Előző fejezet Következő fejezet

Röpülj, páva!

 

A civil társadalom szerveződésének kezdeteit már a polgári kor előtt fellelhetjük. Írásos emlékünk van a XVII. század végéről egy „A jó halál, avagy Krisztus öt szent sebe” tiszteletére alakult vallásos egyesületről is. Emlékét a Historia Domus őrizte meg, feljegyezve még, hogy Lévay István esperesplébános alapította.

Még a XIX. században alakult meg a Takács Ipartársulat a korábbi takácscéh utódjaként. Az 1875-ös alapszabálya szerint a társulat célja a közös érdekek érvényesítése és a tagok segélyezése volt. 34 tagot számlált. A másik korai szerveződés még a tűzoltóké volt a múlt század végén. Mindkettőről esett szó már korábban. Az utóbbi egyesületet Soós József községi bíró szervezte meg közösen Ásvány, Hédervár, Ráró községekben 24 taggal. Alapszabályát 1889. április 15-én fogadták el.

Az Ásvány–Hédervár–Ráró Önkéntes TűzoltóTestület székhelye Hédervár, főparancsnoka, illetve első elnöke Rákóczy János földbirtokos volt. A visszaemlékezések szerint az első nagyobb tűz 1916-ban – talán a sors fintoraként – éppen Rákóczy János majorságát emésztette el. Egyébként ez idő tájban alakultak meg általában máshol is a hasonló testületek, eleget téve a központi rendelkezéseknek.

1920 októberében – ahogy erről már megemlékeztünk – kötelezték a község férfilakosságát arra, hogy 16 éves kortól 45 évesig belépjenek az „önkéntes” tűzoltóegyletbe. 1924-ben új tűzoltószertárt avattak a községi kocsma előtti téren. Az egylet élén a vezetők váltogatták egymást, a leghosszabb ideig talán Ásványi István tartott ki ezen a poszton: 47 éves tagságából harminc esztendőn át, 1939 és 1969 között.

A helyi tűzoltóság történetének legemlékezetesebb eseménye a frissen felújított plébániatemplom kigyulladása és oltása volt 1962. július 22-én. Az 1960-ban kapott motoros fecskendő gyorsan elhasználta a környező porták kútjainak vizét, így kézi szivattyúval folytatták tovább az oltást. Mivel a villámcsapás miatt a telefon-összeköttetés is megszakadt, későn érkezett a segítség, a tüzet végül csak késő este, a győri és a mosonmagyaróvári tűzoltók oltották el.

1973-ban Dobos József parancsnoksága alatt új tűzoltószertár épült. Klauda Ferenc karmester vezetésével 1978-ban tűzoltó-fúvószenekart alapítottak. Néhány év múlva már nemcsak a helyi ünnepségeken a megyebeli városokban, Győrben, Sopronban, Mosonmagyaróváron, hanem Erdélyben, Csallóközben is sikerrel szerepeltek.

A Hédervári Gazdakör alapszabálya 1912-ből ismeretes. Céljai között elsőként említik a „haza földje” és a földművelés iránti szeretet fejlesztését, a kisgazdák helyzetének javítását. A kör figyelemmel kísérte a község gazdasági életét, megpróbálta megfogalmazni a helyi érdekeket. Terjeszteni igyekezett a mezőgazdasági ismereteket, törekedett a háziipar meghonosítására. Támogatta a szükségleti cikkek közös beszerzését, a közös értékesítést, hogy a lehető legkedvezőbb feltételeket alakíthassák ki. A kor mentalitását ismerve nem meglepő, hogy szerepet vállaltak szellemi és erkölcsi téren is. Amint azt már korábban bemutattuk, tájékoztató, ismeretterjesztő előadásokat szervezett a kör, és ezáltal a század végén meginduló népfőiskolai kezdeményezés elődjét tisztelhetjük benne.

1920 augusztusában Hédervár belépett A Falu Országos Szövetsége társulásba. A kapcsolattól azt várták, hogy kedvezően hat a kulturális életre.

A húszas években – a Tanácsköztársaság után – az állam minden tekintetben figyelemmel kísérte, ellenőrizte a falusi társadalmi és politikai életet. 1923. március 16-án Gombich István körjegyző többek között azt írta a 6/1923. bizalmas jelentésében, hogy a hozzá tartozó Ásvány és Ráró községekben nincsenek társadalmi szervezetek, egyedül Hédervárott egy kisgazda olvasókör, és a MOVE-nak (Magyar Országos Véderő Egylet) működik egy alosztálya. Vezetőségük „keresztény, és nemzeti szempontból teljesen megbízható… a jelenben alig működik”. „A Vöröskereszt egyletnek is volt szervezete… de csak a papíroson van meg. Községeimben szociáldemokrata szervezet nincs… járásomban a Magyarországi Földmunkások Országos Szövetségének sincs helyi szervezete… a Győrött megjelent lapok községeimbe csak szerény mértékben járnak, mégpedig a Győri Hírlap és a Dunántúli Hírlap. A Népszava… járt Kiss Sándor bokrospusztai lakosnak, azonban a hédervári postamester értesítése szerint már ezt az egy lapot sem küldik.” Végül így fejeződik be a jelentés: „Amidőn helyi közéletre vonatkozó leírást legjobb tudomásommal bemutattam, nem hallgathatom el, hogy a falu sivár kulturális életére, az illetékes tényezők figyelmét fel ne hívjam.”

A Leventeegylet alakuló gyűlését 1925. október 11-én tartották. Jegyzőkönyve megörökíti a négy alapító, a tizennégy pártoló és huszonnyolc működésre kötelezett tag nevét. Elnöke Polieh Simon lett, jegyzője pedig Tamássy Tibor. 1929-ben elnöke Varga József gazdálkodó, aki emellett a közgyámi tisztséget is betöltötte, a fiatalok oktatója továbbra is Tamássy.

A Leventéhez hasonló elvekkel és célokkal alakult meg központi akaratból a Hédervári Polgári Lövészegyesület. Az alakuló gyűlésen, 1930. június 17-én, tizenhat tag vett részt. Elnöknek Binder Mihály bírót választották meg. A főtitkári címmel Hegedűs Gyulát, a pénztárosi teendőkkel Hegedűs Ferencet bízták meg. Alapszabálya szerint jelmondatuk „A Hazáért” volt. „Az egyesület a fő célként kitűzött céllövősporton kívül súlyt helyez a tagok vallásos és hazafias érzésének erősbítésére, erkölcsi felfogásának nemesítésére, jellemének szilárdítására, a lövész bajtársi szellem kifejlesztésére, a tagoknak egymás közti kölcsönös támogatására, ismereteinek erősítésére és a többi sportágak űzésére.”

Némi színt és pezsgést hozott a falu kulturális életébe is az az országos cserkésztábor, amelyet az ifjabb Khuen-Héderváry Károly, Magyarország főcserkésze rendezett a hédervári birtokon 1928 nyarán. Közel másfélszáz cserkész tiszt táborozott a gróf erdejében. Velük egy időben érkezett meg csónakokon és verte fel sátrait a Győri Katolikus Legényegylet öregcserkészcsapata is. A táborozók maguk ismerkedtek a környék néprajzi és természeti értékeivel.

Külön említést érdemel a két világháború közötti időszak önszerveződései közül az a helyi színjátszó csoport, amelynek létét egy korabeli fotó is megörökítette. A kis színtársulat a visszaemlékezések szerint 1933–38 között működött, az iskola segítségével. Ugyancsak ebben az időszakban szervezte meg a plébánia a KALÁSZ- és KALOT-egyleteket, a kisiskolásoknak a Szívgárdát.

A világháború után a szervezeteket népellenességgel bélyegezték meg, először a levente-, a lövész-, majd a Kalász-, a KALOT-egyleteket szüntették meg, később pedig valamennyit felszámolták, kivéve a tűzoltóságot.

Az alispán hivatalos kimutatása szerint 1948-ban mindössze két egyesület működött a faluban: az Egységes Parasztifjúság Országos Szövetségének, az EPOSZ-nak és a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének, az MNDSZ-nek a hédervári csoportja. A későbbiekben alakultak meg a pártok szerinti ifjúsági szervezetek, mint a MADISZ, SZIM, DISZ. Tevékenységét elismerve, mégiscsak a KISZ-t kell a legjelentősebb egyesületnek tartanunk, többek között hosszú fennállása miatt. 1957 februárjában alakult meg Márnai Miklós párttitkár kezdeményezésére. 1948-tól a helyi úttörőmozgalom is példás munkát végzett – szintén Márnai Miklós irányításával.

A sportegyesület 1946-ban alakult meg Adrigán József, Csépli Ferenc, Németh Mihály, Németh Miklós vezetésével. Atlétikai, labdarúgó-, majd sakkszakosztálya is működött. A focisták a téesz nagy értékű és nemes becsű, alkalmanként kölcsön adott teherautójával jártak a mérkőzésekre. 1948-ban felszámolták a futballpályát. A több hónapos eljárásban az EPOSZ és a MINSZ is támogatta egy másik pálya kialakításának ügyét. Az új létesítménynek a kastélyparkban találtak helyet, és itt működik a mai napig. A falu labdarúgócsapata több sikert is megért, jelenleg a bajnokság megyei II. osztályában küzd. Gondolnak irányítói a jövőre is, utánpótláscsapatot gondoznak és serdülőcsoportot nevelnek. A 2001-es tisztújítás után Csanádi László lett a sportkör elnöke, a szakmai munkát Sághy Gyula, majd Dobos János edző irányítja.

Az 1970-es években a televízió Röpülj, páva! című népdalvetélkedőjének hatására sorra alakultak az országban a pávakörök. Hédervár is gyorsan bekapcsolódott a mozgalomba, dr. Timaffy Lászlónak, a neves néprajzkutató tanárnak és feleségének a vezetésével. A Timaffy házaspár évek hosszú során át irányította a népdalgyűjtő és daloló közösséget. Hetenként jöttek össze, az asszonyok és férfiak az igazi népművészettel ismerkedtek meg itt, és a dalok segítségével őrizték meg, adták tovább Hédervár és a Szigetköz értékes népi hagyományait. Az összetartozás és örökségük őrzésének élményén túl nagy sikereket mondhattak magukénak a helyi és vidéki fellépéseiken. Műsoraikat a Magyar Rádió és a Televízió több ízben közvetítette. Dr. Timaffy Lászlót többek között pávaköri munkájának elismeréséért választották Hédervár díszpolgárává.

A rendszerváltás utáni demokratikus légkörben is több civil szerveződés alakult a faluban. A Hédervár Baráti Kör nevű társaság 1989-től fejti ki községvédő, szépítő, hagyományőrző tevékenységét.

Több mint egy évtizedes munkájáról egy 1999-ben megjelent kiadvány ad számot. Az egyesület első elnöke dr. Mayer Béla volt, majd rövidesen Hujber Gézánét választották meg erre a posztra, aki egyébként már a kör megszervezéséből is oroszlánrészt vállalt. A kiadvány oldalakon keresztül sorolja azt a fáradhatatlan építő, szervező, gyűjtő, pályázó és alapítványtevő kulturális-ismeretterjesztő munkát, amellyel sikerült az egész falut és az elszármazottakat is megmozgatni, közös munkára, hagyományőrzésre serkenteni. Természetesen a községi önkormányzat vezetésével.

Ezek közül feltétlenül ki kell emelni az 1990-ben létrehozott Hédervár Templomaiért Alapítványt: munkája eredményeként megszépült a Boldogasszony-kápolna, megújult a plébániatemplom, megnyílt a Vizeim-gyöpön a játszótér. Helytörténeti kiállítást, vetélkedőket rendezett a diákságnak, faluvédő táborokat szervezett. Szervezésében emléktáblát, kopjafát állítottak, és tisztes temetéssel hazai földben hantolták el a falu utolsó uraságát, Khuen-Héderváry Károlyt. Az alapítványi munkát 1997-ben országos kitüntetéssel ismerték el: Podmaniczky-díjjal.

A Hédervári Polgárőr-egyesület 1998. április 7-én alakult 23 taggal, elnöke Fazekas Balázs. Célja, hogy tevékenysége hatására csökkenjen a bűncselekmények száma, javuljon a polgárok biztonságérzete. Ennek megvalósítására járőrszolgálatokat szervez, együttműködik a rendőrség helyi körzeti megbízotti csoportjával, továbbá a községi rendezvényeken gondoskodik a rendfenntartásról.

A Vöröskereszt hédervári szervezete több véradást is szervezett, amelyben sok lelkes donor vett részt. Legutóbbi tisztújító közgyűlését 1999. december 13-án tartotta meg, Dániel Gézáné az egyesület titkára.

1998 januárjában indult útjára a Hédervári népfőiskolai esték című sorozat, azzal a céllal, hogy közhasznú ismereteket adjon a gazdálkodás, a környezetvédelem, az életmódváltás témakörében, és ápolja a hagyományokat. A kezdetben nyolc alkalomra tervezett tizennégy előadás hangulata és a nagy érdeklődés arra ösztönözte a szervezőket, hogy folytassák a sorozatot. Az előadások helyszíne a községháza díszterme, illetve a könyvtár klubhelyisége.

Göndöcs László polgármester és a község önkormányzata szintén több öntevékeny szépítő akciónak a gazdája a kilencvenes évektől. Társadalmi munkára szervezték meg a lakosságot például a Virágos Magyarországért mozgalom céljára, új emlékhelyek felállítására, a köztéri szobrok gondozására.

A XIX. század végén alakult tűzoltóegylet kilencvenedik évfordulóját ünnepli 1979-ben
 
Ifjabb gróf Khuen-Héderváry Károly, Magyarország főcserkésze az 1930-as években
 
Herczeg Ferenc Gyurkovics lányok című darabjának szereplői 1934-ben
 
A Hédervári Páva Kör, 1975
 
75. születésnapján köszönti Timaffy Lászlót, Hédervár díszpolgárát Göndöcs László polgármester (Nagy István felvétele, 1991)
 
A Hédervári Baráti Kör
 
A plébániatemplom helyreállítását társadalmi munkával segítette Hédervár népe (1997)

 

 

   
Előző fejezet Következő fejezet