Előző fejezet Következő fejezet

MELLÉKLETEK

 

1. számú melléklet

Bölcske tisztségviselői (1549—1849)

 

1549 Pécsi Bertalan bíró (Velics,  I. 88.)
1550 Nagy Imre és Csérdi Tamás bírák (Velics,  I. 99.)
1601 Cserepes János esk. (Szakály, 268.)
1689 Vörös Péter bíró, Kántor Balázs és Szőke Gergely esk. (OL. E 213. 12. doboz.)
1702 Baranya István esk. (TML. Kammerer hagyaték. Bölcske.)
1712 Berek Gergely bíró (TML. öí. 265.)
1713 Bere"k Gergely bíró (TML. öí. 266.)
1714 Nagy Gergely bíró (TML. öí. 267.)
1715 Pap István bíró (TML. öí. 268.)
1716 Keresztes Gergely bíró, Kereki Mihály kisb. (TML. öí. 269.)
1717 Kis István bíró, Koczka András kisb. (TML. öí. 272.)
1718 Baranya István bíró, Simon István kisb. (TML. öí. 274)
1719 Ferde Mihály bíró, Latos Gergely kisb. (TML. öí. 276. )
1720 Szűcs Gergely bíró (TML. öí. 278. )
1725—1726 Baranya István bíró, Vörös Miklós kisb. (TML. öí. 285)
1726 Ferde Mihály bíró, Berek Mihály és Sághy Mihály kisb. (TML. öí. 287. )
1728 Ferde János bíró (TML. öí. 289)
1728 Kereki Mihály, Varga István és Virágh Ferenc kisb. (TML. öí. 290.)
1730 Bereczki János bíró és Takács János kisb. (TML. öí. 291.)
1731 Keresztes István bíró, Berek Mihály és Molnár Sámuel kisb. (TML. öí. 292.)
1732 Bereczki István bíró, Bacs János és Német Mihály kisb. (TML. öí. 293.)
1733 Varga István, Csáti Mihály és Korodi Mihály kisb. (TML. öí. 294. )
1733—1734 Kánnai  András  bíró,  Bacs  Mihály  és  Virágh Ferenc  kisb. (TML.  öí. 295.)
1734—1735 Takács János bíró, Rácz István és Mészáros János kisb. (TML. öí. 296.)
1736 Kereki István bíró, Szőke István és Csizmadia János kisb. (TML. öí. 297.)
1738 Berek Mihály bíró, Sági Mihály és Farkas István kisb. (TML. öí. 300.)
1741 Baranya János bíró, Szűcs Mihály és Varga György kisb. (TML .öí. 302.)
1742 Baranya János bíró, Nánási János jegyző (BREI. anyakönyv.)
1743 Nánási János jegyző
1744 Pintér György bíró, Borsos István, Berek Mihály esk.,

Nánási János jegyző (P 590. 11. cs. 27. t. 4. f.)

1745 Nánási János  jegyző
1746 Nánási János  jegyző
1747 Bacs János bíró, Baranya János, Bereczki János esk. (P 590. 11. cs. 27. t. 67. f.), Takács János, Kántor Mihály, Pintér Gergely, Kereki Mihály esk. (P 590. 5.cs. 270. f)
1747—1748 Takács János bíró, Ötvös András, Ferde István kisb. (TML. öí. 304.)
1748 Takács János bíró, Vörös Miklós és Keresztes János esk. (TML. K. i. 10:1674.)
1749 Csáti Mihály bíró, Kereki Mihály, Takács János esk., Nánási János jegyző (P 590. 5. cs. 362. f.) Pintér Gergely, Keresztes Gergely esk. (TML. Pp. i. 116.)
1750 Keresztes Gergely bíró, Becsei István jegyző (TML. K. i.  10:1801.)
1751 Dinnyés Mihály jegyző (BREI. anyakönyv )
1752—1753 Vörös Miklós bíró, Bereczki István és Takács János esk. (P 590. 11. cs. 339. f.)
1753 Baranya János bíró, Rácz Ferenc és Zólyomi István kisb., Keresztes János esk., Dinnyés Mihály jegyző (TML. öí. 306.)
1759 Keresztes János bíró, Dinnyés Mihály jegyző (OL. U. et C. Fasc. 154. No. 73.)
1761 Dér András bíró, Szigeti Ferenc esk. (TML. K. i. 3:1465.)
1762 Vörös Miklós bíró, Pintér György, Berecz István esk. (TML. K. i. 3:1486.)
1765 Besenczi István bíró, Monori András kisb., Nagy Bálint, Gyenis István, Bíró György, Baranya István, Gulyás Márton esk., Dinnyés Mihály jegyző (P 961. 2. cs. 6. t. 77. f.)
1765 júl. Ferde István bíró, Szűcs István esk. (P 590. 32. cs. 200. f)
1767 Baranya János, Szigeti Ferenc, Zólyomi István esk. (OL. Filmtár 4262. doboz.)
1771—1786 Szarka János jegyző
1788 Szálai István bíró, Takács Mihály, Csányi András, Mónos Mátyás, Kánnai János esk., Csányi Sámuel jegyző (TML. Pp. i. 598.)
1796 Dalnoki Sámuel jegyző (TML. Pp. i. 760.)
1799 Csesznek György bíró (TML. Pp. i. 842.)
1804 1815 Takács Ferenc bíró, Budinszky Dániel jegyző (TML. Pp. i. 915., 1141.) Takács  István  bíró,  Takács  Ferenc  esk.,  Tóth Mihály jegyző (TML. Pp. i. 1318., 1783.)
1816—1817 Kereki János bíró, Némethy Antal jegyző (TML. Pp.   1318.)
1828 Sági Mihály bíró, Őrsy Gergely jegyző (Bencze, 15.)
1829 Szabó Pál bíró, Varga János és Csizmadia István esk., Őrsy Gergely jegyző (OL. Filmtár B 175. doboz)
1829—1848 Őrsy Gergely jegyző (Egyed, Bölcske.; BREI. anyakönyv. 1848. V. 30.)
1849 Jagicza István jegyző (BREI. anyakönyv.)

 

2. számú melléklet

1604. szeptember 11.

A   győri   káptalan   tanúvallatása   azokról   a   hatalmaskodásokról,   amelyeket

a   hajdúk   Varga   Bálint  bölcskei   lakos   és   társai   kárára   1601-ben   elkövettek

"Georgius Kovács...Révfalu...:hogy eő bizonnyal tudgia azt, hogy Vargha Bálintot Deli Markó az Dunán föl hozta, és láttais; Aztis bizonnyal tudgia, hogy azon Deli Markó Vargha Bálinton valami sarcz pénzt erővel ki torkolt volna, de mennyit vett légyen raita, azt bizonnyal nem tudnája. Aztis bizonnyal hallotta, hogy Vargha Bálint eöcsét, fiáit, annak fölötte társai feleségét Bőczke városából szigetben fogva vitte el, kiket mind addigh tartott ott, mígh nem a mint mondám, a pénzt meg nem attanak volna neki...

Erherici Totth...: hogy eő bizonnyal tudnája azt, hogy Vargha Bálint fiát, Szálai Máttyásnét, Szabó Balázsnét és Latos Mihály leányát, úgy mint azon Vargha Bálinth társai feleségeit, Deli Markó meg fogdozta és fogva vitte szigethben, és el sem eresztette addigh, migh nem az sarc pénzt éppen megh nem attak a deli Markónak, és hogy eőis akkor Bőcskén lakott volna, törökttül és Eőrsi Pétertül függvén...

Petrus Somogyi...Révfalu...:hogy eő bizonnyal tudnáia azt, mikoron eő Földvárott lakot volna, azon Varga Bálint teőb társaival haidúktól való féltekben eő hozzája juttének gyalogh Bőcskéről. Azt is tudnája bizonnyal, hogy az haidúk Bőcske városárul asszony embereket és gyermekeket vittenek volna el szigetben. Azt is tudnája, hogy azon házánál, Földvárot Vargha Bálint tcöb társaival az bor felől és az haidú-nakis mennyi pénzt attanak, számot vetettek, de mennyit attanak nekik és mire ment volna az a szám, nem tudnája...

Joannes Balassa...Révfalu...:hogy eő mikoron Földvárot lakot volna és palothai capitántul, Horváth Gáspártul függőt volna hodultságh modgyára, halottá minden bizonnyal, hogy Varga Bálint fiát, Szabó Balásnét, Szálai Mátthyásnét, és Latos Mihály leányát a Deli Markó fogva vitte volna el Bőcskéről szigetben, ennek okáért, hogy azt a summa pénzt, kit erőtetésképpen és sarczul igért volna neki Vargha Bálint, megh hozattatnájak Vargha Bálinttal egyetemben, kit az utána bizonnyal tudná, hogy azon Vargha Bálintot mind addigh sarcoltatot, vert, migh nem azon Deli Markot megh nem elégétette kivánságha szerint és hogy ezen tanutulis kért volna Deli Markónak pénzt kölcsön. Aztis vallotta, hogi mint egy török elől, ugi futott az kösségh előtte, kiket az után el eresztett...

Gaspar Mátthéffi...: hogy mikoron eő egykor Bőcskére haza jütt volna, mondotta neki az eő felesége, hogy otthon ne késnek, mert ám Vargha Bálint fiát, Szabó Balásnét, Szálai Máttyásnét és Latos Mihály leányát Deli Markó, haidúikkal együtt, erővel, fogva el vitte valami sarcz pénznek megadásáért. Halottá aztis, hogy azon Vargha Bálinth az pénzt meg adta Deli Markónak, de menyit adót légyen, azt nem halottá feleségétől. Aztis vallotta, hogy azon Bőcske várassa mindnyájokkal edgyüt Eőrsi  Pétertől  függőt hodultságh módgyára.

Stephánus Patay... : hogy eő, a mikor ez az dologh történt, házánál Bőcskén otthon nem lett volna de mindazon által bizonnyal hallotta az mástul, hogy a Deli Markó a hajdúkkal együtt kergette csigázta és sarczoltatta az Vargha Bálintot az pénznek megadásáért, és hogy az Vargha Bálinth fiát, Szabó Balásnét, Szálai Máttyásnét és Latos Mihály leányát azon Deli Markó meg nem fogatta, és hogy mind addigh tartotta fogva, míghnem az sarcot megh nem vitték volna neki.

Demetrius Hardi...: hogy eő akkor Eőrsi Pétertől függőt hódoltságh módgyára Bőcskén, és hogy bizonnyal hallotta volna, hogy Deli Markó haidú együtt Vargha Bálint fiát, Szabó Balásnét, Szálai Máttyásnét és Latos Mihályt el fogta és vitte szigetben, es mind addigh tartotta fogva, míghnem az sarcot megh nem vitték volna neki.

Catharina Ács... mikoron eő Bőcskén lakot volna hódultsághképpen, hogi Vargha Bálintot az maga borai mellől, kiket Duna vizén Baranyából hozót, Deli Markó fogatta el... azon Vargha Bálintot be hozták Bőcskére, be hozván és Vargha Bálint társai megh értvén, hogi Deli Markó be jüt volna az varasra, vallotta aztis, hogy mint egy török előtt, úgy futottanak el, azután Szálai Máttjásné ki vévén földbül maga és ura pénzét, attak Deli Markónak...

Blasius Bucska... hogy eő Bőcske városában lakot volna hódultságh képpen, és Eőrsi Pétertül függőt az egész várossal, és hogy eő Pestrül valami árpát vitt volna el adni nyereségh képpen Feöldvárra, mellyet mikoron el adót volna, az árrát Szálai Máttyásnak atta kölcsön, ki negyven arannál teöb volt, mely aranyokat az után azon Szálai Máttyás felesége vakságáért és társai feleségeiértis, annak fölötte Vargha Bálint szabadulásáértis és fiáért Deli Markónak adott... hallotta aztis Szálai Mátljás-nétul, hogy eő egy aszontul, Czövek Antalné nevőtül száz foréntot vet volna kölcsön...

Mathaeus Éles Comáromij... Bőcskén egy férfi sem mert megh maradni akkor, a mikor Vargha Bálint fogva volt Deli Majkónál, hanem mint egy török élőt úgy köllöt el futni mindenek és tatárok felé szaladni, kik akkor az időben csak ott nem messzi egy hegyen voltának, oltalomért és megh maradásért... Az a pénz pedigh hallotta, hogy eöt száz és eötven forént lett volna, kit erővel, hatalommal, méltatlanul kénszeretés képpen vett raitok vereséggel...

Joannes Darabos... Comárom... Vargha Bálintot verte, csigázta, taglotta Deli Markó méltatlanul, teörök módon kegyetlenül...vitte bőcskei szigetben...

Barbara, relicta... Petri Bőcs...Comáromij... hallotta volna bizonnyal az urátul Bőcskén lakván, hogy Vargha Bálintot Deli Markó az bor mellől el fogta...

Andreas Szabó... Comáromiensi.., hogy eő Comáromből alá ment volna Bőcskére valami adóssága be szedéséért, mikor ismégh vissza akart volna gyüni haza Comá-romba, ment az katlagi szigetben, hollót Vargha Bálint talála reá sírva, és mondotta az előtte, hogy eőtet Vasvári Gyurkó megh nyomorétotta és el vesztette, mert ím, úgymond, az boraimat megh tartoztatta és négy száz foréntban sarczoltata megh, és a Deli Markó vett ki kezibül és szabadétot, de úgymond, eőis szörnyen erőtet az igért pénznek meg adására, kitt hogy akkor megh nem adhatot, azt tudná bizonnyal, hogy fogva vitte volna Bőcskére... Aztis bizonnyal tudnája és hallottais, hogy az ma-kádi szigetben az előbbeni pénznek fölötte uyonnan két száz foréntot vet raitok és addig sem eőket, sem penigh az borokat el nem ereszetette az Deli Markó. Ugyan

ott szigetben beszélgetvén valami Barbély Pál nevő emberrel, adaték mondani tülök beszéd közöt, hogi jó patyolatos törököt fogót megh Deli Markó, mely mondást az meg fogót asszonyokra gondolták, Mégis ugyan ott, szigetben látta Szálai Máttyást és Simon Mihált, hogy sírva könyörögtenek Deli Markónak, hogy ha az pénzt el vette raitok, kesértetnéje es el eőket...

Matthaei Alfföldi...Comáromij... a mikor Deli Markó Vargha Bálintot megh fogta az borok mellől, sellérségül azon Vargha Bálintnál lakott Bőcskén...

Agaletha... Synthai... Comáromij... hogy eő bizonnyal tudnája az hogi Deli Markó Vargha Bálintot megh fogta a borok mellett vétek nélkül... mígnem Szálai Máttjás egi részént maga házátul száz húszon négi foréntot adót volna neki, és tudnia aztis bizonnyal, hogi éppen megh attak neki a sarcz pénzt...

Paulus Vargha... Comáromij... hogy eő Bőcske városán lakván, mint egy teörök előtt úgy futót el az töb jámborokkal Deli Markó élőt és az után haza térvén...

Joannes Cserepes... Érsekuyvára... hogy eő Bőcskén esküt ember volt volna akkor... láttais, hogy Vargha Bálintot fogva tartotta Deli Markó. Az után Szálai Máttjás, Szabó Balás eő hozzája jöttének, mondván azt: Jó János uram, mi csak kegyelmedhez jüttünk, úgy hogy csak katlagi szigetben küldenénk tégedet annak okáért, mert úgymond, Vargha Bálint fogva volna Deli Markónál... azon Deli Markó megh haragudván, búsulván, parancsolta, hogy két ráczát csinálnának és készéttenének, rhegh csinálván és készétvén következet az, hogy Vargha Bálintot az húsz körméről le vonyatá, és erőssen megh dörgölteté vereséggel annyira, hogy nagy nehezen szedhette föl magát a földrül. Mikor verték volna, minden páleza ütés után azt mondotta Deli Markó az haidúkkal, kik verték, hon, ugimond, bestye lélek, kurvaffi, hon az négy száz forént... azon Deli Markó/hogi eőis részes volna az Vargha Bálintal és együt kereskednék vele...

Albertus Fejes... Ovariensis... hallottais volna, hogy Vargha Bálintot valami négy haidú az borral mellől, kit Baranyából hozót nyereségre el fogta és négy száz fo-réntra vereséggel, tagolással sarczoltatta... Deli Markó Vargha Bálinton és társain kénszerités képpen és erővel két száz foréntoth veth, a fejében hogi a borokat hai-dúságtul megh oltalmazza és Pestigh segítti el késértetni, kit ha megh nem akarná-nakadni, azon lészen, hogi a haidúságot azon borokra támosztja és az helségrül el vágattya és elis süllyeszted, és úgy köllétek azt az két száz foréntotis makádi szigetben kénszeréttís képpen megh adniok...

(OL. P 590. Rudnyánszky család levéltára Fasc. 24. Nr. 443.;   Szakály, 270.)

 

3.   számú   melléklet

1648-1649

A   bölcskei  márkakereskedők  bevételének adatai  Batthyány Ádám

számadáskönyvében

...Eodem anno dei 24. Iuny. Az minemeö marhát Czanádi Mihály, Baranya Péter, István Kovács item az másik Kovács István, Hardi Gergely és Hardi Mihály ha-ittottanak, és Sz: Gotharton el attanak,  annak megh irása.

Vettenek ot alat 134 marhát, melly tészen 67 párt azokban az ráczok loptanak ell 4 párral, maradót mégh 63 pár, teölt bokra neki Szent Gothartigh való haitásával eggyüt, pro tall. 21, facit. tall.  1323

Attanak el ebben a marhában az Gréchi mészárossoknak ugy mint Aver Basz-linak, Linhart Andrenak és Ponhauer Jerghnek, bokrát pro Tallér 22: egy párt attak feollyül reá, az 62 eökeörnek az árra, bokrát 22 tallérra számlálván tall. 1364. Az nyerességh mindenesteöl tallér 41. Mivel hogy uramat eö Nagát bé fogatták negyed részre, az nyerességet négy részre computálván, iut Uram eö Naga részére tall. 10 1/4

...1. Keresztes István haitot 131 számú eökreöt, amelly keöltségével eggyüt,teölt feöl pária pro tall. 22: Tészen in summa tall.  1441

Ez feollyül megh irt eökreökben attanak ell 60 1/2 párt, páriát pro tallér. 28 : facit in summa tall.  1694

Az 9 eökreöt, mellyeket ki vettenek, attuk el az purgoi mészárossoknak tall. 72

Maga adót feollyül eggyet rea, mellynek felét az maga nyerességében keöl hadni, ugy mint Tall. 7

In summa tészen az el adót marhának az árra tallér.  1773 d.

Tészen az nyerességh tall. 332, mellyet négy részre dividálván iut egikre tall. No. 83.

Vet feöl ebben Uram eö Nga Tallért 75. az keöltségekre Greczigh tall. 8.

...Szabó lános és Varga Márton 149 marháit nem akarta el venni.

...Keöreösztesi István pénzét, melynek 83 tallérnak keöleöt volna lenni, Uram eö Naga vette feöl, etc. tall. 75

...Anno Domini 1648 die 2ö Julii. Beöcskeiek az minemeő marhát feöl haitotta-nak, annak feöl irása.

1. Keresztes István haitot feöl 144 számú eökreöt, mellyeknek pária keöltségével eggyüt, teölt feöl tall. 24, facit tall.  1728

Ezen feollyül megh irt eökreöben attanak el No. 11O, bokrát pro tallér. 28 1/2, facit tall. 1567   1/2

Maradót mégh feön eökeör No.34. Attak el bokrát pro tallér. 16 1/2, facit tall. 280 d. 37  1/2

In summa facit tallér.  1847 fi.  1 d.  12 1/2

Tészen az nyerességh tallér. 119 fi. 1 d. 12 1/2, mellyet eöt részre dividálván, esik Uram eö Naga részére tall. 23 fi. 1 d 42.

2   Latos János haitot feöl eökreöt 185, mellyeknek pária keöltségével eggyüt te

ölt pro tall.25, facit tallér. 2312  1/2

Ennek  164 attak el, bokrát pro tallér. 29, facit tall. 2378

Az 21  eökeörnek páriát pro tallér.  14 1/2, facit tall.  152 d 37  1/2

In summa facit tallér. 2530 d. 37  1/2

Tészen az nyerességh tallér. 218, mellyet eöt részre dividálván esik egikre tall.

43 d. 97.

3   Beöcskei Latos János és  Keresztes István haitotana eöreöt No.   182, bokrát

pro tallér. 27, facit tall. 2457

Ennek  162 eökrét attak el bokrát pro tallér. 35, facit tallér. 2835 d.  -

Vettenek ki eökreöt 21, mellyeket az uyvári mészárosoknak attak, páriát pro tallér.  17, facit tall.  170. d.

In summa facit tallér. 3005 d.

Tészen az nyerességh tallér. 218, mellyet eöt részre dividálván, esik Uram eö Naga számára tallér 109 d. 90.

4.   Bodor Páll haitot eökreöt 86, bokrát pro tallér. 21, facit tallér. 903

Az keöltségh tallér.24 Facit tallér.  927

Ezeknek attak el bokrát pro tallér. 27, ugy mint 84 eökreöt, tészen tallér.  1134 Ketteit az eökreöknek feollyül reá attak.

Lenne az nyerességh tallér 207, mellyet nyolcz részre dividálván, iut Uram eö Naga számára tallér 25 fi.  1 d. 31.

5.   Bornemissza András haitot 72 eökreöt, mellyeknek vette bokrát pro tallér. 24, facit tall.  864

Az keöltségh tészen tall. 20

Ezeknek 62 eökrét attak el bokrát pro tall. 28, facit tall. 868. Tizet ki vetettek bennek.

6.   Baián Thamás hailot 137 eökreöt, bokrát keöltségével együt pro tall. 2O, facit tallér.   1370

Ennek 119 eökrét attak el, bokrát pro tallér. 20, facit tall. 1190. Vetettek ki bennek eökreöt No.  18.

In summa summárum tészen az nyerességh tall.  1092 fi.  1 d.  12  1/2 Eset ebben Uram eö Naga részére az diviso szerint tallér 203 d.  10 ...Anno  1648 di 28 Augusti az meni marhát feöl haitottanak... Beöcskei Toót Mihály marhája eökeör 144, tészen bokrot 72. Bokrát pro tallér. 24, facit tallér.  1728 Tészen az keöltsége tallér. 30 Facit tall.   1758

Attak el ebben az marhában 120, ugy mint 60 párt, páriát pro tallér. 25 1/2, facit tallér  1530

Item attak el  12 párt, páriát pro tallér,  18, facit tall. 216

Facit tallér.   1746

Tészen az veszteségh tallér. 12

Uramnak eö Nagának ki járó pénz tészen tallér. 72 ...Anno 1648 die 24 Sep-temberis,  az menni  marhát haitottak  feöl

...2. Beöcskei Kovács István marháia eökeör No. 142. Állapodot Keörmendigh bokra in tall. 28, facit tall.  1988

Keörmenden az haitókra tall.   10 Facit tallér.   1998

Az után hogy Füzesriil vissza haitottak Keörmendre, keölteöttek az haitókra és eörzeőkre tall. 27

In summa facit tallér. 2025

Attanak el ezen feöllyül megh irt marhában eökreöt 134, bokrát pro tallér. 29, facit tallér.   1943

7 eökreö attanak feöl reáiok, és igy tészen az veszteségh tallér. 82

Tészen Uram eö Naga ki járó pénze tallér. 71. De mivel hogy veszteséggel attak el az marhát, engedet el Uram eö Naga az ki járó pénzben tallér. 10, marad mégh eö Ngnak tallér. 61.

...Anno 1648 die 12 Novemberis az minemeö marhát haitottak feöl az Beöcske-iek, annak feöl irása

Keresztes István és Latos János haitottak feöl eökreöket 400, melly tészen bokrot 200.  Minden  keöltségeket  hozzá  számlálván,  bokrát pro  tallér 28,  facit tallér. 5600

Attak el ez feöllyül megh irt marhában 328 eökreöt, melly tészen 164 bokrot, bokrát pro tallér. 28, facit tall. 4592

Ez megh irt pénzért hogy tallérokat váltottak, attak feöl az tallérokra tall. 67

Item a migh ot feön voltak, keölteöttek ell tall.  15

Facit tall. 82

Mellyet ki vévén az summából, mégh marad tallér. 4510

Item attak el az mészárosoknak 72 eökreöt, melly tészen bokrot 36, bokorját pro tallér. 22, facit tall. 792

Attak feöl erre az marhára eökreöt  1, facit tall.  11

Az migh el attak, keölteöttek el magokra és marháiokra tall.  15

Mellyet ki vévén az summából, marad mégh tallér. 766

facit tallér.  5276

Tészen az vesztességh és keöltségh tallér. 324

In summa facit tallér 5600

Tészen az ki járó pénz tall. 200

Idem deöghleöt megh 22 eökeör, bokrát pro tallér 28 számlálván, facit tall. 308

In summa facit az vesztességh és keöltségh tall. 632

Az ki járó pénz tall. 200

...Csanádi Mihály és Baranyai Péter a mint az marhát vették és feöl haitottak, s el attak, voltak hozzáia velünk egygyüt 4d magokkal, nyerték raitok tallért 41. Eset részünkre tall.   10  11/4

1 Keresztes István az mint az marhát ott alat megh vette, feöl haitotta és el atta itten, s mennyire ment, voltak velünk eggyüt hozzáia 4gyen. Nyertek tall.332 : eggik személyre eset tall. 83. Hogy Gréczból megh iüt, adót megh benne tall. 75

Az mit keölteöt ot, engedtünk el kéréssére tall. 75

3 Bodor Pál és Csordás Ferencz, azmint az marhát ot alat megh vették, feöl haitottak és el attak itten, s az mennire ment, mellyhez voltak velünk együt 5töd magokkal. Nyertünk raitok tallért 375 d. 26. Eset minden személlyre tallér 75 d. 15. Attak megh ebben minekünk tallér. 71  d.  15

Mivel hogy Gréczben és Béczben keölteötek tall. 20. eset egyre tall. 4

...Az mely teösérek negyedik útban feöliüttek

1.   Keresztes István a mint az marhát ott alat megh vette, feöl haitotta és elis

atta itten, az mire ment, volt hozzá velünk együt 5d magával. Volt az nyerességh

tall. 119 3/4- Eset minden személyre tall. 23 fi. ld. 42. Adót megh ebben tall. 23

Az mit keölteöt, kérésre el engedteök fi.  1 d. 42

2.   Latos János  a mint az marhát ot alat megh vette,  feöl  haitotta és el  atta

itten, az mire ment, volt hozzá velünk eggyüt 5d magával. Volt az nyerességh tall.

218. Eset minden személlyre tall. 43 d. 97. Adót ebben tall. 41

Az mit keölteöt és el engedtünk neki kéréssére, facit tall. 2 d. 97

3.   Keresztes István és Latos János a mint ketten ot alat az marhát megh vették

s feölis haitottak és el attak itten, az mennyire ment, hát voltak hozzá velünk eggyüt

5töd magokkal, és igy tészen az nyerességh tallért. 548

Eset minden személyre igy tall.  109 d. 90

Adót ebben tall.  106 d. -

Az mit keölteöt és el engedtünk neki kérésére, facit tall. 3 d. 90

  1. Bodor Pál,  a mint az marhát ot alat megh vette,  feöl  haitotta és elis atta itten, az mire ment, volt hozzá velünk eggyüt 8d magával. Volt az nyerességh tall. 207. eset igy minden személyre tall. 25 3/4 d.  18  1/2. Adót ebben tall. 25  1/4 Az mit keölteöt és kéréssére el engedtünk, facit tall.  1/2 d.  18
  2. Bornemissza András  a mint  az marhát feöl  haitotta,  megh  vévén  ot alat, amint el atta. Ebben semmi nyeressége nem volt seöt inkáb vesztet.
  3. Baián Thamásis amit feöl haitot s elis adót abban, hát semmit sem nyert, de seöt inkáb vesztet.

In summa summárum volt az nyereségh tall.  1092 3/4 d.

Iutot volna ebben az mi számunkra tall. 203 d.  10

De nem attak többet, hanem csak tall.  195   1/4

Az mit el engedtünk és keöltséghre attunk, facit tall. 7 1/2

..3. Beöczkei Tóót Mihály a mint az marhát ot alat megh vette, feöl haitotta,

es el atta itten, az mire ment, hát vesztet raitok, /igy nem adhatot nyereséget/, ugy

mint tall.  12

Hanem adót ki járó pénzt, minden pártól tall.   1, facit tall. 72

-1. Latos Gyeörgy és János, Gyeörffi András, Péter Deák és Varga Miklós ha-

itottanak  feöl  Nö.   119  eökreöt,  melyeknek  bokra  az  keöltséggel  eggyüt  állapadot

megh it feön pro tallér 24 1/2, facit tall.  1457 3/4

Item eökreöt No. 116, állapadot megh ezeknek bokra pro tall.  19, facit tall.  1102 In summa facit tall. 2559 3/4 ...Anno  1649 die 5 mensis Augusti

1.   Latos  György  és Latos János marháia, mellyet Uy várra haitottanak,  eökeör

115. Vett megh ebben az marhában az Bavariai mészáros eökröt 90, hant ki keözu-

leök 25, vette bokrát pro tall. 29, facit tal.  1305

Tészen az ki járó pénz tall. 45

2.   Beöczkei Bán Thamás és Nagy András haitottanak eökröt No.  98. Attak el

ebben   eökröt   44,   eggyet   reáiok   adván   maradót   fizetésre   eökeör   43,   bokrát   pro

tall.29, facit tall. 623  1/2

Item attak el eökröt azon mészárosnak No. 54, két eökreöt adván reáiok, marad fizetésre No. 52, bokrát pro tall.  17, facit tall. 442 Tészen ezektül az ki járó pénz tall. 47  1/2

3.   Mészáros  Mihály  haitot marhát No.   100.  Adót el  az  bavariai  mészárosnak

81, eggyet reáiok adván, marad fizetésre 80, bokrát pro tall. 27, facit tall.  1080

Tészen az ki járó pénz tall. 40. Maradót az uyvári mészár széken eökeör 19.

In summa facit tall. 3450  1/2

Tészen az ki járó pénz tall  132  1/2

Az menni marha feön maradót

Beöczkei Kovács István marháia eökeör No.   136.

Latos Gyeörgy marháia eök. No. 25.

Mészáros Mihály marháia az székre No.  19.

Facit eökeör No.   180.

Item Latos János marháia No. 295.

4.   Beöczkei Latos János adót el eökreöt 100, páriát per tall. 29, facit tall.  1450

Ugyan ezen summához Ígérték adni tall.  10

5.   Beöcskei Nagy János és Sánta Ferencz attak el eökröt 159, páriát per all. 28,

facit tall. 2226

...3. Latos János adót el az Gréczi mészárossoknak eökreöt 36, páriát per tall. 17, facit- tall. 306

4. István Kovács adót el az Gréczi mészárosoknak eökreöt No. 126, páriát per tall. 24, facit tall. 550

...1. Latos János. Adót el az olaszoknak és gréczi mészárosoknak eökreöt No. 233: egiktől ki járó pénzt tall.  1/2, facit tall.  116  1/2

...1 Latos János és Gyeörgy attak el az bavariai mészárosnak eökröt No. 90, egiktül adót ki járó pénzt tallért  1/2, facit tall. 45

2. Bán Thamás és Nagy András attak el ezen mészárosnak eökreöt 95. egiktói adót ki járó pénzt tallér  1/2, facit tall. 47  1/2

...5. Beöcskei Latos János adót el az olaszoknak eökreöt No. 100. Egitül adót tall. 1/2 ki járóban, facit tall. 50. Ezen Latos János adót az gréczi mészárossoknak eökröt No. 36. Egitül adót tall.   1/2 ki járóban, facit tal.   18

  1. Beöcskei Nagy  János és Sánta Ferencz attak el  az olaszoknak eökreöt No. 159. Egiktül tall.  1/2 ki járóban facit tall. 79  1/2
  2. Beöczkei István kovács adót az gréczi mészárosoknak eökreöt No. 126. Egik tül adót tall.   1/2 ki járóban, facit tall 63

{Zimányi,   68-84.)

 

4.   számú  melléklet

1652.   március   1.

Bölcske   város   elöljárói   panaszolják   Batthyány   Ádámnak,   hogy

a   veszprémi   hajdúk   a   hódoltságban   lappangtatnak   egy   elfogott   törököt,

akinek kiszabadítását a budai basa többek között,  az ő kötelességükké tette.

My Bölcske Varasának esküt biráj és polgári köszönetünket és szolgálatunkat ayánliuk Nagyságodnak, ugi mint az jó hirrel és névvel tündöklő és világoskodó Na-giságos gróff Battiánj Ádám Urunknak, áldgia mögh az Ur Isten Nagiságodat ez ie-lön lévő uy eztendőnek forgásában mjndönnemű lölki és testi áldásaival és Javaival, tögie az Ur Isten Nagiságodnak mjndön ióra való gondolatait, járásit és kelését jó szerencséssé, szjvünk szörént kivánnjuk Nagiságodnak az hatalmas Istenül mind egész váraostúl ámen!

Ez siralmas és szomorú levelünkkel csak azért kölleték Nagiságodat, Nagiságos, Kögjelmes Urunk, mögh találnunk,tudgiuk azt hogi Nagiságodnak vagion hírével, ho-gi az el múlt ősszel az wesprími vitézök mögh foghták volt budaj Haszol Olmaz Hu-sayn buliokbasát és sok ideighlen ide alá tartották az török birtokában, az möljmyat az ió vitéz uraynk nagi kárt tevének az országban és nagi veszödelmet hozának a körösztiénséghre, az möli dologh myat sok emböröknek leve haláluk. Mikor nagiságos Urunk, az haydúk az török kezében pennát attanak és levelet írattanak vele Budára, és azt az levelet be vitték a haydúk Patajra, és az pataj bíró kezében attak, és nagi parancsolattal mögh parancsolták, hogi mjndgiárást föld küldgie Földvárra az capitáni békének és az patai biró el nöm merte mulatni, hanöm mjndgiárást föl küldötte Földvárra az capitáni békének, és az mjndgiárást küldötte az hatalmas vezérnek, az möli dolgot mögh gondolhat nagiságod, hogi mjkor az rab kezében adgiák az pennát, olliat ír, az mölj legh job az maga feje mentségére, az mölliet mégh mas-tannjs köszön az török az vitézüknek, hogi az ő kezében pennát attanak. Annak fölötte, Nagiságos Urunk, mikor azt a levelet el olvasták az egész budaj seregh élőt nagi keservessen volt írva az nagiságos vezérnek és az nagiságos uraknak, az mölj levélre képöst mindgiárást az nagiságos vezér és az főfő nagiságos urak mjndgiárást ki küldöttek az karózó beköt, az möli karózó bék páleza alatt és karózás alat fol fogattatta az Duna két felén lévő várasy és falusy bírákkal és polgárokkal, hogi azt az törököt föl keresyk, valahol leszön és kezességön kj hozzák, az mölljet mögh gondolhat Nagiságod, hogh az szegéni iobágisággal mit nöm fogadhatná föl, mjkor egyk az másiknak szörnyű halálát nézi, azért mögh hidgie Nagiságod, hogi ez az szörnjü halálnak félelme vit mjnket a kezességre. Mégh azt mondotta, Nagiságos Urunk, az karózó bék, ugi mjnt hétfő napon, hogi ha péntökre mögh nöm keressük az törököt és ha be nöm visszük Tolnára péntökre déligh, bizonj mjndön varasából és faluból hat ió  polgár emböröket az karóban vonjat. Iliién hatalmas nagi niomorusághban voltunk, Nagiságos Urunk, myatta, mört hogi ha az ió vitéz urayink annj sok ideighlen ide alá nöm tartották volna, hanöm föl viszjk vala mást az körösztiénséghnek nöm fáyna az feyük myatta és egi özvegi, árva söm sima utánnuk. Immár mastan az török sarczájért süntelen izennek az vitéz uraynk rejánk, hogi mögh kérjük az töröktül és föl vigiük nekjk, azért, Nagiságos Urunk, eleget járjuk az nagiságos török urakat, de annak bizonj sömmi haszna nincsen, mört az kihoz bíznánk Isten után, az hatalmas vezérhöz, és az kinek köllene könjörögnünk szintén az fogia mellette,és az vötte keblében. lm mastannjs, hogi ha az hatalmas török urak egi njhánjan voltak volna, azok kik nöm iktattak volna szegénj polgárainkat Buda várából, halállal fizet-tenek volna szegénjöknek, nöm hogi az törökkel adatnák mögh az sarczát.

Hanöm kérjük Nagiságodat, az hatalmas szent Isten kcdvejért és az Christus Jézusnak vére hullásájért, Nagiságos, kögielmes Urung, özvegi és árva, mind kiczjn és nagi, hogi az möli dologért az Ur Isten Nagiságodat mögh áldgia éltesse és tárcsa sok esztendőkiglen és az Ur Isten Nagiságodat látogassa mögh mindön nemű áldásaival, kelljön föl Nagiságod, Nagiságos, Kögjelmes Urunk, az köröszténségh mellet, mört Nagiságod mögh hidgie, hogi nöm csak egi varas és falu puztul el az m.yat az dologh myat, hanöm az egész Duna két felén lévő várasok és faluk nagi földighlen, vagion Nagiságodnak ebben az dologhban módgia, azért, Nagiságos, Kögelmes Urunk, Isten után immár csak Nagiságodban vagion bizodalmunk, mört azon ki mondót az budai vezér s mind az egész budaj seregh, hogi Haszol Olmaz Husayn buljok basának csak egi pénztis ki nöm visznek az sarczában Buda várából s azt mondgia az vezér, hogi az möli jobági ember csak egi pénztis kér az buliok basátulaz sarczban, igazjcsa ő hozzá, ő tizet ad neki. Azért, Nagiságos Urunk, bizonj nincsen az Duna két felén az embör, az ki azt többé merje kérnj, mört bizonnjal halállal fizetnek neki.

Ezöknek utánna Isten éltesse és tárcsa Nagiságodat, kedves ió egésséghben sok esztendőkiglen mind az Nagiságod kedves háza népével egietemben, Nagiságos, Kögjelmes Urunk.

(OL P  1314. Batthyány család levéltára. Missiles. Nr. 7648.,   Szakály, 285)

 

5.   számú  melléklet

1727-1895

Bölcske   iparosai  az   összeírások   és   az   egyházi   anyakönyvek  alapján

ÁCS  1874. Imre molnár

ALBERT  1828. István csizmadia,   1834. János csizmadia,   1859. Sándor molnár ALMÁSI  1815. Imre takács,  1828. Péter esztergályos,  1854. Imre takács,  1858. József takács,   1860.  Sándor esztergályos, Mihály takács,   1888.  Sándor takács,

1891. Mihály takács

ANGYAL  1752. Mihály molnár,   1788. Gergely molnár ÁRKI  1828.  János takács ASZTALOS   1828. István takács BÁCSI 1808. István takács BAGI  1880. Lajos molnár, Antal molnár BAKAI  1860. József kosárkötő,  1869. Mihály kosárkötő,  1870. János szabó,  1884.

József kosárkötő BALOG  1828. János molnár BÁN 1752. István molnár, János molnár, 1798. János asztalos, 1854. József asztalos,

1879.  János takács BÁNFI  1759. József csizmadia

BARACSKAI  1828. István molnár, István csizmadia BARANYA  1855. János faragó,  1856. István takács, 1863. Gergely asztalos, 1873.

István  kötélgyártó BARNA  1753. Péter szűcs BÁTOR  1828. Zsigmond takács BERECZKI   1752.  István molnár,   1788.  István molnár,   1805.  István  takács,   1807.

Mihály takács, 1852. Pál takács, 1858. Mihály kovács, 1868. Pál takács,  1870.

Mihály   takács

BEREK 1828. Mihály kovács,  1862. János faragó BERTÓK  1820.  András takács BODOR 1859. József molnár BOGNÁR   1853. Ferenc molnár BORSOS  1853. Pál szűcs,  1859. Mihály molnár, 1878. József molnár, 1876. Lajos

molnár,   1892.  Lajos molnár BUDAI 1878. József kosárkötő BUJDOS  1851. János esztergályos CSAPÓ  1742. János molnár CSEKE  1788. István takács CSEKEI  1828. János csizmadia CSÍK 1752. János takács CSIKÓS  1815. Ferenc molnár CSIZMADIA  1752. József csizmadia,  1828. István molnár,  1852. János molnár5.   számú  melléklet

1727-1895

Bölcske   iparosai  az   összeírások   és   az   egyházi   anyakönyvek  alapján

ÁCS  1874. Imre molnár

ALBERT  1828. István csizmadia,   1834. János csizmadia,   1859. Sándor molnár ALMÁSI  1815. Imre takács,  1828. Péter esztergályos,  1854. Imre takács,  1858. József takács,   1860.  Sándor esztergályos, Mihály takács,   1888.  Sándor takács,

1891. Mihály takács

ANGYAL  1752. Mihály molnár,   1788. Gergely molnár ÁRKI  1828.  János takács ASZTALOS   1828. István takács BÁCSI 1808. István takács BAGI  1880. Lajos molnár, Antal molnár BAKAI  1860. József kosárkötő,  1869. Mihály kosárkötő,  1870. János szabó,  1884.

József kosárkötő BALOG  1828. János molnár BÁN 1752. István molnár, János molnár, 1798. János asztalos, 1854. József asztalos,

1879.  János takács BÁNFI  1759. József csizmadia

BARACSKAI  1828. István molnár, István csizmadia BARANYA  1855. János faragó,  1856. István takács, 1863. Gergely asztalos, 1873.

István  kötélgyártó BARNA  1753. Péter szűcs BÁTOR  1828. Zsigmond takács BERECZKI   1752.  István molnár,   1788.  István molnár,   1805.  István  takács,   1807.

Mihály takács, 1852. Pál takács, 1858. Mihály kovács, 1868. Pál takács,  1870.

Mihály   takács

BEREK 1828. Mihály kovács,  1862. János faragó BERTÓK  1820.  András takács BODOR 1859. József molnár BOGNÁR   1853. Ferenc molnár BORSOS  1853. Pál szűcs,  1859. Mihály molnár, 1878. József molnár, 1876. Lajos

molnár,   1892.  Lajos molnár BUDAI 1878. József kosárkötő BUJDOS  1851. János esztergályos CSAPÓ  1742. János molnár CSEKE  1788. István takács CSEKEI  1828. János csizmadia CSÍK 1752. János takács CSIKÓS  1815. Ferenc molnár CSIZMADIA  1752. József csizmadia,  1828. István molnár,  1852. János molnár

CSORDÁS  1828. István molnár
DABI  1871. András köteles
DEBRECZENI  1862. József csizmadia
DEMETER  1810. János kovács,  1835. Mihály bognár
DÉR  1742. János molnár
DOHNYÁNSZKI 1828. András szabó
FÁBIÁN  1834. József fazekas
FARKAS  1824. György takács,  1877. Mihály takács
FAZEKAS  1865. János csizmadia
FEJÉR   1833.  Márton  takács
FERDE  1880. Iván takács,  1888. József takács, János takács,  1890. János molnár
FEKETE  1868. Károly csizmadia,  1876. József cipész,  1883. János cipész
FERENCZI   1752.  István molnár
FODOR  1788. Mihály takács
FRIGYER 1852. János takács,   1867. János szabó,   1872. Iván szabó
GÁBOR  1827. István takács
GÁL  1799. István csizmadia,   1828. István molnár
GALÓ 1787. András molnár, 1788. János molnár, 1828. András molnár, 1868. Mihály kosárkötő,   1878. József kosárkötő
GOMBOS  1822. István takács
GROMAN   1828.  Lőrinc  kötélgyártó
GYÖNGE  1752. István molnár
HAJDÓK 1824. János takács,  1860. János takács,  1863. Pál takács
HAJDÚ  1828. Mihály molnár
HALAK  1869. István varga
HALÁSZ 1853. József faragó, 1860. János faragó, 1862. Péter kosárkötő, 1871. József faragó,  1872. Bálint molnár,  1886. János faragó
HEGEDŰS  1873. Lajos kötélgyártó
HEGYI  1886. Ferenc kovács
HERING  1828. János takács
HORVÁTH 1828. István csizmadia, János takács, 1833. István takács, 1833. János takács, István takács 1854. János molnár, 1859. József kosárkötő, (Nemes) János takács, 1865. János takács, István takács, József takács, 1866. Ignác fazekas, 1872. Mihály takács, Iván takács, 1877. Mihály kovács, 1882. Ferenc takács, 1883. Imre molnár, 1886. Antal asztalos, 1890. Ferenc fazekas, 1893. János   takács
IVÁNY  1828. István kerékgyártó
JÁMBOR  1860. József asztalos,  1894. József asztalos
JANKUS   1834. Ferenc molnár,  1863. István takács
JUHÁSZ 1752. János csizmadia,  1753. János szűcs
KALMÁR  1727. János molnár,   1752. Mihály molnár István molnár
KATONA  1835. János szabó
KATZ 1828. (Nemes) Sándor szabó
KÁNNA1 1860. János építész,  1861. József faragó
KEREKI   1828.  István  kádár
KERESZTES  1752. János molnár,  1787. Pál molnár
KIRÁLY   1808.  Antal  bodnár
KISS 1834. István szabó, 1857. János csizmadia, 1867. István takács, 1869. János takács,   1895. József takács
KOCZKA   1752.  András bognár
KOCSIS  1828. Pál takács
KORSÓS  1828. István takács
KOSZONICS  1828. István takács
KOVÁCS 1752. Mihály kovács, Ádám kovács, 1828, Ferenc molnár, Ignác kőműves, 1857. Pál csizmadia, 1859. József molnár, 1862. Mihály takács, 1871. János molnár, 1881. György kovács, 1886. Sándor kovács, 1892. György kovács, 1895. József asztalos
KOZMA  1828. Mihály esztergályos
LAKATOS   1874. János takács
LAMPERT   1834.  János  takács
LATOS  1752. János bognár
LÁSZLÓ  1833. Mihály takács,  1877.  Iván takács,   1888. János takács
LENGYEL  1864. Ignác takács, Ágoston takács
LIPÓT  1828. János molnár
LOSONCZI  1828. László molnár
LUBIK 1828. György molnár, 1841. Mátyás molnár, 1857. Antal kovács, 1884. Antal kovács
MADÁR 1828. György takács, 1834. Ferenc takács, József takács, 1835. András téglavető, 1863. Ferenc takács, József takács, 1880. József takács, 1885. Ignác takács
MAGYAR  1833. Ferenc faragó,  1834. Mátyás takács,   1870. Dávid faragó
MAROSI  1871. János kovács
MÉSZÁROS  1727. János mészáros,  1752. István molnár
MOLNÁR 1835. János takács, 1837. Ferenc fazekas, 1855. István szabó, 1857. György molnár, 1862. Ferenc takács, 1868. Mihály lakatos, 1877. Sándor kovács, 1881. Antal molnár, 1882. György kovács, 1884. Ferenc molnár, 1890. József csizmadia,   1894. Lajos csizmadia
MONORI  1880. János molnár,  1891. József takács
MOROVIK  1851. Mihály asztalos
NAGY 1752. Bálint molnár, Gergely molnár, 1828. Mihály kovács, 1869. Péter fa-rágó,  1875. József kőműves,  1892. Péter faragó
NEMES  1808. János takács,  1833. István szabó
EMETH 1792. Ferenc mészáros, 1800. Sándor szűcs, 1814. János takács, 1828. Mihály takács, Ferenc molnár, 1833. Ferenc takács, 1863. István asztalos, ács, 1878. Pál takács
NIKOLOVICS  1845. József molnár,  1894. Pál molnár
NOVAK  1828. Ferenc csizmadia
OLÁH  1834. Antal varga
ÖTVÖS 1788. Sándor kovács, 1828. András molnár, 1855. Péter molnár, 1856. András molnár, 1860. Mihály molnár, 1861. József molnár, István molnár, 1863. Lajos molnár, 1869. János molnár, 1873. Sándor molnár, 1880. Ferenc molnár, Dániel molnár, 1889. András molnár, 1891. Lajos molnár, 1894. Mihály kosárkötő,   1894. József molnár
PALA   1856. Mihály  kosárkötő,   1880. Ferenckosárkötő
PÁLINKÁS   1742. János molnár
PAP 1828. Ferenc halász, 1865 János molnár, 1868. Mihály molnár, 1884. János takács
PATAI  1749.  Ferenc mészáros
PECZ 1868. Sebestyén varga, 1874. Imre csizmadia
PERNYE  1811. István szabó
PODOLAI  1828. István molnár
PORA  1752.  Ferenc mészáros
RÁCZ  1855.  Imre kosárkötő
RAVASZ  1752. János takács
RUZICSKA  1793. János asztalos
SÁGI  1828. István molnár
SALLAI  1752. István molnár
SÁROSDI 1868. József kosárkötő
SÉRA 1727. István molnár,  1742. István molnár,  1788. István molnár
SEREG 1828. György kovács
SIMON 1742. János molnár, 1828. János takács, 1856. Péter molnár, 1860. Pál molnár, 1861. Antal szabó, 1864. János takács, 1872. Iván takács, 1890. József csizmadia
SITKÉI 1858. János takács,  1869. János takács, 1873. Pál ács, bognár
SOMOGYI  1828. István csizmadia
SZABÓ 1749. János kocsmáros, 1752. Péter csizmadia, 1754. Péter szabó, 1808. József kovács, 1825. István takács, 1828. Gábor csizmadia, János molnár, Pál molnár, Péter takács, János takács, György takács, Balázs kovács, 1834. András takács, 1835. János kovács, 1838. András esztergályos, 1856. István molnár, 1860. András kovács, 1864. György kőműves, György takács, 1870. Sámuel takács,  1889. István kádár
SZÁLAI  1742. István molnár,   1828. József takács
SZANYI  1799. József takács
SZARKA  1759. György takács,   1828. Mátyás ács
SZÉKELY  1828. János kovács
SZEKERES   1822. János csizmadia
SZÉL  1759. Tamás csizmadia
SZEREMLEI  1828.  Ferenc molnár
SZILÁGYI 1828. Sámuel asztalos,   1888. János faragó,  1890. János nádazó
SZŐKE  1883. Mihály bognár
SZŐLŐSI  1833. István takács,   1834. Mihály takács
SZŐR  1828. Mihály takács
SZŰCS 1752. József szűcs, 1808. József esztergályos, 1828. József takács, 1853. István molnár, 1860. Sándor esztergályos, 1868. József esztergályos, 1879. Benjámin molnár,   1881. Benő esztergályos
TAKÁCS 1727. Mátyás takács, 1752. János takács, Mihály takács, István takács, György takács, (Német) György takács, 1753. György bognár, Antal takács, 1828. István takács, Ferenc molnár, Mihály takács, János takács, 1835. József kovács, 1838. Ferenc kovács, 1852. Mihály takács, 1858. Ferenc molnár, 1871. Ferenc kovács,  1888. József bognár
TANÍTÓ  1752. Pál molnár
TAR 1798. Péter szabó,  1813. János szabó
TARCZAL  1828. Gergely kovács
TÓBIÁS  1837. István takács,  1864. István takács
TOMANEK  1872. Pál esztergályos
TÓTH 1752. György takács, 1790. Gergely kovács, 1825. János mészáros, 1828. Pál molnár, József takács, 1836. Mihály fazekas, 1853. Mihály takács, 1863. József takács,  1873. Mihály fazekas
TÖRÖK  1752. János molnár
TUBA  1874. István takács,  1878. János asztalos
VÁRADI  1752. János molnár
VARGA  1888. Mihály kosárkötő,   1894. Mihály molnár
VASKÓ  1872. István molnár, Mihály takács
VÉGH  1833. István csizmadia
VÖRÖS  1833. György takács,  1868. Ferenc takács (TML. öí. 30., 33—34., 290—297., 300—306.)

 

6.   számú   melléklet

1753.   november   11.

Prenner János  és  Száraz Annamária  ingó javainak  összeírása  a  bölcskei

kastélyban    (várban)

...Ágyi eszközök

  No. fi. den.
Szalma Zsák 1   75
Vastag új lepedő 2   60
Avit kis Matracz 2 1 50
Avit közönséges pököly derekalj 1 1 50
Más nagy derekalj      
Pargetbul      
Csinált 1   3
Hosszú Vánkos 1   75
Kis Avit Dunyha 2 1 20
Kis Vánkos hajastul 2   1
Avit Paplany avit lepedővel 1 1 50
Avit zöld Rása Ágy Boritó 2 1 25
Házi Eszköz      
Ött Ablakra zöld firhangh 10 1 4
Diófa Almariom 1   12
Diófábul Ruha Almariom 1   6
Nagy Zöld Almariom 1   7
Pohár Szék 1 3  
Nagy Asztal 1   4
Kicsiny Asztal zöld rásával 1   75
Avit Karatlan zöld Posztós Szék 2 1 20
Avit Kanapé 1   6
Bőrös uj Szék 6   6
Nyoszolya nagy egy kissebb kettő 3   3
Aranyos Rámás Tükör 1   5
Kis Tükör 1   75
Fekete Rámás Vászonyra irott kép a d. 40 14 5 6
Item üvegben foglalt kép a d. 30 8 2 40
Boldogh Asszony Születésérül nagy kép 1 1 50
Avit Selyemre Boldogh Asszony képe 1   25
Egy Kis Aranyos Tumbakra irott kép 1   75
Almárium fölött Apátza munka kép tokostul 1 1  
Item minden féle dib dáb aprólékos      
kép papiros  áltáljában 37   61

 

Egy gyöngy házas Jerusalemi      
Kereszt 1   30
Üvegh Poharak,  Karaffinak,  ürmos      
Korsók, Só tartó   Olajos és      
Széles Karaffinak a d. 5 33 1 65
Szalma Karika a X 11   18,5
Pohár tisztitó 1   2,5
Avit Kave Malom 1   25
Avit Kis Ibrik 2   60
Herbaléknak, kavéknak cserép ibriku^rhnlpknak   kávéknak cserép ibrik 3   35
Czukor tartó czinbül 1   15
5. pár kávéknak és 6 darab csukuladénak      
cserép fincsa a d. 2. 11   27,5
Porczalon  csésze  födelestül  táczástul 1   25
Item egy cserép födeles csésze 1   10
Aranyos  Porczalon  Confectnek      
Tányéra a d. 35 8 2 80
Ordinari  Tarka cserép      
Tányér a. d. 10 8   80
Cserép fejér és tarka tál 2   20
Vasbul Rátz oka 1   35
Réz Sisak 1   15
Egy Hirsfenger és egy Jager      
trantsirozó kés 2   40
Fekete Köbül kis Mosárka 1   10
Madár tanitó kis musika avit 1   30
Feketére  lagérozott Ládácska 1   11
Fiókos vörösre lagérozott      
Asztalra való Ládácska 1   50
Bőrös Láda Zár nélkül 1   2
Azon kivül egy sémire való Bőrös      
Láda, s olyan Szu ette fa láda      
Asztalra való avit Szőnycgh 1   25
Asztali Eszköznek Rös 1   25
Üvegh nagy Palatzk Eczetnek való 3   30
Kissebb Palatzk 8   40
Be csináltnak való üvegh 11   36,5
Az Spaiszban      
Pléh Só tartó 3   15
Csíknak Szűrő Bádokbul 1   15
Füszerszámos Ladika 4 fiókra      
Bádogbul 1   10
Kanal tartó bádogbul 1   5

 

Tortáknak való pléh bádogbul

1

6,5

Bádogh tál

1

10

Taló fangh Sütő Bádokbul

1

11,5

Nagy és kissebb torma reszelő

2

20

Nagy rőz katlan

1

3

Kis vas serpenyü

1

6,5

Vas nyárs

1

15

Pecsenye alá való serpenyő

2

30

Nagy rostély

1

40

Vas kanál

2

10

Csipö vas

1

5

Tüz Szito vas

1

5

Vas lapitzka rósz

1

4

Tüz alá való vas láb

2

20

Vas födő

2

15

Nagy és kissebb tortunfone

2

50

Három lábú vas

2

5

Kertész olló

1

75

Kis fuju

1

11,5

Fúró

2

10

Vas Raspu

2

3,5

Asó

1

25

Kertész kis kapa

3

5

Répa Gyalu

1

5

Len Gerebeny

1

20

Avit Paraszt Üvegh Lámpás

1

15

Só ürlő Malom

1

30

Köpüllő

1

5

Nagy ferslogh Lisztnek

1

30

Lisztes Láda kicsiny

1

20

Élés Láda

1

25

Teknyü egy

1

20

Kis Teknyü

2

20

Fa Tányér

16

26

Fa só tartó

2

2

Vajas fazék

5

33,5

Vizes Korsó

1

1

Nagy fazék csercpbül

3

30

Lábos cserépbül

2

10

Gyömültsnek való Szalma Kosár

1

6,5

Bizonyos megh holt Vendég fogadóstul maradott holmi hányott vetett pogyász. Item  ezeken  kivül  az  Spaiszban  találtatott minden haszon  nélkül,  és  szemétre

való Portéka következendő

 

4 kis Désa

4

Egy egy Akós hordó

3

Buborkás hordócska

 

Két vas serpenyü

2

 

Vas szenelő egy, egy rósz fang csináló, két rostély, négy cserép lábos, egy vas kalán, egy gesztenye sütő serpenyő, két téglázó vas, Két cserép fazék, egy kis és egy nagy Szita, egy Káposztás hordó, egy für háló.

Summa 109 99

(OL. P 590. 2. cs. 20. fasc. 328. f.)

 

7.   számú   melléklet

1795.   január   24—25.

A  Magyar  Kurír beszámolója  a  bölcskei  és  madocsai  Makai  család

fagyhaláláról

Tolna Vármegyéből, Böltskéról 24-dik Márt.

Az el múlt Januáriusnak 24-kén egy igen nevezetes történet esett itten helységünkben, a melly bizonyos bizonysága lehet annak, a mit az Úr a 8-ik Kurírban, a 122 lapon meg jegyzett az elmúlt Januáriusnak 24 és 25-ik napjairól: Minden hidegeket felül múlt, u. m. a múlt szombati és vasárnapi szeles és tartó kemény hideg s a t. — Az említett napon, t.i. Jan. 24-ikén, egy egész ház nép, kitsinytól fogva nagyig, u.m. egy 33 esztendős férfiú, ennek 28 esztendős felesége , három férfi gyermekei, egyik 8, másik 4, harmadik 2 1/2 esztendősök, s ezekkel együtt egy Madotsai 18 esztendős legyény az aszszonynak testvér ötstse, egyszersmind mindnyájan hideg áldozattyaivá levének a kegyetlen Brúmának, avval az ártatlannal együtt, a kivel az említett aszszony viselős volt, és a kinek azután mintegy hat héttel kellett volna a hideg levegő eget érezni.

E pedig így történt: Az említett boldogtalan embernek Makai Mihálynak Ipája a ki a szomszéd helységben Madotsán lakik, azon Szombatnak hetén, a mellyen t.i. ez a szomorú történet esett, egyszersmind két fiát házasította meg. A lakodalomnak végződése után következet szombaton, vér szerént való attyafiainak kedvekért különös vendégséget akart tartani, mellyre ezen helységünkben lakott vejét is, egész háza népével együtt nemtsak el hivta, hanem az említett szombaton , jan 24-ik napján, ide érettek is küldött egy szánt három lóval, és meg házasított egyik fiával. Ez a mint mondatik, még dél tájban ide jött, a midőn még, Tsak meleg szél fút, esső esett, olvadni kezdett, és az gondoltuk, hogy egészen meg lágyul az idő. Hanem 2 vagy 3 óra tájban dél után, hirtelen rettenetes hidegre változott az idő, és igen erős

szél fújt. — Mivel hozzánk Madotsa, kotsin, vagy szános, nem több fél óránál, és azt merik ezen helységeknek lakosai mondani, hogy szembe kötve is el tudnának ide vagy oda menni, és az. említett környűlállások is nem akadályoztatták a fent említett szerencsétlen embereket, ki indultak innen gyertyagyújtat tájban, de igen szerencsétlenül, mivel bé setétedvén, és a nagy szél is úgy bé hordván az utat a hóval, hogy tellyességgel ki nem tetszet: el tévedtek a két helység közt napkeletre fekvő rétekre, a hol azon az éjjel, egy rakáson mind meg is fagytak, senki nem tudván helyes okát adni, miért nem mehettek volna vagy alább, vagy viszsza felé, holott, nagy hó vól-tugyan azokon a réteken, de tsak ugyan nem olly nagy, hogy éppen nem mehettek volna, kivált olly jó lovakon, mint az övék voltak.

Vasárnap, 25-ik Jan. jókor reggel fel küld ide hozzánk Madotsáról a meg fagyott Makai Mihálynak ipja, láttatni, hol vágynak a veje, leánya, unokái, fiá s a t. miért nem mennek már 7 Innen meg izenik, hogy még az este el mentek, kiki gyanította, hogy nem jól van dolgok; azért innen is, onnan is, mingyárt vasárnap reggel ki mentek keresésekre az atyafiak; de mivel ezen a napon is egy forma erőben tartott a szél, és úgy meg sűrítette a levegő az eget, hogy egy s két puskalövésnél tovább a leg nagyobb élőfákat sem lehetett látni, ámbár hozzájok közzel jártak, még is azon egész nap meg nem találhatták őket. Hanem a következett napon, 26-ik Jan. jókor reggel az idő ki tisztulván, úgy találtatták, hogy a szánoknak hátán, azon ülő helyekben mind megfagytak, a lovak pedig még akkor is életben voltak, és a szán előtt állottak a gyeplő meg lévén akasztva, mintha valaki után várakoztak volna, és a szán mellett volt két kutya is életben maradtak. És úgy is kellet lenni, hogy ezek várakoztak; mivel maga a gazda Makay Mihály a szánon nem volt, hanem el indult erre hazafelé; de midőn két vagy három düllő földet jött volna szántól, a faluhoz közel lévő halász házak körül el dűlt a hóban hasra, és ott azon módon meg is fagyott. — Leg kevesebbé vólt meg fagyva a leg kissebb gyermek, a kit az anya ölében tartott, s takargatott, és mellyét ki nyitván kezeit tsetseihez szorította. — Leg jobban meg volt fagyva maga a gazda Makai Mihály. A Madotsai legény ló hajtó helyéből le szálván a két gyermekére borúit, s úgy fagyott meg. Ezeket azon szánon, és azon lovakon vitték bé hétfőn reggel Madotsára; onnan Makai Mihály hozzá tartozóival együtt ide haza hozattak, és 28-ik Jan. eggyütt el is temettettek, meg tétetvén már annakelötte rajtok is az a próba, mellyel a meg fagyott ember gyakorta meg eleveníthetik; de mivel már ő bennek még a vér is tsontá vált, semmi elevenítő eszköz nem használt.

(Magyar Kurír,  1795. április  10.)

 

8.   számú  melléklet

1838

V   J.   leírása   a   reformkori   Bölcskéről

Bölcske, Tolna megyében (Bölcskei lakosok viselete rajzával)

Bölcske, t. Tolna vármegyének dunaföldvári járásában, a kis Dunaág jobbján fekvő helység : keletről az öreg Duna által elkülönzőtt s t. Pest vármegyében keble-zett kai s vejtei pusztákkal ; délnyugotról, mellyre szántóföldjei nyúlnak, Kömlőd s Földvár határaival; éjszakról szintén Földvár legelőjével ; délről pedig Madocsa helység határával ütközik. Egész határának kiterjedése 12.790 holdat foglal magában, s igy csaknem egy négyszögű mérföldet, vagy is hatvanegyedrészét az egész megyének.

Kies fekvésére nézve a szebb tájak közé tartozik; mert egy felől a Duna, másról pedig Bacchus lejtős halmai környezik e helységet.

A birtok, mellyhez Madocsa szomszéd helység határa is tartozik, közös több földes úr köztt; nevezetesen pedig a m. Paksi nemzetséget illettő.

Ezen helység megszállásának ős kora emberemlékezetet meghaladó előidőben tűnik cl. Rege s népmonda szerint hajdan Bőske vagy is Bővecske nevet viselt vala; mi onnét hihető, mivel míg akkorban az emberi kebel vágyai kevesbbek lévén, ha a fényűzést nemismerő s mindennel megelégedő csekély számú népnek kenyere s bora, mint minden szükséget kielégítő szere volt, mindenben bővelkedett.

Bir azonban mai napiglan a mezei termékek majd minden nemével, s az iparkodó gazdát munkás fáradozásának érdemiét gyümölcsével jutalmazza. Ugyan is van c helység határának elég jórögű szántóföldje, több osztálybeli szőlőhegye, kaszáló-rétje, legelője, nádlása, dunaerdeje, halászatja, s csaknem minden egyéb a kir. haszonvételek közé számolandó jövedelme. A határ felső részén, csekély darabon, ipar és szorgalom által elfojtandó homok találtatik.

Lakosa áltáljában véve mind magyar, s tiszta szócjtéssel (dialectus) beszélő. Vannak ugyan c század elején bevándorlott némelly tót családok, s most is gyakran telepednek meg különféle jövevények, kik mindnyájan, a nagy számra szaporodott zsidóságot sem vevén ki, hamarsággal ugy anyyira megmagyarosodtak, hogy beszédjeikből idegen származásuk észre sem vehető.

A népesedés, mondom, mindegyre terjed ; s ámbár részint több vidékről s pusztáról családostul itt letelepedett, szolgálat unta, vagy nyugalomra vágyó cselédembereknek jó nevelés hiánya miatti vad életmódja, részint pedig a Dunán fel s alá hajókázó néppeli ártalmas szövetkezés, a tiszta erkölcsiségnek szenyt nem szenvedő tükrét némileg homályositja; a már meghonosodottak még is jánibor crkölcsűek s munksok. A napszámmal kenyerét kereső zsellér nyáron kaszálás, gyűjtés, aratás, szőlő s más kézi munkákkal, télen pedig fa- s nádvágással keresi élelmét.

A telkes jobbágy szorgalmas mezei s marhatenyésztő gazda; némellyik hajóvontatással foglalkozik, s az olyan jól is birja magát. Többek néhány év óta birkát tartanak, kiknek kívánatos, hogy gyakori vizöntések miatti vigyázatlan legeltetés követ-keztébből metelybetegségei kárt ne valljanak !

Találkoznak még is, mint (ugy tartom) mindenhol, henyék is. Egy része ezeknek múlt év tavaszán t. Pest vármegye a peszéri pusztára költözött családustól, ott vélt perui aranybányákat feltalálandó: de mivel dologtalannak ingyen mit ott sem adnak, egyik s másik lassanként már visszavonódik.

A nép nagyobb része r. catholicus és helvét vallást követő, egy-két n. e. görög-hitű s ágostai valláson lévő családdal. A Moyses törvényen lévők száma az apostaghi nagy égés óta igen megnevelkedett.

Valamint tehát vallásukra, származásukra, s nevelésükre nézve erkölcsi tekintetben különbözők; ugy viseletükben is ; vala mint az itten közlött rajz mutatja.

Télen a nőnem posztó reklit. meleg szoknyát, két szélbe vart sötét vagy világoskék kötényt; a férjfiak szűrt, bundát, ünnepnapokon sötétkék vagy fekete posztóruhát viselnek; ugyanezek nyáron félszárig erő bő gatyában, egy ingben, sötétkék mellényben, panyókásan fél vállra vetett posztó mantliban és sarkanlyús csizmában — a hajadonok rövid ujjú, duzzadtan pattogósra keményített gyolcs ingben, törökvörös pruszlékban, tarka vegyületű szoknyában, kék harisnyában, s piros szalaggal redőzött czipőben; — a menyecskék szint igy ünnepelnek, azon megjegyzéssel azonban, hogy kontyukat vagy egy éppen divatos tarka, vagy pedig fehér kendővel, sátoros ünnepeken azonban hosszan lenyúló vállkendő alakú fehér patyolattal burkolják be. Figyelemre méltó az is, hogy a nőknél a külön ízlésű nagy kendőkkel vastagon bebugyolált fejnek egyik kecses része a száj eltakartatik.

A fehérnépnek majd mindegyike más szinű karton ruhát visel, melyre időszakonként furcsa nevet is ad; p. o. most a nagyvirágú kávé szinű kartont vigyari pipi; az apró virágút pipi a törökvörös kendőt letyetár néven nevezi.

Nemrégtül a cath. menyecskék a szomszéd d. földvári igen hegyes fejkötőket, mellyek kevéssel a nyakcsigolyán felül egy ludtoll segedelmével igen ügyessen bi-gyesztetnek a fejre, kapták fel; a legények pedig nyiret hajjal, az eddig divatozott széles tertyett karimájú kalapok helyett, igen pergéket. — A leányok hajukat csinosan lesimitva, minden pipere nélkül egyszerűen hátra fésülik, s tövön szalagba fonva, végtül bokrosán megkötik.

A catholicusoknak és reformátusoknak külön temploma s lelki pásztora, a zsidóságnak nem különben zsinagógája van.

1796-ban a sz. Háromság dicsőségérc szentelt cath. templom felépítését néhai Cseh László közbirtokos, első alispány, cs. s kir. tanácsos ur buzgó fáradozása csz-közlé; midőn bold. emlékezetű Batthyány Tivodor gróf ur ő exeljának, akkori fő köz-birtokú társának, megegyezésével, a madocsai ős apátság düledékeiből kifejtett kö-

veknek megkívánható mennyisége felszállitván, az említett istenfélő férjfiúnak lelkes felszóllitására, jámbor keresztény hivek pénzbeli segedelemmel, kézi munkával, fuvarozással, s efféle adakozással e szent cél eléréséhez járultak volna, az újonnan épülni kezdett sz. egyház a fennmondott évben létre hozatott.

Már hajdan cath. hiten lévő nép lakta a helységet, s egy a boldogs. szűz Mária tiszteletére ajánlott s goth ízléssel diszeskedő egyháznak birtokában volt is; de a val-lásbeli villongások idejekor lakhelyéből kiüzetvén reformátusok foglalták el Bölcskét; mire nézve a százados egyház, mellynek egész fekvése és sanctoriuma byzanti modor szerint napkeletnek irányozva most is fenn áll, az igen csekély számú catholicusoktól József császár idejében elvétetvén, a nagy  számú reformátusoknak általadatott.

Több régiségnek nyomai is látszanak e határban; de azok merevén a Duna mentét pusztító hadak kezei által vastag homályfödte sírba dűltek. — Bár a valódiság kikutatására eredeti oklevelek, írásbeli adatok, s egyébb hiteles jegyzékek vezércsi-lagul szolgálhatnának! Legyen még is megengedve firól fira szállott szóbeli hagyományok közölhetése.

A helységben, a Duna partjától mintegy 20 ölnyire, egy idomtalan magasságú kastély, melly Batthyány grófok alatt magtárrá fordittattott, s most t. Berneki Bern-rieder nemzetség birtokában van, valaha Paksi Tamás tolnai fő ispány által építettett két emeletre, mint a bevakolt ablakok helyei mutatják; építőjét pedig a falak bélyeges téglái, mellycken "Com. Thom. Paksi" olvashatni, ugy szinte nyugati oldalán az első emelet ablakai felett, egy félig bevakolt s bajjal kivehető nemesi czimert láthatni,  valósítják.

Nem érdektelen továbbá a helységen felül egy negyed órányira fekvő s a Dunára dűlő kun révi szőlőhegy alja. Nevezetét onnét venni mondatik, mivel a kun nemzet akkori időben, midőn a keresztény hittől elállni akarván, megszokott függetlenségét karddal kivívni kereste volna, itt ütött révet a Dunán, s itt szállott vala ki Pannónia földjére; honnet mai napig ezen Dunára vezető mély csapásos hely kun révnek hivatik.

Délnyugotra Paks felé nyúló kisded hegylánczolat ormain a szőlősi pusztában készakarva hányt emlékhelyeik találtatnak. Hlyen az ugy nevezett nyakvágó halom, telve embercsontokkal. Sáncz alakú kerített kis zárt hely volt ez hajdan, s nevét onnét mondatik viselni, mert a fogságba jutottak itt nyakaztattak vala le.

Innét nem nagy távolságra esik egy átmérőben mintegy tiz öles, kerek hányt halom, melly madár vagy is jobban mondva magyar halomnak neveztettik. Itt hasonlag a csatatéren elesett honfiak hamvai nyugszanak, mit az ott szemlélhető tömérdek sok embercsont bizonyít.

Fölebb két szűk, de mély hegyszorulat, nagy és kis lesvölgynek hivatik mind mostanáig, honnét a csatázok egymást kilesték. Több illy táborozások helyei, számos putrik (földbe ásott lakhelyek), sütőkemenczéknek bedült romai, a rég múlt zavaridők  nyugtalan  szakait hirdetik.

Adná az ég, hogy keserves nyomorok közt sok századon átvergődő s csupán isteni gondviselés vezéreltette hazánknak az elnémult előidők titokteljes fátyolába beburkolt nevezetes  történetei  a régiség búvárai  által  napfényre hozathatnának!

E helység jelenleg fennálló határai közzé foglalt puszták (pracdiumok) u.m.sz. András, Hada, Örs, Szőlős, Gyűrűs, Várréve s a tb., hajdan, valamint a kir adománylevélben egyenként megnevezve, ugy bizonyos határok által elkülönözve valának; de idő haladtával, különösen pedig az 1821-dik évi szabályozás alkalmakor, Bölcske határai  egybeolvadtak.

A most említett úrbéri szabályozás éppen azon elveknél fogva, miképpen a legujjabb törvények e tárgyban rendelkeznek, t. i. minden telkes jobbágyot illető állomány, a földes urakétól elkülönzött legelővel, bőséges javításokkal, a járandóságon felül ajándékozott kender- káposzta- s kisosztály-földekkel kiadatván, azonfelül a legelő- kender- s káposztaföldekből részt vevő kis házas zsellérségről sem felejtkezvén meg. a. t. vármegye kiküldöttsége bölcs vezérlete alatt eszközöltetett, s minekutána a vállalkozó földmérő Horvát István ur munkája meghitelesített volna, az a n. m. m. kir. helt. tanács által helyben is hagyatott. Ugyan ez alkalommal a birtokirányos osztály a földes uraságok köztt is megtörtént.

Bölcske 700 házszámot felülhaladó helység; 84 egész telket, többnyire fél s negyedekre felosztva, — 384 szabályzott kisházas zsellért, szabályzás óta pedig puszta curiális fundusokon igen sok megtelepedettet, mind kisházasokat, azon felül nagy számú hazátlan lakót számlál. így terjed a népesedés mai napig folyvást.

A közelebb múlt 1837-ki öszveirás szerint:

R.Catholicus 1331.
Helv. vallást követő 2073.
Ágostai 16.
N.e. Görög 10.
Zsidó 163.
Összesen 3593

lélek van Bölcskén.

E nagy számú népnek volna záradékul egy buzgó óhajtása. Nem érdektelen megismertem, hogy ezen egyébként termékeny határ déli részét gyakran viz árja boritja, sőt rendkívüli esetekben a helység alszögét vég-pusztulással is fenyegeti.

Hlyen volt azon rendkívüli Dunaár, melly ezen uj év 1-ső napjaiban, Tolnától felfelé Pestig s tovább is, egész Duna mentét s igy Bölcskét is meglátogatá, minekutána az ugy nevezett hármas szigetnél elakadt jégtorlást, a dermesztő hides rendit-

hetetlen bástyává fagylalván, a rendes folyásban gátlóit Duna vize rögtön olly masasra növekedett volna, millyenről a most élők nem emlékeznek.

E veszélyterhes elem nem csekély aggodalommal tölté el minden lakosnak keblét' azonban az idei öregbirónak (különben fiatal ember) fáradhatatlan szorgalommal párosult gondos felügyelete, három éj s annyi napig folyvást fenyegető veszély köztt szünet nélkük jelenléte: a köznépet földhordásra s töltéscsinálásra élénken serkentő szavai e nagy bajt legyőzték. Ugyan neki lehetett köszönni a tavaszi árviz alkalmával is a helységnek végveszélytől megmentését.

Ezen dicséret sőt jutalmat érdemlő fcrjfiúról, példát vehet sok előljáró, miképpen kellessek a rea bizott hatalommal illy állapotban sáfárkodni.

Az volna tehát buzgó óhajtása minden bölcskei lakosnak: vajha a Duna árjainak, mellyek a helységbeli adózó népet nyomorral s ínséggel fenyegetik, s gyakran barmaik számára gyűjtendő takarmánytól, a szükséges házi tüzelőtől s nádlástól megfosztják, több törvényhatóság s uradalmak példájára, terv szerinti töltések, czél-irányos zsilipek, s egyébb hasznos szabályozások által, melly munkálatok könnyebb kivitelére itt s az ide keblezett Madocsa helység határában sűrűn növekedő füzes erdőséggel diszlő Duna partjain maga a jótékony természet már sokban segédkezeket nyújt, valahára gátok vettetnének. Kész volna e helység több évi jövedelme bizonyos részeinek feláldoztával e szent czélhoz örömest járulni.

(Regélő, 1838. 401—406.)

V-János.

 

9.   számú   melléklet

1855

Galgóczy   Károly   észrevételei  a  polgárosodás   útjára   lépő Bölcskéről

... Bölcskén az uraságok könnyebben kapnak cselédet, mint a paraszt gazdák; mert amazok feleségeket is fogadnak; s egy illy kinkosztos béres bére 40—50 vft, 20—24 p. m. rozs, 1 hold rozs vetés, 1 hold árpa vetés, 1 hold kukoricza vetés, 1/4 hold krumpli föld, egy kis kender és káposzta föld, 1—2 darab marhatartás, 2 sertés nyaraltatás, s uraságoknál benntartós cseléd nem is igen van szokásban. Paraszt gazdáknál leginkább csak fiatal suhancz cselédek lévén benntartáson bérök 40—50 vft.

... Bölcskén a napszám télen 10—12 v. garas és koszt, anélkül 15 v. garas, azután felmegyen 16, —20—35 v. garasra, mely mellé mindég legalább egy ittce bor jár; az uraságok így fizetik a napszámot s könnyen is kapnak; mert hozzájuk olcsóbbért is örömestebb megy a munkás, mint paraszt gazdákhoz: de kevésszer van ott szükség rájuk; mert az urak úgy nevezett földbéreseket tartanak, kik feles kukoricza, feles krumpli földeket fogván fel, ezekért napszámot szolgálnak, ugy szinte az aratók is úgy nevezett lójárasban (diákosan discretiónak nevezik) legalább egy-egy pár kaszás s szint annyi gyűjtő napszámra kötelezik magokat.

... Tolna megyében Bölcske körül van ugyan divatban némileg a feles földművelés s itt még a feliből adó nem kivan szolgálatot a mívelőtól, de egyébbütt a helységekben még kukoriczaföldek is gyéren osztatnak ki és inkább csak az uraságok által.

... Bölcskén a tehetősebbek örömestebb tartanak ökröt, mint lovat ; hanem az igás jószág rossz karban szokott lenni. ... Bölcskén pénzes szántás és fuvarozás nagyban űzetik, kivált ökörrel. A szántás nem igen dicséretre méltólag téve holdanként vagy napszám szerint 3 —3 1/2 vft, ez előtt 1—1 vft 30 vkr. volt. Fuvarnál napi bér szint ezenkép: hanem a hajó vontatással nagyon kezdenek felhagyni.

... Bölcskén az eddig is szép divatú gyümölcstenyésztés ujabban még nagyobb lendületet nyert az által, hogy némely uraságok dunaszigeti földeket adogattak el a lakosok közt holdszámra, melyeket azok aztán e célra használnak fel.

... a bölcskei borok szinte a jobbak közül valók: Bölcskén kiváló szorgalom fordítatik a bortermelésre.

(Galgóczy,  201., 212., 228., 243., 279., 293.)

 

 

  
Előző fejezet Következő fejezet