Előző fejezet Következő fejezet

PEST-PILIS-SOLT

VÁRMEGYE TELEPÜLÉSEI

 

1. ABONY

 

Az 1 pontra. Abony mező város, Pest megye kecskeméti járásban fekszik. — 1848 előtt központja volt a' kőzbirtókossági Uradalomnak, melyhez Tószeg, Ó és Ujkécske falvak, Paládits, Bőg, Kerekdomb puszták tartoztak.

A' 2ik pontra. A' községnek közéletben három féle elnevezése használtatik, Nagy Abony, Szolnok Abony és Abony; a' két első alapnélkűl helytelenül; az utóbbi földiratilag és közigazgatásilag elfogadva.

A' 3ik pontra. A' városnak történelmi és szobeli hagyományok szerint más elnevezése nem volt, csupán a' mostani Abony név íratott Ahánynak ; még régebben mint 100 év előtt Abannak, mit bizonyít a várasi levéltárba létező királyi védlevél, Vásári szabadalom levél, régi jegyzőkönyvek, IIilc Rákoczy Ferenz védlevele, Galanthay Balogh István telepítési felhívása (: melybe magát Aban, Toszeg, Paládits és Kécske földes urának nevezi:) Lampe a' reform. Egy házak elősorolásában szinten Abannak nevezi; szintén így említetik Hornyik Jánosnak Kecskemét várossa története czimű munkájához mellékelt okiratokban; ugy Ballá Gergely, Nagykőrösi krónikájában, ugy Szilágyi Sándor tudós társasági tagnak a' műhöz Kőrös váross á levéltárából napfényre hozott okleveleiben.1 — Ezek szerint bizonyos, hogy a' mult századokban még hivatalosan is használt Aban elnevezés bír legnagyobb érvényességgel. — E' név közéletben a' mai időben csupán a' reformata Egyháznak az Ur asztalához való selyem teritőjén, és szekrényen látható; az elnevezés ifiabb Enzsel Sándor, helynév magyarázó munkája szerint vizi várost jelentő törők eredeztetésnek véleményeztetik, — mely csupán azért kétséges, mivel e' vidéknek még a törők uralma alá jötte előtt az Aban nevezett előfordul, és pedig Jászainak okiratokon alapuló történeti munkájában, — azon oknál fogva is, hogy a' tőrők hodoltsági területen kívűl eső Poson vidékén is ily nemű helység előfordul; inkább hihető, hogy az Aban nevezett a' régibb korszakokban divatozó nemzetségi nevekből származott mint például Toxusrol, Taxsony, Kupáról Kopány, — Aban, Abáról az az a ' családrol degenere Aba. 2

Hagyomány szerint a' város határában fekvő Mikelaka nevű domb tövében lett volna a' városnak régibb helye, ' s maga a' város, vagy is akkor falu is ezen nevet viselte volna; inkább hihető mivel erre semmi írott adat nincs, hogy a' nevezett hely csupán szállás, vagy ha falu ugy önálló falu lehetett. 3

4ik pontra. A' község nagyobb történelmi munkákban 1848 ig nem emlitetik.

Jászay Pál kisebb történelmi munkájában a' 14 ik századról említetik:

A' Galanthay Balogh családhoz Ányos ágon tartozó leszármazok; ugyan az Ányos családnak öröklési jogán birtokolvan Aban határát, és hozzá tartozandoit; bizonyos: hogy Aban a' Magyar Balázs adományos joszagáihoz tartozott volt; melyekben Kintsinek magfogyása után az Ányosok beházasodás utján, azok után pedig a' Balogok őrőkültek, a ' mit igazol a' család osztályos pere, 's a' hozzá mellékelt családi leszármazási tábla. 4

Lampe a' 16 ik századból említi mint reformált Anya Egyházat.

Mint oly falu mely közigazgatási ügyekben Currens által megkerestetik; a' nagy körösi kronikához és Kecskemét várossa történetéhez mellékelt okiratokban előfordul, emlittetik 1750től a ' mai korig. - Mint város vásári szabadalmát 1742 ik évben nyerte.

5ik pontra. Régi jegyző könyvek, és Egyházi jegyző könyvek tanuskodnak arról, hogy már a' 17ik században több mint 1000 lélek lakojának kell é lenni, kik tors lakosoknak tekinthetők, és alkalmasint az adományozott Magyar Balázs által telepítettek.

Mivel az 1690 és 1700 közt eső tiz esztendőben a' megyétől kibocsájtott currensek hozzá nem íntéztetnek, 's mivel 1709ik évben kelt telepitési felhívó levélben Balogh István Aban lakoit visszatérésre és békés építkezésre hívja fel; - ezen 10 évi időköz alatt, a' községnek kemény megprobáltatása, 's majd nem végpusztulása gyanítható. — Ezen telepítési felhívó levél következtében, mely három évi robot és dézsma elengedéssel kecsegteti az illetőket, Aban község lakossága Nográd, Füleld és Szecsényi járásbol, ugy Bars, Hont, és Nyitra megyékből költözködő lakossággal szaporodik (: az az hol a ' Galanthay Balogh csa ládhoz tartozo osztályosok jószágokkal bírtak:) annyira hogy 1730 táján az előbbi csak Rékashoz tartozo fiokegyházat képező Katholika Egyház, számra felűl mulván a' reformált vallás kővetőket, Katholika anya Egyházzá válék. 5

6ik pontra. Semmi írott emlékböl, sem hagyományból nem lehet kővetkeztettni a' helynév eredetére nézve, a' mi e tekintettbe felhozható volt, az előbb 3ik és 4ik pontokba előfordul.

7ik pontra. Abony város határában, kővetkező nevű halmok vannak:

Hegyes, Darabos, Sashalom, Deákhalom, Naszvády, Bolháspart, Fekete halom és Mikelaka, méllyekkőzűl a' Mikelakárol a' hagyomány azt beszélli, hogy ott előbbi időkben templom és környékében falu feküdt volna; egyes szántok néha épület alap omladékaira akadnak. Hegyesről a' hagyomány azt beszélli, hogy az 1730 körül Péró vezérlete alatt, Kecskemét és Kőrös várossát megtámadó Ráczok portyázói egész addig elkalandoztak volna, 's ott az Abonyi lakosság által megtámadtattván agyon verettek és eltemettettek.

A' Déák halom 's Fekete halom földjében szintén csontok, szén porladványok találtattván szintén ily öszve csapási helyeknek gyaníthatok, a' két halom között, még némi Sanczolás maradványok is mutatkoznak.

A' város erdeje Muszájnak neveztetik, mivel kényszerítéssel űltetett.

A' határba következő dűllő nevezetek vannak: Gerecze szék, Karáér, Serkeszék, Buzgány, Rokalyukas, Csordakut, első vízidűllő, Kisbalaton, Toth Gyurkaszék, Tatárhányás, Kis Mihály, Nagyvizdűllő, Rozsás, Píoczás, Paplapossa , Fűzesér, Dohányos, Kunér és Nádas. - Történelmi nevezetesség színezetével ez elnevezések nagyobbára helyi czélzatuak lévén, fekvésök és birtokosaiktol neveztettvén; egy sem bírhat, - csupán Tatárhányás mely nevénél fogva régibb időkre emlékeztett; és hagyomány szerint a' Tatárok tanyázo helye lett volna.

Az új szőllők Táborhegynek azért neveztettnek, mivel 1849 Junius havában a' Turay csatát megelőző napokban, a Magyar hadsereg tábor helyéül szolgált.

Perczel kutja, Perczel Moor Magyar Tábornokról veszi nevét; mivel hogy a' huszárok lovaik itatása véget ásták aszt.6

A' város belső területe, illetőleg tizedei, szintén külön elnevezéssel birnak mint például:[Sárvég: mely sáros területe, - Homok; mely homokos területétől veszi elnevezését, - Tobán; mely egy a' törők hodoltsági Tabán nevezetű város részeivel (:lásd Buda és számos helyeken:),Mérges gúnyos elnevezése a' magyar emberek által egészen a' felbőszűltségig gunyolt Czigányok által lakot résznek.7

Ezenkívül. a' Városban mint egyes részek említendők: a' Czigánytó régenten környékén a' Czigányok lakván, tőllük nyerte nevét; valamint a' Czigány-kaszálló, sivár homokos terűlet, mely a' megelőző 30 év alatt be épitetett, — a' Czigánytó posvány pedig az 1864iki ínséges időkben, könyör adományból munka segélyzetek által, a' Város tanácsnak határozata következtében, használható födterületé feltöltetek.

Kelt Abonyban8 1864 Február 17ikén

  Beller István m. p.
  Helettes bíró
ad 21579 / k-i2474 / ki számhoz Erkez februar 19n 864
 
* * *
  1. F. A. Lampe 1728-ban Utrechtben adta ki Debreceni Ember Pál: História ecclesiae reform atae in Hungaria et Transylvania c. művét a szerző neve nélkül. Hornyi k J.: Kecskemét város története 1 - IV. Kecskemét, 1860-1866. Balla Gergely (nagykőrösi bíró a XVIII. században): Nagy-Kőrösi krónika. Oklevéltárral kiadta Szabó K. - Szilágyi S. , Kecskemét, 1856.
  2. Abony helyneve a török eredetű magyar Aba személynévnek kicsinyítő-becéző képzős származékából keletkezett magyar névadással. (Kiss 37.)
  3. Abony első okleveles említése Kisabony (Minor Otoy) néven 1332-1337. (Monumenta Vaticana Históriám Hungariae Illustrantia. Series I. tom. 1. Bp., 1881., 254.)
  4. Abony 1450-ben puszta, 1472-ben Magyar Benignáé (7-1526), aki 1484-1492 között ment férjhez Kinizsi Pálhoz, van itt még a XV. században a Vezsenyi családnak és Magyar Balázsnak (? -1490) is birtoka; (Dercsényi I. 199.)
  5. Abony 1546- 1559-ben lakott "helység (Káldy 360 sz.), 1647-1668 között 4 portás település, 1686-1712-ig puszta (Kosáry 16, III. táblázat), 1713-ban Pásztóról 30 személy jön, 1714 - ben Tápióbicskéről települnek be, 1715-ben 24, 1728-ban 66 adófizető családfője van (Petróci 128).
  6. A turai csata 1849. júl. 20-án volt.
  7. Tabán, Tobán török eredetű szó, debágháne - tabahan = tabán; jelentése: cserzőműhely, cserzőtelep.
  8. Abony lakossága 1856-ban 9157, területe 22215,75 hold.

 

2. ACSA

 

1ső pontra nézve. Acsa Pest megye Váczi járás székhelye Vácz városa; - hajdan a' Matrai hegyektől vonuló terjedelmes Cser erdők miatt ezen vidék Cserhátnak neveztetett el. -

2ik pontra nézve: E községnek ország szerte ösméretes neve Acsa, küllömben a' helybeli és körröl eső többnyire tót ajkú lakosság Jacsának nevezi. Acsa neve bizonyosan a' tót elnevezésből JAcsa származhatott, ez pedig az ide telepitett tót ajkú gyarmatosók által adathatott a helynek valami bőgés vagy zúgás következtében, melly ezen akkoriban ős erdőkkel környezet helyen könyen a' vizhang által is keletkezhetett jacsanyi, jacsenyi (: bőgni, zúgni:) szótól Jacsa (: bőgő, zúgó hely :) származhatott.1 Igy több dűllő nevek is tótok által elnevezésre mutattnak p.o. Csibaj, Csalin, Prósznya, Rovnya, Gados dolina, Mocsulya, szarito földek, Szúlai rét, Valechov bok erdős legelő s.a.t.

3ik pontra nézve. Hogy hajdanába volt e' a községnek más elnevezése arról tudomással nem bírunk, hanem ujabbi általakulása olta mindek csak a' fentt elő adót országos és környékbeli neveken ösmeretes.

4ik pontra nézve. A község újra keletkezet Buda várának a Törököktől lett szerencsés bevétele után 1686ik év után, a' mit az is bizonyít hogy jelenleg is használatba lévő községi pecsétje deák körirattal 1691be készítetett.2

5ik pontra nézve. Acsa jelenleg csere útján Grof Koháriaktúl Kókaért a' Baro Pronay' család birtokába ván hol két nagy kastélyai bír a' család, népesített pedig a község Gróf Koharyak által és Gróf Károlyi István által hihetőleg nagyobb részt tán Koháry Csabrág vár környékbeli tótokkal; ezt leginkább onnan lehet következtettni hogy onnan népesítetett be, hogy az Acsai és oda való nevek azonossak.3

6ik pontra nézve. Hogy azonban a' tótok általi meg telepítés előtt, itt már hajdan sőt tán már a' rómaiak korábba lehetett telepítvény, arra következő tények latzanak mutattni, u.m. A fentebb is emiitett Cselei nevezetű szántó földeken jelenleg ugyan már csak egy jelentéktelen kőhalom mutatja azon helyett, hol Fehérpataki földirása szerént Acsai határban egy régi hihetőleg pogány templom romja állott, 's ennek környékén jelenleg is sok régi cserép s hamu forma föld szántattik fel, mi hozza vetőleg, hogy a többi föld kötöt fekete, arra latzik mutattni, hogy itt hajdan pogány temető lehetett, s a' felszántott cserép darabbok hamvvedrek maradékai.4 Továbbá a' faluba történt ásatásoknál meglehetős mélységben széné éget gabona szemek nem kis mennyiségben találtattak. Végtére egy 1859ik évben itt nyaralo katona tiszt idő tőltésből régiség búvár a' falu felett egy dombon több asatásokat kisértvén meg egy kiásot emberi csontváznál ollyan féle réz sodronyokból készült boglárra akadot, melly hajdan fej díszül a' hajnak öszve tartására szolgált a' romai nőknél.

7ik pontra nézve. A határt illetőleg eloszlik szőllőkre, szántó földekre, rétekre, erdőkre s legelőre. A szőllőket illetőleg ezek négy részre oszlanak — úgy mint "öreg hegy" a' melly ezen nevét leg öregebb ültetvényeiről nyerte, "elő hegy" ez nevet azért kapta így hogy a' falutól legelői al, az után jő a „papucs hegy, melly nyilván formájától kölcsönzi elnevezését s végre "kis szőllők", mellyek kizárólag a' két földes Uraság majorságát képezik, s leg csekélyebb terjedelmüknél fogva kis szőllőknek neveztettnek. Ezeket követik a' szántó földek mint Nagy Cselén és Kis Cselén - talán valaha ezen helyen méhészetett folytattak onnét veszi ezen nevét, Csibaj, Mocsulya nevét forrásos s posványos fekvésétől nyeré, - Gajdos dolina" melly a' nép monda után nevét onnan nyerte volna hogy ott kisértettkép egy dudás éjjelenként mindig dudált s igy dudás völgynek neveztetett el. Guttai hely a' szomszéd Gutta község határától vette eredetét, Prosznyo szántó föld és végre Rovnya" egyenes lapalyos fekvésétől nyerte a nevét. A Rétek Szukár és Sapi völgy Sáp szomszéd községtől veszi eredetét. Valechor bok erdős legelő. - A többi határ részek elnevezése a' magyar nyelvet pártoló földes Uraktól vette eredetét, s nagyobb részt azok kizárólagos bírtok része is, mint Mogyorós a' falu szomszédságába sétanyokkal ellátott birtok rész. Magos a' falu felett meredő erdővel borítota és sétanyokkal ellatott hegy, - Cservölgy egy cseres lejtőkkel környezet völgy jelenleg községi legelő, Mesterhegy a' Sapi völgyi, Márton hegy a' Guttai völgyi rétekből fel magasió dombok, — Sajtvölgy jelenleg szántó földnek használt kiirtott erdő rész. -

Meg jegyeztettven itt hogy Acsa községe határos dél fele Pest Megyebe fekvő Püspök Hatvan községgel, Kelet fele Nográd Megyei Vanyarcz községgel, Nyugat felé Pest Megyei Csővár és Nográd Megyei Alsó Sáp községekkel s végre éjszak felé Erdő Kürth Nograd Megyebeli községgel.

Kelt Acsáns Decemb 26" 864.

jegyzette  
Kristóffy Józef Petro Mihal Biro
k. jegyzője  
ad 21579 / k.i
* * *
  1. Acsa neve puszta személynévből keletkezett magyar névadással; az alapjául szolgáló személynév bizonytalan eredetű; talán az ótörök aca = 'rokon' jelentésű szó az. (K.1SS 38.)
  2. 2. Acsa első okleveles említése 1341. (DF 235 738., Mon. Strig. III. 408.) 1546-1559 között népes település (Káldy 434. sz.), 1647-1683-ig fél portás helység, 1686-ban lakatlan, 1689-ben portaszáma még nincs, csak kivetést összeggel adózik, 1692-ben fél, 1693-ban 1, 1695-ben fél portás stb., 1704-ben 13 katonája harcol a kuruc seregben. (Kosáry 17, 66.)
  3. Acsa 1728-ban fele-fele arányban a Bosnyák családé és Vay Ádámé, 1711-1720-ig 13 Nógrád megyei család érkezett, 1715-ben 40, 1728-ban 78 adózó családfője van. (Petróci 132.)
  4. A Cselintető nevű dombon a bronzkor középső szakaszából származó telep található. (Dercsényi I. 210.)
  5. Acsa lakossága 1856-ban 1254, területe 4584 hold.

 

3. AKASZTÓ

Helynevek.

Akasztó község Pest Pilis és Solt te. megyékből

1ör Akasztó helység fekszik Pest Pilis és Solt t.e. vmegyékben, Solti járás KisKőrösi kerületben, Kiskőröstől észak keletre 1 1/2 Keczelhez délkeletre 3. D. Patajhoz délnyugotra 3. Solthoz nyugotra 2 1/2 Izsákhoz északra 2 1/2 mértföld távolságba; Ács-Ökördi, Tetétlen, Szt. Imre, Csengőd és Tabdi puszták által környezve.

2or Akasztó községnek jelenleg 1. Helyneve él, és ezen név alatt ország szerte ismeretes.

3or Már 1291ik évben Fejér Codex Dip. Tom VI volum 1. pag. 143. Okoztu név alatt mint helység említtetik,1 de később elpusztulván, még 1718ik évben is puszta volt, és csak 1719ik évben kezdették újra meg szálni, - Bél Mátyás szerént ez időben Bosnyák nemzetségé; — vármegye protoc: szerént 1727ik évben Grf. Koháry Istvánná birtokába volt, legutóbbi időkben Grf. Battyany örökösök bírták, és pedig 1857ik évig, - a' mikor is a birtokos uraság és a lakosok között, az úrbéri viszonyokra nézve barátságos eggyesség köttetvén, - az törvényszékileg helybe is hagyatott. —

4er A' község mint az előbbeni pontban feljegyeztetett legkorábban említtetik 1291ik évben.

5ör A Helységnek honnan történt népesítéséröl misem tudható, annyi bizonyos, hogy: második szállítás alkalmával mint a jelenlegi családi nevekből kitűnik, Szlávoknak kellett lenni, — kik azonban jelenleg tisztán magyarok,2 és Rom: Cath.

6or A Helynév eredetéről, hagyományból, vagy írott emlékekből misem tudatik, régi mondákból állítják azonban, hogy: ezen név Akasztó onnan vette volna eredetét, — miszerént: annak környéke átaljában mocsáros, különösen pedig, a Duna kiöntése alkalmával, mely innét 11/2 órányi távolságra foly, csak nem minden töltések, és hidak járhatatlanná tétetvén, - az utas itt fen akad, és tovább nem mehet.3

7er A Község lakosai száma 26S5. melyből 31 izraelita, a többi mind magyar és Rom. Cat. Vallást követők,4 van egy rom. kath. pap lak, és egy való színűleg mesterségesen öszve hordott 5. öl magosságú kerek dombon fekvő Templom; - ennek tornya a' szomszéd határos Szt. Imrei pusztán jelenleg is látható puszta templom tornyával az építési modor, úgy az anyaggal is egyenlő góth alakra épült, és a' - test ehhez csak később, vagy is a' második telepítésnél 1735ik évben ragasztatott, - miért is régiségnek méltán mondható. - A határ területe az elkülönítés előtt 11800. holdat tett, azonban az uraságokkal kötött eggyeség alkalmával, ezek részére 4600. hold 1200n ölivel számítva két tagban kihasíttatott. E' területben találtatik adó alá fel véve 1600n ölivel számítva a.) Szántó föld I. oszt. 160. h. 174.nöl, II. oszt. 763. h. 668 nöl III. oszt. 985 h. 713 nöl, részint fekete homok, egy részben futó homokos, nagyobb részben pedig vakszékes minőségű, - b.) Rét vagy is Kaszalóból I. oszt. 196. h. 254G öl, II. oszt. 585 h. 1096 nöl, III. oszt. 372. h. 1218. nöl, az első osztályú ámbár kevés, de jó szénát, 2ik és 3ik oszt: különösen vizes esztendőben csádé, és gömbölyű kákával kevert savanyú szénát terem, — c.) Szőllők részint homok dombos, részint vizenyős lapályos helyeken fekvők, és kis mennyiségben rossz savanyú bort teremnek, van I. oszt. 34. h. 1237.nöl, II. oszt. 41 h. 1020.nöl. - d.) Legelő általjában silány, és kopár vakszékes, — öszves területe 3783. h. 110nöl melyet azonban a' víz áradások alkalmával a víz borít, 's a legelő marha a' lakosság kárára más szomszéd határba szorúl; — van továbbá az uraság birtokában 75. h. 1400. nöl nádas, és 15. h. silány erdő, a határba megjegyzést erdemei, az úgy nevezett nagy, és kis Hortobágy nevű zsombós ingovány mellett felemelkedett homok domb mely jelenleg szántó föld, és meglehetős rozsot terem - ezen domb Tatárhányásnak neveztetik valószínűleg onnan, hogy: szántás, és ásások alkalmával több csont vázak, és régi Tatár fegyver nemek talaltattak, -utolsó posta Kis Kőrös.

Kelt Akasztón 1864 Február 3an

Varga István Zeleszkó Jósef
jegyző [P. H.]

 

Helynevek

Akasztó községből Pest Pilis és Solt t.e. megyékböl.

1ör Akasztó helység fekszik Pest Pilis és Solt t.e. vármegyékben Solti járás KisKőrösi kerületben. KisKőröstől nyúgotnak 1 1/2 Keczeltől nyugot éjszaknak 3. Duna Patajhoz keletnek 2 1/2 Solthoz dél keletnek 2 1/2 Izsákhoz nyúgot délnek 2 1/2 mért föld távolságra Ács, Ökördi, Tetétlen, Szent Imre, Csengőd, - és Tabdi pusztáktól környezve, - melyekből a [három] első a Kalocsai Főkáptalan, - Tetétlen és Szent Imre a Földváry család felosztott -Csengőd Grf Teleky család, - és Tabdi Straszburger Mátyás birtokaik lévén. —

2or Akasztó már 1291ik évben Fejér Codex Dip: Tom VI. volum. 1. pag. 143. Okoztú név alatt mint helység említtetik, - de később elpusztulván, -hihetőleg Tatár vagy Török hadjáratok alkalmával, - 's még 1718ik évben is puszta volt, - és csak 1719ik évben kezdették újra megszálni. -

4er Akasztó mint az előbbi pontba van 1291ik évben mint helység említtetett. -

5ör A helységnek honnan történt népesitéséröl misem tudható, - annyi bizonyos, — hogy 2ik szállítás alkalmával mint a jelenlegi családi nevekből kitűnik, - hogy felső magyar országnak Tót ajkú megyeiből települtek le, - kik azomban jelenleg tisztán magyarok és Rom. Cath.

6or A helynév eredetéről hagyományból, vagy írott emlékből misem tuda-tik, — régi mondákból állítják azomban hogy ezen név Akasztó onnan vette volna eredetét, — hogy a község nagy ország utban feküdvén, — a mennyiröl jövő utasok különösen föld árja vagy a duna kiöntése alkalmával itt fen akadván, — útjokat tovább nem folytathatták. —

7. Kigyos ér mely a község határán keresztül húzódik hihetőleg azért neveztetik így, — mert kanyarulatos fekvésén duna kiáradása alkalmával a határt elönti, — mely azonban vizes esztendőbe szép nádat, száraz időben pedig tetemes mennyiségű csádés szénát termel. — Csonka rét vizes esztendőkben több ezer kéve nádat ád a lakosságnak. Nagyszék hol éven át sok sziksó sepretik, -melyet a lakosok távolabbi helyekre is elszállítanak, - 's nem ritkán jó áron eladják. Hortubánytava nagy zsombos ingoványos hely, — mely csak nagy szárazságokba szokott ki apadni. Fekete ér vizes esztendőkbe át járhatatlan fekete ingoványos talajú mélyedés, melyen a Hortubány tavába fel fakadt víz folyik át — a fentebb említett Kígyós érbe s onnét az úgynevezett Örjegi ingoványokba. Döbrögöcz tava zsombós nádas rét, — mely a segregatio alkalmával a földes uraságoknak esett, - hol sok szárnyas vad növekedik. Tatárhányás egy emelkedett homokos dombos szántóföld, — hihetőleg onnan vette nevét, — hogy szántás alkalmával több csont vázak és tatár fegyver nemek találtattak.

Átajában a határnak keleti része homokos, rozs, tengeri és burgonya termelésre használtatik.- a nyúgoti része pedig alacsonyabb lévén kemény székes 's minden nemű gabonát meg terem.

Miután pedig a gyakori föld ár és duna kiöntése által a' határnak nyúgoti része vízzel borittatik, — sok helyen le folyása nem lévén, — a külömben is 2660. lelket számító községi lakosok csekély termést nyerhetnek, - 's ámbár a duna csak is egy és fél órai járás termékenyeiket el nem adhatják; arra magoknak lévén legynagyobb szükségök, - 's így élelmi források leginkább a kézi napszámmali kereset, 's néha-néha széna eladás, — így a kereskedés pedig e helyett legnagyobb pangásban van, mert csak 26. űrbéli telekkel bírván, — 's ebből saját szükségletét sem fedezheti, - hanem szomszéd KisKőrös m. város piaczán kénytelen nagyobb részben be vásárlani. —

Kelt Akasztón 1866 Január 4-én

[P. H.] Zeleszkó Jósef Bíró
   
* * *
  1. Akasztó első okleveles említése valóban 1291. (Gárdonyi 273.)
  2. Akasztó a XVII. században puszta, 1703-ban 12 adófizető családfője van, azután újra néptelen (Kosáry III. táblázat), 1718-tól települ újjá. 1728-ban 60 adófizető családfője van stb. (Petróci 142.)
  3. Akasztó helyneve egykori akasztófa helyére utal. (Kiss 43.)
  4. Akasztó lakossága 1856-ban 3078, ebből Ács vagy Ökördi puszta 37, Csábor vagy Bőszér puszta 268, területe 28 980 hold.

4. ALBERTFALVA

 

1.) Albertfalva (: Sachsenfeld :) Pest pilis és Solt törv: egyesűlt megye pilisi járásban.

2.) A' községnek csupán e' két magyar és német elnevezése ismeretes hivatalosan valamint a nép nyelvén is.

3.) A községnek régebben más elnevezése nem volt.

4.) A' község legkorábban említetik 1817ben mint a csász: kir: Ráczkevi uradalomhoz tartozó puszta.

5.) Népesedett részint a közelfekvő német helységekböl, de legnagyobb részt a szomszéd Budapestböl.

6.) Albertfalva (: Sachsenfeld :) név eredetét vette alapitójától Szavoly. Eugen Albert herczegtöl. 1817—1824ig ezen hely puszta volt, az óta falu,1 -1838ban a nagyvizár alkalmával valamennyi ház összedült, a most allo csinnal és rendel épített 41. ház árviz után való, számlál 340. Rom: Cath: lelket.

7.) A falu egyetlen utczája éjszakról délre nyulik, éjszakon határos a budai határral kőzvetlenül, délre a negyedórányira eső Promontorral keletről a dunával, honnét az arra eső földek Donau Ackernek neveztetnek, nyugoton hol a fehérvár budai vaspálya fút a falú hosszában a promontori határral, a nyugoti szántóföldek az ott levő temető miatt Friedhof ackernek neveztetnek. Az egész község pusztán a fentemiitett sor házbol, mely között a fehérvár budai országut vonnul el, és az ezek mellett kelet és nyugotra hosszában nyúló összesen 20 hold szántóföldböl áll.

Kelt Albertfalván2 (: Sachsenfeld :) 1864 Február 12én

Schmeltz Florián m. p. Vieszmeg Füll
jegyző Richter
  Beregszaky Antal
[P. H.]
 

 

Helynevek

Albertfalva községből pest pilis megyéből

* * *
  1. A ráckevei királyi uradalom 1819-ben létesítette a települést zsellérek számára, és ez 384 öles telkeken 50 házból állt kezdetben. Ezt az uradalom birtokosa, Albert Kázmér Ágost szász-tescheni herceg 1822-ben bekövetkezett halála után tiszteletére Albertfalvának, németül Sachsenfeldnek nevezték el. (Budapest III. 301-302.) Savoyai Jenő herceg teljes neve Eugené-Francois de Savoie-Carignan (1663-1736).
  2. Albertfalva lakossága 1856-ban 299, területe 54 hold.

 

5. ALBERTI

1.

Alberti Mező Várossa tartozik Pest Pilis és Solt t. e. Vármegyék Pesti járásába. - E község az úgy nevezett „Cserhát" tövében fekszik, 's határának éjszak keleti része már a' Cserhát táját képezi, ezen „Cserhát" táj nevezett onnan eredhetett, hogy régibb időkben e községtül egész Nógrád megye határáig cseres erdő vólt az egész vidék.

2.

A' Községnek csak egy elnevezése van jelenleg „Alberti" melly névén ország szerte ismeretes, száj monda szerént lsö szent Istvány király idejéből „István (puszta) falva" nevet nyert volna, mennyiben Isö István Királynak e' község határában a' Cserhát allyában vadászai és hajtó zsellérei laktak, 's a' Király ked-vencz vadászó helye lett volna e' tájék. - ez száj monda csak, de bizonyítására adataink nincsenek.1

3.

Miként a' 2ik pontban is említtetik a' legrégibb időben 'István (puszta) falva" neve lett volna száj monda szerént. Későbbi időben 1711 év körül "Albert" és "árok Albert"nek is hívatott, 's ez utóbbi elnevezés onnan eredt, mert a' község megtelepíttetése alkalmával a' község rétjén keresztül vonuló vizárok mellett telepíttetett le; de ezen elnevezés jelenleg használaton kívül van.2

4.

E' község 171lik évben telepítetvén meg ezen időtül említtetik legkorábban mint község, az elött puszta volt. -

5.

Alberti községe felvidéki tót ajkú népekböl népesíttetett, Hont és Zólyom megyékböl, mégpedig a község levéltárában őrzött 's tót nyelven 1728* évi Május 1én kelt leirás szerént következőleg. E' község lakossai 1708ik év körül

Pest és Heves megyék - akkoriban kibocsájtott hirdetései folytán, - melly szerint a' törökkeli hadviseletek folytán nagyrészben pusztasággá vált vidékek benépesíttessenek - Hont és Zólyom megyékböl elsőbben is Heves megye Szent Mária pusztáján telepettek le, a' tisza folyam körül, hol is az első szükségben földbe ásot házakat készítenek, 's abban laktanak, történt azonban hogy bizonyos Váracskay András e' község, akkoriban még puszta földes ura, 's Rákóczy Ferencz párthive kurucz katonáival e' Szent Mária nevű községbe érkezett éjjeli szállásra 's miután tapasztalta, hogy ezen község lakossai tótok 's csak most telepednek, felhívta őket, miszerint hagynák el e' helyet hol úgy is a' szúnyogok csípései nékik elég alkalmatlanságot tesznek, fogadják el az ö ajánlatát, 's telepednének le az ö Albert nevű pusztáján Pest megyében. Ezen ajánlatát Váracskay Andrásnak elfogadták feltételessen, mert elöb a' lakosság jobb meggyőződés végett követeket küldött Albert pusztára, megvizsgálandó annak minőségét és fekvését. 'S miután ezek a' legjobb hírekkel vissza érkeztek volna elhatározták magukban miszerint Váracskay András ajánlatát elfogadják, 's Szent Mária községéből eltávoznak, azomban a Kanelukban 1710ben a' kiütött döghalál vissza tartóztatá 's ennek elmúltával 1711ik évi Február 14én huszonhét szekéren Szent Mária községébül elindultak Csányi György Takács Mihály és Hawran Pál elöljárók vezetésük alatt, magukkal hozván akkori ágostai hitvallás tételt követő lelkészük Claudinyi Fridriket is, és Alberti pusztához szomszédos Pánd község erdeje alatt megállapodtak, - miután jövendőbeli földes uruk Váracskay András akkoriban Pánd községében lakot, a' hol is míg földes urukkal a' szerződést megkötötték a' szabad ég alatt egyhétig időztek 's azután Albert pusztára érkezvén letelepedtek.3

6.

A' helynév eredetére nézve a' Községnek adatai nem lévén semmit sem lehet tudni. -

7.

A' község határában elö forduló topographiai nevek. "Maraszti" rét, onnan [17V] neveztetett el mert posványos vizenyős volt. — "Kisasszony völgy" az erdő egy részének elnevezése, onnan kapta ezen elnevezést, mert a' földes urasság leánykája ezen völgybe mulatott gyakran a' nyári évszak alatt 's ez volt legkedvesebb helye, "lipina" tót elnevezés (: magyarul hársas erdő :) onnan kapta ezen erdő rész elnevezését mert sok hársas volt és van jelenleg is benne. "Ha lesz"-szi szöllök ezen "ha-lesz" szó onnan eredt, hogy a' község határában fekvő futó homokkal borított föld terület szöllökkel ültettettvén be, miután annak sikerérül nem voltak meggyőződve "ha-lesz" nevet nyert, de később dülönkínt új erdei, Homoki és Kenderháti nevezetett kapott. — Alberti községével határosak éjszakról Pilis és Pánd községek. Keletről Tápio Szent Mártony községe, délről Irsa községe és Nyugatról Dán Szent Miklós puszta.4 -

* * *
  1. Alberti első okleveles említése 1339. (Dl 96 338.)
  2. Az Alberti helynév tulajdonképpeni értelme Alberté, Albert tulajdona. (Kiss 45.)
  3. Alberti középkori eredetű falu, 1546-1559 között is népes helység (Káldy 230. sz). A XVII. században puszta, 1711-től Nógrád megyei jövevények érkeznek, 1715-ben 43, 1728-ban 70 adózó családfője van, ekkor földesura Szeleczky Márton. (Petróci 128.) Tarnaszentmárián éppen fordítva történt, oda Alberti településről költöztek át családok. (Dercsényi III. 626.)
  4. Alberti lakossága 1856-ban 1873, a hozzátartozó Dánszentmiklós 364, összesen 2237. Alberti területe 5802, Dánszentmiklós 6375, összesen 12 177 hold.

 

6. ALSÓDABAS

Helynevek Őszveirása. Alsó Dabas Községből. Pest Pilis és Solt t.e. megyékből. -

Feltet Kérdések - Feleletek

1. A község mely Járáshoz tartozik. -

1. Pest Pilis és Solt megyében. Pesti járáshoz

2. A Községnek hányféle neve él most — melyik neve bir csak helybéli elterjedései melyik ismeretes ország szerte?

2. A község neve Alsó Dabas - s csak e néven esméretes. -

3. Volt e hajdan a Községnek más elnevezése?

3. Nem volt.

4. A község mikor említetik legkorábban?

4. Községnek, vagy falunak csak is az urbériség megszűnte 848 olta neveztetik, mert, miután benne úrbéresek nem voltak, tehát csak puszta alsó Dabasnak neveztetet.1 -

5. Honnan népesítetett a Község? mikor ki által?

4. A Tulajdonos Halász család mind addig még a Török Budát birta - Alsó Némediben lakván, azért mert ezenn pusztaságon mely — ocsátol — némeditöl egész Kecskemétig tartott nem lévén bátorságos tartózkodása onnan kormányozta ezenn pusztát külömben is csak - gyula és ménes tartásra terjeszkedő — gazdaságát - a Töröknek kiveretése folytán Budából - költöztek néhány család tagok ezenn pusztára, és oda építkezvén - nem csak -cselédjük — hanem zsellérek számára is — építettek, azért hogy a szükséges kézi munkások helyben legyenek.2 - Igy szaporodtak meg üdő jártával a háztalan zsellérek. - Házas zsellér ki t: i: a maga házában lakik, még most is nagyon kevés van, - s így az egész határ az egyes közbirtokosoké. -

6. Mit lehet tudni köztudomásbol a név eredetéről?

6. A legrégibb szerzeményi okiratokban mellyek 1600tol 1724ig keletkeztek mindenüt - Dabasnak iratot, van azomban reá egy két példa hogy Dobosnak is iratot. De ez - az igen nagy többség ellenére nem lehet egyéb tévedésnél vagy penna hibánál, - s hihetőleg hazánkban megfordult olly sok ajku nemzetiségek, a szo hibás kiejtéséből is eredhetett.3

7. A község határában elö forduló többi topographiai nevek?

7. Ezek. -
a:) Hegyeshegyi Düllö, azért neveztetik mert ezenn részében a határnak van a legnagyobb emelkedettségü hegye mely egyes - s nem futó homok buczka hanem termő föld.
b:) Ország utón túli Düllö, azért neveztetik igy mert ezenn Düllö lábjában fut el a Pest Aradi ország ut.
c:) Szöllö föld Dülö, azért neveztetik, mert ezenn térség alig 25 év olta az elhagyott legelöböl birtok aránylag kiosztatván, az egyes birtokosok közt, - s az kiosztáskor szölöt akartak bele ültetni, de ez mind mai napig is csak szántóföldnek használtatik. — De szölöföld nevét meg tartá. —
d:) Székes Dülö, azért neveztetik így mert a határnak e része fekete föld székel keverve róna. -
d:) Telek Düllö, a Község keleti oldalán fekvő róna területű szántóföld - s minthogy jo minőségű, azonn szotol hogy Telekes, Teleknek neveztetik. -
f.) Tomelyéke, ez nagyobb kiterjedésű álló to mely mint egy 3 holdat tesz, - terem benne Nád is. - s most arról megemlékezhető, mert még a mostani szárazságig soha kinem száradt, s ez évben anyira száraz hogy a To fenéktől a földszinbe 1 1/2 ölnyi-mélyen kelletik ásni hogy víz fakadjon. -
g:) Első Nyilas. — Ez a község alatt levő, róna Rétektől nyerte nevét. -
h:) Középső nyilas. — ez is róna térség. - de miután az ezenn pont után következő Dülö és az g: pont alatt emlitetek közepén fekszik azért neveztetik "Közép Nyilasnak."
i:) Vizes nyilas. - Ez azért neveztetik igy mert, ez lapály turfás hely hol víz szokot állni, 's a mostani szárazságban ez is vízmentes.
k:) Buczkák alja, ez majd sík majd homokos hegyekel váltakozó része a határnak s azért kapta az elnevezést mert homok buczkák alatt terül el. -
l:) Buczkák. - Ez azért neveztetik igy mert Futó semmit nem termő homok hegyekből áll, még fű szál sem terem rajta. —

Alsó Dabas Községnek az elö adotakon kivül más topographiai nevei nincsenek. —

Kelt Alsó Dabason.4 Dczbr 20. 1863.

[P. H.]
  Szivos Zsigmond m. p.
  Közbirtok gondnok.
  Érkezett 12/19 863.
 
* * *
  1. Dabas néven első okleveles előfordulása 1264. (DF 208 789.)
  2. A XIV-XV. században a Dabasi család birtokában van, a XVI. században lakott helység (Káldy 187. sz.), a XVII. században puszta, a Dabasi Halász család 1720-ban nyerte nádori adományként, 1744-ben 14, 1760-ban 16 adófizető családfője van. (Petróci 128.)
  3. Dabas (Dobos) helyneve talán királyi dobosok egykori településére utal. (Kiss 171.)
  4. Alsódabas lakossága 1856-ban 1581, területe 3018 hold.

 

7. ALSÓNÉMEDI

 

999 / 1863

1sőre: Alsó-Némedi község fekszik Pest Pilis Solt törv: egyesült megyék pesti járásában, és székhelye a' szolgabirói kerületnek.

2dikra: E' községnek egyébb neve nincs.

3dikra: Semmi tudomás sem létezik arról, hogy e' község hajdan más nevet viselt - vagy helyneve máskép iratott volna. -

4dikre: Legkorábban emlittetik 1458-ban már mint oly község, melynek r. c. egyháza 's papja volt, és sok viszontagságok után 1720-ban ismét helyreállítatott.1 -

5dikre: Népesítéséről az adatok hiányoznak, egyedül a' helybeli plébánia történelméből (: historia domus :) annyi tűnik ki, hogy 1600 körül juhászok települtek meg itt nyájaikkal, és pedig reformáta vallású juhászok.2 -

6dikra: A' helynév eredetéről sem létezik okmány e' község birtokában, és csak gyanítható, miként nevéről ítélve, e' hely egykor német telep lehetett, mely tatárjárás és egyébb veszedelmek által kipusztulván, később magyarok által szállatott meg.3 -

7dikre: Alsó-Némedi határ düllői 's egyébb részeinek következő elnevezései vannak: Lapos, nagyobb részben rét a' község keleti részén az ócsai határ közelében. - Czenkhegy, egyrésze szántóföld, és egy része szőllővel beültetve, éjszakkelet felé. - Öreg szöllők, a' határ emeltebb részén éjszak kelet felé. -Rossz derekú düllő éjszak kelet felé, szántóföldek, melyek két vége jó a' közepe vagy is dereka sovány homok. - Bajnak dűllő, részben szántóföld, részben szőllők szinte éjszak kelet felé; e' szőllők sovány homokon lévén, az ültetőkként bajnak ültettetett be szőllővel, innen eredhet a' bajnak elnevezés. - Ürge völgy, lapályos szántó földek, hol sok ürge tanyáz. — Rózsakút dűllő, jó szántó földek, elnevezése az ott létező kúttól, melynek környéke nedves években víz alatt szokott állni, éjszak felé. - Csipa hegy, sovány homok domb éjszak nyugatra, szántóföld a' környéke. - Körtefa dűllő, lapályos szántóföld és rét szinte éjszak nyugat felé, az ott ált - de már nem létező - vadkörtefáról vette eredetét. -Vidocsa, kis nádas, környéke rét és szántóföld nyugatra a' haraszti határ mentében. - Kis erdő, egy mintegy 34 holdas erdőcske a' váczi püspökség tulajdona, tölgy- akácz- és nyárfákból áll, nyugatra a' haraszti határ mentében. - Kenderes dűllő, 68 holdas nádassal délnyugatra, mellékén vannak a' kenderföldek. - Tekerület, rétek, melyeken vizes években a' sok víz miatt keresztül menni nem lehet de magasabb részére messzire kelletik kerülni. - Laposhegy dél felé, kevés szántó föld, környéke rét Vány puszta4 a' róna mentében. -Horvát ere, turjányos rétek, nedves évben folyó ér dél felé szinte a' Ványi határon. - Szátelek, dombos táj délkeletnek, homokos szántó földek a' ványi és rádai puszták5 határai mentében. - Kőhalma, a' legmagasabb domb a' határban délkeleten, a' ráda puszta közelében, homokos legelő. - Némedi községhez csatolt felső-Ráda puszta gróf Ráday család birtoka volt, most gf Berchtold Richárdé. - E' puszta részei: Csárda dűllő az egykor ott ált csárdáról elnevezve.

- Rekettyés, az ott levő rekettye bokrokról. - Homok dűllő, rossz sovány homok szántó földek. - Ház dűllő, a' benne dombos helyen álló régi csőszházról. - Rókás, szántó földek, dél felé, jó föld, róka lyukakról, mellyekben olykor róka kölykök is fogattak el. - Horvát ere, nedvesebb években mély és folyóvíz, mely nyugatról délkelet felé terjedvén a' rókás dűlőből szigetet alakít.

- Ványtelek dűllő, jó kaszállók, a' Ványi pusztával határos, délnek. — Tanhomok alja, délre, vány puszta és bugyi község határával érintkezik, - homokos szántóföldek, közbe közbe eső apró kaszáitokkal. —

Felső-Pakony puszta, Alsó-Némedi községtől éjszak-keletre esik, gróf Teleki Auguszta Bozsón asszony tulajdona, homokos és turjános részeből áll, bérlik jelenleg a' soroksári gazdák. - Itt egyedül a' puszta templomról nevezett dűllő érdemel megemlítést, jó szántóföldekből áll e' rész, de a' puszta templomnak csak helye látható, hol most sok kő darab van elszórva. - E' pusztával határos az Alsó-Pakony puszta kelet felé, ez már Ócsa községhez tartozik.

Kelt Alsó Némediben,6 1864, Január 27.

jegyzetté Benedik Mátyás bíró
Kaszap Antal Végh János tör bíró
hites jegyző. Molnár Jósef Esküdt.
 
* * *
  1. Nevegy néven említi először oklevél 1065 körül. (Dl 7., Bártfai 2. reg.)
  2. Nemegy 1546-1559 között népes település, 1546-ban György pap, 1559-ben János pap gondozza a valószínűleg katolikus lakosságot. (Káldy 119. sz.) Alsónémedi 1647-ben 2,5, 1668-1683 között 2 portás helység, 1686-ban lakatlan, 1692-ben már csekély lakossága van, 1693-1695 között 0,5 portás, 1704-ben 35 katonája harcol a kuruc seregben. (Kosáry 16, 63.) A Rákóczi szabadságharc alatt és után folyamatosan lakott.
  3. A Némedi helynév feltehetőleg puszta személynévből keletkezett, az alapjául szolgáló személynév talán a magyar nyű, azaz kukac, féreg főnév családjába tartozik. A Némedi névalak kialakulásában a német népnév és a -d(i) végű helynevek analógiás hatásával számolhatunk. (Kiss 50.)
  4. Vány egykori település, jelenleg Bugyi határában, első okleveles említése 1277. (Dl 975., Báitfai 89. reg.)
  5. Ráda egykori település, első okleveles említése 1300. (Dl 1563., Bártfai 158. reg.)
  6. Alsópakony és Felsőpakony a középkorban Pakony település, első okleveles említése 1264. (DF 208 789., Bártfai 50. reg.)

 

8. ÁPORKA

1. Áporka község Pest Pilis és Solt t. e. megyék pesti járásába az Alsó Némedi ker. szolgabirósághoz tartozik.

2. A községnek csupán a most is használni szokott neve él, s ezen ismeretes.

3. Áporka községnek más neve nem volt.

4. Áporka község mint község 1761ik évben említtetik mivel az előtt a Vattay család pusztája volt.1

5. Népesíttetett a Vattay család által Bars megyéből, különösen Szodó községből.2

6. Áporka község név eredetéről bizonyossat tudni nem lehet, sokan azt állítják hogy hajdan Apor családé lehetett, s nevét innét nyerte, de egy régi hagyomány, mely az öregeknél még most is él ezt mondja: Áporka, nomen deducit a porca; de hogy miért vette volna nevét az emse malacztol, azt kitapogatni, kipuhatolni nem lehet.3

7. Áporka község határában előforduló topographiai nevek ezek: Péntek domb. A község déli részén levő domb, - mely temetőnek használtatik - hivatik így, s a köz életben - Áporkán ismeretlen emberrel gyakran megtörténik, hogy hallja ezt, miszerént Áporkán mindég Pénteken temetnek, mit felfogni mindaddig nem tud, míg csak a temető domb nevét meg nem tudja. Putri. E néven neveztetik a községtől nyugatra, a Duna felé eső három egymásból folyó domb. Nevét e három domb a putri szótol vevé, mivel a domb oldalában hajdan putrik voltak bevágva. Kenyér látó hegy. Áporka községtől szinte nyugatra esik egy magános domb, mely a többi dombok közül kiválik magassága által. Nevét a hagyomány szerint még akkor nyeré, mikor Áporka telepítetni kezdett Bars megyéből, a mikor is a telepedők legelsőbb is barmaikat szálliták le a pásztorokkal, s ugy térnek vissza családjaik visszaszállításáért, mely idő alatt az itt hagyobb pásztorok élelme elfogyván, fel felmentek a legmagasabb dombra, megnézendő, ha vajon a Kis Dunán érkeznek-e már a tutajok gazdáikkal s élelemmel. Dalya domb. E néven neveztetik a községtől éjszakra, épen a falu felett emelkedő homokos domb, melyen szép rozsvetések szoktak lenni. Nyalóka. Egy kacskaringos folyam fenék hivatik e néven, mely a' KisDunába megy, s onnét ered, hajdanában tele volt vízzel, de jelenleg búza termő föld. Tekeresér nevet visel Áporka községtől keletre szántó földjei között kigyózó kiapadt ér, mely eredetét szinte a Dunából vette s újra a Dunához kanyarodik vissza. Hajdan folyt benne a víz, jelenben pedig a legjobb tisztabuza termő föld.4

* * *
  1. Középkori neve Kápolna, első okleveles említése ezen a néven 1439. (Csánki III. 334.) Kápolna puszta 1559-ben. (Káldy 177. sz.) Áporka néven 1629-ben fordul elő először. (Szarka 55.) Wattay Pál 1761-ben Hont és Bars megyei kisnemeseket telepit pusztájára, ettől kezdve Nemes Áporka néven is szerepel. (Dercsényi I. 226.)
  2. A XVI-XV1I. században puszta tekpülésre 1696-ban 22 jövevény család érkezett, 1699-ben 20, 1701-ben 19, 1703-ban 16 adófizető családfője van. (Kosáry III. táblázat) A Rákóczi szabadságharc alatt újra elnéptelenedik.
  3. Az Opur, Apor személynév kicsinyítő képzős alakjából keletkezett a helynév, alapjául talán a magyar apa főnév származéka szolgál. (Kiss 57., 58.)
  4. Áporka lakossága 1856-ban 920, a hozzá tartozó Szentkirály pusztáé 91, összesen 1011; területe összesen 5378 hold.

 

9. APOSTAG

[P. H.] [P. H.]

Helynevek

Apostag községből, Pest Pilis és Solt t. e. vármegyék Solti Járásából.

1ö számra. Apostag községe fekszik Pest Pilis és Solt t. e. megyék Solti járásában - a' Duna balpartján, mellytöl a helység 260-300 ölnyi távolságra terül el, és pedig Duna-Vecse mvárosnak észak-keleti - Duna Egyháza községnek dél-nyugotti közel szomszédságában; - határos ezen helyek határain kívül, még Solt mvárossa és Máriaháza s Csanád puszták határaival.

2k számra: A községnek neve előfordul N(agy) Apostag elnevezése alatt is, de az egyszerű „Apostag" bir csak helybeli elterjedéssel, s ezen elnevezés alatt ismeretes ország szerte.

3k számra: A XVIIk század második felében helységünk neve "Apostol" volt, kitűnik ez néhai óvári és szent miklósi báró Pongrácz György váczi püspök értesitvényéböl (: informatio :) mellyben elö soroltatván a' Váczi megyének azon helyei, hol nem katholikusok birnak egyházat, és Katholikus lelkészségek nincsenek. "Apostol calv" - mi annyit jelent hogy 1675ben helységünkben kizárólag csak hely. hitv. lelkészség virágzott. Illy elnevezése helységünknek -csak hogy többes számban t. i. Apostolok, meg jelen a század elején is -legalább Mendi Lipót patentalis Katona 1803ból való nyomtatott ivén íratott helységünk.

4k számra: A község mikor említtetik legkorábban? Hihetőleg Szt. István király idejében, mert történelmileg be van bizonyítva, hogy nevezett királyunk a' Szt. Vazulrendü görög apáczák számára 1025ben a Veszprémvölgyi kolostort építtetvén, ugyan ezen szerzetes nőknek adományozta Apostagot; - adomány levele eredetileg görögül volt fogalmazva, azt később Kálmán király parancsára Simon pécsi püspök latinra fordította - melly Pray Gyggy egyik munkájában olvasható (: de ezen munka kéznél nem lévén - a hely meg nem nevezhető :) Hanem annyi bizonyos, hogy azon okmányban helységünk neve elő jő, -külömben hogy tudhatták volna az említett apáczák mi illeti őket, mit és mennyit adományozott nekik Szt. István? Fessler és Horváth Mihály történet íróink 1318ban tesznek említést Apostagról, ekkor ugyanis a magyarhoni püspökök - az egy Váczi kivételével — mert ez idö szerint a püspöki szék üres volt — Apostagon gyűltek össze, tanácskozni. Ugy látjuk hogy Apostag akkor, nem igénytelen falu, hanem tekintélyes város volt.1

5k számra: Honnan népesítetett? Minthogy a régibb okmányok ha léteztek is ülyenek, részint hanyagság miatt, az a' községet meg látogatott tüz veszélyek folytán elenyéztek, s erre a legvénebb lakosok sem emlékeznek -meghatározni s határozottan állítani nem lehet. Az újabb időben tömeges bejövetelek nem történtek, az egyes családok altali szaporodása a községnek felette külön nemű helyekről történik, leg inkább észre vehető a Rom. Cath. egyháznál.2

Apostagon jelenben három keresztyén egyház állván fenn mind háromnak külön temploma van és iskolája.

1ör Az Ágost. hitv. egyház, mellynek tagjai legszámosabbak és az 1857k évi összeírás szerint 1123.ra tétetnek. Ezek magyar nyelven csak ugy beszélnek mint a tót nyelven, az isteni tiszteletre is egy héten a magyart más héten a' tótot használván.

2or A helv. hitvallásnak egyháza: ennek tagjai 569 számot tesznek és magyar nyelven beszélnek.

3or A Rom. Cath. Egyház tagjai az előbbieknél kevesebb és csak 487 számai vagynak, azok a' magyar nyelv mellett mintegy, egynegyed részben tótul beszélnek s ez utóbbiak között vannak számosb családok, kik mint felső megyei drótos tótok telepedtek itt meg, smég e máig is ezen kereset módot folytatják. Zsidóknak is van sinagógájok és iskolájok számok szinte a fennti össze irás szerint 460. - ezek a zsidó és német nyelven kívül, a magyart kedvellik legjobban és használják a néppel való érintkezés alkalmakkor.

6k számra: Mit lehet tudni köztudomásból sat,:? Ifj. Réső Ensel Sándor úr "Helynevek magyarázója" czimü munkájának első füzetében vad - Jankovics Miklós úr után indulva helységünk nevét görögből származtatja: t. i. e két szóból "Apostolon hagion" (: szent apostolok :) és csak ugyan a felhozott görög szavak meglehetössen kiállítják falunk nevét = "Apostag' Falunk nevét vette templomtól, melly a 12 apostolok tiszteletére volt emelve, - nevezett szerző szerint VI-VIIk. századbeli építkezés lehetett - a monda szerint ott állt, hol jelenleg a helv. hitv. egyháza áll, és századunk elején lerontatott (: de bizonyos, hitelt érdemlő adatokra szert tenni már nem lehetett :). Ha igaz hogy ezen templom vagy inkább kápolna, már VI vagy VIIk században épült, akkor a templom létezése híveket, lakosokat feltételezvén, bizonyos hogy helységünk már a' Magyarok bejövetele előtt létezett.3

Mindezt azonban mély homály borítja, - s itt a haj dánnak nyomba igazító okmányait fel lelni nem lehet, mert mint már mondatott nem csak hanyagság hanem a több ízben romboló tűz vész is ezeket kegyetlenül dézmálta 's végkép megsemmisítette.

(: A 3. 4. és 6. sz. a megjegyzéseket Tisztelendő Bednár Jósef jelenlegi Plébános úr szives közleményei nyomán sikerült ide iktatni :)

7k számra: A község határában előforduló topographiai nevek e következendök: Dűllök: Felső duna melleki, Lomberi, Laposi, Sirháti, Papréti, Hegyháti, öreg Sákori, Sákor fokai, Csonka eri, Morgomái, Szöllők aljai, Tabányi, Döghalmi, Pintér, Temetői, Kenderes (: vagy Kertek aljai :) Füleszéki, Füleszéki Mocsár, Kakaseri, Telek, Ökörjárás, Cseri, Hegyekközi, Hosszú, Felső cseri, Kis Kovacsos, Szabad (: Szabadszállási út vezetvén erre :) Malom eri, Kopahalmi, Öreg Kovacsos, Büki, öreg Temető, Gyöngyvirági (: erdő :) Rév, Sziget.

A község határában van: 2815 hold 762 n-ö szántó föld 1972 h. 893 n-ö rét és kert, 130 h. 175 n-ö szöllők, 1023 h. 893 n-ö legelők, 441 h. 949 n-ö Erdők 263 h. 1025 n-ö Nádas, 784 n-ö haszontalan. Ebből a lakosok terein van 41 3/8 volt úrbéri telket tevő föld - találtatik itt 177 volt úrbéri zsellér, kik a legelő illetőséghez igényt tartanak, továbbá vannak 5 szabadosok, és taksás zsellérek. A többi része a határnak a közbirtokosság által birtokoltatik — az úrbéri rendezés és legelő elkülönözés még nem lépett életbe - ebbéli itélet minden perczben váratva.

Veszedelme a' határnak azt itt csaknem semmi ellent álló parttal és gáttal ellátott, sigy nem korlátolt Duna — melly gyakori ki öntéseivel nevzetes és sokszor igen érezhető károkat okoz.

Sajátságos az is hogy a' község ebben a' században - már kétszer, nevezetessen: 1826 és 1862k évben tetemes tüz veszély által látogattatván meg, etekintetben is sokat szenvedett - első alkalommal az Agost, hitvall. Evang. temploma, pap lakja, és iskola épületei zinte leégtek - valamint a Zsidók sinagógája is.

Végtére találtatik a' határban, a belső 20 egynéhány korcsmakon kívül 3 külső csárda is, mellyek 1-eje a füleszéki, 2k a gyöngyvirági, és a 3k a duna melletti Rózsa csárda, melly utóbbi leg inkább a' szomszéd Duna Egyháza község által kompokon fenntartott - dunán általi-révközlekedés kedvéért épitetett, ezen rév helyiséért a Da Egyháza községe jelenleg 42 fkát o. é. part pénzt fizet az Apostagi Közbirtokosságnak.

Kelt Apostagon4 1864 évi Január hó 28án

Jegyzette: Németh János m. k.
Sárkány Károly Bíró.
Jegyző  
 
* * *
  1. Apostag első okleveles említése 1217. (Krit. jegyz. I. 111.) Város voltára nincs adatunk.
  2. Apostag 1546-ban puszta, 1559-ben elég népes település, a későbbi török összeírásokban nem szerepel. (Káldy 42., 329. sz.) Ennek ellenére 1647-1683 között 0,5 portás falu, 1686-ban puszta, 1690-ben lakott helység, 1691-ben megint lakatlan, 1695-ben 0,12 portás, 1696-ban 17, 1699-ben 13, 1701-ben 33, 1703-ban 48 adófizető családfője van (Kosáry 19, III. táblázat), 1715-ben 19 adófizető családfője van, 1720-ig 8 család érkezett Nógrád megyéből, 1728-bnij 40 adófizető családfő él itt. (Petróci 142.)
  3. Neve talán elhomályosult összetétel a régi magyar Apos (Opos) személynévből és utótagjában az egy darabban lévő szántóföld értelmű tagból. (Kiss 58.) Semmilyen bizonyíték nincsa arra, hogy a 896-os magyar honfoglalás előtt település lett volna ezen a néve, ez teljesen valószínűtlen.

 

10. ASZÓD

Helynevek

Aszód mváros Pest megyéből, Váczi járásbul.

2ikra Aszod mvárosnak jelenleg csak ezen egy neve él.

3ikra Bél Mátyás, tudtunkra legrégibb magyar ország geographiája szerint,

4ikre Aszódnak régi neve "Ostmuch" volt; 1

5ikre a' Pochuk család adomány levelében azonban már "Aszú" név alatt fordul elö, e' birtok Puchuk családról Osztroluczky 's később Podmaniczky családra szállott, mely utóbbi azt felvidéki tót ajku lakosokkal telepítette meg, 's miután e' birtok az adomány levelekben mint puszta (: praedium :) említetik, valószínűleg ez volt az első megtelepítés.2

7ikre A' község határában még a' következő helynevek élnek:

a) Egy domb és környéke "Szent Kereszt" név alatt; tudtunkra Aszód szt Kereszti Apátság czime, mint egyházi méltóság mai napig is fenn áll: a' hagyomány itt egy kolostorrul emlékezik, 's a' helyszínén tett ásások nagyobb kö és tégla falak alapjait fedezték fel, valamint Varsányi János mérnök ur legközelebb több sírokat ásatott ott fel, mellyekben azonban csontok 's némely érdektelen érez gomb 's csat darabon kívül semmit sem talált.3

b) Bakaj, egy, - két dombláncz által környezett völgy és rét - a név eredete nem tudatik.

c) Kastély, szabálytalanul vonuló domblánczok közt, egy külön álló domb, mellyen az eke és ásó épület maradványokra talál.4

d) Sinai hegy, az azt környező domblánczok közt magasabb jelenleg szöllövel beültetett hegy.

e) Manyik a' város közelébeni szöllö hegy; a' név eredete nem tudatik.

f) Juharos, egy nagyobb részt már kiásott erdő rész.

g) Boki erdő: egy hegyoldalon fekvő erdő rész, a' tót "bok" oldal - a' névnek valószínű eredete.

h) Tabán a' városnak egy oldal része.s

i) Kondoros: a' város végén levő csárda, 's a' környékén ujabban épült város rész.

k) Galga: a' város alatt nyugotrul keletnek folyó patak, ered két forrásbul, mellyek egyike Csővárnál Pest megyében a' másik Becskénél Nógrád megyében van, e' két forrás Püspök Hatvannál egyesül, 's Boldog község határában a' Zagyvába szakad.

Jegyzet: Aszódot illetőleg a' Mélt. Báró Podmaniczky család levéltára bővebb ' s minden tekintetben alaposabb adatokat nyújthatna, e' levéltár Pesten mélt. Báró Podmaniczky János Urnái van.

Kelt Aszódon 6 1864ik évi Január 28án

Veztri Gyula  
jegyző  
Iklad látta Dec 20k 863. Aszód.  
 
* * *
  1. BÉL MÁTYÁSRA vezethető vissza valóban az a tévedés, amelyik valószínűleg Olmach (Almácsa) nevének helytelen olvasatából származik. Aszód első okleveles említése 1401. (Dl 42 760., Bártfai 489. reg.)
  2. Zsigmond király 1404-ben a váci káptalant utasította, hogy Poshyk (dictus) Benedek fia Dénes királyi szabót és rokonait iktassa be az utódok nélkül elhalt Azow-i Lászlónak Nógrád megyei Tarcsa nevű birtokába, a Pocsik család tehát nem Aszódon volt birtokos. (Dl 75 399., ZsO H/1. 3522. sz.) Aszód birtokosai a XIV-XV. században az Aszódi, a Domonyi és a Hensel (Köncöl) család, a XVI. században Weres János, Vitéz János, Dengeleghi Gáspár, a XVII. században a Garai, a Ztrucz, a Szelényi és a Sztregovai Madách család, 1691-ben I. Lipót Osztroluczky Jánosnénak adományozta. (Dercsényi I. 227., Turul, 1934. 78-79.)
  3. Szentkereszt egykori premontrei kolostor, első okleveles említése 1320. (FUX-HOFFER D. - CZINÁR M.: Monasteriologiae regni Hungariae. Pest, 1860. 42.)
  4. Kastélydomb néven első írásos említése 1653. (PmL, Acta iudicialia misccllanea antiqua 1653. no. 5.)
  5. Tabánra lásd Abony 7. jegyzetét.
  6. Aszód lakossága 1856-ban 1996, területe 2517 hold.

 

11.BAG

Bagh Község fekszik Pest Pilis, és Solt törv. egyesült vármegyében, váczi Járásban.

2szor Ezen községnek csak egy neve van.

3. E' községnek nem volt soha más neve.

4. Az anya könyvek szerént, a' plébánia historiájában az van feljegyezve, hogy 1686ik évben midőn Budát a' Törököktől a' Császáriak vissza foglalták, a' Baghiak - a' holl alig volt 50 viskó a' községet, miután a' Törökök sarczait többé nem viselhették, - elhagyták, s ide s tova elszéledtek, és végre midőn hallák, hogy a' törökök kiűzettek visza jövén régi viskóikban, és ezeket elfoglalták, és egy kis templomot épitettek.1

5. A' község honnan lett népesedése nem tudatik.2

6. A' község név eredetéről tudomás nincsen.

7. A' község határában vannak több dombok, nevezetessen Nagy és Kis Tatár ülés dombja, ez hihető, hogy a' Tatárjárástól vette nevétt,3 — van Betu porja, széltin van az úgy nevezett halál vőgy, a' határon keresztül folyik a' Galga vize, van az úgy nevezett Csintovány patak, mely két malmot hajt, - ezen patak veszi kezdetett a' Kis Baghi vendégfogadónál, és a' Baghi réteken keresztül a' Galgába omlik. - Bagh községe határos Keletről H. Györkkel, éjszakról Aszóddal, és Kartallal, nyugatról, Domony és Egerszeg pusztával, - délről Hévízi, Szt Lászlai és Gyús puszták4 határaival.

Kelt Baghon Január 8án 1864.

Paulevics János m. k. Alberth Ferencz Biró.
jegyző  
 
* * *

 

Hely nevek jegyzéke.

Bagh község fekszik Tekintetes Pest Pilis s Solt t. e. vármegyék váczi Járásában, s lakossai mind Magyarok és R. Katholikusok .

A' Plébánia históriájában fel van jegyezve, hogy 1686ik évben midőn Budát a ' Törököktől vissza vették a ' Császáriak, a Baghiak hol alig volt 50 viskó, a' Községet miután a' Törökök sarczait többé nem tűrhették el hagyták, és ide s tova szélledtek , és végre midőn hallották hogy a' Törökök kiűzettek visza jövén régi viskójukat elfoglalván, és egy kis Templomot építettek. -

Mi a helyneveket illeti

A' falu leg idősebbjei ki halgatása után, ezek eképen nyilatkoztának - a' határban a' düllök a' következők: u. m. Peres, Malom, Görbe, Csintovány, Császár rét, Árok allya, Vadaskert, Diosbereg, Hajdani földek, Erdei földek, Oroszló,5 Szilvásvölgy, Nagyvölgy, Halagvölgy, Százöles, Rókalyuk, Nagy Tatár ülés, Kis Tatár ülés, Durka, Keresztfa, Temető, Rétszél, Galgavölgy. -

Ugy nemkülömben, van a' határban egy domb, mely Beta partnak neveztetik, ismét az erdőben van az úgy nevezett Halálvölgy, vannak Tatár ülési düllök, mellyek hihetőleg a' Tatárjárás maradványai.

Kelt Baghon6 November 13án 1865. jegyezte

 

Paulovics János községi jegyző

Bagh Küség reszéröl A helynevek Jegyzéke.

* * *
  1. Bag első okleveles említése 1394. (DI 7934., Bártfai 469. reg.)
  2. Bag 1647 1683 kozott 1 portás település, 1686-ban elmenekül lakossága, 1689- 1690-ben kivetési összeggel adózik, 1695-ben 0,75 portás, 1704-ben 31 kaionája harcol a kuruc seregben. (Kosáry 17, 67.) 1715-ben 22, 1728-ban 50 adózó családfője van. (Petróci 132.)
  3. A Tatárülés helynevek íiott forrásból ismeretlenek a XVIII. századig, nem hozhatók kapcsolatba az 124l-es és 1285-ös tatárjárásokka1, valószínűleg a krimi tatár sereg 1682. évi Pest megyei telelésének az emlékei
  4. Fgerszeg egykori település, első okleveles említése 1343, (Dl 3548., Bártfai 275. reg.), Gyu az egykori Gyiu, Gyog (Diod) település első okleveles említése 1312. (Dl 40 342.)
  5. Oroszló egykori települes első okleveles említése 1438. (Dl 13 163., 13 170., Bártfai 672. rep.)
  6. Bag lakossága 1856-ban 1298, Kisbag puszta 14, összesen 1312, területe 4095 hold.

 

12. BÉKÁSMEGYER

Helynevek

Békás Megyer községből, Pest megyéből.

1.) Békás Megyer (falu) és a hozzá csatolt Kissing (puszta)1 fekszik Pest megye Pilisi járásában a Duna jobb partjától éjszaknek 1/4 óra távolra -ÓBudától éjszaknak 1 mértföldnyire. - Pesthez 2 mértföld.

2.) Békásmegyer németül (Krottendorf)nak is neveztetik, azonban országszerte csak Békásmegyernek ismertetik.

3.) E helység hajdanában s. u. 1727ben még puszta volt, és bírták Gróf Zichi Péter örökössei "Zichi Ferencz és Miklós" a miként már akkor is Békásmegyernek neveztetett, tehát gyanítható, hogy e helységnek soha más neve nem létezett.

4.) 1736ban már mint község említetik, ezt bizonyítja a község petétjére metszett év szám.2

5.) A helység csuppán németország különféle tartományaiból beköltözködött családokból népesítetett, lakossai csuppán németek.

6.) Békásmegyer név eredetéről más bizonyossabbat nem lehet tudni, mint a határban létező terjedelmes mocsáros és posványos részeken "melyek részint a duna kiáradása, részint hó és esső vízcsurgások által folytonossan kellően vízzel telve vannak" nyári holnapokban a békák annyira szaporodnak, hogy estéli órákban ordításaik miatt még szémszéd községek sem alhatnak - onnét eredhetett Békásmegyer helyneve, a miért is faluvá lett átalakítása alkalmával a bevándorlott németek Krottendorfnak nevezték.3

7.) Békás Megyer helysége keleti irányától kezdve éjszaknak nyugatnak és déli irányáig egy félhold forma hegyláncz által szakadatlanul kerítetík be, és csak keletről déli irányáig van szabad kilátása, honnan buda pest és a rákosi vidéket szemlélheti meg.

Azon hegyláncz különfélekép neveztetek el, ú. m.: Miklóshegy - Ezüsthegy — Kapolnahegy - melyek szőlőkerteknek használtattnak. azután következik keringöben a Vöröshegy láncza, mely a keletfelé néző csúcsán lévő vörös agyagról vette nevét, és használtatik legelőnek. Ezen vöröshegy déli oldalán egy finoman kiképezett anyagú mészkő nagy mértékben folytonossan töretik. Innen következik a Mogyoró hegy melynek keleti oldala alatt egy melegvízforrás fejlődik, és egy "Ómalom" nevű patakmalmot hajt, a honnan a békásmegyeri nevezett Mogyoró hegyet hamissan Ómalomhegynek (Altmühlberg) nevezik — azonban igazi neve (Mogyoró hegy). Ez azon híres fehéregyházi forrás, mely évszázadok előtt kelt iratokban Árpád sírhelye kipuhatolására jegyhelyül említetik.

Onnan keletnek irányozva következnek a puszta Kissingi homokhalmok, melyek legelők és szántó földeknek használtatnak — ezeken szántás meg ásatás alkalmakkal sok épületek alapjai találtatnak, melyek egy hajdanában ott fenállott falut v várost mutatnak. De még régi pénznemek is földmívelet közben igen gyakran találtatnak — mint például: van az ezen jelentést tevő jegyző gyűjteményei közt egy a mostani ércznemekhez nem hasonlító jókora nagyságú és a régiségek gyűjtése fontos ügy érdekére nézve igen éfdekes pénzdarabja S. C. nero claudius caesar s. a. többit foglaló köirattal. Kissing puszta név keletkezeiéről itt sem alapos sem alaptalan tudomás nincsen4 — a puszta éjszak-keleti határvonalán a buda-Esztergomi ország út mellett az úgynevezett Bivalcsárda feddezi az utas vendégeket, melyen Gróf Zichi birtoklata alatt egy bivalmajorság üzletett, honnét is nevét bivalcsárdának megtartotta, később a mikor az Óbudai kir. koronai Uradalom birtokába átkelt, vendéglőnek alakitatott.

Innét a duna folyam mellett éjszakkeletnek részint a telki állományokhoz tartozó földek, részint az Uradalmi Alodialis földek egész a Kalaz és békásmegyeri határak közt dunába vezető vízcsatornáig terjednek, hol a békás megyeri határ végződik.

A határszéli dunaparton egy templomot formáló omladék találtatik, melyet a közönség puszta templomnak nevezi, a bövebbi értelmiség fehéregyházi vagy is ,,Maria Alba"nak nevezi - de sem keletkezetérői sem leomlásáról .. .eiröl felvilágosítást eddigien is lehetett.

A határral szomszédos kelet és éjszaknak Kaláz - nyugotnak - Üröm -délnek Óbuda és keletnek a duna és azon túl Káposztásmegyer - lehetőleg érdekben ál meg jegyezni, hogy a határhoz a legközelebbi mérnöki munkálatok szerént 252 hold dunatér is tartozik.

Kelt Békás Megyeren 5 Dcbr 26. 1863.

  Edhmann Antal m. p.
  h. jegyző
 
* * *
  1. Kissing egykori település első okleveles említése 1326. (Dl 29 999., Budapest I. 317., 347.)
  2. Békásmegyer első okleveles említése 1135. Megyer néven, 1287-től szerepel Békásmegyerként. (Bártfai 5. reg. Budapest I. 317.)
  3. Békásmegyer nevének második tagja a megyer törzsnév, népnevünk magashangú változata. (Kiss 415-416.)
  4. Kissing második tagja a Sink német eredetű helynév (Schenk), jelentése 'csapszék, kocsma'. (Kiss 450.)
  5. Békásmegyer lakossága 1856-ban 804, Kissing puszta 5, összesen 809; területe összesen 1661 hold.

 

13. BÉNYE

1. Bénye község Pest Pilis Solt Vármegyében kebelezett Pesti Járásban van. E vidék "Cserehát" név alatt ismeretes, rnelly elnevezés a régibb időkben létezett sok cserfa erdőktől vette eredetét.

2. E községnek mindenkor csak egy neve volt, melly most is él, és országszerte csupán e név alatt ismeretes,

3. E községnek más elnevezése nem volt.

4. E község 1510ik év felé legelőször említtetik, midőn a kurucz lázadás volt.1

5. Bénye község felső Magyarország vidékéről, tót ajkúak által népesítetett.2

6. Bénye község név eredetéről hagyománykép anyit tudunk, hogy a kurucz lázadáskor, körülbelül 1510ik év felé, raczok, és oláhok e vidék körül húzódván azon tájat, hol a község fekszik megszállottak, mivel pedig az igen kellemes völgyet képez, hol a szél sem fújj oly nagyon, és a hideg sem olly nagy fokú, többször emlegették, hogy "binzsa" és "binya" vagy is jó, mitől e község, Bénye név eredetét veszi.3

7. Felső-peres szőllő hegy az uraság között folyt per miatt veszi nevét. Jakabhegy szöllö, régenten egy Jakab nevű asszony itt felakasztotta magát. - Régi kút düllő, hol egy régi kút van. - Pipis halom düllő, az itt tanyázó sok pipis madártól veszi nevét. Erdő vége düllő közelében egy erdő létezik. - Pap hegy dűlő, a papnak itt szoktak elébb tüskét vágni. - Hegyalja düllő, mivel a hegy alatt fekszik. Berek völgyi düllő, természetes fekvése végett igy neveztetik. Fazekas hegy düllő, a sárga agyag végett, mellyből hajdanta fazekakat készítettek. - Hosszu-telek düllö hosszura terjedő, és nyúló kiterjedése végett igy nevezték el. - Régi templom hegy düllő, a törökök pusztítása, és uralkodása előtt e hegyen volt a templom, de a törökök által egészen megsemmisitetett. - Régi szöllö hegy, a régibb időkben e helyen létezett szöllö miatt. - Bresczina erdő, a volt sok szilfától veszi eredetét. - Lomeny.völgy, mert régente, e völgy mellett, három, vagy négy olly család lakott itt, kit e néven hittak. - Puskár völgy, mivel e völgy mellett egy Puskár nevű ember lakott. - Tabán utcza, tótul árnyékot teszi, és onnan ered mivel e hely olly völgyes, hogy a nap keveset sütt ide.4 -

Bénye5 1863 December 20-án.

  Jegyzette:
  Czollner Lajos m. p.
  Bénye község hites Jegyzője.
 
* * *
  1. Bénye első okleveles említése 1368. (Dl 5969., 9271.)
  2. Bénye 1546-1559 között még lakott település. (Káldy 304. sz.) A XVII században puszta, Fáy Mihály 1714-től telepíti be Nógrád megyéből, 1720-ig 18 jövevény család érkezett. (Petróci 132.)
  3. Az 1514-ben zajlott Dózsa-féle parasztháborúra céloz, azért nevezi kurucoknak a résztvevőit, mert egyik felfogás szerint a keresztesek nevéből származott a későbbi kuruc elnevezés, ez azonban még megfelelő bizonyításra vár. Bénye helyneve puszta személynévből keletkezett magyar névadással, az alapjául szolgáló személynév a Benjáminnak lehet a kicsinyítő-becéző alakja. (Kiss 103.)
  4. Tabánra lásd Abony 7. jegyzetét.
  5. Bénye lakossága 1856-ban 806, területe 2875 hold.

 

14. BIA

Az 1őre Bia község tartozik Pest Pilis és Solt hármas megyékben - Pilisijárásában - E' vidéknek, vagy falvak csoportozatának különben Buda vidék az elnevezése. -

Az 2kra A' községnek neve Bia - különben a' német ajkú vidéken lakó számos lakosok által "Wihát"-nak is neveztetik, 's azok által csakis e' néven ismerős. Országszerte csak "Bia" néven ismertetik. - E' vidéknek — sött e' községnak lakossai nagyobb számban német ajkú ronktolikusok. —

Az 3ik más elnevezésről e' község nem ismertetik. —

Az 4ikre Mikor emlittetik e' község legkorábban - itt nyom nincsen, mert régi irományai 181lik évben a' nagy tüz által megsemmisültek. Külömben a' refor: Eklésia "Egyház" már ezelőtt 200 évekkel fen állónak emlittetik.1 -

5ször A' refor: vallásuak, mint törzsökös magyarok már ekkor léteztek, t. i. 200 év előtt. - A' német ajkú rom kathk: azomban csak a' vidéktől szomszéd községekből 50-80 évektől fogva telepedtek ide, 's most már fölözik számra nézve a' magyarokat.2

6or E' számra mitsem lehet megjegyezni, minthogy irott, v nyomatott emlékekkel nem bír; a' lakosság pedig hallomásban sem tud semmit.3 -

7ikre Az ezen szám alatti kérdésekre nézve a' határban előforduló topog-raphiai nevek csak azon értelemben állanak, mint azok az ezen fenti pont alatt már felemlítvék. - Ezen község határán keresztül menő patakok következők. - A' Páty és K. Torbágyi határbol beszakadó patak "Füzesi" folyónak neveztetik, mely elnevezést a' patak mentén sürüven nőtt fűzfákról nyerte. - A' másik patak "Paprét" folyónak neveztetik, szinte elnevezését a' folyó menten lévő Papi Kaszállóról vette, mely hajdan a' helybeli Papok Kaszállójának említteték. -

A mezők v düllők eredetéről csekély tudomásunk van: Külömben ezek neveztetnek Papréti - Tómelléki - Peres, Tovégi - Tofaroki - Ürgehegyi -Kutyahegyi - Köveshegyi - és Kútföld düllőknek. - Az elsőnek eredete onnét emlittetik, hogy ezen düllöben a' Papi Kaszálló foglaltatott, - a. második -mert ez a' Tó mentén szántóföldekből áll - a' harmadik, mert a' Pátyi szomszéd határra düllő szántóföldeket a' lakosok egymástól elszántván - végette pereskedtek - 's így peresoldali dűllőnek neveztetik. - a' negyedik azért, mert a' Nádastónak végen van, és szántóföld és kaszállobol áll. - az ötödik, mert a' nevezett düllő a' mondot patakok közt fekszik a' Tónak alsó végen lekerekítve - Tofarok nevet kapott. - a' hatodik - szöllö és közlegellő - de mert a Közlegellőn sok ürge tanyázott - ürgehegyi elnevezést kapott. -

Szarvashegy ez szinte Szőllőhegy és Erdő mellett fekszik - azért hihető - ott valaha szarvast láttak - s így arról nevezik. - Kutyahegy - szinte szöllöhegy -de legközelebb a' faluhoz, hova a' kutyák számossan kijárván - károkat tesznek, miért méltán Kutyahegynek lehetett elnevezni. - Köves hegy - szöllö és szántó föld — igen köves - nagyrészben a' miatt termékeny nélküli föld - azért ily elnevezést nyert. - Végre Kútföld - ez hasonlókép szöllöhegy - egy nagy kőszikláson melynek szikla alján egy igen jóvizű kút áll - 's azért Kútföldi düllönek nevezik. - Ez legjobb - de legkevesebb bort terem. -

7ikre A' határos szomszéd falvak - K. Torbágy, Török Bálint, Sóskút, Etyek, Puszta zámol, Both (: puszta :) Zsámbék, Páty és Csonkatevével határos - ezek területe-fekvése e' községével igen kevés külömséggel egyforma 's birnak szántó földekkel, szöllövel, Erdő és kaszállóval - legbővebben pedig kőszirtes hegyekkel. -

Mint ezek után a' községre nézve közelebbi alapos, vagy terjedelmesebb statistikai adatokat az idő rövidsége miattis - felhasználni ez alkalommal nem lehetetvén ezen adatokat lehető használat végett ezennel beterjeszteni bátrak vagyunk. —

Kelt Bián 4 16/2 864

Szekér Thoma András Biró
  Mayer Antal Esk.
 
* * *
  1. 1. Bia első okleveles említése 1192. (VamL 530.)
  2. Bia 1546-ban lakott település, 1559-re a biaiak szétszéledtek és más falvakban telepedtek le. (Káldy 61. sz.) Bia 1647-1668 között 1,5, 1683-ban 1 portás helység, 1686-ban puszta, 1690-től lakott hely, 1695-ben 0,75 portás falu, 1696-ban 20, 1699-ben 36, 1701-ben 39, 1703-ban 44, (Kosáry 18., III. táblázat), 1715-ben 28, 1728-ban 54 az adófizető családfők száma. (Petróci 138.)
  3. Bia helyneve puszta személynévből keletkezett magyar névadással. (Kiss 109.)
  4. Bia lakossága 1856-ban 1677, a hozzá tartozó Csonkatebe puszta 86, összesen 1763; területe 6599 hold.

 

15. (DUNA)BOGDÁNY

Helynevek

Bogdány községből, Pest megyéből

E' helység nevének történeti eredetét illetőleg, a' községben adatok nem léteznek, a' plébániai jegyzőkönyvekből kivehető, hogy itten 1724 évben már Plébánia létezett, és sok tót család lakott itten, honnan gyanítható, hogy ezen helység régenten tót lehetett, 's miután Bogdan volt eredeti neve a' tót szóból Bohdan vehette nevezetét; most többnyire német ajkúak lakják, magyarok mint egy nyolczad részét teszik a' lakosságnak. Bogdánynak van 2500 lakója, 407 ház száma, 24 külső urb telke, 413 hold szölleje, 248 közös legelője, és a' koronái Visegrádi és ÓBudai Uradalomnak még el nem különöten 1842 hold erdeje. -A' lakosság fő élelmi keresete a' Szőllőművelés.

Felelet a' kérdő pontokra:

1. Bogdány helysége tartozik Pestmegyéhez és fekszik a' pilisi járásban, a' Buda Esztergomi Útvonalon a' duna mentében.

2. Csupán Bogdány név alatt ösmeretes országszerte.

3. ezelőtt Bogdan-nák íratott.

4. Nem tudatik.1

5. Ezen község körülbelül a' 18ik században többnyire német tartományokból ide vándorlottakból népesedett.2

6. A' hely nevének leírásában, a' bevezetésben van megemlítve.3

7. E' község határában különös történelmi nevezetességek nintsenek, a' falu alatt mintegy 1/4 óra távolságra a' duna parton egy hidfö maradványai láthatók, melly híd a' Sz Endrei nevű Szigetre vezetett át, - és onnét a' Sziget tulsó partján Váczra, de erről felvilágosítást senki sem tud adni.4 - megjegyeztetik, hogy az úgynevezett Schódi szöllö hegy alatt egy nagyobb szerű kőbánya létezik, mellyben az úgy nevezett Irotván kövek (készítetnek) nagy mennyiségben készítetnek, és Pestre szállitatnak, az üzleti forgás ezen kőbányában 50,000 frt körül van, Pest városa bírja bérbe a' kor. Uradalomtól.

A' földek és szőllők düllö nevei közül, mellyek többnyire német kitételűek, megemlítetnek: Friedhof Acker, Wiesengründe, Saubaum, Schódi Bogen-hát, Zutheflung, lange Acker, Strassenlange Acker, donaulange Acker.

Szöllök düllö nevei: Alté Weingarten, Schwabenberg, Lenhegy, Tompa, Csádai, Csepei, Schódi, Sajkó, Iichtplatten.

Az erdő düllök nevei: Körös, Kapucziner, Haufen, Blaubaum, Panduren-loch, Heuweg, Fuchsberg, Kalicsa, ördög Anya, Hombócz.

Ezen helység határos Visegráddal, (Tótfaluval), Sz Lászlóval, Tahi pusztával melly Tótfalu községéhez tartozik, és a' Kis duna által van elválasztva.

Bogdány 5 február 4m 1864.

  Bergman Jósef
  Bíró
  Fabó János m. p.
  jegyző
81 / szhoz érk 6/2 864 Bogdány
* * *
  1. Bogdány első okleveles említése 1287. (DF 248 317., Mon. Strig. II. 223.)
  2. Bogdány 1546-1559 között népes település (Káldy 503. sz.), 1647-ben 2, 1661-1668-ban 1, 1683-ban 0,75 portás helység, 1686-ban puszta, 1689-től települ újjá, 1695-ben 0,5 portás stb. (Kosáry 18.), 1715-ben 20 adófizető családfője van, 1728-ban a

    Zichy családnak 10 új német jövevény családja érkezett, 1728-ban már 76 az adózó családfők száma. (Petróci 138.)
  3. A Bogdány helynév puszta személynévből keletkezett magyar névadással, az alapjául szolgáló személynév szláv eredetű. (Kiss 472.)
  4. Római hídfő nyomai vannak az úgynevezett Bolhaváron. (Dercsényi I. 338.)
  5. Bogdány lakossága 1856-ban 2300, területe 4321 hold.

 

16. BOGYISZLÓ

Helynevek

Bogyiszló Községből Pest Megyéből.

Pest, Pilis és Solt t. e. Vármegyék, Solti járás, Hajósi kerület.

Bogyiszló áll két önn álló adó községből, és pedig kűl, és bel Bogyiszló-ból. Kűl Bogyiszló bel Bogyiszlótól 1 1/2 mért földre fekszik. 5300 hold területe van, mely 62 6/8 Telket foglal magában, - ebből 2200 Lélek nyeri táplálékát - ez adó községben 158 ház, és több istálló áll fenn; de a' birtokosok nagyobb árvizek alkalmával, mezei munka idején laknak kint - valódi lakhelyek Belbogyiszló. - A'határelkülönités még nem tőrtént meg. -

E' határban előforduló topographiai nevek kővetkezők:

Pojtvai Dűlő: több házokat, vegyes fekvésű közép termő tulajdonságú szántó földeket foglal magában; itt találtatik a' "Pojtvai tó" - ritkán kiapadó viz állás - mely a' Dusnoki határt Északról elválaszttya, - itt van még az ollári szántóföld, mely régenten egy "Ollár" nevű lakos birtoka lévénn, innét neveztetik - itt az "ollári tó", mely a' Pecseri és a' Pojtvai tóból ered. -

Szentkirályi dűlő: - több házokat, emelt fekvésű 's jó termő tulajdonságú szántóföldeket tartalmaz; - itt találtatik egy templomnak földben lévő romjai, és temető hely, mellyek most kerteknek használtatnak. - Ezen dűlő és szállás hely, egy hajdant itt lakott "Szentkirály" nevű papról vette nevezetét.1

Széked dűlő: több házak, és szántóföldeket foglal magában. - A' jelenleg is még fenn álló egyes fák nagysága mutatja: hogy hajdant itt nagy erdő vólt -Nevét, szikes, rossz termő tulajdonságú földjétől vette.

Adács dűlő: - több házokat, lapályos, és közép termő tulajdonságú szántóföldeket tartalmaz — itt hajdant szinte erdő vólt - A név eredetéről mit sem tudhatni.2 -

Pecserikőz dűlő: - lapos, csekély termő tulajdonságú szántó földeket, és kaszálló réteket foglal magában; - itt találtatik a "Pecseri to" ennek vize a' legnagyobb szárazsággal sem szárad ki - régebben sok hal volt benne, most semmi; továbbá a "halomi tó" is itt találtatik, mely napnyugotrol választja el a' Dusnoki határt. -

Lapishát dűlő: - szántó, és kaszálló földet foglal magában; - hajdant Erdő volt. Nevét, alacsony fekvésétől veszi, termésre is sovány természetű. —

Falusziget dűlő: lapos, sovány termő tulajdonságú földekkel - itt találtatik a' homoródi fok, és halasicza tó. A' sziget felosztatlan állapotban a' község tulajdona levén, azért neveztetik "Faluszigetnek" - homoród fok pedig a' homoródi hát-tói; - halasicza pedig a' sok haltól.

Botos és Czegléd hát dűlő: alacsony fekvésű közép termő tulajdonságú szántó földeket és kaszálló réteket foglal magában - itt mutatkozik egy hajdan-korbóli "sáncz", a nép monda szerint, itt hajdant táboróztak. -

Kőrtvés dűlő: lapály, sovány termő tulajdonságú földeket foglal magában. - Nevét, a még mai napon is találtató körte fáktól vehette.

Dinnyeföld dűlő: - jó termő tulajdonságú szántó földekkel. - Nevét az itt hajdant nagyban termesztett dinnyétől nyerhette; - földje homokos. -

Páli sziget: lapáj, de jó termő tulajdonságú földeket foglal magában -hajdant ezen kis szigetet kizárólag Páli nevű család birta; a' honnét nevét vette - dermén fok délről, Szentistványi tó Északról veszi körül. -

Szentistvány dűlő: vegyes fekvésű, és közép termékenységű szántó földeket foglal magában - itt találtatik egy Templom földben található maradványai az úgy nevezett "Szentistványi Ülésen" - a' nép monda itt falut lenni emlitt és hogy itt tartottak hajdant üléseket,3 - itt van még a' "Nyaralói" fok, melly a' Szentistványi tóból a' Pojtvai tóba szakad - Észak, és keletről a Duzsnoki határt elválasztja: itt találtatik egy domb, mely Papdombjának neveztetik - hajdant itt nyomtattattak a Papok. -

Szentistványi sziget: alacsony fekvésű, de jó termő tulajdonságú szántó és kaszálló földeket foglal magában - Ezen Szigetet a' Szentistványi tóból kiszakadó "Sárfok" Északról - a Szőllősi fok napkeletről, Malom fok déli Napkeletről - kerittik. - A' Malom fok azért neveztetik Malom foknak, mert hajdant a' szentistványi falubeliek malmaik itt forogtak. -

Berek dűlő: lapos, sovány termő tulajdonságú földeket foglal magában; - itt találtatik egy domb, mely "Kisülés"-nek neveztetik; ezen egy templom földben lévő romjai találhatok; - itt van a' Faluhelynek neveztető domb, mely a' hajdant itt fent állott Faluról neveztetik; - itt szántás közben nem óllykor forditt az eke cserepeket, tégla darabokat és fordított már fel több darab apró régi pénzeket is. - Ezen dűlő Északról folytatólag a "Sárfok" a' Halasiczában bele szakadva veszi körűi, melly utóbbi toból a' határfok kiszakadvánn, a dűlőt egy részében körül keritti és kül Bogyiszlói Nádudvar község határától elválasztja. -

Szöllös dűlő: lapos fekvésű, közép termő tulajdonságú szántó földeket kaszállókat, és zsombékos helyeket foglal magában - itt hajdant - a' monda szerént Nagy Erdőség volt, és ezen erdőben nagy mennyiségű vad szöllő találtatott, melyről vette a' dűlő nevét. - Délről a' Kalocsai Érseki Urodalom "Kalli" - keletről "Aklas" - nevű pusztáival határos: - továbbá Északról körül veszi a' Szentistványi tóból kiszakadó "Derménfok" - mely részben a' Dusnoki határtól választja. -

Sipsa dűlő: vegyes fekvésű, közép termő tulajdonságú szántó földeket, kaszálló réteket és zsombékos helyeket foglal magában - Nevét, a' vizes, zsombékos helyeken nagyban termett sip vastagságú Nád, és Sástól vette -határos délről "Aklas" nevű puszta, - Keletről Hajós Város, - Északról Dusnok községével. -

Egy szigetet képezve, 15,800 hóld terűlettel - Keletről az Ásott Duna, Északról, Délről, és Nyugotról a' régi Duna keritti; - van ezen Szigetben a' Tolnai Urodalomnak is nagy és szép Erdeje. Északról szomszédos a' Bogyiszlai határral; - területe nem tudatik. - A' jelenlegi Belbogyiszló község a' nép ajakain átt származott monda szerént már 1380ik előtt fenn ált; - Népesült pedig a' határban szét szórva volt kisebb községekből, jelesűl: Karász, - Kis-, és Nagy Dalocsa, és puszta Bogyiszlóról. - Nagy Dalocsán a' Templom romjaira mai napon is találhatni. - "Karasz" Tatár futáskor lett faluvá, melyet a' nép monda szerént egy "Kara" nevű üldözött magyar az által telepitett meg: hogy futás közben magát elszánvánn, kezében tartott buzogányát a' földre elhajította, és azon esetre ha tovább menne, - magára karja elszáradása mellett átkot mondott - miről Karasz lett, "Karasz"4 -

Kis, és Nagy Dalocsa: egymástól egy, a Dunából kiszakadó ág által elkülönítve két "Dalocsa" nevű testvér által szállatott meg - és e' két kis község innét vette nevezetét. —

Puszta Bogyiszló: Nevét az első itt letelepedett "Bogyiszló" nevű embertől vette.s - Belbogyiszlón 456 ház találtatik: népessége 2200 lélek. Reform vallásúak. - Egy Templom, és két iskolával. - A' község három részre, úgy mint "Bikity" - "Békás" — és "Kotori"-ra oszlik, — ezen elenevezésekröl valami bizonyos nem tudatik. - A' község Északi részén, mindjárt a' község alatt fekszik a' "Hóit" Duna, melly 1380ik évig valóságos nagy folyó Duna volt,6 - ezen hóit Dunától folytatólag a' Tolnai uradalomhoz tartozó Erdőségeken keresztül vezet egy út a régi Dunához Tolnára átt, az itt fenn álló réven van ezen szigetből a harmadik átt kelési pont - a' Rév is a' Tolnai Urodalomhoz tartozik. — E' község határában elő forduló topographiai nevek kővetkezők: -Sándorhát Dunaszél és goga dűlő: - ezen dűlő Sándor névről, a' Dunáról, és az itt tenyészett nagy számú Goga madarakról vette nevét. Veteményes kertek, gyumőltsösök, berkes legelőket, és szálas Nagy Erdőket foglal magában; - itt találtatik egy magosabb görönd, mely nevét egy itt megölt "Mihály" nevű Rácztól vette, - továbbá "Csákányháti görönd", itt hajdan táboroztak, és itt később egy csákány találtatvánn, a' név, ezen helynek ettől adatott. — Az Erdők a' Kalocsai Érseki Uradalom tulajdona: itt van egy Csősz ház, a Bogyiszlai szöllös gazdáknak pedig a Szegzárdi szöUöhegyekre a régi Dunán áttjárási révük. —

Hátfő és Karasz dűlő: veteményes kertek, kaszállók, nádasok, és Erdőket foglal magában. - A' "hátfő" eredetisége nem tudatik; e' még e' szigettel egy; itt van egy csősz ház. - "Karasz" a régi falutól vétetett, az ásott Duna által e' szigettől elvan meczve itt is van egy Csősz ház. - A' régi Karasz falú alatt szakad ki a Vajasból az úgy nevezett "Karászi fok", mely az ásott Dunában szakad, és abból felszolgáll a' község alá, és bele szakad a' község alatt levő hólt Dunában: - ezen fok több mellék ágokra terjedvénn, ezek segittségével számtalanszor döntötte már ezen Karászi fok a' Dunának - ásott Dunának — legkissebb árjával is e községet a' legsiralmasabb helyzetbe - eről borittya el legkisebb nyári áradással a falú nagy részét, minden terményét, élelmét, és minden reményét. — ösztövér, Szerecseny dűlő: - kaszállókat és nádasokat foglal magában -Nevét a' szerecseny fekete széna terméstől és a' föld külömben is soványságától nyerte; az ásott Duna által szinte elvan a' szigettől mettzve. -

Báványtője, Eperjes dűlő: - veteményes kerteket, kaszálókat, és nádasokat foglal magában - A "Báványtöje" eredetisége nem tudatik - "Eperjes" mint emelkedettebb hely a' földi epernek lévén termő helye, ezért neveztetett "Eperjesnek" - ez utóbbi szinte az ásott Duna által elszakítva van a Szigettől -Báványtöje dűlőbe van az úgy nevezett "Széna rév", ez egy kevéssé emelkedettebb hely - itt szokta a' lakosság a' gyakori Dunai kiöntések alkalmával szénáját összerakni, s vizen dereglén haza szállítani -

Kisdér és Doromlás dűlő: - veteményes kerteket, gyümöltsösöket, kaszálló réteket, erdős legelőket és rengeteg erdőket foglal magában. - Kisdérnek sajáttságos neve nem tudatik - itt találtatik a' már fentebb emlitett puszta Bogyiszló - elsőbb megszált falú; - Gyümöltsén, Magos hát nagy gyümöltsösőkkel és gazdag gyümölts termésről neveztetik; itt van egy Urodalmi csősz ház. -Doromlás, rengeteg Erdő hajdan "Puszta" - részben a' Duna át mettzése által elszakitatott a' Szigettől. - itt van az Ásott Dunán a Belbogyiszlaiaknak a' Külbogyiszlóra kompokonni szabad átt járásuk; és éppen ezen ásott Duna tette ezen Belbogyiszlaiakra a' földmívelést nehézzé, - e' szorította meg az ipar, és szorgalmat - gyakran akadályozvánn a' szorgalmas földmivest az átt kelhetés-ben. - itt van az Érseki Urodalomnak egy Erdész laka és két Csősz háza - itt találtatik a "Zuggói"-kertek - hajdan a' Duna kissebb árjával is ezen szokott a kiömlött víz zuhogva a községnek rontani, és a' község nagy részét viz alá borittani. -

Dokomlás, Ecseta és széle görönd dűlő: veteményes kerteket, gyümöltsösöket, kaszálló réteket, és erdős legelőket foglal magában. - Ecseta vizes nagy lapályos hely, a' Duna vize kiesésétől - Szélesgörönd pedig saját nevétől vette eredetét - Dokomlás, sajáttságos neve nem tudattik, itt találtatik azomban a' "Homokosi" domb melly e' szigetben a' leg magosabb pont, - és az itt található sok csontokból következtetve, e' domb sok testek sirhalma -temetője lehet - itt találtatik, még egy szép fekvésű kaszálló rét erdőség közt, mely "Sziget köznek" neveztetik. Van itt az Érseki Uradalomnak egy Csősz is. -

Bogyiszló 1 Február 4. 1864.

jegyzette Tamás Béníámín
Turgonyi Lajos m . p. Biró
jegyző  
 
Helynevek leírása Bogyiszló községből.
* * *
  1. Szentkirály egykori templomos település első okleveles említése 1422. (Csánki III. 349.), neve I. István királyra vonatkozik, akit 1083-ban avattak szentté, a helynév tehát csak ezután keletkezhetett. (Kiss 607.)
  2. Adács egykori település első okleveles említése 1486. (Dl 18 368., Bártfai 1120. reg.)
  3. Szentistván egykori templomos település első okleveles említése 1559. (Bártfai 1615. reg., Galgóczy III. 290.)
  4. Karasz etimologiája a népi tudálékosság körébe tartozik.
  5. Bogyiszló neve valóban puszta személynévből keletkezett magyar névadással, az alapjául szolgáló személynév szláv eredetű. (Kiss 116.) Bogyiszló első okleveles említése 1193. (Bártfai 9. reg.)
  6. Tollhiba, valószínűleg 1830-at szándékozott írni a vallomástevő.
  7. Bogyiszló lakossága 1856-ban 2051, területe 10 467, 25 hold.

 

17. BOLDOG

1ső pontra. Pest, Pilis és Solt törv: egyesült Vármegyék Gödöllői kerülete, Váczi járása, és Pesti Törvényszékhez.

2ik pontra. A község neve Boldog mellyen mindig valamint jelenleg is él, - és ezen ismeretes Országszerte.

3ik pontra. Hogy volt-e hajdan a községnek más elnevezése arról senkinek tudomása nincs.1

4ik pontra. A községnek már 1600ik év előtt kellett léteznie, mi onnét ítélhető hogy a községnek már 1673ik évben Plébániája volt, s 1696ik évben pedig a község pecséttel élt, — melly Pecsét nyomója mai napig használtatik, — az Anya könyvek vezetése azomban csak 1719ik évben vették kezdetüket.

5ik pontra. Hogy ezen község honnét népesítetett nem tudatik, hanem a lakosság mostan mind magyar ajkú, - a lakosság száma 1165 - ebből RCath 1141, - Helvét vallású 4, - Ágostai vallású 1 és Zsidó 19.2

6ik pontra. A község nevének eredetéről semmit sem lehet kinyomozni.3

7ik pontra. A község határában levő topographiai nevek szántóföld, -Legelő és Kaszáló. Ezen község határos Hatvan MVárossal Heves megyében, Jász Fénszaru várassál Jászságban és Túra községgel Pest megyében, - Heves Megye és Jászságtól Boldog községet a Zagyva folyó választja melly nagy darabon határ vonalul is szolgai. Boldog községhez tartozik még Telek puszta, mellynek tulajdonossá Brö Sina Simon.

Kelt Boldogon 1864 Január 9én.

  Szabados József m. p.
  Jegyző
 

 

Helynevek

Boldog községből Pest Pilis és Solt t: e: megyékből.

1ső kérdő pontra: Boldog község létezik Pest Pilis és Solt t: e: megye, Váczi járás, Gödöllői kerületében.

2ik kérdő pontra: Ezen községnek más neve nem volt, s más név alatt nem is ismeretes.

3ik kérdő pontra: Csak az írásban van külömbség a mennyire régibb okmányokban Boldog h. betűvel végződik.

4-5ik és 6ik kérdő pontra: A mi a község eredetét illeti, s honnét népesítetett ez meg, erre nézve semmi sem tudatik, ugy szinte nevének eredetéről sem lehet valami bizonyossat állítani. Valószínű hogy Boldog nevét sík, s termékeny határa végett nyerte.

7ik kérdő pontra: Ezen község határában létezik egy Telek nevű puszta, melly Hatvannal határos, igen szép s termékeny rét, és szántóföldből áll. Zagyva folyó is megy keresztül éjszaktól délfelé Boldog határán.

A határban kővetkező nevezetű dűllők léteznek: Kenderszög - rét szántóföld és nádas, - Alsó rét, Szunyogos - legelő, - Zagyvántúli rét, -Héttútpart - szántóföld, - Nagy telek - Kis Telek puszta dűllői, - Sáros ér dűllő, - "Pajtakert, Pajtakert előtti - Sárgödör düllő, egy kútról neveztetett el melly régebben beomlott, - Bőkút lapos legelő, a rajta levő bő vagy is öblös kúttól nyerte nevét, - Rétszél-düllő rét mellett, - Malom dűllő, - Hatvani útra járó dűllő, - Remiz dűllő, - Kishalom dűllő kerek kis halmáról neveztetett el, - Kisszék dűllő legelő szikfoltjai miatt kapta ezen nevét, — Versegipart dűllő, ennek azért neveztetik, mert erre járnak Versegre, - Kettős kúti legelő -Nagyföld dűllő azért mert ott a lakosságnak legnagyobb darab földje volt. — Kettős kúti gyepre járó düllő szántóföld. - Közép düllő szántóföld - Határra járó düllő, azért mert Turai hátánál határos. - Vajda rétre járó düllő. - Vajda rét - Rét igen forrásos és ingoványos. - Turjany fekete homokú szántóföld és rét, nevét veszi a Galga vízi kiöntései következtében a réten alakult (: Turianyok :) zsombékoktól, - megjegyeztetik meg hogy a Galga vize nem a Boldogi hanem a Szomszéd turai határban folyik s onnét terjeszti áradásait a boldogi határra is.

Boldog4 1865 December 14 én

Szabados József m. p. Szűts Mihály m . p.
Jegyző Bíró
 
* * *
  1. Boldog első okleveles említése 1395, Boldogasszonyhatvana néven (ZsO I. 426.), Boldogfalva néven 1424. (Bártfai 604. reg.)
  2. Boldogfalva 1546-1559 között jelentős település. (Káldy 257. sz.) A XVII. században puszta, 1689-től kezd újjátelepülni, 1695-ben 0,75 portás helység, 1696-ban 12, 1699-ben 29, 1701-ben 81, 1703-ban 50 adófizető családfője van, 1704-ben 20 katonája harcol a kuruc seregben (Kosáry 17, III. táblázat), 1715-ben 22, 1728-ban 50 adófizető családfője van. (Petróci 132.
  3. Boldog a boldogságos Szűz Mária nevére szentelt templomáról kapta a nevét (Kiss 117.)
  4. Boldog lakossága 1856-ban 1139, a hozzá tartozó Telek puszta 123, összesen 1262, területe 4517 hold.

 

18. (PILIS)BOROSJENÖ

 

Borosjenő, németül (Veindorf)

Pilis megyében, ugyszinte ezen kerület és járásban fekszik. Főszolgabírói székhely, Buda, szolgabírói, Ó-Buda. Borosjenő fekszik Békásmegyer és Üröm h. k. m. Nytra. Ó Budához Nytra Éknak Pesthez 2 mértföld.

Hajdanban Vinidunum1 volt nevezve ezen helység, hihetőleg hogy hajdan sok bortermésről nyerte ezen nevét; azonban a nép vénei mit sem tudnak ezen helység eredetiről, mivel 1739 évben valamint Ürömben ugy szinte Borosjenön is uralkodván a "Pestis", mikorában az egész község reszint kihalt, részint kivándorlott. -

Hogy Magyarok bejövetele előtt Borosjenő és Üröm határát és vidékét Romaiak lakták, arról nyilván tanúskodnak, határainkban gyakran és több ízben feltalált rom. sírok és rom. pénzek, de ezek eltűnte és elszármazása óta, mily népfaj lakta volt a vidéket, erről a történet mit sem jegyzet fel.2 -

Az egyházi anyakönyvek mutatják, hogy jelen német ajku nemzet már 1696 évben Borosjenő helységet lakta.3

Ezen helység fekszik a pilisi hegyláncz töve kezdetén, mely hegyláncz Esztergomnál végződik. - Mostani lakosai tiszta németek, eredetűk ismeretlen, alkalmasint csődnép. -

Valamint Ürömben ugy nem különben Borosjenőn is feltalált régiségek méltán gyanítják, hogy hihetőleg rom. gyarmat volt, vagy legalább röbb romai táborok színhelye sok ideig, midőn az ugy nevezett Lazareth féle dűlőben sok rom. sirok, szépen faragott koporsók födéllel és gyakran emberi csont vázak feltaláltatnak, melyek régenten temetőt vagy csatatért jelentenek. —

Hogy M. Aurél 170-180 évben Krisztus után 13 évig csatázott, Pannoniában markomanok quadok ellen, kik más Germán és szarmata népekkel a dél dunai tartományokat pusztították.4 - M. Aurél pedig ezekkel 9 hadmenetet tett, változó szerencsével és Bécsben halt meg, hihető hogy ezen nép törzsökök a pilisi hegyláncz erdeiben sokat bolyongtak, és ezen táján csatáztak a rom. seregekkel.

Borosjenőnek mint helységnek neve legelőször előfordul 1136 évben, valamint Üröm: Fejér, Codex. Diplom. Tom IX Vol 4 pag 137.5

Még 1727 évben bírták a budai szt. Clara apáczák, valamint Üröm és Pilis Csabát, és a nyulak szigetbeliek. Midőn ezek 1798 eltürültettek Josef Császár alatt a Kir. Kamara birtokává lett, és később 1799 Ferencz Császár adományként Josef Föherczeg birtoka lön, most átszármazott István és Josef Főherczegekre. -

Nevezetességek:

Hogy Borosjenő a legöregebbik Plébániákhoz tartozik. —

Vagyon itt kath. templom (1699) Plébánia és iskola 1760 évről 719 a lakosok száma, a telkek száma 17. A lakosok életforrása bor és tejjeli iparűzés. A nép szorgalmas és munkás. —

Végre még megjegyzendő hogy Borosjenő helységben 1860 évben a tagosítás bevégeztetett, és ez alkalommal a község határa a következő dűlőkre felosztatván: 1. beltelkek 2. Untere Stadtweg acker 3. Obere Stadtweg Acker 4. Steinviegel Ácker 5. Zeilsberg 6. Sechsshritt Acker 7. Schmelzberg 8. Theilung Acker 9. Vendelinplatz 10. Graben Acker 11. Mühlvald'acker 12. Veisenberg 13. Sandgruben Acker 14. Kleinhauslerried 15. Kukurutzfelder. 16. Hohe vald 17. Felső szöllök. 18. Lazarethberg 19. Silberberg 20. Lazareth-Weingarten 21. Gemeindeviesen. 22. Lazareth Acker 23. Kirchvalderied. -

Ezen helység határos Ürömi, Kalázi, Csobánkai, Vörösvári és Solmár határaival. -

Az egész határnak térmértéke 1 hold 1600 nöllel számítva:

    hold öl
a Szántóföld 642 1228
b Rét 43 538
c Szöllö 141 1585
d legelő 236 686
e erdő 363 1318
f haszontala n 159 677
  Öszvesen 1587 1422

Kelt, Borosjenön 6 1864 Feb. 3án

Thóma Antal m. p.  
jegyző  
 
* * *
  1. Borosjenő első okleveles említése 1284 (DF 208 483., Bánfai 112. reg.) A feltételezett római helynév folyamatos továbbélése valószínűtlen.
  2. Pilisborosjenő területéről avar leletek is ismeretesek. (Dercsényi I. 642.)
  3. Weindorf neve az 1695. évi összeírásban tűnik fel először, 1693-tól már néhány német család lakja, 1701-ben 15, 1703-ban 13, adófizető családfője van (Kosáry 18., III. táblázat), 1715-ben 19, 1728-ban 45 adófizető családfő él itt. (Petróci 139.)
  4. Marcus Aurelius (161-180) quad, markomann és szarmata háborúi 167-ben kezdődtek a barbárok támadásával és 175-ben a megkötött békével értek véget.
  5. Bizonytalan, alapos ellenőrzésre szoruló adat.
  6. Borosjenő lakossága 1856-ban 701, területe 1360 hold.

 

19. BUDAKESZI

ad Nm 1. Pest Pilis és Solt t. e. Megyék Pilisi járásában fekszik Budakesz község, melynek területe 7457 hold 5 n őli, melyből 2183 hold 290n öli képezi a' szántóföldeket, 183 hold 990 n öli a'kert és Réteket, 441 hold 675 nöli szőllőt és 4648 hold 1250 n öli az erdőket.

ad N 2. Községnek csak Budakesz neve éli.

ad 3. Budakesz három századot élt át, azonban a' község éjszak nyugati részén mintegy 1/4 órányira a' falutól fekszik Alde Kirchen wiesen szántóföld rész, hol jelenleg is az egykor ott allot Zipszár nevet viselt helység temploma romjai állanak a' Török idejében romboltatván ell.1 ellenkező irányban nyugat délfelé a' falú részén a' Budaeörsi határfele a' Biai hegy lábánál fekszik Langtheilung szántóföld, itt több izben szántottakki nagy faragott, vésett kőlapokat, hihetőleg nagyobbszerü épületek romjai lehetnek, disz metszetekkel ellátva, mintha Romai időszakból származnék, de nyomába jönni, mi lehett, még regélni sem hallani.2 -

ad 4. 3 század alatt.

ad 5. legtöbb Vűrtenbergből-Austriabol és Csehországbolis kevesen -1840-1845ik évig. -

ad 6. Budakesz község az előtt Buda Köz vala hallomás szerint, hanem a' schvábak megtelepedésekor elkereszteltetett Budakesznek hihetőleg azt kimondani, se leirni nem tudták3 -

ad 7. A község határa köröskörül erdős hegy láncz, a' Budai úttól keletről délfelé fekszik Kleinsteinfelsen hegy, a' budai János hegy nyugati oldalát képezi, utána jön Drei Brundelsberg így kőrülövezve fekszik Budakesz községe a hegylánczozat alatt kies vidékével, e' lánczolaton belül a' helység körül feküsznek Groß és Kleinheuwinkel Rétek, mitlere Theüung, Langtheilung, letzte Theilung großer Biaer Grund zwisclien Weg és Kreitz acker Tieferveg Kukuricza föld Waldaker, Pátyer weg akcr, Klein Biaer acker szántóföldek, urasági rét, Lacker-wiese, Ochsenzungen Ordskirche Wiese, Taube acker, hintaus acker, Kuchel-acker, ackerl Oberndorf, nevezett alatti Dűlők — -

Budakesz helységtol keleti délnek 1/2 órányira fekszik Drei Brundelsberg alatt Maria-kirchen egykor búcsújáró hely, hol szerzetesek laktanak, Josef császár idejében eltörültetvén, a' templom elhordatott, melynek romjai jelenleg is állanak egy kis kápolna pótolja az egészet, a harangok és minden a szertartásokhoz tartozó szerek és eszközök Budakeszire szálitatván át, ezzel a' Bucsújárat is Budakeszire jutott4 -

Kelt Budakeszin 5 február 23 án 864.

Szerafin Werle Stephan
Jeggyző Geschworener.
 
* * *

[Az 55 V az eredeti kéziratból is hiányzik. A Budakeszire vonatkozó töredéket itt közöljük.]

itt táboroztak a' magyarok Török idejében innen délnek fekszik a' Schwábhegy hátsó része, mely szinte a' török idejébe nyerte nevezetét, itt tanyáztak a' Schwábok, - délen, hol Buda Budakesz és Budaeörs határosak, fekszik a Diós hegy, ennek oldalában van egy úgynevezett Schatzgruben, mondják, hogy még Zipszár virágzása korában kereshettek érczet, de nyoma ennek nintsen, több ágra oszlik mély - de nevezetessége mi sints - innen jön a Langtheilung szántóföldek része, mely Budaeörsi határig lenyúl, dél nyugatfelé áll a' magas Biai hegy rajta kis Tavacska vala - innen egészen nyugatra Grünewiesen acker földek feküsznek erdővel körül övedzve mely a' Biai hegy Gerinczét képezi, és Stock acker - ismét Torbágy Budakesz Pátyi hármas határ szegei ősze, innen ejszakfele fekszik egy ültetett cseres fiatal erdő (Callcatura) név alatt ismeretes, ettől kezdve éjszaknak tartva Kelin és Grosze Graben völgy szoros mely kivezet a' Pátyi földekre, és hármas határra Paty Budakesz és NKovácsi határára, itt szalad a' NKovácsi határból a' Budakeszi határba az úgy nevezett Dam Graben nagy vízmosás, honnan a' viz esőzés alkalmával lerohan körtvélyes kislaposon keresztül délfelé a' szántóföldeken és réteken és beront a' Budaeörsi határba a' csíki sziklások alatt, ejszakon fekszik Lindenbusch erdős hegy, egesz a' Budai Budakeszi es NKovácsi hármas határig mely már éjszak keletnek fekszik, - ezután kelet felé húzódik a Zipszárhegy mely a' már fenn említett hajdan volt Zipszár helységtől, mely felett fekszik vette nevezetét, és kimegy egész a' Budai útra - —vette nevezetét, és kimegy egész a' Budai útra -

88 / 864 par 30-a 6158 / k.i.

községek érdemes elöljáróinak azzal adatik ki miszerint a ' bentfoglalt utasítás szerint, mint 24-1864.
  Herog Jószef mp

  Budakesz
* * *
  1. Első okleveles említése 1255. Keszi néven. (Dl 412.) A középkorban két jogilag összetartozó részből, Alkesziből és Felkesziből állt. Az utóbbi elpusztult, ennek egykori temploma maradványairól van szó. (Dercsényi I. 275.) Zipszár nevű település nem fordul elő az írott fonásokban.
  2. A Csíki hegyek aljában és a római katolikus temető területén római temetők vannak. (Dercsényi I. 275.)
  3. Budakeszi nevének második tagja magyar törzsnév, amelyeik az ótörök kesak, azaz 'darab, rész' jelentésű szóból származik, valószínűleg eredetileg törzstöredékre vonatkozott. (Kiss 131.)
  4. Makkosmária római katolikus búcsújáró templom, 1762-1768 között épült, 1783-ban a trinitárius rend feloszlatásakor a templom világi kézbe került és lebontatott (Dercsényi I. 283-284.)
  5. Budakeszi lakossága 1856-ban 2754, területe 7351 hold.

 

20. BUDAÖRS

Helynevek

Buda Eörs községből, Pest Pilis és Solt t. e. megyékből

felelett az 1ü pontra

Buda Eörs község fekszik Pest Pilis és Solt t: e: várm: Pilisi Járásban -a' főszolgabírói hivatal Budán van - a' községhez tartozik még a' Csiki puszta. -

IIik pontra. Buda Eörsnek a' nevét - Buda-Előörs (:Vorposten von Ofen :) magyaráznak a helybéli és vidéki lakók - külömben a helység lakósága német kiejtésben (: Wudaers :)-nek nevezik.1 -

IIIik pontra. A községnek hajdan sem volt más neve - mit a jelenlegi 1743ban német körirattal ellátott községi pecsétje - mellyen egy kereszt két szöllö fürtel - és Buda Ers - rajta van - bizonyítja. -

IV. A községnek első említéséről nincs tudomásunk, mint hogy 1735ik évben már plébániát felálítottak.2. -

V. A népessége Bajor és Wirtenbergából ide származott - az akkori földbirtokos Gróf Zichy Ferenc vette leginkább fel - kik többnyire favágó emberek voltak.3

VI. semmit -

VIIik pontra van itt 51 dülö ugy mint:

1. Viehstand weide - 2. Koszberg - 3. Kukoricza föld a budai határon -4. Kukoricza föld a törökbálinti határon. - 5. Kutrét - 6. Marhakuti föld - 7. Kamara rét - 8. Kurzgraben rét - 9. Kamara föld - 10. Tétényi legelő - 11. Kamarai erdő - 12. Schafbrun föld - 13. Geisbart föld - 14. Busch föld - 15. Hat öles föld - 16. Csiki szöllö4 - 17. Csiki rét - Neue Theilung föld - 19. Válinka rét - 20. Alsó Csiki rét - 21. Közép Csiki föld - 22. Kis Csiki föld - 23. Kurten föld - 24. Schleifsteinhegy erdő - 25. Kukoriczaföld a budakeszi határon - 26. Négy szegü erdő - 27. Kurten rét - 28. Kurten hegy - 29. Káposzta Kerti rét - 30. Csiki árokföldek - 31. Csiki urasági rét - 32. huszonnégy ökör hegy (:ezen hegyről azt regélnek hogy két mészáros a Csiki csárdába 24 ökörbe fogadtak, hogy az egyik bizonyos idő alatt meg nem máza ezen nagy hegyet — és csak ugyan megmázta - de fennt azon össze rogyott és meghalt — a fogadást az örökösei megnyerték és azért nevezik 24 ökrös hegynek :) 33. Geiszberg hegy erdő - 34. Uj Csiki szöllö - 35. lustthali szöllö - 36. Strackberg szöllö - 37. Kalvariahegy szöllö - 38. Alsószállási legelő -39. Felső Szállási legelő - 40. Madarerdő - 41. Schatzgrubenbergkette - 43. Wolfsberg - 43. Keszlberg - 44. Keszl földek - 45. Hochfrankenbergi erdő -46. Hochfrankenbergi szöllö - 47. Altfrankenbergi szöllö - 48. Kőhegyi - 49. Kaphegyi szöllö - 50. Starntanz szöllö - 51. Herrschafthuti szöllö.

Szántóföldek vannak 1014 hold 550 nöl
Rétek vannak 209 hold 925 nöl
Szöllök vannak 657 hold 1023 nöl
Legelök vannak 1052 hold 300 nöl
Erdők vannak 636 hold 200 nöl
összvessen 3570 hold 100nöl

A helybéli népség többnyire szöllö művelésből él — és a község határos szabad k. buda főváros - Budakeszi - Kis Torbágy - Törökbálint és Tétény.

Kelt Buda Eörsön 5 1864 Február hó 19én

Frankhauser Andor m . p. Miekelberger Jósef
hites Jegyző

Bíró
[P. H.]
   
6158 érk / k.i főszolgb. érk 2/12 863 Budaeörs
91 érk: 1/2 864.
* * *
  1. Az Örs helynév törzsnévből vagy puszta személynévből keletkezett magyar névadással, az alapjául szolgáló törzsnév vagy személynév tövében az ótörök er, azaz 'férfi, férj' jelentésű szó rejlik. (Kiss 50.)
  2. Budaörs első okleveles említése Örs néven 1236. (DF 238 252., Bártfai 22 reg.)
  3. Budaörsben 1546-ban csak 3 család lakott, 1559-ben azonban már 61 felnőtt férfit vettek számba családjaikkal. (Káldy 83. sz.) A XVII. században puszta, 1720 után telepíti be a Zichy család, 1740-44 között 50 német jövevény érkezik. (Petróci 138.)
  4. Csík egykori templomos helység, első okleveles említése 1296. (DF 237 414., Bártfai 151. reg.)
  5. Budaörs lakossága 1856-ban 2521, Csíki puszta 3, összesen 2524; területe 4416 hold.

 

21. BUGYI

Adatok

1. Pestmegye. Pesti járás. Dabasi kerület.

2. A község csuppan csak egy "Bugyi" nevel bir es ezen néven ismeretes országszerte.

3. Tudomás szerint nem volt más elnevezése.

4. Ezelőtt mint egy 150 ével keletkezett.1

5. Népesítetett Gróf Beliznay János mint akkori teljhatalmú tulajdonos által az ország külömbözö részeiből.2

6. A név eredetére nézve irott vagy nyomtatott emlékek nem léteznek, de sikerült után kérdezés folytán, azon nagyon valószínű adatott kipuhatolni, hogy az e községnek tö szomszédságában máig is létező Sári nevű - már ezelőtt régen fen állott - községbeli totok, a község akkori telepedési helyén utazván keresztül egymáshoz azon mondatott intéztek "ai tu budjec djedjoria" mely mondatból az azt halott megtelepitő magyarok által csak a budjec kiejtetés jegyeztetvén meg, nevezték el a most 3000 lelket számláló falut Bugyinak.3 -

7. A község határában előforduló többi topographiaí nevek, Sándor halma egy a lapajból kiemelkedő dombocska, mely azon időben mikor a néptelenség miatt mint akkor a müvelésre nem hasznait helyecske, egy Sándor nevű egyén által termesztményeinek össze takarítására szolgáló helységül használtatott. -"Pályi temetése" egy hosszabb domború sirhalomhoz hasonlítható dombocska, melyen a szomszéd határokat egymástól elkülönítő vagy jeleknek még nem létezése idejében, a szomszéd pásztorok között keletkezett verekedés alkalmával agyon vert egy Pályi nevezetű pásztor temettetett el. - Borzashegy jelenleg B° Banfy család majorjáúl használtatik egy a jelenleg turjános a régi időben vizenyős mocsarai körül vett lapájból emelkedik ki, neve onnét eredt hogy a meghasználatt alá jutott álapota előtt körölete levő vizben élt Borzok tanyája volt. -

Telek a falu alatt fekvő kies helyiség jellenleg szántó föld és rétként használtatik, az előtt azonban, mint a még most is látható templom alap (: fundamentum :) s az ott szét heverő kövek bizonyítják az előtt falu lehetett.4 -

Végre meg említetik hogy a kösség egy 1728ban készült pecsétel -melynek nyomata it latható - bir.

Bugyi5 1864 évi Január ho

Sáska Imre Biró

 
Kun Károly  
Jegyző  
[P. H.]
* * *
  1. Bugyi első okleveles említése 1346. (PmL. Pest megye 9.)
  2. Beleznay Miklós telepítette újjá 1730-ban 8 családdal. (Petróci 128.)
  3. Bugyi puszta személynévből keletkezett magyar névadással, az alapjául szolgáló személynév becéző rövidítéssel keletkezett egy olyan szláv személynévből, amelyik a magyarban is használatban volt. (Kiss 133.)
  4. Valószínűleg az egykori Urbő település templomáról van szó. A falu első okleveles említése 1374. (Dl 98 074., Bártfai 416. reg.)
  5. Bugyi lakossága 1856-ban 2216, a hozzá tartozó Alsódélegyháza puszta 42, Alsóráda puszta 33, Szúnyog puszta 40, Urbő puszta 144 és Vány puszta 16, összesen 2491; területe 25 023 hold.

 

22. CEGLÉDBERCEL

Helynevek

Czegléd-Berczel községéből.

1. Czegléd-Berczel községe van a Pest-Pilis és Solt t. e. megyének kecskeméti járásában, - vidéke e politikai fölosztáson kívül semmi másegyéb elnevezéssel nem birván, azért az ilyenekkel sehol sem is ismertetik.

2. A községnek jelenleg két, u. m. Bérezel, és Czegléd-Berczel neve él; a Bérezel név bir hely- és környékbeli elterjedéssel, a Czegléd-Berczel név pedig országszerte ismertető neve e községnek.

3. A községnek más elnevezése nem volt, hanem a hajdani helyesírása a mostanitól annyiban különbözött, hogy a Berezel név gyakran két 1-lel Íratott, igy: Berczell, vagy pedig Czegléd-Berczell.

4. A legkorábbi megemlítés történt 1792dik évben.1

5. Czegléd-Berczel községe két időszakban telepítetett és népesítetett meg. Az első népesítés II. József uralkodása alatt történt Vürtenbergából behozott agost vallású lakosokkal, kik azonban a monda szerint csak hamar egytől egyig kihaltak.2 Hogy melyik évben történt ezen telepítés, adat hiány miatt nem tudható. - A második népesedésnek idejét sem lehet már kitudni de különben nem is történt ez oly egyszerrei megtelepedés által, mint az első, hanem időnként Buda környékéről és a nem messze fekvő Soroksár, Taksony és Haraszti német lakosságú községekből, ugyszinte a szomszéd magyar lakosságú községekből költöztek ide az emberek és telepedtek meg, miért is ezen község mostani lakosainak 2/3da német, l/3da pedig magyar és mindnyájan rom. katholikusok.3

6. A község nevének eredetéről sem hagyomány sem pedig más írott vagy nyomott emlék nem ad fölvilágosítást.4

7. A község határában előforduló többi topographiai nevek dűlök szerint következők: Homokföldek, melyeknek anyag tartalma nagyobbrészt homok, rozsot azonban jót és szépet teremnek. Hegyföldek, egy kisebbszerű hegy tetején terülnek el. Ördögallja, szántóföldek egy meglehetősen meredek völgyön keresztül, és mivel a szántás az egyik oldalon le a másikon fel mint állatnál, mint az embernél nagy erömegfeszitéssel történik, azért gyanítható, hogy ezen fáradságos müvelésétől kapta nevét. Csücsökföldek, csücsök alakú és szántóföldekre osztott dülö. Kálváriaföldek, az itteni Kálvária felé eső szántóföldek. Cserőiföldek, egy Cserő nevű erdő melletti s tiszta búzát is gazdagon termő szántó földek. Cserő erdő, mely többnyire cserfával van benőve.

Cserői szőlők, a Cserő erdőnek délnyugati oldalán terülnek el és igen jó bort teremnek, öregszőtök, az első szőlőskertek, melyek ezen község határában ültettettek. Tehénjárás, legelő. Rétföldek, egy időben rétek voltak, most azonban szántóföldek. Nagyrét, jó szénát termő rétek. Gulyajárás, legelő. Sertésjárás, szőlők, - mely hajdan homokbuczkás hely és a sertéseknek volt legelője; különben ezen szölök valamint helyben ugy vidéken is Ugyer néven ismeretesek, monda szerint az ugeri5 latin szótól, mivel itt holdanként osztatott ki mindegyik birtokosnak a szőlőskertté alakítandó földilletménye. Bort sokat de némileg savanyut, gyümölcsöt szinte sokat és kitűnő jóságút teremnek. Hosszúrét, hosszúságuktól igy nevezve. Torét, tó körüli fekvésétől származik neve. Nádastó, melyben sok és szép nád terem. Kenderföld, kender alá használt földek.

Berczelen, 6 december 18án 1863.

  Dobrovicz Antal Biró
  Zogler Endre jegyző
 
* * *
  1. Bercel néven elős okleveles említése 1281. (Dl 1091., Bártfai 102. teg.)
  2. II. József hannoveri németeket telepített ide, azonban kolerajárvány ütött ki, az életben maradottak elköltöztek. (Dercsényi I. 303-304.)
  3. Soroksárról, Adonyból, Solymárról németek, Ceglédről és Üllőről magyarok költöztek be, 1804-ben újra községgé alakult (Dercsényi I. 304.)
  4. Bércei törzsnévből keletkezett helynév, arab források B.rsü 15-nak nevezik a volgai bolgárokat, a honfoglaló magyarok között is lehettek ilyen csoportok. (Kiss 103.)
  5. A jugerum latin szóra céloz, de az etimológia nagyon erőltetett, elfogadhatatlan.
  6. Bércei lakossága 1856-ban 1814, területe 4827 hold.

 

23. CINKOTA

 

1. A község Pest Pilis és Solt t. e. megyéhez tartozik. - A járás "Váczinak" neveztetik. -

2. A községnek jelenlegi országszerte ismeretes nevén kivül más elnevezése nincsen. -

3. A községnek - és pedig mint a szóbeli hagyomány mondja 1640-körül más neve volt, a lakosság is ezen időben nyelvre nézve magyar, - vallásra nézve pedig r. cath. volt; - hogy mi névvel birt a község, erre nézve sem Írásbeli sem pedig szóbeli hagyomány nem létezik. -

4. Arra nézve, hogy a község mikor emlittetik legkorábban, biztos adatok nincsenek. — A szóbeli hagyomány szerint, mint fentebb is emlittetik, a község már a törököknek Magyarországbani betörésök előtt fennállott.1 -

5. A jelenlegi tót ajku népessége legnagyobb részt Zólyom megyéből vándorolt ide, illetőleg Beniczky család által hivatott be, - és pedig 1660-67 évek alatt.2

6. A község jelenlegi nevének eredetéről szóbeli hagyomány után következő állitatik: 1664 körül a törökök Mogyoród alatt őseinken csatát nyervén, pusztító hadaikkal ezen községen keresztül vonultak Budára; - a mint a község alá érkeztek, - ennek a szomszédos "Csömör" község felé eső részén egy - még most is létező forráshoz érkeztek; a török hadat vezénylő Basa megszomjazván e forrásból magának vizet adatott, s e viz kitünö jósága miatt annyira kedvessé lett a Basa előtt, miszerint rögtön Budáról munkásokat küldött, e forrás mélyebbeni kiásására, azonkívül a forrás medrét czinnel rakatta ki, s fedélyeztette; a község lakossainak pedig meghagyatott; miképp e forrásból naponkint a Basának Budára vizet hordani kötelessek: - Ezen "Czinkutról" vette tehát a község jelenlegi Czinkotára változott nevét.3

7. A mi a község határában előforduló topographiai neveket illeti, ezek közt valami kiváló nevezetűt nem lelhetni; mindannyi a közelében levő tárgytól kapta elnevezését, p. a dűlő utak, s dűlök: "Granarium melletti", - "Csabai ut melletti", "Csiktarcsa felőli" "Kis Tarcsa felőli", 'Téglaház fölötti" 'Trésház fölötti" 'Temető felőli", "Régi országút melletti" "Méhes felöli" "Malom melletti" sat.

Czinkotán, 4 1864. Január 27én.

Fridrik Márton Gyurcsánszki Pál
jegyző Biro
 
* * *
  1. Cinkota első okleveles említése 1259. (Dl 492., Bártfai 41. reg.)
  2. Cinkota 1546-1559 között népes település (Káldy 198. ».), 1647-1683 között 1 portás helység, 1686-ban lakatlan (Kosáry 17.), Nógrád megyéből 9 család települ be 1713-1720 között, 1715-ben 15, 1728-ban 51 adófizető családfője van. (Petróci 132.)
  3. Nincs tudomásunk magyar-török csatáról Mogyoród mellett 1664-ben. Cinkota neve bizonytalan eredetű, némelyek a besenyő nyelvből származtatják, jelentése eszerint 'temetővár, akadály, védőtöltés'. E feltevés szerint a szóösszetétel utótagja Nagykáta utó tagjával tartozik össze. (Kiss 147.)
  4. Cinkota lakossága 1856-ban 999, területe 3970 hold.

 

24. (ÉRSEK)CSANÁD

 

1. Csanád község fekszik Pest Pilis és Solt t. e. Megyek Solti Járásának Hajósi kerületében.

2. E' község a' vidék idegen ajkú lakosai által is Csanád névvel neveztetik.

3. Hajdan sem volt más elnevezése.

4. Legkorabbani emlitetéséröl a' jelen ivadék mit sem tud.1

5. 181lik évben szállíttatván ki tömegesen az egész község a' határ Dunához közel esö, töltéssel nem védett lapályos a' vizáradásoknak kitett és most már közlegelöként használt területéről az örjeg völgy mélyedésével közvetlen szomszédságban fekvő homok buczkás fenn síkra: lakosai a' szinte Csanád néven nevezett 's elpusztult régibb községbeliek; de hogy az O csanadiak honnét költöztek nem tudatik.2

6. A' község "Csanád" nevének eredetéről mi sem tudatik.3

7. A' község határ területe fele részben homokos fen sikon fekszik, hol a' következő dülö nevek emlittetnek:

a.) Ivánácz szöllö irtvány földek a' fensíknak sárközi Örjeges mocsárokra mélyedő oldalán;

b.) Keselyű,

c.) Cseres,

d.) Busszia,

e.) Hegy orra: sivány homok buczkák, vagy buczkás legelők közötti (földek); -

f.) Kékhegyek: nagyobb részben futó homok buezkás legelő. -

A' határ sárközvidéki lapalyon fekvő másik felén a.) Hidfoka, b.) Izsér, c.) Széketö: legelő területek az örjeg völgyön, d.) Harábi: nádas ugyanott, e.) Várad: mocsáros völgyei köritett kaszáló és szántó földek; f.) Baskút, g.) Ér réve, h.) Kergye, i.) Görcse, k.) Szent György: legelő, - kaszáló, - és szántóföldek.

A' határ sárköz vidéki részén a' 81 l'k évben oda hagyott 's elpusztult "Csanád"-on kívül - két más falu hely említetik: u. m. Béfalu, hol tégla maradványok most is láthatók, és Pusztafalu jelenleg szántó föld terűletek a' Dunához közel esö erdők között mellyek hogy mikor pusztultak el nem tudatik.

Költ Csanádon 4 December 31én 863.

  Molnár János bíró
[P. H.] Faragó m . p.
  Jegyző
 
* * *
  1. Csanád első okleveles említése 1391. (Csánki II. 195.)
  2. Az örjeg egykori mocsár, amelyik Akasztó községtől húzódott Baja felé. Köznévi előzménye a magyar őrjeg, jelentése halat tápláló 'apró tó, vízállás.' (Kiss 491.)
  3. Csanád helyneve puszta személynévből keletkezett magyar névadással, az alapjául szolgáló személynév a tisztázatlan eredetű Sunad (Kiss 155.), ahogyan Ajtony vezér legyőzőjét Csanádot is hívták, akiről Csanád megye kapta a nevét. Csanád 1548-1570 között népes hely, 1620-ban is. (Vass 161.) Érsekcsanád 1668-1683 között 0,5 portás település, 1686-ban lakatlan, 1689-től települ újjá, 1695-re eléri a 0,25 portát, 1696-ban 18, 1699-ben 15, 1701-ben 20, 1703-ban 31 adófizető családfője van. (Kosáry 19. III. táblázat), 1715-ben 21, 1728-ban 55 adófizető család él itt. (Petróci 143.)
  4. Érsekcsanád lakossága 1856-ban 1922, területe 8145, 5 hold.

 

25. CSÁSZÁRTÖLTÉS

Másolat

1 Pigra palus fueram quae null is usibus apta 7

Impello geminas, cum térre docta rotas

Quaeve dabam ranis, nunc do alimenta colpnis

7 Sic pius auspiciis prebet adam et etius. 6

a' Császártöltési vizi malom felirata.

Helynevek,

Császártöltés községéből Pest Pilis Solt t: e: Vármegyében Solti járásban Kis Körösi kerületben, a Sárköz szélén, minden nyelven Császártöltésnek hivatik, a falú 1740be telepítetett, a mely időről a község pecséttye is megvan közepén Simon Judás a templom 's falú védszentei Császártöltés 1740 kör irattal, a lakosság leginkább német telepitvény Vörösvár tájékáról, de magyar családok is költöztek át a környékről, mint még most is fenlévő neveik igazolják, de beoldvadva a német ajkuak közé szintén elnémetesedtek, a lakosság anyanyelve átalyában német, de a férfia mindannyi beszél magyarul is, a nők azonban kevésbé, a falu lakossai vallása tisztán Római Catholikusok templomjukat Patacsics Ádám Kalocsai Érsek építette 1780ik évbe, ugyancsak Patacsics Érsek alatt épült a falu közepén lévő patak malom is kővetkező deák felírással egy kölapra vésve.

1 Pigra palus fueram quae nulis usibus apta 7

Impello geminas, cum térre docta rotas

Quaeve dabam ranis, nunc do alimenta coionis

7 Sic pius auspiciis prebet adam et etius 6

A malom vizét a Szamárvölgybe felfakadó forrásokból kapja mely onnand, egy árkon át vezettetik be a kertek közt a malomtora, ezen tó ezelöt a falu közepét egészen elfogta, de a lakosság által kerteknek kitöltetvén, most igen csekély terjedelmű.

Császártöltés a nép monda szerint nevezetét onnand nyerte, hogy József Császár erre keresztül utazván kocsija a' Kistoi szőlőknél lévő völgybe elakadt, miért is ot az ö rendeletéből egy töltés csináltattatok, a mely töltéstől nyerte a falu a nevét,2 és nevezetes még ezen községben, hogy a falu egy völgy katlanban fekszik homok domboktól körűi véve három oldalról, míg nyugot felül a sárközi síkság terülvén, a falu kinézése olyan, mint ha valaha egy kikötő lett volna, megjegyzendő, hogy e vidéken, átalyános a hiedelem, hogy Sárköz vidéke az egykori édes tenger lett volna, melynek keleti partyát képezte Császártöltés Hajós 's Nádudvar felső határa.

A lakosság átalyában földmivelés 's bor termelésből él, a kalocsai fő káptalan uradal jobágyai voltak, az úrbéri elkülönítés már megtörtént, a község határa 1000 hold 1200 ölivel, a legnagyobb része homokos, de mint egy l/3ada a Sárközbe fekszik feltűnő ezen községben, hogy a község körül lévő agyagos talaju dombok parttyaiba mindenüt agyagba furot pinczék vannak előtük présházai a pinczék nincsenek kitéglázva csak el simítva, 's meg is oly erősek mintha sziklába lennének fúrva, igen ritka eset, hogy egyik beszakad.

A Község topográfiai fekvése következő Északról a kalocsai főkáptalan uradalom tulajdonához tartozó Csalai puszta.

Keletről Bács Vármegyei Jankováczi 's Kelesi határ.

Délről a Hajósi határ. - Nyugotról Hajósi 's Kalocsai határ.

A Határ következő dűlőkre, 's mivelési ágakra van felosztva.

I Beltelkek a hova tartoznak házak, kertek, kenderföldek 's a Pinczék, uczainak nevezete következő: Pest Bajai ut, erre mén a Bajai ország út, Hosszú sor, a leghoszab ucza, derekán ennek egy sor házzal a part oldalba, a másik oldalon, minden háznak szemközt a hozá tartozó kerttel, mely nagy faradsággal töltetett ki, az azelőtt e helüt volt ingoványos helen.

Halasi ucza, erre mén a halasi út. Uj sor, az e helüt újonnan kiosztott házakról. Zsidó ucza, ezen utczába lakott az első zsidó a faluba, most már van töb is. Czigány ucza, a benne kalott czigányokról, most egy sincs a faluba. Bot ucza az örjeg sztélén a part oldalba, görbeségéről így nevezve. Fuxvédl a falu szélen az őrjegi kertekre dűl, a rókákról kapván nevezetét, kik az örjegböl éjszakának idején az udvarokba belopakodván, a baromfiakba nagy kárt tettek. - Van a faluba egy két osztályú elemi oskola, hol a tanítás német 's magyar nyelven folyik. -

II Felső három kereszti dűlő szőlők a szőlők előtt a Bajai ország út mentén áló három keresztről neveztetik így.

III Alsó három kereszti dűlő szántó földek, a fentebbi három kereszt alsó részén lévő dűlő nevezete.

IV Pap dűlői szántó föld, a Plébánia földről így nevezve.

V öreghegyi szőlők a legrégibb szőlők a határban mindgyárt a falú felett.

VI Járási öreghegyi szőlők, a marha csapás mellett lévő öreg szőlők nevezete, a mellette elvonuló marha csapásról. -

VII Hajosi dűlő szántóföld, a hajósi határ mellett vonulván erről veszi nevezetét.

VIII Kelesi dűlő szántó föld, a kélesi ut menténi fekvéséből nyervén nevezetét.

IX. Kisosztályi - szántó föld, ezen dűllőben minden ház után adódott 218 öl kenderföldnek, miért is a részletek csekélysége miatt kisosztálynak neveztetett el.

X Járás vagy csapási dülö, nagyobb kiterjedésű homok legelő.

XI Felső szamár völgyi kaszálók, it volt valamikor a szamár legelő, ezen dűlő egy nagy völgyben fekszik, körül véve dombokkal, melyeken szőlők, 's szántó földek vannak, it fakadnak azon források, honnan a patakmalom a faluba vizét nyeri.

XII Alsó szamár völgyi kaszálók, ugyan ezen völgy alsó része.

XIII Tisler Gáspár hegyi szántó földek, ezen dűlőbe egy magasab domb van, mely a kiosztáskor egy Gáspár nevű asztalosnak jutott innend veszi nevezetét.

XIV Homoki szőlők, a futó homok az uradalom által szőlőkül kiosztatván, beültetett, 's talajáról nevét meg tartotta.

XV Jegenyés 's marha csapási legelő, a közte levő Jegenye erdőről neveztetik így. -

XVI Fölöstököm vagy Kuti legelő, it szokták a marhát reggel megitatni, az egész dűlő legelő 's sivány homok. -

XVII Szamárhegyi szőlők a XIik dűlő felet lévő szőlők neveztetnek így a

XI dűlői kaszálókról. -

XVIII József kereszti szántó föld, egy keresztről neveztetik így, melyet valamikor, a dűlő végén, egy József nevű egyén álítot fel. -

XIX Nagytói dűlő szántó föld, ezen dűlő végén van a határban lévő három to közül a legnagyobb, melynek mindég van vize, még a legnagyobb szárazságban is, vize székes, a torul kapta a dűlő is nevezetét.

XX Gömbölü hegyi dűlő szántó föld, a dűlőben lévő gömbölü dombról neveztetvén így. -

XXI Kalocsai dűlő szántó föld, ezen dűlőben vannak a határban legjob homok talajú földek, 's miután csak ezen dűlőben termesztetik tiszta búza, mely mint súlyra, mind bő termésre, a Kalocsai földekben termettekkel vetekedik, Kalocsai földnek hívatik. -

XXII Uraság 's majori legelő 's erdő, az elkülönítés elöt az Uradalom aludiális birtoka volt, most a községé.

XXIII Felső 's Alsónyilas szántó föld (: vizén akker:), a volt úrbéreseknek kaszáló pótlékul adatott.

XXIV Hosszú dűlő ezen dűlőben kiosztott földek igen hoszuk, de keskenyek, miért is hosszú dűlőnek neveztetik.

XXV Alsó és felső kukoricza föld, ezen két dűlőben lévő földek, a volt úrbéreseknek minden ház után kukoricza földül osztattak ki.

XXVI Uj szőlők a legutóbbi időkben kiosztott homok terület elnevezése, mely szőlőnek van beültetve.

XXVII Gyümölcsös kerti szőlők, a szőlők közt sok szilva, baraczk, 's diófa tenyésztetik, a miért is gyümölcsös kertnek neveztetik.

XXVIII Kiss toi szőlők it vagyon a második tó, melynek fölibe vannak a szőlők, ezen szőlők aljában vagyon azon töltés csinálva, a honnand a falu nevezetét vette. -

XXIX Keczeli uti dűlő szántó föld, a keczeli ország út mén rajta keresztül.

XXX örjeg 's Köles erdő, legelő s erdő, az örjeg part táján lévő legelőről így nevezve, mely az élőt időszakonként köles alá szokott felosztatni.

XXXI örjeghegyi szántó föld, az örjegre dűlő földekről kapja nevezetét.

XXXII Kendertói dűlő legelő, it vagyon a harmadik tó hol a kendert szokták ásztatni. —

XXXIII Urasági dűlő it vagyon a káptalan, mint földes uraság alodiális földgye.

XXXIV őrjegi kis szigeti legelő mely egészen őrjegtől van körül véve.

XXXV Nagy szigeti kaszálók, it vagynak az úrbéri kaszálók, egy felül a Varga foktól (másfelől) mely Kalocsa felül a határt képezi 's hol az elöt a tímárok bőreiket ásztatták, honnan is nevezetét kapta, másfelül a malom árok tól, mely a Varga fokba folyik, 's félkörbe őrjegtől körül véve. -

XXXVI őrjegi kaszálók, töb apró emelkedet helek az örjegben, őrjegnek neveztetnek a környéken azon ingoványos helek, melyek a legnagyobb szárazságba sem száradnak ki vég képen nyáron ugyan egy kevéssé elapadnak, ugyhogy helyei helyei kaszálják is, de ösz be áltával a vizek magukat alulról föladgyák, oly anyira, hogy a viz egészen ellepi, ily örjege van Császártöltésnek 1700 hold, mely a tervezet nagy csatorna elkészültével válhatna csak hasznavehetővé. Régiségek, Romok, sáncok, vagy egyéb nevezetességek a határban nincsenek.

Császártöltés 1865 Xber 29én

jegyzette  
Hoffmann Lajos Koch Vintze
Jegyző Heletes Biró.

Császártöltés község tartozik Pest Pilis és Solt t. e. Megyékhez s fekszik a Solti járásban, s tartozik a Kis körösi Kerülethez, fekszik pedig az úgy nevezett Sárköz szélén egy hátas homok dombnak hajlatában, mely hát valaha a régi Dunának illetőleg a régi tengernek szélét képezte. -

A községnek csak egy neve van: Császártöltés, nem is volt soha más elnevezése, okmányok a község eredetéről a levéltárban nem találtatnak, csupán az öreg lakosok állítása szerént tudatik, hogy az első telepitők Mária Therézia uralkodónő idejében telepedtek ide,3 mert a pecsétnyomón 1740 év van kivésve, köriratul a pecsétben két papi személy s fölöttük egy galamb látható, mi a szentháromságot jellemezné, s azt bizonyítja, hogy már akkor a Kalocsai érsek vagy Káptalan birtoka volt, a falunak más nevéről hogy lett volna, senkisem emlékszik, azonban az adoma szerént a Község nevét onnan vette, hogy Jósef császár a Török háború alkalmával Belgrádba a táborhoz erre utazván, kotsija rosz uton elakadt s vontatni kellett, s az ő egyenes meghagyása folytán azon lapályos helyen egy nagy töltés készíttetett, közel a falu felső végén, melly Császártöltésnek neveztetvén, a falu is ezen nevet kapta. Az anyakönyvek 1767ik évi Oct. 14től veszik kezdetöket. -

A község népesítéséről csak annyit tudni, hogy valamely németországi

Catholicus országból jöhettek, Gróf Patatics Kalocsai érsek mint akkori földes urasága építette a templomot, a falu legalacsonyabb helyén egy völgyben, lakossága mind Rom Catholicus, az utolsó összeírás szerént 1721 lélekből áll.

Van két osztályú elemi iskolája, melyben a tanítás német és magyar nyelven tartatik, a lakosok általában beszélnek magyarul, a magyar nyelvet könnyen tanulják, és úgy a nyelvet valamint a szokásokat szeretik és sajátjukká tették, a község határa 12.000 holdból áll, s a határ már rendezve van s az uraságétól a legelő elkülönítve, szántóföldjei homokosak, jó rozsot teremnek, van 1000 hold szőlleje, a lakosok úgy a földmívelés bor termesztés és gazdászati állatok tenyésztése kőrűl ezen kerületben legszorgalmasabbak, s jó módúak. -

Azontúl több pusztákat is bérelnek, s a polgárdi és csalai pusztában is sok homokos földeket felfogtak a Káptalantól és az Ullmann családtól és szőllőkkel ültettek be. Megemlítésre méltó még hogy a falu közepén egy hajlat van, mely azelőtt rendezetlen mocsár volt, lecsapoltatván most igen jó veteményes kertek vannak ott, s a patakocska egy 4 kővű vízi malmot hajt, melynek ajtaja fölött egy márvány táblába 1770ik évből nem tudni ki által készített latin versek vannak bevésve.

Pigra palus fueram, quae nullá usibus apta 7

Impello geminas cui tere docö rotas

Quaeque dabam ranis, do nunc alimenta colonis

7 Sic pie sum auspicüs, praesule Adame Tuis 6

Mely versekből az tűnik ki, hogy ezen malmot is Patatics Ádám építtette.

A dűlők nevei mind magyarok, mint p. o. van szamárhegyi dűlő, öreg hegyi dűlő, csalai dűlő, őrjegi dűlő, s több a fele egyéb nevezetesség a határban nincsen. -

Kelt Császártöltésen4 Február 6án 1864.

Jegyzette Petz Bernát Biró
Hoffman Lajos  
Jegyző Császártöltés
 
ad 21579 / k.i. 2140 / 863
* * *

[A latin versezet három változata közül a harmadik látszik hitelesnek, - az első kettőt pontatlanul másolták le a márványtábláról. A harmadik változat magyar fordítása:

Ócska mocsár voltam rég, melynek semmi a haszna,

Most hajtok köveket, két őrlő kereket.

S az, mit a békáknak nyújtottam, az új telepé már.

Jó Ádám érsek, — ez jeles emléked.

 

* * *
  1. Feltehetőleg Mária Terézia korában (1740-1780) keletkezett település. (Kiss 156.)
  2. Más hagyomány szerint I. Lipót (1657-1705) járt volna itt és ő építtette az örjeg mocsáron át a töltést. (Kiss 157.)
  3. Császártöltésnek 1760-ban 68 adófizető családfője van. (Petróci 142.)
  4. Császártöltés lakossága 1856-ban 1747, területe 8356 hold.

 

26. CSEPEL

Helynevek

Csepel község Pest megyéből.

19 / 864

1sö pont Pest megye pilisi járás ráczkevei szolgabirosági kerülethez tartozik!

2d pont. A községnek csak egyféle neve él, mely ország szerte ismeretes helyi és más szerbek (: illírek :) azt "Csepely"-nek nevezik.

3d pont. Hajdan sem volt a községnek más elnevezése.

4d pont. Azt tudni nem lehet.1

5d pont. A magyarok megtelepedése idejében.

6d pont. a magyarok által, így ír Béla Kir.2 névt. jegyzője Csepel szigetén pedig, mely fekvésénél s a Duna általi biztosságánál fogva, a fővezérnek nagyon megtetszett, és a mely közakarattal fejedelmi birtokká rendeleteit, egyszersmind az is elhatároztatott hogy abban minden föembernek Curiája legyen valamint Árpád ugy a többi fővezér és fejedelmi házakat nyári lakokat emeltek. Árpád vezér a Duna mellett vonult a nagy szigetbe, és táborba szállának a sziget mellett, ős Árpád vezér és nemesei bemenvén a szigetbe, s azon hely termékenységét és bujaságát, s a Duna vizének erősségét látván, a helyet kimondhatatlanul megszerették, és elhatározák hogy az fejedelmi sziget legyen s hogy ott minden nemes személynek, tulajdon udvara és tanyája légyen. S Arpad vezér mindjárt mestereket hozatván, derék fejedelmi lakokat csináltata, és a hosszú útban megfáradt valamennyi lovát ide hevítetvén, itt parancsola legeltetni, s lovászainak mesterűl rendelt egy Csepel nevezetű értelmes kun embert, ezért is Csepel lovászmesternek ott tartozkodása miatt nevezték azon szigetet Csepel nevéről mind a mai napig! Itt tartozkodott Arpád neje, és vele itt laktak a vezérek nejei, midön a sereg harczmezökön vala. Ezen szigetbe, és az itt épített fejedelmi lakba kisérték Usubu és Welek Marót bolgár fejedelem leányát Zsolt aráját, kinek tisztelete jeléül, fényes kísérettel innét ment elébe Arpád.

Egy régi szobeli hagyomány szerint Csepel sziget hasonnevű helyisége a budai palatínus kert átellenében álló Csepeli szőlőkertek mellett vala de a gyakori vizáradások miatt ezen helyiség a másik kis duna ágat érintkező pesti útra néző területre tétetett át, honnét ugyanezen okbol ismét az öreg duna mellé, mely Promontorral szemközt áll vala építetett: ennél 1838d nagy vízáradás következtében belyebb egy magasabb térre uradalmi parancsából felépítetett.

7d pontra. A helység határa következő dűlőkre van felosztva. - van futohomok hegy-láncz mely Buczkának neveztetik Sandbergen Schafflerhof Acker zomejurom Ried, Kleine Wiesen auf Illirisch mále liváti Ried, lange Wiesen dugácske liváti Ried, Magazin Ácker, pot Magazinum Ried, Barhaus Ácker pot pivárom Ried, Inselspitz Ácker na spicu Ried, Groß gersten Ácker na burmu Ried, Hollerstaenn Ácker Orgován Ried, Herschaftlein Ácker übere Graben Pénczki lánácz aische Ried, Herrschaftlein Ácker untere Gragen Pánczki lánacz iz fat jendeka Ried, Ratzische Weg Acker na piska.Ried Kleine lange Acker male dugacska Ried, Groß e lange Ácker velika dugacska Ried, Weinberg oder Weingarten Vinagrád Ried Kleingersten Ácker male Dionice Ried, Markstein Ácker male Dionice Ried, Morast Ácker Gornyi báschere Ried Endmayer Ácker aische Sella Ried Alte Dorf Gárten Stáro Sello bozchcze Ried, Groß donau Insel Waldtheile u ode Schume, Safan Insel Ácker u dernjakam Ried, Kleinbirbauwald Ácker u mali presi Ried Gro0birbauwald Acker, velike prése Schume, - donau Walden, Dunavske Schume, - Ochsenwiesen Ried Zabranyevina bascha. - Hutweid gegen Altén dorf bascha kut stára Sela, — Hutweid gegen der großen donau bascha kut veliko Dunava.

A régi templom, melynek romjai még állanak maga a község által építtetett 1734ben most azt a ráczkevei kir uradalom elfgatta. - Ezen helység határos Keletről a Kis Dunával délről Sziget Szent Miklós nyugodtról az öreg Dunával ejszakról szinte a nagy dunával Különös, hogy itt melynek egész határa csak futó homok oly annyira hogy azon emiitett Arpád alatti buja föld egészen eltemettetett, egy erdő rész ut melletti árokba oly nagy kő fekszik, melyre senki nem emlékezik, midőn oda hányatott volna és hogyan? Sajátságos az is hogy Csepeiy helység szántó földjei nem egyféle, de sokszor 10-20 féle föld Haszonvehető igen kevés.

Csepel3 am 14te Janner 864.

Mertl József Baldhafar Nieder Richter
Csepeli Plébános Gemeinde Vorstand
  Tum Ferentz
  hittes Jegyző
 
* * *
  1. Csepel település első okleveles említése 1138. (Bártfai 6. reg.)
  2. III. Béla (1173-1196). A név talán a cseplye, csepely, azaz 'sarjadék, bokros, cserjés hely' jelentésű főnévből keletkezett, vagy talán puszta személynévből magyar név adással. Az alapjául szolgáló személynév török, illetve szláv nyelvekből is leszármaztatható. (Kiss 160.)
  3. Csepel lakossága 1856-ban 921, területe 2769 hold.

 

27. (SZIGET)CSÉP

Helynevek.

Csép községből. Pest Pilis és Solt megyéből.

1. Pest Pilis és Solt törvényesen egyesült Vármegye, pilisi Kerület, ráczkevi járás, hason nevű Szolgabírói székkel.

2. A Községnek csak egyféle neve él most, tudni illik Csép, ezen név bír helybéli elterjedéssel, és ismeretes országszerte.

3. A Község hajdan neveztetett Szent Mihálynak, a jelenleg fennálló Csép községnek nyugoti részén a nagy Duna bal pártán vala fekvése az Ercsi határban létező visszhang Krizsán Dolina (Krizsánvölgy) átellenében. -

4. Azon időtől fogva említtetik legkorábban a Község, midőn Szent Mihály név alatt ismeretes volt, az ott fenállott római catholicus templomból még mai napig is fennlétezik a jelenlegi római catholicus templomban Szent Mihály arkangyal képe, melly az ottan létezett róni. cath templomban fő oltár képe vala, mivel azon templom Szent Mihály tiszteletére volt felszentelve, ennyit tudhatni azon községről hagyományilag.1

5. A népesités történt külömböző vidékekről 's illetőleg országokból; a német ajkuak többnyire Frankországi eredetűek; - a szerb ajkúak pedig azon szerb néphez tartoznak, kik Zsigmond magyar király ideje alatt népesítek be Csepel szigetét. Vallásuk az elsőknek romai catholicus, az utóbbiaknak pedig Napkeleti Orthodox, mellyben neveltetve és kormányoztatva valának a Ráczkevében létezett klastrom szerzetesei által 1770ig, a midőn tulajdon plébánosuk lőn. Lakásuk Ó Csép (sztáro szelő) a mostani Csép falu kelet éjszaki részén vala, a Kis Duna jobb partján, akkoriban Kamarális jószág lévén, hol az 1726ik évben épült Szent Miklósról czímezett, a vízáradástól lerontott templomának és temető helyének puszta helyét jelenleg képpel díszesitett Orthodox egyház szokás szerint vörösre festett fakereszt jelöli. - Jelen lakásuk csak a gyakori vízáradások miatt lőn áttéve Ó Csépről, hol Decsányi Martyr Szent István Szerb Királyról czimzett szentegyházának alapköve 1768ik évi November hó 3án tétetett le, és Popovits Vikentic az akkori püspöki Administrator által ugyenezen évi November 26án szenteltetett fel. — Matrikula 1752töl kezdve van, leltára pedig 1774böl _ Mindezen elősorolt adatok tanúsítják, hogy hajdanában is Csép vala neve, tanúsítja továbbá a Község levéltárában találtató régi Úrbéri telekkönyv is ezen czim alatt Cséper dorfs Urbárium 1774ik évről.2 -

A római catholicus templom levéltárában szinte léteznek régi templom számadások, mellyekböl kitűnik, hogy Ó Csépen szinte róm: cath: templom is létezett (sztáro szeloban) mellynek helyisége a szántóföldek között még mai napig is szántatlanul hagyatik, egyébb jelvény nem létezik rajta; tanúságot ád arról a fájdalmas Szent anya képe is, melly napi napig is díszlik a jelenlegi római catholicus templomban, ugyanaz az ó Csépi templomban főoltár képe vala, csudatévő képnek tartatott, miért ott búcsú járó hely is volt. A többi topographiai helynevek és más helyek elnevezése, mellyek Csép Község határában előfordulnak és léteznek e következők; úgymint

 

Topographiai helynevek:

Német nyelven.
Kleine Herrschaft Trettplatz Acker
Kleine StraB Acker
GroBe d° do
Lazische Acker
Gr. Herrschaft Trettplazt Acker.
Viergarten Xcker.
Gr. Hotter Acker.
Suttenacker.
K I . HotterScker.
Ober Lovrer Wegácker.
Unter d° d °
Kleine Sandácker.
Breite d°
Obere Grossdonauácker.
Untere d ° d °
donauweg Acker
Gr. Streitacker.
K I . d°
K I . Sandácker
Obere Kirchenacker
Untere Kirchenacker
Gr. donauackerl.
Langtheilacker.
GroBtheilacker
GroB donauwegácker.
Klein d° d°
Kleine Sandácker.
Kleine Suttenacker.
Szerb nyelven
Málo rástye.
Mali drum.
gornyi drum.
Lapos.
Veliko rástye.
dugátsko rástye.
Szertsina.
Bunarina.
Krátely.
Lovranszki pút.
Mali ivik.
Ivánkova.
Oszám mutki.
Gornye dunavszke.
Dunavszka.
Veliki ivik.
Velika Komszala.
Mala Komszala.
Cselo dunavszka.
Szent Mihály
Preka.
Veliko plandiste.
Mali dugatske.
Veliki dugatske.
Veliki dunavszki pút.
Mali dunavszki pút.
Malo plandiste.
Milosova dolina.

Topographiai helynevek

Német nyelven.
Achtgarten acker.
Teufeld Acker
Paraschantz d°
Gr. Kirchen d°
Untere Strassen d°
Kleine Standenwiesen d°
GroBe d° do
Kraut Acker
Haus d°
Kleine Kraut d°
Trieb d°
Haus d°
Schild d°
Gr. M orast d°
KI . d° d°
Zwickel d°
Treckácker.
Untere Wiesen.
Mittere d°
Obere d°
Kákás do
Obere Wiedensaum.
Untere d°
Quatra Holzt heil.
Neue Zutheiling Weing arten
Alte d° d°
Gross donau d°
(Ohne Wiesen)
(Mit Wiesen)
Aussatz Weingarten
Alte d°
Szerb nyelven.
Lóvránszki pút.
Povarist.
Sanácz.
Oszám motki.
Dolnyi drúm.
Mali gremlye.
Veliki d°.
Velika nyíva.
Mali kudelyist.
Kupusznitz.
Bábine bástye.
Sztáro szelo.
Malabara kodsuma.
Velika bárá.
Mala d°.
Klín.
Bá ácsöve nyíva.
dágovi livoda.
Velika d°
Máli d°
Bakács.
gornyi prút.
dolnyi prút.
Quatristye.
Szádovi.
Zeiszelberg.
Sztári vinográdi.
(prosz livodá)
(oszi m livodá)
Szádovi kod szela
Sztári vinogradi
kod szela.
Verbotenes Wald Brányevina
jelenleg fáczános (Fasangarten )kert név alatt ismeretes,mivel itt a Cs. Kir. Család mint uraság, számos éveken át szelid fáczánokat neveltetett.
Hottenkanal bei den Cultur.
Streitáckerhügel
Ziehelberghügel.
Ujfaluer Sandhügel. Slatina (székes
gödrös rétség)
Sertschin.
Hutweide zwischen Fasangarten
Strassen.
Kráj kercsovina kanál.
Nevolyin.
Gorina berda.
Átovi.
Szlátina.
Csetrimotik.
Popovicza.

Ez utóbbi helynév említésre méltó azért, mivel hajdanában már a szerbek ezen helyet papi legelőnek nevezték, és mert az úrbéri rendezés alkalmával a kötött úrbéri egyesség folytán ugyan a földterület jutott a helybéli lelkész uraknak illetőségükbe.

Lecken                                                              Duboka dolina.

Ezen az árvizek és nagyobb esőzések által gyakran meglátogatott földterület pedig nevezetes arrol, vagyis jobban mondva szánakozólag említésre méltó arrol, hogy ez a szegény róm: catholicus és szerb tanítónak egyenlő részben jutott a kötött úrbéri egyesség szerint illetőségükbe. - Itt megjegyzendő azonban, hogy 2950 n öl mind hasztalan föld nem számitatott be illetőségükbe, a vizáradások alkalmával pedig két annyi földterület marad víz alatt több havakig. -

Van az uradalomnak még két szigete a Csépi határban, egy a Kis Dunán a falu keleti részén ezen név alatt

   
Cséper große Insel  Veliki ada.
Egy a nagy Dunán a falú nyugoti részén ezen név alatt
Cséper kleine Insel Mala ada.
   
Kelt Csépen3 1864ik évi Február hó 19én
  Összeállítá
  Ottenvald Menyhért m. k.
  helység hites jegyzője.
 
* * *
  1. Első okleveles említése Cséptelek néven 1283. (Dl 3 1055., Báltfai 106. reg.) A jelenlegi római katolikus templom 1755-ben épült, védőszentje előbb Szent Mihály arkangyal , majd Szent Teréz lett, innen származik a Szent Mihály oltárkép. (Dercsényi II. 136.)
  2. Csép falu lakói 1541 után szétszéledtek, illetve Tököl faluba húzódtak , 1559-ben ezeket mégis külön faluként jegyezték fel, mert földjeiket onnan művelték. (Káldy 271. sz.) A XVII. században puszta, 1699-ben 22, 1701-ben 19, 1703-ban 23 adófizető családfője van (Kosáry III. táblázat), 1715-ben 11, 1728-ban 15 adófizető családfő él itt. (Petróci 140.)
  3. Csép lakossága 1856-ban 832 , területe 2801 hold.

 

28. CSIKTARCSA

Helynevek

Csik Tarcsa Községből - Pestmegyéböl.

1. Pest megyében kebelezett Csik Tarcsa Községe a' Váczi járáshoz tartozik. E' Községgel határos: délről Rákos Csaba 3/4 óra, délkelet között Péczel 3/4 óra, Éjszak felől Kis Tarcsa 2/4 óra, és Nyugatról Czinkota 3/4 óra távolságra.

2. E' Községnek jelenleg két neve éli, t. i. Csik Tarcsa, és Nagy Tarcsa. A' Csik Tarcsa emlékezetet tul haladó időkből keletkezett onnan: hogy a Község mellett elfolyó Csincsa patakba sok halcsik volt;1 Nagy Nagy Tarcsa pedig azon körülményből, hogy a szomszéd Kis Tarcsa Községnél valamivel nagyobb és népesebb, mind a' mellett többet nem számlál 107 háznál és 615 lakosnál. E község lakossai hajdan magyarok lehettek, a' mint azt Fényes, Kis, Tót, Horvát, Balog, Gaspár családnevek mutatják.

3. E Községnek más elnevezése nem volt; a Község pecsétjét, melly már 100 éves "Csik Tarcsa" körül irat jelöli.2

4. A' Község keletkezésének idejére senki sem emlékezik 's arról a Jegyzőkönyvben sincs említés.3

5. A' Község honnan tőrtént népesítéséről adatokkal nem birúnk.

6. Köz tudomásból csak az tudatik, hogy e Községet ez előtt Hrczg Grasalkovics bírta, csak 1851dik Évben jutott Báró Sina Simon birtokába.4

7. A' határ osztály 1852dik Évben történt, van 26 úrbéri telek. Egy egész telek után 36 hold föld és rét és 15 hold legellő; azon kivűl van 18 zsellér 1 hold 107 nöl legelő illetékkel. A' volt földes uraság 18 telek állományai bir.

A' község határában elő forduló topographiai nevek következők:

Zuborhegy a' község ejszak keleti részén, egy kis emelkedés, urasági tábla szántóföld

Öreg szőllő, régi ültetvény többnyire szántó földnek használtatik fekszik ejszak fele egy kis emelkedésen

Gombás dűllő urasági tábla. Ejszak felé, valaha erdő volt, és sok gombát termett

Sastyin árka, itt valaha Sastyin nevü jobbágynak földje volt, mellyen a viz folyás árkott mosott, most igen széles és mély árok.

Fényes düllő, régen Fényes nevü család földje volt, most az urasági majorsághoz tartozik.

Berdói düllő urasági tábla, az előtt remanentiális föld volt, kelet és Éjszak közt dombos helyen, el nevezéséről adatok nincsenek.

Fehér határ, az ott létező fehér agyagról vette néveredetét.

Berdói árok és völgy, a határ keleti részén, igen mélly és széles árok, félórányi járás távolságról egész a' faluig terjed.

Új hegyi szöllő a községtől fél órányi távolságra a határ keleti részen dombos helyen, fele része szöllő, fele szántó föld

Köles düllő hajdan legellő volt, 's feltöretvén kölessel vettetett be, miről nevezetét vette, most úrbéri szántóföldek.

Péczeli út düllő, Peczelre vezető út fölött dél kelet között, egyenes lapály szántó földek

Csabai határ dűllő dél felé, jó minőségű lapályos szántóföldek

Malmon alul és felül levő dűlök - dél nyugat fele kisse dombos és homokos szántó földek.

Alsó rét, felső rét jó minemüségü de kevés szénát terem a' Községtől nyugat felé, mellette folyik le a Berdói völgyben kelekezö Csincsa patak, melly által nyári időben a' Berdói völgyből zápor vagy sebes esőzés alkalmával le rohanó viz által beiszapoltatik.

Rét fölötti düllő nyugat felé, szántó földek.

Pesti út fölötti düllő, a' rét fölötti düllő és Pesti ut fölötti urasági szántó föld düllő között terül el. Isaszegh felőlről a' Csik Tarcsai határon Czinkota fele Pestre vezető fiók országút

Gyalogút düllő urasági tábla, mig a határ osztály meg nem történt erre egy gyalogút vonult Czinkotára vezető.

Csontos düllő (:totúl kostyále :) urasági haszontalan föld rész, fehér porhanyós ritka agyagból áll. A sok emberi csontok és koponyák találtatnak, hagyomány szerint e tájon valaha nagy ütközet volt.

Urasági Major, juh akol, béres ház és ökör istállóból áll, Báró Sina Simon tulajdona epült 1857k Évben, itt van egyszersmind rakodó hely nyugot ejszak felé.

Erdő a Község határában nincsen.

A' Község lakossai kivéve öt RCatholicus családon, mind Evangelikusok.

Csik Tarcsan 5 Január 25n 864

Takács Pál Lauko Marton Biro
Jegyző Bartos Mártonn
  Sztancsek Pál
[P. H.]
* * *
  1. A XV. században Tarcsai Chyk (dictus) Albertnek és Istvánnak a birtoka stb. (Dl 14 519.), ennek a családnak a ragadványnevéből keletkezett a Csik megkülönböztető jelző. (Dercsényi I. 564.) A Tarcsa helynév puszta személynévből származik magyar névadással, az alapjául szolgáló személynév a magyar tar, tarka melléknévből ered kicsinyítő képző bokorral. (Kiss 205.)
  2. Legkorábbi ismert pecsétjén CSYT (Csíktarcsa) olvasható, 1728-tól ismerjük a lenyomatait. (PmL, CP II. 11 4-a. foL 20.)
  3. Tarcsa néven első okleveles említése 1352. (Dl 75 366.)
  4. Csíktarcsa 1647-1661 között 1,5 1668-1683 között 1,2 5 portás helység, 1686-ban lakatlan (Kosáry 17.), 1699-ben 27, 1701-ben 37, 1703-ban 26 adófizető családfője van , 1704-ben 9 katonája harcol a kuruc seregben (Kosáry I II. táblázat, 71.) , 1715-ben 17, 1728-ban 38 adófizető család él itt. (Petróci 135.)
  5. Csíktarcsa lakossága 1856-ban 556, területe 2027 hold.

 

29. CSOBÁNKA

 

ad 1. fekszik Pestvármegyének a' pilisi járásában közel a' nagy Pilis hegyhez.

ad 2. A' község jelenleg Csobánkának szerbűl Csobánacznak neveztetik.

ad 3. Úgy látszik, hogy ezen helység előbb a' hajdani időkben is Csobánkának neveztetett, mivel a helység határában létezik egy dűlő egy templom rommal, mellynek neve jelenleg Ó csobánka, szerbűl: Sztári csobánácz; de hogy miféle népek lakták, 's mikor keletkezett, Ó csobánka? arról tudomással nem bírunk!1

ad 4. Hogy a' község neve mikor említtetett legkorábban? erre határozott választ adni nem lehet, de hogy már Szt. László dicső emlékezetű magyar királyunk korában Chobánkai nevű magyar főurak neveztettek, a' Chrónicából láthatjuk.2

ad 5. Első telepítői Csobánkának hogy kik vóltak, ez nem túdatik, hanem igen való színű hogy jelenlegi szerb lakósai illetőleg a falú második alapítói a' 17ik század utóján az ípeki pátriárcha vezetése mellett Szerb és Bolgár honból jöttek, 's nyilván Szent Endre, Kaláz és Pomáz szerb községekkel egyszerre telepíttetett.

ad 6. A' falú nevének eredetéről túdomásúnk nincsen, de hihető, hogy ezen szláv szóból ered "Csobán" mi juhászt értelmez.3

ad 7. A' község határában következő eredeti dűlő nevek fordulnak elő:

  1. Sztári Klanacz.
  2. Mládi Klanácz.
  3. Nad Kalánczom
  4. Kovacsina
  5. Plocsa
  6. Rúppa
  7. Réka
  8. Sklopovi Kamen vagy Szvetli Kamen
  9. Szokolovácz
  10. Kevély
  11. Sztarcze
  12. Kerekes
  13. Schúmicza
  14. Lippár
  15. Guvniste
  16. Irsevina
  17. Sztarenyíve vagy Sztari Csobanacz
  18. Podtersevje
  19. Polyána
  20. Maczkov szállás
  21. Gornyi Csobanácz
  22. Maczkova dolina
  23. Csíríbár
  24. Dolnyi Csobánácz
  25. Pod Kerekesom
  26. Dugenyive
  27. Ravne Súme
  28. Klisza
  29. Garancs 4
  30. Petlovácz
  31. Nadbírtom
  32. Krátkeúzse
  33. Plaeskovácz.

A ' dűlők eredetéről a' legvénebbek sem túdnak semmit.

Kelt Csobánkán 5 Január 24én 1864.

jegyzette  
Szigeti Szabó Sándor Sasits Jónathán
Községi jegyző bíró
[P. H.]
* * *
  1. Évszázadokon keresztül Borony, első okleveles említése, ezen a néven 12 99. (Dl 16 746., Bártfai 157. reg.) Csobánka néven először Bél Mátyás említi. (Kiss 165.)
  2. A Csobánkai, Csubánkai család első okleveles említése 1301. (Szinnyei I. 850.) Azonban Fegyvernek mellett és a Nógrád megyei Bér mellett is van Csobánka, a két helynek az egyikéről eredhetett a középkorban híres család.
  3. A csobán, csabán jelentése 'vízhordó edény,' illetve 'juhász ' ; mindkét esetben török szóval van dolgunk, bár ez a szlávok körében is elterjedt. (Kiss 165.)
  4. Garancs egykori település, első okleveles említése 1465. (Dl 16 262., Bártfai 914. reg.) Puszta 1559-ben. (Káldy 111 sz.)
  5. Csobánka lakossága 1856-ban 1224, Garancs puszta 5, összesen 1229; területe 3860 hold.

 

   
Előző fejezet Következő fejezet