Előző fejezet Következő fejezet

A plébánia együtt születik a településsel

 

Középkori egyháztörténetéről alig tudunk valamit, az írásbeli források a hódoltság alatt megsemmisültek. Ha figyelembe vesszük, hogy Apátfalva 1334-ben már átlagosnál népesebb Csanád megyei település, el kell fogadnunk Szentkláray Jenő azon megállapítását, hogy a község már az Árpád-korban megszületett.

A kora középkori Csanád egyházmegye két főesperességből állt: a Marostól délre a székesegyháziból, északra a maroselviből. A pápai adószedői kimutatás három év adatait tartalmazza. Mivel Apátfalva 1333-ban és 1335-ben nem szerepel a jegyzékben, ezekben az években valószínűleg nem volt papjuk. 1334-ben Pál nevű plébános állt az egyházközség élén. A Maros partján elterülő kis falunak van temploma is.

Eredetileg Apátfalva a csanádi Boldogságos Szűz monostorának apátjáé volt, amikor ez 1493-ban föloszlott javait a pápa a püspöknek adományozta. Bár volt a helységben a csanádi káptalannak is birtoka, a község a püspök javaihoz tartozott.
A falut 1552-ben Ahmet bég csapatai elpusztították, ettől kezdve lakatlan pusztaság. Az 1555 és 1579 közötti adóösszeírások pusztának mondták. 1573-ban temploma romokban hevert.

Az újratelepülés után Mária Terézia intézkedésére Engl Antal püspök 1753-ban önálló plébániát hozott létre, plébánosa Moholányi István lett. Javadalma a kamarától 73 forint 33 krajcár, a hívektől párbérben kapott harminc krajcárt, egy pozsonyi mérő búzát, fél mérő árpát. A kincstár 1754-ben elkezdte a templom építését, közben február 14-én a plébános meghalt. A templom szentéjében, az episztolaoldalon temették el. Tamás szegedi ferences szerzetes működése alatt készült el a templom, ö kezdte meg az anyakönyvek vezetését; a halotti anyakönyvet 1759. január 3-tól, az esketésit 1763. március 15-től. Magyary István 1766-tól huszonöt évig lelkészkedett Apátfalván, pótolta 1753-ig a rendeletek könyvének vezetését.

Elsőnek Engl Antal püspök látogatott Apátfalvára, 1772. június 22-én a bérmálás szentségének kiosztására. 1774-ben Lovász Mihály kincstári uradalmi prefektus 48 uncia súlyú ezüstkelyhet adományozott az egyházközségnek. Rábenstein kapuciánus szerzetes plébánossága alatt a kincstár egy jobbágytelek földdel és négyszáz forint párbérfizetéssel járult hozzá a pap javadalmazásához. Az új plébániát 1801-ben a kincstár építtette. Segédlelkészt 1815-től alkalmaztak. Ekkor egy szobával megtoldották a paplakot. Apátfalva krónikáját Groff József kezdte vezetni. A parókia könyvtára kicsi és szegényes volt. Latin nyelvű munkák mellett az alábbiakkal rendelkeztek: Ájtatosságok tárháza, Százesztendős calendarium, Kiirtó módja a férgeknek, Mezei beszélgetések, Üdvösség mulatság, Magyar könyvház, Mennyei társalkodás. Groff József 1837-ben saját könyvtárával gazdagította a gyűjteményt.

1835-ben Lonovics József püspök bérmálást és kánoni látogatást végzett. A canonica visitatióban megjegyezte, hogy az asszonyok részegeskednek, a leányok vasárnaponként csapatosan látogatják a kocsmákat. Az őt követő plébános, Horváth Mihály híveiről egyik fölterjesztésében leírja: a hatóságoknak és az egyházi felsőbbségnek ellenszegülnek, de vallásosak. Szent Anna tiszteletére hálából - mivel a kolerajárvány megszűnt - örökös ünnepet fogadtak. 1836-ban a plébánia javadalma: 69 hold föld, kétszáz négyszögöl kenderföld, hatvan négyszögöl káposztáskert, szabad legeltetés a községi legelőn; a házaspároktól járt egy pozsonyi mérő búza, fél mérő árpa és harminc krajcár; a községtől kapott négy akó hegyi bort, 16 fuvar szénát.

1846-ban 1108 fontos és egy 30 fontos harangot öntettek. A lélekharangot Lengyel Ádám ajándékozta az egyháznak. 1847-ben lelkészük vezetésével Magyarcsanád 1430 nem egyesült görög keleti hitvallású lakosa lépett át az apátfalvi római katolikus egyházba. Rövid idő múltán visszatértek ősi hitükhöz.

A templom építésének centenáriumán, 1857. szeptember 29-én az ünnepi szentmisét Csajághy Sándor püspök celebrálta. 1866-ban a jezsuita atyák missziót tartottak, amelyen a hívek nagy számban vettek részt.
Dr. Szabados József plébános 1865-ben megalakította a Boldogságos Szűz Szeplőtelen Szent Szívének Társulatát. A társulatnak 243 családfő lett a tagja, meghatározott napokon a templomban ájtatosságot tartottak. 1869-től a plébános a Boldogságos Szűz tiszteletére május havi ájtatosságot szervezett. (Függelék I.)

Kristóffy János lelkipásztori buzgalmát dicséri, hogy más felekezetiekből többen áttértek a katolikus hitre. Erdemei elismeréséül a király 1894. augusztus 28-án címzetes kanonokká nevezte ki. 1886. augusztus 24-én a plébános és a község között új szerződés jött létre. A község eddig fizetett a plébánosnak két véka búzát, egy véka árpát, ötven krajcár párbér illetéket, 15 öl fát, 16 kocsi szénát, 111 forint 60 krajcárt; a továbbiakban évi kétezer forintban állapodtak meg. 1902. május 10-én a templomba beleütött a villám.

A huszadik század első két évtizedében a püspök kiváló teológiai tanárokat nevezett ki plébánosnak. A szegedi születésű Szűcs János (1855-1908) szentszéki tanácsos a megye parlamentjében az állandó választmány és a közigazgatási bizottság tagja volt. 1908. január 19-én a szószéken agyszélhűdés végzett vele. Dr. Kovács Sándor biblicumot, dogamatikát, filozófiát; majd morálist és pasztorálist tanított Temesvárott. Az egyházmegye lelkipásztori folyóiratát, a Havi Közlönyt apátfalvi plébánosként is szerkesztette. A dogmatika tanára, Benó József 1916-ban került Apátfalvára. Kardos Lajos (Kardos Noé bíró fia) 1916 pünkösd ünnepén tartotta első miséjét.

1917. február 16-án, pénteken szereltek le a toronyból három harangot, hogy a haza védelmére fölhasználhassák. A nagyharang 614, a harmadik 136, a negyedik 68 kiló súlyú volt. Leszerelték a temetőkápolna 58 és a belső tanyai iskola 17 kilós harangját is. A megmaradt második, 286 kilósat 1917. december 4-én vitték el. Ezzel Apátfalván elnémultak a harangok.

Maricz Győző helyettes plébános érdeme, hogy új harangokat öntetett. 1922. október 8-án érkezett meg a 730 kilós fisz nagyharang; már este, az úrangyalára meg is szólalt. Fölirata: „A nép harangja. Isten dicsőségére, Szent Mihály főangyal tiszteletére, Apátfalva lakosságának kegyes adakozásából készíttetett az Úr 1922. évében Slezák László harangöntödéjében Budapesten." 1923 áprilisában a többi harang is megérkezett. A 336,5 kilós második, aisz harang fölirata: „A nép harangja. Isten dicsőségére, a Boldogságos Szűz tiszteletére az 1914-18. évi világháború hősi halottainak és az 1919. június 23-24. oláh kegyetlenkedés és áldozataik emlékére Apátfalva lakosságának kegyes adakozásából készíttetett 1922. évben Slezák László harangöntödéjében Budapesten." A 213,4 kilós harmadik, cisz harang szövege: „A nép harangja. A Szentháromság egy Isten ereje védje meg Apátfalva község lakosságát tűztől, víztől, égi háborútól és minden veszedelemtől Apátfalva lakosságának kegyes adakozásából készíttetett 1922. évben Slezák László harangötödéjében Budapesten." A negyedik, 87,5 kilós harangot a szenvedő lelkek üdvösségére öntették. A temetőkápolna 48,7 kilós harangját Szigeti Márton és Fejes Rozália készíttette 1922-ben.

Kelemen András plébános 1923. április 25-én érkezett meg a faluba. A hívek nagyon megszerették. A fél évszázada húzódó templomépítést sikeresen végrehajtotta. 1924-ben renováltatta a Nepomuki Szent Jánosszobor baldachinházát, új tetővel látta el. Ugyanebben az évben, szeptember l-jén önálló plébánia lett Királyhegyes. 1927-től minden második vasárnap szentmisét tartott a belső, 1947-től háromhetenként a külső tanyai iskolában. 1939-ben fölépíttette a magyarcsanádi katolikus templomot.
Az orosz megszállás alatt 1944. szeptember 25-től október 15-ig a templomot nem használhatták, mert a toronyban megfigyelőhelyet alakítottak ki. Három hétig Lukács Béla nyugalmazott főjegyző lakásán rendeztek be kápolnát. Ekkor a plébános és a káplán a főjegyző vendégszeretetét élvezte.

1945. május 22-én, pünkösd másnapján az iskola udvarán katolikus nagygyűlést tartottak, amelyen dr. Hamvas Endre püspök is részt vett. Az ünnepen háromezer—háromezer-ötszázan voltak jelen. A hívek megnyilvánuló erejét a kommunista rendőrparancsnok így jellemezte: „Csak egy biztató szó kellene, és mi már nem lennénk."

1946 tavaszán a tisztviselők és a tanítók B listázása utáni szimpátiatüntetést követően a Nemzeti Bizottság elnöke és titkára Kelemen plébánost is fölkereste, és három követeléssel álltak elő: ne tartson a templomban demokráciaellenes beszédeket, mondjon le a világi egyesületek vezetéséről, mondjon le a párbér és a deputátum váltságáról (125 mázsa búza maximális ára). A plébános válasza: „A templom szószékéről politikát nem hirdetek, hanem a krisztusi igazságot és erkölcsöt: szeresd Istent, szeresd felebarátodat, ne lopj, ne paráználkodj, ne gyűlölködj, ne hazudj. Ezt hirdetni kötelesség. A másik követelés tárgyában, mert egyedül a Hitelszövetkezetnek vagyok az elnöke, az pedig nem működik. A harmadik követelésre egy szóval válaszolhatok: nem. Ezt a járandóságot 23 éve kapom a községtől."
Az egyházközség 1946. december 29-én a miniszterelnöknek írt levélben tiltakozott a katolikus egyesületek föloszlatása miatt, a tankönyv-monopólium ellen, az iskolába beengedett propaganda ellen. 1947. március 30-án a plébános létrehozta a szülők szövetségét, tiltakoztak a kötelező hitoktatás megszüntetése miatt. (Függelék I.)

Miután Kelemen András plébános látása megromlott, 1948-tól helyettes plébánosról kellett gondoskodni, de az egyházközség élén in jure az idős pap állt haláláig, 1958. januárig mint az egyházközség elnöke. A királyhegyesi születésű Németh Imre 1945-től segédlelkészként működött, majd 1948-tól 1953. február 12-ig helyettes plébánosként. Őt Kiss István püspöki tanácsos követte, aki a katolikus iskolák államosítása elleni kijelentéseiért 1949-1952 között börtönbüntetését töltötte.

1953-ban helyezték Apátfalvára dr. Pongrácz Lórántot, aki a teológiai tanulmányait Németországban és Svájcban végezte. (Függelék I., VI.) A katolikus iskolák államosítása elleni kijelentéseiért a szegedi népbíróság elítélte, három és fél évet töltött a szegedi Csillagbörtönben, a váci fegyházban és a budapesti gyűjtőfogházban.

Kelemen András plébános Dr. Pongrácz Lóránt plébános

Az 1956-os forradalom alatt óva intette híveit a bosszúállástól. Ilyen szellemű volt 1956. október 29-én, Krisztus király vasárnapján fölolvasott hirdetése: „Köztudomású, hogy hazánk nehéz napokat él át. Kérjük kedves híveinket, hogy e napokban különösen tartsák szem előtt, hogy keresztények vagyunk, és Krisztus király főparancsa a szeretet. Szenvedély és bosszúállás nem vezet jóra. Őrizzük meg higgadtságunkat és fegyelmezettségünket, mert a meggondolatlanság kiszámíthatatlan következményekkel járhat. Imádkozzunk nagyon a Magyarok Nagyasszonyához, hogy könyörögjön népéért és kérje hazánk számára azt a kegyelmet, melyet e napokban ő lát legszükségesebbnek, hogy mielőbb helyreálljon a rend nyugalma az országban és Krisztus békéje a lelkekben." Az egyházközséget a Forradalmi Nemzeti Bizottságban a káplán, Matula Mihály képviselte.

1957-ben ünnepelték a templom építésének kétszázadik évfordulóját. Ebből az alkalomból Bárdos Lajos a templom védőszentje tiszteletére írt Sancta Michael Archangele című szerzeményét adta elő az énekkar. A bevezető fantáziaszerű pár hang - Szent Mihály motívuma - mindjárt az elején a maga egyszerűségében és tömören érzékelteti a Főangyal meg nem alkuvó, csak Isten fölségét néző harcos egyéniségét.

Bárdos Lajos: Sancta Michael

A motívum hangsúlyos megismétlése után szinte szétnyílik a felhők kárpitja, a zene az égi magasságokba szélesedik. A hatásos befejező taktus az utolsó ítélet meglepetését fejezi ki: döbbenetes fölkiáltás ez, majd kicsendül a végső megnyugvás. (A pápa Bárdos Lajost 1979-ben, nyolcvanéves születésnapján vallásos tárgyú művészetéért a Szent Gergely Rend Parancsnoki Keresztjével tüntette ki.)

Dr. Katona István plébános - aki 1970-ben került a községbe - lelkipásztori föladatának a hitélet fejlesztését, a hívek keresztény öntudatának nevelését, a meggyőződésből fakadó vallásosság erősítését tekintette. Az iskolai hitoktatás mellett bevezette a templomi hittanórákat, a jegyesek, valamint a keresztelés előtti oktatást, föltámasztotta a Rózsafüzér Társaságot, bevezette a diákmiséket, a hittanosoknak szülői értekezletet, a fölnőttek hitoktatását, háromnégy napos lelkigyakorlatot tartott, a templomban vetítéseket rendezett, misztériumjátékot mutatott be, különféle zarándok utakat szervezett. Ezt a pártállam vezetői nem nézték jó szemmel, és kíméletlen ideológiai harcot indítottak. 1971 nyarán - Tölgyes Istvánnak, a járási pártbizottság osztályvezetőjének személyében - keményvonalas tanácselnököt nevezték ki a falu élére, aki már a plébános tisztelgő látogatásakor leszögezte, nem tűr semmiféle törvénysértést. Névtelen levelekkel árasztották el a plébániát, egy ilyen áskálódó levelet Rómába is elküldtek. A kiváló lelkipásztori adottságokkal rendelkező Laczkó Ferenc segédlelkész is a támadás pergő-tüzébe került. A politikai hatalom nem tudta elviselni, hogy a gyerekek rajongása, a fölnőttek szeretete vette körül, 1972-ben végül elhelyeztették Apátfalváról. Az iskolai szülői értekezleten kihirdették, hogy hittanos gyerekek nem részesülhetnek jutalomban és kitüntetésben; szüleiket megfosztották a szülői munkaközösségben viselt tisztségüktől. Az áfész alkalmazottaknak nyilatkozatot kellett aláírniuk, hogy gyereküket töröltetik a hittanosok névsorából. 1973. június 18-án, a hittanbeírások napján agitátorok állították meg a szülőket, ha az egyik gyűrűből kiszabadultak, újabb agitátorok állták útjukat. A hittanosok elleni kampány hatására az előző évhez viszonyítva hatvan tanulóval kevesebben iratkoztak be hittanra, létszámuk százhat főre apadt. Dr. Katona István plébános azt írta Udvardy József püspöknek: „úgy szemmel tartanak, mintha bűnöző volnék". (Függelék I.)

Dr. Katona István
 
Mindszenty Józsefet ábrázoló színes üvegablak

1987-ben rövidebb ideig a magyarcsanádi születésű Bajnai István lett a plébános, akinek szülei apátfalviak voltak; mégsem tudott új állomáshelyén tartósan megmaradni. 1988-tól Kovács Tibor áll az egyházközség élén. 1993-tól ellátja Magyarcsanádot, 1994-től Királyhegyest is. A toronyórát korszerű elektromos vezérlésűre cseréltette. 1990-91l-ben a templom oldalhajóira modern üvegablakokat csináltatott, a tabernákulumra tűzzománc kivitelű ajtót; villanyorgonát vásárolt, korszerűsítette a fűtést. A Langó-kápolnát egyházi kezelésbe vette, ahol a tanyai hitélet fölelevenítésére 1999-től terményáldással egybekötött búcsút tartott.

Az apátfalvi zsidók saját hitközséget alkottak, imaházuk, temetőjük volt. A XIX. század végén a hitközségi elnök Kohn Mór volt, a hitélet irányítását a kántor és a metsző (sakter) látta el.

 

   
Előző fejezet Következő fejezet