Előző fejezet Következő fejezet

Süveges Zoltán

Adatok Bölcske község egyesületeinek történetéhez

 

A kiegyezés utáni háromnegyed évszázad az egyesületi élet virágkora volt Bölcskén. Három hullámban több mint két tucat egyesület jött létre, ha az alapszabállyal nem rendelkező egyháziakat is számoljuk. Legkorábban — eltekintve a Dóczy József plébános által 1808-ban szervezett társaságtól — a Bölcskei Vadásztársulat alakult meg 1874-ben. A következő', legjelentősebb szerveződési hullám a századfordulóra esett. Bizonyíthatóan 9 csoportosulás — főleg az akkori időkben igen népszerű olvasókörök — létesültek az első világháború előtt. A harmadik hullám az 1930-as években volt. Néhány új szerveződés mellett jobbára a régiek továbbélése feltételezhető. Szólnunk kell a koalíciós évek eseményeiről is. Volt egyesület, amely a háború idején szüneteltette működését, de utána már nem tudott újraindulni. A nehézségeket túlélők viszont a hatóságok adminisztratív intézkedéseinek estek áldozatául. Az 1949-ig megszüntetettek helyébe akkor egyesületnek tekintett, általában politikai célzatú szervezetek (MNDSZ, MADISZ, EPOSZ) léptek. Figyelemre méltó jelenség a Bölcskei  Vadásztársulat újraalakulása is   1945-ben.

Összefoglalónk a helyi római katolikus plébánia és a református lelkészi hivatal iratai mellett a Tolna Megyei Levéltár anyagaira és a szakirodalomra támaszkodik. Az 1945 utáni időszakból az egykori egyleti tagok visszaemlékezéseit is felhasználtuk. Sajátos az a helyzet, hogy egyes, esetekben az iratok bőségével, míg máskor hiányával kellett küszködnünk. Emiatt tanulmányunk egyenetlen, néhány egyesületről bőven tudunk írni, másokról pedig csak azt tudjuk, hogy léteztek.

E nagyszámú egylet Bölcske közéletének szinte minden területével kapcsolatba került.  Emiatt  szükségesnek  láttuk  kutatási  területünk  behatárolását.

Nem foglalkoztunk a Bölcskei Önkéntes Tűzoltó Egyesülettel, mivel annak anyaga már feldolgozásra került. Nem vállaltuk föl — a Bölcskei Vadásztársulat kivételével — a község sporttörténetének megírását sem. Úgy gondoljuk, ez a téma külön tanulmányt érdemel. S végül egy gazdaságtörténeti feldolgozás hasznosíthatná igazán a helyi lcgeltetési társulat iratait. Az egyesületek nagy száma indokolja azt is, hogy rendszerezve vizsgáljuk őket. Legcélszerűbbnek azt a csoportosítást találtuk, amelyet Kaczián  János  helytörténész alakított ki:

Szakmai és érdekvédelmi egyesületek,

Társasági és kulturális egyletek,

Sportegyesületek,

Önsegélyző és másokon segítő egyletek,

Gazdasági céllal  alakult társulatok,

Politikai szándékot kifejező egyesületek,

Az egyházak belső életét erősítő egyesületek.

 

Szakmai és érdekvédelmi egyesületek

Az egymásrautaltság, az azonos szakmai érdek hozta létre a lakóhelyi szakmai közösségeket. A gazdakörök is ezek közé tartoztak, melyek hamarosan a földműves emberek legnépszerűbb egyesületi formájává váltak. Általában előadásokat, tanfolyamokat, jószágbemutatókat és termelési versenyeket rendeztek, közösen szerezték be a vetőmagot és egyéb szükséges cikkeket.1

Fellelhető alapszabály hiányában csak valószínűsíthetjük, hogy az 1913. január 19-én alapított Bölcskei Gazdakör is hasonló szellemben tevékenykedett.2 Tagjainak száma 1925-ben 108 volt. Véleményünk szerint a felsorolásban előforduló három név  ismétlődése   1925-ben  megtartott tisztújítást jelez.

 

A Bölcskei Gazdakör vezetősége 1925-ben3

Elnök: Czeiner István (1925) Takács István és Kolonics Mihály (1925 után)
Alelnök: Baranya Péter (1925), Farkas János (1925)
Jegyző: ifj. Süveges György (1925)
Pénztárnok: Kolonics Mihály (1925), Magyar József (1925)
Háznagy: Keresztes János (1925)

 

A választmány (1925-ben)

Baranya István Kolonics Mihály
Baranya József Lubik János
Baranya Péter Madár  György
Bodor József Sitkéi András
Keresztes  György Takács István
Keresztes János Varga György

A megyei összesítés az egyesület fontos céljaként határozta meg az olvasóköri tevékenységet. Ezt a Földművelésügyi Minisztérium, valószínűleg 1929-ben adományozott 110 kötetes gazdasági népkönyvtára lehetővé is tette.4 Kihasználatlansága miatt a minisztérium 1934-ben mégis kénytelen volt a Bölcskei Katolikus Legényegyletre ruházni a tulajdonjogot. A könyvtár átadása két hónapot vett igénybe, mivel a Bölcskei Gazdakörnek szánt miniszteri leiratot — a gazdakör megszűnése miatt — már nem tudták kézbesíteni. így a Bölcskei Katolikus Legényegylet vezetőségét bízta meg a tárca az intézkedéssel. Takács Istvánnal, a gazdakör egykori elnőkével kellett volna a kapcsolatot felvenniük. A könyvtár átvételére végül 1934. június 10-én került sor. Kolonics Mihály, a gazdakör utolsó elnöke egy kötet kivételével az összes könyvet igen jó állapotban adta át Vizsy Pál plébánosnak, a legényegylet vezetőjének.5

A bölcskei gazdák egyesülete 1932-tól számunkra ismeretlen okból nem folytatta alapszabályszerű tevékenységét. Tagság és vezetőség hiányában önmaga feloszlatására is képtelen volt, ezért a BM csak több éves késéssel, 1938. november 7-én tette meg ezt. Csekély értékű vagyonát a községi szegényalapnak juttatták.6

 

Társasági és kulturális egyesületek

Legnagyobb számban e csoportba sorolhatók egyesületeink. Az ide tartozó nyolc egyletből hat a legelterjedtebb egyesületi típusnak, az olvasóköröknek valamilyen formája volt. Külön olvasókört alkottak a katolikusok, a reformátusok, az iparosok, a 48-as hagyományok ápolói, és polgári olvasókörök is alakultak. A megyei alapítások megkezdődése után két évtizeddel jöttek létre az első ilyen célú bölcskei egyesületek. Ezek annyira közkedveltekké váltak, hogy már az 1880—90-es években gyorsan egymás után négyet, évtizedekkel később újabb kettőt hoztak létre.7

A legelső olvasókört 1884. március 19-én alapították Bölcskei Polgári Olvasóegylet néven. Csekély ismereteink forrása évtizedekkel későbbről való:8

A Bölcskei Polgári Olvasóegylet vezetősége 1925-ben9

Elnök: Dr. Lechmann István
Alelnök: Pápay István
Jegyző: Pálfy Lajos
Könyvtáros: Abbay György
Háznagy:  Dojcsán Ferenc

Az elnevezések bizonytalansága miatt a Bölcskei Polgári Olvasóegylet könnyen összekeverhető a Bölcskei Olvasóegylettel, ha nem tudjuk azt, hogy ez utóbbi csak jó fél évvel később, 1884. december 15-én alakult meg. 1929. január 28-i alapszabályt módosító közgyűlésének jegyzőkönyvét is Olvasóegylet Bölcske feliratú ovális pecsét díszíti. Eredeti alapszabálya nem maradt ránk, így célját csak 1929-ből ismerjük:10

...Bölcskén és vidékén élő intelligens, kifogástalan jellemű egyéneket vallás és társadalmi különbség nélkül egy társaskörbe tömörítse, tagjaiban a magyar nemzeti érzést, s a nemzet és társadalom iránti áldozatkészséget fokozza, s bennük az egymásra utaltság érzését felkeltse és fenntartsa, lehetővé tegye a társas érintkezést, munka után a nemes szórakozást és Bölcske szellemi életének központot teremtsen.

A cél érdekében az egylet gondoskodott szórakozásra alkalmas helyiségről, megyei képes- és napilapokról, rádióról, dominóról, kártyáról. Időnként társas vacsorakat és vitagyűléseket rendezett. Könyvtára a kormány által betiltott művek kivételével mindenféle szórakoztató, szépirodalmi és közműveltséget terjesztő munkát gyűjtött. Tevékenységük anyagi fedezetét a nem csekély (8 Pengős) évi tagdíjakból és a befolyt kártyapénzből biztosították. Ez azt jelenti, hogy bizonyos korlátozással az egyleti helyiségben a kártyajátékot engedélyezték. Az olvasókörök többségéhez hasonlóan a tagság soraiba elvileg nők is bekerülhettek.11 Az a kikötés viszont, hogy önálló keresettel rendelkezőket vesznek csak fel, belépésüket gyakorlatilag lehetetlenné tette. így érthető, hogy a nem túlzottan nagy létszámú tagságból (1929-ben 30 fő volt, ebből 21  tag nevét tudjuk) egyetlen nő nevét sem ismerjük.

A Bölcskei Olvasóegylet vezetősége 1929-ben és 1949-ben, tagsága 1929-ben12

A vezetőség névsora:

  1929 1949
Elnök: Zlinszky  Endre Dr. Szendey László
Alelnök: ? ?
Jegyző: Pálfy Lajos József Bátor   Márton
Pénztárnok: ? Keresztes  Pál
Ellenőr: ? ?
Könyvtárnok: ? ?
Gazda: ? ?

A tagság névsora:

A. Kovács József Pálfy Lajos József
Abbay György Pápay István
Bakai Ferenc Posztobányi Márton
Bencze Sándor Szendey Ferenc
Dr. Ravasz Árpád Tauszig Fülöp
Fekete József Vén József
Gaál Lajos vitéz Bódogh Mihály
Gajáczky József vitéz Szabó István
id. Ötvös Mihály Zilinszky Endre
Jancsik Ferenc Zsiros  Sándor
Morvay József  

Az olvasókör megalakulásának 50. évfordulóján (1934-bcn) tablón örökítették meg a 33 főnyi tagságot. A jubileumi fényképek között a jegyzőkönyv által felsorolt 21 személyből 10-nek hiába kerestük a fotóját. Ezt mi is furcsának találjuk, de megmagyarázni  nem  tudjuk.

További információkkal majdnem két évtizeddel későbbi időpontból rendelkezünk.13 Az olvasóegylet 1944-től 1948 áprilisáig nem folytatta tevékenységét. Ez a pár éves szünet, és a háború utáni kedvezőtlen légkör az egylet teljes megszűnését okozta. A választmány 1948. június 4-i ülésén az egyesület további működése mellett döntött, de a tagságot már nem sikerült úgy összetoborozni, (egészen bizonyos, hogy hallottak a Bölcskei Katolikus Kör 1948. március 16-i betiltásáról, így az összejövetelnek semmi értelmét nem látták), mint annak idején, amikor a Keresztes-féle vendéglőben tartották gyűléseiket. A vezetőség látva a közgyűlés összehívha-tatlanságát, érdektelenségre hivatkozva bejelentette az alispánnak az olvasókör megszűnését. A Bölcskei Olvasóegylet félévszázados működés után észrevétlenül tűnt el. Az egykori jegyző, Bátor Márton nem is emlékszik semmiféle egyesületi tevékenységre.14

Kegyes József bölcskei festőművész aláírása is hitelesíti a Bölcskei '48-as Polgári Olvasókör 1891. február 15-én kelt alapszabályát.15 Célját a következőképpen fogalmazta meg: ...az olvasás és illedelmes társalgás s üdítő szórakozás által az értelmi fejlődés, a nemes erkölcsi magaviselet előmozdítása és a szép, jó és hasznos iránti fogékonyság szóval a közművelődés eszközlésére alakult egyesület, minden politikai párt színezet nélkül.16

A kör kiadásait a tagok 50 krajcáros alapítási és 2 forintos évi tagdíjaiból, s az időnként rendezett táncvigalmak bevételeiből fedezték. A tagdíjfizetést komolyan vették; aki 23 napnál többet késett vele, attól a községi hatóság segítségével is behajthatták. A tagság létszáma alapításkor 82 fő volt.17 Ebből 20 tagú választmányt, elnököt, alelnököt, jegyzőt, pénztárnokot, könyvtárnokot — aki egyben gazda is volt — választottak. Név szerint felsorolni a tisztviselőket nem tudjuk, mivel csak annak a 6 férfinek — Sütkei András, Kegyes József, Tigyi Sándor, Horváth János, Kosa József, Monori József — a kézjegyét ismerjük, akik a alapszabályt aláírták. Bizonyosan közöttük van az elnök és a jegyző is.

Feloszlásuk esetére pénzzé tett vagyonukról nemes gondolkodásra vallóan úgy rendelkeztek, hogy abból egy felekezet nélküli óvoda alapjait vessék meg a falu számára. Megszűnésük időpontjáról nem tudunk biztosat, de valószínűsíthetjük, hogy 1894 után történt, ugyanis egy alispáni jelentés ekkor még említést tett az egyesületről.18

A Bölcskei Katolikus Kör (más néven Bölcskei Katolikus Olvasókör) 106 fő részvételével 1894. december 16-án tartotta alakuló közgyűlését.19 Az alapszabály kidolgozására Kovács János esperes, Mezey János, Szakách József és Kolonics József kapott megbízást. Az elkészített dokumentumot nem ismerjük, de 1928. november 25-i dátummal valószínűleg egy másolat áll rendelkezésünkre^ mivel 1895. február 21-ig visszamenőleges BM. számmal rendelkezik.20 Céljuk a következő volt:

"... Bölcske nagyközség területén és pusztáin lakó katolikusok szellemi társadalmi és anyagi érdekeinek előmozdítása, a valláserkölcsi szellem, a közművelődés, a katolikus öntudat érzetének ébren tartása és az összetartozás szilárdítása által. Fontosnak tartották azt is leszögezni, hogy a kör ...nem politikai klub, hanem tisztán társadalmi és erkölcsi intézmény ... (amely) anyagi erejéhez mérten a keresztény felebaráti szeretet gyakorlását is feladatául tekinti" Céljaik elérése érdekében helyiségeikből  a kártyajátékot száműzték.

Az olvasókörökre általában jellemző megállapítás, hogy tagjai nők is lehettek, a Bölcskei Katolikus Olvasókörre részben érvényes. Rendes tagjává csak az a katolikus férfi válhatott, aki vállalta, hogy 3 éven át évi kettő pengő (1928-ban!) tagdíjat fizet. Ha valaki kétszeri felszólítás után sem tett eleget kötelezettségének, az ügyet bíróságra adhatták. Tiszteletbeli és pártoló tagokká viszont nem csak férfiak, hanem nők is válhattak. Ennek ellenére a Katolikus Kör tagjainak 1894-es és 1937-es névsoraiban nőket hiába keresünk.

 

A Bölcskei Katolikus Kör vezetősége (1894—1944)21

  1894 1925 1928 1937 1944
Elnök Keresztes  Pál Béres Miklós Varga Nándor Vizsy Pál Vizsy Pál
Világi elnök ? ? ? ? vit. Németh Gyula
Alelnök Szakách  István Szabó Antal ? ? ?
Jegyző Bencze  Sándor Sörös János ? Bálványi Lajos Rácz Lajos
Pénztáros Magyar  Imre Magyar György ? ? Süveges György
Pénztár ? ? ? Kovács János ?
ellenőr         1937. IV. 4-től
Könyvtáros Szabó György Rónaszéki János ? ? Molnár József
Titkár ? ? ? ? Beck András
Háznagy ? ? ? ? Borbély István
Számvizsgálók ? ? ? ? Sörös János
          vit. Bencze János

Az egyesület működésére vonatkozó adatokkal csak az 1930-as évekből rendelkezünk: az olvasókör helyiségét az alapszabály kaszinó minőségűnek határozta meg, amely szórakozási eszközökkel, könyvtárral, folyóiratokkal és hírlapokkal volt felszerelve. 1935-től e felsorolásban rádiót is találhatunk, mivel havi 40 fillér használati díj ellenében engedélyt kértek egy készülék üzemeltetésére.22

A két világháború közötti korlátozások a Katolikus Olvasókört sem kímélték. 1937-ben arra kötelezték az egylet vezetőit, hogy rendezvényeiket a hatóságnak három nappal korábban jelentsék be. Gyűléseikről pontosan vezetett jegyzőkönyvet, évenkénti költségvetést, s az 1895-ös alapszabály átdolgozását is megkövetelte a járási főszolgabíró.23 Az alapszabályt módosító közgyűlést 1937. április 4-én tartották 82 tag jelenlétében. Vizsy Pál plébános, elnök ismertette a járási főszolgabíró határozatát, az új alapszabályt és a kör 392 P 67 fillérre rúgó 1937-es költségvetését. A kötelező költségvetés indokolhatta pénztárellenőr választását Kovács János személyé-ben.24

1936. december 6-án Dr. Szakách Ernő földbirtokos és felesége, Rassovszky Stefánia adományaként kultúrházhoz jutott az egyházközség. A Katolikus Olvasókör pecsétje díszíti az 1937. január 10-i közgyűlés jegyzőkönyvét, melyben az áll, hogy a kultúrház belső berendezésének költségét az olvasókör 464 n-öl területű szántóföldjének eladásából kívánják fedezni. A földet egy hónappal később értékesítették is 417 P 60 fillérért.25

 

A Bölcskei Katolikus Olvasókör vezetősége és tagsága 1894-ben26

Vezetőség:

Elnök:  Keresztes Pál
Alelnök: Szakách István
Jegyző: Bencze Sándor
Pénztárnok:  Magyar Imre
Könyvtárnok: Szabó György

 

A választmány:

Bátor György Németh Pál
Horváth Mihály Süveges György
Kis István Süveges Mihály
Kolonics Mihály Szabó Antal
Kovács János esperes Szabó József
Lubik György Szakách József
Lubik Mihály Szendey Ferenc
Mezey János Tomanek József
Nagy László úr  

 

Tagság:

A. Kováts János Horváth   Károly Lengyel Imre
Ambó József Horváth  Mihály Lubik György
B. Horváth József Ifj. B. Kis József Lubik István
B. Kis István Ifj. Bakos János Lubik Márton
Bajosi(?) István Ifj. Bodor József Lubik Mihály
Bakos István Ifj. Bordács József Madár Ignác
Bakos Márton Ifj. Czeiner József Madár  István
Bátor György Ifj. Horváth István Madár Mihály
Bencze Márton Ifj. Humplik Pál Magyar Imre
Bencze Sándor Ifj. Keresztes István Magyar János
Boór György Ifj. Sulák József Merkel Ferenc
Bopcsik Pál Ifj. Süveges György Mezey János
Bordács Jószef Ifj. Szabó István Molnár Ferenc
Bujdos Antal Ifj. Szakách György Mónos József
Bus István ifj. Tomanek József Mus Antal
Czájner Antal Ivanics(?) János Német Pál
Czeiner István K. Kovács András Nyulász József
Dér András Keresztes  Pál Pala Lajos
Elek György Kis György Perlaky Horváth Antal
F. Horváth János Kis István R. Horváth Mihály
Farkas József Kis József S. Horváth Ferenc
Ferde József Klárik István Sajtos János
Frigyer Imre Kolonics József Siák Antal
Frigyer Mihály Kolonics Mihály Siják(?) Antal
Fülöp János Kovács Ferenc Simon Lajos
H. Kováts Mihály Kovács János Sulák Pál
Hegedűs István Kovács Pál Sulák Péter
Horváth András Kosa Imre Süveges András
Horváth Antal Kosa József Süveges Mihály
Kummer István L. Szabó György Süveges Pál
Szabó Antal Szakách József Tómann István
Szabó József Szendey Ferenc Tóth János
Szabó Pál Tekli Ferenc Varga István
Szakách György Tóbiás István Váradi Ferenc
Szakách István T. Horváth István Vörösváczky Pál
    Zsebők János

 

A Bölcskei Katolikus Olvasókör tagsága 1937-ben27

Ismert vezetőségi tagok:

Elnök: Vizsy Pál plébános
Jegyző: Bálványi Lajos
Pénztárellenőr: Kovács János

 

Tagság:

A. Hotváth János Ifj. Lamszider Mihály Megyesi Mihály
Adolf János Ifj. Nyulasi István Menyheli József
vitéz Bencze János Ifj. Sörös János Merkel  Lajos
Balogh István Ifj. Süveges András Mérges István
Baricza György K. Horváth János Mérges Pál
Bazsó András K. Kovács András Molnár János
Bátor Istán Kardos János Morvay  József
Bobesik István Keresztes András Muss István
Borbély István Keresztes Pál Nagy Ferenc
Bordács György Kovács  Ferenc Németh Péter
Bujdos József Kovács Imre Pala Mihály
Csapiár József Kovács József Pongrác Pál
Czeiner János Kovács Mihály Sulák János
Czeiner József Kummer András Süveges György
Dér Pál Kummer István Süveges János
Farkas György Legyei György Süveges Mátyás
Farkas Mihály Lengyel Imre Sz. Horváth József
Hajdók József Lengyel  János Szabó Antal
Hegedűs János Lubik György Szabó József
Hegyi Ferenc Lubik István Szabó Pál
Horváth János Lubik Márton Takács Ferenc
Horváth József Madács István Toldi Gyula
id. Bátor István Madács József Tóbiás Imre
id. Bobesik Pál Madács József Turcsik Ferenc
id. Lubik György Magyar József Vargha Ferenc
Ifj. Kovács István, Megyesi István Vargha István
Megyesi György Megyesi Mihály  

Még 1937 júniusában költségvetés készült a kultúrotthonnál szükséges átalakításokról, de úgy tűnik, a kivitelezésre csak 1942-től került sor. Az egyház 10.000 pengő kölcsönt vett föl a nagyterem építésére, melyből 7.000 pengőt egy év alatt sikerült is visszafizetnie a Katolikus Kör, a Szent Margit Kör, az Oltáregylet és a Katolikus Legényegylet segítségével.28

A Katolikus Kör 1944. január 9-i közgyűlésén hangzott el az a beszámoló, melyet Vizsy Pál plébános, elnök készített a társaság 1943. évi működéséről. Megállapítása szerint a kör kulturális és valláserkölcsi feladatát betöltötte. A tagok nagy számban jelentek meg a hetenként tartott előadásokon, hogy a világeseményekről tájékozódjanak, gazdasági és történelmi ismeretekkel gazdagodjanak. Ez utóbbi keretén belül a magyar történelem jeles személyiségeinek tetteivel és néhány adat erejéig a falu múltjával  is megismerkedhettek.29

1948-ban a megyében feloszlatott hét olvasókör egyikeként a Bölcskei Katolikus Kört is megszüntették.30 A hivatalos indoklásban csupán az szerepelt, hogy működésének szüneteltetésére ... engedélyt nem kért és nem kapott ... alap szabály szerű működés kifejtésére nem képes. Az egyesület alapszabálya feloszlás esetére előrelátóan úgy rendelkezett, hogy az olvasókör vagyona kizárólag helybeli katolikus jótékony célra fordítható. A Katolikus Olvasókör vagyonának leltározása megtörtént, de felhasználásáról  semmit  sem  tudunk.

Újabb olvasóegylet alapítására csak a századforduló után, 1909. december 12-én került sor. A Bölcskei Iparos Olvasókörről adataink igen szűkösek: taglétszáma 1925-ben 86 fő volt.

 

A Bölcskei Iparos Olvasókör vezetősége 1925-ben31

Elnök: Fekete József, Ötvös Mihály
Alelnök: Vén József
Jegyző: Takács Sándor, Fekete József
Pénztárnok: Bakai Ferenc, Horváth Károly
Könyvtáros: Borsos Lajos
Gazda: Kovács István

 

A   választmány:

Bakai Ferenc
Bertalan Ferenc
Deutsch József
Horváth István
Rónaszéky József
Takács Sándor

Véleményünk szerint a felsorolásban előforduló három név ismétlődése 1925-ben megtartott tisztújítást jelez. Az egyesület tevékenységét 1944. után valószínűleg nem folytatta.

Legutolsó olvasókörünk születése az 1930-as évek egyesületi virágkorának idejére esett. A Bölcskei Református Olvasókör 1938. április 18-án jött létre, de tényleges működését csak alapszabályának késedelmes BM jóváhagyása után, 1940. október 20-án kezdhette el. Láttamozott alapszabályának egyetlen példánya sem maradt ránk, így a benne megfogalmazott célt is csak részben tudjuk rekonstruálni:32

.. református öntudat, református érdekek megvédése, vallásos és hazafias érzés ápolása, keresztyéni és testvéries szórakozás előmozdítása ... Többet tudhatunk meg egy két évvel későbbi körlevélből, amely a reformátusok kisebbségbe kerülését fájlalta.33 Állításuk szerint 150 évvel korábban még református volt — az 1800-as évek végéig valóban a reformátusok voltak többségben Bölcskén — az egész falu, és a plébános földjeit is csaknem egészen a reformátusok szántották és takarították. Kinyilvánították, hogy .. nálunk nélkül nem lehet meg ez az ország, de nem lehet meg ez a község sem! így nemcsak könnyű szórakozásra, hanem e nehéznek tűnő feladatra is toborozták tagságukat, amely az alakuló gyűlésen megjelent 47 fős létszám ellenére 97 főben realizálódott. Az alapító tagok létszáma 1943-ban már felére (48 fő) csökkent, melyet a 9 főnyi természetes halálozással nem tudunk megmagyarázni. Okát az éppen folyó világháborúban is kereshetjük, bár a katonai szolgálatot teljesítő Horváth Gyula református tanító távolléte ellenére is megtartotta jegyzői tisztségét. A csökkenés mellett 21 új tag felvétele is megtörtént.34 A tagsági díjat 1938-ban még évi 2—3 pengőre tervezték, de később kénytelenek voltak ezt az összeget emelni (pl. 1943-ban 4-ről 5 pengőre). A kör vagyona ennek ellenére is igen csekély volt. (1943-ban 82,8 pengő!)

 

A Bölcskei Református Olvasókör vezetősége és tagsága 1938-ban35

Vezetőség:

Elnök: Pápay István református lelkész
Alelnök: vitéz Szabó István
Titkár: Fekete József
Jegyző: Horváth Gyula
Pénztáros: Sitkéi Pál
Ellenőr: Fittler Géza
Könyvtáros és háznagy: Kiss Géza

 

Választmányi rendes tagok:

Baranya István Móricz István
Baranya   Péter Patai József
Bognár Pál Szőke István
Dr. Bíró Béla Szőke József
Kovács Sándor Varga Sándor

 

Választmányi  póttagok:

Fazekas József
Szálai István
Földesi János
Fodor János
Kádár Péter

 

Számvizsgáló bizottság:

Végh Gyula
Baranya  Mihály
Szálai Lajos
Szilágyi András
Baranya István

 

Tagok:

Baracska Ferenc Kanász  János Pálfi  István
Bán Lajos Kanász József Pállik Béla
Bán Mihály Kara  Mihály Petrányi   Ferenc
Bereczki János Katz  Lajos Sallai István
Berek József Katz László Sallai József
Berek Mihály Kiss János Sallai Mihály
Berek Mihály Kiss Sándor Saracz Antal
Berek  Péter Kiss Zoltán Sárosdy Ferenc
Bognár János Korsós István Sitkéi István
Bognár József Korsós József Sitkéi István
Borsós Mihály Korsós Mihály Sitkéi Mihály
Bucsi Sándor Kovács István Soós János
Buzai Pál Kovács István Szabadi Sándor
Csider János Kovács János Szabó István
Csider János Kovács János Szanyi Pál
Csider  Sándor Kovács József Száraz Mihály
Csordás  István Kovács József Szilágyi András
Ferde József Kovács Sándor Szintai Mihály
Galló István Kovács Sándor Szintai  Mihály
Gálik József Magyar  Péter Szőke János
H. Baracskai János Mező János Szőke János
Hegyi Ferenc Molnár János Szőke Mihály
Horváth György Molnár  Lajos Tibai István
Horváth György Monori  János Tomanek József
Horváth János Monori  József Tövisi Márton
Horváth  József Móricz Ferenc Varga Ferenc
Horváth Mihály Nagypál József Varga Ferenc
id. Korsós István Ötvös Ferenc Varga János
ifj. Farkas József Ötvös Gyula Varga József
ifj. Kacz József Ötvös Mihály Varga Lajos
ifj. Tóth József Papp István Varga Mihály
ifj. Varga Ferenc Papp Sándor Zsiros  Sándor
Kacz Ferenc    

Bölcskei Református Olvasókör 1943-as tagsága36

Elnök: Szabó Lajos református lelkipásztor

Tagság:

Balogh Ágoston ifj. Pálfy Sándor Szabó Lajos
Baracskai Lajos ifj. Szőke István Szálai István
Baranya István ifj. Tóth József Szálai Lajos
Baranya József Jakab István Száraz Mihály
Baranya Péter Kanász József Szőke István
Baranya Péter Katz Lajos Szőke János
Baranya Sándor Kertész Sándor Szőke János
Berek József Kis Géza Szőke János
Berek Péter Kis Zoltán Saracz Antal
Bognár József Kovács József Sági József
Buzai Pál Lencsés István Sitkéi Lajos
Csider János Madár Mihály Sitkéi Mihály
Csider Sándor Magyar István Sitkéi Pál
Endrédi József Magyar Pál Takács Gyula
Farkas József Mészáros József Tatár Mihály
Fazekas József Molnár János Tibay István
Fodor János Monori János Tóth István
Földesi János Monori József Tuba Mihály
Göbölös Pál Nagypál József Varga József
Hegyi Ferenc Pap István Varga Lajos
ifj. Hajdók György Pálfi  István Varga Mihály
ifj. Magyar Péter Petrányi Ferenc Vidők Károly
Sitkéi Sándor   vitéz Szabó István

Az 1938. április 18-i közgyűlésen a vezetőséget is megválasztották, a tisztújításról a későbbiekben rendszeresen gondoskodtak.

 

A Bölcskei Református Olvasókör vezetősége (1938—1947)37

  1938 1940 1943 1947
Elnök: Pápay  István Szabó Lajos Szabó Lajos Szabó Lajos
Alelnök: vitéz Szabó István vitéz Szabó István vitéz Szabó István vitéz Szabó István
Titkár: Fekete József Baranya József Baranya József Baranya József
Jegyző: Horváth  Gyula Horváth  Gyula Horváth  Gyula Horváth  Gyula
Pénztáros: Sitkéi Pál Monori  János Monori   János Monori  János
Ellenőr: Fittler  Géza Földesi János Fodor  János Faluhelyi  Géza Fodor János
Könyvtáros és háznagy: Kiss Géza Kiss Géza Kiss Géza Kiss Géza

Az egyesület életében mindvégig nagy problémát jelentett a működéséhez szükséges helyiség hiánya/ Az olvasókör engedélyezéséig (1940-ig) ez nem volt égető kérdés, de utána igen. Az 1940. október 20-i közgyűlés egy ház megvételét határozta el erre a célra, melynek anyagi fedezetét a tagok 5673 pengős felajánlása biztosította volna. Ebben az ügyben Szabó Lajos lelkész egy hónappal később rendkívüli közgyűlést hívott össze, de épületet nem sikerült venni. A vásárlást a házárak gyors emelkedése hiúsította meg. így az ifjúsági helyiségben kellett szoronganiuk, míg az egyház a lelkészlakás gazdasági épületét gyülekezeti házzá nem alakította. A használatra kapott 7x15 m-es helyiség fűtése, lepadlózása és kisebb helyiségekre bontása a háború miatt kivitelezhetetlen volt.39 Emiatt az egyesületi élet igen nehézkesen működött. Foglalkozásokat (főleg közös ifjúsági és férfi bibliaórákat) csak a Református Keresztyén Ifjúsági Egyesület keretében tudtak tartani. A lelkészi jelentések szerint a munka egyébként állt. Ez alól az 1943—44-es év volt kivétel, amikor három összejövetelt, s március 15-e tiszteletére ünnepséget rendeztek.

Az 1945-ös felülvizsgálatot a Bölcskei Református Olvasókör sem kerülte el. A megkövetelt feltételeknek azonban minden igyekezete ellenére sem tudott megfelelni, mivel láttamozott alapszabálya még 1944-ben elkallódott. A BM pótlásra szólította fel az egyesületet. Az új alapszabály tervezete cl is készült, a közgyűlés összehívását 1947 áprilisára tervezték. Talán jelképes értékű, hogy pont az alakuló közgyűlés 9. évfordulóján vetették papírra a következő sorokat: ... kérjük a hatóságot, hogy a megállapítandó új alapszabállyal működés lehetőségétől ne zárja el egyesületünket41

Szintén az 1930-as évek egyesületi virágzásának eredményeként jött létre a Bölcskei Daloskör. Alakuló közgyűlését 52 fő részvételével tartotta meg 1932. június 26-án. A harmincas években általánossá vált azon megfogalmazást fogadták el magukénak, — Hanzély János földbirtokosnak az alakuló közgyűlés elnökének alapszabályt ismertető beszéde után — hogy cél: A magyar dalművészet ápolása, a karéneklés, zenei oktatás és karirodalom fejlesztése és ezen a réven a magyar kultúra és nemzeti eszme előmozdítása. Jelvénye is e kettős célt fejezte ki: lant, nemzeti színű szalagon. Céljaik elérése érdekében a kar meghatározott időközökben gyakorlatokat tartott (1949-ben az általános iskola egyik termében hetente kétszer dalokat és karénekeket tanult be) és kulturális, jótékonysági megmozdulásokon vett részt. A Daloskör belépett az Országos Magyar Dalosszövetségbe is.

Az egyesületekkel kapcsolatban általában az az elv érvényesült, hogy legyenek önfenntartóak. Dalegyletünk ennek a követelménynek elvileg megfelelt, hiszen vagyonának tagdíjakból, hangversenyek jövedelméből és adományokból kellett volna származnia. Az alapszabályban meghatározott tagdíjakat (működő tag — 50 fillér, pártoló tag — 1 a. pengő, alapító tag — 10 a. pengő, a tiszteletbeli tagoktól anyagi hozzájárulást nem kívántak) 1949-ben már egészen bizonyos, hogy nem szedték be, de gyaníthatjuk, hogy a befizetések korábban is elmaradtak. Emiatt jobbára községi segélyekből tudta csak fenntartani magát. " 1934-ben például 40 P-t kapott azzal az indoklással, hogy a község kultúrájának színvonalát emelte, a járási versenyen is szép sikert ért el, de mivel nemrég alakult, anyagi gondokkal küzd és a legszükségesebb eszközöket sem tudja beszerezni. Az Országos Zenei Egyesület tagsági díjának befizetésére, karnagyi tiszteletdíjra, kottabeszerzésre 1948-as költségvetéséből is juttatott a falu 245 Ft-ot. E támogatások ellenére a dalárda vagyonát csupán egyetlen  harmónium  alkotta 1949-ben.

 

A Bölcskei Daloskör vezetősége 1932-ben és 1949-ben44

  1932 1949
Elnök Dr. Szakách Ernő
Alelnök Szabó Pál
Karnagy Taksonyi József Horváth  Gyula
vitéz Szabó István
Titkár Pálfi Lajos József
Jegyző Csaplár József
Pénztáros Balogh István Bacs Sándor
Gazda Zsiros  Sándor
Ellenőr Bacs Sándor  
Zeneműtáros Kardos  György
Zászlótartó Ferde  Mihály
Ügyész Dr. Szakách Ernő  
Orvos Dr. Győry István

Az alakuló közgyűlés nem mulasztotta el a dísztagságok adományozását sem. A Bölcskei Daloskör életrehívása körül kifejtett tevékenységéért Szévald Oszkár vármegyei alispán, Polgár István járási főszolgabíró, Hanzély János földbirtokos, Horváth Dénes plébános, Pápay István református lelkész, Béres Miklós községi főjegyző részesült ebben a megbecsülésben.45

A Bölcskei Daloskör egyike annak a 18 zenebarát körnek, amely a koalíciós években is fennmaradt Tolna megyében. 34 taggal működött, de a tisztségeket már nem töltötték be. Az egyesület munkáját Horváth Gyula karnagy irányította. Segítője Bacs Sándor pénztáros volt.46

Vezetőség:

Elnök: Dr. Szakách Ernő földbirtokos
Alelnök: Szabó Pál
Karnagy: Taksonyi József, vitéz Szabó István
Titkár:  Pálfy Lajos József
Jegyző: Csaplár József
Pénztáros: Balogh István
Gazda: Zsiros Sándor
Ellenőr: Bacs Sándor
Zeneműtáros:   Kardos  György
Zászlótartó:   Ferde  Mihály
Ügyész: Dr. Szakách Ernő
Orvos: Dr. Győry István

 

Választmány:

Bakos József Madár Mihály
Baranya Mihály Nyulasi József
Bátor György Szíjártó  Sándor
Buzai Pál Tomanek József
Csordás Ferenc Vida István
Kurella János Volf József

 

Választmányi póttagok:

Bátor Márton Varga Mihály
Kummer András Virág István

 

Számvizsgálóbizottság:

Molnár János
Ötvös Mihály
Besztery József

 

Tagok:

Bacs Sándor Hanzély János Sitkéi Pál
Bakos József Imre István Süveges András
Balogh István Kardos György Szabó Pál
Bátor  Márton Kluha Géza Szíjártó   Sándor
Becht János Kreskai  János Szóice János
Beck András Kummer   András Taksonyi József
Besztery József Kurella János Tomanek József
Béres Miklós Madár Mihály Tóth H. György
Buzai István Merkel  Lajos Varga István
Csaplár József Molnár  János Varga István
Csordás  Ferenc Monori  János Varga János
Dr. Győry István Németh  István Varga Mihály
Dr. Szakách Ernő Nyulasi József Vida István
Farkas József Ötvös Andor Virág György
Farkas  Pál Ötvös Mihály Virág István
Fekete József Pálfy Lajos József vitéz Szabó István
Ferde Mihály Pápay István Zsiros  Sándor

A bölcskei egyesületek harmadik keletkezési hulláma hozta létre a Bölcskei Katolikus Legényegyletet is, melyet KALOT néven ismerünk. Magyarországon Adolf Kolping példája alapján alapították az első' Katolikus Legényegyletet Pesten (1856), Tolna megyében pedig Pakson (1884). A bölcskei viszonylag későn (1934-ben) jött létre. A helyi katolikusok talán hosszú ideig nem tulajdonítottak nagy jelentőséget az ifjúság összefogásának, bár ezt a szerepet az 1894 óta működő Katolikus Kör némileg betölthette. Természetesen olyan szervező egyéniségre is szükség volt ehhez, mint amilyen az éppen ekkor Bölcskére kerülő plébános, Vizsy Pál volt. Az egyesület megalakításához az utolsó lökést a Magyarországi Katolikus Legényegyletek Országos Szövetségének 1934. január 13-án kelt körlevele adta.48 Ebben határozottabb szervezkedésre szólít fel és jelzi, hogy ... napról napra nagyobb akadályok gördülnek az egyletek alakulása elé. Lehet, hogy fél esztendő múlva már egészen lehetetlen lesz.-- Nagyon kérem olvasható a bölcskei plébánoshoz írt levélben szíveskedjék sürgősen megalakítani az egyesületet,... azokat a plébánosokat, akikkel érintkezik figyelmeztetni és rábírni őket arra, hogy az egyesület alakításának legalább az engedélyét szerezzék meg és a tessék lássék kereteit állítsák fel. Nem tudni, hogy mire lesz jó. Világosabban egyenlőre nem beszélhetek. A katolikus egyház is állami beavatkozástól tartott. Félelme nem is volt alaptalan.49 A felszólításnak csak Bölcskén volt hatása: egy hét múlva, 1934. január 21-én megalakult a Bölcskei Katolikus Legényegylet.50 Az alakuló közgyűlés elnöke, Vizsy Pál plébános bevezetőjében ismertette a megalakítandó egyesület céljait, feladatait: Nem ismeretlen a bölcskeiek előtt a Katolikus Legényegylet. Ez az alakuló ülés a koronája annak a szívós, kitartó munkának, amelyet ifjúságunk 1933. áprilisától (Vizsy ekkor került Bölcskére- a szerző) a mai napig kifejtett, hogy a legényegylet községünkben megalakuljon. Az. egylet célja, hogy ifjúságunkat valláserkölcsös és hazafias szellemben nevelje és felemelje arra a kultúrnívóra, melyet az élet ma mindenkitől megkövetel. A tagok az önnevelést választották célul. Heti gyűlések ismeretterjesztő előadásai tágítják ifjúságunk szellemi látókörét. Színpadi szereplések jótékony hatással  vannak  megjelenésükre és modorukra.

A nagy hatást keltő beszéd után került sor az alapszabály elfogadására, a rendes és  pártoló  tisztikar megválasztására.51

 

Pártoló tagság tisztikara 1934-ben:

Világi elnök: Dr. Szakách Ernő földbirtokos
Egyházi elnök: Vizsy Pál plébános
Jegyző: Szabó Pál
Pénztáros: Szakách György
Pénztárellenőr: Süveges Mátyás
Számvizsgálók: Süveges András, Lubik László, Hoffer Ernő

 

Rendes tagság tisztikara 1934-ben:

I. Dékán: Lubik Mihály
II. Dékán: Varga Pál
Jegyző: Lubik György
I. Könyvtáros:  Kummer András
II. Könyvtáros:  Keresztes Mihály
Színpadrendezők: Varga István, Dér Mihály, Polgár János
Tekepálya rendező: Tóth Gyula, Baricza György
Játékrendező: Tóbiás Mihály, Bencze János
Újságrendező: Megyeri György, Sörös István
Ellenőr: Volman István, Németh István51

A Vizsy Pál által megfogalmazott szellemben indult meg a Katolikus Legényegylet tevékenysége. A fiatalok időnként összejöttek, hogy sportszenvedélyüknek hódoljanak. A kártyajátékokat száműzték, mivel a pénzre való játék közben a fiatalok kevés megtakarításukat is elvesztették. Csak a kuglijátéknál volt megengedve, hogy ún. pinkapénz lefizetése után kisebb összegekre fogadásokat kössenek.52

Másfajta szórakozást nyújtottak a színi előadások és bálok, amelyekre a hatóságoktól is engedélyt kellett kérni.53 Sor került az Obsitos, Falu rossza, Virradat, Piros bugyélláris, Nagymama, Bor, Huszárkisasszony c. darabok bemutatására. Különösen sok előadást tartottak 1942-ben, amikor a Szakách Ernő földbirtokos által ajándékozott kultúrház átalakítását kellett bevételeikkel támogatniuk.54 A szereplők között gyakran volt olvasható Kovács György, Tóbiás János, Esztergomi György, Tarczal István, Pala Mihály, Madács György, Bobesik János neve. A női szerepeket a Szent Margit Kor színjátszói vállalták.55 A bálok napja is nagy esemény volt a faluban. Szervezésében az un. vigalmi elnök segített, aki a zenekart hívta meg.56

A fiatalok látókörét hetente (csütörtökönként) tartott ismeretterjesztő előadások is szélesítették. Ezeken nagy hangsúlyt fektettek a gazdasági ismeretek terjesztésére. Volt olyan alkalom, hogy Palánkról hívtak tanárt előadást tartani.

A legényegylet hitbuzgalmi feladatot is ellátott. Tagjaiból Molnár József tanító énekkart szervezett, amely Nagypénteken és Virágvasárnap passiót énekelt a templomban.57

Az egyesület életében fontos volt az Olvasókör, melynek működését a Bölcskei Gazdakörtől 1934. június 10-én átvett 110 (illetve 109) kötetben gazdasági népkönyvtár tette lehetővé. A könyvtárt Szabó Pál tanító kezelte. A könyveket a Katolikus Legényegylet pecsétjével bélyegezték le. A kölcsönzési idő csütörtökönként este 7—9-ig tartott. Könyvet nem csak tagok, hanem a község minden polgára ingyen kölcsönözhetett, de egyszerre csak 1—1 kötetet 2 hétre. A kölcsönzésről naplót vezetett, s időnként jelentést tett a könyvtáros. A könyv megrongálódásakor a kárt a kölcsönzőnek kellett megfizetnie. Elvesztés esetén a könyv árán felül még 1 pengő büntetést is kiszabtak. Az elhasználódott könyveket azonnal pótolták.58

1944-ben levelet kapott Vizsy Pál plébános a KALOT Mozgalom Szervezési Osztályától.59 A február 28-i keltezésű írás a következőket hozta az elnök tudomására: a KALOT budapesti központja iratok alapján megállapította, hogy a bölcskei egyesület alapszabályait a BM még nem láttamozta. Ha az alapszabály a főszolgabírónál vagy az alispánnál akadt el, akkor csak a számát kérik, hogy intézkedhessenek.

Ha nem tartottak alakuló közgyűlést, azt sürgősen pótolniuk kell. Az indoklás szerint erre azért van szükség, mert a rendelkezések megszigorodásával csak a láttamozott alapszabállyal rendelkező egyesületek tarthatnak táncestéket, táncmulatságokat. Ez a feltétele a kedvezményes (5 pengős) előadási engedélyek kiadásának is. Az ún. vad-evezős, alapszabály nélküli egyesületeket a szigorítások viszont megszüntetik. A levél mellett kitöltetlen KALOT alapító jegyzőkönyv (nyomtatvány), Vezérkönyvek és 1938-as egységes alapszabályminta található. A rendelkezésünkre álló források alapján nem tudjuk teljes bizonyossággal megállapítani, hogy az 1930-as évek közepén Szegedről induló, Nagy Töhötöm és Kerkai Jenő nevével fémjelzett KALOT mozgalom a háborús körülmények között gyökeret tudott-e ereszteni Bölcskén, vagy pedig Kolping-egyesületként tevékenykedett a helyi szervezet tovább.60

Az 1945-ös felülvizsgálat után már csak a feloszlatás következhetett. Az 1946. júliusi Teréz körúti gyilkosság miatt Rajk László belügyminiszter rendeletileg feloszlatta a KALOT 631 helyi csoportját (július 18—27. között). A bölcskei egyesületet Bölcskei Katolikus Agrárifjúsági Legényegylet néven szüntették meg 1946. július 26-án. Bölcskén a KALOT jogutódának, a KAPSZ-nak megalakulásáról nincs tudomásunk.61

 

A Bölcskei Katolikus Legényegylet vezetősége és tagsága 1934-ben62

Vezetőség:

Világi elnök: Dr. Szakách Ernő földbirtokos
Jegyző: Szabó Pál
Pénztáros: Szakách György
Pénztárellenőr: Süveges Mátyás

 

Választmány:

  Czeiner  Ferenc Csaplár József
Balogh István Dér Gyula Lubik György
Bátor György Farkas  László Lubik  János
Bátor István Horváth   Károly Mérges Pál
Béres Miklós Keresztes   András Molnár János
Bobesik Pál Keresztes  József Németh   Péter
Bors János Kovács Ferenc Pala Mihály
Bujdos József Kovács Imre Szabó Antal

 

Számvizsgáló:

Süveges András
Lubik László
Hoffer Ernő

 

Tagok:

Adolf János Lengyel István Sörös István
Baricza György Lubik György Süveges György
Bencze János Lubik Mihály Süveges János
Bobesik István Madarasi Imre Süveges József
Bors István Madár Mihály Süveges Sándor
Dér Mihály Magyar Ferenc Szabó Pál
Farkas  Péter Magyar József Tóbiás Mihály
Horváth Pál Megyesi György Tóth Gyula
Jákli József Mérges István Tóth Mihály
Kasztner  István Mérges János Varga György
Keresztes István Németh István Varga István
Keresztes Mihály Németh János Varga János
Kovács Balázs Polgár János Varga Pál
Kummer András Reggelik György Vizsy Pál
Lengyel Imre Rónaszéki  István Volmann István

 

III. Sportegyesületek

Alapszabállyal bíró egyesületeink közül a legrégebbi a Bölcskei Vadásztársulat. Alapítása 1874. január 11-én történt. Célja megjelölésénél csak annyit kötött ki, hogy a társulat tagja lehet minden tisztességes bölcskei polgár63 A belépés feltétele — 2 választmányi tag ajánlása mellett — a magasnak tekinthető' tagdíj befizetése volt. Ez beiratkozáskor 1 Ft-ot jelentett, majd pedig minden év január 15-ig 2 Ft-ért tagsági igazolványt kellett váltani, melyet az elnök aláírásával és a község körpecsétjével (amely egyben a vadásztársaság pecsétje is volt!) hitelesítettek. A vadászok létszámát nem ismerjük, de a tagdíj mértéke valószínűsíti, hogy nem sokan lehettek, s azok is főleg Bölcske múlt század végi közéletének vezető személyiségei közül kerülhettek ki. Számításaink szerint minimum 15 fő (ha a 6 fős tisztikar és a 9 fős választmány minden tisztségét egyidejűleg betöltötték), maximum 30 fő volt. Ez utóbbi szám azért jött ki, mert általában 300 kat. h. területigényt számítottak egy emberre. Bölcske vadászterülete pedig az 1930-as években a 9.000 kat. h.-t is meghaladta.64 Közgyűléseiket évente egyszer Péter és Pál napján (június 29-én) tartották. A tisztikarnak, mint már említettük, 6 tagja volt, de csak az elnököt, Hanzély Ferenc földbirtokost ismerjük név szerint. Az egyik legfontosabb feladatot a két vadászbíró látta el, akik a vadászatok lebonyolításával foglalkoztak.

ltalában heti (egyéni) és évi (hajtó- vagy kör-) vadászatokat tartottak. Az egyéni vadászat augusztus 16—január 31. közötti időszakban hetente három napon (kedd, csütörtök, szombat) történt. A határ 1/3 részén azonban egész évben tilos volt vadat lőni (védterület). Rendszerint vízi madarak, szalonka és fürj lehetett a zsákmánv,   de   ha   közben nyúl vagy fogoly került terítékre, tetemes (1874-ben például 5 Ft/db) bírságot kellett fizetni. Az éjszakai lest 10—30 Ft-ig büntették, de az agarászat sem volt engedélyezett. A hajtóvadászatot az őszi vagy téli hónapokban rendezték a vadászbírók felügyelete alatt. Ilyenkor a tagok által lőtt 2 db nyúl díjmentes volt, 2—5 db-ig 20 krajcárért, 5 db felett darabonként 40 krajcárért lehetett a zsákmányt megváltani.

A Bölcskei Vadásztársulat egy főállású vadőrt alkalmazott. Felügyelete alá tartozott az egész bölcskei határ. Kora hajnaltól késő estig területét járta, a vadászokat igazoltatta (a társaság tagjaival illedelmesen kellett viselkednie!), az orvvadászok csapdáit elrombolta. Az 1930-as években ugyanekkora területre (5000 kat. h. felett) 2 vadőr foglalkoztatását tartották kívánatosnak.65 Egy vadőr az egész határ felügyeletére az 1800-as évek végén sem volt képes, ezért a csőszöket is — némi járandóság ellenében — megbízták e feladat ellátásával.

Nem tudjuk pontosan megállapítani, meddig folytatta alapszabályszerű tevékenységét a bölcskei vadászok egyesülete. 1894-ben még biztosan működött, mivel az alispán március 29-i jelentésében említést tett róla. Harminc évvel később, 1925-ben viszont már nem találjuk a bölcskei egyletek között.66

1932-ben a község a vadászati jogot nyilvános árverésen 10 éves haszonbérletbe adta. Ha ekkor vadásztársaság még létezik Bölcskén, a bérbeadásnál előnyben kellett volna részesülnie. A községi 4 vadászterületre vadásztársaság nem jelentkezett, így abból kettőt Hanzély János, egyet-egyet pedig Dr. Szakách Ernő és vitéz Bódogh Mihály vehetett birtokba.67 Ezen adatok alapján nagy valószínűséggel megállapítható, hogy a Bölcskei Vadásztársulat 1894 és 1925 között (de legkésőbb 1932-ig) megszűnt.

1945 után a vadásztársaságokat nem érték a többi egyesülethez hasonló szankciók. Megerősíthették alapszabályukat és az újonnan létrejövök is bejegyezhették magukat. Ilyen kedvező körülmények között alakult meg másodszor a Bölcskei Vadásztársaság 1945. november 29-én.68 Alakuló közgyűlésükön az alábbi vezetőséget választották meg:

Elnök: Hajdók János
Vadászmester: Pap Ferenc
Jegyző: Nagy Zoltán
Pénztárnok: Pap István
Ellenőr: Saracz Antal

A jegyzőkönyv alapján a társaság létszáma 26 fő volt, de ebből a tisztikarral együtt is csak 22 tagot ismerünk: Csire Ádám, Csobor János, D. Szabó István, Farkas János, Goldbach Ferenc, Halász Gyula, id. Bakos János, id. Sz. Varga István, ifj. Farkas János, István László, Juhász Ferenc, Kovács István, Krausz Péter, Monori József, Németh Ferenc, Szabó Lajos, Szíjártó Sándor, Varga Mihály.

1945. december 27-én kísérletet tettek arra, hogy a járás 15-ös számú vadászterületének hasznosítási jogát 960.000 pengőért megszerezzék. A próbálkozás sikertelen volt, a szándékuk komolyságát bizonyító 200.000 pengőt is visszakapták.69 A vadásztársulat későbbi sorsára egymástól eltérően emlékeznek a szemtanúk. Egyes vélemények szerint az egylet a továbbiakban tevékenységet nem fejtett ki, míg mások szerint (vadász)terület nélkül  is folytattak vadászatokat.70

Sportegyesületeink közé tartozott a Levente Egyesület is, melyet az 1921-es testnevelésről szóló törvény hívott életre. Tolna megyében kampányszerűen folytatták a leventék szervezését 1924—25-ben. Ennek eredményeként 1925. április 20-án a főszolgabíró már azt jelenthette az alispánnak, hogy a járás valamennyi községében megalakult az egyesület. Feltehetően Bölcskén is.71 Történetének földolgozásunkban helyet kellene kapnia, de írott források hiánya miatt erre nem kerülhetett sor.

 

IV. Önsegélyző és  inasokon segítő egyletek

Egyesületeink közül legnagyobb létszámmal a temetkezési egyletek működtek, melyekből a múlt század végén kettő is alakult Bölcskén. Általában ott volt több ilyen célú szerveződés, ahol a különböző egyházak saját társaság létrehozására törekedtek. Úgy tűnik, Bölcskén ennek egészen más oka volt. Annál is inkább, mivel mindkét szervezet alapszabálya szigorú felekezetnélküliséget hangsúlyozott. Sejtésünket alátámasztani látszik a kortárs — Rácz Imre — állítása is, mely szerint Halász János elnök és Móricz János pénztárnok létesítette ezen egyleteket. Az először alapítottban azonban szabálytalanságok fordultak elő, melyekre az akkori községi írnok, Téczi Sámuel is felfigyelt, s Rácz Imre szóhasználatával élve rögtön a sarkukba is lépett. Emiatt kényszerült Halász János és Móricz János újabb egyesület létrehozására.72

Az alapszabályok tanúsága szerint a Bölcskei Első Általános Temetkezési Egylet 1892. október 10-én, a Bölcskei Második Temetkezési Egylet pedig 1899. február 10-én alakult meg. Ezt pecséteik körirata (A Bölcskei Első Általános Temetkezési Egylet 1892 köriratban szomorú fűzfa, A Bölcskei Második Temetkezési Egylet 1898 köriratban angyalfej) részben megerősíti, részben cáfolja. A második temetkezési egylet létrejöttének 1898-aa»ddátumát valószínűsíti az a főszolgabírói jelentés is, amely arról számol be, hogy működését már az alapszabály jóváhagyása (1899. március 30-a) előtt megkezdte.73

A Bölcskei Első Általános Temetkezési Egylet még csak annyit fogalmazott meg közérthetően, hogy az egylet célja az elhalt tagok családjait a temetés költségeiben gyámolítani Ezt 1909-es módosított alapszabályában (alapszabály módosítás az első temetkezési egyletben 1907-ben és 1909-ben, a másodikban 1908-ban volt) a Bölcskei Második Temetkezési Egylet 1899-es céljának megfelelően bővítette: Az egylet célja az elhalt tagok családjait a temetés költségeiben gyámolítani, esetleg az elhalt tag tisztességes eltakarításáról gondoskodni az egylet költségén.

Eleinte nemcsak Bölcskéről — biztosan tudjuk, hogy a második temetkezesi egylet Madocsáról, Dunaföld várról, Paksról és Gindlicsaládról is — toboroztak tagokat, s ekkora   vonzáskörzet a  későbbiekben  sok probléma forrása lehetett. Ezért határoztak úgy 1907-ben ill. 1908-ban, hogy ezután kizárólag bölcskeieket vesznek föl, azokat is csak 10 évestől 60 éves életkorig. A belépőket tagkönyvvel látták el. A létszám 600—1500 fő között váltakozott, s tagdíjat — ez 6—10 krajcár, a századforduló után 16—20 fillér volt — mindig az egyik tag halálakor kellett befizetni. Az elhaltak hozzátartozói ebből 50—100 forintot, majd egységesen 200 korona segélyt kaptak. Később ezt úgy módosították, hogy 80 koronát és a befizetett összeget adták vissza, de ez együtt sem haladhatta meg a 200 koronát. Nem kellett díjat fizetni azoknak, akik 3 évi tagság után elszegényedtek, vagy 30—50 forintot már befizettek. Helyettük viszont új tagot kellett felvenni. Az egyletek anyagi helyzete indokolta azt a későbbi szigorítást, amely már csak azt engedte meg, hogy a közgyűlés mérsékelje (1909-ben pl. 120 korona befizetése után 8 fillérre) tagdíjukat. Aki 15— 30 napon belül fizetési kötelezettségének nem tett eleget, elvesztette tagsági jogát. Nem fizettek segélyt akkor, ha valakit a családja gyilkolt meg (valószínű, hogy öngyilkosság esetén sem).

Az egyesületi közgyűlésen szavazati joggal csak férfiak rendelkeztek. A nők jogaikat úgy gyakorolhatták, ha azt írásban valamely férfi ismerősükre átruházták. A közgyűlés választotta meg a vezetőséget és a 24 tagú választmányt. A pénztárnoki tisztség mellett bizalmi feladatot látott el a temetési költségek pénzszedője is.

Bölcskei Első Általános Temetkezési Egylet vezetősége:

Elnök: Halász János (1892)
  Szőke József (1907)
  Sárosdi Gergely (1909)
Jegyző: ifj. T. Horváth János (1892)
  Bacs József (1909)
Pénztárnok: Móricz János (1893)

 

Bölcskei Második Temetkezési Egylet vezetősége:

Elnök: Halász János (1899)
  Keresztes János (1902)
  Baranya István (1908)
Jegyző: ifj. Tomanek József (1899)
  Kovács József (1902)
  Tar Sándor (1908)
Pénztárnok: Móricz János (1899—1901)
  ifj. Tomanek József (1902)

 

Választmány 1902-ben:

  Andits Pál  
  Baranya István  
  Garcsik Ferenc  
  Heritsek János  
  Lajtos(?) János  
  Lubik Mihály  
  Monori János  
  Rácz Imre  
Temetési költségek pénzszedője: Fekete János (1901?)74

A táblázatból kitűnik, hogy a Bölcskei Második Temetkezési Egyletről — főleg az 1901—1902-es évekből — többet tudunk. Ennek oka, hogy ekkor olyan visszaélésekre derült fény, melyeknek híre a fővárosba is eljutott. A már ismert alapítási előzmények után Rácz Imre választmányi tag pattantotta ki az ügyet:75 ...én Rácz Imre bölcskei lakos és az második temetkezési egyleti tag, 1901. év eleje táján én jelentettem fel a hatóságoknál az egyletünk vezérfiait, Halász János elnököt és Móricz János pénztárnokot sok szabálytalan  és  igazságtalanságukért, s szabálytalan eljárásukból kifolyó sommás megkárosításért, mely. ővégettök érte az egyletünk pénzbeli   vagyonát.76

Visszaélések többször is előfordultak:77 — 1899-ben 230 új tagból 125-öt szabálytalanul vettek fel. Volt közöttük aggastyán és ágyban fekvő beteg is. Ezért már 1899-ben (az alapítás évében!) 65 halottat kellett temetniük. — A választmány letiltása ellenére is a jogosan járó 90 forint helyett 100 forint lett kiutalva Varga Ádám elhalálozásakor. — ifj. Galó(?) Istvánt édesanyja halálos betegen akarta beíratni az egyletbe, de a választmány nem vette fel. Erről jegyzőkönyv is készült, melyet a pénztárnok elvesztett, így a fel nem vett személy után is pénzt lehetett szedni. A beszedett díjakból a hozzátartozók mellett Halász János elnök, Móricz János pénztárnok és Fekete János pénzszedő is részesült. így pl. Móricz János már 1899-ben földet vásárolhatott, melyet — tartva a lelepleződéstől — rögtön fiára íratott.

A szabálytalanságokat Kara Imre öngyilkossága leplezte le. Az egylet ilyen esetben nyilvánvalóan nem fizetett, Kara Imréné mégis beperelte a járásbírónál a társaságot. Halász János elnök az idézésre — véleményünk szerint szándékosan — nem jelent meg, így a 200 koronát ebben az esetben is ki kellett fizetni.

A felháborodás akkora volt, hogy az 1901. augusztus 7-i közgyűlés Halász Jánost és Móricz Jánost felfüggesztette tisztségéből. Követelte tőlük a 200 korona megtérítését is. Az új elnök, Keresztes János megpróbálta eltussolni az ügyet, ráadásul Móriczot sem mozdította el. Ellenkezőleg, az egyletet szólította fel, hogy nézzék el ballépését és engedjék el a 200 koronát. Rácz Imre feljelentése elejét vette a további huzavonának.

Az alispán elrendelte az egyesület számadásainak elkészítését, mivel ...kezelésében a legnagyobb rendetlenség lett megállapítva...78 Bencze Sándor tanító megpróbálta az utasítást végrehajtani. A tagsági könyveket azonban járásnyi területről összegyűjteni (1300 tag volt ekkor) nem lehetett kis dolog, még kevésbé azok nem létező számát megkeresni a törzskönyvben és a pénztárkönyvben. így a vármegyei főszámvevő csak a vizsgálat teljes kudarcáról számolhatott be jelentésében.79

E lehetetlen állapot felszámolására utazott Bölcskére 1901. december 10-én Szentiványi Miklós szolgabíró.80 Móricz Jánost eltávolította, ifj. Tomanek József lett az új pénztáros. Móriczot kötelezték arra, hogy a pénztárban levő hiányt térítse meg. A volt pénztárnok bérének felajánlásával készségesen eleget tett ennek. Ezután minden vagyonát feleségére íratva pert indított fizetéséért az egylet ellen. így az egyesület vezetősége is kénytelen volt korábbi védence ellen feljelentést tenni az alispánnál. A pénztár vizsgálatának költségeit Móricz Jánosnak kellett volna állnia, az előbb vázolt okok miatt a valóságban mégis a társaság fizette. Ezért a botrány leleplezője, Rácz Imre volt kénytelen újabb levelet írni Dőry Pál alispánnak:

Kérem vegye le rólunk az ostort, mely oly igen sújtja egyletünket és vonja vissza ha lehet az ismétlő számvizsgálatot.81 E kérés hatására engedélyezték, hogy az egyesület számára megfizethető szakember csinálja meg a vizsgálatot.82

A számvevői jelentés Móriczék több éves ténykedésének lesújtó eredményét állapította meg: 3.000 korona alapvagyonból az évi 40—45 temetés 200 koronánként kifizethetetlen volt. A tagok is vonakodtak fizetni, így a kintlévőség 1.000 koronára rúgott.83 Az ügy, mint már jeleztük, nagy port vert fel. Az alispán 1902. április 24-én jelentést tett a minisztériumba. 1902. június végén megérkezett az utasítás a kölcsönös segélyezésen alapuló egyletek ügy- és pénzkezelésének évenkénti felülvizsgálatára. Tolna megyében a temetkezési, leánykiházasító és a betegsegélyző egyesületek kerültek tüzetesebb vizsgálat alá.84

A Magyarországi Munkások Rokkant- és Nyugdíj Egylete is egyike volt önsegélyző társaságainknak. Bölcskei fiókja a járási főszolgabíró jelentése szerint 1908. május 31-én 71 taggal alakult meg. Működését a hatóság 1908. július 7-én engedélyezte.85

 

V. Gazdasági céllal alakult társulatok

Az ötödik csoportba Bölcskén a legeltetési társulatot lehetne besorolni, de egyesület volta kérdéses a szakirodalom megítélése szerint.86 E bizonytalanság miatt történetével nem foglalkozunk.

 

VI. Politikai szándékot kifejező egyesületek

A szakirodalom által e kategóriában említett cserkészet még az első világháború előtt kezdett Magyarországon szerveződni. Nem indult felekezeti mozgalomnak, de lehetőség nyílt az egyházak befolyásának kiépítésére.

Bölcskén a reformátusok iratai egyértelműen utalnak arra, hogy egyházközségükben fiú és lány cserkészcsapat működött a két világháború között. A fiú csapatot (létszáma 1931-ben 31 fő volt) 692. sz. Báthory István cserkészcsapatnak hívták. A leánycsapat (tagjainak száma 26 fő volt 1931-ben) a 96. sz. gróf Teleki Júlia cserkészcsapat nevet viselte. Tudomásunk van egy (1936-ban 30 fős) cserkészapród csapat létezéséről is. A cserkészekkel Pápay Istvánná és Pálfy Lajos József református tanítók foglalkoztak. A lelkész jelentése egy évtizeddel később (1940-ben) már a bölcskei cserkészet megszűnéséről adott hírt.

E kategóriába tartozó többi társaságunk már az 1945 utáni változások szülötte. Eleinte egyesületként,  később politikai  tömegszervezetként kezelték őket.

Először a MADISZ alakult meg 1945 tavaszán. Első írásos említését 1945. május 20-án kelteztették. Tagsága kb. 20 fő lehetett, de csak néhány személyt tudunk felsorolni: Badics László, Badics Rozália, Bakos János, Dorogi Szabó István, Fülöp Eszter, Fülöp Katalin, Kara Borbála, Lukács Ferenc, Papp István, Parczel Gyula, Parczel József, Vörösvácki Margit. Párttagsággal csak a titkár, Badics László és Parczel József rendelkezett. A MADISZ és a helyi MKP együttműködése jó volt. A fiatalok rendszeresen részt vettek az alapszervezet gyűlésein, melyeket egy igen szűk épületben tartottak. Ezért törekedtek arra, hogy saját otthonra tegyenek szert. Próbálkozásuk részben sikerrel is járt. 1945. május 20-án tárgyalta ezt a kérdést Bölcskén a Nemzeti Bizottság. Felolvasták a MADISZ-nak azon kérelmét, hogy részére a róm. kat. kultúrház helyiségei rendelkezésre bocsátassék. A bizottság úgy határozott, hogy a MADISZ járjon el a róm. kat. egyház vezetőségénél és bérelje ki helyiségét ugyanolyan feltételek mellet, mint azt a Kisgazda Párt kapta, ...míg a tanítás a kért helyiségben van megtartva, a tanítás nem zavarható,... a helyiség azon részei, amelyben tanítás nincs, csak kizárólag a MADISZ részére adható ki, tekintve, hogy a MADISZ-ban a bölcskei ifjúság minden rétege képviselve kell legyen,  így az egyház vezetősége ezen bérbevétel elé akadályokat nem gördíthet.

A MADISZ részt vett a földosztásban is (karók leverése), s a pártgyűlések, ünnepségek alkalmával pedig a rend fenntartásáról (az ifjúsági szervezet tagjaiból alakult az ún. ft-gárda) gondoskodott. Rendszeresen sportoltak (futballoztak), a lányok számára pedig  varrótanfolyámot  szerveztek90

A MADISZ 1948 tavaszán beolvadt az EPOSZ-ba.91 Bölcskén az EPOSZ csak 1949 januárjában jött létre, így feltételezhető, hogy a MADISZ 1948 végéig még működött. Az EPOSZ a koalíciós pártok ifjúsági szervezeteiből (MADISZ, FISZ, NISZ, SZIM) alakult meg. Bölcskén a MADISZ kivételével ezek a szervezetek nem voltak megtalálhatóak.92 Ennek okát nem tudjuk, de egyes alapszervezetek gyengesége is közrejátszhatott. A Nemzeti Parasztpárt pl. úgy verbuválta tagjait, hogy az akkori időikben beszerezhetetlen kékkővel honorálta belépésüket.93 Így az 1949. január 14-én Bölcskén létrejövő EPOSZ részben a MADISZ tagságára, részben a helyi kisgazdák fiaira számíthatott.94 A belépők száma 1949 tavaszán már 60 fő volt. A vezetőségben Parczel József titkár és Bátor Márton kultúrvezető is megtalálható. Gyűlést a róm. kat. kultúrházban tartottak, melyet a helyi MNDSZ-szel közösen használtak. Az EPOSZ-nak vagyona nem volt, kulturális és sporttevékenységből tartotta fenn magát.95 A sporttevékenységre nem, a kulturális tevékenységre viszont annál inkább emlékszik az egykori kultúrvezető, Bátor Márton.

Az EPOSZ Országos Központja 1949-ben jelentette a megyének, hogy honnan, milyen művészeti ágban érkeztek benevezések az országos kultúrversenyekre. Tolna megyéből 8 színjátszó csoport jelentkezett, köztük a Bölcskei EPOSZ-é is.96 A Barackvirág c. operettel pályáztak, melyet 1949 farsangjára tanultak be.97 A főszerepeket Lubik László, Magyar Erzsébet, Bobesik János, Kiss Katalin játszotta. A kísérő zenekarban Bénák János, Mészáros István, Kőhalmi János és Dér József volt. Előadásokat máskor is tartottak Bátor Márton, Pala Mihály, Szakách Katalin, Kertész Mihály és Szabó Magdolna szereplésével. A róm. kat. kultúrház színpadán mutatták be többek között a Dankó Pista muzsikáját, a Gyimesi vadvirágot, a Falu rosszát is. A színjátszókör műsorát rendszerint bál követte.

Tudjuk azt is, hogy a megye 11 községében, köztük Bölcskén is a szövetkezeti gazdálkodást népszerűsítő bemutatókertben gazdálkodtak az EPOSZ tagjai.98 Valószínűleg az EPOSZ Bölcske — Andráspusztán és Bölcske Gépállomáson létrehozott szervezeteiről van szó.

Az MNDSZ 1945-ben indult. Létrehozása az egyházak karitatív szervezetei ellen irányuló politikai lépésnek tekinthető.99 A bölcskei csoport keletkezésének, időpontja számunkra ismeretlen. Tevékenysége az országos szövetségéhez hasonlóan kulturális, szociális jellegű volt. Előadásokat rendeztek, melynek bevételeiből részben napközi otthon felállítását szorgalmazták, részben további működésük feltételeit teremtették meg. Vagyonuk csupán 1000 Ft készpénz, melyet helyben kamatoztattak. Gyűléseiket székház hiányában a volt róm. kat. kultúrház EPOSZ-szal közösen használt helyiségében tartották. Összejöveteleiken általában 80 tag megjelenésére számíthattak, de közülük csak keveset ismerünk név szerint:

Elnök: Csordás Ferencné
Titkár és pénztárnok: Papp Istvánné
Tagok: Kaulik Lazámé
  Debreczeni Margit
  Vörösvácki Margit
  Badics Rozália.100

A falu elöljárósága 1949-ben a helyi MNDSZ tevékenységében kivetnivalót nem talált, működését demokratikusnak minősítette.101 Saracz Antal községi bíró mégis szükségesnek látta megjegyezni a következőket: ...asszonyokról van szó, sokat pletykáinak,  egyenetlenkednek és egymásra  vádaskodnak igen önzőén.

 

VII. Az egyházak belső életét erősítő egyesületek

A hitbuzgalmi egyesületekről tudunk a legkevesebbet. Ennek oka az, hogy megalakulásuk csak egyházi engedélyhez volt kötve, így BM-nyilvántartás nem készült róluk.102 Bölcskén a két legjelentősebb egyháznak, a katolikusnak és a reformátusnak tudunk ilyen jellegű szervezeteiről. A katolikusok nagyobb aktivitása ezen a téren is megfigyelhető.

A legelső katolikus szerveződés jóval a reformkor előtt jött létre. Dóczy József, a falu akkori plébánosa 1808-ban egy társaságot kívánt létrehozni, mert saját bevallása szerint: ...sokkal nagyobb szomorúságot leltem a felnőttekben, akiknek legtöbbjében munkámat kárba veszni síratom, kiknek romlott szokásainak gátat vetni minden erőmmel sem bírok.... A csoport önkéntes jelentkezőkből alakult lelkigyakorlatok végzésére. A próbálkozásnak nagy sikere nem volt, csak öten léptek be. Dóczy ennek ellenére bizakodva írta e sorokat visszaemlékezésében: ...sokuknál a jövő megtérésének nagy reményét látom, kik bár vetkezni meg nem szűnnek, mégis azt nyilvánosan  tenni óvakodnak.103

A rom. kat. egyház belső életének erősítését szolgálta az Oltáregylet is. Első írásos említését 1884-ból ismerjük. Tevékenysége a templom szerelvényekkel való ellátására, az oltár feldíszítésére, templomi ruhák javítására és tisztán tartására terjedt ki.104 Az egyház kiadásaihoz is rendszeresen hozzájárultak:

- 1934-ben pl. a templomi gyóntatószék  175 pengős munkadíját állták;

- 1935-ben az áldoztató rács  100 pengős költségét fizették;

- 1937-ben az elkorhadt fakereszt helyett kőkeresztet állítottak fel a Dunaföld várra vezető úton. A költség 385 pengő volt;

- 1942-ben a Katolikus Körhöz, a Szent Margit Körhöz és a legényegylethez hasonlóan  hozzájárultak a róm. kat. kultúrház átalakításhoz;

- 1943-ban a Szent-András pusztára vezető úton a régi fakereszt helyére kőkeresztet állítottak a második világháborúban elesett hős honvédeink emlékére.105 A 600 pengős költségből a falu elöljárósága is kivette a részét.

Bölcskén az Oltáregylet 1949-ben is működött.106 Önként felajánlott tagdíjakból és évente rendezett karácsonyi vásár jövedelméből tartotta fenn magát. Elnöke: Dr. Szakách Ernőné, pénztárnoka Bencze Györgyné volt. Tagságát kizárólag nők (kb. 100 fő) alkották.

A Szent Margit Kör a katolikus öntudat fejlesztésére.és az elméleti, gyakorlati önképzésre alakult. Bölcskén 1935-ben találkozunk először a kör említésével.107 Nevelőik, a helyi zárda apácái a gyakorlati képzésre fektettek nagy hangsúlyt: vasárnap délutánonként háziasszonyi teendőkre oktatták a katolikus lányokat. A tagok közül csak Bujdos Ilonát, Czeiner Esztert, Horváth Magdolnát, Keresztes Erzsébetet, Kiss Máriát, Posztobányi Klárát, Szabó Erzsébetet, Szabó Magdolnát, Szakách Katalint, Szilágyi Máriát ismerjük. A színjátszást is fontosnak tartották. Alkalomhoz illő darabokat adtak elő pl. a nagyobb egyházi ünnepnapokon (sőt, az egyházközség bőkezű támogatójának, Szakách Ernő földbirtokosnak és feleségének, Rassovszky Stefániának névnapján is). A legényegylet műkedvelő előadásainak női szerepeit is vállalták. Időnként teaesteket is rendeztek.108 1942-ben a Katolikus Körrel, az Oltáregylettel és a Legényegylettel együtt részt vettek a róm. kat. kultúrház átalakításának anyagi támogatásában.109

A gyermekek hitbuzgalmi szervezete volt a Szívgárda. Helyi szervezetei általában az elemi és polgári iskolákban működtek.110 A bölcskei csoportot a falu első káplánja, Gábor Károly szervezte megy 1925-ben. A gyerekek egyenruhával való ellátásáról is gondoskodott. írásos említésével találkozhatunk még 1935-ből, Gyük István káplánságának idejéből.111 Valószínűleg még az 1940-es évek első felében is működött.112

Az első világháború idejéből tudomásunk van még a Katolikus Népszövetség, a Szent Antal Kenyere, a Jézus Szíve Szövetség és a Rózsafüzér Társulat bölcskei létezéséről is.113

A református szerveződések száma ennél jóval kevesebb volt. Az egyház a katolikusokhoz hasonlóan törekedett a vallásos nők megszervezésére. A Református Nőszövetségbe tömörítettek őket, melyben külön működött asszonykör és leánykör.114 Általában bibliaköri tevékenységet folytattak, melyet Pápay Istvánné és Horváth Gyuláné tanítók vezettek. E tevékenységen kívül a leánykör tagjai műkedvelő előadásokat és műsoros teaesteket rendeztek. 1940-ben bevezették a menyasszony búcsúztatókat  is.

A református fiatalokat az 1933—34-től létrejövő Református Keresztyén Ifjúsági Egyesület (melynek taglétszáma a 28 és 62 fő között váltakozott) fogta ösz-sze.115 Tevékenységükről csak annyit tudunk, hogy rendszeresen vettek részt bibliaórákon. Vezetőik Pálfy Lajos József (1937—38), Horváth Gyula (1937—38) és vitéz Szabó István (1941—42) református tanítók voltak.

*

Tanulmányunk 27, egy kivételével 1867 és 1949 között létezett bölcskei társaságról tekintette át ismereteinket. Legnagyobb számban olvasókörökkel találkoztunk, melyek a közművelődés jelszavával léptek fel, s politikamentességüket is hangoztatták. Különlegesek voltak ezek a körök azért is, mert elsősorban itt volt szokás, hogy lányok, asszonyok is tagok lehettek. Ennek lehetősége elméletben Bölcskén is fennállt, a valóságban mégsem találkoztunk egyetlen női névvel sem. Hangsúlyt a nők megszervezésére csak az egyházak fektettek. A katolikusok két külön társaságba, a reformátusok pedig egy  szervezetbe tömörítették őket.  A nők különleges  helyzete megfigyelhető a temetkezési egyletekben is: tagdíjat fizethettek, de jogaikat csak közvetve  gyakorolhatták.

Igen nagy probléma elé állított bennünket az egyesületek élettartamának megállapítása. Több esetben ez lehetetlen is volt. Leghosszabb ideig két olvasókör maradt fenn. A Katolikus Körről (1894—1948) sejtjük, hogy ilyen sokáig csak a katolikus egyház befolyása működtethette. A Bölcskei Olvasóegylet (1884—1948) hosszú életének titkát nem ismerjük, de szerepet játszhatott benne a reformátusok aktív (az 1929-es 21 tagból 7 fő református, köztük található Pápay István református lelkész, vitéz Szabó István és Pálfy Lajos József református tanító) részvétele is. Bizonyosnak tűnik, hogy megszűnését a katolikus Kör feloszlatásának híre is siettette. A katolikus egyház ereje a hitbuzgalmi egyesületek mellett a Katolikus Legényegylet létrehozásában  is megnyilvánult.

A reformátusok csak évtizedekkel később ismerték fel az egyesületekben rejlő erőt. Még a Református Olvasókör tevékenysége is (valószínűleg az 1940. október 20-i közgyűlésen megfogalmazott problémák miatt) alig terjedt túl a hitélet erősítésén. Ez azt jelenti, hogy az egyház lemondott hívei társadalmi életének (sport, kultúra,  szórakozás)  befolyásolásáról.

Kutatásaink tükrében úgy tűnik, hogy a vizsgált évtizedekben a katolikus és református felekezethez tartozók elkülönülése (talán szembenállása is) jellemző. Ezért csak egyetlen alkalommal, a Bölcskei Daloskör alapításánál (alelnök: Szabó Pál róm. kat. tanító, titkár: Pálfy Lajos József református tanító, karnagy: Taksonyi József róm. kat. káplán és vitéz Szabó István református tanító, dísztagok között: Horváth Dénes plébános és Pápay István lelkész is megtalálható) működtek együtt a katolikusok és a reformátusok, valószínűleg felsőbb utasításra.

Érdekes jelenség, hogy a '30-as évekből viszonylag bőven el voltunk látva forrásokkal, így az akkor alakultakról részletesen tudtunk írni, sőt teljes egyesületi névjegyzékeket (a Katolikus Körnek, a Katolikus Legényegyletnek, a Bölcskei Daloskörnek és a Református Olvasókörnek van teljes névsora) is közölhettünk. Az említett felekezeti problémák miatt a katolikusok és a reformátusok igyekeztek külön-külön egyesületekbe tömörülni. A református egyesületek megalakulása előtt némi keveredést (a Bölcskei Olvasóegyletben 7 reformátust találtunk, a Bölcskei Daloskörben ez a szám természetesen magasabb) tapasztaltunk.

Fontosak azok a személyek, akik az egyesületi mozgalom motorjai voltak a faluban. Első helyen említjük a földbirtokosokat: Hanzély Ferencet, a Bölcskei Vadásztársulat elnökét, Nagy Lászlót, a Katolikus Kör 1894-es választmányának tagját, Hanzély Jánost, a Bölcskei Daloskör dísztagját, Szakách Ernőt, a Bölcskei katolikus Legényegylet és a Bölcskei Daloskör elnökét. Közreműködésükkel és társadalmi súlyukkal, néha anyagi erejükkel is támogatták a mozgalmat. Közülük legjelentősebb Szakách Ernő volt, akinek tevékenysége túlmutatott a falu keretein: 1927-ben a megye felsőházi rendes tagjává is jelölték.116

Fontos szerepet töltöttek be a papok is. Kovács János esperes a Katolikus Kör, Horváth Dénes esperes a Bölcskei Daloskör, Vizsy Pál plébános a Katolikus Legényegylet, Pápay István lelkész a Református Olvasókör és a Bölcskei Daloskör születésénél   bábáskodott.

Nem kis feladat hárult Gábor Károly, Taksonyi József, Gyük István, Verhás Géza káplánokra, és Szabó Pál (Szabó mester), Molnár József, Farkas László, vitéz Szabó István, Pálfy Lajos József, Horváth Gyula felekezeti  tanítókra.

Szólnunk kell azokról az emberekről is, akik aktivitásukkal tűntek ki. Csaplár József irodatiszt, Zsíros Sándor kocsmáros. Fekete József asztalos, Pala Mihály szabó, Kummer András és Kolonics Mihály földműves több társaságnak is tagja volt egyszerre. A bölcskei festő, Kegyes József is résztvevője volt (a Bölcskei '48-as Polgári Olvasókör alapító tagjaként) a helyi egyesületi mozgalomnak. Érdekes dolog, hogy Halász János, a temetkezési egyletek rossz emlékű elnöke a munkásmozgalommal is kapcsolatba került.117

A rendelkezésünkre álló névsorok tanúsága szerint a falu lakosságának nem elhanyagolható része kapcsolódott be valamely szervezet munkájába. A századforduló idején Bölcske (pusztákkal együtt) 5000 fős lakosságából legalább 300 ember (ha nem számoljuk a temetkezési egyletek óriási, kb. 2000-es létszámát) rendelkezett egyesületi tagsággal. A falu két világháború közötti 4000 fős (puszták nélküli) lakosságából már minden 8. ember, kb. 500 fő megtalálható az 1930—40-es évek egyesületi  névsoraiban.118

E számok ismeretében megállapíthatjuk, hogy Bölcskén vizsgált korszakunk (1867—1949) előtt és után soha nem volt olyan — Széchenyi szavaival élve — szelíd erő és hatalom, amely a falu lakosságának ekkora részét tudta volna megmozgatni.

 


 

Jegyzetek

  1. Kaczián János: Adatok a koalíciós évek egyesületeinek történetéhez Tolna Megyei Levéltári Füzetek II. Szekszárd,  1991  (továbbiakban Kaczián: Adatok...)  125. p.,  127. p.
  2. Tolna Megyei Levéltár (továbbiakban TML): Alispáni iratok (továbbiakban AI.) 236/1925
  3. TML. AI. 236/1925.
  4. Babits-füzetek 3. 37. p. 1927-ben is kapott Bölcske a VKM-től 140 kötetes kis könyvtárat. Sorsát nem ismerjük.
  5. Bölcskei Római Katolikus plébánia (továbbiakban Bölcskei R. K. plébánia) irattára: Földművelésügyi Minisztérium  1934. március 30-i, április  14-i, május  11-i levelei,  1934. június  10-i jegyzőkönyv.
  6. TML.. Egyesületi alapszabályok gyűjteménye (továbbiakban E-asz.) Bölcskei Gazdakör, BM. 1938. november 7-i,   1939.  december 2-i levelei.
  7. Kaczián: Adatok...  131. p. Kaczián: Olvasókörök Tolna megyében; Tolnai Könyvtáros; Szekszárd, 1988/1—2.  (továbbiakban  Kaczián:  Olvasókörök) 46-47.  p.
  8. TML. AI. 236/1925. A Bölcskei Polgári Olvasóegylet még 1938-ban is működött. Bizonyítja: Szabó István: Bölcske művelődésügyi és szociális állapotrajza az  1937—38-as évben  10. p. (Szabó Tibor tulajdona)
  9. TML. AI. 236/1925.
  10. Poór Edit: Magyarországi egyletek címtára a reformkortól 1945-ig; I—III. Bp. 1988. (továbbiakban Poór I—III.) 10. p. TML. E-asz Bölcskei Olvasóegylet. A két olvasóegyletet forráshiány miatt nehéz megkülönböztetni.   Különösen  azért,  mert  4  éves  eltéréssel  keletkezett  forrásaink  mindegyikében megtalálható Pápay István, Abbay György és a mindkét olvasókörben jegyzői tisztséget viselő Pálfy Lajos neve. A Bölcskei Polgári Olvasóegyletnek e három személyen kívül csak kettő tagját ismerjük név szerint.
  11. Katzián: Olvasókörök... 47. p.
  12. TML. E-asz. Bölcskei Olvasóegylet; TML. AI. 5/1950.
  13. TML. AI. 5/1950. A tanulmányban említett tabló id. Bán Máté tulajdona.
  14. Bátor Márton 1993.
  15. TML. E-asz. Bölcskei 48-as Polgári Olvasókör
  16. Katzián: Olvasókörök... 48. p.
  17. TML. AI.  1533/1891.
  18. TML. Al. 591/1894. Évszázadokon át. Tolna megye történetének olvasókönyve 2. (továbbiakban Évszázadokon át 2.) 345. p.
  19. Bölcskei R. K. plébánia irattára: Bölcskei Katolikus Olvasókör 1894. december 16-i jegyzőkönyve. Az elnevezések bizonytalansága, melyre Poór Edit is utalt könyvének (Poór I-M.) 10. oldalán, különösen érvényes a Bölcskei Katolikus Körre. Olyannyira, hogy az általa szerkesztett címtár is külön említ Bölcskén Katolikus Kört és Katolikus Olvasókört (1072. p.). Bizonysággal arról, hogy valójában egy egyesületről van szó, az  1930-as évekből rendelkezünk: 1. A dunaföldvári járás főszolgabíró jának 8139/1936. sz. rendelete a Bölcskei Katolikus Olvasókörnek szól, de a Bölcskei Katolikus Kör 1937.április 4-i gyűlésén vitatták meg. 2. A források csak a Katolikus Olvasókör neve alatt említenek  1937. január 10-én közgyűlést. A Katolikus Kör 1937. április 4-i jegyzőkönyvében viszont arról írnak, hogy a Katolikus  Kör vezetőségét már 1937. január  10-i közgyűlésükön megválasztották. 3. Az  1930-as években mindkét körnek az elnöke Vizsy Pál, jegyzője pedig Bálványí Lajos volt.
  20. Bölcskei R. K. plébánia irattára: Bölcskei Katolikus Kör 1928. november 25-i alapszabálya
  21. 1894: Bölcskei Római Katolikus plébánia irattára: Bölcskei Katolikus Olvasókör  1894.    XII. 16-i jegyzóicönyve.  1925. TML. Al. 236/1925  1928. Bölcskei Római Kat. plébánia irattára: Bölcskei Kat. Kör 1928-as alapszabálya.  1937. Bölcskei Róm. Kat. plébánia irattára: Bölcskei Kat. Kör.  1937. IV. 4-i jegyzőkönyve.  1944. Bölcskei Róm. Kat. plébánia irattára: Bölcskei Kat. Kör 1944-es tisztikara.
  22. Bölcskei R. K. plébánia irattára: Engedély rádió készülék üzemeltetésére  1935. február 1. Az engedélyt a Kálvária utca 547.  sz.  alatt levő helyiségükbe kérték.
  23. Kaczián: Olvasókörök... 47. p. Bölcskei R. K. plébánia irattára: Bölcske főjegyzőjének 1937. január 26-i  levele,  a járási  főszolgabíró   1937.február 3-i  levele (8139/1936.sz.  rendelet).
  24. Bölcskei R. K. plébánia irattára: Bölcskei Katolikus Kör 1937. április 4-i jegyzőkönyve.
  25. Bölcskei R. K. plébánia irattára: Bölcskei R. K. plébánia története 46. számozatlan oldal (kézirat). Bölcskei Katolikus Olvasókör  1937. január 10-i jegyzőkönyve,  1937. február  13-i adásvételi szerződés — a vásárló S. Horváth József volt
  26. Bölcskei R. K. plébánia irattára: Bölcskei Katolikus Olvasókör 1894. XII. 16-i jegyzőkönyve.
  27. Bölcskei R. K. plébánia irattára: Bölcskei Katolikus Olvasókör 1937. IV. 4-i jegyzőkönyve.
  28. Bölcskei R. K. plébánia irattára: Bölcskei R. K. plébánia története 49. számozatlan oldal (kézirat). Az  1937. június   12-i költségvetés a kultúrotthonnál szükséges átalakításokról 3674 P 82 f volt. A költségvetést  készítette:  Hegyi  Ferenc.
  29. Bölcskei R. K. plébánia irattára: Vizsy Pál jelentése a Katolikus Kör 1943. évi tevékenységéről, P. Kaizer Nándor  1940. október  17-i levele 16. századi bölcskei adatokról, melyeket egyik előadáson javasolt felhasználni, mert '"... a nép szereti ezeket...".
  30. Kaczián: Adatok...  132. p. Bölcskei R. K. plébánia irattára: Bölcskei Katolikus Kör működésének felülvizsgálata  (1948.   március   16.)
  31. TML. AI. 236/1925. A Bölcskei Iparos Olvasókör még 1938-ban is működött. Bizonyítja: Szabó István: Bölcske művelődésügyi és szociális állapotrajza az  1937-38-as évben  10. p. ( Szabó Tibor tulajdona)
  32. Bölcskei Ref. lelkészi hivatal irattára: Bölcskei Református Olvasókör 1938. április 18-i, 1940. október 20-i,   1947.  április   18-i jegyzőkönyvei,   1938-as tagtoborzó ív.
  33. Bölcskei Ref. lelkészi hivatal irattára: 1940. október  12-i körlevél, Bölcskei Ref. Olvasókör 1940. október  20-i jegyzőkönyve.
  34. Bölcskei Ref. lelkészi hivatal irattára: Bölcskei Ref. Olvasókör 1943. november 28-i jegyzőkönyve.
  35. Bölcskei Ref. lelkészi hivatal irattára: Bölcskei Ref. Olvasókör 1938. IV. 18-i jegyzőkönyve.
  36. Bölcskei Ref. lelkészi hivatal irattára: Bölcskei Ref. Olvasókör 1943. XI. 28-i jegyzőkönyve.
  37. 1938. Bölcskei Ref. lelkészi hiv. irattára: 1938. IV. 1 8-i jegyzőkönyve 1940. Bölcskei Ref. lelkészi hiv. irattára:  1940. X. 20-i jegyzőkönyve  1943. Bölcskei Ref. lelkészi hiv. irattára:   1943. XI, 28-i jegyzőkönyve  1947. Bölcskei Ref. lelkészi hiv. irattára:   1947. IV.  18-i jegyzőkönyve 38. Bölcskei Ref. lelkészi hivatal irattára: Bölcskei Ref. Olvasókör 1938. április  18-i,  1940. október 20-i jegyzőkönyvei.
  38. -
  39. Bölcskei Ref. lelkészi hiv. irattára: Szabó Lajos lelkész 1940. november 16-i körlevele, Bölcskei Ref. Olvasókör  1947. április  18-i jegyzőkönyve.
  40. Bölcskei Ref. lelkészi hiv. irattant: Jelentések a gyülekezet missziói életéről  1932—1947.
  41. Bölcskei Ref. lelkészi hiv. irattára: Bölcskei Ref. Olvasókör 1945. augusztus 6-i igazoló jelentése BM-hez,  1946 június 2-i BM-levél,  1947. április  18-i jegyzőkönyv.
  42. TML. E-asz.: Bölcskei Daloskör 1932. június 26-i jegyzőkönyve, Kaczián: Adatok... 129. p.
  43. TML. Al. 5/1950., Kaczián: Adatok...  124. p.. Bölcskei Képviselő Testület 1933. augusztus 22-i jegyzőkönyve (62/1933. sz.) 52 alapító tag  10 P-s befizetése esetén 520 P vagyonnal indulhatott volna az egylet, s bizonyára nem lett volna szüksége már 1934-ben községi segélyre.
  44. TML E-asz. Bölcskei Daloskör 1932. VI. 26-i jegyzőkönyve. TML Al. 5/1950.
  45. TML.E-asz. Bölcskei Daloskör 1932. június 26-i jegyzőkönyve. A falu legjelentősebb személyeinek, de főleg az alispánnak és a főszolgabírónak tiszteletbeli tagsága, valamint a központilag küldött előre nyomtatott alapszabály, melynek csak a fejlécét kellett kitölteni, arra enged következtetni, hogy a Bölcskei Daloskör létrehozását felsőbb helyen szorgalmazták.
  46. TML. Al. 5/1950., Kaczián: Adatok... 129. p., Kovalcsik József: A kultúra csarnokai III. (továbbiakban Kovalcsik III.)  144. p. Bölcske zenekultúrájának egyik " fejlődési iránya" a kultúragitációs rigmusbrigádok   felé   mutatott.   Ezek   segítségével   a  tojás   begyűjtésének  eredményét   növelték   az 1950-es évek első felében.
  47. TML E-asz. Bölcskei Daloskör 1932. június 26-i jegyzőkönyve.
  48. Bölcskei R. K. plébánia irattára: Katolikus Legényegyletek Országos Szövetsége elnökének 1934. január 13-i körlevele, Kaczián: Adatok...  133. p.
  49. TML. Bölcskei Képviselő Testület  1938. június 30-i levele a Bölcskei Katolikus Legényegylethez (Kaczián János kutatási cédulái között).
  50. TML. E-asz. Bölcskei Katolikus Legényegylet 1934. január 21-i jegyzőkönyve. Bölcskei R. K. plébánia irattára:   Bölcskei  Katolikus  Legényegylet   1934. január 21-i jegyzőkönyve.  Összesen  3  db 1934. január 21-én keltezett iratról van szó. Egyik a plébános beszédét, másik a pártoló, harmadik a rendes tisztikar névsorát tartalmazza.
  51. Tolna Megyei Levéltár E-asz. Bölcskei Katolikus Legényegylet 1934. 1. 21-i. jkv. Bölcskei Katolikus plébánia irattára: Bölcskei Katolikus Legényegylet 1934.  1. 21-i. jkv.
  52. Magyar György 1983, 1993. Simon Erzsébet 1983. Bobesik János 1993. Pala Mihály 1993.
  53. Bölcskei R. K. plébánia irattára: KALOT Mozgalom Szervezési Osztályának 1944. február 28-i levelel.
  54. Bölcskei R. K. plébánia irattára: Bölcskei R. K. plébánia története. 49 számozatlan oldal, Szakách Katalin   1993.
  55. Szakách Katalin 1993. Pala Mihály 1993. Bobesik János 1993.
  56. Magyar György 1983, 1993. Simon Erzsébet 198.3.
  57. Bölcskei R. K. plébánia irattára: Bölcskei Katolikus Legényegylet  1934. január 21-i jkv. Szakách Katalin  1993.  Pala Mihály   1993.  Bobesik János   1993.
  58. Bölcskei R.K. plébánia irattára: Bölcskei Katolikus Legényegylet 1934. június 10-i átadási jkv. A gazdasági népkönyvtár kezelési szabályzata.  A felsőbb hatóságoktól   1935. január 31-én kapott levélben 1935.augusztus  l-ig kaptak haladékot az átvételkor hiányzó Bodnár Gáspár: Magyar nemzet története I. c. könyv pótlására. Szabó Pál könyvtáros  1935 január 11-i, december 20-i,  1936. december 29-i jelentéseiben a következőket közölte:  -  1934-ben 78-an kölcsönöztek, ebből 43  gazdasági témájú könyv volt.  1935-ben 83-an 96 könyvet vettek ki, melyből 45 volt gazdasági témájú. 1936-ban  125-en   142 könyvet kölcsönöztek, ebből 58 gazdasági témájú könyv volt.
  59. Bölcskei R. K. plébánia irattára: KALOT Mozgalom Szervezési Osztályának 1944. február 28-i levele.
  60. Nagy Töhötöm: Jezsuiták és szabadkőművesek.   Szeged, 1990. Gergely Jenő: A politikai katolicizmus  Magyarországon   1890-1950.   Bp.   1977.   217—232.,  251.,  258.   p.   História   1993/2.  25—27. p. Bobesik János  1993.  szerint még  1944-ben (az oroszok bejövetele előtt) volt KALOT alakuló közgyűlés.
  61. Bölcskei R. K. plébánia irattára: BM. 1945. július 9-i rendelete az egyesület működésének felülvizsgálatáról,  BM.   1946. június  26-i  rendelete  a  helyi  KALOT  feloszlatásáról,  Magyar Közlöny 1946. július 27-i száma, História 1993/2. 26. p. Gergely Jenő': A katolikus egyház Magyarországon 1944—71. Bp.  1985. 48. p. 50. p. Pala Mihály  1993. Bobesik János  1993.
  62. TML. E-asz.Bölcskei Katolikus Legényegylet 1934. január 21-i jkv.
  63. TML. E-asz. Bölcskei Vadásztársulat, Kaczián: Adatok... 135. p.
  64. Bölcskei Képviselő Testület 1932 június 19-i jkv.( 35/1932. sz.) Kaczián: Adatok... 135. p.
  65. Bölcskei Képviselő Testület 1932. június 19-i jkv.
  66. TML. Al. 5. 91/1894., 236/1925., Évszázadokon át 2. 345. p. Az egyesületi kutatás tipikus problémájával állunk szemben akkor, amikor az egyesületek működési idejét akarjuk megállapítani. Lásd: Poór I.  10. p.
  67. Bölcskei Képviselő Testület 1932. június 19-t jkv. (35/1932. sz.), 1932. július 17-i jkv. (43/1932. sz.).
  68. TML.   XXV1II/209.   A   Dunaföldvári   Járás   Vadásztársaságának   iratai.   Bölcskei   Vadásztársaság 1945.november 29-i jkv., Kaczián: Adatok...  135. p. Bakos János  1993.
  69. TML. XXVIII/209. A Dunaföldvári Járás Vadásztársaságának iratai 1945. december 27-i jkv.
  70. Parczel József 1993. elmondása alapján a vadásztársaság  1945  után nem működött. Bakos János 1993.  szerint a vadásztársaság még   1948-49-ben is működést  fejtett ki.
  71. TML. AI. 236/1925.. Kaczián: Adatok... 136. p„ Évszázadokon át 3. 289. p. 296-97. p.
  72. TML. AI. 504/1901. Rácz Imre  1902. december 9-i levele. TML. E-asz. Bölcskei Első Általános Temetkezési Egylet, Bölcskei Második Temetkezési Egylet.   Kaczián: Adatok...139. p„ Kaczián János: Egyletek és a szociális gondozás-Tolna Megyei Népújság  1990. február 24.
  73. TML. AI. 504/1901. A főszolgabíró 1901. május 3-i levele.
  74. Tolna Megyei Levéltár E-asz. Bölcskei Első Általános Temetkezési Egylet, Tolna Megyei Levéltár E-asz. Bölcskei Második Temetkezési Egylet, Tolna Megyei Levéltár AI. 504/1901.
  75. TML. Al. 504/1901.
  76. TML. AI. 504/1901. Rácz Imre  1902. május 12-i levele.
  77. TML. AI. 504/1901. Rácz Imre  1901. november 10-i és 1902. december 9-i levelei.
  78. TML. AI. 504/1901. A főszolgabíró 1901. május 3-i jelentése. Az alispán 1901. július 4-i levele.
  79. TML. AI. 504/1901. Rácz Imre 1901. november 10-i levele, 1902. március 31-i főszámvevői jelentés.
  80. TML. Al. 504/1901. Rácz  Imre  1902. május 12-i levele. Bölcske^i Második Temetkezési Egylet vezetőségének 1902. június 22-i  levele.
  81. TML. AI. 504/1901. Rácz Imre  1902. május  12-i levele.
  82. TML. AI. 504/1901. Döry alispán 1902. szeptember 12-i levele Rassovszky főszolgabíróhoz, Rassovszky  főszolgabíró   1902.  november 28-i  levele  Döry alispánhoz,  A  feladat elvégzésére  Brúzer Mihály kapott megbízást Dunaföldvárról.
  83. TML. AI. 504/1901. A főszámvevő 1902. december 17-i jelentése. Bölcskei Ref. lekészi hivatal irattára: Rassovszky Julián főszolgabíró 1912. január 13-i levele, A Bölcskei Első Általános Temetkezési Egylet helyzete némileg megnyugtatóbb volt: 3423 korona vagyonát Solton kamatoztatta.  Az alapszabály szerinti 12 fillér helyett azonban csak 10-et szedtek be   alkalmanként. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy 9 évvel később (1911-ben) már az egyesület feloszlatásáról szólnak az iratok. Vagyonából  601   koronát alapítvány céljára utalványozott  ki  Rassovszky  Julián főszolgabíró, melynek kamataiból a bölcskei szegény sorsú református gyerekeket kellett támogatni.
  84. TML. AI. 504/1901. Minisztérium  1902. július 27-i levele. Az alispán  1902. július  1-i utasítása valamennyi   főszolgabírónak.   Számvevőség   1902.   szeptember   10-11-i  javaslatai.
  85. TML. AI. 8272/1908. A főszolgabíró  1908. július 23-1 jelentése. Kaczián: Egyletek és a szociális gondozás. Tolna Megyei  Népújság  1990.  február 24.
  86. Kaczián: Adatok,.. 122. p.
  87. Bölcskei Ref. lelkészi hivatal irattára: Jelentések a gyülekezet missziói életéről 1932—1947. Statisztikai  kimutatás  a magyarországi  református egyházközségek   1929—30.,   1930—31.  tanévi népiskolai adatairól az egyetemes konvent használatára (Bölcske egyházközség). Jegzólcönyv a bölcskei református  népiskola meglátogatásáról  (1931.  május  28.).  Espereslátogatási  kérdőív   1936.  Gergely Ferenc:   A  magyar cserkészet története   1910—1948.  Bp.   1989.  75.  p.  Kaczián:  Adatok...   141— 142.  p.
  88. Kaczián János: Demokratikus ifjúsági mozgalmak Tolna megyében 1944—1950. Szekszárd, 1987. 13—14. p.(továbbiakban Kaczián: Ifjúsági mozgalmak...) Kaczián: Adatok...  143. p., Parczel  József 1993..Bakos János   1993.,  Badics Sándor  1993.
  89. Kaczián: Ifjúsági mozgalmak... 13—14. p.
  90. Parczel József 1993.                                                                                                                      
  91. Kaczián: Ifjúsági mozgalmak... 21. p.
  92. Kaczián: Adatok... 143. p., Kaczián: Ifjúsági   mozgalmak... 41. p. 44. p. 89. p.
  93. Kolonics János 1993., Süveges András 1993.
  94. Parczel József 1993.                                                                                         
  95. TML. AI. 5/1950. Bölcskei EPOSZ.                                                                                             
  96. Kaczián: Ifjúsági mozgalmak... 52. p, 8 1. p.
  97. Bátor Márton 1993., Pala Mihály 1993.. Szabó Magdolna 1993.
  98. Kaczián: Ifjúsági mozgalmak... 55. p„ 81. p., 82. p.
  99. Kaczián: Adatok... 138. p., 144. p.                                                             '
  100. Parczel   József   1993.
  101. TML.  AI.  5/1950.  Bölcskei  MNDSZ.
  102. Gergely Jenő: A püspöki kar tanácskozásai Bp.  1984. 23—24. p., Kaczián: Adatok...  144. p.
  103. Bölcskei R. K. plébánia irattára: Bölcskei R. K. plébánia története 33., 35. számozatlan oldal.
  104. TML. AI. 5/1950. Bölcskei Oltáregylet. Bölcskei R. K. plébánia irattára: Bölcskei R. K. plébánia története 46.. 47.. 49., számozatlan oldal, Gergely Jenő": A püspöki kar tanácskozásai Bp.  1984. 25. p., Kaczián: Adatok...  145. p., Pongrácz Gábor: Adatok a bölcskei katolikus és református egyház történetéhez 7.  p.  (Kézirat)
  105. Bölcskei Kápviselő Testület 1943. szeptember    12-i meghívója.
  106. TML. AI. 5/1950. Bölcskei Oltáregylet   Dr. Benczc János vikárius megállapítása szerint   Bölcskén 1949-ben az Oltáregyleten kívül más katolikus hitbuzgalmi egyesület nem működött.
  107. Bölcskei R.  K.  plébánia irattára:  Bölcskei  R.  K. plébánia története 46.  számozatlan oldal, Gergely Jenő: A püspöki kar tanácskozásai Bp. 1984. 26.p.
  108. Szakách Katalin  1993., Pala Mihály  1993., Kiss Mária  1993., Bobesik János  1993.
  109. Bölcskei R. K. plébánia irattára: Bölcskei R. K. plébánia története 49. számozatlan oldal.
  110. Gergely Jenő: A püspöki   kar tanácskozásai Bp. 1984. 25. p.
  111. Bölcskei R. K. plébánia irattára: Bölcskei R. K. plébánia története 45-46. számozatlan oldal.
  112. Kolonics Margit  1993.,  Pala Mihály   1993.
  113. Katolikus intézmények és egyesületek címtára. Országos Katolikus Szövetség Bp.   1916.
  114. Bölcskei Ref. lelkészi hivatal irattára: Jelentések a gyülekezet missziói életéről    1932—1947.
  115. Bölcskei Ref. lelkészi hivatal irattára: Jelentések a gyülekezet missziói életéről    1932—1947.
  116. TML. H. T. 2/1990.  Süveges Zoltán: Választások Tolna megyében  1926-ban 66.p. (Kézirat)
  117. Évszázadokon át 2. 438. p., Sörös Erzsébet  1993., Süveges András  1993.
  118. Évszázadokon  át 2.  260.  p.  Bölcske  lélekszáma   1872-ben  4884  fő volt a puszták lakosságával együtt. Évszázadokon át 3. 345. p. Bölcske lélekszáma   1930-ban 4168 fő volt a puszták lakossága nélkül.

A kéziratot véleményezte: Mészáros Márta középiskolai tanár.

 

Irodalom

 

Rövidítések

 

Adatközlők

Badics Sándor (1926), Bakos János (1929). Bátor Márton (1926). Bobesik János (1927), Kiss Mária (1928), Kolonics János (1910), Kolonics Margit (1936), Magyar György (1923), Pala Mihály (1920), Parczel József (1925), Simon Erzsébet (1929-1991), Sörös Erzsébet (1914), Süveges András (1929), Szabó Magdolna (1929), Szakách Katalin (1926).

 

 

  
Előző fejezet Következő fejezet