Csanádalberti

 

 

 

Telepes község Csongrád megye keleti szegélyén. Lakói 1844-ben főleg Nagylakról és Pitvarosról, kisebb részben észak-magyarországi vármegyékből érkeztek. A kincstári dohánykertész községet Kispitvarosnak (1851), Albertinek (1845) nevezték. 1898-tól Csanádalberti.

A 19. század közepén 150 házból álló faluban 773 lakos élt. Többségük (741) evangélikus szlovák. Az egyházuk által fönntartott, jó karban lévő iskolába csaknem 100 kisdiák járt. Az első világháború után a község majdnem egy évig (1919. április—1920. március) román katonai igazgatás alatt élt. 1924. január 1-jétől a megye neve Csanád-Arad-Torontál k. e. e. vármegyék névre változott.

A lakosság a 20. század első harmadára a kétszeresére emelkedett: 1929-ben az 1500 fő túlnyomó része (1425 fő) továbbra is szlovák nemzetiségű volt. A község felekezeti megoszlása: 1432 evangélikus, 24 katolikus, 16 református, 9 izraelita, 4 görög katolikus és 15 egyéb.

A Nagyatádi-féle földreform a községben 1927-ben fejeződött be. 28-an házhelyet, 64-en 81 kh földet kaptak. A házhelyeken 1928-ra 33 új családi ház épült a Falusi Kislakásépítési Szövetkezet (Faksz) kölcsöneinek segítségével. 1927-ben nyílt meg az átalakított régi jegyzői lakásból az óvoda. Az oktatást a három tantermes iskolában a két világháború között is az evangélikus egyház szervezte. A falu legnagyobbrészt törpebirtokos és munkás lakossága aratásra, cséplésre a környékbeli gazdákhoz, répamunkára távolabbi területekre is elszegődött.

A két világháború között Gazdakör és Hangya Szövetkezet működött a faluban.

A második világháborúig többségében szlovák község nemzetiségi összetétele 1946-ban gyökeresen megváltozott. A lakosságcsere után az arányok megfordultak, és a Szlovákiából kitelepített magyarok kerültek túlsúlyba. (1949-ben 759 magyar, 236 szlovák.) A hatvanas évektől a folyamatosan fogyó lakosság egyre kisebb része vallja magát szlovák nemzetiségűnek: 1990-ben 474 magyarnak, 54 szlováknak.

Az 1950-ig Csanád vármegye központi járásába, majd a tanácsrendszer kialakításától Csongrád megye makói járásába tartozó község a tőle néhány kilométerre lévő Pitvarossal tartotta a legszorosabb kapcsolatot. Az 1973-ig önálló tanácsú község ettől kezdve 1990-ig a pitvarosi közös községi tanács társközsége volt. 1990-től önálló önkormányzatot választott a település.

A negyvenes évek végén, ötvenes évek elején alakult termelőszövetkezeti csoportokból 1960-ban jött létre a Kossuth Mgtsz, majd 1974-ben egyesült a pitvarosi Felszabadulás Mgtsz-szel, mely napjainkban is műveli a község földterületének legnagyobb részét.

 A községben óvoda és 1–4 osztályos alsó tagozatos általános iskola működik. Az egészségügyi ellátásról a Pitvarosról átjáró orvos és védőnő gondoskodik. Az állatorvosi körzet központja szintén Pitvaros. A faluban postahivatal működik, és a kereskedelmi ellátást három bolt biztosítja.

 

Irodalom: Czinkotszky Márton. 1902. Barna János 1929.

H. P.

 

 

19. Evangélikus templom

Klasszicista,

19. század közepe

Fő u.

 

 

A 19. század közepén épített templom a vidéki klasszicizmus egyik utolsó példája. A harmonikus arányú épület egyetlen bejárata a hajó elé kiugró toronyba nyílik. E bejáratot két korinthoszi féloszlop és timpanon teszi hangsúlyossá. Itt van befalazva a következő szlovák nyelvű márványtábla:

 

Szolgáljátok az Istent örömmel,

Járjatok a templomba az ő akarata szerint,

Dicsérni az ő egy fiát,

És hinni az ő jóságában.

(100. zsoltár)

 

A négyszögletes torony sisakja 1978.-ban egy nagy viharban annyira megsérült, hogy újjá kellett építeni. A korábbi toronysisak a mainál karcsúbb, magasabb és díszesebb volt.

A templom oldalhomlokzatát öt nagyméretű, félköríves záródású ablak és közöttük féloszlopok és erőteljes koronázó párkány tagolják. A szentély kívülről a hatszög három oldalával záródik, belülről félköríves kialakítású.

A fehérre meszelt templombelsőt lizénák tagolják. A sík mennyezet és a fölmenő falak találkozását ívesen képezték ki. A szentély félgömbkupolája alatt helyezkedik el a fából készített oltár és a szószék, fölötte hangvetővel. A félköríves záródású, vörös márvány utánzatúra festett oltárt két korinthoszi oszlop és a szószék alatt oltárkép díszíti. (Krisztus a keresztfán)A karzatra a hajóból vezet föl egyenes lépcső. Az itt elhelyezett orgona a második világháborúban megsérült.

A karzat alatti részt a legutóbbi időkben elfalazták, és így egy kisebb, melegebb imatermet alakítottak ki. 1994-ben a község telepítésének 150. évfordulójára kívülről szépen rendbe hozták a templomot. Ekkor falazták be az északi oldalbejáratot.

 

Evangélikus templom

 

 

H. P.