Előző fejezet Következő fejezet

Rigó József

 

LASSAN BALKÉZZEL I.

- Aki szélhámos

élő fatörzsre

szögelne ajtót

 

s orgonával

csukná be

a száját

 

*

 

az udvaron anyámmal

testvéreimmel kukoricát morzsolunk (a gép

gyártva: 1968) abból a száraz tavalyiból

tuskót tuskóra dobunk

keresztre keresztet

majd mikor mosakodni

a házba indulok

a teraszon beleszagolok

a kannába állított orgonacsokorba

anyám majd a temetőbe viszi

apám sírjára akit pont

ma egy éve temettünk

 

*

 

bódultan kéne komolyra

venni a dolgokat

 

széles volt ez a nap

 

*

 

morzsoljunk orgonaillatot

 

*

távozáskor

mivel számból

orgona nyílt

anyám házának ajtaját

törzsemnek szárnyként csapkodja

a szél -

 

LASSAN BALKÉZZEL II.

- A fehér bundájú nyulaknak

lesz jó most

a fehér nyulaknak

akik húsvétról megmaradtak

(mint ahogy illúzióink megmaradnak)

 

*

 

bezár a hó

az ajtót ha beteszed

utánad ő lép:

a tisztaság

 

kocsmai vendéged

egy púpos ember lesz

ajándékkal jón

hogy még egyszer kimehess.

 

ág-ujjaikkal a fák

havat tartanak az égnek

belegörcsölve emelik

ami már nem élet

 

*

 

hó ül a körhintában

országszerte országszerte

ez az utolsó búcsú

országszerte országszerte

ez a legelső hó

 

lépünk a latyakban

(sátrak közt a latyakban)

két hónapos fiam arcát pirosra fakasztja a szél

(sátrak közt a szél)

 

hó van

és ami lesz.

 

*

 

a fehér bundájú nyulaknak

lesz jó most a nyulaknak

akik húsvétról megmaradtak

kiknek most majd megáhítjuk melegét

s szívünkhöz emeljük őket

a nyulaknak lesz most jó

a hófehér bundájú nyulaknak

azoknak.

 

SÁTRAZÓ KÖNNY-ÉG

- Európai hóterkép

cigány költőkkel

havazás-haza

 

a szem felméri a tájat

cigány költők állnak bizony

senkiföldje-réteken hóesésben

 

s a szem magának tükör

tája a: szcmfehénel körülvett

fekete szemközép

 

egy szem belefé forduló

térképe a legszebb

 

cigány költők állnak bizony

orszag-tájnyi szemverésben

 

egy szem európa-fókuszában

összejöhetünk

vallani:

a fehér hó nem vakít kontúr csak

a szemfehéren csak a szétpattant vérerek

hamisak csúfak. . .

fehérrel borított tájon a félelem űzte

egymásba-tapodott futások nyomai csúfak..

 

fehér lapra

mégis feketén

szép a vers

 

és szép:

a cigány költők nem suhintják le

fekete kalapjaikról a havat

 

egy nézés hosszán látjuk egymást

akik közülünk bandzsítanak

nem láthatják előttünk pont a Napot

ahogy kinézünk a világból

 

s az egymást-fénylő szem körül

a pilla-vázra

a haza-vágyó fölismerés

könyörtelen

könny-eget bont. . .-

 

1994. Baj

 

FÜSTÖSÖK

- Hárman-négyen gyerekek

a faluszéli dombon magunkra hagyva

egyszer a „papfődjin" meggyújtottuk

a lábszárnyi szárazgazt

és hasította esapta a szél

az öreg „Kuntók" szomszédos kukoricás földje felé

a sustorgó lángot

s akkor mi ijedtünkbe lekapkodtuk ruháinkat

azokkal oltottunk

leperzselődött szemöldök haj

felhólyagzott a bőr

megégett pulóver műanyagszandál

de a kukoricástól fél méterre :

megfékeztük a tüzet

 

másszor pedig

aratás után körül

a Tsz földjein égették a tarlót

s látva a felleggé gomolygó fekete füstöt

és azt képzelve hogy a tűz

a „papfődjin" átharapódzva

megégetheti vályogházacskáinkat is

futottunk a földeken kintlévő traktorokhoz

s vibráló hőségen füstön motorbúgáson át

kiáltoztunk: ..héj bácsik megégnek a házak!"

de azok ránk se hederítettek és mi nem hihettük

hogy az esetleges szerencsétlenség során

minket ők megvédenének

s akkor mi ugyanúgy ruhadarabjainkkal

a tarlószélben kezdtük oltani

az izzó szalmát pernyét,

 

hárman-négyen csibészek

és hősök voltunk mi

füstös

cigánygyerekek -

 

1996. Tata

 

B. L. ÖNÉLETRAJZA

- APÁMAT, NEM ISMEREM

ANYÁMAT, MEG NEM AKARTAM

//

TIZENNYOLC ÉV INTÉZETBEN

ENNYI AZ EGÉSZ

//

A TÖBBI CSAK MOST JÖN

AZ IGAZGATÓ ÚR MEGÍGÉRTE -

 

ÉBEREN

(Bakonyi Péternek)

 

- Add tovább ezt a suttogást

hogy a hangoskodókat

fölerősítse az elhallgató

csöndig

 

zárd be a kaput

s nyisd szét a szelet

 

míg az éjszaka

holdkilincsén

a reményed motoz

aludj éberen -

 

ÖREG KÚT

- Félek hogy a gyerek egyszer beleesik

(bár rácsozva van de korhad a léc)

belőle a vizet csak locsolni merik

ebből addig locsolhatsz amíg élsz"

 

mondja a tulaj kitől béreljük

városvégén az udvart és a házat

...vele egymást úgy könnyeden értjük

ha övé a lényeg s miénk a látszat

 

...és apám úgy látom ide: cigit szí

a kútnak támaszkodva ha esteledik

ő valóm álmából már nem húzhat ki

s félek a gyerek egyszercsak beleesik

 

mert körülötte járkál (bár drótozom ajtaját)

de borzongva ülök nevét ha kimondja

hiszen itt általa van mélység és magasság

hogyha tükrében benne van az éjnek holdja

 

hold: () a hamutálca virrasztva benne villan

mikor nézem kirészegülve az időből:

mikor apám vagyok s szeretnék lenni fiam...

és iszom az öreg kút locsolóvizéből -

 

 

ÉLETHALÁL DAL

- Talán megölöm magam talán nem

vagyok bizony én magam - halálnem

 

talán NEM talán IGEN

túlélhet-e életem

 

ilyen halál? ilyen élet?

melyik NEM-e IGEN-ének ?

 

tavasz ősz hajnal est

a testtel együtt les

 

talán élek vagy talán nem

de kipirít a szerelem

 

talán halálos talán életes

talán kezdődő talán végleges

 

leszek NEM-e magamnak

IG£N-e szavamnak -

 

HULLÓ LEVELEK

- Már kiírják őket is

a Természet jegyzőkönyvéből

s csak hullanak

hullanak

sárgán és címzetlenül

 

én felemelek egyet

olvasni kezdem

az a magasságos Úr üzen,

hogy vigyázzak magamra

 

rejtett írás ez

aszongyahogy:

 

te rigó jóska rigó jóska

már nincs neked se fészked

te rigó te rigó szállj szállj

fel hozzám lakni

 

mert ezek csak hullanak

mind hullanak

sárgán és címzetlenül..-

 

BOLOND NYÁR

- Hát én már kimondom így kerek-perec

bolond ez a nyár

 

no figyeljetek csak

 

hipp-hopp a múltkor is

se szó se beszéd

könnyeivel áztatta végig az utcákat

utána meg akkora kacajra derült

hogy a házak homloka is beléragyogott

 

bolond ez a nyár

 

este még édes dallal biztatott

ahogy siettem a lányhoz

most meg morog rám

mert lehenteregtük a kertben a virágokat

 

játszhat ő lepkékkel darazsakkal kedvére

nekem még azt sem engedi

hogy belegázoljak a friss búzába

s fussak-szaladjak

 

// MEGÁLLJ MEGÁLLJ //

ripakszik rám

és valami őszről karattyol.

hogy majd a nyakamra hozza

s az majd elbánik velem,

de ki a fene hisz neki

hiszen bolond ez -

 

 

   
Előző fejezet Következő fejezet