Előző fejezet Következő fejezet

Köszöntöm az Olvasót!

 

„Dolgozz, munkálj. A szép, a jó, a hasznos

mihelyt elkészül, az élethez áll."

Illyés Gyula

Jelenünk mindig meghatározója jövőnknek, így munkánk eredményétől függően érezzük annak előnyeit vagy éppen árnyoldalait. Napjaink holnap már múltként köszönnek ránk. Egy régi mondás szerint jó, ha tudja az ember, honnan jött, hol tart és hová akar eljutni, de a jelen pillanataiban nincs mód megfogalmazni az idő tanulságait sokszor még önmagunk számára sem. Gyakran mondják, hogy a múltból nem lehet megélni, s ez igaz is, de erőt meríteni, tapasztalatokat gyűjteni, következtetéseket megfogalmazni  igenis  lehet.

E kötet készítése során derült ki, mennyire érdekli az embereket közeli vagy távoli múltjuk, származásuk — csak a figyelmet kellett felkelteni. Szívesen emlékeznek vissza sikereikre, és ha nem is büszkén, de elmondják azokat a tragédiákat, kudarcokat, amelyeket személyes sorsuk részeként megőriztek.

Az idő múlásával a képek megfakulnak, a tárgyi emlékek megkopnak, az emlékezet is halványodik, de a tudomány segítségével a képek újraélesíthetők. Lelkes helybéliek gyűjtötték — részben kedvtelésből, részben tudatosan — a múlt emlékeit az utókor számára, s egyre gyakrabban fogalmazódott meg az igény a település múltját bemutató kötet iránt. Mégis rangsorolni kellett; amíg nem volt egészséges ivóvíz, nem voltak kiépített utak és járdák, gyér volt a közvilágítás és telefonellátottság, felújításra vártak a közintézmények, amíg a gyerekek az iskolapadok között tornáztak, addig bizony nehéz lett volna megmagyarázni, miért nem ezekkel a feladatokkal foglalkozunk, hiszen a felsorolt és ma már valóra vált beruházások teljesítése ugyancsak jogos igény volt. Eközben településünk múltjáról, történeti emlékeiről sem feledkeztünk meg. A rádióban, a televízióban, a megyei és országos napilapok hasábjain, nemzetközi konferenciákon mind gyakrabban esett szó a Bölcs-kén folyó kutatásokról. A környékbeli települések monográfiáinak készítése során is igen sok bölcskei és Bölcskével kapcsolatos anyag látott napvilágot. Az utóbbi években egyre többen és többen ismertek meg ezt a sokak számára kissé furcsa nevű települést, s tették fel a kérdést: mikor jelenik meg Bölcskéről könyv?

Nehéz volt a kérdésre megnyugtató választ adni. Először is kellett hozzá néhány jó értelemben vett megszállott személy, akik a munkával járó valamennyi feladatot felvállalták. Kellett a képviselő-testület egyetértése, segítsége; az, hogy ezekben a gazdasági szempontból egyáltalán nem könnyű években vállalják a könyv megjelenése mellett szóló döntés felelősségét, az anyagi kötelezettségeket. Ahhoz, hogy e két kötetet átnyújthassuk a Tisztelt Olvasónak, szükség volt a lelkes szakemberek, szenvedélyes gyűjtők munkájára, és községünk lakosságának egyetértésére, segítségére.

Nehéz megfogalmazni a kutatótáborok hangulatát, a lelkesedést, az összefogás teremtette egyetértést. A település minden korosztálya tevékeny részese volt a közös cél megvalósításának. A résztvevő fiatalok talán észre sem vették, hogy hasznos elfoglaltságaik során saját gyökereiket ismerhették meg, s ez egy életre útravalóul szolgálhat. Lehet, hogy akad, aki később majd szakemberként foglalkozik a kötetben a munka eredményeit tanulmányban összegző társadalom- és természettudományok valamelyikével, de a résztvevők többsége már nem fog észrevétlenül elmenni a múlt értékei mellett — mint ahogy remélhetőleg úgy lesznek ezzel olvasóink is.

Még nehezebb megfogalmazni azt, ahogyan a Bölcskén dolgozó "idegenek" értékelték településünk lakóinak vendégszeretetét, nyitottságát, önzetlen segítőkészségét. Feladatom lenne mindezt tolmácsolni olvasóinknak, de ezt megfogalmazni nem lehet. Leghivatottabb közvetítői ennek az időközben született emberi kapcsolatok. Remélem, a helybéliek ugyanúgy megőrzik emlékezetükben a kötetek készítése során megismert kutatókat, mint ahogyan ők szívükbe zárták a bölcskei embereket. Tudom, hogy sokan, akik valamikor idegenként érkeztek Bölcskére, a jövőben talán barátként térnek vissza hozzánk.

Ezekkel a gondolatokkal indítom útjára a településünk lakóit, környezetét, múltját és hagyományait bemutató sorozat első és második kötetét. Célunk az eddigi ismeretanyag közreadása volt, és mivel egy terv megvalósulása mindig új célt teremt, egyben  megteremtettük a folytatás  lehetőségét.

Megköszönöm mindazok közreműködését, akik a kötetek megszületését szakértelmükkel, tudásukkal, anyagiakkal, vagy éppen biztató szavukkal és bizalmukkal segítették. Remélem, hogy a megkezdett munka méltó folytatására mindig lesznek követőink.

Bölcske, 1994. augusztus 21.

 

Kiss József

polgármester

 

   
Előző fejezet Következő fejezet