Előző fejezet Következő fejezet

Lőrincz Barnabás

A későrómai hídfőállások bélyeges téglái Valeriában

 

Az újonnan feltárt bölcskei hídfőállás bélyeges tégláinak feldolgozása kapcsán foglalkoznunk kell a többi ismert hídfőállás téglaanyagával is, hogy megállapíthassuk azt, hogy az egyes objektumok alaprajzi hasonlóságán túl a leletanyaguk összetétele mennyiben fedi egymást. A továbbiakban ezért az eddig ismert  ilyen objektumok téglaanyagát tekintjük át.

1.Verőce-Dunamező dűlő (korábban: Nógrádverőce)

A Paulovics István által 1934-ben teljesen feltárt hídfőállásban az előzetes jelentés szerint „az építmények szempontjából nagy figyelmet érdemel a felszínre került sok száz téglabélyeg, valamennyi a valentiniánusi erődépítés idejéből”1. Ezzel szemben Szilágyi János 1952-ben publikált áttekintésében az itt talált téglákról a következő adatsor szerepel2:

bélyeg darab
OF AR BONO MAG 1
OF ARAN VRSICINI 4
FRIGERIDVS V P DVX 20
CARIS TRB 5
LVPICINI TRB 50
TERENTIANVS TRB 2
összesen 80

Az ellentmondásos adatokat a Magyar Nemzeti Múzeum Adattárában őrzött feljegyzések és dokumentáció (MNM Adattár 35 N, I) alapján (ahol az előkerült téglabélyegek rajzai is megtalálhatók) sikerült tisztáznunk. Az alábbiakban a valós – és Paulovics István jelentésének megfelelő – adatokat közöljük, valamint Frigeridus dux tégláinak kivételével a típusokat is megadjuk.

bélyeg típus darab
OF AR BONO MAG Szilágyi 1933, Taf. XXVII,37       4   
OF ARAN VRSICINI Szilágyi 1933, Taf. XXV,1       5
OF ARN VRSICINI MG Szilágyi 1933, Taf. XXV,4       3
CARIS TRIB Szilágyi 1933, Taf. XXVI,32     15
[CARI]S . TRB Szilágyi 1933, Taf. XXVI,30       1
LVPICINI TRB Szilágyi 1933, Taf. XXVI,33     10
LVPICINI TRB Szilágyi 1933, Taf. XXVII,34       3
LVPICINO TRB Szilágyi 1933, Taf. XXVII,35       6
LVPICINO TRB Lőrincz 1981, Typ XV=140 Abb. 17       7
O[LIMPVS TRIB] Lőrincz 1981, Typ XIX=142 Abb 21       1
TERENTIANVS TRIB Szilágyi 1933, Taf. XXVII,39       3
TERENTIANVS TRB Szilágyi 1933, Taf. XXVII,41       2
TERENTIANVS TRB Szilágyi 1933, Taf. XXVII,42       3
TERENTIANVS T[RB] -       1
FRIGERIDVS V P DVX + AP LLVPP     301
? -       5
összesen   370

Figyelemreméltó, hogy az OF AR-csoportnak mindössze 12 téglája (3 típus) került elő (ezek mind lateres), míg a tribunusok 52 (11 típus), ill. Frigeridus dux 301 példánnyal vannak képviselve (tegulae és imbrices). A tetőfedő téglák túlnyomó többségben jelennek meg ezen anyagban. A keltezésre vonatkozó adataink a következők: 1) az OF AR-csoport bélyegeit egy intercisai adat alapján a Kr.u. 351/354 utáni időszakra keltezhetjük.3 Ez a rétegtani megfigyelés egy II. Constantius uralkodása végére, ill. egy I. Valentinianus korára történő keltezést tesz lehetővé. 2) Frigeridus dux több bélyeges téglája került elő a 371-ben épült Visegrád – lepencei4, ill. a 372-ben épült Visegrád – kőbányai őrtoronyban.5 Mivel a Visegrád - Lepencén Terentius duxnak is előkerült néhány téglája6, a váltást a két dux között az eddigi kutatástól eltérően Kr.u. 371-re kell tennünk, s Frigeridus dux hivatali idejét és tégláit 371-373 közé kell kelteznünk7. A Verőce - Dunamező dűlői hídfőállás tetőzetének lefedése is erre az időszakra tehető.

2. Tahitótfalu – Balhavár

E hídfőállás ugyan a múlt század óta ismert8, azonban az első bélyeges téglákat csak 1950-ben ismertette Szilágyi János. Szerinte az itt talált BESSVLA szövegű bélyegeket ala s(ecunda) Seb(astopolitanorum ?)ra kell feloldanunk9, ez azonban minden alapot nélkülöz10. Az kivétel nélkül terepbejárások során előkerült eddig ismert darabok eloszlása a következő11:

bélyeg típus darab
LVPICINI TRB ? 2
LVPICINI TRB Szilágyi 1933, Taf. XXVI,33 4
LVPICINO TRB Szilágyi 1933, Taf. XXVII,35 1
AP VALENTINI TR Szilágyi 1933, Taf. XXVIII,61 1
AP LVPPI[ANO ORD] ? 2
AP LVPO ORD Szilágyi 1933, Taf. XXVIII,70 2
BESSVLA Szilágyi 1950, 517 Abb. 1. 3
összesen   15

Mivel a Tahitótfalu - balhavári hídfőállásban eddig nem folyt feltárás, innen nem rendelkezünk olyan részletes adatokkal a téglák összetételére vonatkozóan, mint Verőce - Dunamező dűlő esetében. Ennek ellenére feltűnő az, hogy Valentinus tribunus, Luppianus és Lupus centuriók, ill. BESSVLA téglái teljesen hiányoznak az első erődítmény anyagából. A BESSVLA bélyegű téglák keltezésére ugyan nem rendelkezünk adattal, azonban a többi bélyeg egyértelműen I. Valentinianus korára, ill. ezen belül a Kr.u. 370-es évek első felére keltezhető.12

3. Dunakeszi

E hídfőállásban ugyan folyt kutatás, azonban az előkerült bélyeges téglák számát nem ismerjük, mivel csak a szövegtípusok kerültek közlésre.13 Ezek a következők: [OF] AR BO[NO MAG], OF ARN MAXENTI A RP, OF ARN MAXENTI A VIN, OF ARN VRSICINI MG, LEG X G MAG SATVRNINVS, LEG X GG VRCICINI CENT, FRIGERIDVS V [P DVX], CARIS TRB, LVPICINI TRB és TERENTIANVS [TRB]. Itt is előfordulnak olyan típusok, amelyek sem Verőcén, sem Tahitótfalu - Balhaváron nem kerültek elő, ezek a legio X gemina későrómai téglabélyegei.14 A többi típus keltezéséhez azok az adatok állnak rendelkezésre, amelyeket már Verőce - Dunamező dűlő esetében említettünk.

4. Szigetmonostor – Horány

 E hídfőállást 1935-ben Nagy Lajos tárta fel, azonban erről csak egy rövid előzetes jelentés áll a kutatás rendelkezésére.15 Itt is csak az előkerült bélyegek szövegét ismerjük, ezek a következők: [----] DVX, FRIGERIDVS V P DVX AP VALEN, AP VALENTINI, [AP VA]LENTINI TR és AP IOVINI. Ez utóbbi személy téglái az eddig ismertetett hídfőállásokban nem kerültek elő. A korábbi kutatás Iovinus rangját ? tribunusként16, p(raepositus)ként17, ill. cent(enarius)ként határozta meg18. Ezekkel szemben bizonyosra vehető, hogy Iovinus is a későrómai centuriók közé tartozik, mivel az egyik bélyegén egyértelműen szerepel a rangja19: ap(paratu) Iovini cent(urionis) o(rdinati vagy -rdinarii). Az előkerült bélyeges téglák a Kr.u. 370-es évek elejére keltezhetők.20

5. Szentendre - Dera patak

Nagy Lajos tárta fel 1934-ben az objektumot. A feltárás során csak egy [AP LVPPIA]NIO ORD bélyegű tégla került elő.21 A tégla a Kr.u. 371-373 közötti időszakból származik.

6. Dunaújváros, Szalk sziget (?)

Az itteni hídfőállásra nincs egyáltalán semmiféle adatunk. Mócsy András egy OF ARN MAXENTI A V[IN] bélyegű tégla alapján, amely a század elején itt került elő, feltételezte, hogy e helyen is egy Verőce-típusú erődítmény állott.22 A téglabélyeg a Kr.u. 351-354 utáni időszakra keltezhető.23

7. Dunakömlőd (Zádor - Imsós)

Ez az erőd – csakúgy mint a bölcskei – a mai Dunamederben található.24 Innét a múlt század végén került elő több bélyeges tégla, amelyek szövege a következő25: OF AR MAXENTI AR (5 darab), CO MAXIMIN (1 darab), [LEG X G MAG S]ATVRNINVS (1 darab), [F]L SENECIO .. (2 darab) és AP LVPO ORD (1 darab). Az eddig ismertetett erődökben Fl(avius) Senecio téglái nem kerültek elő. A legio X gemina későrómai típusáról Fitz Jenő feltételezte, hogy egy Saturninus nevű magánszemély téglájáról van szó26, azonban a Bölcskén előkerült darabok27 alapján ezt el kell vetnünk.

8. Dunafalva (Contra Florentiam)

E múlt század óta ismert erőddel részletesen Mócsy András foglalkozott 1958-ban megjelent tanulmányában.28 Mivel itt sem történt feltárás, ezért az előkerült bélyeges téglák száma csekély. Felsorolásuk a következő29: COH VII BR (1 darab), COH VII BR C R EQ (1 darab), OF AR BO[NO MAG] (1 darab), OF ARN BONO MAG (1 darab), OF ARN MAXENTI A VIN (2 darab), OF ARN VRSICINI MG (1 darab), „AEAM...NRKI” (1 darab), „TERENTIANVX” (1 darab), „...AC...” (1 darab), „...DA...” (1 darab), valamint 5 elmosódott bélyeg. Az előkerült bélyeges téglák a két cohors VII Breucorum-bélyeg és a bizonytalan olvasatú darabok kivételével a Kr.u. 351-354 utáni időszak anyagához tartoznak. Valószínű, hogy a cohors-bélyegek ahhoz a korábbi épülethez tartoznak, amellyel Mócsy András az alaprajz alapján számolt.30

9. Bač (Bács)

Ezt az építményt 1872-ben tárta fel Henszlmann Imre, s 1969-ben sorolta Mócsy András a fentebb tárgyalt erődtípusba.31 Sajnos innen egyetlen bélyeges téglát sem ismerünk.

Összefoglalva a fentieket megállapíthatjuk, hogy az eddig ismert valeriai hídfőállások – amelyekhez a bölcskei erőd is tartozik – bélyeges téglái nem teljesen azonos összetételűek. A feldolgozás alatt álló bölcskei anyag jól beleillik ebbe a képbe, s ennek közzététele rövidesen megtörténik.

 

Irodalom-Literatur

ActaArchHung Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae
ALFÖLDI 1922 A. ALFÖLDI, Az I. Valentinianus-féle erődépí-tés tégláiról, ArchÉrt N.F.39,1920-1922, 96-98.
ALFÖLDI 1924 A. ALFÖLDI, Der Untergang der Römer-herrschaft in Pannonien I.Berlin - Leipzig 1924.
ArchÉrt Archaeologiai Értesítő
BpR Budapest Régiségei
DissArch Dissertationes Archaeologicae Ex Instituto Archaeologico Universitatis de Rolando Eötvös nominatae
DissPann Dissertationes Pannonicae ex Instituto Numismatico et Archaeologico Universitatis de Petro Pázmány nominatae Budapestiensis provenientes
FITZ 1979 J. FITZ, Rec. B. Lőrincz, Pannonische Ziegelstempel I: Limes-Strecke Annamatia - Ad Statuas, DissArch II, 5, Budapest 1977. Alba Regia 17, 1979, 346.
FITZ 1983 J. FITZ, L'administration des provinces pannoniennes sous le Bas-Empire romain. Coll. Latomus Vol. 181, Bruxelles 1983.
FITZ 1993-1995 J. FITZ, Die Verwaltung Pannoniens in der Römerzeit. Budapest 1993-1995.
GRÓH - GRÓF 1996 D. GRÓH - P. GRÓF, A Visegrád - lepencei őrtorony és a későrómai szoborlelet - Der Wachturm von Visegrád - Lepence und der spätrömische Statuenfund. Savaria 22/3, 1992-1995 (1996), 21-24.
HORVÁTH 1885 A. HORVÁTH, A duna-szekcsői római falma­radványokról. ArchÉrt N.F. 5, 1885, 37-38.
KUZSINSZKY 1920-22 B. KUZSINSZKY, A római határvédelem és a balhavári erőd. OMRTÉ 1, 1920-22, 19-29.
LŐRINCZ 1976 B. LŐRINCZ, Die Duces der Provinz Valeria unter Valentinian I. (364-375). Alba Regia 15, 1976, 99-104.
LŐRINCZ 1977 B. LŐRINCZ, Pannonische Ziegelstempel I: Limes-Strecke Annamatia - Ad Statuas. DissArch II, 5, Budapest 1977.
LŐRINCZ 1978 B. LŐRINCZ, Ala-bélyeges téglák Pannoniában - Die Ziegelstempel der Alen in Pannonien. ArchÉrt 105, 1978, 3-10.
LŐRINCZ 1979 B. LŐRINCZ, Pannonische Ziegelstempel II: Limes-Strecke Vetus Salina – Intercisa. DissArch II, 7, Budapest 1979.
LŐRINCZ 1979a B. LŐRINCZ, Die Ziegelstempel des spätrömischen Südostfriedhofes von Intercisa. ActaArchHung 31, 1979, 293-312.
LŐRINCZ 1981 B. LŐRINCZ, Gestempelte Ziegel aus Tokod. In: A. Mócsy (Hrsg.) Die spätrömische Festung und das Gräberfeld von Tokod, Budapest 1981, 121-143.
LŐRINCZ 1985 B. LŐRINCZ, Spätrömische Reichsbeamte und die pannonischen Ziegelstempel. ZPE 61, 1985, 229-234.
LŐRINCZ 1991 B. LŐRINCZ, Organisatorische Fragen der Herstellung und Verwendung von Ziegelstempeln. Specimina Nova dissertationum ex Instituto Historico Universitatis Quinqueecclesiensis de Iano Pannonio nominatae 7/1, 1991, 191-211.
MÓCSY 1958 A. MÓCSY, Die spätrömische Schiffslände in Contra Florentiam. FolArch 10, 1958, 89-104 = Mócsy 1992, 223-239.
MÓCSY 1962 A. MÓCSY, Pannonia. RE Suppl. IX, Stuttgart 1962, coll. 515-776.
MÓCSY 1969 A. MÓCSY, Eine spätrömische Uferfestung in der Batschka?. Osječki Zbornik 12, 1969, 71-76 = MÓCSY 1992, 240-245.
MÓCSY 1974 A. MÓCSY, Ein spätantiker Festungstyp am linken Donauufer. In: E. BIRLEY, B. DOBSON & M. G. JARRETT (eds.) Roman Frontier Studies 1969. Eighth International Congress of Limesforschung. Cardiff 1974, 191-196 = MÓCSY 1992, 246-251.
MÓCSY 1992 A. MÓCSY, Pannonien und das römische Heer. Ausgewählte Aufsätze. M. P. SPEIDEL (ed.) Mavors. Roman Army Researches VII, Stuttgart 1992.
NAGY 1937 L. NAGY, Az Aquincumi Múzeum kutatásai és gyarapodása az 1923-1935 években. BpR 12, 1937, 261-275.
NAGY 1942 L. NAGY, Aquincum és a későrómai védőrend-szer. In: K. SZENDY (szerk.) Budapest története I, Budapest 1942, 747-764.
OMRTÉ Az Országos Magyar Régészeti Társulat Évkönyve
PAULOVICS 1934 I. PAULOVICS, A nógrádverőcei római erőd feltárása (Előzetes beszámoló) - Freilegung einer Römerfestung in Nógrádverőce (Vorläufiger Bericht). ArchÉrt N.F. 47, 1934, 158-163, 210.
PLRE I. A. H. M. JONES - J. R. MARTINDALE - J. MORRIS, The Prosopography of the Later Roman Empire. Vol. I: A:D. 260 - 395, Cambridge 1971.
RE G. WISSOWA UND ANDERE (Hrsg.), Pauly's Realencyclopädie der classischen Altertums-wissenschaft, Stuttgart - München 1894-1978.
SOPRONI 1978 S. SOPRONI, Der spätrömische Limes zwischen Esztergom und Szentendre. Das Verteidigungs-system der Provinz Valeria im 4. Jahrhundert. Budapest 1978.
SOPRONI 1990 S. SOPRONI, Előzetes jelentés a bölcskei késő római ellenerőd kutatásáról - Vorläufiger Bericht über die Erforschung der spätrömischen Gegenfestung in Bölcske. ComAH 1990, 133-142.
SZILÁGYI 1933 J. SZILÁGYI, Inscriptiones tegularum Pannoni-carum. DissPann II, 1, Budapest 1933.
SZILÁGYI 1950 J. SZILÁGYI, Új adatok Aquincum és Pannonia hadtörténetéhez - Beiträge zur pannonischen Garnisons-Geschichte. BpR 15, 1950, 512-534.
SZILÁGYI 1952 J. SZILÁGYI, Roman Garrisons stationed at the Northern Pannonian-Quad Frontier-Sectors of the Empire. ActaArchHung 2, 1952, 189-222.
TOPÁL 1986 J. TOPÁL, Római kor (Römerzeit). In: I. TORMA (Hrsg,) Magyarország régészeti topográfiája 7, Budapest 1986.
VISY 1988 ZS. VISY, Der pannonische Limes in Ungarn. Budapest – Stuttgart 1988.
WOSINSKY 1896 M. WOSINSKY, Tolnavármegye története I: Tolnavármegye az őskortól a honfoglalásig [Geschichte des Komitats Tolna I: Komitat Tolna von der Urzeit bis zur Landnahme]. Budapest 1896.
ZPE Zeitschrift für Papyrologie und Epigraphik

 

Lábjegyzetek:

1. PAULOVICS 1934, 162.

2. SZILÁGYI 1952, 196 note 69; SOPRONI 1978, 78.

3. Ld. ehhez LŐRINCZ 1985, 231-232.

4. GRÓH - GRÓF 1996, 21-23. Az ásatás bélyeges tégláit 1998 nyarán módomban állt megtekinteni, ezért az ásatóknak, Gróh Dánielnek és Gróf Péternek ezúton mondunk köszönetet.

5. SOPRONI 1978, 51-55, Taf. 58,13, Taf. 66,1.

6. Ld. 4.j.

7. A korábbi kutatás Frigeridus hivatali idejének kezdetét vagy 375-re (így ALFÖLDI 1922, 96; ALFÖLDI 1924, 82-84; FITZ 1983, 67-72, 95; FITZ 1993-1995, 1249-1250 Nr. 883), vagy 369-re tette (így LŐRINCZ 1976, 104-105; LŐRINCZ 1981, 122-123; LŐRINCZ 1985, 232-234). A fenti adat alapján azonban ezt módosítanunk kell. Így Terentius v.p. dux (Valeriae) nem lehet azonos a comes et dux (Armeniae)vel (másként PLRE I. Terentius 2 (pp. 881-882); LŐRINCZ 1976, 105; LŐRINCZ 1981, 123; FITZ 1983, 64; FITZ 1993-1995, 1271 Nr. 910), mivel az első személy Kr.u. 368/369-371 között, míg a másik Kr.u. 369-374 között volt hivatalban.

8. KUZSINSZKY 1920-22, 19-29; MÓCSY 1958, 95-96 = MÓCSY 1992, 229-230; SOPRONI 1978, 74-75;.TOPÁL 1986, 310-311 Nr. 30/19.

9. SZILÁGYI 1950, 517-518 Abb. 1, 529-530.

10. Ld. ehhez LŐRINCZ 1978, 8.

11. Ld. 9.j., valamint SOPRONI 1978, 75, Taf. 66,6-7, Taf. 79,1-7; TOPÁL 1986, 311.

12. Lupicinus Kr.u. 368 után (vö. Amm. Marc. XXVII, 10, 12), ill. 377 előtt volt tribunus (vö. Amm. Marc. XXXI, 4, 9), ld. PLRE I. Lupicinus 3 (pp. 519-520), míg Valentinus tribunus, ill. Luppianus és Lupus centuriók Frigeridus dux-szal egyidejűleg voltak Valeriában, ld. SZILÁGYI 1933, Taf. XXVIII,53-58

13. NAGY 1937, 271; legutóbb SOPRONI 1978, 79.

14. Ld. ezekhez legutóbb LŐRINCZ 1991, 193, 205 Abb. 1,5-6, 211 Abb. 7,3-4.

15. NAGY 1937, 271; ld. még NAGY 1942, 757-758 Abb. 35; SOPRONI 1978, 75-76; TOPÁL 1986, 295 Nr. 29/4.

16. PLRE I. Iovinus 2 (p. 462).

17. LŐRINCZ 1979, 37, ld. ehhez azonban FITZ 1993-1995, 1302 Nr. 961 ellenvetését.

18. FITZ 1993-1995, 1302 Nr. 961.

19. SZILÁGYI 1933, Taf. XXVI,15.

20. Frigeridus dux és Valentinus tribunus keltezéséhez ld. fentebb. Iovinushoz ld. LŐRINCZ 1979, 37; LŐRINCZ 1979a, 299.

21. NAGY 1937, 271; NAGY 1942, 756-757; SOPRONI 1978, 71; TOPÁL 1986, 288 Nr. 28/36.

22. MÓCSY 1962, 643; MÓCSY 1974, 192-193 = MÓCSY 1992, 247-248. A bélyeghez ld. LŐRINCZ 1979, 115 Kat. 10/3.

23. Ld. ehhez LŐRINCZ 1985, 231-232.

24. Az épülethez ld. összefoglalóan WOSINSKY 1896, 636, 661; MÓCSY 1958, 100 = MÓCSY 1992, 234; VISY 1988, 114.

25. LŐRINCZ 1977, 53-55 Kat. 10/1-10, további irodalommal.

26. FITZ 1979, 346.

27. Soproni 1990, 134 Nr. 8, 136 Abb. 3,4.

28. MÓCSY 1958, 89-95 = MÓCSY 1992, 223-229, további irodalommal.

29. HORVÁTH 1885, 38; SZILÁGYI 1933, 95 Nr. 4 add., 99 Nr. 37 add.; MÓCSY 1958, 92 = MÓCSY 1992, 226.

30. MÓCSY 1958, 97 = MÓCSY 1992, 231.

31. MÓCSY 1969, 71-76 = MÓCSY 1992, 240-245.

32. Ld. ezekhez egyelőre LŐRINCZ 1977, 53 Kat. 7/1 (Madocsa lelőhellyel); SOPRONI 1990, 133-134 Abb. 2,1-4, 136 Abb. 3,1-4. - Ebbe az erődtípusba tartozik még a szobi hídfőállás, amelyhez ld. SOPRONI 1978, 77-78, ill. Nagy Mihály tanulmányát („Nógrádverőcei típusú katonai erődítmények”) e kötetben. Az ott előkerült bélyeges téglák (FRIGERIDVS V P DVX [1 darab], AP VALENTINI TR [1 darab] és CARIS TRB [36 darab]) megerősítik a fentebb írottakat.

 

 

  
Előző fejezet Következő fejezet