Előző fejezet Következő fejezet

Pongrácz Gábor

Adatok a bölcskei katolikus és református egyház történetéhez

 

A falu plébánosai és katolikus hitéletének főbb vonásai

A madocsai és a földvári bencés apátságok által határolt, a pécsi egyházmegye területéhez tartozó település egyházi élete nyilván már az Árpád-korban jelentős lehetett (a XII—XIII. század fordulóján épült rotundára lásd Havassy Péter tanulmányát), de első' írásos emlékével csak az 1332—37. évi pápai tizedjegyzékben találkozhatunk. Ekkor Péter nevű plébánosa 48 báni dénárt fizet pápai tizedként, mely összeg a tolnai* főesperesség területén belül a jelentősebbek közé sorolja a bölcskei egyházat.1 Fontosságát bizonyítja továbbá, hogy 1433-ban Zsigmond császárrá koronázásakor, a kíséretéhez tartozó főurak a pápától kegyurasági templomaikra kedvezményeket kaptak. A kedvezményezett egyházak között szerepel a falu földesurának, Paksi Imrének — a gyapai és a paksi mellett — a bölcskei, Szűz Mária tiszteletére szentelt temploma is.2 Nyilván a Paksi család temetkezőhelye lehetett, mert 1508. május 29-én itt helyezték örök nyugalomra Kristófot,3 1625-ben pedig Lajos végrendeletében kiköti, hogy ide temessék el.4 Ezen utóbbi adat látszólag ellentmond annak, hogy a XVI. század II. felétől kezdve a mezőváros lakói reformátusok lettek. Nyilván nem kizárt, hogy Paksi Lajos is áttért a református hitre, továbbá az sem, hogy bár katolikus maradt, de a családi temetkezőhelyhez még akkor is ragaszkodott, ha a templom közben a reformátusok kezébe került. Ráadásul ő volt a mezőváros (egyik) földesura. Ezt erősíti az a tény is, hogy 1722-ben még nem találunk katolikus lakost a faluban, s a leírás szerint a középkori templomot a reformátusok használják. A katolikus hitélet kezdetei 1740-től adatolhatók, akkor a földesúr jóvoltából, annak kúriájában, a későbbi Granáriumban miséznek a hívek.5 1744-ben érkezik ide az első lelkipásztor, DIENES ISTVÁN (1744—45), aki 1720-ban a Baranya megyei Szilágyon született. 1744-ben Pécsett szentelték pappá, ezt követően rögtön Bölcskére került, ahol mindössze 10 hónapig szolgált. Igen változatos életpályát futott be, egy ideig szerzetes is volt, kiváló hitszónoknak tartották. Görcsönyben hunyt el  1775. szeptember  12-én.

Őt KOMÁROMI JÓZSEF (1745—1748) követte, aki zágrábi egyházmegyés papként kezdte, de püspökével, Eszterházy Imrével együtt Veszprémbe került. 1736— 1745 között nagyvázsonyi, csökölyi, mindszenti, bedegi plébános majd 1748-ig bölcskei adminisztrátor. Minden állomáshelyén problematikus egyéniségnek számított, állandó vizsgálatok kereszttüzében állt, s így volt ez helységünkben is. 1748. május 29-én bölcskei állásából felfüggesztették, s az egyházmegyéből is menesztették. További sorsa ismeretlen.

1748 júniusában a kőszegi születésű DIÁKOVICS JÓZSEFET (1748—1750) nevezték ki a falu új katolikus lelkipásztorának, aki győri egyházmegyés papként korábban Tétényben és Ottován szolgált. 1743-ban került át a pécsi egyházmegyébe, s így nyerhette el bölcskei állását, ahol azonban ő is nagyon rövid ideig, mindössze két és fél évig töltötte be hivatalát. Ezt követően mágocsi káplán, majd 1760-tól Dombóvár plébánosa, s itt hunyt el  1770. május 6-án.

1750 decemberében egy Tolna megyei, szekszárdi származású pap, SCHMIDT JÓZSEF (1750—1752) került Bölcskére, akit ugyanezen évben Pécsett szenteltek fel, tehát Dienes Istvánhoz hasonlóan első állomáshelye neki is Bölcske volt. Akárcsak elődjei, ő is nagyon kevés időt töltött a faluban, mert 1752 végén már Závodra ment. Innen Mágocsra tette át székhelyét, s érdekes módon felettese lett a korábbi bölcskei papnak, Diákovics Józsefnek.

Őt az ozorai segédpap SIMON GYÖRGY (1753—1756) váltotta fel, szinte azonnal, immáron segédplébánosként, hiszen elődjei még az adminisztrátor titulust használták. Működése alatt, 1756-ban épült fel Árpádházi Szent Erzsébet tiszteletére az a kis kápolnatemplom, ahol már méltóbb körülmények között lehetett együtt a katolikus közösség. Ezt a lépést már csak azért is üdvözölnünk kell, mert a plébános ekkor még egy szűk házacskában lakott mint zsellér, írja Bencze János, a későbbi bölcskei káplán, s ugyancsak ő említi meg azt is, hogy a híres pécsi püspök, Klimó György befolyásának köszönhetően Mária Terézia visszaítélte a katolikusoknak a reformátusok által használt templomot. Kegyesen megengedte azonban, hogy a református gyülekezet új templomot építsen magának. A királynő intézkedése végülis nem valósult meg. Itt jegyezzük meg, hogy Simon György plébánossága idején készült az első canonica visitatio, azaz a püspök, Klimó György egyházlátogatási jegyzőkönyve. A közösség érdekeiért sokat áldozó plébánost 1756 végén Mindszentre helyezték át.

Az új lelkipásztor, PERKOVICS FERENC LÁSZLÓ (1757) Budán született 1711-ben. 1740-ben szentelték fel pécsi egyházmegyei pappá. Kezdetben Kónyiban és Szentlőrincen szolgált, s 1757 januárjában érkezett Bölcskére. Augusztusban annyira elhatalmasodott rajta a tüdőbaj, hogy gyógykezelésre Budára utazott. Azonban a kúra sem segített rajta, szeptember 2-án elhunyt. A budai Szent Anna temetőben helyezték örök nyugalomra. Halála után a földvári ferences szerzetesek látták el az egyházi szolgálatot helységünkben.

A barátokat JAKOBOVICS IMRE (1759—1769) váltotta fel, aki 1727-ben született Eszéken. A pálosoknál tanult, s 1753-ban szentelték pappá. Egész életét az a kettősség jellemezte, hogy a plébániai szolgálatot a remeteélettel váltogatta. 1759 októberében kezdte meg működését Bölcskén. Az ő idejéből, 1766-tól maradt fenn az első katolikus anyakönyv, melyben már megemlítik az első katolikus iskolamestert is. Távozása, 1769 májusa előtt 8 kapás szőlőterületet adományozott a bölcskei egyház javára.  1793. április 24-én Vázsnokon hunyt el.

Az új plébános, CSEH JAKAB (1769—1777) 1740-ben született Vácott. Tanulmányait Budán végezte, pécsi és nagyszombati egyházi szolgálat után, 1769 májusától  1777 decemberéig működött Bölcskén, majd innen Tótkeszibe távozott.

Utódja, SEBŐK JAKAB (1778—1783) 1748-ban született a Hont megyei Felsőtúron. A bécsi Pazmaneumban végezte teológiai tanulmányait, s az esztergomi egyházmegyéhez tartozó papként Dunaföldvárott káplánkodott. A földvári egyháznak a pécsi püspökséghez való átcsatolása teremtette meg azt a lehetőséget, hogy 1778 januárjában Sebők Jakabot bölcskei plébánossá nevezhessék ki. Sajnos 5 évi itt tartózkodás után, 1783. szeptember 8-án elhunyt. Ismereteink szerint ő az első plébános, akit Bölcsken, mégpedig a Szent Erzsébet kápolnában temettek el. Felmerül a kérdés, hogy mi történt a plébános földi maradványaival, amikor 1796-ban a kápolnát elbontották. Ezzel kapcsolatosan egy érdekes hagyományt őrzött meg számunkra Bencze János leírása: "a bölcskei Szentháromság templomban ma egy koponyát őriznek, melyet koporsós miséken a tumbára helyeznek, mely állítólag a pap feje volna, ha áll, ez nem lehet másé, mint Sebők Jakabé".

A plébános temetését követő napon érkezett meg Eszterházy László pécsi püspök, hogy canonica visitatióját megtartsa. A látogatásról készült jegyzőkönyvben érdekes leírás található a falu vallási életéről, melyet most Bencze János fordításában közlünk: "a közösség népe kevés tót kivételével (ennek emléke ma a Felső-, Középső-, Alsó- Tót utca) magyar, részben katolikus, részben és pedig többségben a helvét hitvallást követi. A katolikusok száma összesen 915. Sem hitehagyott, sem vegyes házas nincs. 17 év alatt 10 megtérő volt az eretnekségből. A hívő lakosság a szent dolgok iránt eléggé dicséretes hajlamú, az ünnepeket és a parancsolt böjtöket, elég szorgalmasan megtartják, a szent misét, prédikációt, katekéziseket eléggé serényen látogatják, a gyónást és a húsvéti szentáldozást előírás szerint elvégzik, többen éven át gyónnak; a plébános iránt kellő tisztelettel vannak. Visszaélések, említésre méltó kihágások vagy egyéb erkölcsi hibák és babonák a községben nem észleltetnek. Évi járandóságukat hidegen és hanyagul teljesítik, de a stólát is nehézkesen fizetik." (A zárójeles betoldás Bencze János saját korára vonatkozó megjegyzései.)

Sebők halála után, 1783 végén TIBORCZ FERENCET (1783—1785) nevezték ki adminisztrátornak, aki 1740-ben született Budán. Mint esztergomi egyházmegyés pap a pécsi püspökség azon intézményeiben működött, amelyek közvetlenül az érsek fennhatósága alatt álltak, így Szebényben, Bátaszéken és Pécsváradon. 1783-ban hivatalosan is átkerült a pécsi püspökség kötelékébe, s ez tette lehetővé Bölcskére kerülését. Feletteseinek azonban itt tartózkodása alatt több kérdésben is ellentmondott, nem jelent meg a kihallgatásokon stb., ezért hivatalából 1784. december 10-én visszahívták, s helyette — ideiglenes jelleggel — LIPTAY VIKTOR ferences szerzetest bízták meg a lelkipásztori teendők ellátásával. Tiborcz 1785 januárjában azonban visszatért Bölcskére, bár az elbocsátó levelet megkapta, s ezzel a lépésével nagy zavart keltett a hívek körében, ezért a püspök véglegesen elmozdította a bölcskei plébánia éléről. Ezzel visszatért szülővárosába, s 1778-ban itt, a budai köztemetőben helyezték örök nyugalomra.

Tiborcz elmozdítása után PESTI JÓZSEFET aki 1753-ban Érsekújváron született, (1785—1793) nevezték ki adminisztrátornak a faluba. 1780-ban Pécsett szentelték pappá, majd Gyulajováncán, Tolnán és Regölyben teljesített szolgálatot. 1785. február 26-án érkezett Bölcskére. Működésének idején, 1788-ban nyitották meg az új temetőt, s kezdtek hozzá az új templom építéséhez 1792-ben. Eddig ismeretlen okból,   1793 áprilisában áthelyezték Faddra.

Még ugyanebben a hónapban beiktatták utódját FRIDVALSZKY FERENCET (1793—1795), aki korábban veszprémi megyéspap, tabi plébános volt, s csak 1792-ben lépett a pécsi püspökség papjainak sorába. Az új plébános is folytatta a templom építését, azonban az egyik helyi hatalmassággal összetűzésbe került, s jobbnak látta, ha Kurdra távozik. A kurdi káplánnal javadalmat cserélt, s így érkezett helységünkbe BOLLA GYÖRGY (1795—1802), aki 1744-ben Veszprémben született. Grazban, Bécsben és Zágrábban folytatott teológiai tanulmányokat. XIV. Kelemen pápa ajánlólevelével és Klimó György pécsi püspök engedélyével sikeresen levizsgázott, s 1774-ben a pécsi egyházmegye papja lett. Szentlőrincen, Szentkirályon, Ozo-rán, Pécsett, Vajszlón, Kurdon szolgált, s mint említettük, elődjével, Fridvalszky Ferenccel javadalmat cserélt, s így kezdte meg, 1795 októberében bölcskei működését. Plébánossága idején a falu katolikus lakossága két nagy ünnepet élhetett meg, mert 1796. május 22-én, Szentháromság vasárnapján felszentelték az új templomot Szentháromság tiszteletére, 1802-ben pedig elkészült az új plébánialak. Még ugyanebben az évben eddig ismeretlen okból eljárás indult ellene, s távozásra kényszerült. Pécsett penitentiát tartott, majd Ozorára került káplánnak. 1803-ban a veszprémi egyházmegye papjainak sorába lépett, s Balatonkiliti plébánosaként hunyt el 1816. február 25-én, a Bencze János által  nagy vándorlónak nevezett lelkipásztor.

Utódja, BEKES JÁNOS (1803—1807) 1772-ben született Szekszárdon. 1795-ben Pécsett szentelték pappá, ezt követően Abaligeten, Szekszárdon és Pakson káp-lánkodott, s 1803 februárjában került Bölcskére. 1804-ben plébánossága idején állították fel a falu — eddigi ismereteink szerint — első köztéri szobrát, Nepomuki Szent Jánosét, a mai Szentháromság téren. A fiatal papot azonban súlyos betegség támadta meg, a miséken többször összeesett, szédülés miatt a szószékre nem tudott felmenni, ezért orvosai tanácsára 1807 novemberében elhagyta a falut, s a pécsi irgalmasok rendházában kezeltette magát. A rend kriptájában temették el 1810. július 8-án. Végrendeletében 50 forintot hagyott a bölcskei templomra és a szegényekre.

Őt a falu katolikus egyháztörténetének egyik legjelentősebb alakja DÓCZY (HEGEDŰS) JÓZSEF (1807—1813) követte, aki 1779-ben született Bodajkon. Székesfehérvárott, Komáromban és Pozsonyban végezte tanulmányait, majd a fehérvári papnevelde elvégzése után, 1803-ban szentelték pappá. Szenterzsébeten, Mucsiban, Mágocson, Pécsett, Mozsgón volt káplán mielőtt 1807 novemberében, közvetlenül Bekes János távozása előtt, Bölcskére érkezett, hogy az Úrnak ezt a kicsiny, de erői számára elég nagy nyájat kormányozza. Az előbbi idézet Dóczy József: Historica Descriptio neoerectae parochialis Ecclesiae in Possessione Böltske ... című 1808-ban megkezdett kéziratából származik, amely azonban sajnos csak töredékesen maradt ránk Bencze János későbbi káplán bölcskei plébánia történetében. E töredékek azonban fontos gondolatokat őriztek meg számunkra, így pl. az alábbit: A katolikus lakosság száma 980 (65-tel több mint 33 évvel ezelőtt). Jelleme, sokféle szokása minthogy az egész nép nagyobbrészt urasági hivatalnokokból, cselédekből, munkásokból áll, úgyhogy ha a mesterembereket leszámítod, alig találsz tizet, aki nem a fokozatosan felszaporodott szolgákból és munkásokból állana. Hogy ez az embercsoport Kálvin igen hatalmas követőinek közepette milyen vegyes erkölcsöket öltött magára, könnyű felfogni, úgyhogy az összes hibák, amelyek a többi községekben előfordulnak itt is megtalálják a maguk követőit, nem tekintvén a lelkipásztorok buzgalmát és fáradtságát. Vannak azonban, bár kevesen, akik a keresztény jámborsághoz a többiek példájául ragaszkodnak. 1808-ban a faluban megalapította a Magyarok Nagyasszonya Társaságot. 1810 októberében engedéllyel Budára utazott, hogy az egyetemen keleti nyelvekből és egyházjogból szigorlatot tegyen. Tanulmányai mellett két éven keresztül Nemeskéri Kiss Pál nevelője volt. Távolléte alatt KATAFAY JÁNOS adminisztrátor helyettesítette. 1812 augusztusában visszatért plébániájára, amelynek azonban a következő év márciusában véglegesen búcsút intett. Távozásakor, mintegy saját munkája összefoglalásaként így írt: Mindezek felett nekem kötelességem virrasztani, előállni, akár alkalmas, akár alkalmatlan, inteni, kérni, feddni, hogy ennek a népnek az, üdvösség elveit Isten segítségével valamiképpen szívébe plántálhassam, különösen, hogy gyermekeiket szorgalmasan küldjék az iskolába, keresztény tanításra, ebben a pontban ugyan nagy vigasztalást találtam, azonban sokkal nagyobb szomorúságot leltem a felnőttekben, akiknek legtöbbjében munkámat kárba veszni siratom, kiknek romlott szokásainak gátat vetni minden erőmmel sem bírok, azért mégis hálát adok Uramnak Istenemnek, hogy sokuknál a jövő megtérésének nagy reményét látom, kik bár vetkezni meg nem szűnnek, mégis azt nyilvánosan tenni óvakodnak. Bölcskét elhagyva Heiligenkreuzban (Ausztria) belépett a ciszterci rendbe, ahol hamarosan prefectus lett. Ezt követően az apátsághoz tartozó Nagyfalván lelkipásztor, 1834-től pedig Szentgotthárdon hitszónok volt. 1843-ban rendje visszahívta alperjelnek és a magyar nyelv oktatójának. Egyre betegesebbé vált, ezért visszatért a szentgotthárdi rendházba, ahol 1856. március 5-én elhunyt.6 Az egykori bölcskei plébános egyházi munkája mellett időt szakított több tudományos mű megírására is, így pl. Európa tekintete jelenvaló természeti, míveleti és kormányi állapotában. Bécs 182931. (A 12 kötetes műnek ő írta a IX. kötetét) Magyarország tökéletes mutatókönyve. Bécs 1830.; A Szent-földi vándorló, az az Leeb Róbert cziszterczi szerzetes... utazása a szent földre és a sz. Gotthárdi cziszterczi rend régi birtokai visszanyerése. Esztergom és Pest 1831.; Története és viszontagságai Sz. Gotthárdnak a Xll. századtól a mi időnkig. Pest 1831.; Szeidemann Eerencz cziszterczi apát életrajza. Tudományos Gyűjtemény 1824. Több jelentős műve csak kéziratban maradt fenn, melyeket a heiligenkreuzi ciszterci  rend könyvtára őriz.7

Az őt követő plébános, NAGY IGNÁC (1813—1820) már majdnem helybelinek számított, mert a szomszédos Dunaföldváron született, 1783-ban. Apja a város jegyzője volt. 1806-ban Pécsett szentelték pappá. Itt és szülővárosában káplánkodott. 1813 márciusában nevezték ki bölcskei plébánossá. Hét évi működés után vizsgálat indult ellene, ezért 1820 augusztusában a falu elhagyására kényszerült, s Laskafaluba távozott adminisztrátornak.

Az utód SZABÓ JÁNOS (1820—1828) 1783-ban született Felsőzsiden. 1806-ban Pécsett szentelték pappá, ezt követően több helység kápláni tisztét töltötte be. 1816-ban Laskafaluba nevezték ki adminisztrátornak, tehát elődjével, Nagy Ignáccal gyakorlatilag helyet cserélt. Kortársai kifejezetten rossz véleményt alkottak róla, piszkos külseje, rendetlen lakása és lelkipásztori teendőinek elhanyagolása miatt. Többször megintették, más állásokat ajánlottak fel számára, melyeket azonban nem fogadott el. Az 1828. évi canonica visitatio után tisztségétől egész egyszerűen megfosztották, s Berkesdre helyezték káplánnak. Később változtatott életmódján, s ezért 1835-ben szentgyörgyi plébánossá nevezték ki.

Az 1828. évi canonica visitatio egy érdekes dokumentumot őrzött meg számunkra, mely betekintést enged az egyházlátogatások menetébe: Főméltóságu Pétsi Püspök Báró Szepessy Ignác Úr Ő Exellenciájának Egyházi Vizsgálata alkalmával a Böltskei Catholikus közrendből a következő személyek közmegegyezéssel választattak és az egész község nevében meghatalmaztattak a végre is oly móddal, hogy ezek a Püspök Ur ÓExellenciájának mindenekről végezzenek és ezeknek akaratja az egész Catholikus község akaratja lészen. Magyar Mátyás, Lubik György, Szakáts György, Szigeti Mihály esküdtek, ör. Szabó Pál, Gyenes Mihály, Szabó István, Frigyer József, Németh Ferenc, Horváth László, Bellái János, ör. Madár György, Szabó János, ifjú Szabó Pál, Zöldfai István, Horváth István, Lengyel Ágoston, kik is, hogy köz akaratból a helység házánál választottak légyen, bizonyítjuk Böltskén június  13-án  1828 Sági István  bíró és az elöljárók.

 

Örsy Gergely Helység Nótáriusa

Szabó János után egy olyan plébános érkezik a faluba, aki az összes bölcskei katolikus lelkipásztort figyelembe véve legtovább töltötte be ezt a tisztséget.

NAGY KÁROLY (1828—1869) 1791-ben született Helesfán. Apja ugyanitt kántortanító volt. 1814-ben szentelték pappá Pécsett. Egyházi működését Kisasz-szonyfán kezdte, majd 1816-ban Bolyra, 1817-ben Paksra került, innen érkezett 1828 végén Bölcskére plébánosnak. 1858-ban akarata ellenérc esperessé nevezték ki, mely tisztségről azonban négy év múlva lemondott. 1865-ben megtartotta aranymiséjét, mely alkalomra püspökétől az alábbi levelet kapta: "Nagyon Tisztelendő Uram! Szívem testvén gyengédségével és őszinteségével örülök annak, hogy Uraságod Isten Jóságából a papi jubileumi kegyelmet megnyerte. Annál is inkább örülök, minthogy a püspöki levéltár évkönyvének tanúsága szerint félszázad lefolyása alatt Uraságod papi integritásával és erényeivel oly becsületet szerzett, hogy az egész egyházmegye szereti és igazán becsüli ezért — Károly nevének szerencsés sejtése szerint — Istennek és az embernek egyaránt kedves lett. Minthogy Uraságod ritka szerénysége minden tisztséget és méltóságot, a kanonokit is elhárított magáról és semmit, amivel aranymiséje fényét növelni kívántam, nem kíván és nem fogad el, csak áldásomat, ezt szívem teljével és lelkem gyengédségével ezennel küldöm. Pécs 1865. február 16. Girk György püspök. A híveiért oly áldozatos életet élő pap 1869. június 9-én hunyt el, s itt, Bölcskén alussza örök álmát. Az 1930-as években Bencze János káplán leírja, hogy Nagy plébános emléke a nép körében ma is él, mert sokszor emlegetik vele kapcsolatban: a mi papunk volt, közénk temetkezett.

Az őt követő KOVÁCS JÁNOS (1869—1898) 1833-ban született Vajszlón. Korán árvaságra jutott, ezért Góczán János kisasszonyfai plébános vette magához. Innen a pécsi árvaházba, majd a szemináriumba került. 1858-bán szentelték pappá. Abaligeten, Berkesden, Rácpetrén, Dunaszekcsőn, Hímesházán káplán, majd 1866 júniusától a betegeskedő Nagy Károly kisegítője,- s annak halála után, 1869. június 13-án nevezték ki a helység plébánosának. 1883-ban már a dunaföldvári kerület esperese. 1884-ben vezetésével megalakult a Bölcskei Oltáregylct.8 1885-ben felépült a szentandrási — ma is álló — Jézus Szíve kápolna, melyről a plébános egy kisebb művet9 is megjelentetett: Szentbeszéd a szentandrási kápolna fölszentelése alkalmából. Pécs 1885. Az ekkor már betegeskedő esperest alkalomadtán a dunaföldvári ferencesek helyettesítik. 1895-től állandó segítőt kap Fuchs Vilmos, 1897-től pedig Vajay István személyében. 1898-ban nyugállományba vonult a Baranya megyei Vókányba, s még ugyanebben az évben itt hunyt el.

Utódja, a mellette segédkező VAJAY ISTVÁN (1898—1911) lett, aki 1863-ban született Mágocson. Iskoláit Veszprémben, a szemináriumot Pécsett végezte és itt szentelték pappá 1887-ben. Gödrére, majd Rácpetrérc került káplánnak, ahol rövid idő alatt annyira mcgkedveltctte magát, hogy a vármegyei főügyész ellenében megyebizottsági taggá választották. Kiadták elbeszéléseit, valamint havi folyóiratot is megjelentetett A nép igaz barátja címmel. 1898-tól bölcskei plébános, de ennek ellenére 1900-ban és 1905-ben, tehát két ciklusban is, függetlenségi programmal a Baranya megyei szalántai kerület országgyűlési képviselőjévé választották. Végső nyughelyre azonban mégis bölcskei hívei között talált  1911-ben.

Az őt követő HORVÁTH DÉNES (1911 — 1933) 1864-ben született a Vas megyei Porpácon. 1887-től ferences szerzetes volt, azonban 1899-ben átlépett a pécsi egyházmegye szervezetébe. 1911-től bölcskei adminisztrátorrá, 1912-től plébánossá nevezték ki. Plébánosi működésére rányomta bélyegét az I. világháború és a Tanácsköztársaság, mely utóbbi helyi direktóriumának feljelentése miatt Budapesten, a Parlament pincéjében, valamint a Markó utcai fegyházban raboskodott, Béres Miklós főjegyzővel és más bölcskeiekkel együtt. Plébánosi tevékenységét segítette, hogy 1922-ben a pécsi Notre Dame (Miasszonyunk) apácarend tagjai megkezdték oktatónevelő munkájukat a község területén. 1925-ben Horváth Dénes — gyengélkedése miatt — egy káplán kinevezését kérte az egyházmegyétől, s így érkezett Cikóról Gábor Károly, aki megszervezte és ruhával látta el a helyi Szív Gárdát. Ót 1926 júliusában Varga Nándor követte, aki a templom és a kálvária épülete, valamint környezete rendbetételének fáradtságos munkáját végezte. Utódja. Taksonyi József 1931-ben megszervezte és vezette a községi dalárdát. 1932-ben Ágoston János féléves káplánkodását Bencze János váltotta fel, aki számunkra különösen fontos, mert ő állította össze a bölcskei plébánia történetét. Horváth Dénes — aki közben szentszéki tanácsos lett — 1933. január 28-án hunyt el. Virág Ferenc pécsi püspök búcsúztatója után Bölcskén, a temetőkápolna mellé temették el. Sírja ma is áll.

Bencze János kéthónapi adminisztrátorsága után került a faluba VIZSY PÁL (1933—1966), aki 1892-ben született a Zala megyei Bocföldén. Iskolai tanulmányait Zalaegerszegen és Pécsett végezte, s itt szentelték pappá 1915-ben. Ezt követően Kajdacson, Abaligeten, Szabadszentkirályon, Szigetváron és Pécsett szolgált, s innen érkezett 1933-ban a bölcskei plébánia élére. Kinevezése első pillanatától kezdve fő célkitűzése a katolikus hitélet és az iskolán kívüli népművelés fejlesztése volt. Még ugyanebben az évben elnöke lett a Katolikus Körnek, 1934-től az általa 78 fővel alapított Katolikus Legényegyletnek és a Hangya Szövetkezetnek. 1934-ben megszervezte az Actio Catholica bölcskei szakosztályait (hitbuzgalmi, szociális, karitatív, kulturális és sajtó). 1935-ben Bencze János káplán helyére Gyük István került, aki új lendületet adott a Szív Gárda és a felnőtt lányok Szent Margit Köre működésének. 1936-ban Szakách Ernő földbirtokos a falu központjában lévő házát (ma varroda) átadta az egyháznak katolikus kultúrház céljára. 1938-ban a távozó Gyük István helyére Solti István került, akit 1941-ben Hidasi János váltott fel. 1942 márciusában érkezik az új káplán, Verhás Géza, aki már tovább tevékenykedik a faluban, mert csak 1946 szeptemberében adja át helyét Pirgi Tivadarnak. A II. világháború okozta szenvedésen, s az utána következő zűrzavaron, az 1948.évi hatalomátvételen, az államosításon túl még az is súlyosbította a bölcskei népéletét, hogy plébánosát 1948-ban bebörtönözték, s csak 1949-ben engedték szabadon. Helyettesítésére visszatér Bencze János,10 majd 1949 szeptemberétől Fried Vilmos, Tóth Károly, Verner Imre, Máté Tibor, Szommer Ádám és Erdélyi József. Őt Nagy Gábor követi, aki 1963-ig teljesít szolgálatot a faluban. Vizsy Pál plébános 1966. november 7-én hunyt el, sírja ma is látható a bölcskei temetőben."

A nagybátyja helyére lépő SORONCZ FERENC (1966—) 1923-ban született Zalaegerszegen. Középiskolai tanulmányait szülővárosában kezdte, majd Pécsett a Nagy Lajos Király Gimnáziumban folytatta. A szemináriumot is itt fejezte be. 1951-től mint káplán teljesített szolgálatot a Mohácsi-szigeten, Tengelicen, Bogárdon, Tolnán, Lakocsán stb. 1966 karácsonyán került Bölcskérc, s váltotta fel a nagybátyja halála után ideküldött Légár Pál adminisztrátort. Jelenleg is a község nagy tiszteletnek  örvendő plébánosa.'"

 

A katolikus egyház építményei a község területén

Templom

Az 1720—30-as években Bölcskére betelepülő katolikusok, templom hiányában — a földesúr engedélyével — a Paksi család egykori kúriájában, a községben később Granáriumként ismert épületben kialakított, a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelt kápolnában miséztek. Feltehetőleg 1756-ig itt folyt az egyházi élet, mivel ebben az évben készült el a reformátusok segítségével az Árpádházi Szent Erzsébet titulusú kápolna a plébánia mellett, a ma is álló egykori postamesteri ház helyén.13 A torony nélküli, haranggal, két oltárral (Szent Erzsébet főoltár, Boldogságos Szűz mellékoltár), sekrestyével, 1778-tól gyóntatószékkel  ellátott kápolnát 1796 körül lebontották, mert  az elkészült új  templom már nem  indokolta fenntartását.14

1. kép. Bölcskei képeslap: a katolikus templom, a zárda és Duna-parti részlet

 

Az új  templom  felépítéséhez jelentős  adományokkal több bölcskei  földbirtokos is  hozzájárult  (Batthyány,  Daróczy,  Csík,  Tahy  stb.),  azonban  legnagyobb  szerepe szentkátolnai   Cseh  Lászlónak volt. A templom   alapkövét  azon   a  helyen   tette  le 1792. június   l-jén Keszthelyi György  földvári esperes, ahol korábban a reformátusok temetője volt.  A szükséges kőmennyiség egy részét a szomszédos Madocsáról, az akkor már romjaiban heverő bencés apátságból hordták cl, mely lépés azonban nem írható fel csak a bölcskei templomépítés rovására,  mert a madocsai házak és melléképületek falában   igen  sok faragott,   gyenge   tartása  mészkő,   ún.  promontori kő  található.  Ugyanebből  a forrásból értesülünk arról is, hogy a romladék többi részéből pediglen Bölcskén  a  Római   Catholika  Anyaszentegyház  kebelébe   tartozó felekezetnek   nevezetes templom   építetett.  Négy  év  bizakodó  remény  és  fáradozás után a copf stílusú templomot, 1796 Szentháromság vasárnapján  (május 22.) szentelték  fel,  Szentháromság  tiszteletére. Az új templom meglehetősen vaskos oldalfalakkal  készült,  nagyrészt  80—90  cm  vastagsággal.  Az  É—D  hossztengclyű hajó mindkét oldalfalazatán  fenyőből  készüít szegmentívcs ablak látható.  A templom É-i végét a félköríves szentély zárja le, melynek mindkét oldalán emeletes oldalszárny található, földszintjén és emeleti részén kisablakkal. A templomhajó, illetve a szentély nyugati oldalszárnyának földszintjén helyezkedik el a kazettás mennyezeti sekrestye.

A templom főhomlokzatának síkjában épült a torony, melynek középtengelyében található a kőkeretbe foglalt bejárati ajtó. Az ajtó előtt 1928-ig a falsíkból kiugró bejárati előcsarnok állt, de a templom nagymérvű felújításakor ismeretlen okból lebontották.

A templom függőleges falsávokkal ellátott homlokzatán az említett bejárati ajtó felett, már az emeleti részen található a nagyméretű szegmentíves kórusablak, amely felett a főpárkány fut. Felette, a torony középtengelyében egy körablak, a toronytesten körben pedig félköríves zsalus toronyablakok találhatók. A kecses tornyot órapárkány, toronyóra és sisak zárja. A templom zsindelytetőzetét 1865-ben cserélték át bádog borításúra. A javítás emlékét a torony tetőzetén látható évszám őrzi. A toronysisak csúcsára az 1920-as évek végén nagyméretű, díszes, művészien kivitelezett keresztet  készített Horváth  Károly  bölcskei  kovácsmester.

A templom főbejáratán belépve egy kis előcsarnokba jutunk, melyet szélfogó ajtó választ el a templombelsőtól. Az előtérből belépve a templomba jobbra a kórusfeljáró lépcsősor, balra pedig az 1934-ben a Bölcskei Oltáregylet által 175 pengőért készíttetett gyón,tatószék található, melynek diófa anyagát Szakách Ernő szentandrási birtokos, kormányfőtanácsos adományozta az egyház számára. A kosáríves orgonakarzatra 1896 körül helyezték el a ma is használatos, Angster József pécsi or-gonakészítő alkotta orgonát. A templom első orgonája még Dóczy József plébános idejében, 1811-ben készült Budán. A templom belsejét széles, tagolt faoszlopok, illetve falpillérek osztják 3 csehsüvéggel fedett boltszakaszra. A szentély felé haladva a boltozatot egy diadalív zárja le, melynek nyugati oldalán található a szerény díszítésű, ízlésesen kivitelezett barokk szószék, melyre a sekrestyében lévő lépcsőzeten juthatunk fel. A diadalív keleti oldalán a Mária-oltár található, egy nagyméretű 120 cm-es   Mária-szoborral.

A diadalív alatt látható a szarkofágszerű kis oltár, melyen az egyházi szertartások tartatnak. Innen a félköríves szentélybe jutunk, itt található az ugyancsak szerény díszítésű főoltár, továbbá a szentségtartó szekrény, mely feltehetőleg egy időben — a templom építésekor — készült a szószékkel, a keresztelő medencével (kúttal), padokkal, egyszóval a templom bútorzatával. A barokk elemeket tartalmazó főoltár két oldalán, a szentély falán, konzolokon két szép kivitelű faszobor látható: Szent József a gyermek Jézussal, ezzel szemben pedig a Szeplőtelen fogantatás. A templomhajó közepén, a kettős tagolású falpillér előtt látható Szent Teréz szobra, vele szemben pedig egy Jézus-szobor, melyet Simon Jánosné készíttetett 1897-ben a már említett Mária-szoborral együtt. A szobrok magassága  120 cm.

A templom szentélye nyugati oldalszárnyának földszintjén helyezkedik el a sekrestye, ahol csomorosnyárból készült szép kivitelű szekrény található, s a megszüntetett Miasszonyunk (Notre Dame) nevét viselő apácarend bölcskei zárdájából került a templomba. A sekrestyével szembeni emeletes oldalszárny földszintjén láthatók a húsvéti ünnepek idején a feltámadás alkalmából használatos szent sír díszletei, melyet Vajay István plébános hozatott az egyház számára. A szentély félköríves falán a főoltár felett függ a 250x120 cm nagyságú Mária-festmény, melynek címe: A szentháromság   megkoronázza   Máriát, mely feltehetőleg a XVIII. sz.-ban készült a híres skót származású Falconer család egyik tagja által. Ezenkívül három 120x80 cm méretű festmény található a templomban, nevezetesen a Szent István felajánlja a jogart és koronáját a Magyarok Nagyasszonyának, a Szent László felajánlja pajzson a kardját, valamint a Rózsafüzér királynéja. Az alkotásokat a község híres szülötte Kegyes József festő javította 1874-ben. A templom belső harmóniáját nemcsak az eddig felsoroltak emelik, hanem az 1980-as évek közepén Gyermeli József festő által készített freskók is.18

Fontosnak tartjuk megemlíteni még a templom tornyában található harangokat. Az 1945-ben meglévő' 3 közül ma már csak a nagyharang maradt meg, melynek felirata a következő: A TELJES SZENTHÁROMSÁG TISZTELETÉRE AJÁNLJÁK A BÖLCSKEI ROMAI KATOLIKUS HÍVŐK HORVÁTH DÉNES PLÉBÁNOS IDEJÉBEN     1921.

A harangot Szlezák László harangöntő mester készítette budapesti öntödéjében. A toronyban lévő másik, kisebb harang már Soroncz Ferenc plébános idejében készült, melynek felirata: A SZENT-ISTVÁN JUBILEUM EMLÉKÉRE ÖNTETTÉK A BÖLCSKEI HÍVEK 1972-BEN GOMBOS LAJOS ÖRBOTTYÁNI HARANGÖNTŐVEL

A templomot 1824-ben renoválták először. Ugyanezen évben hunyt el Bölcskén Szentkátolnai Cseh László királyi tanácsos, alispán, kinek jelentős szerep jutott az új templom felépültében. 1753-ban született Szatmár vármegye számunkra eddig ismeretlen településén. 1778-ban e vármegyében főszolgabíró, pár év múlva pedig már Tolna vármegyében Pakson és Bölcskén található. 1802-ben mint főszolgabírót választják meg a megye országgyűlési követévé. E tisztséget 1807—1808-ban is viselte, de ezen országgyűléseken már mint alispán vett részt. Jelentős szerepe volt a 1809-es nemzeti felkelés Tolna vármegyei szervezésében. Lovas huszárt ábrázoló címere a plébánián ma is látható. írói munkássága is jelentős. 1824. január 26-án életének 71. évében Bölcskén hunyt el. Első felesége, Becsky Franciska (1760—1788) mellé temették. Sírjuk ma is áll a katolikus temetőben.19 1824 után, 1865-ben végeztek nagyobb javításokat a templomon, majd 1928-ban Horváth Dénes plébánossága idejében újítják fel és alakítják át20 Sárosdi Ferenc bölcskei építőmester vezetésével. A felújított templomot 1928-ban Virág Ferenc pécsi megyéspüspök is meglátogatta. Jelentős haladás volt, hogy 1930-ban bevezették a templomba a villanyvilágítást. A templomon 1960-as években végeztek nagyobb javításokat (bádog-tető palára cserélése, külső tatarozás). 1966-ban és 1993-ban pedig Soroncz Ferenc plébánossága alatt újították fel a torony sisakját.21 A templomon legutóbb külső tatarozást 1985-ben végeztek, ekkor nyerte el ma is látható képét Takács István bölcskei kőművesmester jóvoltából.

Plébánia

Először 1783-ban említik, fából és sárból készült, s olyan nyomorúságos állapotban volt, hogy sürgős restaurálásra szorult. Ezért inkább lebontották, s az új katolikus templom építésével párhuzamosan egy újat emeltek. Az 1802-ben felszentelt plébániaépület homlokzatát négy ablakkal és faloszlop tagolásokkal látták el. Érdekességként megemlítjük, hogy a paplak déli oldalába egy szép római kori rozettás követ is beépítettek. 1840-ben létesült a jelenleg is meglévő boltozott tetejű raktár, mely a templomkertben az egykori katolikus iskola (ma óvoda) mellett található. 1865-ben a tatarozáson kívül egy új épületrészt emeltek, továbbá ekkor készült a temDlomtól ENy-ra fekvő ún. Kisiskola, mely napjainkban családi' ház. Kisebb átalakítások és tatarozások felsorolását most mellőzve, megemlíthetjük, hogy 1960-ban a rossz bádogtetőt palára cserélték.22

Kápolnák

A katolikus temetőben lévő Szomorúak Vigasztalója Kápolna felállítása Nagy Lajos főbíró, megyefőnök hitvese, Vizer Constancia nevéhez fűződik. Legfiatalabb gyermekük, Iván 1859-ben történt elhunyta után, 1861-ben épült fel a családi sírhelyet is magába foglaló sírkápolna. Valószínűleg ebben az időben készült el Alapi Salamon Géza (1842—1870) bölcskei festő által a kápolnában található Szomorúak vigasztalója című 180x100 cm méretű olajfestmény. Nagy Lajosné a kápolna fenntartására 300 Ft értékben alapítványt tett, melynek évi kamatai biztosították a fenntartásához szükséges  összeget.

2. kép. Csoportkép. Első sor: bal szélen  Varga Nándor káplán, balról az ötödik dr. Szalách Ernőné Rassovszky Stefánia, Horváth Dénes plébános. Virág Ferenc püspök, dr. Szalách Ernő, Haszely János a szentandrási Jézus Szíve-kápolna előtt

A kápolna alatti sírboltokban nyugszanak a nemes Vizer, valamint a hidaskürti és gányi Nagy családok következő tagjai: nemes Vizer Jánosné született Kovács Johanna (1815—1862), Vizer János (1792—1862), Nagy Iván (1843—1859), Nagy Lajos (1812—1890), Nagy István (1840—1903), Nagy László (1842—1903), Nagy La-josné született Vizer Constancia (1818—1903).

A díszes homlokzattal, kisharanggal ellátott kápolna, az 1788-ban megnyitott, s 1937-ben faoszlopokkal és horganyzott drótkerítéssel bekerített temető' legmagasabb pontján található. A kápolna előtt álló Korpusz, 1960-ban került jelenlegi helyére Szentandrásról,  az elkorhadt fakereszt helyére.

A szentandráspusztai Jézus Szíve Kápolna építését 1884-ben határozta el Nagy Lajosné (Vizer Constancia) és fiai, Nagy István és László. Az Isten iránti hála és dicsősége hirdetéseként kastélyuk udvarán, Dulánszky pécsi püspök engedélyével felépített, neoromán stílusú kápolnát, 1884. október 26-án szentelte fel Kovács János esperes-plébános. Kicsi, homlokzati harangtornya alatt még ma is láthatóak a Nagy és Vizer családok címerei. A kápolna ikerablakai festett üvegből készültek, szobrait Kegyes József festette a múlt század végén.

A mára romossá vált kápolnában szebb napjaiban jelentős egyházi személyiségek is megfordultak. így 1886-ban Dulánszky püspök, aki gondolatait a kápolna misekönyvébe is beírta, 1893-ban Spiesz János apát, valamint Wosinsky Mór a híres régész és pap, 1928-ban pedig Virág Ferenc pécsi püspök.

Keresztek

A templomkertben lévő Kálvária keresztet 1887-ben állíttatja Frigyer Jozefa, özv. Kiss Mihályné, szülei, Frigyer János és Jónás Regina emlékének, melyet Krausz M. kőfaragómester készített Szentesen. Talapzatának homloklapján a következő felirat olvasható: ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÉS HÍVEK LELKI ÉPÜLÉSÉRE ÁLLÍTATOTT. A Vajay plébános idejében kialakított stációkkal együtt az 1970-es években a keresztet is megrongálták, ledöntötték, azonban Suplicz Mihály bölcskei kőfaragómester, néhány lelkes helyi fiatal segítségével, 1993-ban ismételten felállította.

A Szentkút parton lévő, mára már jelentősen elkorhadt fakeresztet rossz állapotú kerítés veszi körül. Az egykor csörgedező forrásnak is csak árulkodó nyomai láthatók. A feltehetőleg tölgyből, illetve akácból készített kereszten fémlemezre festett korpusz volt látható, melyről a festék mára szinte teljesen lekopott. A kereszt szárán alul a következő bevésés olvasható: ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÁLITATA 1917 MÁJUS 30 DIKHIVEK ADOMÁNYUKBÓL ÁLITATTA KOVÁCS FERENC ÉS   NEJE   SULÁK JULIANNA

A vörösgyíri keresztet 1937-ben állíttatja fel 385 pengőért egy elkorhadt fakereszt helyére, a községtől átengedett területen a Bölcskei Oltáregylet. Felszentelésére 1938 januárjában került sor. A keresztet 1960-ban (Koczka István házának közeléből) áthelyezték, mert helye beépítésre került, majd innen arra az id. Lubik László és Szerdahelyi Lajos által felajánlott területre került, ahol ma is áll. A talapzaton a keresztszár előtt egy kisebb Mária-szobor látható. A talapzat homloklapján a következő rövid felirat olvasható: ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÁLLÍTOTTA A BÖLCSKEI OLTÁREGYLET 1937

A Szentandrás úti kőkeresztet 1943 októberében szentelték fel. A községtói átengedett területen, a bölcskei Oltáregylet által emelt kőkereszt, a régi, fából készült, de már akkor rossz állapotú helyett, mintegy 600 pengőért készült. Homloklapján a következő felirat olvasható: A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN ELESETT HŐS HONVÉDEINKNEK EMLÉKÉRE ÁLLÍTTATTA A BÖLCSKEI OLTÁREGYLET 1943.

Az orvosi rendelővel szemben lévő kereszt felállításának körülményeit sajnos nem ismerjük. Itt jegyezzük meg, hogy a keresztek köré — a vörösgyíri kivételével — Horváth Pál bölcskei bognármester készítette a szép kivitelű kerítéseket. Sajnos a katolikus iskolák építésére — a már említett Kisiskola kivételével — nem találunk értékelhető adatokat. A tanítók névsorát és a diákok számát azonban több-kevesebb sikerrel   összeállítottuk:

ÉV TANÍTÓK TANULÓK SZÁMA
1769 Kapori László  
1770 Bozók József  
1771 Molnár  Ignác 15
1776 Parnóczai   György 20
1777 Frigyer József 10
1787—94 Szabó  József  
1798 Nagy  Márton  
1801—11 Frigyer János  
1825—32 Horváth  Sándor (1829) 130
1833—79 Molnár Péter (1846) 192
1879 Keller Antal  
1884—85   281
1888 Mezey  János  
1904—07 Bencze  Sándor  
1910—22 Szabó Pál  
1923—28 Szabó Pál, Kiss M. Andrea  
1929—39 Szabó Pál, Farkas László, Horváth Józsa, Kiss M. Andrea  
1933—35 Szabó Pál, Farkas László, Kovrig M. Gizella, Kiss M. Andrea  
1936—37 Szabó Pál.Bálványi Lajos, Kovrig M. Gizella, Kiss M. Andrea  
1938—39 Szabó Pál, Pillér M. Pierre, Kiss M. Andrea 298
1939—40 Molnár József, Kiss M. Andrea,   . Nagy Károly  
1941 Molnár József, Kiss M. Andrea, Petsching M. Zita
1942—43 Molnár József, Pillér M. Pierre, Rácz Lajos, Kiss M. Andrea, Béres Ilona
1944—45 Molnár József, Árvái M. Szabina, Kiss M. Andrea
1946 Molnár József, Szűcs M. Gerarda, Soroncz Ilona, Horváth M. Augusztina
1947—48 Molnár József, Bátor Márton

 

A katolikus oktatási életre vonatkozó adataink lényegesen szegényesebbek a reformátusokénál, mindenesetre a tanítók névsorát áttekintve, kitűnik, hogy a református társaikhoz, valamint a plébánosok és a lelkészek hivatali működéséhez hasonlóan, a XIX. század 2. harmadától kezdve tartósabbá válik a vezető tanító személye. Közülük is kiemelkedik Molnár Péter, aki — eddigi ismereteink szerint — a legtovább működő pedagógus a község oktatási életében. A katolikus iskoláztatásnak nagy lendületet adott, hogy a Miasszonyunk apácarend tagjai bekapcsolódtak az oktatómunkába. Az elemi népiskola mellett önállóan vezettek egy 4 osztályos leánypolgárit is reformátusok részére, melybe 1937/38-ban 49 növendék járt. A falu idősebb lakói még ma is emlegetik áldozatos tevékenységüket.26

 

A bölcskei reformátusok egyházi élete és lelkészei

A Dunamelléki Református Egyházkerület Tolnai Egyházmegyéjéhez tartozó bölcskei református gyülekezet nagy múltra tekinthet vissza. Létrejöttének idejéről annyit tudunk, hogy valamikor a XVI. század közepén, második felében alakulhatott meg. Szabó Lajos lelkész (1939—1971) visszatekintésében Révész Imre munkájára hivatkozva az egyházvidék református gyülekezetének kezdeti idejét az 1550-es évekre teszi, megemlítve, hogy más források szerint már az 1540-es évek óta volt Bölcskén református gyülekezet.27 Földváry László a decsivel és a madocsaival együtt a Dunamelléki Református Egyházkerület legrégebbi gyülekezetei között említi a bölcskeit.28 Arany Dénes leírja,29 hogy a decsi gyülekezet első prédikátora, Szentantali Gergely az 1540-es években szolgált. A XVI. század közepéig visszanyúló gyülekezet korai történetének nyomait kutatva Nagy Janka Teodóra felhívja a figyelmet az 1546. évi török defterben (adóösszeírás)-'0 említett Gergely nevű bölcskei papra; hogy a felsorolt papok között található Gergely pap azonos-e az 1540 körül a környéken prédikáló Szentantali Gergellyel. Ezt nem tudhatjuk biztosan, hisz miként a gyülekezet korai történetének megismerése, ez még további kutatómunkát igényel.

Annyi biztos, hogy az 1576-os hercegszőlősi kánonok, Rátkay György által 1642-ben lejegyzett változatának aláírójaként a földvári és a paksi prédikátorok mellett a bölcskei prédikátor, Miski Bálint aláírása is szerepel. Balázs László véleménye szerint31 a Rátkai-féle változatban szereplő lelkészek feltehetően 1608-ban, és az azt követő időben szolgáltak.

A bölcskei református gyülekezet templomáról is igen keveset tudunk, annyi bizonyos, hogy a mai református templom helyén álló, a Paksi család által a katolikusok számára építtetett, a XV. században már álló Nagyboldogasszony templomot használták. Amikor 1794-ben Cseh László alispán, bölcskei közbirtokos a főszolgabíróhoz fordult, hogy kötelezze a reformátusokat az épülő katolikus templom munkáiban való részvételre, arra hivatkozik, hogy a református templom régen a katolikusoké volt. Bizonyítékként a templom formájára és Paksi Lajos 1625-ben Apostagon kelt végrendeletére utal, amely  arról rendelkezik, hogy  a főurat halála

esetén a bölcskei Nagyboldogasszony templomba temessék el.32 (Ezzel kapcsolatos véleményünket dolgozatunk elején már kifejtettük.) Havassy Péter legújabb kutatásai — egy 1762-es peranyag kapcsán egyértelműen bizonyítják, hogy a reformátusok az egykori középkori templomot vették át.33 E birtokbavétel pontos idejét nem tudjuk ugyan, de az egykori lelkészek személyéről, szolgálati idejéről 1628-tól pontosan értesülhetünk az  egyházi forrásokból.34

Első prédikátorként ETEI ISTVÁNT (1628—1652) tartják számon, aki teológiai iskoláit Sárospatakon végezte. 1623-tól Óbudán rektor, 1628-tól Bölcskén prédikátor.35 Itt töltött évei alatt, 1639-ben Szőrözte (készíttette) Baranya János az 1634-től használt kehely mellett a legrégebbi ismert úrasztali edényt, egy 50 cm magas, szárnyas angyallábon álló virágokkal és madarakkal díszített, fedeles ón boroskannát.36

SÁRÁNDI JÁNOS (1652—1667) Debrecenben végezte teológiai tanulmányait, Tolnán volt rektor (tanító). Később Nagykörösre került, majd Ráckevére és Bölcskére hívták prédikátornak.

Az ORMÁNDI JÁNOST (1667—1673) követő UNGVÁRI GERGELY (1673— 1691) prédikátorsága idejére esett a felszabadító háború. 1686. szeptember 14-én a császári csapatok Dunaföldvárról "PÖTSKY"-re (Bölcskére) mentek, ahol a török által kifosztott, s elpusztított falut találtak. Leégett a középkori eredetű egyhajós, egy-tornyú, s félköríves szentélyzáródású templom is.37

NÁNÁSI ISTVÁN (1691—1711) prédikátor idején végeztek először pontosabb összeírást Tolna vármegyében a török kiűzése óta. Az adatok megrázóak. A XVII. sz. végén Bölcskén mindössze 27 családfőt írtak össze, akik a dunai szigeteken és nádasokban elrejtőzve vészelték át a török időket, s a veszély elmúltával merészkedtek vissza a faluba.38 A XVII. század végétől 1711-ig a bizonytalan és zűrzavaros időkben rác, labanc és kuruc portyázók támadásaitól tartva Nánási István prédikátor a bölcskei reformátussággal a biztonságosnak tűnő, erdővel, mocsárral körülvett Ma-docsán  keresett menedéket.39

CSOPAKI GYÖRGY (1711—1715) után KOTSI ISTVÁN (1715—1723) irányította a református  gyülekezet hitéletét.

PÁPAI ISTVÁN (1723—1736) prédikátorságával kezdetét veszi a kereszteltek (1723) és a házasságot kötöttek (1726) anyakönyvi bejegyzése. 1724-ben a bölcskei református gyülekezet közadakozásból új harangot vásárolt. Az adakozók neveit a már említett kereszteltek anyakönyvébe jegyezte fel Pápai István prédikátor (lásd 1. számú melléklet).

A harangvétel után 3 évvel nagylelkű adományban részesült az egyház. 1727-ben Halász Varga János egy ónból készült, 40 cm magas, fogantyús, fedeles, úrasztali boroskancsót adományozott az egyháznak. A kancsó elején a következő felirat olvasható: A BÖLTSKEY REFORM ATA SZENT ECCLESIA SZÁMÁRA ISTENES INDULATYÁBUL KÉSZÍTETTE ÉS VETTE HALÁSZ VARGA JÁNOS ANNO 1727. A felfelé hajtható fedélre körben ezt vésették: T. PÁPAI ISTVÁN URAM PRÉDIKÁTORSÁG ÁB AN MEGTÖLTŐD AZ ÉN POHARAMAT BŐSÉGESEN.   Talán nem véletlenül választotta az ajándékozó ezt a felírást, hiszen a források tanúsága szerint az 1735-ben részegeskedéssel is vádolt Pápai prédikátor nem vetette meg a jó bölcskei borok gyakori kóstolgatását.

CEGLÉDI ISTVÁNT (1736—1739) rövid szolgálata után ANGYALOSI ZSIGMOND (1739—1759) követte. Prédikátorsága idején. 1745. augusztus 20-án az Isten nyila templomunkat megütötte, s egészen elégett. A bölcskei és a környékbeli református gyülekezetek tagjainak adományaiból kezdődhetett el az újjáépítés (lásd 2. számú melléklet).

A gyülekezet egy ónból készült, díszítés nélküli, fogantyús, fedeles és kiöntő csúccsal ellátott kicsi kannát, keresztelőedényt készíttetett, a következő felirattal: BÖLTS. R. SZ. ECCLESIÁNAK KERESZTELŐ KANNÁJA 1746.

BORSOS MIHÁLY (1760—1772) nevéhez fűződik a halotti anyakönyvezés kezdete. Első bejegyzéseinek egyike éppen Angyalosi prédikátor 1761. április 8-án bekövetkezett haláláról értesít, akit feltehetően a jelenlegi római katolikus templom, illetve templomkert területén lévő régi református temetőben temettek el. Egy év múlva, feleségének halálakor már a gyülekezet által 1761 nyarán vásárolt, az előzőnél nagyobb haranggal jeleztek.

Borsos prédikátor bölcskei szolgálatának első évében felesége (Körmendi Sára) fiúgyermeknek adott életet, akit 1761. január l-jén Pál névre kereszteltek. A számos keresztatya közül említésre méltó Turgonyi Gergely, a szomszédos Madocsa prédikátora és  oskolamestere.

A mai gyülekezet féltve őrzött tárgyainak egyikét, a legrégebbi úrasztali kelyhet is ezekben az esztendőkben újítják fel. A belül egészen ezüstözött, kívül arannyal futtatott kehely talpán a következő felírás olvasható: 1634 is renovirt 1768. G.K.J.D.M.N. (A betűk jelentése sajnos nem ismeretes.)

Borsos lelkész 1772-ben nyugállományba vonult, azonban hamarosan egyedül maradt, mert felesége, Körmendi Sára 1775. november 8-án elhunyt. Ugyancsak a bölcskei halotti anyakönyvből értesülünk arról, hogy a prédikátort 1776. december 11-én ragadta el a halál.

Utódja PÓLYA JÁNOS (1772—1778) lelkipásztori szolgálatának kezdetétől — a pontos bejegyzéseknek köszönhetően — nyomon követhetjük a gyülekezet lélekszámának alakulását. így tudjuk meg például, hogy 1788-ban már 1633 református lakostól kell búcsúznia a Nagyharsányba meghívott prédikátornak.

Őt 1788 áprilisától SZABÓ JÁNOS (1788—1789) lelkipásztor követte, aki csak a következő év májusáig szolgált Bölcskén.

Távozása után egy nagyműveltségű lelkész CSEKEY JÁNOS (1789—1845) került a faluba, aki 1751-ben született a Bars megyei Kisszecsén, földműves családban. Kecskeméten kezdte tanulmányait, majd 1775-től Debrecenben folytatta. Hat év múlva, a teológia elvégzése után, ugyanitt a retorika oktatásával bízták meg. Ezt követően két évig Mezőtúron tanított, majd több külföldi egyetem — Marburg, Frankfurt, Erlangen hallgatója volt. Az új ismereteket könnyen magáévá tehette, mert latinul és németül jól beszélt, sőt francia tudása sem volt elhanyagolható. Visszatérve, Kecskeméten segédlelkész, 1789-től pedig bölcskei prédikátor. 1794-ben egyházmegyei ülnökké és pénztárnokká választották.  1803-ban már az alesperesi,  1825-től haláláig pedig a Tolnai Egyházmegye esperesi tisztét töltötte be. Bolyó Máriával kötött házasságából 4 lánya született, közülük a legfiatalabbik, Klára 1823-ban Ötvös Sándor madocsai lelkész felesége lett, aki 1845—1868 között apósát követte az esperesi székben. Csekey János nagy tiszteletnek örvendett mind a reformátusok, mind a katolikusok körében. Kortársa, Dóczy József plébános is elismerőleg szólt róla. Ezen felül nem elhanyagolható szakírói munkássága sem, hiszen Pesten 1820-ban és 1831-ben, tehát kétszer is kiadták Oskolai káté a helvét vallású nagyobb tanulók számára című művet, mely a Dunamelléki Egyházkerület által koszorúval kitüntetett alkotás lett. Kiépítette az egyházszervezetet a 12 tagú presbitérium életrehívásával (lásd 3. számú melléklet), s a megerősödött gyülekezetet összefogta az új templom létrehozására, melynek elkészültét már nem érhette meg. Betegsége miatt, 1839-ben segítséget kapott Szászy József segédlelkész személyében, aki 6 évig működött a faluban. Az agg lelkipásztor 94 éves korában, halála előtt egy héttel még vezette az anyakönyveket. Klasszicista stílusú síremléke ma is látható a bölcskei református temetőben.40

Utódja, GERENDAY JÓZSEF (1845—1871) Hidjapusztán (ma Dunaszentgyörgy része) született 1814-ben. Apja, Mihály, nyugalmazott gazdatisztként, 1855-ben Bölcskén hunyt el. Előmenetelét segítette, hogy 1844-ben feleségül vette Csekey János unokáját, Ötvös Sándor lányát, Zsófiát (1824—1920). Házasságukból 7 lány és 3 fiú született. Az 1845 júliusában beiktatott lelkész, a templom után rögtön új építkezésekbe kezdett. Tető alá hozott egy új iskolát és gazdasági épületet (a részleteket lásd később), de emiatt az egyházközség súlyosan eladósodott. A gyülekezet nagyhangú, forrófejű és szűkmarkú tagjai ezért támadást intéztek ellene. A vád azonban csak részben bizonyult helytállónak, mert a hiány jelentős része korábbi eredetű volt. Hosszú idő telt el míg a közösség haladóbb szellemű tagjai meggyőzték a hangoskodókat az újítások szükségességéről. Apósa, Ötvös Sándor után, 1868— 1871 között ő töltötte be az egyházmegye esperesi tisztét. Emiatt a bölcskei feladatok ellátására egymást sűrűn váltó segédlelkészeket alkalmaztak, így Arany Antalt, Kálmán Dezsőt, Gödé Károlyt és Dömötör Lajost. Az 1871. július 14-én elhunyt esperesnek a bölcskei temetőben ma is látható síremlékén, a következő versike olvasható:

„Szerette  övéit,   szívvel,   szóval,   tettel    " Szolgált  a  közjónak  híven  becsülettel Milyen ezrek közt csak nagy néha válik Jó apa  és jó férj volt hű pásztor haláláig" 41

Gerenday József utódjaként már 1869. július 18-tól a bölcskei református gyülekezetben segédlelkészként szolgáló, de hivatalosan csak 1872. június 22-től beiktatott DÖMÖTÖR LAJOST (1872—1914) találjuk. Az új lelkipásztor 1843-ban született Cecén. Iskolái elvégzése után pályáját — eddigi ismereteink szerint — rögtön helységünkben kezdte. Lelkészi hivatalának első évében magasítják meg a templom tornyát, rá két évre pedig elkészítik a — ma is álló — új parókiát. Felesége Somogyi Mária, házasságukból 5 fiú és 2 lány születik. 1886-ban elkészült az új orgona. 1889. május 8-án Szász Károly dunamelléki református püspök és Szilády Áron egyházkerületi főjegyző (mindketten jeles történészek) látogatta meg a gyülekezetet. 1893-1894-ben új tanítói lakások épültek. 1897-ben nagy ünnepségek közepette köszöntötték a lelkészt, abból az alkalomból, hogy 25 éve kezdte meg nemcsak papi, hanem bölcskei szolgálatát is. 1911-ben két új haranggal gazdagodott az egyház, melyeket azonban az I. világháború idején honvédségi célokra használtak fel. 1914-ben az idős lelkész nyugállományba vonult és családjával Monorra költözött. Itt hunyt el  1927. március 4-én, sírja ma is látható a monori református temetőben.42

A távozó idős lelkipásztor helyett az esperes Jánosi György segédlelkészt rendelte Bölcskére. Az elnöklete alatt, 1914. április 19-én megtartott presbiteri gyűlés úgy döntött, hogy a lelkészi állást meghívás útján tölti be. Az egyháztanács Gödé Lajos szekszárdi és Gerenday Endre zuglói lelkészeket javasolta, de egyikük sem kapta meg az állás betöltéséhez szükséges szavazati többséget. A presbitérium által kiírt pályázat alapján 1914 júliusában megválasztották az új lelkészt, PÁPAY ISTVÁNT (1914, 1917—1939), aki 1888. szeptember 24-én Bölcskén született, Pápay János tanító és Kovács Mária gyermekeként. Teológiai tanulmányait Budapesten végezte, majd az egyesült államokbeli, Prinston városába került. Több nyelven — angolul, németül, szerbhorvátul, olaszul — beszélt. Amerikából hazafelé jövet Franciaországban 1914. augusztus 2-tól 1917. március 20-ig internálótáborba zárták. 1917 májusában érkezik Bölcskére, s foglalja el hivatalát. Távolléte alatt Jánosi György, Huszár Sándor, Dely Gyula, Dévay Lajos és Gulyás Lajos látta el a segédlelkészi teendőket.

1922. szeptember 16-án Ravasz László püspök látogatott a faluba, aki örömmel állapította meg, hogy a bölcskei gyülekezet temploma a legszebb az egész egyházmegyében. Az I. világháborúban hadi célokra felhasznált harangok helyett 1926-ban a presbitérium újat öntetett. Ez, valamint a régi ún. Hanzély-harang kondul meg ma is a toronyban. 1926-ban bevezették a villanyt, 1939-ben elkészült a templom körüli kerítés és a székely kapu. 1939-ben Pápay lelkipásztor nyugállományba vonult, családjával Mohácsra költözött. Ott temették el 1964. november 28-án, azonban 1985. október 12-én hamvait hazahozták, és gyermekkorukban elhunyt testvérei és édesanyja mellé, a bölcskei református temetőben lévő családi sírba helyezték.

1939. január 1-én Gilicze Sándor esperes a bölcskei gyülekezetbe Mező Benő' madocsai lelkipásztort nevezte ki felügyelőnek és helyettesnek, de munkájában segítségére volt Szalay István és Szemenyei János segédlelkész is. A bölcskei presbitérium azonban 7 jelölt bemutatását kérte az esperestől, akik közül 1939. március 5-én SZABÓ LAJOS (1939—1971) budahegyvidéki segédlelkészt választották. Az új lelkipásztor 1912-ben született Szekszárdon. A budapesti református teológia elvégzése után, 1936-ben szerzi meg a lelkészi oklevelet. Kezdetben a pestszentlőrinci, majd a budahegyvidéki (ma Bp. XII. ker.) gyülekezetben szolgált. Közben elvégezte a nagykőrösi tanítóképzőt is. 1939. május 14-én iktatták be Bölcskén és ugyanezen a napon feleségül vette Fülöp Juliannát, aki a Liszt Ferenc Zeneakadémián végzett. Házasságukból 6 gyerek,  3 lány  és  3  fiú született.  Első teendőjeként felújíttatta a parókiát. Működése idején avatták fel az I. világháborúban elesett bölcskeiek emléktábláját a templom főbejáratánál. Lelkészsége alatt életre kelt a Református Olvasókör is, melynek megnyugtató elhelyezése 1943 novemberében oldódott meg, mikor az egykori gazdasági épületet átalakították művelődési és gyülekezeti teremmé. 1945 májusában a lelkész jelentést küldött püspökének a szovjet csapatok bevonulását követő időszakról. Eszerint a gyülekezet hitéletében jelentősebb fennakadás nem volt, csupán lelki kárt annyiban szenvedett, hogy a robotba hajtás rendszertelensége az istentiszteletek látogatásában sokakat megakadályozott. Az egyház épületei épségben maradtak, felújításra csak az iskola szorult, mert repülőgépjavító műhelyt rendezték be termeiben. Sokkal nagyobb csapást jelentett az államosítás, mely mindössze 8 kat. h. területet (templom, temető, harangozói lakás stb.) hagyott meg az egyház kezén. 1965—69 között sor került a templom és a parókia külső tatarozására, a harangok és az orgona megjavítására, így a gyülekezet méltóképpen fogadhatta a templom építésének 125. évfordulójára Bölcskére érkező Szamosközi István püspököt. Sajnos Szabó Lajos lelkész 1971-ben, a második szívinfarktust már nem élte túl, s   1971. augusztus 28-án egykori bölcskei paptársai mellé temették.

Ezt követően az esperes Kincses Zoltán madocsai lelkészt bízta meg a bölcskei teendők ellátásával, azonban a presbitérium 1971. december 5-én tartott ülésén azzal a kéréssel fordult a felsőbb hatóságokhoz, hogy az elhunyt lelkész fiát, Szabó Tamás V. éves teológust bízza meg a karácsonyi szolgálatok elvégzésével, január 1-től pedig a segédlelkészi feladatok ellátásával. Az esperes a kérésnek eleget tett, s a lelkészi oklevél megszerzése után a presbitérium 1973. november 25-én a falu rendes lelkészévé választotta SZABÓ TAMÁST (1971, 1973—1991), aki Bölcskén szüle-tettl949. június 2-án. Középiskolai tanulmányait Szekszárdon, a teológiát Budapesten végezte. 1972-ben feleségül vette Nagy Ilonát, házasságukból két gyermek született. 1973.- december 16-án iktatták be hivatalába. Két évtizedes bölcskei működése alatt gyakorlatilag szinte teljes egészében végrehajtotta az egyházi intézmények modernizációját. 1975—85 között villamosították az orgonát és a harangozást, külsőleg és belsőleg kirenoválták a templomot, melynek sikeres elkészültét ma egy kis márványtábla hirdeti a toronybejáró felett. Ugyanebben az időszakban felújították a parókia tetőszerkezetét, az irodából és a vendégszobából gyülekezeti termet alakítottak ki, valamint egy új gazdasági épületet emeltek. A templom építésének 145. évfordulójára, valamint Tóth Károly püspök látogatásának tiszteletére 1989-ben a templom körül új kerítést készítettek. Az agilis lelkész 1991 júliusában hasonló beosztásban, az akkor már országos hírnévnek örvendő Lakitelekre távozott.

Őt Bölcske első tiszteletesasszonya, SZERDAHELYI JÓZSEFNÉ (ZIMÁNYI MÁRIA) követte, aki Zimányi József református lelkész 5. gyermekeként született a kárpátaljai Beregszászon.. A család 1959-ben jött át Magyarországra, ahol debreceni és kokadi tartózkodás után Álmosdon telepedtek le. A debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait, s 1968-ban felvételt nyert a Kossuth Lajos Tudományegyetemre. Azonban édesapja és 3 testvére hivatását követve inkább a lelkészi pályát választotta, s így került a debreceni Református   Teológiai   Akadémiára.   Teológus   évei   alatt,   1973-ban   tanulmányi   ösztöndíjjal Svájcba is eljutott. Az Akadémia elvégzése után, 1974-ben Kecskemétre került, ahol a református egyházközség könyvtárosaként és a gyülekezet segédlelkészeként tevékenykedett. 1980-tól a Bács-Kiskun megyei Tázlár község lelkipásztora lett. Itt 11 esztendőt szolgált, s 1991 szeptemberében érkezett Bölcskére, öt gyermek édesanyjaként. Lelkészi hivatalába 1992. május 3-án iktatták be. Eddigi működésének egyik nagy eredménye, hogy 1993. november 7-én áldozatos munkája nyomán Hegedűs Lóránt püspök felavatta a felújított régi tanítói lakást, mely azóta karitatív, missziós és oktatási célokat szolgál. A bölcskei egyház vezetésén kívül a dunaföldvári református fília is lelkipásztori  fennhatósága alá tartozik.43

A   református  egyház  építményei  a  község  területén

Templom

A középkori helyén álló új templom építése — Csekey János prédikátorsága alatt — 1844-ben kezdődött meg. (Az adakozók névsorát lásd 4. számú melléklet.) A régi, úgynevezett ótemplomot Néder József ács és a német Reisinger János kőművesmesterek irányításával, 1844 tavaszán lebontották. Ezek után megkezdődhetett az új templom alapozása, majd falainak felemelése, mely Reisinger János kőművesmester irányításával történt, a mellérendelt napszámosokkal. Az új templom építésekor felhasználták az ótemplom köveit is, mely római koriakat is tartalmazott. így pl. azt a feliratost is, mely 1951-ig látható volt a templom falában. Ebben az évben a Szekszárdi Múzeum vezetője, Novak József, a református egyház presbitériumához intézett levelében a kőemléknek a múzeum számára való odaajándékozását kérte. A presbitérium ha nehezen is, de végül a Méltóhelyen való megőrzés végett a múzeum részére    felajánlotta.

1844-ben egy másik római kori kőemlék is előkerült, mely egy kelta asszonyt ábrázolt, aki egy disznófejjel telt tálat tart a kezében. 1844-ben Nagy Lajos főszolgabíró, bölcskei birtokos a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta.

Az új templom építését végző Reisinger János az 1844. április 6-án megkötött szerződés értelmében többek között vállalta a tervezett új templom alapjának, valamint falainak elkészítését, mégpedig a következőképpen: a tervezett új templom falait bolthajtással a templombeli karokat hasonlóan bolt hajtásra, mégpedig a templom belső' világosságát 7 öllel, hosszát 15.5 öllel a fal vastagságát 4 lábbal, magasságát a fundamentumon felül 6 öllel. A kőművesmestert e munkák elvégzéséért 2600 Ft illette, melyet három részletben vett fel.

Ugyancsak 1844. április 6-án kötött szerződést az egyház a dunaföldvári Néder József ácsmesterrel, aki 1844. november l-ig köteles volt elkészíteni az új templom tetejét, fazsindelyborítással. A szerződésben foglaltak alapján vállalta továbbá a szükséges épület fákat, valamint állásfákat is kifaragva, továbbá lécet, sindelyt és szeget szóval mindazon épületi anyagokat, melyek a költség tervezetben elő számlálva vannak,  beszerelve a helység alatti Kis-Dunán annak idején leszállítani. Áz ácsmunkák elvégzéséért három részletben 1875 Ft-ot vett fel. Fizetségének utolsó részletét 1844. december 18-án kapta meg, melyből az építkezés későbbi befejezésére következtethetünk.

1844 májusában Horváth Ignác téglásmester 100.000 db jó minőségű tégla vetését, égetését vállalta a kialkudott bér és egyéb juttatások szerint. A későbbiekben szerződést kötött az egyház egy másik, nevezetesen Madár András téglásmesterrel, szintén 100.000 db tégla elkészítésére. A téglák égetéséhez számos egyháztag hozzájárult a nélkülözhetetlen rőzse megvásárlásával, melynek költségeit a kurátor, illetve gondnok Szőke István. Bats Mihály az egyház pénztárából ki is fizetett. (A gondnokok névsorát lásd 5. számú melléklet.) Néhány név a rőzsevásárlók közül: Galó Mihály, Szőke Mihály, Sz. Kovács Ferenc, Hermán Hershl és Berek Gergely. Az új templom építésén fáradozó a már említett mestereken kívül még számosan végeztek hasznos munkát, így pl.: Szanlovics Henrik bádogosmester, aki a régi felhasználásával egy új templomgombot készített, Nagy Mihály és Szomándi István kovácsmesterek, akik a templom építésénél felmerülő kovácsmunkákat végezték. A vasanyagot Baumgarten Jakab, a meszet pedig a már fent említett Hershl Hermán helybeli izraelita kereskedőktől  vásárolták.

A templomnál felmerülő asztalosmunkák egy részét, nevezetesen az ablakok, ajtók és a padok elkészítését Richvaldszky András dunaföldvári asztalosmester vállalta. A nagyablakokon, ajtókon kívül az ő nevéhez fűződik a félkörívcs, vörösfenyőből készült kisablakok elkészítése és üvegezése, s az ajtók lakatos munkáinak elvégzése is. Richvaldszky Andrásnak a templom padjainak kifaragásában Nagy János és Halász József bölcskei faragók segédkeztek.

A templom nyílászáróit, padozatát 1844. november l-ig kellett elkészítenie és a helyszínre, szállítva beállítania a földvári asztalosmesternek. A szerződésben foglaltak alapján a felsorolt munkáért 2400 Ft fizetséget kapott. A többi famunkát Sallai János és Kovács József bölcskei asztalosok készítették, akikkel a bölcskei református egyház 1845. augusztus 16-án kötött szerződést (az általuk készült papi ülőszéken 1844 évszám látható), mely szerint a következő munkákat vállalták: Készíteni fogunk egy ugy nevezett papi ülőszéket éspedig egészen újonnan és tökéletesen száraz tölgyfából. A zárt, 4 oszlopos, baldachinos, 3 ülőhelyes, faragásokkal díszített, tetején pelikánnal ellátott papi ülőszékből (Mózes-szék) lépcső vezet fel a díszes katedrára. Készítem fogunk továbbá, alakra, tartósságra, csínra és ízlésre tökéletesen egybehangzó szószéket melyet nemvalami duc fogja tartani; hanem a falba, illesztendő" egypár tölgy gerenda melyet szintén mi adunk, de amelynek odateendó" beállítása a tisztelt egyházat fogja illetni. Készíteni fogunk a szószék fölé egy ugy nevezett koronát, olyat amely az egész mii pompájának nemcsak megfeleljen, de annak már nevénél fogva is koronája legyen mely minden ízléstelen cifraságokat ugyan magába ne egyesítsen, mégis az ízlés és szép kellékeinek meg feleljen. A református templomok katedrái között is egyedülálló szépségű és kivitelű barokk stíluselemeket tartalmazó szószék a felvázolt terveknek megfelelően készült el a következő zsoltáridézettel: Mily szerelmetesek te hajlékaid, seregek ura, Boldogok a kik lakoznak a te házadban és dicsérnek téged szüntelen.  84.  zsoltár. 2.5.

3. kép. Bölcskei képeslap: a református templom, a református iskola és egy részlet a Kisdunáról

 

Sallai és Kovács asztalosok munkája a papi szék előtt található, kerítvénnyel körülvett Úrasztal, mely egy gerendázatra épített padozaton található. A kerítvényen belül itt helyezték el 1898-ban a Papp Sándor tanító által adományozott keresztelő' medencét is. Ők készítették a középtérre néző első székek (padok) díszes homlokfalát, valamint a kis- és nagykar tölgyfa pártázatát is, melyet lakkal fényesítettek. A felvázolt munkák befejezését 1846 Húsvétjára ígérték. Munkadíjként 1000 ft-ot, 6 akó bort, 2 kila búzát juttatott az egyház számukra. Feltehetőleg az új templom építésével egyidőben készültek a cintériumon belül, a főbejárat jobb és bal oldalán az úgynevezett Urasági székek, melyek az egyházat nagymértékben támogató Nagy és Kurcz családok ülőhelyei voltak az istentiszteleteken. Kurcz Ferenc (1813— 1875) székét, aki feleségének, Motsy Johannának (1820—1900) köszönhetően rokonságba került a templom építését kezdeményező Csekey János lelkész családjával (Johanna édesanyja Csekey Julianna, az említett lelkész lánya volt). 1826-ban Kurcz Vilmos (1852—1926), mint a család utolsó élő tagja, ismerősének, Hanzély Jánosnak ruházta át a családi szék használatának jogát. Nagy Lajos (1812—1890) főbíró székét pedig a család fiúági kihalása (1903), s az ezt követő hosszúra nyúlt családi per után, 1913-ban az egyháztanács a mindenkori lelkész felesége számára adta át használatra.

Az új templomot alkotó mesterek után essék néhány szó magáról a templomról. Hossztengelye  kelet-nyugati   irányú,  főhomlokzata délre  néz, jelenleg  34  m  magas tornya a templom nyugati végén található, centrális elrendezésben. A templom fő-tömegét a 27x15 m méretű egyhajós csarnok képezi, melynek hosszanti főhomlokzata előtt egy 6 m szélességű és 3,7 m előállású, bejárati résszel ellátott előépítmény (cintérium) található, amely a főbejárat szélfogó részét képezi. Ez az úgynevezett előépítmény egy kétszárnyú tölgyfa ajtóval és egy félköríves kisablakkal készült, páros falpilléreivel, timpanonos tetőkiképzéseivel a főhomlokzat díszét jelenti.

A templom keleti véghomlokzatát 6,52 m sugarú félköríves apszis zárja le, melyen alul egy kőkeretbe ágyazott bejárati rész, fentebb pedig 3 nagyméretű, íves végződésű ablak található. A páros pillérekkel díszített templom felmenő falai vegyes falazásúak, a régi templomot alkotó terméskövekből, illetve nagyméretű téglából készültek, 90—105 cm vastagsággal.

A templom tetőzetét 1844-ben fazsindellyel látták el, melyet az évek múltával az időjárás viszontagságai miatt gyakran kellett javítani. 1908-ban a templom külső-belső festése, illetve meszelése, valamint a torony tetejének palával való fedése, továbbá a torony zsaluinak és a nyugati homlokzat két zsalus vakablakának cseréje is megtörtént, Kallós Adolf és Khol Ignác budapesti építésvállalkozók vezetésével. 1965-ben az ismételt külső javításokat S. Kovács József dunaföldvári kőművesmester végezte el, megközelítőleg 89.000 ft-ért, mely összeget a református gyülekezet tagjai fizették önkéntes adakozásból. Az augusztustól novemberig tartó munkálatok alatt új toronybuzogányt és csillagot, toronykijáró ablakot, valamint villámhárítót készített és szerelt fel Móritz Gyula bölcskei bádogosmester.

A templombelsőt ezután Szabó Tamás lelkipásztorsága idejében, a 80-as évek elején festik újból, ekkor nyerte el ma is látható kiképzését a templom belső falazata. Ugyancsak az ő működése alatt valósult meg a templom újbóli külső tatarozása 1985-ben, Takács István bölcskei kőművesmester vezetésével, melynek költségeit ez alkalommal is a bölcskei református gyülekezet tagjainak kegyes adományaiból fedezték.

A templombelső is a késő klasszicista homlokzattal összhangban álló korabeli kialakítású, igen kellemes hatású. Mindhárom bejáratán belül szélfogó ajtókat találunk, melyek közül a keleti és nyugati bejáratoknál lévőket Dömötör Lajos lelkész és neje, Somogyi Mária készíttettek a saját költségükön Isten dicsőségére, valamint boldog házasságuk emlékére 1899-ben Tigyi Lajos bölcskei asztalosmesterrel.

A cinterem felőli hasonló kivitelű szélfogót pedig Szabó Tamás lelkész és családja 1990-ben készíttette. A templombelső torony felőli oldalán helyezkedik el a belső tér kb. negyed részéig benyúló, két oszlopon nyugvó, téglány alakú úgynevezett nagykar, melyen a boltív magasságáig terjedő, lépcsőzetes kiképzésű 12 fapad található. Itt helyezték el az 1982-ben Kecskemétre, a Dunamelléki Egyházkerület Múzeumába került számkirakó táblát, amely 1992-ben került vissza a templomba, a gyülekezet nagy örömére. A nagykarral szembeni ellentétes oldalon, a félköríves apszis emeleti részén, az úgynevezett kiskar található. 1886-ban itt helyezték el az Angster József pécsi orgonakészítő által készített orgonát, mely közadakozásból létesült. 1916-ban 38 sípját háborús célokra elrekvirálták. A háború okozta sebek helyrehozatalára 1966-ban került sor Váradi Ottó orgonajavító által. 1976-ban az orgonát villanyfújtatóval látták cl, mely óriási könnyebbséget jelentett a harangozónak, aki eddig az orgonát fúj tattá.

1979-ben a harangozást is korszerűsítették, villamosították. A templom villanyvilágítással való ellátása Pálfy Lajos József tanító gyűjtésének köszönhetően 1936-ban valósult meg. 1890-ben a templom járószintjét Niki István és Eichmüller Antal kőművesek lekövezték, bár a padok alatt megmaradt az eredeti téglaburkolat.

Jelentősége miatt itt kell szólnunk még egy jelentős átalakításról, a torony magasításáról. A munkálatok kezdete előtt a megbízott építész, Wittingér Sándor tolnai építőmester 6 különböző' toronytervet készített, melyek közül az 1872. október 26-án tartott egyháztanácsi gyűlésen a presbitérium jelenlevő tagjai, valamint a mintegy 34 meghívott egyháztag a 4. számú tervet választotta.

A szükséges építőanyagok előállításáról az egyház gondoskodott. így pl. a kellő mennyiségű faanyagot Szőke Mihály és Kovács János vásárolták meg Pesten. A felmerülő vasmunkákat Smikli Péter helybeli kovácsmester, míg a fa kiegészítőket, így pl. a templom nyugati oldalának vakablakait a szintén bölcskei Jámbor József asztalos   készítette.

Az építkezés során behelyezték az új toronyba a Kohl Ignác órásmester által 1851-ben javított órát is. Az új torony tetőzetét, s a cinterium tetejét bádoggal fedték be. A nagy jelentőségű toronymagasítás emlékét a toronyajtó feletti 1872 évszám őrzi. A mintegy 6000 ft-ba került építkezés költségeit — ha kismértékben is —, de enyhítette a gyülekezet egyes tagjainak jótékony pénzadománya. Néhány név az adakozók közül: özv. Berek Péter, a bölcskei takácscéh, Ötvös Mihály, Bats Mihály, Biczó Jánosné, valamint Kegyes József festő.

1872-ben az akkor még meglévő 1761-ben készült harang mellé Hanzély Ferenc (1830—1876) és Nagy Lajos (1812—1890) főbíró, bölcskei közbirtokosok jóvoltából új harangok kerültek a toronyba. A Hanzély által ajándékozott harang, melyet Walter Ferenc készített, túlélte a háborúk rekvirálásait és így ma is megtalálható, illetve hallható, nem így a Nagy Lajos-féle, majd 3 mázsa súlyú, melyet az I. világháború fosztott meg a gyülekezettől. Ekkor vitték el továbbá az 1761-ben készült megrepedt harang helyett az 1911-ben Szlezák László által készített, valamint az ugyanebben az évben Sitkéi Pál és neje, Berek Erzsébet által adományozott harangot is. Ezek pótlására 1926-ban került sor Pápay István lelkészsége alatt. A közadakozásból, Szlezák László budapesti harangöntő által készített harang az I. világháborúban elesett református hősök emlékére készült. A h hangra behangolt 3 mázsás harangot M. Kovács Sándor és ifj. Szőke József presbiterek hozták haza vasúton, majd Szén- ; tandráspusztáról  Horváth Mihály  ökrös fogata vontatta a templomhoz.

1926-ban kijavították az 1917-es villámcsapás során keletkezett sérüléseket, a munkálatokat Bán Ferenc, Madács István, Erdős Sándor és Bencze János paksi kőművesek végezték. 1948-ban Ilovics István bölcskei asztalos pótolta a toronyablakokat. 1966-ban Ducsák István harangöntő pedig felújította a harangokat.

Parókia

A toronyépítést követő években az egyház elöljárósága már fontolgatta egy új parókia építését a régi helyett, mely 1874-re majdnem romossá, s lakhatatlanná vált. E régi papiakról 1816-ban Báthori Gábor dunamelléki református püspök egyházlátogatása alkalmából a következődet írta: A Parochiális háznál van három szoba, mindenik jóállapotban vagyon A vendég szobában van egy nyoszolya, egy asztal, 3 karszék.

Az új parókia építéséhez szükséges pénzt a gyülekezet tagjai által tetszésük szerint felajánlott kölcsönből teremtették elő, melyet az egyház 5 éven belül köteles volt visszafizetni.

A szükséges anyagokat ezen építkezésnél is az egyház képviselőinek kellett beszerezniük. A faanyagot itt is, mint a torony magasításának alkalmával, Szőke Mihály és Kovács János vásárolták meg Pesten. A tetőcserép beszerzésével pedig Baranya Jánost és Szőke Jánost bízták meg. Az építkezés teljes kivitelezését a toronyépítésnél már ismertté vált Wittinger Sándor tolnai építőmester vállalta, akivel 4100 ft és 5 akó bor áldomásban egyeztek meg.

4.  kép. A református parókia udvara a gyülekezeti terem előtt. Szabó Tamás, Varga Lajos, Tóth István, Sitkéi Lajos, Koczka József, Horváth György, Sárosdi Ferenc, Kacz Sándor, Madár László, Nyávádi  István dunaföldvári református lelkész, id. Fazekas József, Bocsor Lajos esperes. Kaszás László dunaföldvári gondnok. Szamosközi  István dunamelléki  református püspök, Nagypál József, Szamosközi Istvánnc, Szabó Lajos bölcskei lelkész, Höss Sándor,  Ferde István, Szabó Lajosné, Füstös Mária, Varga Imre, Varga Gyula, id. Szabó István dunaföldvári presbiter, ifj. Nyávádi István

 

A márciusi szerződést követően jól haladt a kivitelezési munka, mert november 14-én megtörténhetett a késő klasszicista stílusú épület műszaki átadása, melyet másnap már fel is szenteltek.

A téglalap alaprajzú, 356 négyzetméter alapterületű parókia hossztengelye K— Ny-i irányú. A lakószobái délre, a mellékhelyiségek, az oszlopos tornác, valamint az épület főbejárata északra néznek. A keleti és nyugati homlokzatok tűzfalakkal tagoltak, díszes kiképzésűek, mindkét oldalon 2—2 nagyméretű ablakkal. Az épület déli főhomlokzata hat nagyméretű ablakkal készült, s különböző kifalazásokkal, faoszlopokkal, s egyéb díszítőelemmel ellátott. Az építkezés emlékét a keleti oldal tűzfalán, a szellőző ikerablak alatt látható   1874 bevésett évszám őrzi.

A későbbiekben (1889, 1925) belső tatarozást, festést végeztek az épületen. 1926-ban Pápay István lelkész a saját költségén villanyvilágítással látta el. 1939-ben Szabó Lajos idejében végeztek a parókián teljes körű, külső-belső felújítást, mely tatarozást, festést, és a szükséges asztalosmunkák elvégzését foglalta magába. 1955-ben cserélték tetőzetét, valamint ekkor végezték el az épület külső-belső tatarozását is, melyet Sallai István bölcskei kőművesmester vállalt. Á parókia újabb külső tatarozására 1969-ben került sor, mely munkálatok elvégzésével Varga Lajos helybeli kőművesmestert bízta meg a presbitérium. A megújult épületet Szamosközi István dunamelléki református püspök is megtekintette, mert ekkor ünnepelte a gyülekezet a templom építésének  125.  évfordulóját.

A parókiaépületen előforduló javítások Szabó Tamás lelkipásztor idejében is folytatódtak. 1975-ben tetőfedése történt meg, cserépről palára, melyet Hidvégi György bölcskei kőműves- és ácsmester végzett el.

Ezt követően az épületen belül folytak az átalakítási, javítási munkák a vendégszoba és az iroda közfalainak eltávolításával. így új gyülekezeti terem létesült. Az épület ÉNy-i oldalán 1978-ban egy melléképületet emeltek, melyet hullámpalával fedtek be, e munkálatokat is a már említett Hidvégi György irányította. Még ugyanebben az évben nagymérvű korszerűsítési munkákat végeztek az épületen belül.

1969 után 23 esztendő múlva került sor a parókia ismételt külső tatarozására, valamint a még Szabó Tamás lelkész idejében (1990) elkészített külső ablakrészek cseréjére. Ezt a munkát Takács István bölcskei kőművesmester 1992-ben, már az új lelkész, Szerdahelyi Józsefnc (Zimányi Mária) tiszteletes asszony működésének idején fejezte be.

Gazdasági  épület

Az iskolaépítés utáni időkben szükségessé vált a parókia udvarában egy új gazdasági épület készítése, mely 1858-ban, Gerenday József lelkész idejében valósult meg. A 13 öl hosszúságú épület fáskamrát, istállót, fészert, valamint egy ólat foglalt magába. A terméskőlappal, vályogfalakkal, nádtetővel tervezett gazdasági épület elkészítését Istl Ferenc kömlődi építőmester vállalta, aki 1858 júliusára, az általa ugyanekkor alkotott új kerítéssel együtt át is adta. Később, 1942—43 között ugyanezen épület egy részét Sárosdi Ferenc bölcskei építőmester átalakította kultúrotthon-ná és gyülekezeti teremmé, melyben a Református Olvasókör, valamint a gyülekezet belmissziós tevékenysége folyt. A II. világháborút követő években különböző politikai szervezetek (EPOSZ, DISZ) használták, s szerették volna véglegesen birtokukba venni. 1953-ban már MNDSZ Mozi működött az épületben. 1956-ban a Szabadságharcos Szövetség helyi szervezete bérelte, majd ugyanezen év decemberétől, a korábban a bölcskei református gyülekezetben szolgáló Jánosi György nyugalmazott lelkész és felesége élt itt. 1966-ban a lakásból ismét gyülekezeti terem lett. 1977-ben az elhanyagolt, s rossz állagú épületet eladták az AFESZ-nek, mely napjainkban magánkézbe került,  de továbbra is épületanyag lerakatként hasznosítják.

Iskolák,   tanítói   lakások

Az 1794-ben épült, úgynevezett Óiskola a XIX. sz. közepére kicsinek, kényelmetlennek, valamint állagára nézve csaknem romosnak bizonyult. Az építkezések megkezdése előtt a felmerülő ügyek intézésére Nagy Lajos református bölcskei közbirtokos elnökletével egy bizottság alakult. A bizottság hasznos tevékenységét elősegítette tanácsaival a dolgozatunkban már említett Kurcz Ferenc evangélikus vallású bölcskei közbirtokos, aki ezen kívül is sokat tett a református iskolaügyért. (Felesége és az ő portréja, melyet 1903-ban Kegyes József készített, ma is látható a parókián.)

Az új iskola épületét a régi meghagyásával, a fent említett Kurcz Ferenc által 1851 októberében 300 aranyforintért vásárolt, és az egyháznak adott, templomhoz közeli üres telken építették fel. Említésre méltó továbbá, hogy már 1845-ben alapítványt tett a bölcskei református iskola részére oly feltétellel, miszerint a kiadható tőke kamatai "nem egyébre mint iró papirosra forditassék" — olvashatjuk a bölcskei református egyház levéltárában található forrásból. Az 1851. április 16-án meghirdetett iskolaépítési pályázatra szép számmal jelentkeztek a mesteremberek. Az építéssel végül Niki Ignác kőműves- és Néder József dunaföldvári ácsmestereket bízták meg. A munka olyan jól haladt, hogy 1851. május 8-án már az asztalos- és lakatosmunkát végző, bölcskei illetőségű Molnár Mihállyal kötött szerződést az egyház.

Az iskolaépület tetejéhez szükséges faanyag beszerzését Csilling István dunaföldvári épületfa kereskedőnél vásárolták meg a kiküldött egyháztagok. Az 1851. május 4-én megkötött szerződés alapján az új iskola ácsmunkáit Szigvardt Mihály dunaföldvári   ácsmester   készítette.

A késő klasszicista stílusban kivitelezett iskola, Néder Ferenc ácsmester tervei alapján, 2 tanteremmel (a XIX. sz. végén eggyel bővítik) és tanítói lakással, 4 oszlopos, timpanonos homlokzattal, 1852-ben készült el. A falusi iskolák között is egyedülálló, műemlékként jegyzett épületbe  1853. május 25-én költözhettek át a tanúlók.44 Itt ragadjuk meg az alkalmat, hogy a bölcskei református tanítókra és tanulókra vonatkozó  adatainkat közreadjuk.45

ÉV TANÍTÓK TANULÓK SZÁMA
1731 Szentesi János  
1732 Simon István  
1748—49 Vájna István  
1763—70 Újvári István  
1771 Lukácsi János 50
1776 Simon János 84
1783—1803 Pernye István  
1804—05 Kiss Sándor  
1806—08 Sallai József  
1809 László György  
1811 Almási Péter  
1812—13 Lázár  Gábor  
1814—23 Szabó Mihály (1816) 164
1824—28 Imre Mihály (1829) 210
1838—44 Dúzs János  
1845—52 Kabai Tanító Ésaiás, Horváth Antal 281
1853 Kabai Tanító Ésaiás, Tóth István 300
1854 Kabai Tanító Ésaiás, Gödé Gábor 255
1855—56 Szeremlei József, Hetesi Lajos 265
1857—60 Szeremlei József, Dömötör Sándor  
1861—67 Szeremlei József, Biber Ignác (1866) 216
1868 Szeremlei József, Arany Mihály 220
1869—70 Szeremlei József, S. Kovács Ferenc  
1871 Szeremlei József. Kovács Sándor  
1872—81 Szeremlei József, Papp Sándor (1874) 249
1882—84 Enyedi Sándor, Papp Sándor (1884) 256
1885 Pápay János, Papp Sándor  
1886—1892 Pápay János, Papp Sándor, Dömötör Lajos  
1893 Pápay János, Papp Sándor, Nagy László  
1894 Pápay János, Papp Sándor, Borbély István  
1895—96 Dely Gyula, Papp Sándor, Borbély István  
1897 Dely Gyula, Ferenczi József, Kovin Gyula  
1898—1900 Dely Gyula, Ferenczi József, Bögre Antal 292
1901—1903 Dely Gyula, Ferenczi József, Moharos Imre  
1904 Dely Gyula, Ferenczi József, Tegzes  Zsigmond  
1905 Dely Gyula, Thomayer Géza, Tegzes  Zsigmond  
1906 Dely Gyula, Thomayer Géza,  
1907 Czibor János Dely Gyula. Thomayer Géza, Szabolcsi Sándor  
1908—10 Dely Gyula, Thomayer Géza, Kovács Gábor (1909) 257
1911 Dely Gyula, Thomayer Géza, Szabó István  
1912 Dely Gyula, Szabó István  
1913—14 Dely Gyula, Szabó István, Molnár Dezső  
1915—17 Dely Gyula, Szabó István, (ideiglenes helyettes: Huszár Sándor.Zónyi  Irén, Gulyás Lajosné, Pápay  Istvánná)  
1918—19 Szabó István, Sárközy Sándor, Pápay Istvánná. Tamás Elza 242
1920—26 Szabó István, Paczolay Gyula, Pálfi Lajos József 225
1927—31 Szabó István, Pálfi Lajos József, Gaál Lajos (1931) 180
1932—47 Szabó István, Pálfi Lajos József, Horváth Gyula (1947) 160
1948 Pálfi Lajos József, Horváth Gyula, Horváth  Gyuláné  

 

A tanítók hivatali működésében hasonló tendencia figyelhető meg, mint katolikus kollégáiknál és a később tárgyalandó lelkipásztoroknál, nevezetesen, hogy a XIX. század közepétől kezdve — a korábban 20 évig ténykedő Pernye Istvánt leszámítva — tartósabbá válik a vezető tanító, rektor személye. 1845-től kezdve mindössze 7 nevet sorolhatunk fel ezen a poszton, ráadásul közülük 2 — Enyedi, Pálfi — csak egy-két évig áll az iskola élén. így a tartósan vezetők száma egy évszázad alatt mindössze öt. Közülük is kiemelkedik a 36 évig szolgáló Szabó István, aki a ranglétrát végigjárva 3. tanítóból lesz első, s ugyanez mondható el a 28 évig itt oktató Pálfi Lajos Józsefről is. Egyben az ő, illetve Papp Sándor (24 év), Horváth Gyula (16 év) 2. és 3. tanítósága jelzi a viszonylagos állandóságot e posztokon is. Tanítónőkkel — az ismert okok miatt — csak az I. világháború idején találkozunk először.

A tanulók számának alakulása jól mutatja a XX. században jellemző általános lakosságcsökkenést, illetve a katolikus hitre való áttérés növekedését.

Összefoglalás

A középkorban már jelentős egyházzal rendelkező település lakossága a hódoltság idején reformátussá vált, s mivel jelentős része átvészelte a háborús időket, így továbbra is e felekezet formálta a falu vallási arculatát. A XVIII. században beköltöző magyar, német, szlovák, katolikus és evangélikus családok lassan megváltoztatták a bölcskei társadalom vallási megoszlását is. Ennek szemléltetésére az alábbi táblázatot közöljük:46

Év Kat. Ref. Evang. K. kel. Izr. G.kat. Egyéb Össz.
1773   1517     36      
1783 915 1624            
1806   1651            
1811 1020              
1815   2011            
1828 1305 2430   23 159     3917
1854 1896 2297 52 7 211     4519
1881 2046 2123 49 1 145     4364
1900 2245 2000 41 1 100 3 1 4391
1930 2507 1585 30 1 44 1   4168
1941 2525 1451 28 2 17 4 13 4040

 

Mint látható, a katolikusok száma a századforduló környékén már meghaladta a reformátusokét, melyet nemcsak demográfiai tényeződnek tudhatunk be — pl. a katolikusoknál relatíve is nagyobb a születések száma —, hanem annak is, hogy az 1870-es évektől kezdve igen sok az áttérő. A vegyesházasságok elszaporodása, s így a születendő' gyermekek vallása az esetek döntő többségében a katolikusoknak kedvezett. Nyilván tovább erősítette a katolikusok esélyeit, hogy a XIX. század első harmadáig — néhány kivételtől eltekintve — igen gyakran változó és rendezetlen életvitelű (lásd áthelyezések, eljárások indítása, állástól való megfosztás) plébánosait, nagytekintélyű, s ami még ennél is fontosabb, a faluban tartósan, sokszor halálukig szolgáló lelkipásztorok váltják fel. A református lelkészek kezdettől fogva nagyobb stabilitást mutatnak, mert 1628-tól napjainkig, tehát 366 év alatt mindössze 20 lelkész szolgál itt, mely 18 éves átlagot jelent. Ugyanez a katolikusoknál 10 év, ráadásul csak 1744-től, vagyis 116 évvel lemaradva jelentkezik első képviselőjük. Ezért nagy jelentőségű — visszatérve az előbbi fejtegetésre —, hogy 1828-tól mindössze 6 plébános szolgált Bölcskén, azaz hivatali idejük 28 éves átlagot mutat, szemben elődjeik 5 éves átlagával. A lelkipásztorok állandósulásával összhangban a XIX. század közepétől mindkét felekezet tanítóinál is tartósabb helyi működés mutatható ki, mely összhang a falu hitéletére, egyházi építményeinek szépségére, vallásos és kulturális egyesületeinek megszaporodására egyaránt jótékony hatással volt.

 

Mellékletek

 

1.számú melléklet

ANNO 1724

A böltskei sz.ecclésiában lévő harang vételben istenes sz: igyekezetbűi mind az itt lakó mint pedig más helybűi való szentelt erre az örök emlékezetre való jónak adott lajstroma Pápai István akkori prédikátor idejében így következnek

Szűts István Erdős István
Ferdős Mihály Koté István
Táska János Nagy Gergel
Halász István Berek Gergel
Keresztes  Gergely Veres Miklós
Kántor István Biczó János
Mészáros Mihály Korsós János
Keresztes István Csapó János
Ferde Mihály Kevi István
Szabó András Berek Péterné
Kis István Németh Mihályné
Kereki Mihály Gálos András
Mészáros György Kun András
? István Török Ferenc
? János Szűts András
Ferde Mihály szolgája Berek Mihály
Mészáros Mihály szolgája Varga István
Séra István Magyar Benedek
Bán Pál Bereczki István
Kereki István Szűts János
Ráczkevi Bán Péter Szabó  István
Dávid János Szabó  Istvánné
Halász János Molnár János
Dobszai István Pálinkás Kata
Csizmadia János Ferde Mihály asszonya
Berek István Keresztes István szolgálója
Kereki Mihály anyja Jenéi István
Bán Mihályné Latos Jánosné
Kánnai András Godán János
Bereczki János Berek Gergel szolgája
Mona Mihály Bereczki  János
Pap Mihály Dombi Ferenc
Mészáros Mihály Virág Ferenc
Csaplár Koczka András Szűts János
Szabó István Dombi Ferenc 1 üsző borjú
Halász János Dombi György 1 üsző borjú
  Füle János 1 borjú

(BREI. Az  1723-ban kezdődő keresztelési anyakönyvben lévő felsorolás)

 

2. számú melléklet

ANNO 1745 AUGUSTI

Sz: István király napra virradólag az istennek rettenetes Ítélete lévén. Az isten nyila templomunkat megütötte s egészen elégett. Ennek restaurációjához aki mit jó szándékból adott így következik:

Én prédikátor Angyalosi Zsigmond Takács János
Gyenge  István Endrédi  Gergely
Bereczki János Takáts János úr szolgája
Pálinkás János Kevi István szolgálója
Jámbor István Péter Kovács
Horváth István szolgája Móna Mihály
Korsós Mihály Kanász István
Látós Gergely Nagy  Jánosné
Monori Simon István Gálos János
Borsós István biró úr Túri  Mártonná
Gartsik Mihály Halasi György
Tót István Ör. Varga János
Monos János Jenéi János leánya özv.
Sági Mihály Vég János
Ör. Furulyás István Ferde István
Takács György Szabó Istvánné
Endrédi Mihály Takács inas Ör. Monori István
Szanyi  György Dér György
Csapó János Ötvös András
Ör.Csapó Jánosné Keresztes  Gergely
Bán Pál Szabó  András
Mészáros János Ör. Ötvös Péter
Hajdú János Kevi István
Besentzi Mihály Varga György
Vida András Monori János
Ötvös Sándor Galai György
Vékony Mihály Fodor János
Takács  Ferenc Gáspár Istvánné
Séra János Szemerei  István
Cibány István Kelezsényi István
Ör. Besentzi Mihály Ifj. Farkas István
Kosár Ferenc Korodi Mihály
Kánnai András Tóth Mihály
Sepsi István Sallai Gergely
Horváth  Mihályné Veres Miklós
Deák János Keresztes János
Árva Herkendi Jánosné Ör. Móritz Mihály
Bats István Kevi Mihály
Ör. Korsós István Gyulainé asszony
Felső Kovács Mihály Táska Jánosné
Keresztes János szolgája Ifj. Varga János
Alsó Berek Mihály Biró úr szolgája Csikós György
Horváth  Ferenc Baranya Andrásné
Bereczki János Baranya János
Keletsényi István adott az Csáti Mihály
asztalra egy sávos abroszt Ferenczi  Mihály
Vastag Istvánné Korsósné asszony
Simon János Szőke István
Pap Gergely Ör. Simon János
Biró úr szolgája Koczka Kata Ör. Koczka András
Galó János Nótárius Nánási János
Ifi. Berek János szolgája Angyal Samu
Szűts András Halasi György
Alsó Kovács inasa Vég János
Móna Panna Ör. Latos András fia
Ketskeméti ember Veres István Ör. Kereki Istvánné
Dávid zsidó András ordasi mester
Péli veje Sz. Mártoni Mészáros
Deső Jánosné Gergely
Molnár Sára Özv. Berek Istvánné
Barabás János Virág Ferenc
Kereki István Komáromi Jókai Sámuel
Tót János Monori Simon János
Kun Sámuel Kevi András
Hantos János Kalmár István
Madocsai  közönségesből Madocsai Bilsi János
Madocsai nótárius Losontzi  

Adtak még Dorogról, Cecéról, Soltról, Ordasról és Előszállásról (BREI. Az 1723-tól induló keresztelési anyakönyvben lévő felsorolás.)

 

3. számú melléklet

A.református egyház helybeli irányító testülete az 1792-ben alakult Presbitérium tagjai: Szarka János, Makai György, Takáts György,Bats Mihály, Koczka János, Makai József Tóth Gergely, Varadi István, Halász József, Szüts János, Takáts József, Veres József.

A presbiterek a prédikátor előtt tették le a hivatali esküt a templomban. A presbiteri gyűléseket pedig a parókiaháznál tartották. (RL. Csekei János lelkész proto-colluma. 1789—1844.)

 

4. számú melléklet

Önkéntes adakozók az új templom építésére 1844-ben

Szőke István esküdt által Dabi István,
Özv. Balog Jánosné Sági János esk. által
  Ns. Katz Sándor úr
Ns. Szabó Sámuel Imre János
Kereki József Száraz  Mihály
Bucsi Zsigmond Vörös József
Rabi János Böröczki István
Ns. Simon János Dor. Szabó János
Nt. Dúzs János rektor úr Szűts János
Molnár Kovács János Riks. Horváth István
  R. Cat
Ör. Szalay János Magyar Mihályné
Ör. Monori Pál Ör. Szőke Gergely
Nt. Tomanek József Az érdemes Takács céh
Gergely  József Demetrovits Constan-
Galó Mihály és Szalay István Esk. tin úr Almási Imre
által Felső Papp József  
Ns. Horváth István Cs.Szabó István
Ör. Sitkéi István Ifj. Ötvös András
Cs. Takács Jánosné Ns. Makai Pál
Mikolovits Nohum Ör. Monori József
Csekei János prédikátorKollár István  
Osváth Pál Szabó György esküdt által Felső Papp Jánosné
Szőke Jánosné Ör. Papp Jánosné
Szakos László Endrédi Mihály
Ifj. Papp János Mona Böröczki János
Papp Sára Monori János
Rátz Mihályné Dabi István
Felső Monori József Tar  Péter
Kovács János bíró Ifj. Horváth István
Ifj. Andits János Szalay Tóth Ferenc
Ns. Német István Halász  József
Gyapai Szabó Péter Szűts Pál tstván
Ns. Kurtz Ferenc Varga József
Csider István Móritz János
Ör. Nagy Mihályné Szanyi János
Moritz József Szakos László
Vátzi lakos Gyepes János Monos  Ferenc
Farkas István Varga István
Szekeres Mihály Szőke István
Szőke Mihály Ns. Horváth József
Varga Péter Id. Sági János
Kat. Takács József Ör. Székeli János
Papp Imre Molnár Takács Ferenc
Szalay István Csider István
Ifj. Baranya István Soos Adámné
Csider István Ifj. Molnár János
Lipót Ferenc Ör. Sárosdi Pál
Ör Szanyi József Korsós István
Felső Galó József Sági Ferenc
Farkas Mihály Ör. Szőke Gergely
Ns. Simon Pál Bán Máté
Ör. Kereki József Csősz Szabó János
Monori István Tak. Moritz Mihály
Gyarmati István Csikós Dabi János
Ifj. Som. Berek István Tuba Ádám
Ns. Tigyi József Ispány András
Osváth Pál Móritz Pál
Sági József Ns. Pados Ferenc
Borsos Mihály Ns. Nemes István
Ns. Nemes István Bertók János
Dabi István Ns. Demelrovits Constantin úr
Baratskai István Nagy Mihály kovács a
Takács Mihály templomhoz való vas
Komáromi József munkával
Szüts Gábor Kara Katalin
Bertók Mihály Ns. Döme József
Száraz  János Felső Takács János
Endrédi  József Galó Mihály
Sz.  Kovács Ferenc Sütkei Mihály
Berek  Péter Galó Amma özv. Kor
Galó János Sós Pálné
Pesti István Tek. Tóth Mihály
Ötvös Péter Morítz Mihály
Pesti István  

 

Adakozók 1845 márciusában

Ifj. Ivány István Szenté  János
Szüts  Sándor Tak. Baranyai István
Gyapai Szabó János Tarczal József
Morítz István Tóbiás János
Fazekas  János Sárosdi József

 

Adományok 1846 januárjában

Ifj. Somogyi Berek István Baksa Péter
Ns. Lampert István Sárosdi Jánosné
Galó András Berta jános
Ör. Ötvös András Mona Bereczki János
Korsós Pál Cibány Ferenc
Bertók János  

(BREI. A templom építésére vonatkozó iratok.)

 

5. számú melléklet

A kurátorok (gondnokok) névjegyzéke

1773 Kovács János 1800—1801 Kováts János
1783—1790 Makai György 1801—1803 Kotzka János
1790—1794 Sági István 1803—1804 Baratskai  Ferenc
1794—1795 Séra Gergely 1804—1805 Cibány János
1795—1796 Almási Péter 1805—1806 Kereki István
1796—1797 Bats Mihály 1806—1807 Takáts Ferenc
1797—1798 Sági István 1807—1808 Ns. Makai Pál
1798—1799 Vajda Ferenc 1808—1809 Takáts Mihály
1799—1800 Tóth Gergely 1809—1810 Korodi András
1810—1813 Ns. Makai Mihály 1906—1907 Varga Ferenc
1813—1816 Kováts Ferenc 1907—1908 K. Horváth János
1816—1817 Takács István, 1908—1911 Bereczki  János
  Ns. Makai Pál 1911 — 1913 Szanyi István
1817—1821 Takáts Mihály 1913—1915 Sitkéi Pál
1821—1825 Baratskai István 1915—1916 Farkas János
1825—1827- Balogh János 1916—1917 Tóth Ferenc,
1827—1828 M. Kovács János   Varga József,
1828—1831 Takács  István   Szőke  József
1831—1833 Balog János 1917—1918 Szanyi Pál
1833—1834 Galó András 1918—1919 Bereczki János,
1834—1835 Csizmadia István   Kacz Sándor
1835—1836 Sági István 1919—1920 Ötvös Mihály
1836—1837 Lampcrt János 1920—1921 Sárosdi Gergely
1837—1840 Ötvös András 1921—1922 Sitkéi András, Farkas Pál
1840—1844 Szőke István 1922—1923 Hiffner József
1844—1850 Bats Mihály 1923—1926 Bognár Pál
1850—1856 Kovács János 1926—1928 Patay József
1856—1860 Dabi István 1928—1929 Kacz István
1860—1862 Takáts Mihály 1929—1930 Kovács Sándor
1862—1865 Ns. Szabó Sámuel 1930—1931 A. Kovács József
1865—1868 Kovács János 1931—1932 Sitkéi Pál
1868—1873 A. Szőke János 1932—1933 Farkas János
1873—1875 Tót József 1933__1936 Baranyai István,
1875—1878 Baranya Pál   Móricz István
1878—1879 Balogh Ferenc 1936—1939 Szőke József. Fekete József
1879—1880 Szőke Mihály 1939—1944 Szőke  István
1880—1882 Sitkéi András 1944—1947 Baranya József
1882—1887 Varga Ferenc 1947—1951 Berek  Péter
1887—1889 Sitkéi András 1951 — 1954 Fazekas József
1889—1895 Horváth  János 1954—1957 Baracskai   Ferenc
1895—1897 Szálai István 1957—1960 Varga Lajos
1897—1898 Tigyi  Sándor 1960—1964 Rafaisz  József
1898—1899 Szőke Mihály 1964—1967 Sitkéi Lajos
1899—1900 Molnár István 1967—1979 Horváth  György
1900—1902 F. Szőke József 1979 Tóth Mihály
1902—1903 Szanyi  István 1979—1993 Koczka József
1903—1904 Varga István 1993_1994 Sárosdi István
1904—1905 Patai Pál 1994— Rafaisz  József
1905—1906 Ifj. Szalay István    

(RL. Csekey János lelkész protocolluma. 1789—1844.; BREI. Presbitériumi jegyzőkönyvek.)
Az önzetlen segítségért köszönetet mondok Szerdahelyi Józsefné Zimányi Mária református lelkipásztornak, Soroncz Ferenc plébánosnak, Havassy Péternek, Szabó Gézának, Nagy Janka Teodórának, Szabó Tamás református lelkipásztornak, Kárpáti Andrásnénak és mindazoknak a bölcskeieknek, akik adataikkal, tanácsaikkal hozzájárultak e munka megszületéséhez.

 


JEGYZETEK

  1. Ortvay Tivadar: Magyarország egyházi földleírása a XIV. század elején a pápai tizedjegyzékek   alapján feltüntetve. Bp.  1891. I. 253.
  2. Fraknói Vilmos: Genealógiai és heraldikai közlemények a vatikáni levéltárból. Turul   1893.6.
  3. OL. Rudnyánszky család levéltára. P. 961.  1. csomó 2. fasc. 31. f.
  4. Csekei, 18.
  5. A pécsi egyházmegye schematizmusa. Pécs,   1981. 240.
  6. Az eddigiekre lásd: Bencze, 4—28.;Brüsztle,  11.335—352.
  7. Szinnyei,  II. 954—955.
  8. Bencze, 28—35.;  Briisztle.  11.  352—355.
  9. Szinnyei, VI.  1277.
  10. Bencze, 35-41.; BPI. Egyesületi iratok. A KALOT 1934. I. 24-én alakult és 1946. VII. 26-án oszlatták fel.
  11. BPI. Egyházigazgatási iratok.; Halotti anyakönyv.
  12. Soroncz Ferenc plébános úr szíves szóbeli közlése.
  13. Lásd 5. sz. jegyzet.; Bencze, 4.
  14. Bencze, 9.,  12.
  15. Uo.  15—16.; Brüsztle, II. 348.
  16. Cserna-Kaczián,  Madocsa.
  17. Lásd 5. sz. jegyzet.
  18. Bencze, 28—35.; BPI. Építkezések, felújítások iratai.; A Falconer családra lásd : Művészeti lexicon, Bp.  1966. II.  17.
  19. Bencze,  16.; Szinnyei, 11.235.; BPI. Anyakönyvek.
  20. Lásd 5. jegyzet.; Bencze, 29.
  21. Lásd  18. sz. jegyzet.
  22. Uo.; Bencze, 25—35.
  23. BPI. A Jézus Szíve kápolna miserendjeinek könyve.
  24. BPI. Iskolaszéki jegyzőkönyv. Ebben nemcsak az iskolákra, hanem az egyházi építményekre is találhatók  adatok.
  25. Hajdú,  164—165.; Cserna-Kaczián, Bölcske.; Szabó, 4., 7.; Szenczi  146.; BPI. Anyakönyvek, Iskolaszéki jegyzökönyvek.
  26. Szabó, 8.
  27. BREI. Szabó Lajos írása 1969-ből, melyet a templom fennálásának  125. évfordulójára készített.
  28. Földváry.  1.11.
  29. Arany, 8.
  30. Káldy-Nagy Gyula: A budai szandzsák 1559. évi adóösszeírása. Bp.  1977. 68. A tanulmányban említett 1546. évi defter nem elírás, mert ezt vizsgálják felül  1559-ben. Itt jegyezzük meg, hogy Gergely pap  1559-ben már nem élt.
  31. Balázs László : Vizsgálódás a hercegszólősi kánonok két névsoráról és a 23. kánonáról. Református Egyház   1977.   1/1.   13—15.
  32. Csekei, 18.
  33. Részletesebben lásd Havassy Péter tanulmányát.
  34. BREI. Az  1723-ban induló születési anyakönyv fedőlapjának belső oldalán.
  35. A lelkészek életére vonatkozó, a továbbiakban külön nem jelzeteit adataink az anyakönyvekből és Földváry László művéből származnak, s ott megtalálhatók a bölcskei ref. egyház leírásánál (I. 10. oldaltól).
  36. Genthon, I. 34. Megemlíti a többi egyházi tárgyat is.
  37. Gaál Attila: Az 1686 őszi felszabadító hadjárat grafikai lapjainak Tolna megyei vonatkozásai. A Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve XII. Szerk.: Vadas József. Szekszárd,  1984.  131—132.
  38. Holub  József:   Az  újjáépítés  megindulása Tolna megyében  a török  kiűzése  után   1686—1703-ig. TTMT.  V.   1974.21.
  39. Szilágyi Mihály: Az újratelepülő Tolna megye  1710—1720. TTMT. X.  1983.40.
  40. Szinnyei, II. 242.; Zoványi, 647.; lásd 35. sz. jegyzet.
  41. BREI. A templom építésére és felújítására vonatkozó iratok és számadások.; Zoványi, 647.; lásd 35. sz. jegyzet
  42. BREI. uo. és presbiteri jegyzökönyvek.
  43. uo. valamint Egyházlátogatási iratok.; Templom építésére vonatkozó iratok és számadások; Szóbeli közlések.
  44. Uo.; Genthon, I. 34.
  45. Hajdú, 164—165. Cserna-Kaczián, Bölcske; Szabó, 4—11.; Szenczi, 146.; BREI. Anyakönyvek.; Presbiteri jegyzőkönyvek.
  46. Bencze, passim; BREI Reformátusok lélekszámának kimutatása.; Ludovicus Nagy; Notitiae  politica-geographico... Hungáriáé. 1—II. Buda 1828—29. II. Tolna megye.; Évszázadokon át, II.  104.; Magyar Statisztikai  Közlemények.   1880..1900.,   1930,1941.  évi népszámlálások.

 

IRODALOM ÉS RÖVIDÍTÉSJEGYZÉK

Arany = Arany Dénes: A Decsi Református Egyház története. Átdolgozta és kiegészítette: Csécsy István.
Decs, 1990.
Bencze = Bencze János: A bölcskei római katolikus plébánia története. Bölcske, é. n. Kézirat a BPI.-ben
BPI. = A Bölcskei Római Katolikus Plébánia Irattára
BREI = A Bölcskei Református Egyház Irattára
Brüsztle = Joseph Brüsztle:Recensio universi... cleridioecesis Quinque ecclesiae.
I—IV. Pécs, 1874—1880.
Csekei = RL. Csekei János protocolluma.
1789—1844.
Cserna—Kaczián = Cserna Anna—Kaczián János: Egyed Antal összeírása és korrajz Tolna vármegyéről.
Szekszárd, 1986.
Évszázadokon át = Évszázadokon át. Tolna megye történetének olvasókönyve. Szerk.: K. Balog  János.
Szekszárd,  1976—1985.
Földváry = Földváry László:  Adalékok a Dunamelléki ev.  ref.  egyházkerület történetéhez.
1—11.  Budapest, 1898.
Genthon = Genthon István: Magyarország művészeti emlékei. I. Budapest, 1959.
Hajdú = Hajdú   Lajos:   Az   alsófokú   népoktatás   fejlődése   Tolna   Vármegyében (1770—1790).   TTMT. 1979. 105—228.
OL. = Magyar Országos Levéltár (Budapest)
RL. = A Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Levéltára (Budapest)
Szabó = Szabó  István:  Bölcske.  Művelődésügyi és  szociális  állapotrajz.  Bölcske, 1937—38.  Kézirat a BREI-ben.
Szenczi = Szenczi László: A közoktatás  fejlődése Tolna vármegyében
(1868— 1900). TTMT. XI.1987.   55—182.
Szinnyei = Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 1—XIV. Budapest, 1891— 1913.
TTMT = Tanulmányok Tolna Megye Történetéből.
(A Tolna Megyei Levéltár sorozata.) Szerkesztette: K. Balog János.
Zoványi = Zoványi  Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon.
Budapest, 1977.

 

Az 1884-ben épített Jézus Szíve-kápolna Szentandráson

 

  
Előző fejezet Következő fejezet