Előző fejezet Következő fejezet

ZAMÁRDI

 

A Balaton déli partjának könnyen megközelíthető, kiváló adottságú települése, mely egyesíti magában a mozgalmas üdülőterületet és a csendesebb falut a hátterében elterülő szőlőhegyekkel, erdőkkel.

Kiss Jenőné polgármester    

 

Itt ér véget az M 7-es autópálya, a település 3 állomással (Széplak-alsó, Zamárdi-felső, Zamárdi) csatlakozik a Budapest-Nagykanizsa vasútvonalhoz, megállnak az áthaladó távolsági autóbuszok, a község határában közlekedik a Balaton déli partját Tihannyal összekötő komp.

Zamárdi évezredek óta lakott hely: kelta, római és avar emlékekben gazdag. Területén 1980 ősze óta 2267, gazdag leletanyagot tartalmazó avar sírt tártak fel.

 

Csutak Sándor SE elnök

 

A község neve először 1082-ben egy határjárási oklevélben fordult elő, Scamard néven. Egy 1171-es hiteles oklevél már Zamárd néven említi. Zamárdi mai nevét 1828-ban írták le először, egy községbírói számadásban. A XV század közepén több kisebb falu nevében szerepelt a Zamard szó. Ezek a falvak azonban a török megszállás évtizedei alatt elpusztultak. 1594-ben a török lerombolta Egyházaszamárd templomát, házait is. Templomának helyén ma egy 4 méteres tölgyfakereszt áll.

1735-ben a mai falu betelepítését Grassó Vilebáid tihanyi apát kezdte meg. 1740 óta van Zamárdinak iskolája, tanítója. 1771-től 1774-ig épült a település temploma, melyet 1774. szeptember 8-án szentelt fel Vajda Sámuel apát, s ez a nap azóta is a búcsú napja.

A község sportélete az 1921 -ben megalakult levente intézménnyel kezdődött. Az évenként megrendezett járási atlétikai versenyeken eredményesen szerepeltek a zamárdi versenyzők. Az 1930-as évek közepén - az atlétika mellett - megalakult a labdarúgócsapat is. Nagy László - a villamos művek kapcsoló állomásának vezetője - lett az edző. Szigorú ember volt, aki megkövetelte a rendszeres heti egy, később a két délutáni edzést. Munkájukat eredményesség jellemezte, a tahi járás első három helyezettjeként szerepelt évekig a futballcsapat.

A 30-as évek nagy játékosai voltak: Kiss Ferenc, Hajdu Gyula, Varga Imre, Sebestyén Ferenc. A csapat kiemelkedő képességű kapusa, Farkas Ferenc volt.

1945 utáni időkben az Újréten (a mai Hotel Família helyén) futballoztunk a Fővárosi Nevelőotthonban tartózkodó orosz katonákkal.

1946-1947-ben - mivel az akkori községi vezetés az anyagiakat biztosítani nem tudta - a csapat Szántódra került. Támogatójuk Márton Ferenc volt, aki egyben az elnöki tisztet is betöltötte, a csapat edzője Fodor Pál, szakosztályvezető Foki László volt.

1948-49-ben visszatelepültek Zamárdiba. Szily főjegyző nagy futballbarát volt, s az anyagiakat biztosította. A csapat vezetője, intéző, edző Fodor Pál volt. 1949-ben a siófoki Molnár Rudolf lett az edző.

1950. augusztus elsejével az Erdőgazdaság vette át a futballcsapat irányítását. A régi futballpályát - a „Kapcsolóházon" túl — kiosztották házhelynek, a mostani sportpályát kisajátítással kellett visszavenni. A pályán egy vízlevezető csatorna ment keresztül, ezt megszüntették, majd megépítették az egyesület székházát. Az épülethez a faanyagot az erdészet adta, a téglát a község. A szakipari munkát társadalmi munkában - Lambert Antal kőművesmester vezetésével - helyi kisiparosok végezték el. Ezzel egy időben kialakították a kör alakú futópályát, amellyel a déli part egyik korszerű sporttelepét hozták létre.

Az erdészet mérnökei, dolgozói tették ki a futballcsapat többségét. Kocsis Ferenc, Gubányi Imre, Czebei Sándor, Kertész Dezső, Hajdú Kálmán, Püspöki Károly stb.

A csapat a megyei I. osztályban szerepelt, a megyei bajnokságot megnyerve a területi bajnokságon is részt vettek. Popity igazgató ideje alatt kerültek ide - Máj Lajos ismeretsége folytán - Bosányszky, Nemes NB l-es játékosok. A MEDOSZ sportkör több szakosztályt is működtetett: női, férfitorna, atlétika, röplabda, asztalitenisz.

A kiemelt szakosztály a futball volt. Amíg az erdészet patronálta -1950-1970 között - a megyei I. osztályban jó eredményeket értek el. 1950-1954 között a csapat legjobb csatára - gólkirálya - Kertész Dezső volt.

Edzők: Bédai Ferenc, Bodola Gyula, Molnár Rudolf. A szakosztály vezetője: Éberhalt Ferenc intéző, anyagbeszerző: Sipos Gyula volt. Az atlétika, a röplabda edzéseit Dobribán Géza vezette.

Az erdőgazdaságot 1970-ben Kaposvárra helyezték. Megszűnt a futball és a többi szakosztályok anyagi és személyi támogatása. Eredmény: a megyei I. osztályból kiestünk, és a járási II. osztályba soroltak bennünket. Itt bajnokságot nyertünk és visszakerültünk a járási I. osztályba, majd a következő évben már a megyei II. osztályban játszottunk. Ebből is kiestünk és a TAB. I. körzeti bajnokságban szerepeltünk. A körzeti bajnokságot 1996-ban megnyertük és ezzel csapatunk ismét a megyei II. osztályba jutott. A községi tanács támogatásával - az 1970-es évek után - a futballszakosztályon kívül nem állandó jelleggel az atlétika, a kézilabda és az asztalitenisz is működött.

1995-ben a labdarúgó-szakosztály mellett megalakult a tenisz szakosztály; felnőtt, ifjúsági és serdülő versenyzőkkel. Szakosztályvezető és edző: Csákovics Gyula. Működik a kosárlabda, az asztalitenisz szakosztály Hirsch Judit vezetésével. A felnőtt és ifjúsági versenyzők a területi versenyeken szép eredményeket értek el.

Az elmúlt évtizedek sportköri elnökei: Márton Ferenc, Kamarell Károly, Novak András, Major Gyula, Kiss Balázs voltak. 1996 decemberétől Herczeg László a sportegyesület elnöke. A sportkör szakosztályainak edzői, szakosztályvezetői az utóbbi évtizedekben gyakran változtak. Dobribán Géza az egyedüli, aki az 1960-as évek elejétől a mai napig is - az atlétika szinte minden ágában - eredményesen foglalkozik az ifjúsággal. Nemcsak edző, hanem kiváló versenyző

is, amit a veterán európai és világversenyeken elért első helyezései is bizonyítanak. Az 1950-es évektől az iskola testnevelőtanárai: Szappanos Józsefné, Palotai Zoltán, Nagy Dezső, Hirsch Judit edzőként, vezetőségi tagként segítették a sportkör munkáját.

 

Zamárdi Petőfi SE - 2001. október

 

1999. nyarán a labdarúgócsapat 27 év utáni alsóbb osztályú szereplés után visszakerült a megyei első osztályba. Ott évről évre jobban szerepel, jelen pillanatban őszi forduló befejezése után a II. helyen áll. A szövetségi előírások alapján egy felnőtt, egy ifjúsági, egy serdülő, egy általános iskolára épülő U7, U9, U11 korosztályú csapatot működtet.

A csapatokat Tilinger József, Nyerges József, Lichtenberger Attila és Hirsch Judit edzi és viszi a megfelelő korosztályú versenyekre.

A csapatok versenyeztetési költségeit 90%-ban az önkormányzat finanszírozza.

1999. decembere óta a spartkör elnöke Csutak Sándor.

 

   
Előző fejezet Következő fejezet