.

Thomasius, Jacobus - Fritschius, Ahasverus - Enessey György 1998. A cigányok. Három korai tanulmány a cigányokról. Budapest, Orpheusz Kiadó.

TIT-jegyzőkönyv 1969. jegyzőkönyv a TIT Szociológiai és Néprajzi Csoportjának cigánykutatással foglalkozó 1969. június 8-i konferenciájáról. Szerkesztő és kiadó nélkül.

Tomka Miklós 1969. „A cigánykutatás külföldön és Magyarországon". In TIT-jegyzőkönyv 1969, 14-26. o.

Tomka Miklós 1970. „A magyarországi cigánylakosság társadalmi beilleszkedéséről". Belügyi Szemle, 1. sz. 48-51. o.

Tomka Miklós 1991. „Gazdasági változás és a cigánysággal kapcsolatos közvélemény". In Utasi-Mészáros 1991, 8-36. o.

Tomka Miklós 2004. „Hogyan lehet mesterségesen antiszemitizmust kimutatni?" Élet és irodalom, 48. évf. 12. sz.

Tonhauser László 1978. „A budapesti »szervezett« cigánybűnözés elleni harc taktikájának egyes kérdései". Belügyi Szemle, 11. sz. 83-86. o.

Tonhauser László 1979. „Cigánybűnözők elfogására szervezett akció". Belügyi Szemle, 1. sz. 99-103. o.

Tonhauser László - Szabó Endre 1980. „A cigánybűnözés elleni harcról. Párbeszéd". Belügyi Szemle, 9. sz. 77-81. o.

Tóth Marcell 2000. „A felszabdalt falu: Zalakomár". In Horváth-Landau-Szalai, 2004, 593-616. o.

Tóth Pál 2001. „A falusi cigányság és az informális szektor". In Kovalcsik 2001,175-184. o.

Tóth Péter 2005a. „A cigányok megjelenése a középkori Magyarországon". In Márfi-Kosztics 2005,15-19. o.

Tóth Péter 2005b. „Mária Terézia cigánypolitikája". In Márfi-Kosztics 2005, 39-44. o.

Turóczy Károly 1963. „Hozzászólás a cigánylakosság társadalmi beilleszkedésével kapcsolatos vitához" Belügyi Szemle, 5. sz., 73-79. o.

Túrós András 1978. „A cigánylakosság társadalmi helyzete Ózd városban és járásban". Belügyi Szemle, 6. sz. 63-66. o.

Túrós Endre 2003. „Magyarok, románok, cigányok Kisbácsban". In Bakó 2003, 45-63. o.

Ungváry Krisztián 2004. A magyar honvédség a második világháborúban. Budapest, Osiris.

Utasi Ágnes - Mészáros Ágnes 1991. Cigánylét. Budapest, MTA Politikai Tudományok Intézete.

Útra való 2007. „Útra való program: nem fizetnek a szegény gyerekeknek". C-Press, 2007. június 9. http://www.c-press.hu/content/view/1072/77/

Vágh Mária 1983. „A romológiai kutatások története". In Szegő 1983a, 25-35. o.

Vági Péter 2000. „Cigányok Szekszárdon". In Horváth-Landau-Szalai, 2000, 573-592. o.

Vajda Imre (szerk.) 1997a. Periférián. Roma szociológiai tanulmányok. Ariadne Kulturális Alapítvány.

Vajda Imre (szerk.) 1997b. Periférián. Kérdések és válaszok. Ariadne Kulturális Alapítvány.

Vajkai Aurél 1940. „A csatkai búcsú. (Adatok a népi orvosláshoz)". Ethnographia - Népélet, 50-73. o.

Várnagy Elemér 1972. „Előítéletek és cigányság". Baranyai Művelődés, 4. sz. 101-109. o.

Várnagy Elemér (szerk.) 1978. A cigányság beilleszkedésének problémaköréből. Tanulmányok a PTF Cigánykutató Munkacsoportjának vizsgálataiból. Pécs, MTA Nyelvtudományi Intézete, Pécsi Tanárképző Főiskola.

Várnagy Elemér 1981. „Torzító optika nélkül". Köznevelés, 3. sz. 7-8. o.

Várnagy Elemér 1993. Cigány fiatalok a nagyvilágban. Abaliget, Lámpás Kiadó.

Várnagy Elemér (szerk.) 1994. Tanulmányok a romológia köréből X. Válogatás a Romológiai Alapismeretek tanfolyam dolgozataiból. Pécs, JPTE BTK Pedagógia Tanszék.

Várnagy Elemér - Vekerdi József 1979. A cigány gyermekek nevelésének és oktatásának problémái. Budapest, Tankönyvkiadó, 17-18. o.

Vásárhelyi Mária 2004a. „Tani-tani - de hogyan?" Élet és irodalom, 48. évf. 07. szám

Vásárhelyi Mária 2004b. „Az ám, hazám!" Élet és irodalom, 48.évf. 10. szám

Varró Szilvia 2008. „Céltalanul. Az MSzP-SzDSz kormányok romapolitikája 2002 óta I—II." Magyar Narancs, május 28., illetve http://oknyomozo.hu/node/22

Varró Szilvia 2009. „A tiszták. A Jobbik mint harmadik erő - II. rész". Magyar Narancs, február 12.14-15. o.

Vavró István 1984. „A »cigánybűnözés« vizsgálatának elméleti és módszertani kérdéseiről". Belügyi Szemle, 2. sz. 65-68. o.

Vekerdi József 1974. A cigány népmese. Budapest, Akadémiai Kiadó.

Vekerdi József 1978. „Tények a cigányságról. Kemény István: Beszámoló...". Rádió és televízió Szemle, 1. sz. 184—187. o.

Vekerdi József 1982. A magyarországi cigány kutatások története. Debrecen, Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszék.

Veres Péter 1936. Az Alföld parasztsága. Budapest, Oravetz István Könyvkiadóvállalat.

Vicsek Lilla 1997. „Cigánykép a magyar sajtóban (1995. március-június)". Szociológiai Szemle. 3. sz. 139-158. o.

Vida József 1941. „Adatok a szécsényi járás cigányairól". Népegészségügy, 560-562. o.

Vigh József - Tauber István - Madácsi Imre 1988. A hátrányos társadalmi helyzet és a bűnözés kapcsolata. Kriminálstatisztikai és kriminológiai értékelés. Budapest, BM Könyvkiadó.

Virág Tünde 2000. „Tereptapasztalatok a cigány gyerekek kisiskoláiban". Beszélő, 11. sz., 66-74. o.

Virág Tünde 2003. „Gettósodó térség, gettósodó iskolarendszer". In Kállai 2003a.

Virág Tünde 2008. „Változó gazdasági - társadalmi kapcsolatok egy cigányok lakta faluban". Szociológiai Szemle, 1. sz. 60-77. o.

Voigt Vilmos 1999. „Egy klasszikus, egy ismeretlen, sok megoldatlan feladat". In Bódi 1999, 55-64. o.

Wiernik, Yankel é. n. A Year in Treblinka, http://www.zchor.org/treblink/wiernik.htm

Willems, Wim 1997. In Search ofthe True Gypsy. From Enlightenment to Final Solution. Lon-don-Portland, Frank Cass.

Wizner Balázs 2000. „Népviselet igen, népviselkedés nem. Két iskolakísérlet hatása az identitásra". Beszélő, szeptember-október, 100-111. o.

Wlislocky Henrik 1890. „Szerelmi jóslás és varázslás erd. sátoros czigányoknál". Ethnographia, 273-277. o.

Wlislocki Henrik 1891a. „Czigány tűzre-olvasás". Ethnographia, 344-353. o.

Wlislocki Henrik 1891b. „Czigány tolvajlási babonák". Ethnographia, 394-398. o.

Zádori Zsolt 2000. „Megszámlálhatóság kontra megszámozhatóság - Kemény Istvánnal, Kertesi Gáborral, Majtényi Lászlóval, Székely Ivánnal és Zsigó Jenővel Zádori Zsolt beszélget". Beszélő, március, 8-18. o.

Zagyva Imre 1970. „A cigánylakosság helyzetének egyes kérdései". Állam és igazgatás, 70-78. o.

Zagyva Imre (szerk.) 1974. A cigánylakosság szociális gondozásának és nevelésének kérdései. Az Egészségügyi Minisztérium IX. Szociálpolitikai Főosztálya által 1974. december 3-7-ig szervezett szakmai továbbképzésen elhangzott előadások. Budapest, Szociális Intézmények Központja.

Zolnay János 2000. „Pro Urbe. Telepösszevonás Nyíregyházán". Beszélő, szeptember-október, 112-118. o.

Zolnay János 2005. „A romapolitika sarokpontjai és finanszírozása". In Tamás Pál - Erőss Gábor - Tibori Tímea (szerk.): Kisebbség - többség. Budapest, Új Mandátum - MTA Szociológiai Kutatóintézet, 212-269. o.

Zolnay János 2008. „Vákuumfalvak, vákuumiskolák. Kistelepülések, kisiskolák, közoktatási kirekesztés". Beszélő, június. 70-88. o.

Zöld Könyv é. n. Zöld Könyv. A romák médiaábrázolása. Szociális és Munkaügyi Minisztérium. http://romaweb.hu/doc/kormanyzat/2007/zöldkönyv_romakmediaabrazolasa.pdf

Zsupos Zoltán (szerk.) 1996. Az erdélyi sátoros taxás és aranymosó fiskális cigányok a 18. században. Cigány néprajzi tanulmányok 4-5. Budapest, Magyar Néprajzi Társaság.

 

 

  
Előző fejezet Következő fejezet