Előző fejezet Következő fejezet

OKTATÁS, KULTÚRA, EGÉSZSÉGÜGY, SPORT, HITÉLET

 

Óvoda

Mintegy száz kisgyermekkel indulnak szülei abba a Szövetség és a Petőfi utca sarkán emelkedő épületbe, amely a délutáni órákig otthonul szolgál számukra. Lellén a negyedik generáció tagjainak van lehetőségük arra, hogy szakavatott óvodapedagógusok irányításával, kedves szavú dajkák gondozásával készüljenek fel az iskolai életre. Igaz, dédszüleik korában csak egy, erre a célra átalakított parasztház szegényes berendezett szobája várta a kisgyerekeket: 1926-ban vásárolta számukra a helyi legeltetési bizottság. Az épület jó három és fél évtizedig szolgálta a legkisebbek nevelésének ügyét. Az 1960-as években azonban már nem volt képes befogadni a sokasodó jelentkezőket

Az óvoda 1964-ben készült el, két csoport számára, majd évtized múltán egy teremmel és melegítőkonyhával, 1980-ban újabb két csoportszobával és kiszolgálóhelyiségekkel bővült. Az intézmény 1987-ben ismét egy csoporttal több gyermeket tudott fogadni, ugyanakkor korszerűsítették az egész épületet. Ebben az időben volt a legnépesebb az óvoda: mintegy 200 kisgyermek zsivaja töltötte be a nyolc termet.

A 2001/2002-es tanévben azonban csak hat csoportra való óvodás veszi birtokába a játékok sokaságát, 14 óvodapedagógus irányítása, felügyelete mellett.

A Kapoli Múzeum és Galéria

 

Lellei vidámkodás

 

A helyi nevelési program olyan hatásrendszer megismertetésére épül, amely támogatja a problémaérzékenységet, a próbálgatást, a kíváncsiskodást, a kutatgatást és vizsgálódást, az alkotó gondolkodást. Az intézmény nevelői hitvallása: óvó-védő biztonságban, elfogadással elősegíteni neveltjei szükségleteinek kielégítését, mindeközben felkészíteni őket az iskolai életszakaszra.

 

Iskola

A leilei gyerekek reggelenként „Európába mennek". Mondhatnánk, ez természetes, hiszen városuk e földrészen fekszik. Ők azonban nevelőik jóvoltából naponta továbbléphetnek településük, sőt az ország határain is. Mégpedig azáltal, hogy benyithatnak egy olyan helyiségbe, az ún. Európa-terembe, amely falai közé hozza az európai nemzetek, országok jellegzetességeit, sajátos hangulatát. Az itt és a folyosókon, más termekben is elhelyezett szemléltető- és technikai eszközök, információs anyagok, az internetes kapcsolat lehetősége azt kívánják elősegíteni, hogy a tanulókban erősödjék az unióhoz tartozás fontossága, más népek, tájak megismerésének igénye.

Az 1999-ben indított hároméves Socrates-program kapcsán ez a gondolat, az európaiság áll a helyi tanterv középpontjában. Életre keltése, gyakorlati megvalósítása módszerei között szerepel e tárgykörben konferenciák szervezése, tanulói interjúk, dolgozatok készítése, publikálása több nyelvű kiadványban, kiállítások rendezése stb. E sokoldalú tevékenységben természetesen fontos helyet kap saját városuk megismertetése, értékeinek bemutatása.

A lellei gyerekek a „hagyományos" oktatás során is kedvező körülmények között készülhetnek további tanulmányaikra: szaktantermi rendszer, számítógépes terem, tanműhely,  magyarból,  matematikából nyolcadikban, német nyelvből negyedik osztálytól alkalmazott csoportbontás segíti a hatékonyabb oktatást.

Még egy sajátossága az iskolának, amely a nevében is szerepel: négy szakon - fa- és rézfúvós, ütős és zongora - folyik évek óta zeneoktatás, amely nemcsak a tanulók művészi nevelésében jelent fontos eszközt, hanem hozzájárul a városi ünnepségek műsorainak színvonalas megrendezéséhez is. A hangszeroktatást 64-en veszik igénybe.

A 2001/2002-es tanévben 416 tanulója volt az iskolának. (A létszámcsúcsot 526 fővel 1985-ben érte el.) Az első „mestör-höz" úgy a XVIII. század közepén még alig néhányan jártak. Aztán a létszám növekedésével, majd a tankötelezettségi törvény bevezetésével megnőtt a szerepe az oktatásnak Lellén is: 1865-től már intézményesített oktatásról beszélhetünk, bár saját épületet csak három és fél évtized múltán kapott az iskola a Kossuth u. 70. sz. alatti parasztház megvásárlásával. (Addig bérleményben működött.) 1935-ben aztán modern, emeletes otthont vehettek birtokukba a nevelők és tanítványaik: öt tanteremben várta reggelenként a hat, majd 1941/42-es tanévtől összesen nyolc osztály tanulóit. Az államosítás után a Jankovich-féle kúriát is igénybe kellett venni oktatás céljára, hiszen ekkor már csaknem négy és fél száz tanulót írattak be. A központi épület 1994-ben új szárnynyal bővülve teremtett kényelmesebb körülményeket. Tágas tornacsarnoka különböző versenyek lebonyolítására is alkalmas. De itt rendezik meg jelentősebb ünnepségeiket, mutatják be műsoraikat az óvodások és az iskolások. A nyári idényben pedig az ország más tájairól érkező sportolókat is fogad az intézmény: az erőemelők rendszeresen itt tartják meg bajnokságuk selejtező versenyeit. 2002 májusában a sportcsarnok adott helyet a Nemzetközi Fekvenyomó Kupa, ül. júniusban a Junior Erőemelő Európa-bajnokság lebonyolításához. Egy ideig - 1955 és 1968 között - külterületen, Kishegyen is működött alsó tagozatú iskolai csoport.

Az általános és zeneiskola

A lellei végzősök mintegy 90 százaléka a megyében tanul tovább, többségük érettségit adó szakközépiskolában és gimnáziumban. A hagyományos szakképzést választók körében a vendéglátás és a kereskedelem a legvonzóbb.

A szentháromság templom festett

 

Egészségügy, szociálpolitika

A lelleiek egészségére négy háziorvos vigyáz: hárman a felnőtt panaszosokat látják el, egy társuk a gyermekeket várja. Rendelőjük minden szükséges korszerű eszközzel fel van szerelve. Rajtuk kívül fogszakorvos is működik a településen. Az önkormányzat Balatonboglárral közös orvosi ügyeleti szolgálatot tart fenn a bogiári rendelőintézetben. A szakrendeléseket a lelleiek részben Fonyódon, Bogláron vagy Siófokon vehetik igénybe.

A városban két gyógyszertár áll a lakosság, illetve az üdülők szolgálatában.

Az intézményes törődést igénylőkkel foglalkozik a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat, valamint az Idősek Klubja.

 

Hitélet

A város lakosságának mintegy 90 százaléka a római katolikus vallást követi. (Ez az arány jó száz esztendeje alig változott.) Hitéletük irányítója a Dél-balatoni Esperességhez tartozó plébánia. Templomát a Szentháromság tiszteletére szentelték fel.

A belterület másik temploma a Bereznay-kápolna a villasori Honvéd utcában. Jézus Szívét tisztelik védőszentül. A plébániához tartozik a kishegyi Szent Donátról elnevezett kápolna, amelyben azonban csak évente tartanak istentiszteletet. (Az épületekről lásd a Műemlékek, látnivalók c. fejezetet.)

A Szentháromság tiszteletére emelt templom (belső)

A lakosság mintegy 7-8 százaléka protestáns vallású. Számukra református imaház szolgál a hitélet gyakorlásához. A fennmaradó 2-3 százaléknyi lellei lakos több kisebb egyház között oszlik meg.

A városban az országos átlagnál magasabb arányú a vallásukat rendszeresen gyakorlók aránya - köszönhetően az egymást követő, kiváló lelkipásztori tevékenységet folytató plébánosoknak. Balatonlellén volt lelkipásztor dr. Lékai László. Innen indulva jutott esztergomi bíborosi székhez. Munkáját Balatonlelle képviselő-testülete díszpolgári címmel ismerte el. Az üdülési szezonban tekintélyes számban vesznek részt a szertartásokon az itt nyaralók, illetve a külföldi vendégek is.

 

Sport

A legrégebbi múltja a vitorlázásnak van Lellén. A válogatott keret például itt készült fel az 1948-as olimpiára. A B.Y. C. - Balatoni Yacht Club - nemcsak szíves vendéglátónak bizonyult, hanem a rövidesen bekövetkezett megszüntetéséig számos versenynek volt rendezője lelkes és szép számú tagságának közreműködésével. Természetesen ma is a kiemelt sportágak közé tartozik a vitorlázás, de nem elsősorban a helyi fiatalok szórakozását szolgálja az egyesületük.
A lelleiek kedvenc sportága vitathatatlanul a labdarúgás. Művelése is, nézése is. Ez a Balatonlelle Sport Egyesület legnépszerűbb szakosztálya. 2002 tavaszán az NB II. délnyugati csoportjának élvonalában elhelyezkedő csapat mérkőzései rendszeresen több száz nézőt vonzanak, de tekintélyes számú szurkolói csapat kíséri el kedvenceit vidéki mérkőzéseire is. Az együttes sikere kedvezően hat az iskolai labdarúgás fejlődésére, miként annak korábban is viszonylag magas színvonala szerepet játszott a „felnőttek" elismerésre méltó szereplésében. Az egyesület vitorlázó- és sárkányrepülő-szakosztályt is működtet.

A sportpálya

Népszerű sportág a tenisz is - innen került ki Kuti Kis Rita, Mandula Petra, a magyar válogatott két tagja -, továbbá a horgászat, a sakk, a kispályás labdarúgás, de művelői vannak az erőemelésnek meg a karaténak, és nem utolsósorban a motocrossnak.

Az előrelépés feltétele mind a verseny-, mind a szabadidős sportban a kedvezőbb tárgyi körülmények megteremtése. Jó szolgálatot tesz a városi sportcsarnok, mely nemzetközi versenyek színhelye is, valamint otthont ad a városi tömegsport rendezvényeinek. Az önkormányzat tulajdonában lévő teniszpályákat vállalkozók üzemeltetik, így biztosítva van folyamatos gondozásuk, karbantartásuk.

A sportlétesítmények többségét az önkormányzat tartja fenn, erejéhez mérten támogatva a szakosztályok működését is. Örvendetes tapasztalat, hogy elsősorban a versenysportban megjelent a vállalkozói tőke.

 

Közművelődés, szórakozás

A művészeti élet, az ismeretnyújtás, az igényes szórakozás változatos lehetőségei, formái egyként szolgálják a helyi lakosság és az üdülőtulajdonosok, illetve a bel- és külföldi vendégek szabadidejének élményt adó eltöltését. Természetesen nem azonos arányban. Bizonyos látványos rendezvények elsősorban a vendégek részvételére számítanak, bár ezekből sem maradnak ki a lelleiek. A holtszezon hosszú időszakában pedig a helyi lakosok éltetik az együtteseket, nézik műsoraikat és válogatnak az intézmények kínálatában, valamint vendégművészek produkcióiban.

A kulturális élet „fellegvára" az egykori Szalay-kúriában több mint fél évszázada otthonra lelt művelődési ház, parkjában szabadtéri színpaddal. Itt kapnak helyet a különböző művészeti csoportok - a néptáncosok, a színjátszók, a jazzbalett, az énekkar, illetve a tanfolyamok és klubok foglalkozásai. A gyerekeket pedig rendszeresen szervezett játszóház várja. De valamilyen módon részt vesz az intézmény a falain kívül zajló rendezvények szervezésében is. Mindkét épületben egész éven át időszaki kiállítások várják a látogatókat. 2000 óta pedig különleges élményt nyújt az állandó Közép-Afrika Kiállítás, mely gróf Somssich Pongrácz gyűjteménye révén varázsolja a látogatók elé egy távoli világ jellegzetes hangulatát.

Másfajta kikapcsolódást nyújt gazdag kínálatával az ugyancsak e házban berendezett könyvtár. 26 ezer kötet és 75 folyóirat közül válogathatnak itt nemcsak a helyi lakosok - 1050 beiratkozott olvasója volt 2002 tavaszán - de betérhetnek a bibliotékába német nyaralók is: anyanyelvükön olvashatnak szépirodalmat és folyóiratot. A hagyományos szolgáltatás mellett az érdeklődők számítógépet, internetet is használhatnak, és különböző hangzó anyagok lejátszására is van lehetőség.

A művelődés másik, nem kevésbé fontos otthona a Kapoli Múzeum és Galeria. A híres fafaragó páros, a két Kapoli Antal - a Kossuth-díjas apa és a fia, mindketten a kiváló művész cím birtokosai - munkái láthatóak az épületben. De itt kapott helyet Ligeti Miklósnak, Rhodin tanítványának - egyebek között a Déryné- és az Anonymus-szobrok alkotása fémjelzi a nevét - több munkája is. Az épület galériájában rendszeres vendégekként jelennek meg alkotásaikkal hazai és külföldi képzőművészek.

A filmművészet kedvelői nyáron szabadtéri moziban szórakozhatnak a mozgóképes alkotásokon.

Végül az önfeledt szórakozás lehetőségeként megemlítjük az egész nyáron át mobil eszközök sorával működő vidámparkot, a Holiday-parkot, a gyerekek kedvelt játszóhelyeit, és a Richter József vezette Magyar Nemzeti Cirkuszt, a McDonalds kínálatát, a parkerdők sétaútjait.

Az Afrika Múzeum

 

 

   
Előző fejezet Következő fejezet