Előző fejezet Következő fejezet

Szeöke Kálmán

Bölcske és környékének lepkefaunája

 

Bölcske élővilágának jelentős alkotóeleme a rovarvilág. A rovarok legszínesebb, legváltozatosabb képviselői a lepkék. Kora tavasztól késő őszig találkozhatunk velük. A lepkefauna három fő élőhely-típuson tenyészik. Ezek az alábbiak:

  1. Ártéri erdők és vízparti növénytársulások lepkefaunája
  2. Pusztagyepek lepkéi
  3. Kultúrbiotópok lepkefaunája, pionír és adventív elemek

Ez egyben a fajok tömegrészesedési arányait is jelenti. Ugyanis az 1—2—3 élő helytípusok lepkefajai cca. 50—30—20%-ban képezik a helyi lepkefaunát.

 

Ártéri  erdők  és  vízparti  növénytársulások  lepkefaunája

Az ártéri erdők ősi nyár- és fűzligetekből állnak. Itt az úgynevezett "puhafa-társulások" jellegzetes lepkefaunája találja meg az életfeltételeit. Ez természetesen kiegészül az ártéri erdőkre jellemző sajátos magaskórós társulások lepkevilágával. Ugyanakkor itt találják meg életfeltételeiket a vízparti és vizi növényekhez kötődő karakter fajok is. Ugyanakkor az ártéri erdők sajátossága a viszonylag háborítatlan élőhelyi adottságok. Ennek eredményeként állandóan jelen vannak és újra képződnek a lágy és fás szárú növények elhalt maradványai, melyek számos főként endofág rovar előfordulását indokolja.

 

A nyár és fűzligetek lepkefaunája az alábbi lepkefajokból tevődik össze

Fűzfarontó lepke — Cossus cossus
Bögölyszitkár — Paranthrena tabaniformis
Esti pávaszem — Smerinthus ocellata
Nagy púposszövő — Dicranula vinula
Zegzugos  púposszövő — Notodonta ziczac
Tevehátú púposszövő — Notodonta dromedarius
Nyárfa púposszövő — Pheosia tremula
Rövidszárnyú levélszövő — Pygaera curtula
Apró levélszövő — Pygaera pigra
Darázs lepke — Aegeria apiformis
Nyárfaszender — Amorpha populi
Éjjeli kis pávaszem — Eudia pavonia
Kis púposszövő — Cerura bifida
Tarajos púposszövő — Notodonta phoebe
Sárgafoltos púposszövő — Phalera bucephala
Csőrös púposszövő — Pterostoma palpinum
Tarka levélszövő — Pygaera anastomosis
Fűzfaszövólepke — Stilpnotia salicis
Gyapjaslepke — Lyinantria dispar
Közönséges  övesbagolylepke — Catocala elocata
Kék övesbegolylapke — Catocala fraxini
Fűzfa zöldszövő — Earias chlorana
Apró nyárfabagoly — Nycteola asiatica
Foltos sárgabagoly — Cosmia gilvago
Fehér fűzfaaraszoló — Eilicrinia cordiaria
Tarka fűzfaaraszoló — Cidaria albicillata
Ibolyásszürke araszoló — Diastictis artesiaria
Fűzfa gyűrűsaraszoló — Cyclophora orbicularia
Kis színjálszólepke — Apatura ilia
Gyászlepke — Euvanessa antiopa
Feketenyár sátorosmoly — Lithocolletis compranella
Kormos sátorosmoly — Lithocolletis pastorella
Nyárlevél moly — Anacampsis populella
Nagy sarlómoly — Gellechia pinguinella
Alföldi  karcsúmoly — Nephopteryx rhenella
Fűzfalevél moly — Acleris hastiuna
Nyárfabarka tükrösmoly — Epinotia nisella
Pirosöves bagolylepke — Catocala nupta
Nyárfaöves bagolylepke — Catocala puerpera
Vöröscsipkés bagolylepke — Scolyopteryx libatrix
Tavaszi zöldszövő — Earias vernana
Szürkés sárgabagoly — Cosmia ocellaris
Nyárfa őszibagoly — Cosmia fulvago
Háromsávos fűzfaaraszoló — Eilicrinia trinotata
Pettyes  fűzfaaraszoló — Cabera exanthemata
Narancsszínű csücskösa. — Epione repandaria
Kis nappali araszoló — Archnierias puella
Magyar színjátszó lepke — Apatura metis
Rezgőnyár sátorosmoly — Lithocolletis  tremulae
Fehérnyár sátorosmoly — Lithocolletis populifoliella
Fűzfaszövő tavaszimoly — Cheimophila salicella
Fűzfaszövő sátorosmoly — Gelechia asinella
Kormos sarlómoly — Gellechia nigra
Csíkos karcsúmoly — Salebria adelphella
Fehér horgasmoly — Ancilys lacteana

 

A vízi és vízparti növénytársulások  lepkefaunája az alábbi lepkefajokból  tevődik össze

Hamvas  zúzmószövő — Pelosia muscerda
Mocsári lándzsásbagoly — Arsilonche albovenosa
Változó sásbagoly — Arenostola pygmina
Óriás nádibagoly — Ahyzedra lutosa
Barna nádibagoly — Archanara algae
Nagy gyékénybagoly — Nonagria typhae
Mocsári bíborbagoly — Eucarta virgo
Alföldi sávosaraszoló — Scopula flaccidaria
Nádrontó  lepke —  Phragmatoecia castaneae
Tarka nádifuromoly — Acigona cicatricella
Ritka nádifuromoly — Donacaula mocronella
Óriás nádifuromoly — Schoenobius gigantellus
Aranyszínű nádlevélmoly — Culamotropha aureliella
Kis mocsári tűzmoly — Nascia cilialis simplalis
Közönséges vízimoly — Parapoyxy stratiotata
Törpe vízimoly — Acentropus niveus
Nádi tükrösmoly — Eucosma expallidana
Nádi szövőlepke — Laelia conosa
Lápi lándzsásbagoly — Sedina bütneri
Keskeny nádibagoly — Senta maritima
Kis nádibagoly — Archanara dissoluta
Nagy  nádibagoly — Archanara sparganii
Lándzsás lápibagoly — Meliana flammea
Keleti lápibagoly — Athetis lepigone
Mocsári pirosaraszoló — Sterrha muricata
Mocsári mohailonca — Wittlesia paliida
Csíkos nádifuromoly — Chilo phragmitellus
Fakó nádifuromoly — Donacaula forfícella
Nádlevélmoly — Calamotropha paludella
Kócsagmoly — Scirpophaga  praelata
Békalencsemoly — Cataclysta lemnata
Tarka vízimoly — Nymphula nymphaeata
Nádmoly — Limnaecia phragmitella

A félárnyékos ártéri területeken és a töltésoldalban helyenként nagy foltokban tenyészik a farkasalma (Aristolochia clematitis), mely a védett farkasalma lepke (Zerynthia polyxena) tápnövénye. A lepke májusban a tápnövény közelében repdes.

 

Pusztagyepek (löszpusztai vegetációk) lepkefaunája

A Bölcskét övező többnyire fátlan pusztai gyepvegetáció jellegzetes részben "alföldies" mezőségi lepkefaunát tart el. Az itt előforduló lepkék a száraz gyepvegetáció képviselői.

Sakktábla lepke — Melanargia galetea
Szénalepke — Coenonympha spp.
Repcelepke — Pieris napi
Kardoslepke — Iphidides podalirius
Közönsége boglárkalepke — Polyomatus icarus
Vörhenyes szilénebagoly — Harmodia rivularis
Szarkaláb bagolylepke — Chariclea delphinii
Szürke kertibagoly — Trichoclea albicolon
Fekete nappalibagoly — Tarache luctuosa
Lóhere nappalibagoly — Euclydia mi
Folyófűbagoly — Aedia funesta
Sápadt fűbagoly — Sideridis pallens
Tarka sárgabagoly — Harmodia luteago
Sötét fésűsbagoly — Tholera cespitis
Nagy fésűsbagoly — Pachetra fulminea
Hárompettyes fűbagoly — Rhyacia triangulum
Fehérszegélyű fűbagoly — Ocropleura plecta
Csíkos fűbagolylepke — Euxoa obelisca
Pusztai földibagoly — Rhyacia fugax
Díszes szilénebagoly — Epia irregularis
Apró dudvabagoly — Oligia strigilis
Görvélyfű csuklyásbagoly — Cucullia scrophulariae
Pirosszélű araszoló — Rhodostropria vibicaria
Szürke araszoló — Lithostege asinata
Szürke galajaraszoló — Mesotype virgata
Szürke csíkosaraszoló — Anaitis plagiata
Galaj tarkaaraszoló — Epirrhoe alternata
Díszes fehéraraszoló — Scopula ornata
Homoki pusztamoly — Bradyptesis appendiculata
Fehér csíkmoly — Topeutis barbella
Magyar fényilonca — Cleodobia moldavica
Világossárga dudvamoly — Sitochroa verticalis
Tavaszi fűgyökérmoly — Thisanotia chrysonuchella
Kerti fűgyökérmoly — Ccambus hortuellus
Gyászos fűgyökérmoly — Agriphila tristella
Agyagsárga fűgyökérmoly — Pediasia luteella

 

Nagy ökörszem lepke — Epinephele jurtina
Rezedalepke — Ponttá daplidice
Fecskefarkú lepke — Papilio machaon
Csüngőlepkék — Zyganea spp.
Fehérfoltos szilénebagoly — Harmodia nana
Szürke szilénebagoly — Harmodia bicruris
Foltos szegfubagoly — Harmodia compta
Kis dudvabagoly — Parastichtis secalis
Fehér nappalibagoly — Tarache lucida
Közönséges nappalibagoly — Euclydia glyphica
Pirossávos bagoly — Prothimia viridaria
L betűs fűbagoly — Hyphilare l-album
Tavaszi fésűsbagoly — Perigrapha i-cinctum
Közönséges fésűsbagoly — Tholera decimalis
Őszi fűbagoly — Rhyacia depuncta
Vonalkás apróbagoly — Axylia putris
Pusztai lándzsásbagoly — Simyra nervosa
Homoki fűbagolylepke — Euxoa segnilis
Hamvas földibagoly — Rhyacia simulans
Ördögszembagolylepke — Epimecia ustula
Ökörfarkkóró csuklyásbagoly — Cucullia verbasci
Bíborsávos araszoló — Lythria purpuraria
Piroscsíkos csipkésaraszoló — Timandra amata
Ezüstfehér araszoló — Lithostege farinata
Kutyatej araszoló — Minoa murinata
Gyászos tarkaaraszoló — Epirrhoe tristata
Réti sávosaraszoló — Scopula immorata
Vesszős sávosaraszoló — Scopula virgulata
Tüzes csíkmoly — Pleurota Pyropella
Ciframoly — Cynaeda dentalis
Közönséges tűzmoly — Nomophila noctuella
Sárga fűgyökérmoly — Xanthocrambus saxonellus
Mezei fűgyökérmoly — Crambuspratellus
Aranyrojtú fűgyökérmoly — Agriphila culmclla
Mocskos fűgyökérmoly — Pediasia contaminella

figyelhetünk. Ugyanakkor a házakat övező kiskertekben termesztett gyümölcs- és zöldségféléken is különböző kártevő rovarfajok élnek. Bölcskén észlelt kártevő lepkefajok a következők:

Vetési bagolylepke — Scotia segetum
Vetési fésűs bagolylepke — Euxoa temera
Búzabagolylepke — Euxoa tritici
Saláta bagolylepke — Polia oleracea
Kalászrágó bagolylepke — Mamestra basilinea
Soinkóró bagolylepke — Heliothis maritima
Szilvafa pohók — Odonestis pruni
Kis téli  araszoló — Opheroptera brtnnata
Köszméte  araszoló — Abraxas grossulariata
Almamoly — Cydia pomonella
Keleti gyümölcsmoly — Grapholitha molesta
Kis vörös rügysodrómoly — Recurvaria nanella
Mályszínű rügysodró —  Pandemis  heparana
Barna rügysodró — Hedya nubiferana
Kigyóaknás ezüstmoly — Lyonetia clercella
Pókhálós almamoly — Hyponomeuta malinellus
Muszkamoly /=rétimoly/ — Loxostege sticticalis
Akácmoly — Ethiella zinckenella
Répa aknázómoly — Scrobípalpa ocellatelia
Kukoricamoly — Ostnnia nubilalis
Nyerges szőlőmoly — Clysia ambiguella
Felkiáltójeles bagolylepke — Scotia exclamationis
Fekete fésűs bagolylepke — Euxoa aquilina
Káposzta  bagolylepke  — Barathra hrassicae
C betűs bagolylepke — Amathes c-nigrum
Borsó bagolylepke — Polia pisi
Amerikai  fehér medvelepke —  Hyphantria  cunea
Kökényszövőlepke —  Orgya antyqua
Nagy téli araszoló — Erannis defoliaria
Almailonca — Adoxophyes orana
Szilvamoly — Grapholitha funebrana
Barackmoly — Anarsia lineatella
Nagy vörös rügysodrómoly — Recurvaria leucatella
Zöld  rügysodró — Pandemis  ribeana
Almalevél aknázómoly — Lithocolletis blancardella
Lombosfa fehérmoly — Leucoptcra malifoliella
Almafarontó  lepke  — Zeuzera pyrina
Rózsaszínű heremoly — Salebria semirubella
Napraforgómoly — Homeosoma nebulellum
Borsómoly — Cydia nigricana
Szőlőmoly — Lobesia botrana
Szőlőilonca — Sparganothis pilleriana

Külön említést érdemelnek az úgynevezett vándorlepkék (advantív. migráló fajok) melyek többnyire D—DNy-i irányból alkalmilag keresik fel a bölcskei tájat, ott helyben kifejlesztenek 1-1 nemzedéket, de áttelelni nem tudnak. Közöttük néhány mezőgazdasági kártevő is van. A Bölcskén észlelt vándorlepkék a következők:

Gammalepke — Autographa gamma
Halványsárga bagoly — Sideridis vitellina
Nagy földibagoly — Peridroma saucia
Vándoraraszoló — Nycterosea obstipata
Halálfejeslepke — Acherontia atropos
Bogáncslepke — Cynthia cardui
Ipszilon bagolylepke — Scotia ipsilon
Eziistcseppes bagolylepke — Plusia confusa
Rózsaszínű araszoló —  Rhodoinetra  sacraria
Folyófűszender — Herse convolvuli
Admirális pillangó — Pyraineis atalanta
Déli kéneslepke — Colias erate

 

Védett lepkék a bölcskei tájban

A bölcskei táj értékeit jelzi, hogy néhány országosan védett vagy védelmet érdemlő lepkefaj is előfordul itt.

Megóvásukat, fennmaradásukat az élőhelyeik zavartalanságával biztosíthatjuk leginkább. Gondos természetvédelmi törekvések további ritka védendő fajok megtelepedését   eredményezhetik.

Farkasalma lepke (Zerinthia poliyxena)

 

Farkasalma lepke (Zerynthia poliyxena)

Leírását lásd előbb.

Nappali pávaszem (Nymphalis io)

Gyakori mutatós lepke, védettségét is színpompás rajzolatának köszönheti. Bölcskén a csalánosokban (tápnövény) évi két nemzedéke repül. Lepke alakban pincékben, padlásokon, odúkban telel.

Gyászlepke (Euvanesse antiopa)

Tavasszal alkalmankint áttelelő példányaival találkozhatunk a Duna-parti füzesekben. Egyre gyérülő, ritka nappali lepkénk. A nyárra kifejlődő friss kelésű példányok virágokon vagy nedves folyóparti talajon gyakorta szívogatnak. A bölcskei populáció fennmaradása a füzesek háborítatlanságával függ össze.

Kéköves bagolylepke (Catocala fraxini)

Európa legnagyobb öves bagolylepkéje, egyben a legnagyobb hazai bagolylepkénk.  Hernyója nyárfa  (Populus)  félénken  táplálkozik.  A  lepke július—szeptember

hónapokban repül. Napközben  a szürke  törzsű nyárfák törzsén pihen.  Ezért ritkán kerül a szemünk elé.

Éjjeli nagy pávaszem (Saturnia pyri)

Európa egyik legnagyobb lepkéje, szárnyfesztávolsága a 15 cm-t is meghaladja. Hernyója különböző' gyümölcsfákon (szilva, kajszi, dió) fejlődik ki. Az utóbbi években az egész ország területén megfogyatkozott, ezért védetté nyilvánították. E szép-küllemű éjszakai lepkével május—június hónapokban főképpen gyümölcsösök közelében találkozhatunk.

Fecskefarkú lepke (Papilio machaon)

Közismert pillangónk. Tavasszal és nyár közepén találkozhatunk vele kertekben, parkokban, vagy éppen a mezőn. Hernyója a sárgarépa (Daucus carota) levelén fejlődik ki, de nem tekintjük kártevőnek. Hernyója érintésre elágazó narancsvörös nyelvszerű nyúlványt bocsájt előre, az ellenségei elriasztására. Ma még a bölcskei határban  gyakran  találkozhatunk  vele.

Kardos pillangó (Iphiclides podalirius)

A másik elegáns röptű nappali pillangónk, melyet esetenként a fecskefarkú lepkével kevernek össze. Hernyója az őszibarackfa levelét fogyasztja, de jelentős kárt csak ritkán okoz. Szépsége és ritkasága miatt védetté nyilvánították.

Kis színjátszólepke (Apatura ilia)

Csillogó, színes szárnyai a ráeső fény helyzetétől függően "színjátszóak". Sebes röptű, füzesekhez kötött lepkefaj. Bölcskén és a hasonlóan háborítatlan Duna—Tisza-parti galériaerdőkben és a Középhegység patakokban, élővizekben gazdag helyein többfelé  előfordul.

Magyar színjátszólepke (Apatura metis)

Magyarországon csak a Duna és Tisza alsó szakaszain fordul elő. A Duna mentén tenyésző fűzligetekben északi irányban Dunaújvárosig találkozhatunk vele. Évente két nemzedéke repül június és augusztus hónapokban. Bölcskei populációja a fennmaradása  érdekében   védelmet  érdemel.

 

  
Előző fejezet Következő fejezet