A jelen

Az 1990-ben bekövetkezett rendszerváltás, az új idők kezdetét jelentette Bicskén is. Az azóta megválasztott képviselő-testületek hitet tettek a városért és az itt lakó emberekért. A város közműellátottsága az utóbbi években teljes körűvé vált. A település gazdasági szerkezete az évszázad második felében jelentősen átalakult, az ipar, valamint a szolgáltatás teljesítménye nőtt. Bicskén az elmúlt években szaporodnak a nagyobb létszámot foglalkoztató szervezetek és hivatalok, úgymint: VTVBER, MMG Gáztechnika Kft., Magyarmet (Finomöntöde), TYCO, Mezőgazdasági Rt., Spar Raktárbázis, közigazgatás, önkormányzat által fenntartott intézmények. A rendszerváltással egyidejűleg megnőtt a magánvállalkozók létszáma is. Jelenleg 600 feletti a magánvállalkozások száma - közöttük pékségek, vágóhíd, autószalon, sok szolgáltató és kereskedelmi vállalkozás - működik sikeresen. 250 hektárnyi, ipartelepítésre és lakásépítésre is alkalmas szabad terület van még a város külterületén, amely szabályozási terv alapján ipari tevékenység folytatására is alkalmas. Az egészségügyi alapellátást 8 háziorvos, a szakorvosi rendelést az önkormányzat tulajdonába került Egészségügyi Központ biztosítja. Az egészségügyi ellátásokat jól működő védőnői szolgálat, tisztiorvosi szolgálat, mentőszolgálat és két gyógyszertár egészíti ki. Bicskén Gondozási Központ, Családsegítő Központ, Ápoló-Gondozó Otthon és Nevelési Tanácsadó működik. A helyi rendőrség és az önkéntes tűzoltók nemcsak a városban, hanem a környező 16 településen, mintegy 37.000 lakost szolgálva látják el feladatukat. A hetipiac és az állatvásár hasonló kiterjedésű vonzáskörzetet lát el.

Bicskén működik az ország első menekülttábora.

A város oktatási és kulturális intézményrendszere korszerűnek tekinthető, szolgáltatásuk jó színvonalú. Bicskén 2 óvoda, 4 általános iskola (egy önkormányzati, egy megyei, egy egyházi és egy fővárosi fenntartású, ami gyermekotthon is), valamint gimnázium és postaforgalmi szakközépiskola működik, továbbá egy zeneiskola, amely mellett zenekari egyesület alakult. A város zenei életében kiemelkedő szerepet tölt be az országosan is elismert Fesztivál Fúvószenekar.

A 90-es években épült újjá a Művelődési Központ, a Városi Könyvtár korszerűsítése a közelmúltban történt meg. A településen több civil szervezet alakult, melyekből a legrégebbi a 125 éves Bicskei Önkéntes Tűzoltóság. A város legnagyobb sportegyesülete a BTC, ami 95 éves múltra tekint vissza.

A németországi Altshausen településsel több, mint 10 éves a testvérvárosi kapcsolat. Idén az olaszországi Melegnano és az erdélyi Tusnádfürdő városokkal bővültek kapcsolataink. Elsősorban kulturális és sportkapcsolatokra, gyermek csereüdültetésre, a tanulókörök cseréjére, tanári továbbképzésre és tűzoltó kapcsolatokra van lehetőség.

2004-ben megalakult a Vértes Többcélú Kistérségi Önkormányzati Társulás, mely a bicskei statisztikai kistérséghez tartozó 16 település együttműködésének színtere.

A város napjainkra egy dinamikusan fejlődő településsé vált, amely két panzióval, pizzériával, sörözővel várja az ide látogatókat. A lovas turizmus, a vadászat, horgászás iránt érdeklődők is kielégíthetik igényeiket. A város önkormányzata folyamatosan fejleszti a közterületeket és a köztéri információs rendszerét.

KATOLIKUS TEMPLOM (Szentháromság)

Hősök tere.

Épült a XVIII. század elején. A település közepén, az egymást derékszögben metsző két főútvonal találkozásánál, egyhajós, keletelt, homlokzati tornyos barokk templom, keskenyebb, egyenes záródású szentéllyel. Homlokzatán két üres szoborfülke, tornyán négyablakos újabb sisak. A torony alatti részen, a bejárat felett 1880 körül épült orgonakarzat. Kétszakaszos cseh boltozattal, fedett falpilléres hajó, egy boltszakasszal fedett szentély, mellette kétoldalt szimmetrikusan elhelyezkedő sekrestye, és az oratórium, fiókos barokk teknő, illetve kolostorboltozattal. A déli oldalon található a régen nyitott, később 1940 körül ajtóval és teljes fallal lezárt gyóntató folyosó.

Főoltárkép: Szentháromság a Megváltás allegóriájával, a XVIII. sz. második feléből, valószínűleg Maulbertsch neves osztrák festőművész alkotása. Mellékoltárok és mellékoltárképek: Szent József és Szent János.

A szószék barokk fafaragás, oldalán a Magvető és a négy evangélista, tetején Mózes az égő csipkebokorral. A Lourdes-i barlang és a fájdalmas oltár a karzat alatt, illetve a karzat előtt található, a templom északi oldalán.A keresztelőkút vörös márvány, a „keresz-telőkápolna" a bejárattól balra, északra található. Freskója: Jézus bemutatása a templomban. A három boltív freskói: Jézus megkeresztelése a Jordán folyóban, a Hegyi beszéd, illetve Szűz Mária, a világ királynője. Az utolsó freskó érdekessége, hogy a festőművész a bicskei templomot is ráfestette a képre. A templom belső festése 1962-63-ban történt, az elektromos hálózat és a hangtechnikai berendezések felújítása 2004-ben készült el.

SZENT ISTVÁN SZOBOR A római katolikus templom kertjében áll a Szent István szobor, amelyet 2001 augusztusában avattak fel a millennium tiszteletére. A szobrot Csikai Márta Munkácsy díjas szobrászművész készítette a Magyarok Világszövetsége helyi szervezetének kezdeményezésére. Bronzból készült, 2,2 m magas, egy nagy gránittömbön áll. A szobor a fiatal, lendületes Szent Istvánt ábrázolja. Fején korona, vállára palást van terítve. Az egyik kezében az országalmát, másikban a kardot tartja.

Állíttatta: Magyarok Világszövetsége Városi Szervezete és a Magyar Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal, Miniszterelnöki Hivatal, Fejér Megyei Önkormányzat.

NEPOMUKI SZENT JÁNOS SZOBOR

Restaurálás után, 1991-ben került vissza a katolikus templom mellé, szimmetrikusan elhelyezve a kereszttel, a Nepomuki Szt. János szobor. Kb. 200 éves, faragott homokkő.

GRIEGER SZOBOR

dr. Grieger Miklós 1931-1938-ig volt Bicskén apátplébános. 1938-ban bekövetkezett halála után bicskei hívei állították a szobrot a katolikus templom mellett. A talapzatára a következőt vésték fel: Soha nem múló hálája jeléül állíttatta Bicske közönsége 1938. 1945 után a mellszobor sajnos eltűnt. 1991-ben Domonkos Béla szobrászművész újraalkotta a szobrot, melyet ünnepélyes keretek között dr. Habsburg Ottó avatott fel.

Állíttatta: Bicske Város Önkormányzata és a Bicskei Rómái Katolikus Egyházközség.

TABÓDY SZOBOR

Tizenkilenc és fél évet szenvedett ártatlanul, de a recski koncentrációs tábor, a háború pokla sem tudta megtörni. Börtönévei alatt került közel Istenhez. Tizenhárom évig volt Bicske plébánosa Tabódy István kanonok, c. esperes, tb. főesperes, nyugalmazott bicskei plébános, máltai lovag, a Magyar Honvédség vezérőrnagya, Bicske város díszpolgára. Halálának ötödik évfordulóján megható körülmények között a bicskei katolikus templom kertjében szentelték fel Domonkos Béla érdi szobrászművész alkotását, a bronzból készült mellszobrot, melynek bal oldalán bronz lovas-dombormű látható.

Állíttatta: Bicske Város Önkormányzata és a Bicskei Rómái Katolikus Egyházközség.

EMLÉKEZÉS VIRÁGA

A történelem felszentelte azt a helyet, ahová az Emlékezés virága című 1956-os emlékmű került. A forradalom hírére a bicskeiek gyülekeztek itt 1956-ban. Az 50. évforduló tiszteletére, Gyulavári Pál bicskei kötődésű szobrászművész alkotását helyezték el a Szent István úti kereszteződésben, a volt Országzászló helyére. A carrarai márványból készült emlékmű egy letisztult virágformát, egy bimbót ábrázol, emlékeztetve a nyiladozó szabadságra. Talapzatára a szobrász Márai Sándor sokat idézett szavait véste: „Egy nép azt mondta: Elég volt."

Állíttatta: Gróf Batthyány Kázmér Műpártoló Közalapítvány és Bicske Város Önkormányzata.

KOSSUTH SZOBOR

Kossuth tér

Domonkos Béla érdi szobrászművész alkotása. Bronz mellszobor, vörös márvány talapzaton. Kossuth halála 100. évfordulójának tiszteletére, 1994-ben avatták fel a város szívében, a Kossuth téren.

Állíttatta: Bicske Város Önkormányzata

KOPJAFA 1848

Kossuth tér

1998-ban, az 1848/49-es forradalom 150. évfordulója tiszteletére készítette és ajánlotta fel a városnak Lőrinczi Domokos fafaragó a több mint 4 m magas kopjafát, „1848" felirattal.

VAJDA SZOBOR

Kossuth tér

A Vajda János Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola épülete előtt fenyőfákkal körülölelve áll az iskola névadójának, Vajda Jánosnak a mellszobra, amelyet Gyulavári Pál szobrászművész 1978-ban készített. Az életnagyságúnál egy kicsit nagyobb szobor anyaga bolgár mészkő, talapzatára fekete betűkkel van rávésve a költő neve.

GÖLLNER HÁZ

Egyemeletes, neobarokk stílusú, fagyálló téglával kirakott nagyon szép épület 1912-ből. Az emeleti részen erkély található növénydíszes tartóelemekkel. A földszinten íves ablakok vannak. Régen kaszinó, majd gyógyszertár és üzletek működtek benne. Jelenleg az épület felújítás alatt áll.

MŰVELŐDÉSI KÖZPONT

Kossuth tér 20.

1929-ben épült eklektikus stílusban. Kiss Ferenc Turul vendéglője volt, étterem, kocsma, táncterem funkciói voltak. A háborúban megsérült. Helyreállítása után 1948-ban államosították. 1952 óta itt működik a Petőfi Művelődési Központ. A névadó Petőfi Sándor domborműve a ház keleti oldalán található, alkotója Borsos Miklós. A torony tetején turulmadár van, bronzból, 50 cm széles kiterjesztett szárnnyal. Várady Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész készítette el az idők folyamán elveszett turul helyett, az új turulmadarat.

1988-91 között lakossági kezdeményezésre a Művelődési Központot felújították. Az épület rekonstrukcióját Horváth Zsoltné építész és Dr Szily Imre Balázs tervezte. Belső terei teljesen megújultak, az épület egy része kétszintessé vált.

Az oszlopos megoldású aulában nyilvános internet, kávézó, újságolvasó sarok várja az érdeklődőket. Színházterme 250 férőhelyes. Színpadán a gyermekelőadásoktól kezdve, a vígjátékokon át a komolyzenéig számos műfaj képviselteti magát. Nézőtere többfunkciós: esküvők, tanácskozások, táncos rendezvények és számos más közösségi program megtartására is alkalmas. Korszerű világítástechnikával felszerelt kiállítóterme a kortárs képző- és iparművészeti, valamint ismeretterjesztő kiállításoknak ad helyet. Az emeleti kistermekben felnőttoktatási tevékenység, valamint klubok, körök, civil szervezetek programjai zajlanak. A gondozott belső udvarban szökőkút áll.

TŐGL JÁNOS EMLÉKTÁBLA

Kossuth tér

Fekete márványtábla jelzi, hogy ebben a házban élt Tőgl János, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc honvédhadnagya. Emlékére a Gróf Batthyány Kázmér Műpártoló Közalapítvány emléktáblát állított 2006 márciusában. A gipszstukkókkal díszített házat a hadnagy és felesége 1885 körül építtette.

Mellette a moziként ismert épület az 1900-as évek elején épült. Központi vendéglőként funkcionált, később Bicske egyetlen mozgóképszínházaként szórakoztatta a lakosságot.

CSECSEMŐGONDOZÓ

Ady E. u.

A „Stefánia" Gyermekvédő Liga székháza 1930-ban épült, egyemeletes neobarokk stílusban. Érdekessége a toronyszerű lépcső-ház csigalépcsővel, az emeleti részhez tartozó terasszal. Stefánia, belga királyi hercegnő, Rudolf trónörökös felesége volt az Osztrák-Magyar Vöröskereszt Egylet Elnöke. A bicskei egyesület első elnöke dr. Knoll Andor. Az épület volt lakóház, orvosi rendelő, öregek napközi otthona. Jelenleg az eredeti célt szolgálja csecsemő- és gyermekgondozó tanácsadóként.

HŐSI EMLÉKMŰ

1934-ben készült Erdey Dezső szobrászművész alkotásaként. Az első világháború hősi halottainak emlékére emelték. Az alap terméskőből épült, ezen 3,5 m magas kőből faragott gúla áll. A gúla előtt 2,5 m magas, rohamsisakos, fejét oldalra fordító, kezében puskát tartó, bronz katona áll. Az emlékmű hátoldalán bronz babérkoszorúval övezve a magyar korona látható. Az emlékmű a II. világháború alatt erősen megrongálódott. 1991 októberében a város önkormányzata felújíttatta, részben közadakozásból, részben önkormányzati és intézményi támogatásokból. A katona alak renoválását és a hátsó bronzkorona újra elkészítését Domonkos Béla érdi szobrászművész végezte el.

Új gránittáblák kerültek az emlékműre, melyre az I. és II. világháborús hősök és áldozatok nevei kerültek fel Ipach László bicskei iparos segítségével. „Örökké élnek, kik a hazáért haltak meg! Katonák voltak és apák, tollat forgattak vagy kapát hősök voltak mind, aki ez emlékműre rátekint, emelje meg kalapját!"

KOPJAFA

A második világháború befejezésének 50. évfordulója emlékére kopjafa áll a Hősök szobra mellett. A művészien faragott kopjafát Lőrinczi Domokos készítette 1995-ben.

TEMPLOMROM

Hősök tere

Középkori templomrom. Épült román stílusban, a XIV-XV. században. A templom a késői középkor szokásos erődtemploma volt. Falai a bicskei homokkőbányából származó faragott kövekből épültek. Szentélye keletre nézett. A homlok előtti torony erős támpillérekkel volt megerősítve. A templom körül nagy kiterjedésű temető volt. A templom alapfalait a községi tanács 1964-ben időállóvá magasíttatta.

VOLT KÖZSÉGHÁZA

Hősök tere 4.

1910-ben épült egyemeletes barokk épület, homlokzati részén díszes vasráccsal ellátott erkély található. A közelmúltban újították fel. Előtte kandelábereket helyeztek el. Jelenleg a Prelúdium Művészeti Iskola (Zeneiskola) működik az épületben. A volt községháza előtt középkori templomrom, szemben a tér másik oldalán a Bíróság épülete található

ÓVODA

József Attila u. 2.

Egyemeletes épület. A bejárati rész félkörív megoldással épült 1930-ban, Gutmann Gyula tervei alapján. Eredetileg itt volt óvoda, ipartestület, leventeotthon, gazdakör, olvasókör, orvoslakás. Az államosítás után volt rendőrség, hivatal, ma egyik szárnya Takarékszövetkezet, másik része óvoda.

BICSKEI BÍRÓSÁG

A Hősök terének szép épülete az egyemeletes téglaépület, 12 félköríves ablakkal: a volt Járásbíróság. Homlokzatán 2000. augusztusában állították fel újra az eredeti címert, ami Vásárhelyi Pál keramikus alkotása.

KATOLIKUS ISKOLA

A Prohászka utcában lévő egyemeletes épület 1948-ig római katolikus elemi iskola volt egyházi tulajdonban, majd államosították.

A rendszerváltozást követően keresték a megoldást arra, hogy emberszolgáló, értékőrző és teremtő tevékenységével a katolikus egyház hogyan lehetne ismét aktív részese Bicske város közoktatásának. Ennek eredményeképpen nyitotta meg kapuit 1996-ban újra a Szent László Általános Iskola. Az újraindítás óta több ütemben alakult át az épület .

ÁLTALÁNOS ISKOLA

Prohászka u. 5.

Állami és közköltségen épült 1925-27-ben. Kétemeletes, arányos épület. Valamikor a falán „Magyar Királyi Állami Polgári Iskola" felirat volt olvasható. A II. világháború után általános iskolaként, majd 1952-től megosztva gimnáziumként is működött, 1967-ig. Jelenleg a Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola egyik épülete. Itt működik a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat is.

BISCHOF-NABILEK HÁZ

Prohászka u,

1906-1908 neobarokk díszítéses stílusban épült földszintes, négyablakos Bischof ház. 1910-ben ötablakosra bővítették. Bócz, majd Nabilek házként lett ismert. 1981-2002-ig zeneiskolaként üzemelt. Ma a Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola egyik ebédlője.

REFORMÁTUS TEMPLOM

1800-ban épült, copf stílusban a régi református templom helyén, eredetileg egy karzattal, homlokzat előtti toronnyal, melyet rézsútos támpillérek támogatnak, kőtornyában 2,12 m kerületű kisharanggal. Keresztboltozatos kapualj, tégla alapú hajó, utcai homlokzatán hat-hat ablakkal. Faragott kőszószék 1800-ból, 1940-től áll műkő talpazaton. A szószék felőli falsíkon helyezték el az első világháborúban elesett bicskei református hősök nevét megörökítő fehér márványtáblát. Tornyát 1817-ben villám sújtotta és leégett, majd 1823-ban toronysisakját rézlemez fedéssel borították. 1846-ban készült orgonája kellemes hangjáról híres. 1885-ben a templomtoronyba beszerelték az órát. 1924-ben az elvitt harang helyett új 420-kg-os harang készült. Felirata: „Ha halljátok az Úr szavát, meg ne keményítsétek szíveteket!" 1929-ben villanyvilágítása lett a templomnak. 1995-ben öt év munka után befejeződött a református templom renoválása. Az évek során elhasználódott templompadokat 2005-ben kicserélték. A református templomkert Kossuth tér felőli részén található az 1830-ban klasszicista stílusban épült Református Paplak és Lelkészi Hivatal. Műemlék épület. Jelenleg felújítás alatt áll.

ORSZÁGZÁSZLÓ

2003. májusában a Magyarok Világszövetsége helyi szervezetének kezdeményezésére a református templom kertjében avatták fel az 1934-ben emelt, s később elbontott, a történelmi Magyarországot idéző Országzászló emlékművét.

A vörös gránittömbön elöl arannyal futtatva a nagy Magyarország körvonala látható, benne Kölcsey Himnuszának első sorával, amely emlékeztet a határon túl rekedtekkel való lelki közösségre. A tömb tetején van elhelyezve az aranyozott országalma, mellette több méteres árbócon leng a nemzeti színű zászlónk.

Építtette: A Széchenyi Terv keretében a Magyarok Világszövetsége Városi Szervezete..

KOLLÉGIUM

Közel a templomhoz állt a földszintes templomkerti épület boltíves tornáccal. Első része prédikátor ház, hátsó része református múzeum volt. Az 1797-ben épült házban Kovács Sámuelnél sokat vendégeskedett Csokonai Vitéz Mihály, aki itt írta Lilla-dalait.

A templom mellett található az 1797-ben épült eklektikus stílusú egyemeletes református felekezeti iskola. Emeletén működött a református olvasókör. Ma a középiskola kollégiuma, falán Csokonai Vitéz Mihály emléktábla található. A márványtáblán a következő olvasható: A nagy költő Csokonai Vitéz Mihály 200 éve, 1796-97-ben több ízben időzött Bicskén, Kovács Sámuel református rektortanító vendégeként.

Állíttatta: Bicske Város Önkormányzata és a Református Egyházi (1996)

BATTHYÁNY-KASTÉLY

Kossuth utca

A kastély és 11 hektáros angolparkja védett műemlék. A háromszárnyú, kétemeletes, késő barokk, kora klasszicista, átmeneti stílusú épület 1796-99 között nyerte el mai alakját. Építtetője gróf Batthyány Tivadar (Tódor) császári és királyi belső tanácsos, tervezője - minden valószínűség szerint - Hild János. Magába foglalja a XVIII. század közepén Batthyány Lajos, Magyarország nádora által épített „kis kastélyt" (keleti szárny).

1837-49 között gróf Batthyány Kázmérnak, a reformkor, az 1848/49-es szabadságharc kiemelkedő személyiségének tulajdona. Befejezte a bicskei kastélyának építését. A kastély keleti szárnyának homlokzatán „klasszicista kiépítést", ugyanebben a szárnyban belül jelentős változtatásokat hajtott végre. Ő építtette a kastély különleges szépségű lépcsőházát, mely ma is megcsodált látványa az épületnek. A lépcsők és a dór oszlopok vörös márványból készültek. Az 1920-as években gróf Batthyány Gyula festőművész és grafikus alakíttatta át jelenlegi formájára a kastély park felé néző, keleti homlokzatát.

A II. világháború alatti harcok során a kastély súlyosan megsérült, kiégett, teljes berendezése, felszerelése elpusztult. 1948-49-ben a főváros újjáépíttette. 1957-ben került sor a részleges, 1983-1989 között a teljes műemléki felújítására. A 90-es évek közepétől kezdve számos felújításra került sor. Márvány burkolattal újították fel a kápolnát, a boltíves földszinti folyosó is márvány burkolatot és díszvilágítást kapott, a kocsiátjárót fakockás burkolattal fedték le, dongaboltozatát lefestették, a díszteremben megtörtént a födém kiváltása, az ovális ablakok helyreállítása, valamint a teljes gépészeti felújítás. Újra régi szépségében pompázik a díszkapu. A közeljövő tervei között szerepel a pipázó és a pince rekonstrukciója, valamint díszburkolat kialakítása. Batthyány Tivadar gróf a kastély köré, hazánkban az elsők között nemes szépségű angolparkot telepített. A kastély és a park évente több ezer látogatót vonz.

EVANGÉLIKUS TEMPLOM

A Tatai út torkolatánál található. Homlokzatát torony díszíti boltozatos kapualjjal, téglalap alakú hajóval, három-három ablakkal, szögletes szentéllyel. Sarlós József bicskei építész építette a hívek áldozatkészségéből. 1939. októberében D. Kovács Sándor evangélikus püspök adta át. A háború nem kímélte a templomot sem. Teljesen kiégett, beomlott. Majd közadakozásból újjáépítették és 1949-ben adták át a híveknek.

A MALOM

A Sárköz utca végén, (ma Szent István u.) közel a vasútállomáshoz építették 1895 és 1898 között az Aranka gőzmalmot. Először csak egyemeletes volt a főépülete, később átépítették, bővítették. A bővítés után háromemeletes ötablakos szürke és sárga színű homlokzatot alakítottak ki, melynek a harmadik ablaksora felett a kiemelt félkörű pártafalon „Aranka" gőzmalom felirat volt olvasható. (Ma ez sajnos már nem látható.) 1948-ban államosították. Megépítése óta többször felújították, legutóbb 1996-1997-ben

KISLÁNYSZOBOR

A r.k. temetőkápolna előtt balra található a carrarai márványból készült Kislányszobor. Schubert Olga kislányként 1913-ban meghalt. Szülei kislányuk emlékére készítették a szobrot, amely a sírján állt. A sírhelyet idővel eladták a szoborral együtt, de az új tulajdonos az egyházközségnek ajándékozta a szobrocskát. A kislányt tartó talapzaton ez a felirat olvasható: „A meg nem született gyermekekért."

TEMETŐK

A római katolikus temetőkert 7 hold területen fekszik. Benne temetőkápolna falpilléres homlokzattal, fatoronnyal. 1844-ben építtette Kalmár János lovaskapitány és felesége, Ratkovszky Rozália. Az első világháborúban elesett r.k. bicskei hősök nevei márványtáblán itt vannak elhelyezve.

„Istenért, Királyért, Hazáért" és „Amiért Ok meghaltak, mi éljünk érte! Hősi halottaink emlékére, kegyeletes hálánk jeléül Bicskei r.k. Egyházközség" feliratokkal. A temetőkápolna 1952-óta ravatalozóként működik. A ravatalozót az 1990-es évek közepén kívülről, 2004-ben pedig belső berendezését az egyházközség felújíttatta. A Straub-Meczger temetőkápolna 4x6 m alapterületű, téglafalas, zsalus-ablakos külső megjelenésű épület, belsejében oltár, és az előírt kegytárgyak találhatók. Három, első világháborús hősi halott nyugszik benne.

A katolikus temető legrégibb síremléke egy 1796-ban felállított 2,2 m magas, mészkőből készült sírkő.

A református temető 12 hold területen fekszik. Benne található az 1793-ban felállított Galamb Zsigmond ref. prédikátor mészkő sírköve, latin felirattal. A ravatalozótól nem messze találjuk Jakab István László, a Bicske története c. könyv szerzőjének és szüleinek kopjafás sírját. A temetőben nyugszanak a II. világháborúban meghalt orosz és német katonák is.

Zsidó temető (1 hold) ma már nem használt, temetőkert, mellette a Tompa utcában zsidó emlékmű található. A második világháborúban elpusztult és elhurcolt bicskei és környékbeli zsidók emlékére állították az 1950-es években. Az emlékművet a Holocaust 50. évfordulója tiszteletére újították fel.

KŐKERESZT

Szent István u. és Tatai u. sarok. 1800 körül állították fel. Vörös márvány alapon vörös márvány kőkereszt - rajta fémből készült Krisztus szobor, Mária kép domborművel. Krisztus feje felett felirat:

I.N.R.I.

A kereszt magassága 3 m, lábazata 1,2 m.

SZT. FLÓRIÁN SZOBOR

Kossuth u 51.

160 cm magas mészkő szobor. A háború alatt súlyosan megsérült. Utoljára 1989-ben restaurálta Gyulavári Pál szobrász. Miután a tűzoltók védőszentje, ők vállalták a szobor gondozását, évenkénti koszorúzását. Flórián keresztény vértanú, Felső-Ausztria védőszentje. A római seregben szolgált, az Enns folyóba fojtották a keresztényüldözés idején.

700 ÉVES EMLÉKMŰ

2006-ban, államalapításunk ünnepén avatták a Bicske 700 éves fennállását hirdető emlékkövet. Az emlékkő orosz vörös gránitból készült vésett felirattal. A „Bicske kapuját" díszítő kő, a Kossuth utca végén a körforgalom melletti területen található. Az emlékkő a jubileumi év programsorozatának keretein belül valósulhatott meg.

MAUZÓLEUM

Galagonyás-hegy, Mányi út A mauzóleumot Batthyány Kázmér költségén, Nagy Károly, öccse emlékére emeltette. Épült 1847-ben, Pollack Mihály tervei szerint, klasszicista stílusban. A kápolna földszintes, két oldalszárnnyal. Déli homlokzatának középső, kiemelt része előtt, kiugró klasszicista márványoszlopos nyitott előcsarnok van, melyhez három lépcső vezet. Az oldalszárnyakon a két-két ablak között vörös márvány falpillér. Körötte a jellegzetes görög dór oszloprendszer, képpárkányban levő díszítmény, (triglif) a fogas főpárkány, alatta a szalagszerű, vonalas dombormívű ismétlődő elemekkel. A középső kiemelt részen elöl is, hátul is az oromfal háromszögű falmezője süllyed be. (timpanon). A lábazatok, ajtó és ablakkeretek vörös márványból készültek. Az épületen az idő és a két világháború is pusztított. Ma már csak az épület romjai láthatók.

CSILLAGVIZSGÁLÓ

Galagonyás-hegy

Építtette Nagy Károly csillagász 1847-ben, Pollack Mihály tervei szerint. Az épület nagy központi műszerteremből, könyvtárteremből és két kupolából állott. Ezektől külön állt a harmadik torony, melynek forgatható fedele volt. Műszereik beszerzése és felszerelése 1847-ig tartott. Alig kezdte meg működését, amikor az 1848/49-es szabadságharcunk vihara elpusztította. A forradalmi érzésű Nagy Károlyt az osztrákok 1849 júliusában elfogták, és Pestre hurcolták. Kiszabadulása után Párizsban telepedett le, és ugyanott, mindenkitől elhagyatva halt meg 1868-ban. A csillagvizsgáló műszerei később a pesti egyetemre kerültek, majd a TIT Uránia Csillagvizsgálójába. Jelenleg a Műszaki Múzeum őrzi tudománytörténelmünk e szép emlékeit. A műszereket most restaurálják. Epületét előbb raktárnak, majd később daráló malomnak használták. 1945-ben erősen megrongálódott. Mára már csak az egyik torony romjai maradtak fenn. Az önkormányzat tervei között szerepel az épületek helyreállítása, hiszen vétek lenne, ha egy ilyen műemlék az enyészeté válna

JAKAB PINCE

A régi présházak közül kiemelkedik az 1900-as évek elején épült pince, amely a Jakab család tulajdonában van. A falakat kézzel festett freskók díszítik, amelyek jakab István László festőművész munkái. A fal egyik oldalát majdnem sikerült befejezni, a másik oldalon csak a kontúrok láthatók. A családtagok és Jakab István László is felismerhetők a képen. Bicske címere is látható a régi felirattal.

GALAGONYÁS

Egyik legszebb panoráma az l-es út mellett, Bicske északi oldalán végighúzódó lankás, dombos vidék.A neolitikum egyik legfontosabb települése volt a Bicske-Galagonyás, amelyet a múlt században tártak fel. Jelenleg ez a vidék gazdagon megművelhető terület. Aki egyszer szőlőskerthez jutott valamelyik dűlőben, apáról fiúra adta át, és adja át ma is a szőlőtermesztés, kertészkedés és gyümölcstermesztés minden titkát.A rendezett, felparcellázott dűlőkben régi présházak is találhatók. A dombokról lenézve a halastavak megnyugtató látványa tárul elénk. A Bicske környékén lévő tavak gazdag madárvilágnak adnak otthont.

ÓCEÁNREPÜLŐK EMLÉKMŰVE

Az első sikeres magyar óceánrepülés 75. évfordulója alkalmából 2006-ban, a Magyar Oceánrepülők Emlékbizottsága emlékművet állított a leszállás helyszínén, Bicske határában. Endresz György pilóta és Magyar Sándor navigátor három világrekordot ért el. Ennek a nagyszerű sportteljesítménynek állít emléket a különleges alakú fekete gránittömb. Mellette mindkét oldalon egy-egy kilométerkő jelzi a megtett kilométereket: Harbour Grace 0 km - 5182 km Bicske. Az emlékmű a Csákvár felé vezető út

ÓCEÁNREPÜLŐK EMLÉKMŰVE